Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

6 BBS ARM AGY AL&ORSZ AG Az Antigone hatalmas sikere tudósítás az idei színházi fesztiválról Gergely Mihály:• JJ UJJ [L || »■Miénk a hatalom Az ember szív felett: Idézni egyaránt Mosolyt vagy könnyeket.« A színészét »Ars poeticája« e* a Petőfi versidézet, amely akkor lobbant ki a költő leikéből, amikor még állandó hajléka sem volt a magyar teátristáknak. Az ekhós sze­kér, a pajta, a csűr egyik zuga volt az otthon, a szent dobogó, amely­ben gyökeret ereszthetett a ma­gyar színészei népetformáló merész gondolata és igazsága. Vörösmarty a nagy kortárs, költő és színikriti­kus éles tollával szikrákat röpít ebben az időben az értetlen város­atyák felé és állandó színházat kö­vetel. Színházat, de nemcsak Pes­ten, hanem szerte az országban is, hogy a színjátszás váljék valóban nemzetivé. Egy évszázados nehéz küzdelem­nek árán, a proletár hatalom zász- lai alatt valósulhattak meg Vörös­marty vágyai, amely napjainkban egységes komoly nemzeti színmű­vészetté érett. E gondolatok nélkül nem kezdhetem meg tudósításo­mat, mert a budapesti idei Színházi Fesztiválon ily nemes érzések kerí­tették hatalmába az egyszerű nézőt és az avatottabb színházi szak­embereket is. Az a gondolat, mely különbséget tett vidéki színművészet és pesti színművészet között — már a múltté. Ez egyáltalán nem túlzott megállapítás, mert a debreceniek Éjjeli menedékhelye, a pécsiek Columbusa, a miskolciak Antigoné­ja és minden egyes vidéki színház fesztivál-műsora arról tanúskodik: a vidéki színházak mind műsor­politikájukkal, mind pedig igényes, művészi felkészültségükkel a bu­dapesti színházak méltó társaivá váltak. A vidéki színházaink mű­vészgárdái büszkén léptek a szín­padra ezen a fesztiválon, amelynek immár nem »vidéki színházak hete« az elnevezése, hanem a Magyar Színművészet Ünnepi Hete. A fesztiválon a Miskolci Déryné Színház nálunk nagy elismerésnek örvendező Antigoné-ja meghódította a budapestiek szívét is. Már a csü­törtöki szakmai előadásra felvonult a főváros és az egész ország mű­vésztársadalma, újságírók, kritiku­sok. A szorongó, kissé nyugtalan kezdés (amelyet a szokatlan nagy színpadi tér okozott), kezdetben némi elégedetlenséget váltott ki a nézőkből, de az első rész végén már kitörő tapssal üdvözölték vá­rosunk kitűnő színészeit. Az elis­merés és lelkesedés tapsai tovább­ra is fel-fel csattantak egy-egy feszültebb drámai összecsapásnál. A tragédia befejező akkordjait pe­dig ütemes tapssal köszöntötte a szakmai közönség. A Nemzeti Színház előtt még félór* múlva is csoportokba verődve — szegediek, kaposváriak, győriek — tárgyalták a darabot, s nem fu­karkodtak őszinte elismerő szavak­ban a testvér színházak művészei. A budapesti közönség nagy erő­próbáját pénteken állta ki az együt­tes immár biztosabb, merészebb játékával. Zsolnay Zsuzsa ezen az előadáson talán élete legnagyobb Antigoné alakítását nyújtotta. Győrffy György félelmetes Kreonja magáva ragadta a nézősereget. Este későn a közönség táborából sokan gyülekeztek a Nemzeti Szín­ház művészbejárója előtt, hogy virágcsokrokkal, gratulációkkal kedveskedjenek a miskolci színé­szeknek. A színházi fesztivál még az el­következendő napokban ad számot az idei magyar drámatermésről és azoknak a művészeknek felkészült­ségéről, akik lelket, életet adtak a műveknek. Ezért tehát a győztesekről