Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-30 / 153. szám

Sssmtot, 195«. Juntas 30. ftäAWMKGTXfRm&ZAG 3 fl megerősödött Népfront Bizottság hallgassa meg a tömegek véleményét, tanuljon tőlük és tanítsa őket Illés Endre, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottsága titkárának nyilatkozata A Hazafias Népfront borsodmegyei bizottsága néhány nappal ezelőtt tartotta meg egyesítő gyűlését a me­gyei MNDSZ-szervezettel és a Béke­bizottsággal. Azóta a megerősödött Hazafias Népfront-bizottság serény munkát végez. Az eddigi gazdag ta­pasztalatokat figyelembevéve érte­kezleteken beszélték meg azokat a feladatokat, amelyekkel az elkövet­kezendő hónapokban foglalkozni kí­vánnak. így született meg a terv, amelyet megvitatásra, kiegészítésre a megyei népfront-bizottság elnök­sége elé terjesztenek. A nagy mun­káról Illés Endre, a Hazafias Nép­front borsodmegyei bizottságának titkára így nyilatkozik: • Népfront-bizottságaink és tö- megszervezeteink az elmúlt eszten­dőkben alig-alig segítették a lakos­ság ügyes-bajos dolgainak elintézé­sét, a közös problémák mielőbbi megoldását. Pedig a dolgozók egye­bek mellett — ezt is várták tőlünk. A megerősödött népfront-bizottság egyik legfontosabb feladata lesz most, hogy a tömegek véleményét meghallgassa, tanuljon tőlük és ta­nítsa őket. A jó tömegkapcsolat ki­alakítására falugyűléseket rende­zünk. Ezeken a közvetlenhangú be­szélgetéseken a dolgozók elmondjak majd ész­revételeiket, javaslataikat, pana­szaikat. Mi azokat a helyszínen orvosoljuk, a felvetett kérdések­re pedig a megyei sajtó hasáb­jain a legjobb szakemberek vála­szolnak. Gondoltunk arra is, hogy a közös problémákat az érdekelt felek be­vonásával tárgyaljuk meg. Többször megtörtént például, hogy egy-egy községből a szerződéssel lekötött ter­ményeket az átvevő vállalat későn szállította el és késlekedve fizette ki az érte járó pénzösszeget. Ha a jö­vőben ilyen eset előfordul, falugyű­lést tartunk, amelyre meghívjuk az átvevő vállalat vezetőjét, hogy tájé­koztassa a gazdákat a hibákról és annak kijavításáról; Az elkövetkezendő hónapokban jobban szívünkön viseljük a falusi értelmiség sorsát is. Célunk az, hogy ezeknek a dolgozóknak kulturális és tudományos igényeit kielégítsük. Ezért a békemozgalom eddigi jól be­vált módszerét hasznosítva — a járási székhelyeken irodalmi, művészeti és tudományos kérdé­sekkel foglalkozó vitákat, zenei és irodalmi esteket tartunk. így segítjük elő a falusi értelmiség még jobb munkáját, a községek kul­turális fellendülését. Népfront-bizottságainknak komoly munkát jelent majd a »város- és köz- ség-csinosítási« mozgalom megszer­vezése. Azt szeretnénk elérni, hogy a falvak többségében a dolgozók tár­sadalmi munkában vállalnák a fásí­tást, a parkosítást, a játszóterek épí­tését. E nagyszerű mozgalom kibon­takozását úgy segítjük, hogy már a közeli hónapokban • kisgyűléseket rendezünk, amelyeken az 1957. évi községfejlesztési terveket tárgyaljuk meg. A gyűléseken a dolgozók ismer­tetik kívánságaikat javaslataikat és hogy mennyi társadalmi munkát tud­nak vállalni. Ezeket az észrevétele­ket továbbítjuk a tanácsokhoz és így jövőre minden község valóban a legszükségesebb beruházást kapja. Elhatároztuk azt is, hogy évente megünnepeljük a hős diósgyőrvasgyári munkások 1943. évi béketüntetésének évforduló­ját és a nemzetközi helyzet is­mertetésére előadás-sorozatokat rendezünk. Igen szép feladatok ezek — meg­valósításukhoz a megye dolgozóinak összefogása szükséges és akkor el­mondhatjuk Kossuth Lajos szavait: »... Magyarhon szabad földje kevés évek alatt szent paradicsomé virul-« — fejezte be nyilatkozatát Illés Endre. 180 millió forint árvízvédelemre és belvízle vezetékre a második ötéves tervben Kétszeres élüzem lett a miskolci Vízügyi Igazgatóság. Jó munkáját büszkén hirdeti a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlója, amely az igazgatói iroda falát díszíti. — Sokat kellett dolgozni ezért a kitüntetésért — mondja Veze Sándor az igazgatóság vezetője. — A Bor- sodr A bau j-Zemplén és Heves megye ár- és belvízvédelmével kapcsolatos építkezéseknél felmerült nehézségek legyőzésével kellett megküzdenünk érte. Feladataink sorába tartozott a két megye területén létesítendő ön­tözőberendezések és halastavak ter­vezése, létesítése és vízellátása is. 1955-ben 20 millió forintos beru­házást hajtott végre az igazgatóság. Ennek keretében végezték el a Csin­osé és a Sulymos főcsatorna építését, amely a délborsodi vizek elvezetését szolgálja. Ezeken kívül számtalan ki­sebb munkát végeztek el az igazga­tóság 120 munkahelyén. Ez évben újabb 19 millió forintot fordítanak ár- és belvízvédelemre. Sor kerül a tiszapalkonyai gázló sza­bályozására, melynek elvégzése után biztosítottá válik a tiszai hajózás. Igen nagy jelentőségű lesz a tokaj- hegyaljai szőlőterület vízrendezése, mely egyszersmindenkorra megoldja a szőlőhegyek termőtalajának lesod­ród ási kérdését. A belvízvédelmi vonal tökéletesen rendezett. Nyolc darab szivattyú- telep és 30 darab vándorszivattyú biztosítja a belvizek levezetését. A második ötéves terv keretében összesen 180 millió forintot ruháznak be. Az épülő új létesítmények a fel­újított régiek segítségével hatalmas fejlődést jelentenek majd a vízszabá­lyozós és a vízgazdálkodás terén. Jobb és gyorsabb lesz az árvíz- védelem, a belvízlevezetés és ennek következtében nagymértékben javul­nak mezőgazdasági eredményeink. Vékony Sándor (Qíöeőq, a teLef&n... Ezekben a napokban különösen sok dolguk van az üzemek és gyá­rak versenyfelelőseinek. Csaknem állandóan csörög a telefon: a külön­féle üzemrészek jelentik, hogy tel­jesítették első féléves tervüket, ennyi és ennyi százalékot értek el. Az Északmagyarország szerkesztő­ségéhez is gyakran érkeznek táv­iratok, győzelmi jelentések s ezek­ről számolnak be a telefonon adott közlések is. Az alábbiakban három üzem jelentését rögzítjük olvasóink­nak: LÄDI fűrészüzem Egyik számunkban nemrég táv­iratot közöltünk, amely szerint a ládi fűrészüzem június 23-án 100 százalékos programszerűséggel be­fejezte első féléves tervét. Az újabb jelentés most arról számol be, hogy június 23. óta terven felül több mint 180.000 forint értékű többter­melést végeztek az üzem dolgozót Ez a siker azért is megbecsülendő, mert a ládiaknak most különösen nagy feladatokkal kell megbirkóz­niuk. Az utóbbi napokban beállt esőzések megnehezítették munkáju­kat. Két nap óta víz borítja az ak­nákat, s az üzemi tűzoltók mellé több szakmunkást kellett irányí­tani, hogy segédkezzenek a szivaty­tyúzásnál. A termelésben dolgozók azonban elvégzik helyettük is tu munkát és így minden remény meg* van arra, hogy a ládi fűrészüzem* ben szinte példa nélküli eredmé* nyekkel kezdik meg a második fél> évet, DROTGYAR A December 4. Drótművek dől* gozói az év elején ígéretet tettek arra, hogy az első és a második fél* évben összesen 12 napos előnyt sze* reznek. Ezt a vállalásukat 50 száza* lékban megvalósították. Június 23-án teljesítették féléves tervüket és az így nyert 6 nap alatt meg* közelítőleg egymillió forint értékű többlettermelést értek el Ilyen eredménnyel kezdik a második féU évet, ARAMSZOLGALTATÓ VÁLLALAT Hasonló jó eredményekről szá* mólnak be az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói is. Sokatmondó rövid hírt közöl* nek: féléves tervüket jelentősen túlteljesítették, mintegy 7 millió fa* rint értékű új vonalat építetted több borsodi község várja a közel* jövőben az áram^bekapcsoló ünnep* séget. Beszédes borsodi számok A középiskolák száma Évről-évre jelentősen bővül megyénk iskolahálózata. A félszoba# dulás előtt összesen 6 középiskolával rendelkezett a megye mai területe» Ma már 12 különböző középiskolája van Borsod-Abauj-Zemplén me* gyének. A Semmelweis-kórház jubileumi ankétjáriak első napja Ä megyei tanács Semmelweis kórháza • fennállásának 100. évfor­dulóját ünnepli. Ennek keretében kétnapos ankétot rendeztek, amely­re az ország különböző részeiből ér­keztek vendégek. Resztvettek az ünnepségen csehszlovák orvosok is. A megjelenteket, köztük az elnök­ségben helyet foglaló dn Román József elvtárs egészségügyi minisz­tert, dr. Simonovics István elvtár­sat, az egészségügyi miniszter első helyettesét, Földvári Rudolf elvtár­sit, a Központi Vezetőség tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Iván István megyei tanácselnököt, s az elnökség többi tagját dr. Kende István kórházigazgató főorvos üdvö­zölte. Az első nap sok értékes előadás hangzott el, megyénk vezető orvosai ismertették a Borsod megyé­ben elsőnek bevezetett új egész-* ségügyi területi szervezést. t)r. Hoffmann Ferenc megyei főor­vos »A gyógyító megelőző ellátás kérdései Borsod megyében« — cím­mel tartotta meg az első előadást. Elmondotta, hogyan keletkezett az új rendszer, milyen körülmények között jött létre. Különböző tábláza­tokon mutatta be, mit jelent ha a területek egészségügyi irányítását a kórházak végzik. Dr. Kende István kórházigazgató főorvos »A területi munka gyakor­lati megvalósítása megyénkben« címmel tartott előadást. Többek kö­zött a következőket mondotta: — Amikor az új szervezési mun­kához hozzáláttunk, számoltunk az­zal, hogy egyesek idegenkedni fog­nak, félnek majd a több munkától. Tudtuk azonban azt is, hogy me­gyénk egészségügyi dolgozói zömé­nek áldozatkész lelkesedésére bizton számíthatunk. Elmondotta, hogy c megyei kórház hármas mun* kakört lát el: a megye gyógyító- megelőző tevékenységének irá­nyítását, a hozzátartozó négy járás területi munkáját és saját feladatát. & területi munkát végző szakorvo-, sok az általuk patronált körzetek­ről, az ott tapasztalt hiányosságok­tól, a munka fejlődéséről rendszeres jelentést adnak a kórház vezetősé­gének. Az igazgatóság ezek áttanul­mányozása után intézkedik a hibák kijavításáról, az eredményesen dol­gozó orvosoknak pedig írásban feje­zi ki elismerését — A megyei kórház főorvosi kara negyedévenkint meglátogatja a te­rületi kórházak hozzájuk tartozó osztályait. A területi munka a me­gyei kórház fejlődésére is jótéko­nyan hat, hiszen az új szervezés a kórházra úgy támaszkodik, mint tudományos központra, olyan intézményre, amely utat mutat. A megyei kórházat tehát olyan színvonal­ra kell fejleszteni, hogy ezt a feladatát el tudja látni. Ez tette kötelességünkké, hogy min­dent elkövessünk a kórház korsze­rűsítése érdekében, a tudományos munka fellendítéséért, nem utolsó sorban a munkafegyelem megszilár­dításáért. Az új szervezés óta szép számmal látunk új szakmai könyveket kör­zeti orvosaink könyvtárában. A szaklapok sem hevernek felvágatla­nul a rendelők asztalán. Megindult a fejlődés, az érdeklődés körzeti or­vosaink körében. Elvétve még akad ugyan egy-két olyan körzeti orvos, aki úgy érzi nem szorul szakmai tá­mogatásra, de az ilyenek száma egy­re kevesebb lesz. — A területi munkával igyekszünk csökkenteni azt a különbséget, amely a város és a falu egészségügyi ellátásának színvonala között fennáll. Nagy segítséget jelentene, ha a kör­zeti orvosokat gépjárművekkel lát­nák el. Dr. Valenta András, a sátoraljaúj­helyi kórház igazgatófőorvosa arról beszélt, milyen szerepe van a terü­leti kórházaknak az új szervezésben. Dr. Galambos László harsányi kör­zeti orvos »A körzeti orvos anya- és csecsemővédelmi munkája« címmel tartott előadást. Dr. Mátha Dezső mező keresztesi körzeti orvos arról beszélt, hogyan látja a körzeti orvos munkáját az új szervezés szerint. Dr.* Fehérváry Ferenc helyettes kór­házigazgató főorvos elmondotta, mi­lyen helye van az új szervezésben a gondozási munkának; Ebédszünet után délután három órakor folytatódott az ankét. Dr. Teschler László miskolci főorvos »A terület belgyógyászati problémái az új szervezés tükrében« címmel, dr. Tóth Dezső főorvos »Sebészorvos a területen« címmel, dr. Nemecskay Tivadar főorvos »A megelőzés szem­lélete a szülész területi munkájá­ban« címmel, végül dr. Kostyól László főorvos »Osztályterület« cím mel tartott előadást. A színvonalas, értékes előadáso­kat hozzászólások követték. Az an­két szombaton délelőtt folytatódik. DfiRYNÉ SZÍNHÁZ Évadzáró előadások: UTOLSÓ HÉT Június 30, szombat július 1, vasárnap, július 2, hétfő, július 3, kedd, július 4, szerda este fél 8 órakor Kálmán Imre * fflONTMARTREI IBOLYA operett 3 felvonásban. Július 5, csütörtök, július 7, szombat este 7 órakor Kálmán Imre: CSÁRDÁSBIRÁLYNÖ operett 3 felvonásban. » Július 8, vasárnap este fél 8 órakor Farkas Ferenc: Kossuth-dí jas » ZENG AZ ERDŐ nagyoperett 3 felvonásban. Kétévszázados kőedénygyár maradványait tárták fel Miskolcon Miskolcon a Sztálin úton, az egy­kori »szegényápolda« elbontása so­rán eddig ismeretlen, térképen sem szereplő pincékre bukkantak. A miskolci Herman Ottó múzeum munkatársai a pincék feltárása során a XVIII. század közepe táján működött kőedénygyár nyomaira bukkantak. Az ásatások során megtalálták a gyár két égetőkemencéjét, valamint az anyagtároló helyiséget. Az épü­let törmelékei között félig kész és mázas kőedényeket találtak. Töbti cseréplelet arra utal, hogy a kőedé* nyék mellett porcelánégetéssel is foglalkoztak. Érdekessége a léié* teknek, hogy a fenék-darabokon benyomott mester jegyet találtak. Az egykori misko, kőedénygyát ásatását tovább folytatják s az anyag tudományos feldolgozása után kiállítást rendeznek belőle. A hámori őskohó mellett a most feltárt kőedénygyár Miskolc másik legrégibb ipartörténeti emléke. nap A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából július 1-ón, illetve jú­lius 8-án a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek a me­gyei székhelyeken ünnepségeket rendeznek. A megyei szövetkezeti napokra utazó szövetkezeti tagok öt­ven százalékos utazási kedvezményt kapnak a MÁV és a GYESEV vo­nalain. A július 1-i ünnepségre utazók a kedvezményt június 30-án nulla órától, a július 8-i Ünnepség részt­vevői pedig július 7-én nulla órától vehetik igénybe. Az Indulási állo­máson megváltott teljesáru menet­jeggyel a résztvevők díjtalanul utaz­hatnak vissza, a jegyet azonban az ünnepség helyén a MÉSZÖV bé­lyegzővel le kell pecsételtetni. A lebélyegzett jegyekkel a visszauta­zást legkésőbb július 2-án, illetve július 9-én huszonnégy óráig kell megkezdeni. (MTI) A népművelési osztály irodalmi pályázatának eredménye Megtörtént a megyei tanács iro­dalmi pályázatának értékelése. A díj­kiosztás július 3-án délután 2 órakor lesz a megyei tanács népművelési osztályán. Díjazásban a következők részesülnek: Novellák és elbeszélések: I. díj 1200 forint: Regős Sándor, Miskolc: A té­kozló apa című novelláért. A II. díjat nem adták ki. A III. díj 300—300 forint: Kuzmányi Gusztáv, Miskolc: Az új gazda; Lőrincz Lajos, Miskolc: Pintér bácsi helyreigazodik; Benedek Miklós, Budapest—Szombathelye— Prága; Viszotzky László: Új ember; Holdi János: Tavaszi események c. novelláért. Költemények: Az I. díjat nem ad­ták ki. A II. díj 500—500 forint: Fi­lip László, Miskolc: Kovácsok; Tas- nádi Varga Éva, Budapest: Hajnali autóbusz. A III. díj 200—200 forint: Filip László, Miskolc: Tavaszi utca. Regős Sándor, Miskolc: A költő számvetése. Színművek: Az I. és II. díjat nem adták ki. A III. díj 500—500 forint: Nádasdi András, Rudabánya: Hívat­lan vendégek, Rubicsek László, Sá­rospatak: A nélkülözhetetlen ember. Bornai Károly, Budapest: Esős dél­után. Rányi Dezsőné, Budapest: Új minták. Könyvjutalomban részesülnek a következő művek: Novellák: Új tűz­hely, Válaszúton, Elmúlt napok, Az árv'z ajándéka. 5-ös dolgozat, Lopása — Színművek: Kósza hír, A pqbAr, Legyen-e fürdőszoba?, Kétszeres ara­tás. — Költemények: Magvetés, Dúlt tegnapok után, Úttörő dal, Porsze mek éneke, A paraszt, Májusi dal Ahogy nő a tudat fénye..., Tegna] még.;Az ózdi martinászokhoz, Da a puskáról, Petőfi él, A diósgyőr várromnál, Sajómenti fények. Cl QtipMlM.lxii.Zjdl íi Q6dz.ap.aJi Q). b&Ltjdl Miskolc, Széchenyi u. 52. <v> Népművészeti árucikkekből, & szövöttárukból, kosár- és fonásárukbóU cseréptárgy, valamint strandcikkekből nagy választék áll rendelkezésére J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents