Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-26 / 123. szám
Szombat, 1936. májas 26. fiSZAKMAOYAftORSZAO AZ ÖNÁLLÓ TERVKÉSZÍTÉS TAPASZTALATAI A LENIN KOHÁSZATI MŰVEKBEN IlJint ismeretes a Lenin Kohászati-1 Művek dolgozói nemrégiben azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy elkészítsék gyáruk második ötéves tervének javaslatát. Ilyen erőpróbára még nem volt példa a nagy- múltú gyár történetében. A fizikai és a műszaki dolgozók alkotó kezdeményezéseinek, javaslatainak széleskörű felhasználása azonban meghozta gyümölcsét s a gyár kitűnően összeállította az új ötéves terv javaslatát. . Ismerkedjünk meg e nagyszerű munka történetével. Április elsején jelént meg a Központi Vezetőség és a. Minisztertanács határozata, amely 22 nagyvállalat feladatává tette a második ötéves terv javaslatainak kidolgozását, az Országos Tervhivatal segítségével. . Á gyárigazgatóság már másnap reggel megbeszélésre hívta össze a gyárrészlegek és a különböző osztályok vezetőit és dolgozóit. Meghatározták a tervezés alapvető módszereit, ismertették, hogy a javaslatokat miképpen bírálják el. A tervgazdasági osztály azonnal hozzákezdett a munkához. A gyárrészleg tervek elkészítéséhez két nap elteltével megadták a fejlesztés előirányzatát és a szükséges nyomtatványokat. Az üzemvezetőségek szoros együttműködésben a pártszervezetekkel és a szakszervezettel termelési értekezleten tárgyalták meg a dolgozókkal az üzemek igényeit, feladatait. Elsősorban olyan problémák megoldására kértek javaslatokat, amelyek gátolták a tervszerű munkát, a termelés növelését. A munkások és műszaki dolgozók általában — nagyon helyesen, figyelembe vették a népgazdaság helyzetét, óvakodtak a túlméretezett beruházásoktól — hasznos javaslatokkal segítették a technika fejlesztését, a műszaki színvonal emelését. Persze nem mindegyik javaslat került be a tervbe, mert egynéhány közöttük irreális volt. A nagykovács- műhelyben például elhangzott olyan javaslat, hogy a gyártól távol éoítsék meg a kovácsoló üzemet. Ez a javaslat több szempontból megvalósíthatatlan. Elsősorban gátolná a gazdaságos.-termelést, mert az új üzemhez a gáz* a sűrített levegő és a vasúti vágány kivezetése bonyolult és emellett rendkívül költséges lett volna. A javaslátot ezért — igen helyesen — elvetették. A kezdeményezések nagyrésze viszont a tervjavaslat gerincét alkotja. A leleményesség, a túlzott beruházások elkerülésének legszebb példája a martinacélműben született meg. Az előző javaslatok alapján úgy látszott, hogy a kemencekapacitás teljes kihasználása csakis úgy érhető el, ha az öntőcsarnokban nagyméretű korszerűsítést végeznek el. Nagy teherbíróképességű darukat kellett volna üzembehelyezni, amelyek megkövetelték volna a darupálya erősítését is. Emellett nagy költségek árán ki kellett volna cserélni az öntőcsarnok felépítményeit. Az acélmű műszaki dolgozói brigádot alakítottak és megvizsgálták, hogy feltétlenül szükséges-e a milliókat igénylő beruházás végrehajtása? Megállápították, hogy nem szükséges. Két daru összekapcsolásával, a teher elosztásával az együstös csapolás is alkalmazható. Ilymódon tovább emelhető a kemencék betétsúlya. A műszaki dolgozók nagyszerű kezdeményezése több millió forintos fölösleges kiadástól mentesítette a gyárat. Számtalan javaslat található a gyár második ötéves tervében^ amely az előbbihez hasonlóan a gazdaságos termelést segíti. A fizikai és a műszaki dolgozók ** alkotó együttműködése a terv- készítés napjaiban megszilárdult. Az üzemék gazdasági vezetői és a pártszervezetek ezúttal dicséretesen ösz- szebangolták munkájukat. A párt- szervezetek legtöbbje bekapcsolódott a tervkészítés rendkívül nehéz munkájába. Vezetőségi üléseken, népnevelő összejöveteleken tárgyalták még a reájuk háruló feladatokat. A népnevelők száműzték módszereikből az általános jellegű frázisokat, a tervezéssel kapcsolatos feladatokat ismertették. Ahol kevés javaslat született, ott a népnevelők bátorították a dolgozókat, hogy gazdagítsák ötleteikkel a terv összeállítását. Jó munkát végeztek a kezdeményezések .felkarolásában a. nagyolvasztómű, a martinacélmű, a durva- hengermű és a középhengermű párt- szervezetei. A pártmunka helyes irányításáért Báhor József nagyolvasztóműi, Katona László és Papp Dániel martinacélműi, Papp Miklós elektro- acélműi pártalapszervezeti titkárok érdemelnek dicséretet. A durvahengerműpártszervezetei Novák István álapszervtitkár blokksori brigádvezető javaslatára elindították a napi öntecs kihengerléséért folyó csatát, amelynek máris nagyszerű eredményei mutatkoznak. Javult a tervkészítés időszakában a nagyüzemi pártbizottság munkája is. Az instruktor elvtársak gyakrabban látogatják az üzemeket, többet beszélgetnek a dolgozókkal, bátorítják a javaslattevőket. Gergely Sándor elvtárs például a két legnagyobb üzemet, a nagyolvasztóművet és az acélművet látogatja rendszeresen. Pethes András elvtárs az öntödékért és a karbantartásért felelős. Nekik köszönhető többek között, hogy ezekben az üzemekben a munkások és a műszaki dolgozók rendkívül nagy felelősséget éreznek a terv reális elkészítéséért. |\/| eg kell emlékeznünk a tervgaz- aaségi osztály dolgozóinak kiváló munkájáról is. Szinte éjt nappá téve segítették az üzemek javaslatainak elkészítését. Lelkesedésük minden eddigit felülmúlt. Virágh Antal, Szabó József, Hoór Ferenc, Ombódi Vilmos, Piskó Károly elvtársak Kimmel János vezetésével a gyár második ötéves tervének elkészítésével szinte pályamunkát dolgoztak ki az előttük álló tervgazdasági vizsgákhoz. Jó munkájukért elismerés illeti mind- annyiukat. Nem lenne teljes a megemlékezés, ha nem tekintenénk bele a gyár második ötéves tervének javaslatába. Egy egész, vaskos kötet összegezi mintegy 140 lapon a célkitűzéseket. Szemléltető grafikonok, rajzok, kimutatások magyarázzák a feladatokat, Különös érdeme a tervezetnek, hogy az Országos Tervhivatal által adott irányszámok és a gyár javaslata között — egy-két kivételtől eltekintve — nem tapasztalható lényeges eltérés. A nagyolvasztómű dolgozói az acélnyersvas termelését 1955-höz viszonyítva 139.2 százalékra kívánják fokozni a terv végére. A martinacélműben a kisebb beruházások elkészítésével mintegy 22.4 százalékos termelésemelkedésre számíthatnak. Nagy gondot fordítanak majd az ötvözött acélok termelésének növelésére is. Csaknem kétszeresére emelkedik a kényes minőségű acélok gyártása. elentős növekedés várható a hengerelt áruk termelésében; a tervjavaslat ugyanis 86.7 százalékos fejlődést ír elő. A legnagyobb 1 növekedés a húzott és a hőkezelt áruk termelésében várható, mert a terv végére az üzem az 1955. évi termelés 282.6 százalékát adja. ilyen nagyarányú növekedésre azért van szükség, mert a második ötéves terv. irányelvei a műszeripar fejlesztését fontos feladatként jelölik "meg. A terv során korszerűsítenek egy sor fontos üzemet. A karbantartás üzemei új központi épületbe költöznek. A felszabaduló csarnokok lehetővé teszik a többi üzem bővítését, így egyetlen beruházással több üzem fejlesztését oldják meg. A javaslatok elkészítésénél nagy gondot fordítottak a munkavédelmi, a szociális és a kulturális kérdések rendezésére. Az öntödékben például megoldják á szellőztetést és a téli fűtést. Jónéhánv üzemben ú.f öltözőt, fürdőt és mosdóhelyiséget építenek. Tovább bővítik a gyár üdülőit. A tervek szerint egy új hegyvidéki üdülőtelepet is létesítenek a Bükk hegységben. Az új ötéves terv folyamán sor kerül a gyár és a lakótelep .külseiének rendezésére is. 'Nagyméretű fásítási és parkosítási munkálatokat terveznek, Hosszú időt venne igénybe a Lenin Kohászati Művek második ötéves tervjavaslatának beható tanulmányozása. E javaslat értékes bizonyítéka a munkások, mérnökök, technikusok és adminisztratív dolgozók nagyszerű kezdeményező készségének. Úgyszólván valamennyi diósgyőri kohász tett valamit a terv legjobb kidolgozásáért. A nagyszerű munkáért elismerés, dicséret illeti a gyár minden vezetőjét, fizikai dolgozóját. ÍV" agy feladat előtt áll most a Lenin Kohászati Művek kollektívája. Az elkészített ötéves terv- javaslat jóváhagyása után úgy kell munkálkodniuk, hogy a nagyszerű célkitűzéseket maradéktalanul megvalósíthassák. Azon kell fáradoztok Diósgyőr nagyszerű fiainak, hogy a második ötéves terv javaslatának elkészítése és annak valóra- váltása gyáruk évszázados történetének legdicsőségesebb szakasza légyen. PÁSZTORY ALAJOS » MtSODIK ÖTÉVES TERV UiH^etueiiU * tem/see 700.000 imb^ F£DE?£SEte £ieS£f/DÓ. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét mint- egy 150.000 katasztrális holddal kell növelni és kereken 1 millió kataéz- trális hold gyenge termőképességű, szikes-, savanyú- és homoktalaj ji- vítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni. Ha a megnövekedett szántó- területen búzát vetnénk, a 150.000 katasztrális hold termése több mint 70Ó.000 ember kenyérszükségletét tudja fedezni. Megyénkben is számos lehetőség nyílik arra, hogy a patakok társadalmi munkával történő szabályozásával, a vadvizek levezetésével jelentősen növeljük a szántótérü- leiek nagyságát. Mádon rövidesen megkezdik a gipszégetést Az első ötéves terv során a Bold- va-völgyében, Perkupán feltárták az ország egyetlen gipszbányáját. A bánya feltárási munkái most befejeződtek. A második ötéves terv irányelvei alapján az elkövetkező években Perkupa mellett, a bánya közelében gipszgyárat kell létesíteni. Addig is, míg az új létesítmény felépül, s' a közvetlen közelben megkezdhetik a ‘ gipsz égetését, a Hegyaljai Ásványbánya és Órlőmű Vállalatnál — amelynek kezelésébe tartozik a perkupái gipszbánya is — kísérletek kezdődtek az égetett gipsz előállítására. A mádi őrlőműben most kezdték meg a kísérleteket, hogy a Perkupán termelt gipszet kiégessék, gyakorlati alkalmazásra használhatóvá tegyék; Az őrlőmű műszaki, vezetői a meglevő berendezés felhasználásával kezdték meg a kísérleteket és dolgozták ki az égetés technológiáját. Az égetésből, őrlésből és szárításból álló munkafolyamatokra kidolgozott elméletet most próbálják üdv s amennyiben a kísérletek eredményre vezetnek, a mádi őrlőműben mégkezdik az égetett gipsz gyártását mindaddig, míg az új gipszgyár fel nem épül. A mádi őrlőmű szakemberei nagy reményeket fűznek a kísérletekhez, s így minden remény megvan, hogy rövidesen már hazai égetésü gipszet tudunk a fogyasztók rendelkezésére bocsátani; Az ország legnagyobb kazánjait szerelik J iszapalkonyán A tiszapalkonyai erőmű cseh- szflovák és magyar szerelői soksztrr hősi munkával, fáradtságot nem isméimé dolgoznak azért, hogy az ország legnagyobb kazánjai határidő előtt elkészüljenek. A III-as számú kazán építését Skvma Jaroszláv csehszlovák főí§$p£ittu&Lo£á£(íakati UTINAPLO ★ irta: MIHAIL KREMNYOV Április 9. A mai délelőttöt Cordobában töltjük. Valaha a Pireneusi-félszigeten ez a város volt az arab kultúra egyik központja. Idegenvezetőnk három nyelven ismerteti, hogy az arab uralom idején több mint 400 mecset és körülbelül 900 egyéb középület volt Cordobában. Ma már csak egyetlen mecset és a Cordoba környéki rombadőlt Medina az-Záhra palota emlékeztet erre a korra. A Vili. század végétől a X. századig épült cordo- bai mecset az arab építőművészet egyik legnagyszerűbb emléke, s méreteit tekintve Európa legnagyobb katolikus székesegyházaival vetekszik. A látogatók csaknem ezer esztendeje gyönyörködnek a sok márványoszlop, boltív és kőcsipke komor szépségében, az arab mesterek több nemzedékének kezemunkájában. Amikor a mecsetből katolikus székesegyház lett, tucatjával bontották le oszlopait és semmisítették meg a nagyszerű arab építőművészet sok értékét. De ami megmaradt, az ma is csodálkozásra és elragadtatásra készteti a turistákat. ; ; . Az olajfa-ligetek és a zöldellő szántóföldek közt végtelen szürke szalagként kígyózik a sevillai országút. Az úttól balra egy repülőtér hangárjai és ba- rákjai bukkannak föl. Az Egyesült Államok légierőinek a repülőgépek szárnyain látható felségjelei eszünkbe juttatják, hogy nemcsak turisták látogatják Spanyolországot. Április 10. »Aki nem látta Sevillát, még nem látott csodát« — tartja a régi spanyol közmondás. Szűk utcák, amelyeken lármás tömeg nyüzsög, a Guadalquivir partján pedig csodálatos zöld parkok, virágzó narancsfák és pálmasorok — ez Sevilla. De itt is, akárcsak Cordobában, leginkább az arab építőművészet megannyi remeke, elsősorban a zöld kertek tengerében valósággal elmerülő Alcázar-kastély és a város fölé magasodó, a minaretből haranglábbá átalakított Giralda-torony, vonzza a turistákat. A sevillai székesegyház Spanyolország legnagyobb és a világ második legnagyobb temploma. Ámde sem Murillo festményei, sem a gyönyörű színes üvegablakokon át beszüremlő napsugarak nem űzhetik el a ránk nehezedő furcsa, nyomasztó érzést. A templomból kilépve, még a város szűk sikátorait is tágasabbnak látjuk a, székesegyház magasba törő fenséges boltíveinél. De a bűbájos Alcázar kertjeinek és termeinek páratlan szépségében órák hosszat elgyönyörködünk. Lámpás konflison járjuk a sevillai utcákat. Ez az ósdi közlekedési mód, azaz inkább a kocsis, aki egy tapasztalt idegenvezető ékes szólásával mutatja a neve zetességeket, roppant megkönnyíti a városnézést. A Guadalquivir pártján megtekintjük az Aranytornyot, amely valaha a közép- és dél-amerikai gyarmatokból ideszállított kincseket őrizte. Azok. a paloták és székes egyházak, amelyeket az idegenvezetők manapság a turistáknak mutogatnak, főként ezeknek a kincseknek köszönhetik fényűző szépségüket. Az Aranytorony réges-rég üres. Az Amerikából áradó gazdagság forrása elapadt. Spanyolország ma napság mohón lesi a turisták minden dollárját. A ban kokban történő valutabeváltás > szerfölött bonyolult művelet Április 11. Utunk Granada felé visz.:-. A spanyol tájnak már megszokott színéi kisérnek: a fű élénk zöldje, az olajfák levelének zöldes ezüstje és az agyagföldnek bár násvörös színfoltjai. Utazásunk negyedik, napján először láttunk a spanyol szántóföldeken traktort. A Sevilla és Granada közt félúton elterülő Ante- quera városkában ebédelünk. A turistaszálló még csak most épül. Az építkezésen néhány tucat munkás dolgozik. E^yiküjc zavartan cigarettát kér tőlem. Alkalmasint attól tart, hogy koldulással gyanúsítjuk; ezért halkan elmondja, hogy csak 18 pezetát keres naponta. Több magyarázatra nincs is szükség. Égyet-len csomag cigaretta a munkás napi keresetének legalább egynegyedébe kerül. * * * Sok mindent láttunk Spanyolországban. De a spanyol élet sok jelenségét nem ismerhettük meg. Az idegenforgalom szervezői a külföldi turistáknak nem a mai, hanem a romantikus, az egykori nagyság fényében fürdő Spanyolországot mutogatják.. A spanyol sajtóból is csak keveset tudhatunk meg az ország életéről. A lapok sokkal~ többet foglalkoznak a külföldi,, mint a belföldi eseményekkel. Például csak Madridból Párizsba érve tudtuk meg a francia lapokból, hogy spanyolországi tartózkodásunk idején az ország északi tartományaiban nagy sztrájkok voltaké pedig Spanyolországban a Franco-rendszer uralomra jutása óta még nem volt ilyen tömeges és tartós sztrájk. A munkások tízezer szám sztrájkoltak; az ipari városokat katonaság szállta meg.- A madridi sajtó és rádió jóformán meg sem említette ezeket az esemé~\ nyékét, jóllehet a nép kétségkívül tudott, róluk. \ Ezt az élő, mai Spanyolországot nem láttuk, s ezért be sem, számolhatunk róla. szerelő irányításával még az ■ eh múlt év decemberében kezdték meg az Április 4 Gépgyár legjobb brigádjai. A munkák gyors ütemben folynak, s. előreláthatólag jú* nius 20-án nyomáspróba alá helyezik a kazán csőhálózatát, Majd megkezdik falazását. Szépen halad a IV-es számú kazán szerelése is. Itt a mennyezeti forrcsövek elhelyezését végzik. A napokban Né-' met László brigádja hozzáfogott az első fal szereléséhez. Ez azt jelén-> ti, hogy a kazángépház felé eső készén egymás mellett 108 ddrab 25—30 méter hosszú csővezetéket szerelnek össze. A Il-es számú kazánon Capkó János csehszlovák föszerelő vezetésével Bellányi Ernő brigádja szerdán délután meg-1 kezdte a kazánlábakat összekötő gerendák szegecselését. Csütörtökön újabb győzelem született Tiszapalkonyán. Nehéz István brigádja helyére emelte az 1-es sz. kazán első lábát. Az épülő négy óriáskazán elkészülte után naponta annyi gőzt termel majd, amennyivel egy napig 70 ezer kétszobás, összkomfortos lakást lehetne fűteni. A kazánokat építő csehszlovák és magyar szerelők most azért harcolnak, hogy a 111-as számú kazán november 20-ra, a IV-est pedig december 20-ra üzemelésre átadják s így biztosítsák az első gépegység határidő előtti indulását. űsszesítell jegyzékei adott ki az OTP három békekdlcsifnsorsoiásréi Az Országos Takarékpénztár , az első, a második és a harmadik békekölcsön eddigi sorsolásának eredményeiről összesített jegyzéket állított össze. A listát megküldték valamennyi OTP-fióknak és postahivatalnak, valamint az üzemi békekölésön- felelősöknek és a községi tanácsoknak. A kötvénytulajdonosok kívánságára ellenőrizhetik, nincs-e kötvényeik között olyan, amelyet régebben már kisorsoltak. (MTI)--------0-------— BÍRÓSÁGI HÍR. A miskolci városi bíróság egy évi és háthónápi börtönbüntetésre ítélte, az egyes jogoktól 3 évre eltiltotta és az okozott kár megtérítésére kötelezte Ádám Vinczéné, sz, Zoltai Györgyi miskolci bérelszámolót, aki a társadalmi tulajdon sérelmére csalásokat és okirathamisítást követett el. Ádám- né mint bérszámfejtő . jogtalanul ■számfejtett béreket vett fel a dolgozók neveinek aláhamisításával.