még korai volna beszélni. De bizakodás, remény és jóleső várakozás magá­val ragadhat mindben miskolci szí­nészt s minden miskolci dolgozót, akik őszinte színházszer etetükkel, művészetpártolásukkal jogosan érezhetik részesnek magukat a várható sikerben. (párkány) Hogyan találja meg a faluról fel­került Julika a nagyváros munkás­társadalmában a helyét, hogyan igazodik el a sok buktató köze­pette, hogyan lel rá végül a pár­jára, — ez Gergely Mihály Julika című ifjúsági kisregényének té­mája. ■ A történetnek nincs sokrétű cse­lekménye. De a mélységesen igaz emberség, ami a két főszereplőből, Julikából és Magos Gáborból árad, mégis fölébreszti rokonszenvünket. Ezek az ifjú regényhősök annyira igazak, tiszták és élők, hogy sorsuk alakulása valóban az ifjú olvasó szívébe markol. Miről van szó a kisregényben? Julika — az emberrengeteg, a gé­pek, az üzemi munkások világában teljesen idegen Julika — válaszút elé kerül: két fiú szerelme között kell választania. Az egyiket — Lé­vait felületes megismerés alapján könnyen meg lehet szeretni. Tréfás modora, csibészes kedvessége, szel­lemes bókjai hogyne zavarnák meg a falusi kisleány fejét. S a másik, Magos? Robusztus, nem egészen fiatal legény, akinek okos szavát, nagy őszintének látszó emberségét a kisleány szemében ellensúlyozza a fiú nagy magábazárkózottsága, komolysága. De az események során tovább bonyolódik a helyzet. Magosról ki­derül hogy »múltja« van. Az Auguszta-telep nyomora, a tör­vénytelen gyerek szomorú sorsa volt az övé s ez a nyomor valami­kor bűnbe kergette a fiatal fiút. A börtönévek, a sok vihar, amely Magos életét végigpásztázta, elő­ítélettel tölti el Julikát. Hiába érzi dobogó, kis okos szívével, hogy a helye Magos mellett volna, hiába súgja ösztöne és látja, hogy Magos igaz ember, Lévainak majdnem sikerül maga felé hajlítani. De Lévai leleplezi magát. Kiderül, hogy számító, cinikus karrierista, szerelme csak érzéki vágy. Julika végül Magos Gabinál találja meg boldogságát, aki igazán szereti őt. Gergely Mihály kisregényét elő­ször a Szabad Ifjúság közölte. Most így egységes egészként, sokkal meghatóbb és izgalmasabb írás. A történet valódiságát kissé tompítja azonban, hogy egyes figurákat mint Lévait, vagy a pártember Sebőköt túlságosan egyszínűre festette az író. E hibáért azonban bőven kár­pótolja az olvasót Julika és Magos szerelmének líraisága, Julika alak­jának kedvessége.. Sok fiatal szíve fog együtt dobogni Julika szívével. S jó volna, ha sok fiút és leányt tanítana meg a könyv szépen, iga­zán szeretni. (s. I.)-------------------------------------.* ....................-.............. K isdedek formája írta: dr. Krizsaneczné Németh Edit A csecsemőkort egy évig, egy év­től háromig a kisdedkort számítjuk. A csecsemők tornáját illetőleg még nem egységes az orvosi vélemény. Abban azonban már mindenki egyetért, hogy a nevelési irányzat célja az öntudatos, mosolygó, szocia­lista embertípus kialakítása és az erre való nevelést — testnevelést — minél előbb el kell kezdeni. Ahhoz, hogy az ember a rászabott feladatokat elvégezze, elsősorban egészségesnek kell lennie. Régebben az volt a felfogás, hogy e cél érdekében a testnevelést elég az iskoláskorban elkezdeni, ma azon­ban, amint már említettem, tudjuk, hogy jobb ezt minél előbb rendsze­resíteni. Fontos, hogy a kisded korán kerül­jön a gyermeki közösség