Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

muwmmmm kl MSP BQRSQD-AI)lflJ-ZEMPLil MEGYEI IIZOTTSáfil tS I MEGYEI TIIICS ^ j Az ország egyik ]egiobb Sraldorcsa XII. évfolyam, 112. szám Ara 50 fillér 1956 májúé 13, vasárnap A vesető magatartásáról A/finden vezetőnek foglalkoznia ■L™-*- kell az emberekkel, hogy összefoghassa, megszervezhesse munkájukat. Ehhez tudás és tapasz tálát szükséges, de érzék is, amely nek segítségével a vezető helyes kapcsolatot teremt a dolgozókkal akiknek egyáltalán nem mindegy hogyan beszélnek velük, megbecsü lik-e őket, vagy sem. Igen gyakran az akaratlan sértés is sebet okoz amely meglátszik a dolgozók hangú latán, munkaképességén. Súlyos kárt okoz tehát, ha a vezető nem tud bánni beosztottjaival. Sok eset tanúsítja, hogy megyénk ben egyes vezetőkből hiányzik ez az érzék. Ez elsősorban a búrokra tikus munkastílussal függ Össze amely nálunk is meghonosodott. Szerkesztőségünk nemrégiben le velet kapott az abaujszántói járás pártbizottságától, amelyben az elv­társak elmondták, hogy a gibárti villamoserömű üzemvezetője, Gara nyi István semmibeveszi a kritikát, gyakran durva. Ilyen jelenséggel foglalkozott egy másik levél is amelyből kitűnt, hogy a léhi állami gazdaság igazgatója — míg funk dójából le nem váltották — durva, volt, nem tűrte a kritikát, szóba sem állt a munkásokkal, azokluil az egy szerű emberekkel, akiknek bizalma ból vezető lehetett. JUH mondanak az emberek az ilyen vezetőről? Ádáz ad minisztrátornak tartják, akit minél távolabb kell tartam a vezetéstől vagy akivel nyomatékosan meg kell értetni, hogy népi demokráciánk­ban nem lehet így bánni az embe­rekkel! Rendszerint azok gorombás- kodnak, akik látják, hogy büntette nül tehetik. Ha megütik, a bokáju kát, gyorsan lehiggadnak és — mint a tapasztalatok mutatják — mindjárt egészen másként viselked­nek. Olyan vezetők is vannak, akiket nem lehet gorombasággal vádolni, de hiányzik belőlük az emberekkel való bánni tudás, s ez kiütközik ma gatartásukbóly szokásaikból, szavaik ból. Gyakran ez abban nyilvánul meg, hogy nem veszik észre az »ap­róságokat«, s ezek eltávolítják őket az emberektől, akik előtt fennhéjá ráknak tűnnek. Mert a vezető min dig szem előtt van, sokan tekinte­nek rá, minden gesztusát észreve­szik és azt elismerően vagy bírá lóan értékelik. Egyesek kicsiségnek tekintik, ha a vezető elmegy egy dolgozó mellett és nem köszön. Talán nem is akar­ja megsérteni, csak éppen elgon­dolkodott. Az emberek egyrésze azonban ezt úgy értelmezi: fejébe szállt a dicsőség, lebecsül bennün­ket. És ennek a véleménynek saj­nos gyakran még ma is van alapja. Mindez abból származik, hogy nem egy vezető azt vallja: reája nézve nem kötelező az emberséges, udva­rias magatartás általánosan elfoga­dott szabályainak betartása. így vé­lekedett például a drótgyár volt igazgatója, Tóth József is, akinek nehezére esett a tiszteletadás a munkásokkal szemben. Ilyen jelen­séggel találkoztunk a hejcei Alkot­mány Tsz elnökénél, de más elvtár- saknál is. gyakran a vezető miközben dol- ^ gozó javai, beszélget, fel nem. emelőié a szemét a papirosról, arcá­ra von írva, hogy gondolatai mesz- sze kalandoznak. Egész arckifejezé­séről lesír, hogy a kérdés, amely a másilcat foglalkoztatja, őt egy csep­pet sem érdekli. Az emberek ezt hamar észreveszik és nem valami kedvező benyomás támad bennük az ilyen vezetőről. M. I. Kalinin elvtárs több cikké­ben írt arról, hogy milyen fontosak c munkában a vezetők magatartá­sának ilyen apró vonásai. »■Sok éves tapasztalatok alapján *= írta egyik D‘ cikkében — meggyőződésemmé vált, hogy a pártvezetőnek nem szabad önteltnek, gőgösnek, beképzeltnek lennie. Ha munkásokkal, vagy egy­szerű párttagokkal beszélgetsz és leözben akárcsak egy kézmozdulattal vagy véletlen hanghordozással, egy arckifejezéssel nyilvánítod, hogy okosabbnak tartod magad náluk, akkor már elvesztél. A munkás és általában semmiféle ember nem sze­reti az olyanokat, akik lebecsülik. Nem is hallgat az ilyenekre és a megfelelő pillanatban nyomatékosan értésükre adja véleményét. Elsősor­ban ezért nem szabad a kommunis­táknak gőgösnek, önteltnek len­niük ... Aki vezető akar lenni, tud­jon uralkodni magán.« A munkások, dolgozó parasztok, tisztviselők becsülik a vezetőket, mert a párt és az állam képviselőit látják bennük. De a. vezetőknek mindig közvetlenül, egyszerűen és szerényen kell viselkedniük. Világo­san kell látniok, hogy a megbecsü­lést, a tekintélyt nem csupán saját érdemeiknek köszönhetik. Jó példa­ként kell megemlíteni megyénkben Tóth László elvtársat, a Borsodvi- déki Gépgyár igazgatóját, Valkó Mártom elvtársat, a Lenin Kohásza­ti Művek Kossuth-dijas igazgató­ját, Urbancsok Mihály elvtársat, az Útfenntartó Vállalat igazgatóját. Mindig közvetlenek, egyszerűek, megbecsülik a munlcások javaslatait, kritikai megjegyzéseit. e vannak akik hangsúlyozot­tan szerénytelenek, minden­kit kioktatnak, örökösen hangsú­lyozzák fölényüket környezetükkel szemben. Ilyen rossz szokással talál­kozunk az abaujszántói szőlőgazda ság vezetőjénél, az encsi járási párt- bizottság volt másodtitkáránál és több más elvtársnál. Különösen fontos az emberekkel való bánnitudás a pártvezetőknél. A dolgozók joggal látnak minden kom munistában — nem csupán vezetők ben — magasabbrendű erkölcsi tu­lajdonságokkal rendelkező embert. Ne higyjük, ho-gy a pártvezetőlcről csak aszerint ítélnek, hányszor lát­ni őket az elnökségben és hogyan szónokolnak a dobogóról! Emberi magatartásuk, modoruk, környező tűkkel való viselkedésük is számi tásba jön elbírálásuknál. A párt­vezető a tömegek között él sok em berrel beszél. Tudnia kell minden körülmények, között úgy viselkednie, hogy fokozza az emberek saját ere jükbe vetett hitét, felkeltse bennük a vágyat, hogy jobban dolgozzanak Az emberekkel való igazi bánnitu­dás nem mesterségesen megjátszott valami, hanem az emberek mély megbecsüléséből fakad. Sokan azt állítják megyénkben is hogy az emberséges magatartás túlságosan »megfoghatatlan« valami és nem beszélhetünk róla a gyakor­lati feladatokkal egy sorban. Ez azonban nem így van. Az érzék se­gít hozzá, hogy felismerjük azt a ha­tárt, amelyen túl a bírálat sértés­sé x>álik, az önérzet önteltséggé, az igényesség pedig gorombasággá. Ne képzeljük, hogy az udvarias, ember­séges magatartás gyenge jellemből fakad. Szó sincs róla! Sok vezető van, aki látszólag az émelygősségig udvarias, de mégsem emberséges, mégis mélyen megsérti az embere­ket. Az olyan vezető, aki látogatóját felállva üdvözli és hellyel kínálja, de ügye iránt teljesen közömbös, hiába jómodorú! AJinden vezetőnek ki kell fej- lesztenie magában az embe­rekkel való bánnitudást és ezt el is kell várni tőlük. Ahhoz, hogy be­folyást gyakorolhassanak az embe­rekre, a legbonyolultabb feladatok megoldására mozgósíthassák őket, szüntelenül tökéletesíteniük kell a tömegekkel való foglalkozás mód­szereit is. Ne feledjék, ebben a kér­désben nincsenek apróságok! De ne feledkezzenek meg arról sem, hogy vezető tekintélye kisebb és na­gyobb cselekedeteiből,' egész maga­tartásából tevődik össze. íz indiai magyar kivet látogatása j Nehru miniszterelnlknál P. Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke ebéden látta vendé gül dr. Kos Péter Uj Delhi-i magyar követet hazautazása alkalmából. A ; magyar követ elbúcsúzott a minisz- : terelnöktöl és köszönetét mondott az : indiai kormány sokoldalú támoga­tásáért, amelyben Uj Delhi-i műkö­dése alatt része volt. (MTI) Az alsóvadász! gépállomás traktorosai derekasan kiveszik részükéi a nagy tavaszt csatából. A legjobb eredményt Hetes Antal fiatal traktora* érte el, aki 442 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Hetes elvtárs nem-« csak a gépállomás és a megye, de az egész ország legjobb traktorosai közé küzdötte tel magát a tavaszi versenyben. IV, A. Bulganyin távirata Otto Grotewohl hoz Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin az alábbi táviratot intézte Otto Grotewohlhoz: Otto Grotewohl elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének. Igen tisztelt miniszterelnök elvtárs! Kérem, fogadja a Szovjetunió Minisztertanácsának köszönetét és sze­mélyes hálámat azon szívélyes üdvözletéért, amelyet a német népnek a hitleri iga alóli felszabadulása II. évfordulója alkalmából küldött. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának további sikereket kívánunk a szocialista építésben, az NDK gazdasági fellendítésében és kulturális fejlődésében, mert az NDK egész Németország békeszerető erőinek bástyája a militarizmus feltámasztása ellen, valamint hazájuk békés és demokratikus alapon történő egyesítéséért vívott harcban. Szilárd meggyőződésünk, hogy az államaink közt kialakult baráti és testvéri együttműködési kapcsolatok a jövőben is mélyülni fognak or­szágaink, népeink érdekében, az európai és a világbéke fenntartásának érdekében. N. BULGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) fiz osztrák és a magyar béketanács táviratváitása Az Osztrák Béketanács a követ-» kező táviratot küldte az Országos Bé* ketanácsnak: »A magyar kormány-* nak az osztrák határ mentén lévő műszaki zár eltávolítására vonatko-* zó határozata igen nagyjelentőségű hozzájárulás népeink közötti baráti kapcsolatok megerősítéséhez és <* nemzetközi helyzet enyhüléséhez. A& osztrák békemozgalom egész erejével azon fog munkálkodni, hogy az osztrák-magyar határ a béke és a barátság határa legyen.-« Hasonló szellemű táviratot küldőt ti az Országos Béketanács is az Osztrák Béketanácsnak. «-Reméljük — mond- ja többek között a távirat —, hogy a határzár megszüntetése is tovább erősíti népeink barátságát.« (MTI) Kémsxervezetet lepleztek 1c Csehszlovákiában Prága (TASZSZ) A CTK jelentése szerint a cseh­szlovák belügyminisztérium funk­cionáriusai a Német Demokratikus Köztársaság biztonsági szerveivel együttműködve államellenes kém­szervezetet leplezték le. A 'kémszer- vezetet a nyugatberlini amerikai kémközpont irányította. A bűnszövetkezet tagjai adatokat gyűjtöttek katonai repülőterekről, a repülőiparról és más nemzetvédel­mi jelentőségű vállalatokról. A csehszlovák belügyminisztérium szervei letartóztatták az államelle­nes szervezet tíz tagját. (MTI) Eden újabb nyilatkozata a szovjet vesetök látogatásáról London (MTI) Eden angol miniszterelnök pénte­ken este beszédet mondott a Kon­zervatív Párt skóciai választóinak Perthben tartott gyűlésén. A miniszterelnök beszédében » többi között szólt a szovjet vezetők nemrégiben lezajlott angliai látoga­tásáról. Kijelentette: napról-napra jobban örül annak, hogy Bulganyin és Hruscsov Angliában járt és tár­gyalt velük. „Látogatóink, amikor felkeresték Angliát, máskép cselekedtek, min4 bármelyik elődjük az utóbbi négy- ven esztendőben. Ezt örömmel üdvö­zöljük’* — mondotta Eden. Á mi* niszterelnök elismeréssel nyilaikon zott arról, hogy a szovjet küldöttek nagy türelemről és alaposságról tet­tek tanúbizonyságot a tárgyalások alatt, amelyeken sok kérdés merült fel. Eden azt a reményét fejezte ki, hogy további tanácskozásnak nézhet elébe. A miniszterelnök a mondottakhoz még hozzáfűzte: „A béke érdekében kész vagyok bármikor és bárhol •» tárgyalóasztalhoz ülni és bárkivé* tárgyalni, mert meggyőződésem, hogy van lehetőség, az előrehaladásra.’* flktívaértekezieten beszélték meg Miskolc és Borsod megye élelmezés-egészségügyi helyzetét AZ ÁLLAMI Ellenőrzés Minisz­tériuma és az Egészségügyi Minisz­térium ellenőrei Miskolcon és Bor­sod megyében megvizsgálták az élelmiszer-egészségügyi helyzetet. A két minisztérium ellenőrei megvizsgálták a megye, a város szá­mos élelmiszeripari és kereskedelmi üzemegységét. Ellenőrizték, hogy végrehajtják-e a vállalatok a Mi­nisztertanács élelmiszeripari és ke­reskedelem egészségügyi rendelke­zéseit? A vizsgálatok során szer­zett tapasztalatokat péntek reggel a Borsod megyei pártbizottság által összehívott aktívaértekezleten vi­tatták meg. Az értekezleten megjelentek a megyei és a miskolci pártbizottság, az egészségügyi szervek küldöttei, az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok vezetői, valamint az Ál­lami Ellenőrzés Minisztériumának és az Egészségügyi Minisztérium­nak a vizsgálatban résztvett képvi­selői. Az ellenőrzés megállapításairól Ács Erzsébet állami főellenőr szá­molt be az értekezletnek. A megyei és a városi élelmiszer- ipari és kereskedelmi vállalatok dolgozói — arpint az ellenőrzés megállapította — mindent elkövet­nek a fogyasztók megfejelő ellátása érdekében — de sok vállalatnál, üzemegységnél megengedhetetlen állapotok fordulnak elő. A HIBÁK kijavításának feltéte­lei általában megvannak, fegyel­mezett, jó munkával, a helyi erő­források jobb felhasználásával az előírt körülmények a legrövidebb időn belül biztosíthatók. Élelmiszeripari üzemeink a ha­ladó technológiai előírások kidol­gozása segítségével az utóbbi évek­ben sokat fejlődtek. Jelenleg már rendelkezésre állnak tudományos alapokra támaszkodó részletes ter­melési előírások, amelyek hivatot­tak az élelmiszeripari dolgozók ed­digi, többnyire kisüzemi tapaszta­latokon nyugvó munkamódszereit megjavítani, fejleszteni. Ezek a technológiai előírások szoros kap­csolatban vannak a közegészség- ügyi követelményekkel. Elhanyago­lásuk feltétlenül az áru tisztaságá­nak, minőségének és élvezhetőségé- nek rovására megy. A kidolgozott gyártástechnológiai előírások, kü­lönösen a. sütőiparban sokhelyütt nem érvényesülnek. Ezért panasz­kodnak gyakran a fogyasztók a ke­letien, féligsült, vagy égetett kenye­rekre. Az üzemi konyhák sem tart­ják be mindenütt az előírásokat. Sajószentpéteren és Kondón pél­dául nem vezették be a szakaszos főzést. Az egész tésztát egyszerre főzik ki s kifőzés után négy órával is kiszolgálják, holott a megenge­dett idő 2 óra. Az üzemekből kikerülő áruk ke­zelése és tárolása igen sokszor szak­szerűtlen, gondatlan. A sajószentpéteri I. számú ven­déglátóipari üzem helyettes veze­tője, Siefanov József, a raktárban együtt tartotta a romlott sonkát a friss ételekkel. A szerencsi cukrász- üzem a vizsgálat időpontjában rendkívül elhanyagolt, piszkos veit. A munkaasztalt nem tisztították megfelelően, az üzemben a tojás­héjak szerteszét hevertek. Ugyan­ilyen tapasztalatokat szereztek az ellenőrök a Mezőcsát és vidéke körzeti szövetkezet cukrászüzemé­ben is. A SZÁLLÍTÁSNÁL és anyag­mozgatásnál a vállalatok vezetői nem gondoskodtak arról, hogy az élelmiszerszállítással foglalkozó munkásokat cipőre húzható védő­papuccsal lássák el. Mezőcsáton például a kenyeret szállító kocsi dolgozója siro* csizmában iárks-TJ a friss áru között. A mezőkövesdi sütőipari yáilaiatiial a kemencék fűtéséhez szolgáló tüzelőanyagot a kenyérszállító kocsikon szállítják. Az élelmiszeripari üzemekben rendkívül fontos a tisztaság és a személyi higiénia, mégis a kereske­delemben folytatott vizsgálat 107 üzemegység közül 56-nál piszkos, szemetes környezetet talált, 46 üzemegységben pedig megállapí­totta, hogy nem portalanítanak. Nagy hiba az is, hogy az élelmi­szeripar és a kereskedelem egyes vezetői nem szerveztek tisztasági versenyt, nem mozgósították a dol­gozókat a mulasztások kiküszöbö­lésére. A vizsgálat feltárta, hogy a ta­nácsapparátus vezetői nem biztosít­ják közegészségügyi vonatkozásban az osztályaik közötti együttműkö­dést. így gyakran előfordul a me­gyében, hogy egyes létesítmények tervezésénél, illetve üzembehelye­zésénél — különösen a kereskedel­mi osztályok — nem kérik ki ide­jében az egészségügyi szervek hoz­zájárulását. Nem egyszer ezért kezdi meg működését az új üzem, vagy egyéb létesítmény a minimá­lis egészségügyi feltételek biztosí­tása nélkül. A tanács szakirányító szervei munkájának gyengesége ki­hat a vállalatokra is. A Borsodme- gyei Húsipari Vállalatnál például nem működtek az élelmezés-egész­ségügyi bizottságok. Az ellenőrzés foglalkozott a köz­egészségügyi ellenőrzés megjavítá­sával, a körzeti orvosok feladatai­val, a járási és városi főorvosok, valamint a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás munkájával. A BESZÁMOLÓT értékes vita követte. Utána az aktívaértekezlet hatá­rozatot hozott, amely pontosan megszabta mind a vezetők és az egyes dolgozók, mind a társadalmi szervezetek tennivalóit a feladatok elvégzésében.

Next

/
Thumbnails
Contents