Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-24 / 121. szám

Csütörtök, 1956. május 24, E5ZAKMAGYARORSZAL 3 A miskolciak hozzászólnak VITl AZ IRÍHYELYEK FELETI 1 HZ ELSŐ KERÜLETBEN í lllllilí Közlemény a dolgozok jogos sereiméinek orvoslásáról és kritikai megjegyzésénél eiiniézésérö! Miskolc város I. kerületi tanácsa kedden délután ülést tartott, ame­lyen megtárgyalta a második ötéves terv irányelveit, s az azzal kapcso­latos teendőket. A beszámolót Mo- ravszki Antal elvtárs, a végrehajtó- bizottság elnöke ismertette. — A mai tanácsülés célja — mon­dotta —, hogy a városi tanácsülésen elfogadott tervezet kerületi vonat­kozásait megtárgyaljuk, s javaslatok­kal egészítsük ki. Mi a legfontosabb kérdésnek a lakáshelyzet megjavítá­sát tartjuk. Pártunk Központi Veze­tősége az irányelvekben kimondja, hogy öt év alatt Miskolcon mintegy 3 ezer lakást kell építeni. Ez azt je­lenti, hogy állami erőből évente 600 lakás épülne fel. Sajnos, ez kevés­nek mutatkozik. A lakáshiány továb­bi enyhülését jelentené, ha a közüie- tek által lefoglalt lakásokból a hiva­talokat, irodákat kitelepítenék. Ez természetesen csak az „irodaház” felépítésével lenne lehetséges. ;A Lenin Kohászati Művek új és olcsó építőanyag rendelkezésre bo­csátásával nagy segítséget ad a kis­lakásépítkezésekhez. Ezt a példát .követnie kell az I. kerület középüze­meinek, a Borsod vidéki Gépgyárnak, a December 4 Drótgyámak, a Ce­mentipari Vállalatnak és a kisipari ktsz-eknek is. A városi tanács értekezletén rész­letesen megtárgyalták a közlekedés problémáit. Az első kerületben nagy szükség lenne arra, hogy á Zsolcai kapunál és a József Attila utcában ismét megindítsák a villamosforgal­mat. Szó lehetne arról is, hogy a vil­lamosjáratot a Kazinczy utcától a Petőfi térig kiterjesszék. Kerüle­tünk dolgozói már több ízben kérték a Malinovszkij utcán az autóbuszjá­rat bevezetését, de feltétlenül szük­ség van a Szentpéteri kapunál köz­lekedő autóbuszjárat sűrítésére is. Nagyobb figyelmet kell fordítani a Martin telep utcáinak megjavításá- rafc A második ötéves terv Miskolcon 7GO négyzetméter járdaépítést irá­nyoz elő. Véleményünk szerint ez nem elegendő az új települések jár­dáinak elkészítésére és a régiek ki­javítására. .Örömmel értesültünk arról, hogy Miskolc élelmezésének megjavításá­ra húskombinátot' kap. A dolgozók fazonban kérik, hogy a kenyér- és a tejetlátást is fokozzák, s a minőség megjavítására elsősorban az I. kerü­letben modern sütőüzemet és téjkombinátot létesítsenek. Szükség lenne egy nagyobb raktárra is. amelyben gyümölcsöt és zöldség­féléket tárolhatnának. Az elmúlt időszakban bővültek az élelmiszer, ruházati és zöldségeláru- sító boltok, tény azonban, hogy az egyetlen állami áruház képtelen ki­elégíteni a város és környékének szükségleteit. Egyetlen bútorüzlete van csupán Miskolcnak, s annak ©inas megfelelő raktárhelyisége. Nagy hiány vau a kerületben ál­talános iskolai tantermekben. Nem ritka a három turnusban való taní­tás, amely akadályozza az ifjúság növelését, örömmel fogadtuk ezért a Selyemréten építendő új iskola, valamint az általános iskola bővíté­sének terveit. Tanácstagjaink már több ízben szóvátették, hogy szük­ség lenne egy modern gyógypeda­gógiai iskolára. Ezt a második öt­éves terv keretében meg is kellene valósítani. A felszabadulás óta nagymérték­ben . megnövekedett Miskolcon a mo- zílátogatók száma is. A jelenlegi filmszínházak már évek óta kicsinek bizonyulnak, ezért javasoljuk, hogy a Martin telepen is létesítsenek mo­zit. Korszerűsítsék a Fáklya mozit, a belvárosban pedig hozzanak létre egy híraAó mozit. Nagy szükség len­ne a jelenlegi népkerti szabadtéri színpad korszerűsítésére is, s he­lyesnek találnánk, ha ezt a szinoa- dot a kerületi tanács népművelési szervének hatáskörébe helyeznék. Ezután Moravszki elvtárs egész­ségügyi vonatkozású kérdésekről be­szélt. Elmondotta, a dolgozók régi kívánsága, hogy a gyepmesteri tele­pet a város belsejéből külterületre helyezzék át. Ugyancsak a dolgozók Srérése, hogy a meglévő tisztasági fürdőn kívül létesítsenek még egy nagyobb befogadási! tisztasági fürdőt. A városi értekezlet nem foglalko­zott érdemben a Vidám Park létesí­tésével, amelyet kerületünk tanácsa még az elmúlt esztendőben szóvátett. Végrehajtóbizottságunk ezért java­solja a városi tanácsnak, hogy az öt­éves terv keretén belül a Vidám Parkot .akár .a Népkertben, akár íjnáshol hozza létre. A beszámolót sok értékes hozzá­szólás követte. A tanácstagok s a vendégek helyeselték az elhangzott javaslatokat, s azokat a maguk ré­széről is kibővítették. Weisz elvtárs, az egészségügyi állandóbizottság ak­tívája indítványozta, hogy a ven­déglátóipar példájára olyan gomba- büfféket is építsenek, amelyekben tejet, s tejtermékeket árusítanának. Erdei elvtársnő, a népművelési ál­landóbizottság tagja a zeneiskola fej­Az Északmagyarország hasábjain Miskolc dolgozói nemrégiben olvas­hatták a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülésén el­hangzott felszólalásokat. Azóta több mint 32 pártalapszervezet 200 hozzá­szólójának közel három és félszáz ja­vaslata látott napvilágot. Legtöbbje értékes gondolatot vetett fel, ami azt bizonyítja, hogy Miskolc dolgozói készek közreműködni, segíteni a má­sodik ötéves terv irányelveinek ki­dolgozásában és megvalósításában. A szabad pártnapokon elhangzott javaslatokból az alábbiakban né­hány elgondolást közlünk. A diósgyőri általános iskola peda­gógusai javasolják, hogy az épülő lakásokból a pedagógusok is kapja­nak. Nagy Istvánné a majláti iskola bővítését tartja szükségesnek, Ko­vács Lóránd a politechnikai nevelés érdekében kéri, hogy Miskolcon lé­tesítsenek biológiai gyakorló kertet. A vásárcsarnok dolgozói a piacterület betonozását leérik, szeretnék, ha hangszórókkal lát­nák el a vásárcsarnokot. Java­solták a Béke-téri piac körülke­rítését és fásítását. A Magyar Nemzeti Bank pártnap- ján Oláh László elvtárs, a KIK ke­zelésében lévő megrongálódott épü­letek gondosabb, lelkiismeretesebb tatarozását kéri. Többen Miskolc város köztisztaságának ügyével fog­lalkoztak és kérték, fordítsanak na­gyobb gondot az utcák, terek, bér- házak tisztántartására, a parkok megóvására. Balajthy Árpádné elv­társnő nem helyesli a húskombinát felállítását városunkban, mert ez újabb nagytömegű munkaerőt von- zana Miskolcra, ami növelné a la­káshiányt. Helyesebb lenne — mon­dotta —, Észak-Borsod ban egy ki­sebb