Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

Ssomfeai, IMS. Junius 16. SZAKMAGTARORSZAO s A dolgozó nők világkonferenciájának második napja Ä dolgozó nők világkonferenciá­jának budapesti ülése pénteken folytatta munkáját. A délelőtti ülé­sen Yolanda Sylvia Picingher, a Brazil Textilipari Szakszervezet ve­zetője elnökölt. Az első és második napirend vi­tájában elsőnek Marie Radova, a Csehszlovák Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szólalt fel. Bevezetőben elmondotta, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a férfiak és nők jogainak egyenlősége az államrend egyik alapvonása. Biztosították a nők jogát a munká­hoz s így a dolgozó nők száma évről- évre növekszik. Ezután részletesen ismertette, ho­gyan segíti a csehszlovák kormány a családokat, a házasulandókat. Az utóbbiaknak például berendezési se­gélyt folyósítanak. Ismertette ezután azt a széles­körű vitát, amelynek célja, hogy a Csehszlovák Köztársaságban feltár­ják a gazdasági élet fejlődését fé­kező tényezőket. Ezek kiküszöbölése teremti meg a szükséges előfeltéte­leket ahhoz, hogy a bérszínvonal csökkentése nélkül csökkentsék a munkaidőt.' • Nyomatékosan kijelentem —- foly­tatta —, hogy teljes mértékben tá­mogatjuk a Szakszervezeti Világ- szövetségnek a munkaidőre vonat­kozó követeléseit. Országunk jelenlegi politikai rend­szere — fejezte be szavait — a cseh­szlovák emberek millióinak ragyo­gó távlatokat ígér, a családok életét még szebbé teszi. Ehhez békére van szükségünk. A csehszlovák nők épp ezért nemcsak jó munkások és jó anyák, hanem jó békéharcosok is. Ezután So Aissata francia-szudáni küldött, tanítónő szólalt fel. A szu- dáni dolgozó nők nevében köszön­tötte a kongresszust, majd ismertet­te az ottani életet. Szudánban ke­vés a dolgozó nő p általában nem igen engedik meg, hogy a nők ta­A rugó az autók és a vonatok igazi párnája. Ha jó a rugó, nem törődik el az utazásban az ember, de tovább él a motor is. Legutóbbi üzemi látogatásom közben a rugógyár egység virágok­kal, gyep szőnyegekkel övezett csar- j nokaíba vetődtem be, s megcsodál­tam a tíz ,év alatt hatalmassá bő­vült üzemrészeket. Exportra kész hordrugókat, kötélvastagságú csa­varrugókat és gyors, szorgalmas munkát lát itt az ember. Séta közben hallottam, hogy a ki­tűnő üzem, amely az utóbbi időben mindig 100 százalékon felül termelt tetemes mennyiségű selejtet gyárt. Elkezdtem az okát kutatni, mert meggyőződésem szerint ez a derekasan dolgozó gyáregység a se­lejtszázalékot is képes a legkisebb­re csökkenteni. Hogyan keletkezik a selejt? A munkafolyamat egyszerű: ß kiterített szál, ezt felszabdalják, gázkemencékben melegítik, utána mindkét végén kovácsolják. Majd egy másik kemencébe kerül, utána rugóvá csavarják, edzik, s végül kö­sz örülik. Az egyik sarokban »beteg« rugó­kat pillantottam meg. A »betegség« okát is sikerült megtudni. Az egyik kész rugónál például a rugóvég nem volt párhuzamos a rugó menetével. Ez a hiba figyelmetlenség következ­teben keletkezett. A sarokban ott szégyenkezett néhány elégett vasrúd és néhány rosszul csiszolt rugó. Nem nehéz megbecsülni ezek sú­lyát. Ha, naponta három darab 15 kilogrammos rugó selejtté válik, ez 200 forint kárt jelent. De egy-egy hónapban a veszteség tetemesre sza­porodik. Kínában, Egyiptomban, Csehszlovákiában 3—4 mozdonnyal s jó néhány tartálykocsival több szaladhatna, ha ilyen hibák nem lennének. A séta következő állomása a ma­radék és a selejtraktár volt. Itt bi­zony volt dolga a ceruzának. Sokat kellett jegyezni, de még többet szá­molni. Egy-két tartályban autóru­gókhoz szükséges kengyelvasakat pillantottam meg, s mivel ebben az üzemben nem gyártanak autórugót, rájöttem, hogy ezek feleslegesek. Úgy gondolom, ezek az alkatrészek minden nagyobb nehézség nélkül hasznosíthatók. Ha mondjuk az üzem anyaggazdálkodói elküldenek a pesti, acélárugyárnak, bizonyosan szívesen fogadnák, mert ott gyárta­nuljanak. A szülők még azt is el­lenzik, hogy a lányok iskolába jár­janak, mert félnek, hogy «elszakad­nak-« a régi szokásoktól. Amelyik szülő engedi, hogy tanuljon a lánya, ott az adminisztratív intézkedések akadályozzák a tanulást. Szudánban például egyetlen olyan lány van, aki érettségi vizsgát tett. Általában nincsenek ápolónők, a szülőotthonok rendkívül rossz állapotban vannak. Ezután a küldött a szudáni nők harcáról beszélt, amelyet jogaikért folytatnak. Jargelina Martinez uruguayi kül­dött beszélt ezután az ottani textil­ipari dolgozók helyzetéről. Az uru­guayi kormány rendeletet adott ki, mely szerint a nőknek egyenlő ér­tékű munkáért ugyanannyit kell fi­zetni, mint a férfiaknak. Egyenlő munka és teljesítmény esetében a rendelet ugyan nem enged különb­séget tenni férfi és nő között, a munkáltatók azonban mégis szám­talan kategóriában fenntartották az egyenlőtlenséget. Elmondotta, hogy a textilipari üzemek jórészében egészségtelen munkakörülmények vannak. A munkások állandóan til­takoznak ez ellen. Erre alakítottak egy bizottságot, amelyik megvizsgál­ta a foglalkozási ágak kérdését, de ebben a bizottságban a munkásokat senki sem képviselte. így aztán «•megállapították-«, hogy a textilipar­ban nincsenek egészségre ártalmas munkakörök. Liuba Ohisinevschi, a Román Or­szágos Szakszervezeti Tanács titká­ra a román dolgozó nők üdvözletét tolmácsolta. A nagy tapssal fogadott felszóla­lás után megválasztották azokat a bizottságokat, amelyek megfogal­mazzák a világkonferencia felhí­vását, határozatait és a memorandu­mot, majd Rina Picolatt, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség nőbizottságának vezetője szólalt fel. Többek között ezeket mondotta: nak autórugókat, s az üzemnek a szállítmányért mintegy 3—4000 fo­rint »ütné a markát«. De akad eb­ben a raktárban még egy kocside- rékaljnyi bordás rugóacél is, amelyet a késgyárak tudnának hasznosítani. Elszállításra vár mintegy 30 tonna megrendelt, de le nem szállított hordrugó. Erre vevőt kellene keres- m. Jó néhány kosarat megtöltené­nek a csavarok és csavaranyák, amelyeket a különböző szerelőmű­helyek bizonyosan szívesen fogad­nának. Ki a felelős? Legutolsó állomásunk a hordrugó szerelőcsarnok volt, amelynek tövé­ben garmadában áll a bordásrugó- acél hulladék. A krónika erről csak annyit mond: »Ridegnek öntetett, s mivel törik, szemétre vettetett«. Hát bizony törik ez az acél, mint a kenet­len csizma kérge. Erről legjobban a daraboló ollónál győződhet meg az érdeklődő. Megfigyeltem, hogy a da­raboló olló alatt majdnem minden 10—15. eldarabolt acélból a vágási felületen letörik egy darabka. Ezért Bár alkotmányunk a férfiakkal egyenlő jogokat biztosít a dolgozó nőknek, mégis a dolgozó nők nagy tömegének ma még el kell viselnie a legszégyenteljesebb igazságtalan­ságot, a legembertelenebb megkü­lönböztetést. Azonos munkáért azo­nos képesítés mellett a férfiaknál kevesebb bért kapnak, csak azért, mert nők; Részletesen beszélt azokról az embertelen eszközökről, amelyeket a munkáltatók a dolgozó nőkkel szemben alkalmaznak. Palermoban például dolgoznak olyan textilmun- kásnők, akik nincsenek biztosítva sem baleset, sem betegség ellen. Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség az utóbbi években mind nagyobb súlyt helyez a túlhajtott munka ellen, a bérek egyenlőségé­ért és a dolgozó nők összes jogainak kivívásáért folyó harcra; Ma a szakszervezeti mozgalom már olyan fejlett — folytatta —, hogy a harc újabb, merészebb lehe­tőségeit vethetjük fel. Elhagyjuk az általánosságokat és a nők .követelé­seit a különböző helyzeteknek és a különböző reális lehetőségeknek megfelelően határozzuk meg. Az olasz delegátus nagy figyel­met keltő felszólalása után Justine Ranivosoa, a madagaszkári Pedagó­gus Szakszervezet titkára lépett a szónoki emelvényre. A délelőtti ülés utolsó felszóla­lója Najar Sahatysibai, a sziriai Gyógyszerész Szakszervezet küldött­je volt. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után az elnök bejelentette, hogy a szudáni és afrikai nők, az indonéz ültetvényeken dolgozó nők szervezete, az egyik nagy olaszorszá­gi szövőgyár dolgozói, továbbá a madagaszkári és a chilei dolgozó nők táviratban üdvözölték a konferen­ciát: A délelőtti ülés ezzel végétért; (MTI) havonkint 70 tonna anyagból 65 q acél vándorol »megtörtén« a raktár­ba. De nem az üzem felelős ezért, hanem az MNOSZ tervezői, akik a 2666 szabványnál szállítási állapot­ban HB. 310 értéket engedélyeztek. Ezzel a szilárdsággal ollóval történő darabolásnál a lapok nagy százaléka törik. így mondotta el nekünk a gyáregység egyik kitűnő szakembere. Ez a műszaki megállapítás azt je­lenti, hogy rideg a rugólap, képlé­kenyebbé kellene tenni. »A hiba ki­javításának módja az — mondotta a műszaki osztály vezetője —, hogy HB 310. helyett HB. 285 szilárdsági értékkel kellene leszállítani az alapanyagot«. Az említett felsőbb szerv és szab­ványkészítő szerveknek, műszaki szakembereknek feltétlenül meg kellene vizsgálniuk ezt a problémát, mert a DIMÁVAG rugóüzemének nem mindegy, hogy negyedévenkint 8—10 másodosztályú kocsi rugózásá­hoz szükséges hordrugóval keveseb­bet készít népgazdaságunknak. És nem közömbös az országnak sem, (párkány) AZ EDELÉNYI járás földműves- szövetkezetei gondosan felkészültek arra, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején biztosítsák a falusi lakosság jó áruellátását. Az aratás és cséplés idejére a járás területén 20 mozgóboltot állítanak fel. A mozgóbol'tok naponta felkeresik a község határait, főleg az állami gazdaságok és tsz-ek nagy tábláit, s hűsítő italokat, cigarettát, cukrot, szendvicseket, valamint kisebb köz­szükségleti cikkeket visznek* az ott dolgozóknak. Az edelényi földmű­vesszövetkezet például öt termelő- szövetkezet tagságának állandó áru­ellátásáról gondoskodik kint a föl­deken. Mozgóboltjaik cukrászati ké­szítményeket és. fagylaltot is visz­nek a határba. Papp József * AZ IZSÓFALVAI szénbánya Ella- aknájának dolgozói már június 8-án délelőtt 10 órakor — 20 nappal a határidő előtt — befejezték első fél­éves tervüket. A félév még hátralé­vő részében terven felül ötezer ton­na szenet adnak a népgazdaságnak. Az Ella-akna bányászai közül a ki­váló eredmény eléréséhez különösen hozzájárult Hubai Sándor brigádja, Fazekas József és Gál Ferenc fejtési munkacsapata, Kévés F. János, Hro- nyecz János és Zöldi Gergely elővá- jási csapatai. ^ SÄROSI LAJOS A MÉRAI gépállomáson már fel­sorakozva várják a kijavított gé­pek a nyári kenyércsatát. Minden előkészületet megtettek arra, hogy zavartalanul végezhessék el az ara­tási és cséplési munkálatokat. A mo­toros gumikerekű gépeket külön brigádba tömöritették. Ezt a brigá­Részletakció a téli burgonya és A miskolci pártértekezlet határo­zatot hozott a lakosság jobb áruel­látásának biztosítására. A határozat külön felhívta a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a téli ellátás zavartalanságáról. A miskolci Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Válla­lat ennek érdekében előfizetéses részletakciót szervez a burgonya és a hagymaszükséglet beszerzésére. Június 15-től kezdve minden zöld­ségboltban kapható megrendelőlap és csekk, amelyen a leszállíttatni kívánt burgonya és hagyma ára ha­vi részletben előzetesen befizethető. A burgonya és a hagyma árát elő­zetesen irányáron állapították meg. de az elszámolás a szállítási idő­pontban érvényes állami áron törté­dót a legrövidebb időn belül azona nal be tudják vetni a veszélyezte•* tett területekre. A gumikerekes Partizán-brigádnak már a tavaszi munkák során is nagyrésze volt ah-* ban, hogy a gépállomás magasan túl tudta teljesíteni tervét. A trakJ torosok jó munkájának köszönhetői hogy gépi kapálást és kaszálási tervüket is túl tudják szárnyalni* Több olyan kiváló traktoros dolgo-* zik a gépállomáson, mmt Orosz Ferenc és Babik József, akik tava* szí tervüket 380, illetve 303 száza- lékra teljesítették. Országhegyi EmÓ * A SAJÓSZÖGEDI Dózsa Tér*. melőszövetkezetben a kapásnövéH nyék között egyetlen gyom sem ta­lálható. így azután a tsz tagság nyugodtan várja az aratást, annál is inkább, mert egész kalászos te­rületüket leszerződték gépi aratásra a gépállomással. Már most összeál­lították a gépek mellett dolgozó bri­gádokat és biztosították a cséplés- hez szükséges munkaerőt. Hét hol­don másod vetést is végez a tsz. Az aratással egyidőben az egész kalá­szos területen a gépállomás trak­toraival végzik el a tarlóhántástj Már most előkészítette a tagság a magtárt is. Még az idén egy új 30 férőhelyes tehénistálló is épül á Dózsa Tsz-ben; Labancz József * MEGYÉNK FÖLDMÜVE SSZÖ-* VETKEZETI DOLGOZÖI közül a közelmúltban sokan kaptak kítünte-» test jó munkájukért. 102 dolgozó az »élenjáró fmsz-i dolgozó« okleveleit 45-en pedig a »kiváló fmsz-i mun-* káért« oklevelet és jelvényt kap■* ták meg. Orosz Sándor nik a megrendelő és a vállalat kö­zött; Az előfizetéses módszer bevezeté­se a miskolci lakosságnak jelentős •segítséget jelent, mert időben meg­felelő összeget tud biztosítani a téli szükségletre, ugyanakkor segítséget nyújt a város tárolási problémáinak megoldásához is. Az előfizetők ab­ban a kedvezményben részesülnek; hogy az árut a vállalat a megrende­lő által megállapított időpontban; szeptember 15 és december 15 kö­zött díjmentesen házhoz szállítja: A megrendelő havonkint tetszés­szerinti összeget fizet, de az utolsó részletet legkésőbb szeptember 1-ig kell befizetni. Szeptember 1 után befizetést a vállalat nem vesz figye­lembe. „Társadalmi munkáért“ A tanácsok megalakulása óta a lakosság egyre gyakrabban bele­szól a város, a község ügyeibe, örvendetes fejlő­dés ez, de még nem kielégítő; Mindenkinek te­vékenyen részt kell vennie a köz­ségfejlesztési munkában; A dolgozók mindinkább élnek is ezzel a jogukkal, egyre többen kémek részt a végrehajtásból. Sokan tevékenykednek már a közösség ügyeiért, de még mindig nem elegen. Valahogy még nem szokták meg az emberek azt a tu­datot, hogy a város, a f?’’i az övék, s olyanná lesz, amilyenné ők teszik. Ott ahol virágot., tisztaságot, rendet szerető emberek laknak, a település is parkos, tiszta, rendes lesz, mert a lakosságnak joga van olyanná alakítani környezetét, amilyenné akarja. Nagyon helyesen, a miskolci vá­rosi tanács végrehajtóbizottsága amikor a községfejlesztési tervet tárgyalta, gondolt arra is, hogyan lehet a legeredményesebben be­vonni a lakosságot a terv végrehaj­tásába, hogyan lehet kimutatni a megbecsülést a példamutató társa­dalmi munkásokkal szemben- így született meg az a határozat, hogy társadalmi munkás jelvényeket ké­szíttetnek. Ennek a kitüntetésnek három fokozata van. arany-, ezüst- és bronzfokozat, s aszerint kapják, ki mennyi társadalmi munkát vég­zett. Száz társadalmi munkaóráért aranyfokozat jár. A jelvényeket tanácsülésen adják át tulajdono­saiknak. Miskolc után már az ország más városaiban is készíttettek társa­dalmi munkásjelvényt. A kitüntetés bizonyára méginkább lelkesíteni fogja a lakosságot arra, hogy job­ban kivegye részét a város szépíté­séből. Vasúti katasztrófa Franciaországban A londoni rádió jelentése szerint a franciaországi Fismes városka kö­zelében kisiklott a párizs—luxem­burgi expressz. A szerencsétlenség­nek eddig tíz halottja van, a sebesül­tek száma százötven. A mentőmun­kálatok és a kisiklott vagonok ron­csainak eltakarítása még folyik, úgy­hogy az áldozatok száma még emel­kedhet ik-. Rugalmasabb anyaggazdálkodást | JjÄ'Ä» Ml ÚJSÁG Ä FÖLDEKEN ? BORSODIVÁNKA — PETŐFI TSZ. Kiss Antal elvtárs, a borsodiván- kai Petőfi Tsz elnöke örömmel újsá­golja, hogy már csaknem minden munkával rendben vannak. 40 hold cukorrépát és 70 hold kukoricát már kétszer békapáltak. Egyedül a 10 holdas dohánytáblában dolgozik még Nagy Mihály munkacsapata, amely­nek 10 tagja most kezdett hozzá az első kapáláshoz. Nagyszerűen ment a munka, egy-egy tag ezer-ezerkét- száz négyszögölet is megkapált egy nap a kultivátor után. A családta­gok apraja, nagyja kint volt a föl­deken, de elsősorban az asszonyokat illeti dicséret, akik szorgalmas mun­kájukkal nagyrészt maguk végezték el a két kapálást. A férfiak más, fontos munkát láttak el, kaszáltak. A lucerna már több mint két hete kazalban van. Most a szénát vágják a réten, hogy az is mielőbb beke­rüljön a gazdaság udvarába. A ta­gok egyrésze silót készít; már a két- századik köbmétert rakják el. SÁTORALJAÚJHELY A sátoraljaújhelyi járás dolgozó parasztjaira nagy munka vár a növényápolás ideje alatt. Sárospa­tak, Cigánd, Zemplénagárd és Rév­leányvár környékét kivéve 3 hó­napja nem esett eső, s a száraz­ság miatt sok helyen nem kelt ki a kukorica, s a cukorrépa, amelyet kétszer kellett ültetni. Ez nemcsak hogy késlelteti a növényápolás el­végzését, de fokozott gondosságot; felelősségteljes munkát igényel a dolgozó parasztoktól, mert a föld helyes ápolásával megóvhatják a talaj kevés nedvességtartalmát. A nehézségek ellenére is jól halad a munka, a kukorica és a cukorré­pa első kapálását csaknem min­denütt elvégezték. Már 65 száza-- lékra állnak a burgonya töltögeté- sével. A lucernát is lekaszálták és betakarították és jó ütemben ha­lad a vöröshere betakarítása- Mi­vel a legelők megsinylették a szá­raz időjárást, minden szál takar­mányra vigyáznak. A rétek mint­egy 30 százalékát lekaszálták, g teljes erővel folyik mindenütt a munka, hogy ezzel is mielőbb vé­gezzenek, EMÖDI ÁLLAMI GAZDASÁG Az emődi állami gazdaságban Galuska Mihály 58 tagú és Sza­bó István 34 tagú tövényter- melő brigádjára 540 hold ka-* pásnövény ápolása vár. Persze nemcsak kézierővel kell ezt a munkát ellátni, mert a gazdaság gé­ljeivel Plácsevics István, Jakab Jó­zsef és Mizser Bertalan traktorosok is segítenek. A cukorrépát, takar­mányrépát, maghozó és dugványré­pát már többször megkapálták, s most valamennyien a kukoricaföll- deken dolgoznak. A traktorosok már kétszer járták végig kultivátorral a kukoricát, s több mint a felén má­sodszori sorkapálással is végeztek* A lucerna már kazlakban van, s most minden szállítóeszközzel hozzá­láttak a vöröshere behordásához. Á gazdaság dolgozói gondos munká­val harcolnak azért, hogy gazdag termést takaríthassanak be, bőséges takarmányt biztosítsanak az állat­állomány fejlesztéséhez. EDELÉNY Az edelényi járás termelőszöveU kezeteinek tagjai és az egyéni gaz-» dák mind kint szorgoskodnak a földeken. A cukorrépát már mim* denütt kétszer megkapálták, a ku-* korica második kapálása most lyik. Legjobban megy a munka Edelény, Borsodszirák és Finke községek határában. A növényápolással egyidőben jó ütemben halad a szálastakarmány betakarítása is. A vöröshere mintegy 70 százalékát már össze-* gyűjtötték. Nem hagyják elveszni a járásban az utak mentén termett értékes szénát sem. Az Edelény—» Finke közötti, valamint Fiukétól Borsodszirák felé vezető többkilo* méteres útszakaszon már lekaszáU ták és boglyába rakták a szénát. Jlerelezúitik írják hagymasziikséglet beszerzésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents