Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

IZ MOP BORSOfl-flBAÜJ-ZEMPLÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAAÁCS LAPJA

XII. évfolyam, 129. szám

Ara 50 fillér

1956 június 2, szombat

Hegedűs András elvtárs a heb és külpolitika kérdéseiről

X INTEZtT

Hegedűs András elvtárs szerdán az RM Művek munkásgyűlésén, a dolgozók kérdéseire válaszolva bélés külpolitikánk több fontos kérdését ismertette. Bevezetőben arról beszélt, hogy országunkban a XX. kongresszus hatására a dolgozók sokkal kezdeményezőbben lépnek fel, s mondják el véleményüket fejlődésünk legfontosabb kérdéseiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita, amely százezreket mozgatott meg, s lehetőséget ad pártunk Központi Vezetőségének és a kormánynak, hogy a második ötéves terv céljait a dolgozók véleményének meghallgatása után határozza meg.

Hogyan biztosíthatjuk az életszínvonal 25 százalékos növelését

Hegedűs elvtárs a továbbiakban az ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vitában felvetődött problémákkal foglalkozott. /Sokan felvetik — mondotta « hogy a párt és a kormány miképpen gondolja biztosítani a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos emelését? E'lérhető-e ez a cél? Az életszínvonal emelését úgy szeretnénk végrehajtani, hogy az egy keresőre eső bér, s annak vásárlóereje legalább 25 százalékkal növekedjék. Az elmúlt években az egy keresőre eső bér vásárlóereje 1949-hez viszonyítva nem emelkedett jelentősen. A második ötéves terv előirányzatának ebből a szempontból nagyon lényeges változása az, hogy az egy keresőre eső jövedelmet, azaz az átlagos havi kereset tényleges vásárlóerejét akarjuk 25 százalékkal növelni;

Ez viszont a dolgozók életkörülményeinek megjavításéiban jelentős lépés lesz; De az életszínvonal 25 százalékos növekedését csak úgy lehet elérni, ha ugyanakkor gyorsan növekszik az egy munkásra eső termelési érték is, aminek viszont egyik legfontosabb feltétele a műszaki színvonal fejlesztése;

Magyarország nyersanyagokban Szegény ország. Sokféle nyersanyagot kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenő nélküli

Külkereskedelmi helyzetünk javítását szolgálja az is, hogy a Minisztertanács elnöksége úgy döntött: Jobban be kell vonni termékeik külföldi értékesítésébe az ipari üzemeket és egyes ipari üzemekre rá is bízta termékeik értékesítését.

„. Hegedűs elvtárs ezután válaszolt fez egyik idős szakmunkás kérdéséire, aki a múlt hét péntekén tartott megbeszélésein, azt kérdezte a Minisztertanács elnökétől, miként akarja biztosítani a kormány az öreg szakmunkások megfelelő bérezését; azokét, akik normájukat már_nem tudják teljesíteni? Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy az idős szakmunkásokra nagyobb szaktudást igénylő munkákat kell bízni, messzemenően be kell vonni őket a fiatalok képzésébe, tanfolyamokon oktatóknak kell felhasználni őket stb. Ugyancsak idősebb szakmunkások panaszkodtak a Minisztertanács elnökének a nyugdíjtörvény fogyatékosságai miatt. 7- A panaszok nagy része jogos — mondotta Hegedűs elvtárs.

A SZOT elnöksége, a Minisztertanáccsal karöltve most dolgozik a pjrugdíj rendelet módosításán, s a Cél az, hogy a visszásságokat megszüntessük, s a sok évtizedes munkát megfelelően honoráljuk. Az életszínvonal emelésének feltételeiről Hegedűs elvtárs a következőket mondotta:

^ Sok helyen fezt kérdik, milyen intézkedésiekkel akarjuk az életszínvonalat az előirányzott mértékben növelni. Ha az életszínvonal tervezett (növelése számára az anyagi feltételek biztosítottak, akkor alapjában véve kétféle módszerrel élünk majd: emeljük a munkabéreket és csökkentjük az árakat;

A munkabérek emelésével fokozatosan ki kell küszöbölni a bérrendszerben még ma meglévő aránytalanságokat és igazságtalanságokat, az árak csökkentésével pedig elérjük, hogy a dolgozók ugyanabból a keresetből többet tudjanak vásárolni. Az idén is alkalmaztuk az élet- színvonal emelésének ezt a két módját. A munkatermelékenységnek .tavalyi növekedése lehetővé tette, hogy ©lyan árleszállítást hajtsunk végre, femely évi 900 millió forintos megtakarítást jelent a dolgozóknak; Az

árleszállítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmiszerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és a zsír árát. Ennek az oka kézenfekvő. A mezőgazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés esetén bekövetkező nagyobb fogyasztást

is fedezni tudjuk. A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élelmiszerek árait is csökkenthesse.

A dolgozók béremeléséről szólva Hegedűs elvtárs elmondotta, hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsony- fizetésű időbéresek alapbérét felemelik havi 650 forintra — évente 170 millió forintot jelent. Ezt az intézkedést továbbiak fogják követni.

A béremeléseik összkihatása egy évre 800 millió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtaná, amelyekben a bérszínvonal különösen alacsony;

A párt és a kormány nagy gondot fordít azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelésben résztvevő munkások kapják,

Olcsóbb építkezés — több lakás

Hegedűs elvtárs ezután a túlóráztatások, a hóvégi hajrák káros kihatásairól, majd a dolgozók lakásgondjairól és a kormány lakásépítési terveiről beszélt.

A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat: a lakásellátás. A lakáskérdés különösen nagy gondja a városi lakosságnak. Több lakást kell építenünk; 1950-től 1955-ig mintegy 130

ezer lakás épült az országban; A második ötéves tervben pedig mintegy 200 ezer új lakás építése szerepel. A lakásépítkezést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb feltétele a lakásépítő-ipar korszerűsítése. Uj, könnyű építőanyagból egész fal- nagyságú épületelemeket kell készíteni, s el kell érni, hogy az építőipar lényegében csak az üzemáleg előállí tott épületelemek összeszerelését végezze;

Megszüntetjük az államapparátusban a túlzott központosítást

Hegedűs elvífcárs ezután az állam- apparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt;

Az. állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta.- — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami • szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik fő oka a túlzott központosítás.

A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk, pénzgazdálkodásunk, statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet teremt.De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók — és különösen a helyi vezetőik

— ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatot kát. A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a dolgozók százezreinek véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk; *

A szocialista törvényességről szólva, Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgozóját — bármilyen beosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék; E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőben sok súlyos hibát jóvátettünk; De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdítása az államapparátus minden láncszemében, ’

Tárgyalásaink, kezdeményezéseink a nemzetközi feszültség további enyhítésére

Hegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s eiőször is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt.

A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta;

Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket; A magyar kormány tehát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán.

Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. A magyar kormány küldöttsége, amely Gero elvtárs vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott berlini ülésszakán, ebben a szellemben működött közre az ott elfogadott határozat kidolgozásánál;

Két hét múlva már útlevél nélkül lehet utazni a népi demokratikus országokba

—* A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turista- forgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esztendőben;

A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, melynek értelmében a népi demókratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesem megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csökkennek;

Jelentős gazdasági, pénzügyi és műszaki megállapodások a baráti Jugoszláviával

együttműködésre vonatkozó megállapodást; A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy minőikét fél őszintén törekedett a megegyezésre.

Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország ct év alatt —• egyenlő részletekben elosztva —^ 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának; E nagy összegnek a

A NEVELŐ HIVATASA

Pedagógusainkat, a magyar értelmiség legszerényebb és legáldozafá készebb rétegét ünnepeljük. »Nincs olyan munkása a magyar társadalom* nak és a kulturális életnek, aki közelebb tudna kerülni a nép szívéhez s aki úgy tudna hatni a népre, mint a tanító. A tanítók a múltban és ma is jórészt a népből jöttek. Népszeretetük természetes, a kivétel volt mindig a ritka« — írta Kónya Lajos Kossuth-díjas költő a sárospataki tanítóképző diákjainak. Ez a megállapítás teljesen helytáll. Pedagógus- nak, jóképpen -falusi pedagógusnak általában nem a letűnt uralkodó ősz* tály gyermekei mentek a múltban sem, hanem a nép fiai, leányai, azoks akik életüket a gyermekek képzésére, a nép felemelésére tették fel. Azok mentek főképpen pedagógusnak, akik meglátták a szépet és a felemelőt a sok vesződséggel, nehézséggel, küzdelemmel és — tegyük hozzá — gyak* ran bosszúsággal járó gyermeknevelésben. Pedagógusnak mentek azokt akik nem féltek a szűkölködéstől, akik szívüket a népnek akarták adni<

Nem volt hálás foglalkozás a múltban a pedagógusé. Az anyagiak hiánya mellett gyakran a klérus lelki terrorja fojtogatta, az úri osztály lenézése sújtotta, hiszen rendszerint nem fogadta be társaságába sem.

Nem hiába írta Ady Endre, a forradalom vátesze, hogy: »Magyar sivatag magyar tanítója rabok közt rabként senyvedt...« De az is igazt hogy a múltban sok-sok magyar nevelő próbálta megteremteni a maga területén a kultúra kis oázisát. Rendszerint nem rajta múlt, ha ez nem sikerült.

A párt a felszabadulás óta eltelt évtizedben sokat tett, hogy cn »magyar sivatagot« magyar televénnyé változtassa, sokat tett a nemzet egykori napszámosainak, a lelkek szántóvetőinek megbecsüléséért. Gon-r dőlünk itt nem csupán az erkölcsi megbecsülésre, hanem a pedagógusok fizetésének jelentős emelésére is, amely kivétel nélkül minden nevelőt érintett. Ez a tény az idős, nagy tapasztalattal bíró nevelők, a nagy szak* tudású és különösen a nehéz helyzetben élő tanyai és falusi tanítók foko* zott megbecsülését mutatja.

A párt már eddig is sokat tett azért, hogy a nevelők érezzék azt a bizalmat, amely feléjük árad, érezzék, hogy milyen felbecsülhetetlen jelentőséget tulajdonítunk az ifjúság nevelésének és a tanárok, tanítók népművelő munkájának. Sajnos, egyes felső vezető szervek néha túlsók bürokratikus munkát tukmálnak rájuk, megfosztva őket ezzel attól a lehe- tőségtől, hogy minden erejüket nevelői hivatásuknak szenteljék. Ezen feltétlenül változtatni kell. De minden körülmények között szükségük van a pedagógusok társadalmi munkájára, szükségük van okos szavára, ér* veire, tudására.

Sokat tett már a párt a pedagógusok megbecsüléséért, de meg többet fog tenni, mert többségük szívvel-lélekkel népi demokráciánkat támogatja, gyakran bíráló, igaz, segítőkész szóval áll demokratikus intéz- ményeink mellett s megérdemli a megbecsülést. Ha az SZKP XX. kon- gresszusának szellemében leszámolunk mindenféle bizalmatlansággal az értelmiséggel szemben, akkor különösen nem lehetünk bizalmatlanok az értelmiségnek azon rétege iránt, amely legáldozatkészebben támogatja' munkánkat.

Szeretjük és tiszteljük a tanítót. Nem valami üres, külsőséges üvM nepiesség tehát, amelynek során a mai napon több mint negyven peda* gógusnak nyújtanak át kitüntetéseket az áldozatkész, gyümölcsöző munka jutalmaként.

E munka eredményei nem mindjárt mutatkoznak Az emberfor* máló hétköznapok százainak kell eltelnie, míg a pedagógus láthatja mun* kájának gyümölcseit. A nevelői tevékenység próbára teszi a pedagógus minden képességét. Az olyanok fáradozása azonban, mint Gőz Pál vadnai kiváló békeharcos tanítóé, vagy Egei Antal sárospataki biológus tanáréi kiállja bármikor az idő próbáját. Egei Antalnak például a kiművelt emberfők sokasága került ki a keze alól s munkája eredményére jellemzői hogy vele egyszerre ünnepelhetjük egykori tanítványát, Tóth Lajost, cr. szerencsi gimnázium igazgatóját is. S az idős tanár még mindig újabb módszereket keres, hogy ‘minél jobban megvalósíthassa iskolájában a politechnikai nevelést. Aligha tudunk elegendő tisztelettel adózni az olyan pedagógusnak, mint Hegyest Béláné sátoraljaújhelyi tanítónő, aki több mint három évtizede oktat, nevel első osztályos kis nebulókat. Felmérhet* jük-e az olyan nevelői tevékenység értékét, mint amilyen Arany Lajos varbói tanítóé, aki mintegy 8 esztendeje tanít osztatlan iskolában s növendékeivel kiváló sikereket ér el, túlszárnyalja az osztott iskolák eredményeit is.

A. kultúra olthatatlan szeretete lobog az olyan pedagógusokban? mint Gyárfás Imre, a miskolci Földes Ferenc gimnázium tanára, aki több mint két évtizedes munkásságát a magyar irodalom megszerettetésére fordította. Vagy állítsuk példaként mindenki elé Szabó Elemér borsod* ivánkai iskolaigazgatót, aki önzetlen, szorgos munkával kutatja a község hagyományait és a termelőszövetkezeti parasztokat kottaolvasásra, a zene megbecsülésére oktatja.

Folytassuk tovább a sort? Nem szükséges. Ügy érezzük felesleges tovább bizonyítani, hogy a pedagógusok gárdája felbecsülhetetlen értékű munkát végez. Tisztelettel, hálával köszöntjük e napon őket és jó egész* séget, további sikeres munkát kívánunk mindannyiuknaki.

megfizetése természetesen, komoly terhet ró népgazdaságunkra; A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948- fcan felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből a kamatot is számítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt viszsza; De ugyanakkor a hátralevő, mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek á jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elegendte a hátralevő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbelül 30 millió dollárt;

Elősegítjük, hogy hazánkban mindenki hekapcsolódjék az építőnmnkába

Hegedűs elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy országunk bélés külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. — A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatatlanul vezet előre — mondotta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni a népi demokratikus rendszerünkbe;

A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar vezetőjének tisztét;

Az a véleményünk,- hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy; mint sok más egyházi személy gondolkodásában is — az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására *—> jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata,

melyben kijelentette; hogy hűséged fia, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön; A kormány reméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Vatikán is — belátják; hogy minden olyan kísérleti amely népi demokráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meggyőződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten, és a leghatározottabban ki kell jelenten^ hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot;

A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy hatóságaink nem sújtanak le törvén nyeink teljes szigorával az ellensé-' ges elemekre, ha megkísérelnének fellépni népi demokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építésünknek. ?

Hegedűs elvtárs végezetül arsóí beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó törnek gek kezdeményező készségének, aktivitásuk kibontakoztatásának; Úgy* ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek ‘-4 mondotta. — Ez a helytállás lesz aS magyar népi demokrácia továbbit1 sikereinek is legfőbb biztosítéka; .*?

Külföldi kapcsolataink fejlesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások.- Kedden Magyarország és Jugoszlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazdasági egyezményt, továbbá a műszaki és tudományos