Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-07 / 133. szám
r CsfltörtÓk, 1956. Június % CSZAKWAGTAHOHSZAO S 4 Fűrészgyorsacélokat kísérleteztek ki a diósgyőri kohászatban f Á fémek és acélok darabolásá- > hoz szükséges körfűrész és gépifű- \ rész gyorsacélokat eddig drága [pénzen külföldről szereztük be. 4 Ezek a gyorsacéllemezek évenként több millió deviza-forint kiadást jelentenek népgazdaságunknak. A budapesti forgácsolószer&zá- < mok gyárával történt megállapodás ' alapján Weigl Ernő, a Lenin Kohászati Művek főmetallurgusának ' vezetésével a diósgyőri kohászat ' kísérleti osztályának és a finom- ' hengermű műszaki és fizikai dol- ' gozóinak brigádja kísérleteket folytatott ezeknek a különleges fűrészacéllemezek hazai előállítására. A Ä szerencsi gépállomás dolgozói pénteken reggelre befejezték az aratáshoz és a csépiéihez szükséges gépek javítását. 3 kombájn, 9 arató és kévekötő gép, valamint 55 cséplőgép várja a hozzá szükséges erőgépekkel az indulást a szántóföldekre, betakarítani az idei termést. A gépek javítására külön brigádokat szerveztek. Az esős napokon azok a traktorosok is resztvettek a javításban, ekik most még a növényápolási munkát végzik, de majd ezekkel a gépekkel aratnak és csépelnek. A gépek javításával egyidőben elkészítették a gépek menetirány tervét is. A gépállomási tanács a napokban tárgyalta meg az érdekelt termelőszövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, hogy mikor és hol aratnak majd. Több éves tapasztalatok alapján osztották be a gépeket. Külön jelölték ki a kombájnnal aratandó táblákat. A gépek kiszolgálásához a termelőszövetkezetek biztosítanak munkaerőt. A kombájnok és arató-kévekötő gépek mellett dolgozó munkacsapatokat már megszervezték. A ra- jonirozási tervek szerint tudják: mikor mennyi tagot kell adni az aratásihoz, csépiéihez. A tsz-ek és a gépállomás vezetői most jelölik ki a kombájn-szérűket, s gondoskodnak arról, hogy a gabonát időben tudják megszárítani. Az aratás-csépléa időszakárai Tokajban. Megyaszón és Monoikon brigád- szállásokat rendeznek be. Itt laknak brigád csaknem félévig tartó szívós munkával többféle méretű és kivitelű gyorsacéllemezt állított elő. A budapesti gyár műszaki vizsgálata mind teljesítmény, mind használhatóság tekintetében megfelelőnek találta ezeket. A hazai fürészlemezek üzemszerű gyártásához a műszaki feltételek, hűtő- és egyéb házilag elkészíthető berendezésekkel megoldható, így a diósgyőri kohászat műszaki és fizikai dolgozóinak összefogása újabb területet hódít meg a magyar ipar számára, ami. éven- kint több millió forint megtakarítására nyújt majd lehetőséget; majd a gépek kezelői s itt tárolják majd a szükséges üzemanyagot és tartalékal'katrészeket, hogy időveszteség nélkül tudják üzemeltetni a gépeket. Uj taliarmányíeléket gjárt az ipar A második ötéves tervben jelentősen fejleszteni kell az állattenyésztést. Ennek egyik feltétele a takarmánytermelés növelése. Két élelmi- szeripari üzemben, az óbudai és a szabadegyházi szeszgyárban már megkezdték a szárított takarmány- élesztő gyártását, amely jelentősein meggyorsítja az állatok növekedését és hízását. A melaszszeszmoslék- ból készült, mintegy negyven százalék fehérjét tartalmazó takarmány- élesztőből még ebben az évben többszáz tonnát gyártanak. A tervek szerint a győri szeszgyár dolgozói is hamarosan hozzálátnak az újfajta takarmány készítéséhez. A vegyipar az ammonia alapanyagú takarmány, a karbamid gyártásával segíti majd az állattenyésztést. A magas fehérjetartalmú anyagot a Borsodi Vegyikombinátban készítik, ahol erre a célra külön üzemrészt építenek. (MTI) Uj külszíni fejtésü bányaüzem nyitását kezdték meg Kurityánban A Borsodi Szénbányászati Tröszt kurityáni bányaüzeme mellett, a Szuha-patak völgyében a kutatófúrások nagykiterjedésű szénva- gyont állapítottak meg. Azt is megállapították, hogy a 2 és fél—-3 méter vastag széntelep a felszín alatt mintegy 6—7 méteres földtakaró alatt fekszik, így mód van arra, hogy külszíni fejtéssel műveljék le. A földeltakarítási munkákhoz a Keleti Főcsatorna építésétől Kuri- tyánba érkezett a Május 1. lépegető exkavátor. A hatalmas, csaknem 170 tonnás gépkolosszus összeszerelése után április végén kezdték meg a földeltakarítási munkákat. Ennek során először a Szuha-patak medret — mely a széntelen közepén folyt keresztül ■— mintegy 270 méteres szakaszon áthelyezték. Az új medret már a Május 1. lépegető exkavátorral készítették el. Az áthelyezés után kezdték meg a széntelep közepén az első nyitóárok földtakarójának kiemelését. A munkák során mintegy 75,000 köbméter földet mozgattak meg idáig, s jelenleg az utolsó pasztákat szedik le a szén réteg fölül. Megkezdték az ideiglenes gumíszállítószalag beszerelését is. Mire a szalag szerelésével elkészülnek, addigra a nyitóárokban teljesen megtisztítják a szenet a földtakarótól. s a hónap végefelé megkezdik az ideiglenes széntermelést is. Az első nyitóárok munkáinak befejezése után kerül sor a második, a meglevőre merőleges árok nyitására is. A két. „L" alakban találkozó árokban kezdik majd meg frontfejtéssel a harmadik negyedév végén a rendszeres, üzemszerű termelést. A kitermelt szén helyébe a gép a letakarított földet visszarakja. A külszíni fejtésű bányaüzemb en a szállítást teljesen gépesítik. A gumiszállító szalagok a kitermelt szenet egy bunkerbe hordják, ahonnan vasúti kocsikba kerül, majd a berentei központi szénosztályozóba szállítják. Befejezték a nyári munkagépek javítását a szerencsi gépállomáson — Kérek egy pohár málnaszörp p Öt! —» Sajnos, nem szolgálhatok, nincsen szódavizünk! —• Felháborító! Dehát hogy lehet az, hogy több mint három napja nem lehet üdítőitalt kapni? Hiszen ebben a meleg nyári időben... — Végtelenül sajnálom, higyje el, nem ön az első, aki panaszt emel. Éppen ezért azt tanácsolom: jelentse be panaszát a miskolci szikvizgyárban, Rudas László utca 8. alatt. * Szirmán lestük el ezt a beszélgetést az elmúlt vasárnap. A község valamennyi italboltjában, — sőt az igazat megvallva: nemcsak Szirmán, hanem Görömbölyön is sokan szidják néhány nap óta a miskolci szikvizgyárat. Hol a hiba? Talán kevés a víz, nincs szénsav, üveg, vagy nem töltenek eleget? Vagy talán a szik- vizüzem nem bírja kielégíteni nyári időben a megnövekedett igényeket? Erre a kérdésre kértünk feleletet, amikor felkerestük Mandula elvtársat, a gyár igazgatóját, hogy »reklamáljunk« a szirmai és gö- rombolyi, de a többi panaszos fogyasztó nevében is. Mandula elvtársat egyáltalán nem lepte meg a kérdés, hiszen — amint mondta: nem mi voltunk az elsők és bizonyos, hogy nem leszünk az utolsó sem. Hanem az üzletvezetők panasza kihozta sodrából. És bár válasza sokat megmagyarázott, úgy hisszük ezzel aligha fognak megelégedni a szír- maiak. — Minden második nap szállítunk Szirmára — magyarázta az igazgatói — Legutóbb azonban a minisztérium szemlére rendelte fel egyetlen gépkocsinkat és emiatt elmaradt egy fuvar. Szirmán már semmiképpen nem tudtunk szállítani és mert a faluban va* sárnap éppen búcsú volt, ■— nagyon hiányzott a szikvíz. Néhány pecsovics-száju öregasszony hamarosan el is híresztelte, hogy biztosan azért nincsen sör meg szikvíz, mert a kommunisták nem engedik, hogy megvendégeljék a búcsúra zarándokolt híveket... Hát így terjed a rémhír. Pedig ha a gépkocsink idehaza van, annyi szódát vittünk volna Szirmára, hogy akár meg is fürödhettek volna benne. És — bár nem illik sopánkodni — el kell mondanom, hogy nekünk is van panaszunk. Egyetlen 3.5 tonnás gépkocsink van. Legszívesebben elcserélnénk két kisebb kocsiért, mert nem tudjuk kihasználni. Egyes üzletek ugyanis kevés üveggel rendelkeznek és ezért a kocsi egy-egy fuvarnál nem visz többet 150—200 üvegnél. Ez idő- és ener- giapocsékolás. Számtalanszor felhívtuk már az üzletvezetők figyelmét arra, hogy vásároljanak üveget, szerezzenek ládát és akkor egyszerre többet vihetnénk. Dehát ■ezt az üzletvezetők mintha meg se hallanák — a szikvizgyárat szidják rendületlenül. * Lehet, hogy az olvasók mente- getőzésnek veszik Mandula elv-* társ szavait — e sorok írója azonban meggyőződött azok igazságáról. Sajnos, a miskolci szikvízgyár valóban nagyon mostoha körülmények között dolgozik. Bár a városi tanács sokszor megígérte már, hogy enyhít gondjaikon, ez még nagyon kevés. Régi, elavult, korszerűtlen gépekkel — szinte minden pillanatban balesetnek kitéve — töltik az üzemben az üvegeket, t A gyár lelkes dolgozói — köztük a legjobbak: Lévai Irén, Birinyiné, Sztán Teréz DISZ-tag. Pányi Ferenc, Varga Gyula és Ovád Zsuzsa — mindent elkövetnek, hogy a lehetőséghez mérten kielégítsék az igényeket. A legjobban az gátolja a gyár munkáját, hogy üzemei a város hét különböző részén vannak. A gépek kistelje sítményüek, a fogyasztás viszont minden eddigit felülmúl. Ráadásul sok baj van az üvegekkel is. A sajószentpéteri üveggyárnál nemrégen nyolcezer darabot rendeltek, a szállítmány egyrészét már át is vették, de száz közül tíz-tizenöt darab már a rakodásnál Összetört. A többi pedig töltés közben robban el — naponta kettő-három. Az üzem udvarán valóságos üvegtemető van, Mandula elvtárs meg is mutatta: mindegyik a nyáknál törik el. Helyes lenne, ha a szentpéteri üveggyár szakemberei felülvizsgálnák gyártási technológiájukat. Mert az mégsem való. hogy az üzem kiadja a drága pénzt csak azért, hogy mindennap nagyobb legyen a törött üveghalom. Sok baj van az alkatrészekkel is. A Budapesti. Gázértékesítő Vállalat olyan selejtes alkatrészeket küld, amelyeknek semmi hasznát nem veszik. * Mindezek a körülmények megnehezítik, gyakran szinte megbénítják a szikvíz termelését. A második ötéves terv során már nem lesznek ilyen problémák. Nemrégen kapta meg Mandula elvtárs az értesítést, hogy 2 millió forintos beruházással az ország legkorszerűbb szikvizgyárat építik meg Miskolcon a Tetemvár-téren. Ez a gyár olyan vagy kapacitású lesz, hogy bármely igények mellett is el tudja látni, ha kell egész Borsod megyéi. ;.. Végezetül hadd tolmácsoljuk a fogyasztóknak azt a kívánságát, hogy amíg az új gyár megépül, addig is szeretnének rendszeresen szódavízhez jutni. A sajószentpéteri üveggyártól és a budapesti Gázértékesítő Vállalattól pedig azt kérjük: ne kezelje mostohagyerekként a miskolci szikvízüzemet és küldjön részére használható anyagot! ÖNODVÁRl MIKLÓS 1 30 MUNKÁT, MOST VÉGZŐ FIATAL PEDAGÓGUSOK! A miskolci tanítónőképző intézetből az idén is több mint 30 fiatal pedagógus kerül ki. Sokat közülük tanyákra, messzi kis községekbe szólít majd a kötelesség, mégis szívesen vállalják a pedagógusélet minden nehézségét. Az iskola tehetséges fiatal pedagógusok százait bocsátotta -.-ár útnak s joggal lehet büszke neveltjeire. De büszke lehet a többi között arra a két fiatal tanítónőre is. aki az idén végez. Farkas Elvira mint az iskola DISZ-titkára érdemelte ki diáktársai és a nevelőtestület elismerését, Károly Margit pedig az iskola kitűnőrendű növendéke, szorgalmával lett példaképe társainak. FARKAS ELVIRA Megvalósítjuk a második ötéves tervben reánk háruló feladatokat A párt Központi Vezetősége április 27-én az ország dolgozói elé tárta második ötéves tervünk irányelveit. A tervezetet országszerte hatalmas érdeklődés fogadta. Kit ne érdekelne hogyan alakul az ország és benne a maga helyzete az elkövetkezendő öt esztendőben. Mi, a Miskolci Tervező Iroda dolgozói, áttanulmányoztuk az irányelveket, megvitattuk a feladatokat, amelyek ránk hárulnak s azt, hogy hogyan tudjuk ezeket megvalósítani. A tervezésben irodánk hatalmas munkát fejt ki. A miskolci lakás és kommunális épületek tervezésében már eddig is jó eredményeket értünk el. Az elmúlt negyedévben a Kilián gimnázium környéki telepítésből 480 lakás tervét már elkészítettük, ebből határidő előtt három héttel 372 lakás tervdokumentációját ki is adtuk. A selyemréti lakásépítkezés tovább folyik, ebben a negyedévben már 62 lakás tervezését készítettük el. Szép feladatokat kaptunk a kommunális tervezésekkel is. A Miklós úti 20 tantermes iskola, bölcsőde, a Glósz kitérői és a selyemréti üzletházak megtervezése mind nagy munkát róttak! az irodára. A Kilián gimnáziumtól nyugatra ezévben még 500 lakást tervezünk, e területtől délre pedig 1300 lakás építésére készítünk terveket. E házak felépítése 1957-ben kezdődik meg. Szem előtt tartjuk az emberről való gondoskodást, de nem# feledkezünk meg a gazdaságosságról sem* Az épületek külső szépségére is gondolunk. Ennek érdekében a korábban elkészített típusterveket, úgy módosítottuk, hogy az eddiginél barátságosabb, intimebb lakótelepeket építsünk. Arra törekszünk, hogy az utcák zártságát megnyissuk, de a szem elé táruló terek mérete ne haladja túl a szükséges mértéket* Terveinknél nem a hivalkodó tetszetősséget kerestük. Az a célunk, hogy a város dolgozóinak kényelmes, szép otthont adjunk, mert meggyőződé-* sütik szerint a szocialista lakásépítésnek ez az igazi feladata. LISZKAY KAROLY technikus, a Miskolci Tervező Iroda dolgozója. Készüljünk fel idejében a szénagyüjtésre I A dolgozó parasztok és a gépállomások dolgozóinak fő figyelme ezekben a napokban a növényápolási munkákra irányul. Emellett azonban nem szabad megfeledkezniök egy másik előtérbe nyomuló fontos feladatról sem: közeledik a szénabegyüjtés ideje. A szénakaszálásnál feltétlenül be kell tartani az agrotechnikai határidőt. Ha a fűvet nem a virágzáskor — a legelőnyösebb határidőben — hanem utána 8—10 nappal kaszálják le, hektáronkint annyi táperő megy veszendőbe, amennyi 1400 kg tej termelésére elegendő. Éppen azért, mert a szénagyüj- tést más fontos feladatokkal, a növényápolással egyidőben kell elvégezni, már jóelőre gondoskodjunk arról, hogy ennél a munkánál is messzemenően hasznosítani lehessen a korszerű technikát. Gondoskodni kell arról, hogy a gépállomásokon és termelőszövetkezetekben idejében hozzanak rendbe minden szénagyüjtésnél használható gépet — a fűkaszálógépeket, rakodó szénapréseket stb. A gépállomások és termelő- szövetkezetek egymást is kisegíthetik a gépekkel, ehhez azonban aa szükséges, hogy a kerületi és körzeti tanácsoknak meglegyen az áttekintésük, hol elég, hol sok vagy kevés a gép. A kölcsönös kisegítésről szóló megállapodásokat már most meg kell kötni. Miután már minden termelőszövetkezetben tud- ják, mennyi gépre számíthatnak, azt is megállapíthatják, mennyi munkáskézre van még szükség a szénagyü jtés gyors el végzéséhez* Ebben a falu más lakói is segíthetnek. Az NDK-ban például háziasz- szonyok, nyugdíjasok és más dolgozók is segítenek a növényápolási munkákban. A szénát állványokon ajánlatos szárítani, mert a földön való szárításnál sok értékes táperő megy veszendőbe. Olyan helyeken, ahol a levegőn való szárítás körülményes, a fű egy részét be is lehet silózni. Ha a jó májusi eső után termett fű és takarmány idejében kerül a raktárba és tápértékéből sem veszít, sok millió literrel több tejet jelent a népgazdaságnak. Minden mázsa széna terven felül 80—100 kg tej termelését teszi lehetővé. Megéri. Készüljünk fél idejében és jól a szénagyüjtésrc. 150 asszony segít a szentístváni Béke Tsz-ben a növényápolásban A Szentistván községbeli Béke Tsz-ben nagyon elkel most a munkáskéz. Az igaz, hogy a négyzetesen vetett kukoricát a mezőkövesdi gépállomás traktorosai már másodszor kapálták meg, a széna egy részét is géppel vágták le, emellett azonban meg kell kapálni a cukorrépát, a kapáslucernát, s a géppel vetett kukoricát is utána kell igazítani; aztán ótt van a mák kapálása, a kertészeti munka és a szénaforgatás. A tsz tagjai szinte minden idejüket a mezőn töltik, hogy győzzék a munkát. Hogy még jobb, gazdagabb termést takarítsanak be mint tavaly, az asz- szonyok, a felnőtt gyerekek is segítenek nekik. Naponta 150 asszony és lány indul a mezőre, hogy segítsen a kukorica kapálásában, a cukorrépa gyomtalanításában, vagy máshol, ahol szükség van a munkáskézre. Az asszon nyok külön munkacsapatokat alakítottak, amelyek bizony felveszik a versenyt a tsz többi munkacsapatán val. A családtagok eddig már több mint 50 hold cukorrépát és mintegy 30 hold kukoricát kapáltak meg, de segítettek a szénaszárításban és a burgonya kapálásában is. A családtagok segítsége nemcsak a munkafegyelmet szilárdította meg a tsz tagok között, de előrelendítette a növényápolási munkákat is. Az egész határban a legszebbek, a leg- nyomtalanabbak a szentistváni Béke Tsz földjei. A 150 asszony segítsége biztosította, hogy a Béke Tsz-ben az aratás-csépiés nagy munkájáig min* den kaspásnövény ápolásával clké* szülnek.
