Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-08 / 134. szám
r Pénteki 105«. jtinltus 8. ßSZAKMAGYÄRCmSZAG Gyorsítsák meg a fel készülést a kenyércsatára a mezőcsáti gépállomáson A gépjavítás határideje már több tnint egy hete lejárt, de még négy cséplőgép és egy (kombájn nincs kijavítva a mezőcsáti gépállomáson. Az elmaradást persze lehet így is, úgy is magyarázni, de egyik sem csökkenti a hibát. Kétségtelen, hogy egy sor alkatrész, tartozék hiánya akadályozta a gépállomás munkáját. Az aratógépek javításával például már végeztek, de két géphez nem tudták meg a műi napig sem beszerezni a nagy asztalkerekeket, ezek nélkül pedig annyit ér a gép, mintha nem is volna. A FÖMÁV naponta ígéri, hogy az aratás megkezdéséig leszállítja a hiányzó kerekeket, ez azonban nem nagyon megnyugtató. 13 aratógép közül nyolchoz nincsen lánc. Ha ezt időben nem kapják meg, a nyolc géppel egyáltalán nem tudnak dolgozni, nem beszélve arról, hogy a többi 5 gép is megviselt, kopott lánccal van felszerelve. Pedig ha ennyi gép kiesik a munkából, a meglévőkkel a felét sem ' tudják learatni a tervezett 1920 1 hold gabonának. Négy cséplőgépet golyóscsapágy hiányában nem tudnak kijavítani. A megyei tanács gépállomási igazgatósága sem végez kifogástalan, tervszerű munkát. A mezőcsáti gépállomáson a napokban kellett volna megtartani a nyári gépszemlét, amelyet azonban 3—4 nappal elodáztak. Ha a gépeket időben felülvizsgálnák, s feltárnák a hibákat, gyorsabban tudnának segíteni azok helyrehozásán. Ez a 3—4 napos késés könnyen ugyanennyi késést okozhat az aratásban is. Hogy ez milyen veszteséget jelent, ahhoz nem kell külön magyarázat. Tudni kell azonban minden egyes vezetőnek, dolgozónak, hogy csak esy százalékos szemveszteség a megyében több mint 3 és félmillió forint értékű gabona elhullását jelenti. S persze nemcsak objektív okok hátráltatták a munkát a mezőcsáti gépállomáson. A téli gépjavítás hiányos elvégzése egészen mostanáig érezteti káros hatását. Igen sok gép romlott el a tavasszal munka közben, s hogy a szántást, vetést mégis folyamatosan végezhessék, minden erőt az elromlott gépek rendbentar- íására fordítottak. Igv elérték, hogy a műszaki kiesést egészen alacsonyra tudták szorítani, de közben a nyári munkagépek javítása nem haladt.-------- H ★ -----------------------E mellett szervezetlenség, fegyelmezetlenség is akadályozta a munkát. A gépállomás szerelői, műhelymunkásai nem állíthatják, hogy mindent megtettek, tudásuk legjavát adva dolgoztak a gépjavítás sikeréért. Jellemző a műhely munka- fegyelmére, hogy a műszak megkezdésétől egészen estig hol az egyik, hol a másik dolgozó csomagolja ki reggelijét tízóraiját, uzsonnáját, s zavartalanul falatozik. Persze a napi félórás ebédidőt is percnyi pontossággal kitöltik. A gépállomás főmérnöke elbeszélgetett a dolgozókkal, s megkérdezte tőlük: helyesnek tartják-e az ilyenfajta magatartást? Külön-külön mindegyik belátta, hogy ez helytelen, mert zavarja a munkát, de amikor elrendelték, hogy naponta 10 perc a reggeli és 20 perc az ebédidő, akkor nem tetszett senkinek. Pedig ha a gépállomás műhelyének dolgozói kiszámítanák, hogy az elpocsékolt percek mennyi időt raboltak el a munkából, bizonyára meg- hökkennének. Lehet, hogy a® az egy kijavítatlan kombájn is már régen munkára készen állna, ha alaposan kihasználták volna a perceket. W Pá r t é 1 e t Bratásn készülnek az ózdi termelöszüvetkezetek kommunistái Még néhány hét s falun megkezdik a kenyércsatát, az aratást, a a cséplést, a tarlóhántást, a másodvetést és a gabonabegyűjtést. Olyan munka, olyan harc lesz ez, amely ha megkezdődik, nem tűr határozatlanságot, megtorpanást. Jól átgondolt, előkészített, gyors cselekvést követel. Jövő évi kenyerűnkről van szó, ezzel pedig nem lehet játszani, hiszen második ötéves tervünk célja az életszínvonal emelése. Ehhez a mezőgazdaságnak öt esztendő alatt 27 százalékos növekedést kell elérnie. S mivel ez az év már a második ötéves terv első éve, már ezévben is el kell érni a tervezett 3 százalékos termésátlag növekedést. Ennek egyik fontos része a nyári mezőgazdasági munkák pontos, gyors elvégzése. A siker titka — a gondos, előrelátó felkészülés A kenyércsata sikere jelentős részben az előrelátó, alapos felkészüléstől függ. Ezért igen helyesen teszik az ózdi termelőszövetkezetek kommunistái a sajónémeti Petőfi Tsz és az ózdi Rákóczi Tsz tagjai, hogy ismét figyelembe veszik az elmúlt évek tapasztalatait. A sajóné- metiek élükön özv. Bárdos Józsefné parttitkárral, az ózdiak pedig Sáfi Lászlóné párttitkár elvtárssal már rpost felmérték erejüket s mindent megtesznek, hogy a kény ér csatában sikerrel helytálljanak. Mindkét termelőszövetkezetben a május havi párttaggyülésen a kommunisták már elmondották javaslataikat. A sajónémetiek különösen a gépi aratás előkészítésére hívták fel a gazdasági vezetők figyelmét. Nekik ugyanis sík területen van a ga- bbnájuk s így a gépi aratásnak minden feltétele megvan, őszi kenyér- gabonából 105, őszi árpából 10, tavaszi árpából 40, zabból pedig 3 hold vár learatásra. A párt- és a tsz vezetősége már most megbeszélést folytatott az ózdi gépállomás vezetőségével, s megkötötte 120 hold leara- tására a szerződést. A vezetők a tagsággal mindjárt azt is megbeszélték, hogy a többi, dombos területen lévő 38 hold gabonát munkacsapatokkal, a családtagok bevonásával aratják le. A tsz tagsága megvitatta a tavalyi betakarítás tapasztalatait és intézkedéseket javasolt a hibák megelőzésére. Már a jövő évi termésre is gondolnak Többéves rossz tapasztalat az ózdi járásban is, hogy aratás idején minden más munka háttérbe szorul. Pedig mennyi fontos tennivaló esik erre az időre! Itt van például a takarmány betakarítása, szárítása és beszállítása úgy, hogy tápértéke tökéletesen megmaradjon. Az elmúlt évben például az ózdi gépállomás csak szerződéseket kötött, a géperő biztosításáról azonban nem gondoskodott. így a Rákóczi Tsz vezetősége a here másodszori levágását — kaszálógépek hiányában — résziben végeztette el, így az elvénült s tápértékének 50 százaléka elveszett. A tsz vezetősége, Nagy Imre elnök és Demeter Zoltán agronómus már most minden erejével azon fáradozik, hogy közvetlenül az aratás után jól végezzék majd el a tarlóhántást és a másodvetést. Nagy körültekintést igényel az egyidőben vagy közvetlenül az aratás után elvégzendő munkák megszervezése. A Rákóczi Tsz-nél 40 holdon kell elvégezni a zöldtrágyázást, 20 holdon a tarlóvetést, 40 holdon vörösiheréből a fe- lülvetést. Ezért helyes, hogy a kommunisták ösztönzésére a tagság már most gondol a jövő évi termésre, s arra serkenti a gazdasági vezetőket, hogy a tarlóbántást idejében végeztessék el a gépállomással. Tudvalevő, hogy a tarlóhántás megakadályozza a talajnedvesség elpárolgását, meggyorsítja a gyommagvak kikelését, így a későbbi szántással el-- pusztítJhatják azokat. Harc a szemveszteség nélküli betakarításért Sok harcot megért, de végül is biztos révbe ért a sajónémeti Petőfi és az ózdi Rákóczi Tsz tagsága, amely ma már nem ismer magánál boldogabb, elégedettebb nagy családot. Olyan bizakodással néznek mindkét szövetkezet tagjai a holnap elé, mint még soha. Bizakodásuk alapja a szorgos munka, az ésszerű gazdálkodás, s ennek biztos gyümölcse a jó termés. Büszkék is a németiek 85 hold őszi kenyérgabonájukra, 24 hold ősziárpájukra, 14 hold tavaszbúzájukra és a 10 hold zabra, amely szépen zöldéi, hullámzik az ózdi határban. De többen vannak olyanok, akik azt magyarázzák, amikor a szemveszteségről van szó: jut is, marad is — ha jó a termés. Kilátásaik az idén sem rosszak, de persze ez nem szülhet elbizakodottságot. A kommunisták igen helyesen emlékeztettek mindkét tsz-ben: számolni kell azzal is, hogy megismétlődhetik a tavalyi, kivételesen csapadékos nyár. A múlt évben, amikor beállt az esős idő, felborultak a tervek, kapkodás kezdődött a gépállomáson, mindkét tsz-ben s a határban. Ebből igen helyesen a májusi párttaggvülésen azt a tanulságot vonták le. hogy a kedvező és a kedvezőtlen időjárásra egyaránt fel kell készülni s nemcsak napokban, hanem órákban is gondolkozzanak, minden percet kihasználjanak. A pártszervezetek kiadták a jelszót: »-Harc minden szem gabonáért!« Ennek érdekében á munkacsapatok között megszervezik a párosversenyt. Nem feledkeznek meg a figyelőszolgálat megszervezéséről sem, hiszen nagyon fontos, hogy tájékozottak legyenék a gabona éréséről, s ennek alapján határozzák meg az aratás ütemét. Az idén átlagosan 3 százalékkal akarjuk emelni a mezőgazdaság terméshozamát. A gabona — legfontosabb terményünk — betakarítása egész népünk ügye. Nagyon jól tette tehát a sajónémeti Petőfi Tsz és az ózdi Rákóczi párt- és gazdasági vezetősége. hogy már most megkezdte az alapos felkészülést, hogy minden erőt mozgósítani tudjon a nyári mező(g0zdasági feladatok elvégzésére, a szemveszteség nélküli aratásra. így dolgoznak az ózdi határban, így kell dolgoznia megyénk valamennyi termelőszövetkezetének, pártszervezetének, de nem utolsósorban az ózdi gépállomásnak is, hogy jövő évi kenyerünket biztosítsuk! DRAGOS GYULA Fiatal hengerészek a féléves terv határidő előtti teljesítéséért A borsodmegyei DISZ-bizottság felhívást intézett a megye fiataljaihoz, hogy termelési győzelmekkel köszöntsék június 24-ét, az ifjúsági találkozó napját. A Borsodnádasdi Lemezgyárban a felhívásra élénk vetélkedés indult meg a fiatalok között. A hengerműben 8 DISZ hengerész-brigád vállalta, hogy féléves tervek határidő előtti teljesítésével köszöntik a fiatalok seregszemléjét. A DISZ-brigádok máris szép eredményeket értek el. Puzsik Ferenc 74 tonna, Kelemen Gábor 70 tonna, Kurtán Imre brigádja pedig 61 tonna anyagot hengerelt terven felül s eddig mintegy 10—12 napos előnyt szerzett. A hengerészek példáját követték a többi üzem fiataljai is. A Ságvári üzemben közel 150 fiatal tett felajánlást a találkozó tiszteletére.' A% idei bányásznapon ünnepli a sajókazai bányaüzem fennállásának 170. évfordulóját Írott oklevelek tanúskodnak róla, hogy 170 évvel ezelőtt, 1786- ban a felszíni kibúvások kitermelésével kezdték meg a szén bányászatát Sajókazán. Az akkori Rad- ványi-uradalomban használták fel kovácsszénnek az így nyert szenet. A környék lakói is oda jártak, habár akkor fűtésre még inkább a beláthatatlan erdők fáját használták. A nagyüzemi bányászkodás később, mintegy 80 esztendeje kezdődött meg az Orbán-völgyben. Azóta a sajókazai szénterületen úgynevezett »vándorbányászko- dást« folytatnak. A bányaüzem mind tovább települ a széitrétegek- nek megfelelően. Most az úgynevezett Sólyom-völgyben fejtik a szenet, mintegy 4 kilométerre az első aknanyilástól. De az újabb feltárások már Sajókaza község másik végén, a jelenlegi bányaüzemtől mintegy 2 kilométerre fekvő szénterületet kutatják fel. A sajókazai bányászok a nevezetes évfordulót méltóképpen akarják megünnepelni. Szeptember 4-* én, az idei bányásznapon nagyszabású ünnepségek során kiállítás keretében akarják bemutatni bányájuk fejlődését, a régi bányatérképeket, bányászeszközöket. Nemcsak külsőségeikben akarják ezt az évfordulót emlékezetessé tenni, de jobb munkával is készülnek rá. A bányaüzem félévi tervét jxinius 5-én befejezte. Képek a június 3-i megyei béketalálkozóról Loy Árpád Kossuth-díjas frontmester a tiszaluci Vörös Hajnál Tsz elnökével, Tóth Ignáccal és a kitüntetett tsz dohányos brigádvezetővel4 Drahosnévál beszélget. A külföldi vendégek az úttörőkkel barátkoznak. (Balról jobbra: a ko-* reai, a lengyel, a kínai és a csehszlovák követség küldöttei.) A szentisváni Újvilág Tsz küldöttei. A gyűlés legidősebb, 84 éves küldötte hallgatja a beszédet. A nagy melegben jólesett a hideg sör.