városban megépíteni a húskom­binátot. Lakner Tiborné a beteg­lődését ismertette. Az intézetben ma már 1600 gyermek tanul. Kérte, hogy a második ötéves terv keretében építsék meg az új zeneiskolát. Többen beszéltek arról, hogy a vá­roson átfolyó Szinvával minél előbb tenni kell valamit, vizét vagy meg kell tisztítani, vagy be kell fedni. A tanácsülésen elhangzott beszá­moló és a hozzászólások értékesen egészítették ki második ötéves ter­vünk irányelveit. • ellátás jobb megszervezését kéri, hogy tie kelljen olyan sokat kilincsel­ni, áruig az orvosok a betegsé­get megállapítják. A Petőfi Sándor területi pártszer­vezet szabad pártnapján javasolták: építsenek a Selyemréten egy szemét- tárolót, a Martin-telepen egy tele­fonfülkét, s tömjék be a Népkertben a víztárolót. Kérték, hogy a Martin­telepen legalább délelőtt 10 óráig tartsák nyitva vasárnap a népboltot. A magyar képzőművészek és ipar­művészek szövetsége borsodi cso­portjának tagjai szabad pártnapu- kon részletesen foglalkoztak a me­gye képzőművészeti helyzetével. Mű­vészetük teljes kibontakoztatásához, az alkotás feltételeinek biztosításához, tömegkapcsolataik szélesítéséhez el­mondották javaslataikat. Javasolták, hogy a második Ötéves terv folyamán építsenek műteremlakásokat is. Szabadítsák fel az eredetileg művésztelepnek készült épületet, amelyben jelenleg a bányamérő­ipari technikum diákjai laknak. A képzőművészeti alkotások széles­körű megismertetése céljából az öt­éves terv alapján létesülő új mú­zeumban adjanak módot képzőmű­vészeti kiállítások rendezésére. A December 4 Drótművek dolgozói is megbeszélték üzemük fejlesztésé­nek problémáit. Rámutattak, hogy hazánkban a drótkötélgyártás súlyo­san lemaradt, azért szükséges lenne fejlesztésére 20—25 millió forintos beruhá­zást előirányozni. A befektetett összeg legkésőbb két éven belül megtérülne. Az üzem több dolgozója számos kitűnő javas­latot terjesztett elő a munka jobb megszervezésére, a selejt és az ön­költség csökkentésére. Amint már bejelentettük, lapunk e rovatában rendszeresen hírt adunk a megyei szerveket ért kritikai meg­jegyzések elintézéséről, a dolgozók jogos sérelmének orvoslásáról. BEKENTE Több berentei bányász sérelmezte, hogy nincs fürdő, kultúrház, rendes konyha és ebédlő. Szolga Pál elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt munkásellátási előadója közölte, hogy a berentei konyha javítása megkez­dődött és most már hamarosan be is fejezik. Jogos volt a dolgozók pana­sza a fürdő ügyében is. A tröszt nagy tel j esítmény ű boylert (vízmele­gítőt) rendelt. A berendezés hamaro­san megérkezik és azonnal felszere­lik. A kultúrház ügyében is megtör­tént az intézkedés. MISKOLC Bírálat hangzott el azért, mert a Borsodi Szénbányászati Tröszt elha­nyagolja, hogy a jól dolgozó bányá­szok megkapják a megérdemelt ki­tüntetéseket. Ezzel kapcsolatban a tröszt versenycsoportjának vezetője, Dobi elvtárs azt a felvilágosítást adta, hogy a megyénk területén lévő bányaüzemekben pótolva a mulasz­tást, már megkezdték a kitüntetések és jutalmak kiosztását. Munkájukat azonban hátráltatja, hogy a helyi versenyfelelősök, üzemi bizottsági elnökök és a pártszervezetek keveset törődnek azzal, hogy a munkában élenjáró dolgozók megkapják meg­érdemelt kitüntetéseiket. A bírálat jogos volt, a borsodi tröszt verseny­csoportja a jövőben szigorúbban ellenőrzi az értékeléseket. Egyébként a megyei pártbizottság ipari osztálya is megtette az intézkedést a sérelmek orvoslására. Galambos Gyula elvtárs vájár a Borsodi Szénbányászati Trösztöt azért bírálta, mert durván bánnak az odafordulok!?al, igyekeznek ma­gukról lerázni az embereket. Ezzel kapcsolatban a miskolci városi párt- bizottság illetékes osztálya is vizsgá­latot indított. Galambos elvtárs jegy­zőkönyvbe foglalt panaszát a tröszt panaszirodájához továbbították. A panasziroda közölte szerkesztősé­günkkel, hogy Galambos elvtárs pa­naszát vizsgálják és ennek eredmé­nyéről lapunkban rövidesen beszá­molnak. TISZAKESZI A község dolgozó parasztjai panasz- szal fordultak a megyei pártbizott­sághoz. Előadták, hogy a községben az Útfenntartó Vállalat nem csinál­tatta meg a kompot s emiatt a mező- gazdasági munkákat nem tudják ide­jében elvégezni. Illetékes szerveknél azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a sérelmet már orvosolták, az Útfenn­tartó Vállalat új komppal látta el Tiszakeszit. IROTA A község lakosai megbírálták a megyei bíróságot, mert eltűrte, hogy Pólur Ráfael irotai kulák ügyét húzták-halasztották, nem tett intéz­kedést, hogy méltó büntetését mi­előbb megkapja. A megyei bíróság értesített bennünket, hogy a kulákot már elítélték, 8 hónap börtönbünte­tést kapott. ÁROKTŐ Joó Károly elvtárs ároktői lakos bírálta a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályát, mert levelére 2 hónap óta nem kapott választ. Bírá­latát megvizsgálták, levele az irattár­ban nem szerepel. MEZŐCSAT Botkó elvtárs megbírálta a DISZ borsodmegyei bizottságát, mert az uj DISZ-tagsági könyveket későn adták ki. A DISZ megyebizottság vizsgála­tot indított s kiderült, hogy a tag­könyveket a járási DISZ-bizottságok még decemberben megkapták s való­ban nem adták ki idejében. MÄRTABÁNYA Kiss András elvtárs Mártabánya volt igazgatója és Oláh elvtárs Már­tabánya volt párttitkára között sze­mélyi ellentétek voltak. Mindketten követtek el hibákat, ezért a megyei pártbizottság figyelmeztette őket helytelen magatartásukra. A bírálat­tal mind Kiss, mind Oláh elvtárs egyetértett. ENCS Bejelentés érkezett, hogy az Állat­forgalmi Vállalat encsi instruktora együtt iszik a kulákokkal. Horánszki instruktort figyelmeztetésben része­sítették és más járásba tették át. EMŐD Vida László elvtárs emődi községi titkár a DISZ megyebizottságot bí­rálta, mert a meghirdetett előadásra nem küldött előadót. A DISZ megye- bizottsága megállapította, hogy való­ban többször előfordult ilyen eset Ernődön és Pácin községben is„ Az előadóknak egyfészt rossz szervezés, másrészt közlekedési eszköz hiányá­ban nem sikerült kijutniuk a szín­helyre. A vizsgálat megállapította, hogy Ózdon két ízben nem jelent meg az ifjúsági akadémia előadásán a TTIT felkért előadója. Az előadók azért nem jelentek meg, mert későn kapták meg az értesítést az előadás idejéről. Meg kell állapítani, hogy a DISZ megyebizottság előadó irodája, valamint a TTIT munkatársai és elő­adói néha a legnehezebb körülmé­nyek között is, de eljutnak az előadás színhelyére. Nem könnj'ű a dolguk.' A bírálatot azonban megszívlelték és megígérték, hogy a jövőben a meg- - hirdetett előadásokat megtartják^ KAZINCBARCIKA Gór Nagy Sándor elvtárs, a Bőr- sodi Vegyikombinát igazgatója sérel­mezte, hogy a D IMA VÁG Gépgyár a soros kompresszort krómnikkel csa­varokkal látta el. Ezek hamar elsza­kadtak és ebből milliós kár keletke­zett. A vizsgálat megindult s kiderült, hogy nem a DIMÁVAG Gépgyár a hibás, hanem a Budapesti MÁVAG, különösen pedig a tervező irodm Egyébként hasonló ügyek miatt or­szágosan is panaszok vannak. Az ille­tékes minisztériumnak kell sürgősen intézkedni a hiba megszüntetése végett. # Az itt felsoroltako-n kívül még szá­mos esetben történt intézkedés. Az országos szervekre vonatkozó kriti-< kai megjegyzéseket a megyei párt- bizottság a Minisztertanácshoz továb­bította. ———o—•—— A gépállomásom részleteiben is téliesítettén a tavaszi munkák tervét A Gépállomások Főigazgatóságá­nak május 20-i értékelése szerint a gépállomások országosan 131.1 szá­zalékra teljesítették összes traktor- | és motormunka tervüket. Ezen be­lül a talajmunka tervet 115.3, a szán­tási tervet 128.6, a vetési tervet 100.7 százalékra teljesítették: A talajmunkatervet valamennyi megye túlteljesítette, vetésben Nóg- rád, Zala, Szabolcs, Baranya, Győr, Komárom és Borsod megye érte el a legjobb eredményt. A négyzetes vetésben Nógrád, Békés, Komárom, Veszprém, Borsod, Szabolcs. Bara­nya eredményei kiválók. A négyze­tek vetésben tovább kell fokozni a munkák lendületét Somogy, Zala, Szolnok és Hajdú megye gépállo­másainak. (MTI) fULítii&L&i^áq^kaiíi UTINAPlÓ * írta: MIHAIL KREMNYOV II. Március 30. Reggel szokás szerint a friss lapokért sietünk. Spanyolországban több nagy lap jelenik meg: Madrid­ban a »Ya«, az »A. B. C.«, Barcelonában pedig a Vanguardia«. De terjedelmük, valamint közlemé­nyeik — különösen a külpolitikai hírek — mennyisége tekintetében elmaradnak más nyugat-európai orszá­gok nagy lapjaitól. Megfigyeltük, hogy az újságáru­soknál leghamarabb a »■Marca« című sportújság kel el, az >-A. B. C.« és az »Arriba« című politikai lap ellen­ben alig fogy. A megjelenésük napján Madridba érkező angol, amerikai és francia lapokat főképp csak a turisták és a jómódú spanyolok olvassák. A külföldi lapok ugyanis ötször annyiba kerülnek, mint a spanyol újságok. Ma a régi várost tekintjük meg. Megkeressük a legközelebbi földalatti állomást. A madridi földalatti vonala rövidebb, mint a párizsi metróé, s állomásai­nak száma is kevesebb, de fölépítése ugyanolyan: az alagutak éppoly szűkek, s az állomásoknak nincs föld fölötti csarnokuk. A Cibeles téren szállunk ki. A banknegyed kellős közepébe csöppenünk. Ez afféle madridi City. Banco Central, Banco de Bilbao — csillognak a felíratok egy­más hegyén-hátán. A banképületek homlokzata fény­űző. Alább hatalmas tükörablakok tündökölnek, a for­góajtók rézverete pedig vakítóan csillog. Az úttesten luxusautók cikáznak: ablakaikon, karosszériájuk lak­kozásán szikrázva törik meg a napsugár; ezek a kocsik foglalják el a széles út nagyobbik felét. A bankokon túl elegáns üzletek sorakoznak. Ki­rakatuk ragyogó, de vásárló alig akad az üzletekben. Az árak olyan nagyok, hogy nem sokan vásárolhatják meg e fényes üzletek portékáit. Az Alcalá utca, amelyen a legtöbb ilyen üzlet ta­lálható. a Puerta de Sóiba, Madrid központi terébe torkollik. Ez a tér amúgy sem tágas, a közepén elhe­lyezett szökőkutak, meg a téren nyüzsgő turisták és léhűtők tömege miatt pedig még szűkebbnek látszik. A tömeg rendszerint az egyik sarkon elhelyezett ke­rek kőlap, a nullával jelzett kilométerkő körül gyűlik össze. (Innen számítják a Madridból különféle irány­ba induló valamennyi országút hosszúságát.) Ugyan­csak ezen a téren, a Biztonsági Hivatal épülete előtt óra áll; e szerint ellenőrzi egész Spanyolország a pon­tos időt. Csak néhány száz méterrel hagyjuk el a Puerta del Solt, s máris a régi városban vagyunk. Az utcák egyszeriben összeszűkülnek. A járókelőnek olykor egészen a házak falához kell lapulnia, hogy utat en­gedjen a mellette elhaladó villamosnak. Váratlanul az egyik madridi piactérre érve, való­sággal megsüketítünk a száz meg száz hang zsivajá­tól: árusok légiója harsogja itt portékája dicséretét. Hagy igyekezetük fordított arányban van az eladott áru mennyiségével és minőségével. Leghangosabban egy néhány csomag fokhagymát áruló nő kiabál. A halasbódék körül tolong a nép; a mészárszékek­ben már jóval kevésbé. Bár Madrid távol esik a ten­gertől, sok itt a hal, s nagy benne a kereslet: a hal ol­csóbb, mint a hús. Ma lesz a »nagyhét« egyik legmozgalmasabb ün­nepsége. Este 11 órakor vallásos körmenetek halad­nak át a Puerta del Solon. A kíváncsiak tömege el­lepi a járdákat. Mindenfelől özönlenek a térre a kör­menetek, amelyek csak a bennük haladók köpenyének és csuklyájának színe tekintetében különböznek egy­mástól. A hangulat vidám és élénk, senki sem hinné, hogy ez vallási szertartás. Azokon az utcákon, ame­lyeken a körmenetek áthaladnak, széksorok állnak: a.ki akarja, néhány pezetáért kényelembe helyezked­het, s úgy szemlélheti ezt az érdekes látványt. Március 31. Kora reggel a »Ya« című madridi lap munkatársa megrohamozott bennünket. Egy csésze kávé mellett beszélgettünk: kiderült, hogy a madridi újságíró, eny­hén szólva, keveset tud a Szovjetunióról. Nem is ta­gadta. hogy ez így van. Örömest bővítettük a szovjetek m'szagára vonat­kozó hiányos ismereteit, s magunk is érdeklődtünk Spanyolország életének egyes vonatkozásai iránt. En­gem különösen a mai spanyol irodalom érdekelt. Őszintén szólva a spanyol újságíró nagyon is határo­zatlan válaszaiból csak keveset tudhattam meg: ripor­terünk még a mai spanyol irodalom legkiválóbb kép­viselőinek nevét sem tudta pontosan megmondani. S ha már az irodalomnál tartunk: akaratlanul szemünkbe ötlött, hogy a könyvek Spanyolországban nagyon drágák. Egy egyszerű alkalmazottnak majdnem kétnapi keresetét kell kifizetnie egy szerény kiadású kötetért. A gazdasági és politikai kérdésekről szóló munkák sem olcsóbbak. Egyébként nem minden könyv drága. A könyvéspavilonok zsúfolva vannak angol, amerikai és francia detektívregények spanyol fordítá­sával. Ezek a Spanyolországban kiadott modern spa­nyol irodalmi művek árának körülbelül egytizedébe terülnek. A szabad párt napok javaslataiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents