Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-12 / 111. szám

ffi £ ASM AGT. A SÖSS ZAÚ AZ ÓZDI KOHÁSZOK NAGY TERVEI B ár az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói nem kaptak meg­bízatást második ötéves tervük el­készítésére, igen sok javaslatot készítettek elő, amelyek segíteni fogják az irányelvek felett meg­indult vita kibontakozását. A nagy üzemi pártbizottság javasla­tára a gyár igazgatósága egy bi­zottságot hív életre, amelynek feladata lesz az üzemek dolgozói által tett javaslatok összegyűjtése. Gyárunkban — néhány felújí­tástól eltekintve — nagyméretű beruházások nincsenek kilátásban a terv során. Ezért úgyszólván csak a belső tartalékok feltárására s a műszaki színvonal emelésére támaszkodunk. A nagyolvasztói nyersvas termelését például öt év alatt 124 százalékkal kívánjuk nö­velni. A második ötéves terv irányel­vei kimondják: A munka termelé­kenységét az iparban úgy kell emelni, hogy 1955-től 1960-ig a • termelés növekedését több mint 'kétharmadrészben a termelékeny­ség emelése biztosítsa, Ennek meg­felelően öt év alatt az egy főre eső termelést -. . a nehéziparban 46 százalékkal kell emelni..“ A feladat végrehajtása érdeké­ben biztosítani akarjuk ötéves ter­vünk ideje alatt a műszaki színvo­nal állandó emelését. A nagyol­vasztó elegyterén és egyéb anyag­mozgatási helyeken a nehéz fizi­kai munkát — kisgépesítássel — teljesen ki akarjuk küszöbölni. El­képzelhető például, hogy a nagy­olvasztómű anyagterén milyen megerőltető munkát kell végezni a dolgozóknak, mikor naponta 4000 tonna különféle anyagot haszná- , lünk fel a nyersvasgyártáshoz. jV/1 ár elkészítettük az ércrako­dást megkönnyítő gépi be­rendezés tervét és miniatűr má­sát. A közeljövőben hozzákezdünk a mintapéldány elkészítéséhez. Salaktéglagyárunkban nemrégiben — éppen az ötéves terv célkitűzé­seit követve — a szénbányászat­ban használatos Kóla-féle rakodó­géppel megszüntettük az egyik rendkívül nagy erőfeszítést igény­lő fizikai munkát. A gép tervezője ígéretet tett, hogy segítségünkre siet a gép átszerkesztésében. Ezt a gépet ugyanis a nagyolvasztó- műhöz éitkező anyagok lerakásánál is használni akarjuk. Az irányelvek között fontos feladatként szerepel a takarékos­ság fokozása. Nálunk is jelentős mértékben csökkenteni kell az anyagfelhasználást. Termelési költ­ségeink mintegy 80 százalékát ép­pen az anyagköltség jelenti. Egyál­talán nem dicséretes például, hogy 1956 első negyedévében minden tonna hengereltáruhoz 1360 kilo­gramm acélt kellett felhasznál­nunk. I gén nagyok feladataink az 1 úgynevezett regie anyagok felhasználásának csökkentésében. Még ma is igen sok szerszámot és termelőeszközt használunk fel munkánk során. Ha a martinacél­műben a fajlagos kokillafelhaszná- lást csak egyetlen kilogrammal si­kerül csökkentenünk, máris évi 1 millió forintos megtakarítást ér­hetünk el: ebből az összegből 20 dolgozó család részére építhetünk kényelmes családi házat. Az anyagtakarékosság fokozásá­ra minden lehetőségünk megvan. Ezévi műszin (.terveinkben főkép­pen ezt szorgalmazzuk. Elmond­hatjuk: ha üzemeink vezetői és dolgozói az eddigiekhez hasonló aktivitással fognak részt kérni a műszin ttervekben meghatározott feladatok valóraváltásából, akkor csatát nyertünk, teljesítettük a második ötéves terv egyik legne­hezebb és legfontosabb feladatát. A zért, hogy az irányelvekhez . érkező javaslatokat gyorsan és szakszerűen bíráljuk el. a kö­zeljövőben — egy tapasztalatcsere alkalmával — felkeressük nagy- rabecsült versenytársainkat, diósgyőri kohászokat, hiszen ők már bizonyos gyakorlattal rendel keznék e téren, ök maguk készí­tettél? el gyáruk második ötéves tervének javaslatát, így bízunk se gítségükben. TEMESSZENTANDRÁSI GUIDÓ az Ózdi Kohászati Üzemek főmérnöke. Ü j munkásszállót kapnak az ózdi dolgozók A második ötéves terv irányelvei célul tűzik ki a munka és a la­káskörülmények megjavítását. Ozdon már az elmúlt esztendőben megkezdték a gyár dolgozói ré­szére a korszerű legényszállás építését. Ebben az épületben azokat a dolgozókat helyezik majd el, akik távol laknak és a bejárás számukra nagyon fárasztó. Az új legényszállás tervezésekor figyelembe vették a dolgozók nö­vekvő igényeit. Két hatalmas, min den kényelemmel berendezett tár­salgó biztosítja a szórakozást. Minden emeleten nagyméretű fürdő és zuhanyozóhelyiség lesz. Külön főző és melegítőhelyiséget is készítettek az új otthonba költöző kohászok számára.. A 102. MTH építőipari tanulóin tézet fiataljai az új kényelmes le- gónyszállót a napokban adják át re nd el tetősének. Csaknrm 1300 teával haladlak lúl május első tíz napja alatt fervelcirásukat a diósgyőri kohászat dolgozói Az első negyedéves munkájuk «lapján élüzem címet elnyert diós­győri kohászat dolgozói szívósan harcolnak, hogy a második negyed­évben is rászolgáljanak a kitüntetés­re. A gyár üzemeinek összesített eredménye május első tíz napján jó­val túlhaladja a száz százalékot, csaknem 1300 tonna kohászati ter­mékkel szárnyalták túl május 11-ig esedékes termelési tervüket. A gyárrészlegek vetélkedéseben a durvahengerészek járnak az élen akik tíz napi tervelőírásukat 6.7 szá­zalékkal előzték meg s így a gyár többlettermelésének jelentős részét ők adták A közép-, illetve kisebb üzemek közül a gyár két ifjúsági üzeme, a vasöntők és a csavargyár fiataljai bi­zonyultak legjobbaknak, akik 107.6, illetve 108.5 százalékra teljesítették tíznapos feladatukat. A „Megtakarított anyagból teljesítsük a tervet" mozgalom eredménye Az év elején elevenítették fel a borsodnádasdi hengerészek a fenti jelszó alatt az anyagtakarékossági mozgalmat, mely azóta hónapról hó­napra nagy eredményeket hoz. 21 hengerészbrigád versenyez az anyag­felhasználás csökkentéséért. A mázsánkint félkilós, egy kilogrammos megtakarításra szóló felajánlás teljesítése tonnákat eredményez. Ez ev első negyedévében 12 brigád, május 1 tiszteletére 17 brigád, május első harmadában pedig mind a 21 brigád teljesítette anyagtakarékossagi fel­ajánlását. Kurtán Imre és Nyerges Péter DISZ-brigádjai voltak a moz­galom úttörői, most azonban felzárkóztak mögéjük a többiek is.^ Kormos Győző hengerészbrigádja az első negyedévben még anyagnormaját sem teljesítette, áprilisban már í kilogrammos megtakarítást ért el minden mázsa hengerelt acélnál, május első harmadában pedig 2 kilogrammal csökkentette felhasználását. A megtakarított anyagból terven felül készült finom lemcv. lesz. Áprilisban 62 tonna, május els~ dekádjában 16 tonna, az év elejetol kezdve mintegy 360.000 forint értékű alapanyag megtakarítást érték el a borsodnádasdi hengerészek. MUHI KÚTJA II miskolci Déryné Színház művészei a budapesti Nemzeti Színházban bemutatják az Antigoné című tragédiát A miskolci Déryné Színház előadd salt már hosszú idő óta »táblás há­zak-« előtt rendezi meg. A város la­kói megszerették, szívükbe zárták színházukat. A színház művészei és dolgozói lelkiismeretesen készülnek egy-egy bemutatóra. Az 1955—56-os színiévadban új" magyar szerzők mű veit is bemutatták. Farkas—Baróti— Dékány: »Zeng az erdő« című ope­rettje és Forgács István: »Vándor­madarak« című vígjátéka igen nagy sikert aratott. A színház — a felszabadulás után — hazánkban először hozta színre Szofoklész Antigoné című tragédiá­ját. Szofoklész örökbecsű művét 'Ma­gyarországon először 1867-ben ját­szotta a budapesti Nemzeti Színház. A miskolci bemutató most országos • összhangra talált. A színház vezető­sége úgy határozott, hogy a június­ban Budapesten megtartandó szín­házi fesztiválon az Antigoné előadá­sával lép a szakma és a főváros kö­zönsége elé. A tragédiát június 7-én délután és 8-án este a Nemzeti Szín­házban mutatják be. Mert nem is olyan egyszerű ez a kútkér- dés. Hova fúrják, me­lyik dűlőbe, hogy min­denkihez közel legyen? A »Lágeron« már van egy, de az rossz. Ellen­ben ki lehet takarítani s még mindig kevesebb a költség, mintha újat építenek. De egyesek szerint nem ér az a kút öt forintot se, hi­szen elavult terméskő­ből van az oldala, egy­szer beomlik az egész, aztán volt kút, nincs kút. (Már-már meg­egyeztek abban, hogy kellene egy kút a »Já- szoltó«-dülőbe, meg az úgynevezett »Proletár« földeken, de -mások megint ellenvetették, hogy akkor viszont nem jut, a szőlőföldek­re. Eltartott a vita majd egy félnapig, míg vég- re megegyeztek. Pedig csupán 6 kútról v~lt szó.,. De ez a 6 kút most már jó helyre ke­rül, megvitatták s a határozattal mindenki egyetért. (O. M.) MŰ ANYAGPRÉSEK y.-_ KÖZSZÜKSEGLETl CIKKEI! MÁLLITMRA A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói a második ötéves terv irányelveinek megfelelően számos új géptípus gyár­tását vették tervbe. így fokozottab­ban rátérnek a műanyagprések gyár­tására. Az eddig gyártott és igen jól bevált 200 tonnás — csavarszivaty- tyús — présgép mellett már készítik a 60 és 100 tonnás korszerű kivitelű A ssrerencei já­rás begyűjtési hivatal- vezetője, Paszternák Ti­bor elvtárs nemrégiben különböző súlyos hibák miatt kemény fegyelmi büntetést kapott. Paszternák elvtárs és néhány munkatársa — Koppány és Herczeg elvtársak — azonban úgy érzik, hogy nem hibásak a történ­tekben s a felelősségrevonás nem volt helyes. De nines igazuk, az ücty világos. Olyan módszereket amelyeket a járásban alkalmaztak. nem használ­hattak volna fel, a csalások, sikkasztások nem ismétlődhettek volna meg, ha a járási szervek t&ljesitik kötelességüket. Ha csak egyszer is tü­zetesen megvizsgálják, hogyan dolgozik a be­gyűjtési apparátus, nem történhettek volna visz- szaélések. Az ellenőrzés azonban elmaradt, a já­rási hivatal vezetői, dolgozói csak a tervszámo­kat nézték. Keveset beszélgettek azokkal, akik a begyűjtési terveket valójában teljesítik — a dolgozó parasztokkal. Pedig ők elmondták volna az igazságot, amely igen sok tanulságot rejt ma­gában. Helyes, ha a törvény előírása szerint min­denkitől megköveteljük a kötelezettségek telje­sítését, amelyet dolgozó parasztságunk nagy többsége becsülettel meg is tesz. Az azonban leorántsem mindegy, hogy milyen módszerekkel követeljük meg. S az sem mindegy, hogy kit bízunk meg e feladattal, kit ruházunk fel azzal a felelősségteljes joggal, hogy szorgalmazza, biz­tosítsa a kötelességteljesilést. Ebben volt és van még ma. is a hiba a szerencsi járás begyűjtési tn unkájában. Nóhanv nappal ezelőtt derült fény arra, hogy Béres József begyűjtési megbízott és Egri Ilona előadók Mád községben hosszú időn ke­resztül pénzt fogadtak el termények és állati termékek helyett a dolgozó parasztoktól, mond­ván: »Majd mi megvásároljuk a. szükséges to­jást, baromfit, sertést és ezzel elintéződik a be­adás teljesítése«. A pénznek azonban csak egy részét használták fel a dolgozó parasztok és az állam javára. Legnagyobb részét — mintegy 29.000 forintot — elsikkasztották. A csalás pa­lástolására nem könyveltek rendesen. Garmadá­val feküdtek náluk a könyveletlen okmányok. Ha másért nem, a járási begyűjtési hivatalnak már csak a hiányos adminisztráció miatt is azonnal felül kellett volna vizsgálnia a módi begyűjtési munkát. Ehelyett elnézett a hibák felett. Csak annyit tett, hogy amikor Béresék Nem ilyen módszerekkel... De — amint már mondottuk — a járási hivatal dolgozói csak a tervteljesítést nézték, a módszereket nem. Nem vették észre, hogy a já­rás néhány községében a begyűjtési dolgozók olyan módszereket alkalmaznak, amelyek töb­bet ártanak, mint használnak a pártnak az ál­lamnak. Paszternák elvtárs most azzal érvel, hogy a járás az első a megyében, s csoportjában előreláthatólag első lesz az országos verseny­ben is. Teljesítették, sőt túlteljesítették a tervet, tehát jó munkát végeztek. A tények, a történtek alapján azonban nem nehéz megérteni, hogy tervteljesítés és tervteljesítés között óriási kü­lönbség van és a. szerencsi járás tervteljesítése mögött tűrhetetlen hibák vannak. S a hibákért elsősorban a vezető felel. Igen helyesen, mert ez esetben személyes magatartása is előidézője volt a történteknek. Valószínűleg igaz, amit Bakonyi állít: »Paszternák véleménye az volt tervteljesttést mind-enképo*'. Ez azt jelentette, hogy mindegy milyen módszerekkel. Paszternák elvtársik nem foglalkoztak megfelelően a dol­gozó varasztok bejelentéseivel sem. Elsiklottak felettük s ezzel jónéhány ember bizalmát ren­dítették meg az államban és a pántban. A megyei begyűjtési hivatal Paszternák Ti­bor elvtársat büntetésként hat hónapra, felfüg­gesztette hivatalvezetői állásából, s a. helyettesi teendőkkel bízta meg: a csalók, sikkasztok fe­lett a. bíróság mond maid ítéletet. Paszternák elvtárs büntetése teljesen igaz­ságos volt, s remélhetőleg megfelelő célt ér el nála. — Nem lehet azonbaii szó nélkül elmenni azoknak a szegyeknek a felelőssége mellett sem. amelyeknek ellenőrzése mellett a. fenti hibák nem fordulhattak volna elő. A mesrvei begyűjtési hivatal vezetőinek először is rossz a kádermunkája. Ezen feltétle­nül változtatni kell. Hiba az is, hogy olykor­olykor a megyei hivatal vezetői, Vaszil és Dán elvtársak maguk sem, mentesek a türelmetlen­ségtől, amely komoly hibákat szül. A begyűjtési munkában nem türelmetlenségre, hanem fe­gyelmezett, kommunista magatartásra, s első­sorban meggyőző felvilágosító munkára van szükség. • BARCSA SÁNDOR prések terveit. Ezeknek a gépeknek tömeges gyártása nagy segítséget je­lent majd a híradástechnikában, az erősáramú berendezések gyártásánál és a mind szélesebb körben haszná­latos műanyagkészítmények biztosí­tásában, általában a műanyagipar fejlesztésében. A forgácsolás nélküli megmunká­lás céljából tervbevették a hidrauli­kus sajtológépek készítését. így a 300, 400 és 500 tonnás teljesítményű sajtológépekkel lehetővé válik az edények tömeggyártása, autókarosz- szériák, motorkerékpár oldalkocsi­jainak préselés útján történő előállí­tása, olaj-, gáz- és víztartályok fenék­domborítása, de felhasználhatók ezek a gépek a kerámiai iparban csempék préselésére is. Az autóipar részére szükséges hid­raulikus emelőgépeken felül meg­kezdik a legkorszerűbb hidraulikus furnirollók, továbbá a papíriparban használatos kartonprésgépek gyártá­sát. is. A gyár kollektívája aktíva ülésen és üzemenkint megtartott röpgyűlé- sen foglalkozott a második ötéves terv irányelveivel. A gyár pártszer­vezete bevezette a tanácsadószolgá­latot, amelyet naponkint nagyszám­ban keresnek fel a dolgozók javasla­taikkal. A második ötéves terv során gyártásra kerülő gépek helyes tech­nológiájának kialakítása érdekében a legjobb fizikai és műszaki dolgo­zókból 18 tagú brigádot szerveztek. Elhatározták azt is. hogy gyártmá­nyaikról ismertetőt (prospektust) ké­szítenek s azokat megküldik az üze­meknek. vállalatoknak. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ ezúton is értesíti vásárlóit, hogy június, július, augusztus hónap­ban az áruház vasárnap zárva tart továbbra sem vezették szabályosan a könyve­ket, mindkettőjüket simán elbocsátották. A fel­sőbb szerveknek kellett fényt deríteni Béresék sikkasztására. Ugyanez, sőt még rosszabb történt Csobaj községben. Paszternák elvtársék néhány hónap- pal ezelőtt Bokányi Sándort bízták meg Csobaj község begyűjtési munkájának irányításával. Ha alaposan utánanéznek, ki is az a Bokányi, ha csak belepillantanak munkakönyvébe, amely szerint innen is, onnan is elbocsátották (volt ahol csak 4—5 napig dolgozott), — bizonyosan nem bízzák meg ilyen felelősségteljes munká- Zfiren ám, de Paszternák elvtár sék keveset törődtek a káder kérdéssel. S Bokányi »megtet­te" a magáét. Egész sor visszaélést követett el. Szilágyi József dolgozó parasztnál rádiót fog­laltak le. melyet Bokányi potom áron megvá­sárolt magának. Idős Nagy Miklós dolgozó pa­raszttól öt mázsa búzát vitt el, melyet szabad áron továbbadott és a pénzt, 1447.40 forintot saját céljaira fordította. S még jónéhány ilyen esetre derült fény... Arról nem is szólva, ho­gyan beszélt Bokányi a dolgozó parasztokkal. Gorombáskodott, fenyegetőzött, visszaélt a tör­vény, az állam nevével. A dolgozó parasztok persze nem azt mondták, hogy ezeket Bokányi teszi, hanem hogy a törvény, az állam. Írások bizonyítják, hogy a járási hivatod tudott a tör­téntek egyrészéről. ennek ellenére sem bocsá­totta el, nem váltotta le Bokányit. Abbau az ecetben. ha Paszternák elv- társ rendszeresen elbeszélgetett volna a dolgozó parasztokkal, az sem kerülhette volna el figyel­mét, hogy Vasas Károly, Tárcái község begyűj­tési megbizottja sem úgy dolgozik, ahogy kelle­ne. Gorombán, lenézően beszél az emberekkel. Iszik, mulatozik, olykor munkahelyére is itta­san jár be. A bírálatot nem tűri el — nem meg­felelő begyűjtési megbízott. S ha erre fényt de­rítettek volna, nem maradhatott volna titok az sem, hogy Vasas Károly nem átall zsebrevágni bizonyos »honoráriumokat«. Egyesektől — pél­dául Takács Bertalan dolgozó paraszttól — 100 formtot fogadott el. Természetesen, aki egyszer ilyet megtesz, megteszi máskor is. nek örülnek legjobban) villanyt kap a falu. A szerelő vállalat már össze is írta a megren­deléseket. Tervben van a jelenlegi orvosi ren­delő korszerűsítése is, mert nagyon elkelne a faluban egy orvos ... Kultúrház is épül, — társadalmi munkával. A falu dolgozói »ter­ven felül« saját maguk határozták el, hogy megépítik a kultúrhá- zat, s most abban re­ménykednek, hogy a munkához anyagi tá­mogatást kapnak majd. Valószínűleg, már az első években szabá­lyozzák a Sajót is, ami most minden tavaszi jégzajláskor méteres szakaszokat omlaszt le a községi legelőből. Nemrégen egy mérnök- csoport már ki is mér­te a szabályozandó te­rületet, s a terv bizo­nyára meg is valósul — hiszen benne van az irányelvekben. Ezenkí­vül hat új közkutat fúrnak a határban. No, éppen ezen volt a vita. Pár nappal ezelőtt éppen akkor toppan­tunk be a muhi köz­ségi tanácsházára, ami­kor a tanácstagok Kis- tóth István vb titkár­ral és Kalló vb. elnök­kel a második ötéves terv irányelvein vitat­koztak. Általában sok mindenről szó esett ezen a beszélgetésen, de a tanácstagokat fő­leg az érdekelte, hogy itt, Muhin mi minden létesül majd? A falu­beli dolgozók beszélge­tés közben gyakran tesznek fel erre kérdé­seket a tanácstagok­nak, de meg őket, ma­gukat is érdekli. Arról nem is beszélve, helyi érvekkel lehet legjob­ban agitálni, ha az adó­fizetésről, meg a be­gyűjtésről van szó! A második ötéves terv irányelveiben név- szerint ugyan nem sze­repel Muhi, de a közölt számadatokból és a helyi tervekből már könnyen meg lehet ál­lapítani, hogy mi léte­sül majd. Hát először is (s en-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents