Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

IZ MOP BORSOfl-flBAÜJ-ZEMPLÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAAÁCS LAPJA XII. évfolyam, 129. szám Ara 50 fillér 1956 június 2, szombat Hegedűs András elvtárs a heb és külpolitika kérdéseiről X INTEZtT Hegedűs András elvtárs szerdán az RM Művek munkásgyűlésén, a dolgozók kérdéseire válaszolva bél­és külpolitikánk több fontos kérdé­sét ismertette. Bevezetőben arról beszélt, hogy országunkban a XX. kongresszus hatására a dolgozók sokkal kezdeményezőbben lépnek fel, s mondják el véleményüket fej­lődésünk legfontosabb kérdéseiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita, amely százezreket mozgatott meg, s lehetőséget ad pártunk Központi Vezetőségének és a kormánynak, hogy a második ötéves terv céljait a dolgozók véleményének meghall­gatása után határozza meg. Hogyan biztosíthatjuk az életszínvonal 25 százalékos növelését Hegedűs elvtárs a továbbiakban az ötéves terv irányelveivel kapcso­latos vitában felvetődött problémák­kal foglalkozott. ­/Sokan felvetik — mondotta « hogy a párt és a kormány mikép­pen gondolja biztosítani a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos eme­lését? E'lérhető-e ez a cél? Az élet­színvonal emelését úgy szeretnénk végrehajtani, hogy az egy keresőre eső bér, s annak vásárlóereje leg­alább 25 százalékkal növekedjék. Az elmúlt években az egy keresőre eső bér vásárlóereje 1949-hez viszo­nyítva nem emelkedett jelentősen. A második ötéves terv előirányzatá­nak ebből a szempontból nagyon lé­nyeges változása az, hogy az egy keresőre eső jövedelmet, azaz az át­lagos havi kereset tényleges vásár­lóerejét akarjuk 25 százalékkal nö­velni; Ez viszont a dolgozók életkörül­ményeinek megjavításéiban jelentős lépés lesz; De az életszínvonal 25 százalékos növekedését csak úgy lehet elérni, ha ugyanakkor gyorsan növekszik az egy munkásra eső ter­melési érték is, aminek viszont egyik legfontosabb feltétele a mű­szaki színvonal fejlesztése; Magyarország nyersanyagokban Szegény ország. Sokféle nyersanya­got kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenő nélküli Külkereskedelmi helyzetünk javí­tását szolgálja az is, hogy a Minisz­tertanács elnöksége úgy döntött: Jobban be kell vonni termékeik kül­földi értékesítésébe az ipari üzeme­ket és egyes ipari üzemekre rá is bízta termékeik értékesítését. „. Hegedűs elvtárs ezután válaszolt fez egyik idős szakmunkás kérdésé­ire, aki a múlt hét péntekén tartott megbeszélésein, azt kérdezte a Mi­nisztertanács elnökétől, miként akarja biztosítani a kormány az öreg szakmunkások megfelelő bérezését; azokét, akik normájukat már_nem tudják teljesíteni? Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy az idős szakmun­kásokra nagyobb szaktudást igénylő munkákat kell bízni, messzemenően be kell vonni őket a fiatalok képzé­sébe, tanfolyamokon oktatóknak kell felhasználni őket stb. Ugyan­csak idősebb szakmunkások panasz­kodtak a Minisztertanács elnökének a nyugdíjtörvény fogyatékosságai miatt. 7- A panaszok nagy része jo­gos — mondotta Hegedűs elvtárs. A SZOT elnöksége, a Miniszterta­náccsal karöltve most dolgozik a pjrugdíj rendelet módosításán, s a Cél az, hogy a visszásságokat meg­szüntessük, s a sok évtizedes mun­kát megfelelően honoráljuk. Az élet­színvonal emelésének feltételeiről Hegedűs elvtárs a következőket mondotta: ^ Sok helyen fezt kérdik, milyen in­tézkedésiekkel akarjuk az életszínvo­nalat az előirányzott mértékben nö­velni. Ha az életszínvonal tervezett (növelése számára az anyagi feltéte­lek biztosítottak, akkor alapjában véve kétféle módszerrel élünk majd: emeljük a munkabéreket és csök­kentjük az árakat; A munkabérek emelésével fokoza­tosan ki kell küszöbölni a bérrend­szerben még ma meglévő arányta­lanságokat és igazságtalanságokat, az árak csökkentésével pedig elér­jük, hogy a dolgozók ugyanabból a keresetből többet tudjanak vásárol­ni. Az idén is alkalmaztuk az élet- színvonal emelésének ezt a két mód­ját. A munkatermelékenységnek .ta­valyi növekedése lehetővé tette, hogy ©lyan árleszállítást hajtsunk végre, femely évi 900 millió forintos meg­takarítást jelent a dolgozóknak; Az árleszállítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmi­szerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és a zsír árát. Ennek az oka kézenfekvő. A mező­gazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a vá­ros ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés ese­tén bekövetkező nagyobb fogyasztást is fedezni tudjuk. A párt és a kor­mány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élel­miszerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremeléséről szólva Hegedűs elvtárs elmondotta, hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsony- fizetésű időbéresek alapbérét fel­emelik havi 650 forintra — évente 170 millió forintot jelent. Ezt az in­tézkedést továbbiak fogják követni. A béremeléseik összkihatása egy évre 800 millió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtaná, amelyekben a bérszín­vonal különösen alacsony; A párt és a kormány nagy gondot fordít azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelés­ben résztvevő munkások kapják, Olcsóbb építkezés — több lakás Hegedűs elvtárs ezután a túlóráz­tatások, a hóvégi hajrák káros kiha­tásairól, majd a dolgozók lakásgond­jairól és a kormány lakásépítési terveiről beszélt. A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az egyik legfonto­sabb és egyben a legnehezebb fel­adat: a lakásellátás. A lakáskérdés különösen nagy gondja a városi la­kosságnak. Több lakást kell építe­nünk; 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az országban; A má­sodik ötéves tervben pedig mintegy 200 ezer új lakás építése szerepel. A lakásépítkezést olcsóbbá kell ten­nünk. Ennek legfontosabb feltétele a lakásépítő-ipar korszerűsítése. Uj, könnyű építőanyagból egész fal- nagyságú épületelemeket kell készí­teni, s el kell érni, hogy az építőipar lényegében csak az üzemáleg előállí tott épületelemek összeszerelését vé­gezze; Megszüntetjük az államapparátusban a túlzott központosítást Hegedűs elvífcárs ezután az állam- apparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt; Az. állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta.- — Dolgozóink különösen gyakran bírál­ják állami • szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megál­lapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében je­lenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmus­nak viszont egyik fő oka a túlzott központosítás. A helyi vezetők jogkörének és fe­lelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk, pénzgazdálkodásunk, statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét kedd­jén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet teremt.De rendkívül fontos az is, hogy a dolgo­zók — és különösen a helyi vezetőik — ne általános szólamokkal lépje­nek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatot kát. A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elér­ni, ha a dolgozók százezreinek vé­leményére és gyakorlati tapasztala­taira támaszkodunk; * A szocialista törvényességről szól­va, Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgozóját — bármilyen beosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék; E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőben sok súlyos hibát jóvá­tettünk; De nemcsak a hibák kija­vítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdí­tása az államapparátus minden láncszemében, ’ Tárgyalásaink, kezdeményezéseink a nemzetközi feszültség további enyhítésére Hegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s eiőször is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájárul­jon a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez és a béke biztosításához — mondotta; Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket; A magyar kormány tehát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is ered­ményesen munkálkodik a nemzet­közi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúb­bá válik. A magyar kormány kül­döttsége, amely Gero elvtárs vezeté­sével részt vett a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott berlini ülésszakán, eb­ben a szellemben működött közre az ott elfogadott határozat kidolgo­zásánál; Két hét múlva már útlevél nélkül lehet utazni a népi demokratikus országokba —* A szocialista tábor országai kö­zött különösen jelentős az egyes or­szágok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turista- forgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esz­tendőben; A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, melynek értel­mében a népi demókratikus orszá­gokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikál­ták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézke­dés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesem megrövidül, költ­ségei pedig az eddigiek felére csök­kennek; Jelentős gazdasági, pénzügyi és műszaki megállapodások a baráti Jugoszláviával együttműködésre vonatkozó megál­lapodást; A tárgyalások sikere an­nak köszönhető, hogy minőikét fél őszintén törekedett a megegyezésre. Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország ct év alatt —• egyenlő részletekben elosztva —^ 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának; E nagy összegnek a A NEVELŐ HIVATASA Pedagógusainkat, a magyar értelmiség legszerényebb és legáldozafá készebb rétegét ünnepeljük. »Nincs olyan munkása a magyar társadalom* nak és a kulturális életnek, aki közelebb tudna kerülni a nép szívéhez s aki úgy tudna hatni a népre, mint a tanító. A tanítók a múltban és ma is jórészt a népből jöttek. Népszeretetük természetes, a kivétel volt mindig a ritka« — írta Kónya Lajos Kossuth-díjas költő a sárospataki tanítóképző diákjainak. Ez a megállapítás teljesen helytáll. Pedagógus- nak, jóképpen -falusi pedagógusnak általában nem a letűnt uralkodó ősz* tály gyermekei mentek a múltban sem, hanem a nép fiai, leányai, azoks akik életüket a gyermekek képzésére, a nép felemelésére tették fel. Azok mentek főképpen pedagógusnak, akik meglátták a szépet és a felemelőt a sok vesződséggel, nehézséggel, küzdelemmel és — tegyük hozzá — gyak* ran bosszúsággal járó gyermeknevelésben. Pedagógusnak mentek azokt akik nem féltek a szűkölködéstől, akik szívüket a népnek akarták adni< Nem volt hálás foglalkozás a múltban a pedagógusé. Az anyagiak hiánya mellett gyakran a klérus lelki terrorja fojtogatta, az úri osztály lenézése sújtotta, hiszen rendszerint nem fogadta be társaságába sem. Nem hiába írta Ady Endre, a forradalom vátesze, hogy: »Magyar sivatag magyar tanítója rabok közt rabként senyvedt...« De az is igazt hogy a múltban sok-sok magyar nevelő próbálta megteremteni a maga területén a kultúra kis oázisát. Rendszerint nem rajta múlt, ha ez nem sikerült. A párt a felszabadulás óta eltelt évtizedben sokat tett, hogy cn »magyar sivatagot« magyar televénnyé változtassa, sokat tett a nemzet egykori napszámosainak, a lelkek szántóvetőinek megbecsüléséért. Gon-r dőlünk itt nem csupán az erkölcsi megbecsülésre, hanem a pedagógusok fizetésének jelentős emelésére is, amely kivétel nélkül minden nevelőt érintett. Ez a tény az idős, nagy tapasztalattal bíró nevelők, a nagy szak* tudású és különösen a nehéz helyzetben élő tanyai és falusi tanítók foko* zott megbecsülését mutatja. A párt már eddig is sokat tett azért, hogy a nevelők érezzék azt a bizalmat, amely feléjük árad, érezzék, hogy milyen felbecsülhetetlen jelentőséget tulajdonítunk az ifjúság nevelésének és a tanárok, tanítók népművelő munkájának. Sajnos, egyes felső vezető szervek néha túlsók bürokratikus munkát tukmálnak rájuk, megfosztva őket ezzel attól a lehe- tőségtől, hogy minden erejüket nevelői hivatásuknak szenteljék. Ezen feltétlenül változtatni kell. De minden körülmények között szükségük van a pedagógusok társadalmi munkájára, szükségük van okos szavára, ér* veire, tudására. Sokat tett már a párt a pedagógusok megbecsüléséért, de meg többet fog tenni, mert többségük szívvel-lélekkel népi demokráciánkat támogatja, gyakran bíráló, igaz, segítőkész szóval áll demokratikus intéz- ményeink mellett s megérdemli a megbecsülést. Ha az SZKP XX. kon- gresszusának szellemében leszámolunk mindenféle bizalmatlansággal az értelmiséggel szemben, akkor különösen nem lehetünk bizalmatlanok az értelmiségnek azon rétege iránt, amely legáldozatkészebben támogatja' munkánkat. Szeretjük és tiszteljük a tanítót. Nem valami üres, külsőséges üvM nepiesség tehát, amelynek során a mai napon több mint negyven peda* gógusnak nyújtanak át kitüntetéseket az áldozatkész, gyümölcsöző munka jutalmaként. E munka eredményei nem mindjárt mutatkoznak Az emberfor* máló hétköznapok százainak kell eltelnie, míg a pedagógus láthatja mun* kájának gyümölcseit. A nevelői tevékenység próbára teszi a pedagógus minden képességét. Az olyanok fáradozása azonban, mint Gőz Pál vadnai kiváló békeharcos tanítóé, vagy Egei Antal sárospataki biológus tanáréi kiállja bármikor az idő próbáját. Egei Antalnak például a kiművelt emberfők sokasága került ki a keze alól s munkája eredményére jellemzői hogy vele egyszerre ünnepelhetjük egykori tanítványát, Tóth Lajost, cr. szerencsi gimnázium igazgatóját is. S az idős tanár még mindig újabb módszereket keres, hogy ‘minél jobban megvalósíthassa iskolájában a politechnikai nevelést. Aligha tudunk elegendő tisztelettel adózni az olyan pedagógusnak, mint Hegyest Béláné sátoraljaújhelyi tanítónő, aki több mint három évtizede oktat, nevel első osztályos kis nebulókat. Felmérhet* jük-e az olyan nevelői tevékenység értékét, mint amilyen Arany Lajos varbói tanítóé, aki mintegy 8 esztendeje tanít osztatlan iskolában s növendékeivel kiváló sikereket ér el, túlszárnyalja az osztott iskolák eredményeit is. A. kultúra olthatatlan szeretete lobog az olyan pedagógusokban? mint Gyárfás Imre, a miskolci Földes Ferenc gimnázium tanára, aki több mint két évtizedes munkásságát a magyar irodalom megszerettetésére fordította. Vagy állítsuk példaként mindenki elé Szabó Elemér borsod* ivánkai iskolaigazgatót, aki önzetlen, szorgos munkával kutatja a község hagyományait és a termelőszövetkezeti parasztokat kottaolvasásra, a zene megbecsülésére oktatja. Folytassuk tovább a sort? Nem szükséges. Ügy érezzük felesleges tovább bizonyítani, hogy a pedagógusok gárdája felbecsülhetetlen értékű munkát végez. Tisztelettel, hálával köszöntjük e napon őket és jó egész* séget, további sikeres munkát kívánunk mindannyiuknaki. megfizetése természetesen, komoly terhet ró népgazdaságunkra; A ma­gyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948- fcan felvett jugoszláv kölcsön vissza­fizetését, amelyből a kamatot is számítva — mintegy 25 millió dol­lárt kitevő adósságunk maradt visz­sza; De ugyanakkor a hátralevő, mintegy 90 millió dollárt kitevő há­borús jóvátételi összeg jelentős csök­kentését kérte. Ennek a kérésnek á jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elegendte a hátralevő jóvátételi összeg egyharmadát, kö­rülbelül 30 millió dollárt; Elősegítjük, hogy hazánkban mindenki hekapcsolódjék az építőnmnkába Hegedűs elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy országunk bél­és külpolitikai helyzete egyre szi­lárdabb lesz. — A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatatlanul ve­zet előre — mondotta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jut­nak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni a népi demokratikus rendszerünkbe; A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlen­ségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány in­tézkedései továbbra is arra irányul­nak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók be­kapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse ke­gyelemben Grősz Józsefet és hozzá­járult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar veze­tőjének tisztét; Az a véleményünk,- hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy; mint sok más egyházi személy gondolko­dásában is — az elmúlt években be­következett nemzetközi és belső fej­lődés hatására *—> jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz Jó­zsef kalocsai érsek nyilatkozata, melyben kijelentette; hogy hűséged fia, engedelmes polgára lesz a Ma­gyar Népköztársaságnak és arra tö­rekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön; A kormány re­méli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Vatikán is — be­látják; hogy minden olyan kísérleti amely népi demokráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meg­győződést, eleve kudarcra van ítél­ve. Ugyanakkor ismételten, és a leg­határozottabban ki kell jelenten^ hogy a magyar népi demokrácia to­vábbra is a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot; A munkásosztály hatalmának meg­erősödése lehetővé tette, hogy bel­politikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyő­ző munkára. Ez azonban nem jelen­ti, és nem is jelentheti, hogy ha­tóságaink nem sújtanak le törvén nyeink teljes szigorával az ellensé-' ges elemekre, ha megkísérelnének fellépni népi demokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építé­sünknek. ? Hegedűs elvtárs végezetül arsóí beszélt, hogy fejlődésünk elkövetke­zendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó törnek gek kezdeményező készségének, ak­tivitásuk kibontakoztatásának; Úgy* ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek ‘-4 mondotta. — Ez a helytállás lesz aS magyar népi demokrácia továbbit1 sikereinek is legfőbb biztosítéka; .*? Külföldi kapcsolataink fejlesztésé­ben jelentős esemény, hogy sikere­sen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások.- Kedden Ma­gyarország és Jugoszlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénz­ügyi és gazdasági egyezményt, to­vábbá a műszaki és tudományos

Next

/
Thumbnails
Contents