birodalmá­ba. A gyermeki test és lélek még lágy, úgy formálható, ahogy a szob­rász mintázza a puha anyagot. A* emberi testet valósággal fel lehet építeni. Sokszor az ember egy egész életen át hurcolja a gyermekkor rossz ne­velési módszerét, de ugyanúgy hasz­nosítja a megfelelő, céltudatos, terv­szerű nevelőmunka által szerzett eré­nyeket. A gyermek minden külső hatásra érzékenyen reagál. A legfontosabb, hogy milyen módszerrel adagoljuk a kisgyermek számára a testgyakorla­tot — a tornát. Türelmesen és szeretettel foglal­kozzunk a gyermekkel. Ne korhol­juk esetleges ügyetlenségéért, vagy testi hibája miatt. Kishitűvé válik, önérzetében bántjuk meg, lassan be­lenyugszik abba, hogy ő nem teljes­értékű ember, később már nem is akar, meg nem is tud változtatni ezen. Következménye lehet az, hogy ez­ért nem is találja meg a helyét a tár­sadalomban. Jó pedagógus rövid idő alatt el­jut odáig, hogy a kisgyermek élvezetnek érzi, hogy tornász­hat. A gyengébb testalkatú gyermekek is veg}^enek részt a gyakorlatok vég­rehajtásában, de hogy milyen mér­tékben, az mindig az egyéntől függ.' Ha a gyengeség a kevés mozgás eredménye, akkor aktívan kapcsol­juk be a kisgyermeket, ha azonban belső szervek hiányos fejlettsége okozza a gyengeséget, akkor a gyer­meket akarata ellenére is korlátozni kell a mozgásban. Mindezt azonban pedagógiai tapin­tattal hajtsuk végre. Fokozatosan vonjuk be őket a munkába az orvosi vélemény alap­ján. Ne hangsúlyozzuk ki gyengesé­güket. A gyermek körülbelül hároméves koráig kitapasztalja a mozgáslehető­ségeket. Kedvezőtlen külső körülmények vagy belső okok megzavarhatják a mozgás kifejlődésének harmóniáját. Az ilyen gyermek mozgása nyugta­lan, bátortalan lesz. A testgyakorlatok tanításának cél­ja a gyermek testi, lelki fejlődését elősegíteni. A gyermek fejlődésének minden korszakában változik mozgás- • szükséglete. A gyakorlatokat tehát mindezen •zempontok figyelembevételével kell megválasztani. Érdeklődési és értelmi képességük­nek megfelelően a gyermekek rend­szeres mozgásoktatását már 2 éves korban meg lehet kezdeni. Különö­sen fontos ez a városi gyermeknél. Előnyösebb a vidéki gyermek hely­zete, akinek életmódja és körülmé­nyei sokkal közelebb állnak a ter­mészethez, mint a városié. Az udvar, a kert, a mező, ahol sza­badon lehet mozogni, fák, kerítések, árkok a legjobb természetes torna­szerek. Az tehát a helyes, ha mozgáslehe­tőséget nyújtunk ebben a korban, így mozgásszabadságát részben meg­őrzi. Csoportban megtanul alkalmaz­kodni a többiekhez. Ezzel fegyelmezi önmagát. A tornagyakorlatokat, amelyek utánzó és játékos formában kerül­nek gyakorlásra, vegyük a min­dennapi életből, azokból, amelyek a gyermek életéhez közel állnak. To­vábbá, melyek fantáziáját gazdagít­ják és fogalmi ismereteiket, megfi­gyelési képességüket bővítik. Kerüljük a túlfárasztást. Ne felejtsük, hogy figyelmét hosz- szan koncentrálni nem tudja, a vál­tozatosságot kedveli. Legfontosabb felszerelés ehhez a tiszta padló, nyáron a homok, vagy füves terület. Alkalmazzunk ún. ellenálló gya­korlatokat is, annyi erőt fektessünk ezekbe, amennyi ellenállást a kis­gyermekben érzünk. Hagyjuk győzni őket. A helyes testtartásra és a lúdtalp megelőzésére állandóan gondoljunk. Körben, vagy szétszórt alakzatban végeztessük a gyakorlatokat. Amint említettem, a gyakorlatok levezetési módszere a fontos. Játsz­va, vidám hangulatban történjék. Kacagás kísérje a mozgást. Jó peda­gógusnak, szülőnek, ez az igazi zene.-­---------------­A tavaszi kötelező díftéria oltáson az arra kötelezettek egy ré­sze nem jelent meg. Diftéria I. védőoltásra kötelezet­tek azok a gyermekek, akik 1955 áp­rilis 1 és szeptember 30-a között születtek. Ezek a gyermekek 4 heti időközben kétszeri oltással részesül­nek védőoltásban. Csak a kétszeri oltás együttesen ad védelmet a difté- riamegbetegedés ellen. Diftéria II. védőoltásra kötelezet­tek azok a gyermekek, akik 1954 áp­rilis 1-e és szeptember 30-a között születtek. Ezek a gyermekek egy­szeri védőoltást kapnak. Ugyancsak védőoltásban kell ré­szesíteni mindazon 6 éven aluli gyermekeket, akik a II. védőoltást A Szerencsi Cukorgyár az 1956. évi cukorrépa átvétel idejére ideiglenes munkára keres répa­átvevőket és adminisztrátorokat. Jól számoló, pontos, gyors és ad­minisztratív munkában jártas dolgozók írásban jelentkezzenek a Szerencsi Cukorgyár Termel­tetési Osztályán, j Jelentkezési határidő: július 1. valamilyen okból még nem kapták meg. Sok szülő nem vitte idejében gyer­mekét védőoltásra, ennek tudható be, hogy még mindég elég nagy számban fordul elő diftériamegbete- gedés, amely életveszélyes betegség. Az Eü. Min. utasítás alapján az I. kér. tanács vb. egészségügyi cso­portja 1956 június 18-tól 23-áig dif­téria pótoltást rendelt el a Kazinczy utca 20. sz. alatti orvosi rendelőben naponta 13—15 órák között. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a fenti helyre és fenti időben saját érdekükben vigyék el oltásra kötele­zett gyermekeiket a kötelező védő­oltásra. MISKOLC I. KÉR. TANÁCS VB. EÜ. CSOPORT VEZETŐJE IBUSZ TÁRSASUTAZÁSOK június hónapban: KüIöTivoiiatok MISKOLC-róI: Visegrád- ra 17-én. Ft 34.— (vasút + komp-jegy). Hajdúszoboszlóra 24-én. Ft 33.50 (vasút, autóbusz és strandjegy). Siófokra 30-án este (vissza jül. 1-én este). 45.— Ft (vasút és strandjegy), ózdról: Egerbe iun. 17-én. 15.30 Ft. KÜLÖN A UTÓBUSZOK: Jtin. 17-én Jósvafő—Aggtelek: 35.— Ft. .Iun. 24-én Jósvafő—Aggtelek 35.— Ft. Jun. 24-én Mezőkövesd (Zsóri) 25.— Ft. Jelentkezés az 1 BLSZ-irodákban! Felhívás védő­gyiimöicsöseinket és szülénkét DARSIN-os vagy PERNIT-es (mikrokristályos DDT) permetezéssel irtsuk az almamolyt. SPRITZ-CUPRAL bevált réztartalmu permetezőszer a peronoszpóra, varasodás és monilia fertőzés megelőzésére. RÉZMÉSZPOR-ral a lürtperonoszpóra, RÉZKÉNPOR-ral a liszthar­mat és lürtperonoszpóra ellen porozzunk. NIKOTIN-os káliszappan-oldattal permetezzünk a levéltetű és rajzó pajzstetű ellen. Növényvédőszerek beszerezhetők: a földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, a vetőmagboltokban és a Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat megyei kirendeltségénél. I EGEDUSZO Az idei könyvnapokra jelent meg Fábián Zoltánnak, a fiatal József Attila-díjas írónak második novellás- kötete. Címe: Hegedűszó. A fiatal író újabb könyvének el­beszélései színesebbek, elevenebbek és nyersebbek is, mint a pár évvel ezelőtt megjelent Utak című kötet elbeszélései. A feltűnő fejlődés főleg az író érlelődését, kibontakozását mutatja, de társadalmi és irodalmi életünk igazságra eszmélését is. Fá­bián Zoltán rövid jelenetekből fel­épített elbeszélései minden magya­rázkodás nélkül beszélnek. Legsikerültebb ebben a formában s az egész kötetben is a címadó el­beszélés. Fiatalokról szól, fiatal há­zasokról, akik párhónapi ismerkedés után összeházasodtak, szeretik egy­mást s pár hónappal az esküvő után mindegyik idegennek érzi a másikat. A családi élet melegségét a fiatal férj vad indulatainak szele széthes- senti. Akaratát, szeszélyét ráerőlteti párjára; hogy felesége is ember s neki is vannak gondolatai, akaratai, arra nem is gondol. S a fiatal asz- szonyka megdöbben: ki ez az ember, akit ő szeret? S egy eszpresszóban lejátszódó jelenet után tudja, hogy idegen, nem is szereti, nem is gyűlöli: idegen ember a férje. Vajon mi az oka a családi élet ilyen elsivatagosodásának? Ezt az olvasónak kell eldöntenie. Felzak­latja, nyugtalanítja az embert ez az elbeszélés — és meg is nyugtatja valamiről: arról, hogy íróink látják Fábián Zoltán elbeszélései korunk emberi kérdéseit, a hétköz­napok apró viszonyait, amelyekből a nemzet, az emberiség sorsa nő. fel; Kétségtelen hiba volt, hogy a kis Márta s Hajdú János oly * hirtelen engedtek első érzésüknek s nem vár­ták, hogy az idő kimunkálja s valódi formájában mutassa meg. De Márta már olyan nő, aki a maga életét menteni akarja és tudja is, ha kell társa ellenében. Hajdú János visel­kedése, embertelensége pedig lehe­tetlenné válik mai viszonyaink kö­zött. Régen talán élve temette volna egy életen át egymást e két ember — ma a kis Márta tovább fogja keresni az élethez szükséges emberséget, Hajdú Jánosnak pedig eszmélkednie kell: kevés a szerelem önmagában, különösen, ha a szerelmet a könyör­telen önzés sugallja. Ez az elbeszélés csak egy kis sarka annak a világnak, amelyet Fábián Zoltán elbeszéléskötete megmutató Az Idegen Légióban hányódó s ha­zájától távol elpusztuló magyar fiú vergődése (Egyedül), a malom éjjeli­őrének derűs »ébersége« (Az ellenőr), vagy a körmeit lakkozó s csak »sze­relmeinek« élő Fenyőnének kupor- gása a rekamién (Telefonnál) — mind-mind egy-egy igaz, sajátos szín mai életünkből. Az ember úgy érzi, hogy ismerőseiről olvas ebben a* könyvben, sőt az őszintébbje gyak­ran azt, hogy önmagáról. Ez pedig dicséret, — dicséret az írónak. Bihari Sándor wyyjwdw— i Pártsajtót minden dolgozó asztalára! Az edelényi járási pártbizottság agitációs és propaganda osztálya a sajtóterjesztés eddigi hiányosságai­nak megszüntetésére az Alkotmány napja tiszteletére július 1-től aug. 20-ig sajtóterjesztési versenyt indít, melyre kihívja a megye összes járási pártbizottságait. A verseny keretében vállaljuk: 1. a Szabad Nép terjesztésében példányszámtervünket 102 százalékra, 2. az Északmagyarország terjesz­tésében példányszámtervünket 104 százalékra, 3. a Szabad Föld terjesztésében példányszámtervünket 102 százalék­ra, 4. az Uj Idő terjesztésében pél-< dányszámtervünket 110 százalékra teljesítjük. Jó felvilágosító munkával gondos­kodunk arról, hogy a beszervezett előfizetők állandó olvasókká válja­nak. A pártsajtó olvasótáborának szélesítése érdekében kérjük az elv- társakat, hogy versenykihívásunkat tegyék magukévá, valósítsák meg a jelszót: Pártsajtót minden dolgozó asztalára! ÉRSEK JÖZSEF jb. titkár KUPCSOK BÉLA ágit. prop. oszt. vezető Június 10-ig vasárnapig INCZÉDY KALMA J\l: Höfebéeee es i bét toefe Meseoperett 3 felvonásban. ELÖKÉSZÜLE 7 BEN IL y © /A\ S MATTI Jegyek válthatók a színház jegypénztáránál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents