Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

ES ZAKMAGY AKORSa AO Gépierővel végzik a növényápolást a nagymiskolci állami gazdaság kertészetében Miskolc és a környező bányavidék »zöldségeskertjében«, a nagymiskolci állami gazdaságban 680 kát. holdas kertészetben termelnek különböző zöldségféléket. A vetemények nö­vényápolását tavaly még kizárólag kézi erővel végezték. Ezévben azon­ban a munka jobb megszervezésével lehetővé vált, hogy a talajelőkészí­tés mellett az öntözött és a száraz kertészetben is a növényápolást gép­pel végezzék. A kertészetben a tök, dinnye, uborka, zöldbab, helybevetett káposzta kapálására négy Zetor traktort állítottak munkába. A traktorokat kultivátorra szerelt talajművelő eszközökkel szerelték fel. Az öntözött területeken vetett növényeknél a sortávolságot úgy ala­kították ki, hogy a gépi művelést minden nehézség nélkül el tudják végezni. A paradicsomnál például ikersoros és négyzetes ültetést alkal­maztak. így keresztbe is és hosszába is géppel tudják elvégezni a kapá­lást. Amíg tavaly kézi munkaerővel a paradicsomot csak háromszor tud­ták megkapálni, ezévben 5—6-szori kapálással mintegy 20—25 százalékkal tudják növel­ni a terméshozamot. A gépi kapálás lényegesen olcsóbb is a kézi munkaerőnél. Amíg egy kát. hold paradicsom kézi kapálása 120 forintba kerül — addig gépi erővel 27—28 forintba kerül ugyanaz' a munka. A nagymiskolci gazdaságban a nagy sortávolságú növények gépi művelése mellett most kísérleteket folytatnak a sűrű­soros növények, sárgarépa, pet­rezselyem, gépi művelésének megoldására. Erre a célra a gazdaság házilag szer­kesztett egy növényápoló gépet. A kísérletek biztató eredménnyel jár­tak. A gépi művelés eredményeként a nagymiskolci állami gazdaság kerté­szetében az első töltögetést és kapá­lást eddig 300 kát. holdon már befe­jezték, s most hozzákezdtek a máso­dik kapáláshoz. Fajtiszta cukorrépa magol termesztenek az abaújszántói járásban Az abaújszántói járás községeiben tavaly kezdték meg a cukorrépa magtermelési kísérleteket. A hernád- cécei Dózsa tsz. 2,5 kholdon ter­melt cukorrépamagot. Ez 50 000 fo­rint jövedelmet jelentett a tsz-nek. Ezévben a hernádcécei Dózsa tsz tag­sága a magtermelő területét meg­duplázta. A sikerült kísérlet nyomán ezévben már a tornyosnémeti Uj ba­rázda, az abaújalpári Szabadság és más tsz-ek összesen 30 kholdon termelnek cukorrép'.magot. Tavasz- szal a magot dugványnak elvetették, ősszel a dugványokat kiszedik és el­vermelik, s a következő tavasszal ültetik ki maghozásra. A jelenleg elvetett területen 6 má­zsás átlagterméssel számolva, mint­egy 1400 khold cukorrépa termelésé­hez elegendő vetőmagot nyernek. Az abaújszántói járás földjei a cukorrépamag termelésre kiválóan alkalmasak. A második ötéves terv során a már megkezdett magterme­lést tovább akarják fejleszteni. A tervek között szerepel, hogy vala­mennyi tsz-nél meghonosítják a mag­termesztést. így 1960-ra már annyi cukorrépa vetőmag állna rendelke zésre, hogy az egész járás cukorrépa vetésterületét hazai, fajtatiszta és az adottságoknak legjobban megfelelő cukorrépamaggal tudják bevetni. Az időben vetett burgonya már virágzik Borsodban Az utóbbi idők kedvező időjárása következtében Borsod megyében az időben vetett burgonya már virágzik Alsózsolca és Onga környékén. A sátoraljaújhelyi járásban — mely Borsod megye legnagyobb bur­gonyatermelő vidéke — szintén több helyen virágzik már a burgonya. Itt mintegy 500 kát. holddal nagyobb területen ültettek burgonyát ezévben, mint tavaly. A munka gyors elvégzé­sét a járás területén levő három gép­állomás burgonyaültetőgépekkel biz­tosította. A jó munka eredménye, hogy nem csak vetették, hanem gép­pel is művelik a burgonyatáblákat. A sárospataki Vörös Csillag Tsz gazdaságában mintegy 20 kát. holdon jarovizált burgonyát vetettek. Az előcsíráztatott burgonyát a gépállo­más segítségével kapálták meg s be­fejezték az első töltögetést is. Ennek eredménye, hogy a tsz burgonya táblája már virágzik. A jelek szerint mintegy 4 héttel korábban tudják betakarítani majd a termést. Az elő csíráztatott burgonya betegségekkel szemben ellenállóbb, így a vetésre alkalmas gumókat teljes egészében vetőjnagnak használják majd fel a jövő évben. Az utóbbi napok kedvező időjárása következtében a burgonya más he­lyeken is erőteljes fejlődésnek in­dult. A végzett termésbecslések alap­ján a sátoraljaújhelyi járásban 120— 150 mázsás burgonya átlagtermésre számítanak. A bürokrácia ellen Az alsóbb szervek nagyobb önállóságával, kevesebb papírmunkával olcsóbban lehetne begyűjteni C ok szó esett már arról, hogy ^ amíg a dolgozó parasztok által az államnak beadott termény és húsféleség az elosztóhelyekre, az üzletekbe, tehát a fogyasztóhoz kerül, jelentősen megnő a begyűj­tés költsége. Az is előfordul, hogy az állam az adminisztrációs költsé­gek miatt ráfizet egyes begyűjtött élelmiszerféleségekre. Mint • sok egyéb területen, a begyűjtésben is túlzott a centralizáció, elburján­zott a bürokrácia. Végeredményben három oldalról kellene alaposan megvizsgálni a kérdést. 1. Hogyan lehetne a me­gyei és az alsóbb begyűjtési hiva­talok nagyobb önállóságának biz­tosításával csökkenteni a költsége­ket? 2. Szükség van-e a felvásárló vállalatok mindegyikére? 3. Lehet­ne-e jelentősen csökkenteni az ad­minisztrációt, a papírmunkát? A megyei begyűjtési hivatal sze­rint sokkal nagyobb önállóságra lenne szüksége a megyei és járási hivataloknak. Jelenleg az a hely­zet, hogy a Begyűjtési Miniszté­rium megadja a tervszámokat és a végrehajtási utasítást, amelytől el­térni nem igen lehet. így ríbm vál­tozhatnak helyi adottságok szerint a végrehajtás módszerei sem. A minisztérium megelőző adatkéré­sekkel, jelentésekkel, javaslatok­kal helyileg szerzett tájékozódása sok időbe, költségbe kerül, ha pe­dig nem tájékozódik megfelelően, egyrészt nem érvényesülhet az adottságok szerinti tervezés és vég­rehajtás, másrészt az alsóbb szer­vek nem is próbálnak kezdemé­nyezni. rre csak egyetlen példát mondunk el. A megyei be­gyűjtési hivatal május, június hó­napra kidolgozta a begyűjtés telje­sítésére a feladatokat és a tervet megküldte a járásoknak azzal, hogy ők is dolgozzák ki a maguk tervezetét Ugyanezt tette a megyei tanács i iárási tanácsok vonat­kozásába i. Az eredmény az lett, hogy a járási begyűjtési hivatalok lemásolták a megye által megkül­dött operativ intézkedési tervet és ugyanezt tették a tanácsok is. Ter­mészetesen eredményesebb lett volna, ha a megye csak irányelve­ket ad és a járások ezek alapján dolgozzák ki saját munkatervüjcet. Ez lenne helyes országos méretek­ben is. így növekedne az alsóbb ~zervek önállósága és felelőssége, ni azzal járna, hogy a miniszté­E rium jelentősen több . segítséget nyújthatna a területen, csökkent­hetné a jelentések számát. A második kérdés a felvásárló és begyűjtő vállalatok munkájának kérdése. Véleményünk szerint meg kellene vizsgálni, nem lehetne-e összevonni a felvásárló vállalatok munkáját? Ezt jelenleg a termény- forgalmi, borforgalmi, állatforgal­mi, tejipari vállalatok és a föld­művesszövetkezetek csoportjai vég­zik. Mindenféle termény, élelmi­szer és állat, állati termék felvá­sárlásának, begyűjtésének megvan a maga főidénye, határideje. A terményforgalmi átvevők munkája az aratással kezdődik, a borforgal­mi dolgozói pedig főleg szüret után látnak munkához. S míg a tejátve­vők munkája a korareggelre és es­tére korlátozódik, a baromfifelvá- sárlóknak főleg a délelőtti órákban van tennivalója. A sátoraljaújhelyi járásban kiszámították, hogy he­lyes szervezéssel évente többszáz­ezer forinttal lehetne csökkenteni a begyűjtési költségeket. S ez is jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer. TTgy hisszük, nem árt megem­líteni azt sem, hogy a keres­kedelem területén is akadnak' be­tömni való rések. Fölösleges költ­ségtöbbletet jelent például, -hogy a malmok előbb átadják a lisztet a Füszért-nek, az pedig, az üzletek­nek. Ez azt jelenti, hogy a malomból a lisztet a járási központhoz szál­lítják és onnan vissza a helyi üzle­tekbe. Fölösleges munka, fölösle­ges pénzpocséklás ez szerintünk, amelynék véget kell vetni. A harmadik kérdés a jelentések, a papírmunka csökkentésének kér­dése. A megyei hivatal havonta több tucat jelentést küld góptáv- irón, telefonon és írásban a mi­nisztériumnak, a járások a megyé­nek, a községek pedig a járások­nak. A hivatalok vezetői így véle­kednek: »Az a fontos, hogy papí­ron legyen a dolog, akkor minden­ki nyugodt«. Pedig alkalmunk volt meggyőződni róla, hogy a sok ren­deletet, aktát megkapják, beiktat­ják, irattározzák és — elfelejtik. De ez szerencsére nem is mindig baj, mert az iratok gyakran nem fontos dolgokról szólnak. A megyei begyűjtési hivatal szerint jónéhány jelentést — főleg dekádjelentést — törölni lehetne. Ezzel megtakaríta­nánk több mint háromszáz község és 13 járás telefonbeszélgetésének jelentős részét; a papírról és a postaköltségekről nem is beszélve, hiszen még a telefonon adott jelen téseket is írásban rögzítik. A me gyei hivatal számítása szerint csak a papírmunka csökkentésével, fölösleges adminisztráció megszün­tetésével 10-14 ember munkáját le hetne megtakarítani a hivatalnál. A közreműködő vállalatoknál éssze rűbb munkával, a bürokrácia megszüntetésével 60 ember egy esztendei munkáját lehetne megta karítani, ami nem jelentéktelen haszon. IV em vizsgáltuk minden részle tében a problémát, nem vé geztünk alaposan felmérést, egy egy részletről ezért még vitatkoz ni lehetne. Egy azonban bizonyos: a bürokrácia szüli a túlzottan ma gas begyűjtési költséget. Szüksé­ges tehát, hogy illetékesek, hozzá értő szakemberek vegyék alaposan fontolóra a kérdést, mert országos viszonylatban milliókról van szó. S egyetlen millió forintért is 10 ké nyelmes házat lehet építeni. BARCSA SÁNDOR Beszéljünk az új pártoktatási évről TJa valaki megkérdezné tőlünk, hogy az ezévi pártoktatás április—május havi foglalkozásai­ról mi a véleményünk, azt vála­szolnánk: »Igen, így kellene, vagy még jobban!« Mennyi izgalmas kérdésen vitáztunk. Nem magya- rázgattunk idézeteket, nem kény­szerítettünk mindent kész formába, hanem elemeztünk, gondolkodtunk, cselekedtünk. Ezeknek a kibonta­kozásához adott äz SZKP XX. kon­gresszusa erőt, lehetőséget és szol­gáltatott alapot arra, hogy oktatási rendszerünkben az egyes tanfolya­mok tematikájában, programjában és módszerében változtatásokat eszközöljünk. Milyen változás lesz a pártokta­tás rendszerében? A politikai isko­lákat megszüntetjük és létrehozzuk az »időszerű kérdések« egyéves tanfolyamát, a párttagság és az aktivisták részére. Ebben az okta­tási formában a legfontosabb párt­ós kormányhatározatokat, az ezek­kel kapcsolatos elvi-politikai kér­déseket, az aktuális országos és helyi feladatokat, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit fogják tanulmányozni a hallgatók. A párt- bizottságok időnkint a helyi szük­ségleteknek megfelelően önálló té­mát is beiktathatnak. Ez a forma a pártoktaás alsó fokát képezi, de magasabb fokon is szervezhető az időszerű kérdések tanfolyama. Az eredményes munkát az ipar és a mezőgazdaság problémáit jól is­merő, képzett propagandisták veze­tésével biztosíthatjuk, mert ezen a tanfolyamon a helyi adottságok elemzése nagy önállóságot követel. A következő oktatási forma »a marxizmus—leninizmus alap­jai« kétéves tanfolyam lesz. A hall­gatók megismerkedhetnek a marx­izmus—leninizmus néhány elvi és gyakorlati kérdésével. A társadalmi fejlődés néhány problémájával. (A marxizmus—leninizmus a társadal­mi fejlődésről, a mai kapitalizmus, a szocializmus világrendszerré vá­lása, a marxizmus—leninizmus ta­nítása a szocialista forradalomról, a forradalom békés útjainak lehe­tőségéről. Népi demokráciánk álla­ma. A második évben a tematika a következő: — az MDP társadal­munk vezető ereje, a pártélet lenini elvei, a marxizmus—leninizmus ta­nítása a szocializmus építéséről. A marxizmus—leninizmus tanítása a vallásról.) A »gazdasági ismeretek« tanfo­lyama egyéves lesz. A tanfolyamot az üzemekben, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben, gép­állomásokon szervezzük meg. Az első évben — tapasztalatok hiányában — egyelőre szűkebb ke­retek között szervezünk gazdasági ismeretek tanfolyamát pártfunk­cionáriusok, pártvezetőségi tagok, műszaki és gazdasági vezetők, szakemberek számára, akik már rendelkeznek marxista alapismere­tekkel. A tanfolyam sokoldalúan gazdag tematikája lehetővé teszi, hogy gazdasági életünk fejlesztésé­ben tevékenykedő dolgozók meg­ismerkedjenek a gazdasági élet problémáival. A helyi ^szükséglet­nek megfelelően más témákkal is ki lehet egészíteni a tematikát. A propagandisták marxista képzett­séggel rendelkező szakemberek lesznek, akik jól ismerik az üzem, tsz, gépállomás életét, s gazdag tapasztalataikkal segíteni tudják a hallgatókat. A szakosított tanfolyamok szer­vezetében politikai gazdaság­tan (3 év), filozófia (3 év), MDP története (2 év) és mint új »a nem­zetközi munkásmozgalom története« (egyéves) tanfolyamaival teremtünk lehetőséget a marxizmus—leninia- mus tanulmányozásához. A nemzetközi munkásmozgalom története tanfolyam célja, hogy az SZKP és MDP történetét tanulmá­nyozó elvtársak előzetesen meg­ismerkedhessenek a nemzetközi munkásmozgalom főbb kérdéseivel, ületve a megelőző tanfolyamon tanuló elvtársak közben, vagy utó­lag ismerkedjenek meg az utóbbi­val. A szervezett pártoktatásban résztvenni nem tudók részére a továbbképzést differenciált előadás- sorozattal, önálló tanulással, a helyi és egyéni igények figyelembe­vételével biztosítjuk. Mint látható, az oktatási rend­szerünk a helyes követelmények­nek megfelelően megváltozik és a XX. kongresszus szellemében to­vább javul az egész pártoktatás tartalma. eszéljünk most a tanfolyamok ü szervezéséről, a hallgatók ki­válogatásáról. A Szervezeti Sza­bályzat minden párttag kötelessé­gévé teszi, hogy »fejlessze politikai tudását, sajátítsa el a marxizmus— leninzmus alapjait«. Vajon úgy kell ezt felfogni, hogy most már min­denkinek részt kell vennie a párt­oktatásban? Nem. Párttagságunk nagyrésze tisztában van e köteles­ségével, szívesen tanul, de nem sze­reti a papírosmunkát, a megkérde­zés nélküli »beiskolázást«, a lélek­telen beosztást, az adminisztratív szervezést, a kijelölést. Igényli, hogy elvtársias beszélgetések során kapjon tájékoztatást a különböző oktatási formákról és segítsenek tanulási vágya kielégítésében. Eb­ből a szempontból helyes az az elv, amely szerint párttagjaink maguk döntenek, hogy politikai tudásukat a szervezett pártoktatásban, vagy azonkívül akarják fejleszteni. Az öntkéntesség, ez az az igen fontos alapelv, melyet érvényesíteni kell; Párttagjaink közül egyesek, akik­nek igen hasznos lenne a tanulás — úgy is értelmezhetik az önkén­tesség elvét, hogy nem kell tanulni; A pártszervezetek magyarázzák meg az ilyen párttagoknak a ta­nulás fontosságát, segítsenek meg­értetni, hogy a lehetőségek nagyok, éljenek velük. Teremtsenek kedvet a tanuláshoz, ez a színvonalas és tartalmas pártoktátás egyik fel­tétele s akkor a következő oktatási év sikere nagyobb lesz, mint az eddigieké. A tartalmas propagandamunka fontos feltétele a jól képzett propa­gandisták biztosítása. A pártok>ér- tás szervezésének alapelve: afanyi tanfolyamot indítsunk, ahány jó propagandistánk van. Miért hang­súlyozzuk ezt? Azért, mert nem érdemes sokat rosszul szervezni, hanem csak annyit, amennyi tan­folyamot jól lehet indítani és ve­zetni; A növekvő igényű pártoktatás nemcsak bizonyos marxista ismere­tekkel rendelkező propagandistá­kat, hanem a marxizmus ismerete mellett a termelési és gazdasági életben jártas, gazdag tapasztalat­tal rendelkező propagandistákat igényel. Ezt az igényt kielégíteni csak akkor tudjuk, ha mind több párt, állami, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriust, a marx­izmust—leninizmust jól ismerő ér­telmiségieket propagandamunkával bízunk meg. JV épünkben él és évről évre fo­kozódik az érdeklődés a marxizmus—leninizmus tanításai iránt. S hogy ez az érdeklődés az oktatásban való részvételben bon­takozzék ki, ahhoz a pártszerveze­tek okos és meggyőző szavaira van szükség. aia INIE5 (Nil n MII Qle edd, meg, az almát!... MÉRGEB!" Ila, Sárközi Sándor, Szüts Iván» Tatár Endre —, akik a bábok mozgatásán kívül két, olykor három szereplő szavát tolmácsolják. Kitűnő bábos tehetség­nek bizonyult Sárközi Sándor, aki az udvari bolond és a varázsló »szerepét« nemcsak mozgásban, hanem szö­vegben is kifejezően tolmácsolja. Talán, mert őmaga is sokgyer­mekes családapa, érti jól a mesélő nyelvet és a bábok eleven hatású mozgatását, ó a leg­jobb, de lelkes, kedves humorú tolmácsoló többi vállalkozó szel­lemű művészünk is. A »Hófehérke és a hét törpe« élmény fel­nőttnek is, gyereknek is. Felnőtteknek külön élmény a gyermeksereg élénk »közreműködé­se«. (hb) Kitüntetések a traktoros nap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a traktoros nap alkalmából 91 gép­állomási, állami, cél- és erdőgazda­sági traktorosnak, gépállomási dol­gozónak az elmúlt évben elért ki­váló eredményei elismeréséül kor­mánykitüntetést adományozott. A ki­tüntetéseket szombaton délelőtt az Országházban ünnepélyesen adta át Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke. Ugyanakkor adta át Dobi István 57 termelőszövetkezeti el­nöknek és termelőszövetkezet tag­nak a Népköztársaság Elnöki Taná­csa által a termelésben végzett ki­váló munkájuk elismeréséül adomá­nyozott kormány kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Kristóf István az El­nöki Tanács titkára, Matolcsi János földművelésügyi miniszter. Pogá­csás György, az Állami Gazdaságok minisztere és Altomáre Iván élelmi- szeripari miniszter; szemek, amikor a tör­pék jó irányba fordul­nak s valóságos ujjon- gás tör ki, amikor a boszorka előkerül és megkapja méltó bünte­tését ... Aztán jön a mesebeli herceg, aki­nek csókjától életre kel a halott Hófehérke és zsong a nézőtér az örömtől..; A Déryné Színház kis bábjátszó társasá­gának így sikerül ki­érlelnie Hófehérke és a hét törpe bájos me­séjének hatását. Na­gyon ügyes és sok­oldalú művészember lnczédy Kálmán, aki maga írta a Szöveg­könyvet és a kísérő zenét, maga készítette a bábokat, a poét' xsan szép díszleteket. És de- rekas munkát végez a színház öt művésze — Csanády Ila, Pintér óriási az izgalom a nézőtéren, amikor a gonosz, hiú királynő — akit a varázsló csúnya vén boszorkánnyá vál­toztatott — meg akar­ja etetni Hófehérkével a mérgezett almát. »Ne, ne edd meg! ... Mérges alma! Meg­van mérgezve!-« — ki­áltja száz meg száz pöttömnyi gyerek féltő aggodalommal, mert látja, hogy a boszor­kánynak sikerül meg­tévesztenie hazug nyá­jaskodásával Hófehér­két. Amikor meg a hét törpe a gyilkos boszor­kány megkeresésére indul, de ellenkező irányba mint kellene, felzúg ismét ü sok gye­rekhang: »Ne arra! Ne arra!« És száz apró kéz mutatja: »Arra, arra!** Felcsilannak a

Next

/
Thumbnails
Contents