Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

ISMERJÜK MEQ MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNKET ÉS VEGYÜK KI RÉSZÜNKET A VITÁBÓL ■ MiijiiiiiitiMiiiMtii miüüMinmir t MÁSODIK ttltVES IER» AAfWVWVVW, rVWWWMWWVW AMI StéMfatoveéfo-|<?5S lyőű A második ötéves terv irányelvei előírják, hogy 1960-ra a szénter­melés 32 százalékkal múlja felül az 1955-ben kitermelt szénmennyi­séget. Szénbányászainknak 29.4 millió tonna szenet kell felszínre hozniuk 1960-ban. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés megvalósulhasson, pártunk és kormányunk a bányászat fejlesztésére 7.5 milliárd fo­rintot szándékozik fordítani. A borsodi szénmedence bányászaira gyö­nyörű feladatok várnak. Elsősorban azt kell elérniük, hogy minél előbb ellássák a szükséges mennyisé gű és minőségű barnaszénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv idő­szakában üzembelépő vállalatokat. Amikor megyénk bányászai most azon törik fejüket, hogyan segíthetik elő legeredményesebben má­sodik Ötéves tervünk ragyogó célkitűzéseinek megvalósítását, ^ jusson eszükbe, hogy a bányáikból kitermelt szénre vár majd nemcsak az állandóan bővülő Kazincbarcika, az új kokszolómű, de a hatalmas tiszapalkonyai kombinát is. A második ötéves terv irányelvei azt is feladatul tűzik bányászaink elé hogv öt év alatt 16 17 százalékkal csökkentsék az egy tonna szénhez felhasznált bá­nyai a mennyiségét. Rajta borsodi bányászok, segítsétek javaslataitok­kal e célkitűzések megvalósítását! „BOLDOG, DERŰS, SZÉP JÖVŐ FELÉ HALADUNK“ Sályi István Kossuth-díjas rektor nyilatkozata Az a néhány nap, amely a má­sodik ötéves terv irányelveinek nyilvánosságra hozatala óta eltelt, nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy a bennük foglalt gon­dolatokat, amelyek az elkövetke­zendő öt év minden munkásságá­nak alapját fogják képezni, összes­ségükben megérthessük és átte­kinthessük. Kevés ahhoz is, hogy gondosan felmérjük minden mon­datnak, minden szónak a sútyát és jelentőségét. Az irányelvek első olvasása közben, amikor h irt elemül, néhány perc alatt, öt év várható fejlődé­sének széles távlata tárul az olva­só elé, csoda-e, ha először azt lát­ja meg, hogy boldog, derűs és szép jövő felé haladunk és hogy öt év alatt nagy lépéssel fogunk előre jutni. Csak ezután gondol arra. hogy a feladatok ugyan ki vannak már jelölve, a nagyobbik rész — a feladatok megoldása — azonban még hátra van. Ekkor látja meg, aki őszintén kívánja, hogy célhoz érjünk, aki maga is célba akar jutni, annak gondosan ki kell ke­resnie a terv hatalmas feladatai közül a reá eső, bizonyára szintén nem egyszerű feladatokat és hala­déktalanul fel kell készülnie ezek megoldására. A népgazdaságunk merészen íve­lő fejlődéséről kialakuló képen be­lül engem, mint pedagógust, kü­lönösen elgyönyörködtet az a biz­tató perspektíva, amely a kultu­rális szinvonal emelésének egyik döntő tényezője, az oktatás elé tá­rul. Mint tanár, örömmel látom középiskolai oktatásunk jelentős megerősödését. Ez egyik biztosíté­ka annak, hogy az egyetemek pad­jait évről-évré mind nagyobb számiban olyan kiváló ifjak töltsék meg, akik később valóban mint nagytudásu szakemberek állnak majd a népgazdaság rendelkezésé­re. A műszaki egyetemek és labo­ratóriumaik fejlesztésének terve a műszaki egyetem minden tanárát igen nagy örömmel tölti el. Továb­bá az a messzemenő gondoskodás is, amellyel a terv a tudományos munkát, illetve annak feltételeit biztosítani kívánja. Mint az egye­tem rektora és mint Borsod megye képviselője is boldog vagyok, hogy tovább kell építeni Miskolcon, a város jelentőségének megfelelően a műszaki egyetemet, a város egyik legjelentősebb kulturális intézményét, amelynek építkezé­seit az első ötéves tervben nem si­került befejezni. A második ötéves tervben a 'mű­szaki egyetemekre, közöttük a miskolci egyetemre hatalmas fela­datok várnak. A felsőoktatási re­formok végrehajtása során nem egy tekintetben értünk el eredmé­nyeket, azonban azt sem lehet el­hallgatni, hogy nem minden fela­datunkat sikerült megoldanunk; Nem tudtuk, különösen a nagylét­számú szakoktatásban az oktatás színvonalának állandó emelkedését biztosítani. Nem alakultak még ki olyan kiforrott módszereink, ame­lyek révén az oktatás és neveié® szerves egységbe fonódik. Nincs még helyes egyensúly az egyete­meken folyó oktató és kutató munka között. Nem eléggé segítet­tük az egyetemi oktatókat a ma­gasabb követelményeknek megfe­lelő fejlődésükben. Nincs még megnyugtató módon megoldva a mérnöki továbbképzés kérdése sem. Abban a tudatban, hogy fogya­tékosságainkat és hibáinkat ismer­jük, az első ötéves terv során gyűjtött tapasztalatokra támasz­kodva. derűlátással és azzal a meg- győződéssel tekintek a második öt­éves terv reánk váró feladataira, hogy azok. ha erőfeszítéseinket a cél szolgálatába állítjuk, becsüle­tesen megoldhatók. Munkásgyííiéseken vita iák meg a második öteves terv irányelveit a DiMÁVAG dolgozói A második ötéves terv irányelvei­nek vitárabocsátásával kapcsolatban Székely Elek, a DIMÁVAG Gépgyár főtechnológusa az alábbiakban fog­lalta össze a diósgyőriek véleményét:- Az irányelvekben lefektetett szem­pontok nagy visszhangra találtak a diósgyőri gépgyár dolgozóiban. A második ötéves terv körvonalai szé­les távlatokat és • lehetőségeket nyit­nak egész népgazdaságunk nagy- jyrápyú fejlesztése és a dolgozók életkörülményeinek további javítása terén. A gyár műszaki vezetősége már megtárgyalta a közreadott szem­pontokat. Nagy érdeklődéssel és njind szélesebb körben foglalkoznak vele az üzemek dolgozói is. Elhatá­roztuk, hogy a közeli napokban az üzemrészek dolgozói külön-külön, majd a gyár egész kollektívája együttesen beszéli meg az 1957-es és a következő évek feladatait. Mi már a második ötéves terv szempontjainak ismeretében állítot­tuk össze az 1956. évi műszaki fej-, lésztési tervünket. Ennek eredmé­nyeként a diósgyőri gépgyár már több újtípusú géppel jelentkezik a belföldi és külföldi piacon. Így már készítjük a nagyfordulatú 1600-as karusszelgépet, ezenkívül sor kerül különböző kábelgyári gépek, lemezollók, kovácsológépek gyártá­sára. Korszerűsítettük a többféle fajtájú présgépeket. Ezeknél csak egy alkatrész — az állványnak — korszerűsítésével mintegy 30—35 százalékos súlycsökkentést értünk el. Mindezek már új ötéves tervünk biztos megalapozását szolgálják. Nagy és komoly feladatot látunk a munkadarabok forgácsolás nélküli megmunkálásában. Ennek érdeké­ben kovácsoló szerszámgépeink fel­újítását tervezzük, mérnökeink új kovácsológépek tervezését akarják megvalósítani. Örömmel üdvözöljük a tervkészí­tésnek ezt az új formáját, amely tág lehetőséget ad az üzemeknek, válla­latoknak. a dolgozók legszélesöbb rétegeinek véleményük nyilvánítá­sára, illetve javaslataik megtételére. Eddigi tervezési rendszerünkben egyik fő hiányosság volt, hogy a gyáraknak, ezen belül a DIMÁVAG Gépgyárnak is olyan gyártmányok, szerszámgépek készítésére kellett berendezkednie, amik nem illettek profiljába s így azok gyártása nem is volt gazdaságos. így például a DIMÁVAG Gépgyárban a karusszel­gépek ráfizetéssel készülnek. Ezek helyett inkább présgépeket, valamint kábel­gyári gépeket akarunk gyártani, amelyek világviszonylatban is igen jól megállják helyüket és nagy keresletnek örvendenek. Ezek a gyártása igen gazdaságosnak is bizonyult. Egyedi gépgyártó egy­ségünkben kovácsológépek, valamint sajtoló- és egyéb — külföldön és bel­földön egyaránt keresett — gépek gyártására akarunk berendezkedni. A munkatermelékenység fokozása érdekében tovább akarjuk fejlesz­teni a gépek sorozatgyártását, ami lehetővé teszi a felszerszámozást és a készülókezést. Ennek érdekében szerszám- és készüléküzemünket a következő é^ek gyártmányainak leg­gazdaságosabb előállítására fejleszt­jük fel. MIT JELEIN T h#9! 200 000 lakást építünk A második ötéves tervünk idő­szakában nagy erőfeszítéseket te­szünk lakásviszonyaink megjavííá- sára. öt év alatt összesen 200 ezer lakást építünk, azaz közel kétszer annyit, mint az elmúlt ötéves terv­ben. Ez hozzávetőleges számítások­kal azt jelenti, hogy mintegy 840 ezer ember kap hajlékot, ha laká­sonként 4 főt számítunk. Vagy annyit jelent, hogy 5 Miskolcot tudnánk felépíteni, vagy 84 darab 10 ezer lakosú községet. Ezeket a lakásokat ha három emeletes 80 lakásos 2 szobás összkomfortos szo­bának építenék, egy útszakaszon mind a kétoldalon egymásmelleit, Kazincbarcikától Budapestig érné­nek. Ha 2 szobás összkomfortos kis családi házat építenénk, akkor majdnem Budapestéi Moszkváig érő. utcasort építhetnénk. A 200 ezer lakás építéséhez 6 és félmilldárd darab téglára lesz szükség. Ha ezt a téglamennyiséget vagonokba rak­nánk, majdnem körüléménk a föl­det. hogy másfé.millió rádiót gyártunk A második ötéves tervben más­fél millió rádiót akarunk készíte­ni. Ebből a mennyiségből minden családnak jutni fog egy-egy rádió. hogy a reálbéreket 25 százalékkal emeljük A második ötéves tervünk idő­szakában a munkások és az alkal­mazottak reálbére 25 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a mai árak mellett, amit egy mun­kás 1250 forintért meg tudott vá­sárolni, 1960-ban 1000 forintért megkapja. Vucskics Béla, a Borsodme­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa a második ötéves terv mezőgazdasági fejlesztéséről a köveiihezőket mondotta: — A mezőgazdasági termésho­zamok 10—12 százalékos növelését Borsodban a vetésterület növelése nélkül kell megoldanunk. Ennek biztosítására nagymennyiségű nit­rogén műtrágyára lesz szüksé­günk, amit remélünk, a. ^a^inc- barcikai vegyikombinát biztosit majd számunkra. Emellett át 'kell alakítanunk az eddigi vetésforgót is. Uj vetésforgóval, helyesebben a növények sorrendjének megvál­toztatásával akarjuk a termésered­ményeket a kívánt mértékben emelni. — Nem igen tudjuk emelni a kukorica vetésterületét sem, mert a megye nagyobb része nagyon értékes sörárpa termelő vidék. A talaj termelőereje pedig csak úgy tartható fenn, ha nagy területen termelünk pillangósokat, így vö­rösherét. Az utolsó évben a vörös- hetével szép eredményt értünk el, s a második ötéves terv során újabb 20.000 kát. holddal akarjuk emelni a vörösherével bevetett te­rületet. Az így jó termőerőben tar­tott talajokon vagy lehetőségek vannak a kukorica terméshozamá­nak az irányelvekben előírt mint­egy 30 százalékos emelésére, mert a kukorica így termőerőben gaz­dag talajba kerül. A termőerő mellett új agrotechnikai eljáráso­kat is be akarunk vezetni, így töb­Emellett számos más lehető­ségeink is vannak a lakosság jobb ellátásának biztosítására. Gondolok itt a tokajhegyaljai rekonstruk­cióra, az Öntözéses kertészet terü­letének növelésére, melyek a nagy- kiterjedésű borsodi iparvidék dol­gozóinak friss zöldség- és gyü­mölcsfélékkel való egyre jobb el­látását teszi lehetővé az új ötéves terv irányelveinek megfelelően — fejezte be nyilatkozatát Vucskics Béla, a borsodmegyei mezőgazda- sági igazgatóság főagronómusa. Gyógyfürdővé epul a mezőkövesdi Zsóri-fürdő A borsodmegyei ipari üzemek dol­gozói, a diósgyőri kohászok, szuha- völgyi, ózdi bányászok évek óta szí­vesen keresik fel a Mezőkövesd ha­tárában lévő Zsóri-fürdőt, ahol reu­más megbetegedéseikre találnak gyógyulást. Nyaranta többezer em­ber látogat el a messze földön híres fürdőbe, melynek gyógyító hatását tudományos vizsgálat is igazolta. Tavaly a megnövekedett forgalom ellátására újabb medencét létesítet­tek. Ezévben, a második ötéves terv első évében a gyógyfürdőt tovább fejlesztik. Mezőkövesd község tanácsa saját erőből mintegy negyedmillió forin­tos beruházással új zuhanyozókat létesít. Emellett bevezetik a fürdőbe a villanyt is. Gondot fordítanak a parkosításra. A községi tanács mellett 600.000 forintos beruházással megkezdte egy üdülő építését a diósgyőri Lenin Ko­hászati Müvek. Az üdülő a tervek szerint még ebben az évben elkészül s a reumás megbetegedésben szen- vendőket utalják majd ide gyógyu­lásra. A második ötéves terv során a fürdővel a községi tanácsnak is nagy tervei vannak. Szeretnék elérni, hogy a fürdő hivatalosan is elnyerje a »gyógyfürdő« jelleget — amire az eddigi tudományos vizsgálatok alap­ján minden lehetőség megvan. Ter­vezik, hogy a melegvízű gyógyfürdő kihasználására egy fedett medencét létesítenek s fürdőszanatóriumot építenek, ahol szakorvosi felügyelet mellett télen is gyógykezelhetik a betegeket: A fürdőből elfolyó mint­egy 70 fokos melegvíz hasznosítá­sára pedig primőrkertészet felállítá­sát vették tervbe, mintegy 2.5 millió forintos beruházással. A melegvízzel fűtött üvegházakban virág-, vala­mint egész télen át friss zöldségfélét termelő kertészetet létesítenének. 3 és félmillió forintot fordítanak községfejtesztésre bek között az ikersoros vetést. — A vöröshere vetésével azonban nemcsak a talajerőt tud­juk visszapótolni, de emellett szi­lárd takarmánybázist is teremtünk az állatállomány részére. Így elér­jük, hogy a tsz tehenészetek több tejet adnak majd a borsodi ipar­vidék dolgozói részére. További tervünk a második ötéves terv so­rán, hogy a szükséges takarmány­mennyiség megtermelésére tovább fejlesztjük különösen az őszi ta­karmánykeverékeik vetését. — Súlyos bajunk, hogy hegyes vidéken talajaink mind gyorsabb leromlásnak — eróziónak — van­nak kitéve. A talajvédelem és ta­lajjavítás egyre sürgetőbb és fon­tosabb feladatunk. Ebben is meg­történtek az első lépések, s a ta- lajvéidelmi tanács felállításával a második ötéves tervben hatalmas lépést teszünk majd ezen a téren is előre. A hernádvölgyi komplex­öntözési terv megvalósítása és a Rakaca-völgyi komplexterv végre­hajtása megvédi pusztulásnak in­dult termőtalajainkat és maga­sabb terméseredmények elérését teszi lehetővé. A sátoraljaújhelyi járás 60 köz­egében az elmúlt napokban ta­nácsüléseken tárgyalták meg: mi az, amit a dolgozók saját erejük­ből akarnak megvalósítani közsé­gük szépítésére. A járásban ed­dig mintegy 3.5 millió forint érté­kű társadalmi munkát ajánlottak fel. Ebből csaknem 900.000 forintot fordítanak . a járdák építésére, fél milliónál nagyobb az az összeg, amit közvilágítás bővítésére, fél­millió forintot pedig kulturális cé­lokra fordítanak. A többi pénzből patakot szabályoznak, legelőket ja­vítanak, erdősítenek. Most, hogy megjelent a második ötéves terv irányelvei, a közsé­gekben ismét tanácsülésekre ké­szül a lakosság. Az irányelvek alapján egy-egy község is ötéves tervet készít majd. A jelenlegi be­ruházásokból kiindulva dolgozzák ki, hogy mit akarnak folyamatosai megvalósítani saját erőből az elkö­vetkezendő években. Mikóházán például a tanács ve­zetői, a Hazafias Népfront és a többi tömegszervezetek vezetői gyűltek össze „baráti beszélgetés­re’*. — Ennek során kiadták a jel­szót: a második ötéves terv végé­re a község valamennyi utcáját kő­vagy betonjárdával látják el, amit saját erőből készítenek el. Har­csán a Dózsa Tsz kezdeményezésé­re a maguk ötéves tervét úgy akar­ják elkészítem, hogy abban az új települések rendezett falurészeket jelentsenek. Előre kijelölik az új házak helyét, oda utat készítenek, bevezetik a villanyt. Zemplénagárdon a második öt­éves terv során nagyarányú gyü­mölcsös ültetését vették tervbe. Azt akarják, hogy minden dolgozó paraszt kertjében legalább 10 gyü­mölcsfát ültessen. A termelőszö­vetkezet nedig ..ervümölcserdőt’* akar létesíteni a határban. Az új ötéves terv irányelvei számos új ötletet adtak a többi községeknek is. amit az elkövetke­zendő napokban kisgyűléseken vi­tatnak meg. s határoznak: mivel tudnak saját erejükkel is hozzájá­rulni községük fejlesztéséhez. ÍJ |r= Im9 VyÄr |frat ~ g| Ij^JI jlgr Vucskics Béla, a borsodmegyei mezőgazdasági igazgatóság fő- j ” ^ 11 ** ISfiS II II N5I IrVk agronómusának nyilatkozata a második ötéves terv irányelveiről |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents