Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-28 / 151. szám
Csütörtök, 195C Inains 3 Miről tárgyaltak a megyei tanács végrehajtóbisottsági ülésén ? EGY SZAKSZERVEZETI VEZETŐSÉGVÁLflSZTÓ TAGGYŰLÉS MARGÓJÁRA • Ne fojtsák as emberekbe a szót! A megyei tanács végrehajtóbizott- fcága legutóbbi ülésén több fontos kérdésről tárgyalt. Jóváhagyták az erdőbényeiek kérését, akik 400.000 forintot igényeltek a művelődés háza építésének befejezéséhez. A község lakói ehhez az építkezéshez eddig már 80.000 forint értékű társadalmi munkát adtak, A megyei tanács panaszirodája megvizsgálta a végrehajtóbizottság utasítására, hogy a sátoraljaújhelyi járásnál és városi tanácsnál hogyan intézik a dolgozók panaszait és bejelentéseit. Ez azért vált szükségessé, mert a megyei tanácshoz és az országos szervekhez is különösen sok panasz érkezett a sátoraljaújhelyi járásból. A végrehajtóbizottság elé terjesztett ezzel kapcsolatos jelentés megállapítja, hogy a sátoraljaújhelyi járásban nyilvántartott panaszoknak több mint felét nem közvetlenül a járási tanácshoz adták be, hanem felsőbb szervekhez küldték. Ez tükrözi, hogy nem megfelelő a tanácsot körülvevő bizalom s nem megfelelő a tanács tömegkapcsolata sem. Megdöbbentő képet ad a járás nyilvántartása, amely szerint a panaszok 80 százaléka jogtalan és csak 20 százaléka jogos. Kiderült ugyanis, hogy azokat a panaszokat is jogtalannak nyilvánították, amelyeket objektív okokból nem tudtak elintézni. A szakosztályok közül legtöbb panasz a pénzügyi osztályhoz érkezik. Megállapította a jelentés, hogy a válaszoknál a határidőket általában betart ják. Sátoraljaújhely várossal kapcsolatban arról számol be a jelentés, hogy az előző év hasonló időszakához képest a panaszok száma több mint a felére csökkent. Ennek az az oka, hogy a tanácstagok nem tartják meg rendszeresen fogadóóráikat és beszámolójukat, s ha megtartják is, az elhangzott panaszokat, bejelentéseket nem intézik el, nem továbbítják a panaszügyi előadóhoz. A továbbiakban jóváhagyta a végrehajtóbizottság a tervosztály által előterjesztett 1956. évi beruházási szabadrendelkezésű keret elosztását. Ezek szerint a begyűjtésben élenjáró községek részére előirányzott 100.000 forintból Mezőcsát 50.000, Tak- taharkány 30.000, Füzérradvány pedig 20.000 forintot kapott. A még fel nem osztott szabad rendelkezésű keretből 35.000 forintot kapott Tardona, a tanácsház építésének befejezéséhez, 24.000 forintot Telkibánya, 20.000 forintot Zsujta és 20.000 forintot Gadna a kultúrotthon építésének befejezéséhez, 10.000 forintot Putnok, a járási könyvtár fejlesztésére, 30.000 forintot Rudabánya, óvoda építésére, 25.000 forintot Onga a sertéshizlalda villamosítására, 19.000 forintot pedig az egészségügyi osztály használ fel kórházi hűtőszekrények beszerzésére. Végezetül Busznyák András elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője számolt be a szikszói, edelényi és encsi járásokat ért árvízkárokról. Magyar feltalálók több évi kísérlet után új, nagyjelentőségű kopás- és saválló anyagot állítottak elő diósgyőri kohósalakból: a kristályos műkövet. A bazaltolvasztás mintájára készülő kristályos, műkő a műszaki megállapítás szerint sokszorosan felülmúlja az eddig ismert anyagokat. A kristályos műkő előállításának lényege: a kohósalakot megfelelő Az árvízkárokat felülvizsgáló bizottság a következőket állapította meg: az árvíz következtében négy ember lelte halálát, 7 lakóház dűlt össze és több ház megrongálódott. A víz 700 baromfit vitt el. A nagyobb állatokban nem esett kár. Tulnyomórészben szántóterületek kerültek víz alá, összesen 5000 hold. Volt olyan hely, ahol 2—2 és fél méter magasan állt a víz. Kárt tett az ár 300 hold herében, 80—100 hold kertészetben. A bizottság véleménye szerint a kár értéke közel sincs olyan magas, mint ahogyan azt az első időkben a járások jelentették. A végrehajtóbizottság több olyan intézkedést hagyott jóvá, amelyekkel az árvízsújtotta területek lakóit támogatják. Többek között: hosszúlejáratú kölcsönöket adnak a házak újjáépítéséhez, vetőmagot biztosítanak az ujrafel- szántásra kerülő területekre. Megállapította a végrehajtóbizottság, hogy az árvizet részben az is okozta, hogy a vízlevezető árkok gazosak, a lefolyás nincs biztosítva. A végrehajtóbizottság intézkedik, hogy a csatornákat kitisztítsák. keverék hozzáadásával megolvasztják, formákba öntik és különleges eljárással kristályosítják. Az így nyert műkő — a Lenin Kohászati Művekben történt kipróbálás során — a külföldi saválló bélésanyagoktól sokkal jobbnak bizonyult. A kristályos műkövet fel lehet használni vegyi, villamossági berendezésekhez, fürdőszoba lefolyókhoz, valamint cementgyári őrlőmalom bélelésére, az erőművek öntött vaselemeinek pótlására, vasúti talpfák helyettesítésére, bányákhoz, stb. A legkeményebb acélnál nyolcszorosán kopásállóbb kristályos műkő használatának bevezetésével egy évben huszonötezer tonna acélt lehet megtakarítani. A második ötéves terv során a miskolci üveggyárban mintegy hat millió forint felhasználásával megfelelő berendezést létesítenek a kristályos műkő üzemszerű gyártására és a tervek szerint naponként 20 tonna műkövet készítenek majd. Az előkészületi munkákat már megkezdték. A napokban a miskolci Tatarozó Vállalat üzemi bizottságot újjáválasztó szakszervezeti gyűlésén vettem részt. Érdeklődéssel vártam a vezetőség beszámolóját és ugyanúgy az azt követő vitát is. Talán felszabadul az emberekből, amit régóta magukba fojtanak — gondoltam — s mindenkinek nyíltan és őszintén, szemtől-szembe megmondják véleményüket. Reméltem, hogy eleven, szenvedélyességgel párosuló pártszerű vita bontakozik ki. De csalódtam és csalódtak mások is. Ennek egyik oka az volt, hogy az üzemi bizottság beszámolója — igen helytelénül — a langyos középúton cammogott. Erre mondják: se hideg, se meleg. A beszámoló részletezte ugyan az üzemi szakszervezeti bizottság és a szakszervezeti tagság eddigi munkáját — sokak előtt ismeretes a Tatarozó Vállalat szakszervezete eredményes tevékenysége —, de rendkívül vérszegényen bírált. Nem bírálta személy szerint azokat, akik hibákat, mulasztásokat követtek el. Sem Kövér elvtárs, sem a vezetőség többi tagja nem gyakorolt önkritikát, nem serkentette a résztvevőket a bátor szókimondásra, vélemény- nyilvánításra. Néhány felszólalót kivéve— akik személy szerint az üzemi bizottság elnökét kritizálták —, a szakszervezeti tagság többsége még mindig bátortalan hangon beszélt; * A szenvedélyes, parázshangu- latú vita kibontakozását akadályozta az is, hogy egyes vezetők befolyásolni igyekezték a felszólalókat. Elejét akarták venni annak, hogy »kényes-« kérdéseket is vessenek fel. A vita során az egyik dolgozó azt sérelmezte, hogy nagyon kevés a fizetése — mindössze párszáz forint — ennyiből nem tudja öttagú családját eltartani. Talán ez volt az első eset, hogy a vezetőknek meg merte mondani panaszát. S milyen választ kapott ez a dolgozó? Majd, hogy azt nem mondták: mit törődünk mi az elvtárs bajával! Az elnöklő Dávid János azt igyekezett bizonyítani, hogy a panaszkodó felszólaló — de még többen is — eltértek a tárgytól, »egyéni« problémákkal foglalkoznak. Dávid János azzal »érvelt«, hogy az ilyen felszólalások nem illenek vezetőségválasztó gyűlésre, hanem csak termelési értekezletre. S mit tehetett az a szerencsétlen ember, akinek még meg sem hallgatták sérelmét? Visszaült helyére, ma- gábaroskadtan hallgatta a többi felszólalót, vagy ügyet sem vetett arra, ami ezután a gyűlésen történt j Mindez gondolkodóba ejtette az embereket. Hol és kinek mondhatják el panaszukat, észrevételüket, ha máj? ezen az értekezleten sem hallgatják meg őket?! Miért fojtják beléjük a szót?! Mondja el bátran minden dől-* gozó meglátásait, észrevételeit, a vezetőnek pedig elemi kötelessége, hogy a bejelentésekre kielégítő választ adjon és gyorsan intézkedjen. A vezetők ne féljenek az úgynevezett »kényes« kérdések felvetésétől, ne 'éljenek, mert a hibák feltárása és az őszinte törekvés a hibák kijavításáért elegendő biztosíték arra, hogy a legbonyolultabb kérdésekben is megtalálják a leghelyesebb megoldást. W Az Üzemi bizottság elnöke, Kövér elvtárs olyan súlyos kijelentést is tett a vita végén megadott válaszában, amely mellett nem mehetünk el sző nélkül. Több felszólaló bírálta az üzemi bizottság elnökét, mert durva a dolgozókkal, sokszor megengedhetetlen eszközökhöz folyamodott. Kövér elvtárs ezt a bírálatot visz- szautasította. Elismerte ugyan, ho^y egyes dolgozókkal szemben durván viselkedett, hogy többször megsértette az emberek önérzetét. De;.; — s itt jön a bírálat elfojtása — csak azokkal teszi ezt, akik hanyagok, nem teljesítik a tervet, fegyelmezetlenek* Elismerte, hogy nem valami meghitt a kapcsolat ő közötte és jónéhóny dolgozó között. De ismételten azt bizonygatta: csak azokkal szembe durva, akik nem érdemlik meg a jó szót, az elvtársi figyelmeztetést. Az ilyen és ehhez hasonló káros nézet nem egyeztethető össze a párt politikájával, nem azonosítható a kongresszus szellemevei. Nincs joga egyetlen üb. elnöknek, de még miniszternek sem ahhoz, hogy ilyen véleményt alkosson. Az igazi vezető — különösképpen a kommunista vezető — a legmesszebbmenőkig emberséges, figyelmes a dolgozókkal szem-* ben. Szigorú is, ha ezt a körülmények megkövetelik, de sohasem durva, sohasem fölényes. Még azokkal szemben sem, akik gyengébben dolgoznak mint mások, vagy éppen nem teljesítik a tervet. A jó vezetőnek, a kommunista funkcionáriusnak az a feladata, hogy nevelje a dolgozókat, meggyőzze a makacsokat, jobb munkára serkentse őket és mindenkor síkra szálljon jogaikért. A jó vezető mélységesen humanista, mindig meghallgatja dolgozó társai észrevételét, javaslatát, együttérez velük, segíti helyzetükön. Az ilyen vezetőt a munkások szeretik, tisztelik és becsülik. Kövér elvtárs nem ilyen vezető volt és a tagság leváltotta funkciójából. Helyesen tette.; (Lovas) Több mint 8 millió forinttal több hengerelt árut adnak az ózdi kohászok Az Ózdi Kohászati Üzemekben szerdán reggel megszületett az örömhír: az üzem kollektívája első félévi hengereltáru és készáru tervét június 26-án — 4 nappal határidő előtt — teljesítette. Féléves tervükön felül több mint 8 millió forint értékű hengereltárut adnak az ország építéséhez. Az első féléves terv sikeres befejezéséhez nagyban hozzájárul a műszaki intézkedési tervek megvalósítása, a kohász kollektívák lelkes, jó munkája. A nagyolvasztómű brigádjai ez év minden hónapjában teljesítették a tervet, s az előírt 66 százalékkal szemben átlagosan 81.9 százalék jó minőségű nyersvasat csapoltak. A IV-es számú kohó brigádjai 7 nappal a határidő előtt befejezték féléves tervüket és már 481 tonna nyersvasat csapoltak terven felül. A műszinttervek megvalósításával ez év öt hónapjában 13 millió 153 ezer forintot takarítottak meg; ÚJ MAGYAR ANYAG: Kristályos műkő gyártását kezdik meg a miskolci üveggyárban Hathetes nagyjavítás a Borsodi Vegyikombinátban Ä múlt év augusztus 20-a óta többezer tonna műtrágyát termelt a Borsodi Vegyikombinát. A hatalmas, új vertikális üzem sok termelőszövetkezetnek szállít műtrágyát nemcsak Borsodba, de az ország egész területére. Az új gyár azonban nem termelt rendszeresen, az indulás óta tervét még megközelítően sem teljesítette. A gyár szintézis üzemében, a gázgyárban, az oxigén üzemben és a legjelentősebb üzemrészekben gyakori volt a leállás, az üzemzavar. A gyár kollektívája, a fizikai dolgozók, vegyészek és mérnökök mindent elkövettek, hogy az új gyár zökkenő- mentesen termeljen, de hiába. Az építkezés és a szerelés idején sok gépet, berendezést és automatát rosszul terveztek, a helytelen konstrukció következtében nem kooperálhattak egymással a vegyikombinát üzemei. Ha leállt egy gép, akkor az egész gyárnak le kellett állnia, a mezőgazdaság pedig napról napra sürgette a műtrágyát. Ezért a Minisztertanács határozata alapján a gyárat június 19-én leállították és most hat héten át javítják a gépeket, berendezéseket. Eljöttek a pesti szerelők és azok a vállalatok, melyek készítették és beépítették a berendezéseket. A gyár vezetői tervszerűen előkészítették a munkát, javító brigádokat szerveztek és nagytömegű, — körülbelül hatszáz tonnát kitevő anyagot biztosítottak. A műhelyekben lázas munka folyik, a szintézis üzemben és a központi javítóműhelyben már több mint 40 DISZ-brigád alakult s a dolgozók sok értékes vállalást tettek. A munkaverseny is fellendült ezekben a napokban. A yegyikombinát dolgozót teljes erővel dolgoznak, hogy visszaszerezzék a gyár jó hírnevét, hogy a nagy leállás, a nagy javítás után a gyár teljes kapacitással dolgozzon. Az utóbbi napokban már sok újítás teületett a vegyikambinátban. A központi javítóműhelyben Kosiczki Ferenc és Marsi Lajos esztergályos igen jelentős munkaidőt takarít meg. Egy különleges centirozó készüléket szerkesztettek a szelepek szabályozásához. Azelőtt egy szelepet 8 órán át szabályoztak, most az új készülékkel egy szelepet egy óra alatt elkészítenek. Az újítást a vegyikombinát valamennyi esztergályosa alkalmazza. A mérnökök, technikusok is közös erővel dolgoznak. A műszakiak nagy- része most nem az íróasztal mellett, de a helyszínen ellenőrzi és segíti a szakmunkásokat. Arra a kérdésre, hogy mit várhatunk a nagy leállás után, a gyár valamennyi vezetője így válaszol: »Több és jobb műtrágyát, folyamatos termelést.« A gyár üzemi bizottságának termelési felelőse pedig így nyilatkozik: »A héthónapos termelési tapasztalat alapján most úgy dolgozunk, ‘hogy a tervezés és a kivitelezés hibáit megszüntessük.« De bárkivel is beszélünk a vegyikombinátban, bízik abban, hogy a nagyjavítás után rendszeressé válik a termelés, növekszik a termelékenység. Halmágyi Balázs elvtárs, a savHirt adtunk arról, hogy kedden délután Miskolcon és környékén nagy felhőszakadás vonult végig. A városra zúduló nagytömegű víz veszélyeztette a Lenin Kohászati Művek termelését is. Az üzemi tűzoltóság és a gyár dolgozói szivattyúk segítségével, kemény munkával pár óra alatt elhárították a felhőszakadás okozta akadályt és az éjszakai műszakon már zavartalanul folyt a gyár minden üzemében a termelés. A gyár dolgozói hatványozott erővel igyekeztek kipótolni az időkiesést. Fáradozásukat siker koronázta: a nagyolvasztómű 110 tonna nyersvassal, a durva- és finomüzem szakmunkása ezt mondja: »Most itt a lehetőség, hogy helyreüssük a csorbát. Hat hét nem nagy idő, de ha minden dolgozó becsülettel helytáll, akkor eredményes lesz a munka. Szükséges azonban, hogy kiközösítsék a gyárból a munkafegyelem lazítókat Én tudom, hogy hat hét múlva a gyár eleget tesz a dolgozó parasztság kérésének, olcsóbb és több műtrágyát szállít.« Igaz, a nagy leállás után is lesznek nehézségek a vegyikombinátban, de a műszaki gárda már sokat tapasztalt és van biztosíték arra, hogy megelőzzék a hibákat. A gyárba sok új szakember került az utóbbi hónapokban és erősödött a gyár szakmunkás törzs- gárdája. Ez is biztosíték arra, hogy egész megyénk és hazánk büszkesége a borsodi vegyikombinát ismét a termelő üzemek sorába lépjen. Ez év elejétől kezdve a termelés egyenletesen emelkedett. Javult a munka és a technológiai fegyelem. Most a hathetes nyári nagy javítás újabb erőpróba a gyár életében s ezt jól tudják a vegyikombinát munkásai. Rajtuk az ország szeme, bizonyítsák be, hogy érdemesek a bizalomra; hengermű 450 tonna hengereltacéllal szárnyalta túl szerda reggelre esedékes tervelőírását. így a keddtől szerdáig tartó munkanapon terven felül 635 tonna kohászati terméket gyártottak a diósgyőri kohászok.- — o-------• — HATVAN MÉTER HOSSZÚ láncot emeltek ki az Erzsébet, hid roncsaiból hétfőn délután. A 140 tonnás láncdarabot több órai munkával karvastagságú láncokkal kötötték meg a búvárok, majd négy daru egyszerre fogta meg és rántotta ki az iszapból. verte, párás portalan levegő szinte sziporkázva rezgeti. A buszmegállónál vártam a 2-es kocsit. Néztem a nyüzsgést, figyeltem a munkautáni órák gondtalan forgatagát, az öregedő délutánt. '■— Kezétcsókolom Margó néni! —> hallottam főoldalról, s hátam mögül rácsilingelt: — Lányok! öröm rátok nézni, olyan mosolygósak vagytok! Szervusztok! Hátranéztem. Szemem összehúz- tam és kerestem Margó »néni«-t. Ott állt piros cipőben, vörös kockás sportszoknyában, szőkén, fiatalon és szintén mosolygott. A lányok alig pár évvel voltak fiatalabbak nála. Matrózbluzuk árulta el, hogy diákok. A tanárnő és tanítványai. Ma még »kezétcsókolom«, mert bennük van az iskolai fegyelem, de rövidesen már »szervusz Margó«. Egyenrangúak lesznek, talán asszonyok, vagy anyák. Figyeltem hármuk beszélgetését. A lányokon látszott, hogy most hagyták el az Alma Matert és a tanárnő sem olyan régen. S ahogy beszélgettek, már barátnők voltak. Csacsogtak a máról, a vizsgákról. __ Nevetgélve mesélték az osztály * kis titkait, amik »Margó néni« előtt még nem régen valóban titkok voltak. A «titkok» burka azon-; Köszöntjük a nyolcszoros élüzem tulajdonosát, a Miskolci Közlekedési Vállalatot abból az alkalomból, hogy második negyedéves tervüket június 23-án teljesítették. Köszöntjük a Közlekedési Vállalat valamennyi fizikai és műszaki dolgozóját, akik fáradságot nem ismerve küzdöttek a terv Teljesítéséért; Köszöntjük az üzemi bizottságot, amely a bizalmi ban felpattant, mert most nyár van és a lányok is »megérettek«. Be* szélgettek, nők voltak! — Táborba megyünk a Bükkbe — mondta a csinosabbik lány. Kirándulunk minden nap. — Én a Balatonhoz megyek «I szólt rá a tanárnő s a lányok egy* szerre kérdezték: •— Siófokra? — Nem tudom. Nem láttam még a beutalót. — Mi is voltunk már Siófokon. Balaton és Bükk . ; . A zöld er-* dők lágy susogása, a loccsanó víz csobogása, a ringató hullámok itt voltak most a beszélgetés fonalán és szinte láttam a Badacsony felett lenyugvó nap aranyhidját a vízen* Egy évtizede még évzáró után nem a tanárnőket várta a Balaton és a le* matúráitokat a Bükk. Nyáron jött az álláskeresés, aztán folytatódott télen. Télre tavasz jött, a tavaszra nyár, az őszre tél, csak az állás, a kenyér nem... Margó »néni« sem taníthatna, csak ha valóban »néni« lenne már. Ezek a fiatalok talán el sem hi* szik ezt! Nevetésük ébresztett fel gondola* tóimból, s ahogy bekanyarodott a busz, még egy utolsó »csókolomot« köszöntek és kellemes nyaralást ki* vántak a tanárnőnek. Szép túrákat lányok! Jő pihe* nést »Margó néni«! « v y «s csoportok és az aktivák szervezésével nagy segítséget nyújtott a terv sikeres teljesítéséhez; További jó munkát, erőt, egészség get kíván a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének miskolci területi bizottsága^ A felhőszakadásban is helytálltak a diósgyőri munkások Az alkonyt napsugár bronzara* nyában fürdőit a város, s a záporKöszöntjük a Miskolci Közlekedési Vállalatot
