Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

* 7 Javaslatok Miskolc város második ötéves tervéhez Tudósítás a városi pártbizottság és a városi tauács együttes értekezletéről Népünk a szabadság 11 esztendeje alatt az al- Icotások, tervezések országos gondjaiban még soha­sem vett részt olyan szíves-örömest, mint napjaink­ban, amikor nemzetünk hatalmas munkaprogramja foglalkoztatja a szíveket és az agyakat. Az okos javaslatok sokasága hangzik el mindenütt az ország­ban — megyénkben is. Esztergályos, mérnök, trak­torvezető egy akarattal munkálkodik azon, hogy második ötéves tervünk megvalósulása nyomán még szebb, még tartalmasabb, még boldogabb élet fa­kadjon a teremtő, szorgalmas munkából. Örömmel láthatjuk, hogy ez a nagyszerű aktivi­tás nem .más. mint a tervezésről, a nép alkotó tevé­kenységéről szóló lenini tanítás diadala, az SZKP XX. kongresszusa termékeny hatású szellemének gyakorlati megvalósulása hazánkban. A lenini tanítás hatotta át Miskolc város kom­munista és pártonkívüli dolgozóit a második ötéves terv városunkra vonatkozó irányelveinek a vitáján, amelyen minden hazája, városa sorsáért felelősséget érző dolgozó hallatta szavát és gondolataival, javas­lataival gázda.gította országos ügyünket. Tudósításunk erről a roppant érdekes, bátor, harcos vitáról szól. *• ivóvízellátás további javítása. Szük­• ségesnek tartjuk és javasoljuk ezért : a főgyűjtőcsatorna építésének be- : fejezését. Ezenkívül javasoljuk, hogy • építsék meg a tapolcai és a lillafü­• redi főcsatornát, valamint a szenny- I vízderítőtelep üzemeit is. Meg kell • tisztítani a városon átfolyó Szítva • vizét. : A Központi Vezetőség Irányelvei • között szerepel a sport széleskörű fej­• lesztése. A felszabadulás óta váro- 5 sunk területén a sportlétesítmények nagyon keveset fejlődtek, ezért javasoljuk a második ötéves terv időszaka alatt Miskolcon egy új tornacsarnok építését, egy 35.000 főt befogadó sportsta- v dión létesítését és egy fedett­uszoda megépítését. Hogy ezeket a kéréseket kormány­zatunk teljesíthesse, a város, dolgo­zóinak a tervek túlteljesítésével, az önköltség csökkentésével és társa­dalmi munkával kell hozzájárulniuk a tervek megvalósításához. Többet kérünk, ezért többet is kell adnunk as orssánnak A városi lanácsház nagytermében a városi pártbizottság, s a városi ta­nács tagjai vettek részt az értekez­leten. A megnyitót Pataki László eívtárs, a városi pártbizottság má­sodtitkára tartotta. Megnyitó beszé­dében a következőket mondotta: — A pártbizottság és a tanács együttes ülésének az a célja, hogy megvitasson néhány javaslatot, aitiely Miskolc város második ötéves tervére vonatkozik és állástfoglaljon a második ötéves terv Miskolcra vo­natkozó néhány számadatának módo­sítása iránti kérelem tekintetében. Mindnyájan örömmel olvashattuk a második ötéves terv irányelveiből, hogy Miskolcon a második ötéves terv során 3 ezer lakás épül állami erőből. Kórházakat, húskombi­nátot kapunk. 1958-ban váro­sunkban televíziós adóállomás fog működni; újjáépítik a szín­házat, tovább építik az egyete­met. Mindezek igen jelentős módon megjavítják Miskolc város dolgozói­nak anyagi és kulturális helyzetét. A pártvégrehaj tóbizottság véleménye szerint azonban ezek az intézkedések még hem oldják meg városunk egyes problémáit, például a lakáshelyzetet, a közlekedés és az áruellátás meg­javítását, valamint a kulturális lehe­tőségek szélesítését. A pártvégrehaj- tóbizotlság úgy látja, hogy az ötéves terv irányelvei nem veszik eléggé figyelembe Miskolc város ezirányú nehézségeit, ezeken a területeken nem veszik kellőén tekintetbe, hogy Miskolc az ország második városa, amelynek, lakossága jelentősen nö­vekedni fog a második ötéves terv ideje alatt. Ezért a pártvégrehaj tó­bizottság és a tanács végrehajtó­bizottsága a dolgozók eddigi észre­vételeit íigyelembevéve javaslatot készített, amelyet a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács elé terjeszt. A Javas­lat megjelöli, hogy milyen területen kérjük Miskolc város második Ötéves tervének módosítását, melyek azok az égető problémák, amelyeknek megoldásához többet kérünk, mint amennyit a második ötéves terv irányelvei tartalmaznak. A javaslatokkal kapcsolatban vilá­gosan kell látni városunk minden dolgozójának, hogy miután többet kérünk a párttól és kormánytól, mint amit a terv tartalmaz, ennek ellenében töb­bet is kell adnunk az ország­nak, mint amit a terv előír. Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk teljesítse kérésünket, terveinket je­lentősen túl keli teljesíteni. Emelni kell a termelékenységet, csökkenteni a selejtet és az önköltséget. Váro­sunk üzemeinek szemelptt kell tarla- niok a tartalékok feltárását, fokozot­tan érvényre kell juttatniuk a gazda­ságosság elvét és állandóan ébren kell tartamok a versenyszellemet, hogy az üzemek minden egyes dol­gozója túlteljesítse a tervet. Enélkül nagyszerű célkitűzéseink — a dolgo­zók rengeteg javaslata — csak rész­ben valósulhat meg — fejezte be megnyitó szavait Pataki elvtárs. A párt-végrehajtóbizoltság és a ta­nács együttes javaslatát Szinvavölgyi József elvtárs, a városi takács vég­rehajtóbizottságának elnöke terjesz­tette az értekezlet résztvevői elé. A lakáshelyzet javítása — A városi pártértekezlet — mon­dotta Szinvavölgyf elv társ — egyik legfontosabb feladatként állította elénk a lakáshelyzet megjavítását. A pártunk Központi Vezetősége által közzétett irányelvekben a »tervezet kimondja: »Miskolcon közel 3000 la­kás megépítését kell biztosítani-“. Ez a szám azt jelenti, hogy Miskolcon évente körülbelül 600 lakást építe­nénk állami erőből. A város súlyos lakáshelyzete, lakásproblémáinak mégoldá&a azonban csak úgy vár­ható, ha pártunk Központi Vezetősé­gétől kérjük s javasoljuk, hogy állami erőből évemkint ezer — a második Ötéves terv időszaka alatt tehát összesen 5 ezer lakás épüljön. További enyhülést jelentene a lakás- viszonyokban, ha a jelenleg közüle- tek által elfoglalt lakásokból a hiva­talokat, irodákat kitelepítenénk. — Ez‘-újabb 200 lakást jelentene. Ezért javasoljuk, hogy .épüljem fel a tervidőszak alatt egy 4M szobás irodaház, továb­bá két ezer-ezer fő .befogadóké­pességű munkásszállás, hogy az ’ albérleti lakások csökkentésével növekedjen a lakóterület. Javaslataink elfogadása esetén si­kerülne Miskolc város dolgozóinak lakásproblémáit enyhíteni, a dolgo­zók munkakedvét növelni, aminek következtében emelkednék a munka­termelékenység is. További enyhülést jelentene a la­káshiányon az is, ha meggyorsítanák a felújítások és tatarozások ütemét. Ezért javasoljuk a felújítási és la­káskarbantartási hitelek növelését, vagyis a tervezet szerinti 12 millió forint helyett évi 15 millió forintban való megállapítását. A lakáshelyzet megjavítását he­lyileg saját erőből is elő akar­juk mozdítani, ezért minden erőnkkel igyekezni fogunk a kis­lakásépítési akciók ütemét meg­gyorsítani minél több dolgozót bekapcsolni a kislakásépítkezé­sekbe. Ennek érdekében a városi tanács megállapodott a Lenin Kohászati Művekkel a kohósalaknak építő­anyaggá való feldolgozásában. Az LKM új salaktéglagyára évente 15 millió darab salaktéglával segíti elő a kislakásépítők téglaszükségletének kielégítését. A megállapodás értel­mében a kislakásépítők jutányos áron beszerezhetik a kohászatból ki­kerülő öntödei kiégett homokot és karbidsalakot is. Kísérletezéseket folytatunk a kazánsalak feldolgozá­sára is. Eredmények esetén ezzel is a kislakásépítők segítségére akarunk sietni. A jobb, gyorsabb közlekedésért tA város közlekedési problémái nagyrészben még megoldatlanok. A főútvonalon — a megépített kettős­vágány ellenére is — csúcsforgalom idfején lassú a forgalom. Nincs meg­oldva a hejőcsabai és tapolcai dolgo­zók munkahelyükre való szállításá­nak ügye sem. Megoldatlan az Egyetemváros és Tapolcafürdő közlekedése is. A köz­lekedés megjavítása érdekében java­soljuk Tapolcáig kettősvágányú vil­lamosvasút megépítését; a főközle­kedési útvonalak túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében, a főutca tehermentesítésére az északi teher­mentesítő út kiépítését. Szükséges még a város kiépítetlen földutai egy- részének megépítése és lekövezése és a járdahálózat hosszabbítása, külö­nösen a külterületeken. Több áruház, élelmiszer A városnak gyakran gondot okoz az élelmezés zavartalanságának biz­tosítása. Az irányelvekből örömmel értesültünk arról, hogy Miskolc élel­mezésének megjavítása érdekében a városban húskombinát épül. Meg kell állapítanunk azt is, hogy keres­kedelmi hálózatunk még nem tudja kielégíteni a fejlődés következtében megnövekedett szükségleteket, Váro­sunknak kevés a komplex-boltja; a külterületek nincsenek kellően el­látva üzletekkel. Ennek következté­ben városunkban tízezer lakosra mindössze 31 boltegység jut 91 eladó­hellyel, " míg az ugyancsak népes Győrben 34.5 boltegység jut 10.000 lakosra. A város területén egyetlen áruház van egy fiókkal, amely a la­kosság és a környező falvak dolgo­zóinak szükségletének fedezését nem képes biztosítani. Miskolcon egyetlen bútorüzlet működik, amelynek eladó­terme kicsiny, megfelelő raktárhelyi­sége nincs. Nagykereskedelmi válla­lataink raktározási nehézségekkel küszködnek, aminek következtében évről évre nagymennyiségű áru rom­lik még. A kereskedelem és áruellátás pro­blémáinak megoldására javasóljuk a budapesti úttörő áruház méreteihez hasonló álla­mi áruház megépítését, a II. és a III. kerületben üzletházak építését, továbbá 24 ezer négy­zetméter területű raktár megépí­tését. A város zöldségféleségeket csak a legritkább esetben kap frissen, ezért nem egyszer nagymennyiségű zöldség és gyümölcsféleség romlik meg. Ennek elkerülése végett Mis­kolc körnjrékén növelni kell a zöld­ségfélék vetésterületét s az öntözéses területeket. llj iskolák9 kulturális intézmények A lakás, a közlekedési és élelme­zési problémák mellett megoldatla­nok városunkban az oktatás és nép­művelés egyes problémái is. Váro­sunk különösen rosszul áll az általá­nos iskolai teremellátás tekintetében. Miskolcon a tantermi ellátottság mutatój i erszágos viszonylatban is a legrosszabb. Ezért nem ritka a háVpm és a két turnusban történő tanítás, amely kihat a tanítás szín­vonalára és az ifjúság egyetemes nevelésére. Úttörőmozgalmunk egy­helyben ropogásának nem kismérték­ben ez a tényező az okozója. Ezért javasoljuk, hogy az ötéves terv során a Maiinovszkij úti és a Kilián gimnázium mögötti új települé­seknél épüljön meg egy-egy 12 tantermes általános iskola. Ezenkívül a tapolcai, a hámori és a Vörösmarty-utcai iskoláknál tan­terembővítéseket kell végrehajtani. Szükséges továbbá az egészségileg gyenge gyerekek részére egy gyógy­pedagógiai iskola építése is. Növelni kell a diákotthonok befogadóképes­ségét. Városunkban nincs olyan helyiség, amelyben nagyobb gyűléseket, hang­versenyeket, kiállításokat rendezhet­nénk, ezért sürgetően szükséges egy kultúrpalota létesítése. A Központi Vezetőség irányelvei között szerepel a Déryné Színház át­építése is. Amellett azonban, hogy a színházat korszerűsítjük, nézőterének befogadóképessége nem növekszik. Szükségesnek tartjuk ezért a ka­maraszínház bővítését, másrészt a mozitermek számának növelését. A központi irányelvek között szerepel Budapesten két új filmműteremnek és egy filmlaboratóriumnak a fel­építése. Miskolc tájjellege s a kör­nyékén készült filmek bebizonyítot­ták, hogy igen alkalmas és gazdasá­gos volna városunkban a filmgyár­tást meghonosítani. Ezért javasoljuk, hogy a két filmműterem közül az egyiket Miskolcon építsék meg. Az idegenforgalom növekedése Lillafüred, Tapolca vonzóereje miatt növelni kell a szállodai férőhelyeket is. Javasoljuk egy 109 szobás, két­száz ágyas szálloda megépíté­sét. A város saját erejéből a második öt­éves terv időszakában Tapolcán meg épít egy 600 főt befogadó szabadtéri színpadot. Az egészségvédelem fejlesztésére — ahogy az irányelvekből kitűnik — városunkban 480 ágyas új kórház épüL Ezt az építkezést feltétlenül össze kell kapcsolni a városi rendelő- intézet megépítésével és egy 100 sze­mélyt befogadó anyaotthon megépíté­sével. Az egészségvédelemmel szóró san összefügg a város, fásítása és az A Lenin Kohászati Müvek segítsége a tervek megvalósításához A hozzászólók közül Németh Géza tanácstag a város kulturális életét fellendítő létesítmények megépítését szorgalmazta. Egy szimfonikus zene­kar megszervezését sürgette, miután a zenekar költségeinek 60 százalékát a zeneművészeti szakiskola magára vállalta. Valkö Márton elvtárs, a KV pót­tagja. a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója a legfontosabbnak azt a felhí­vást tartotta, melyet a városi pártbizottság és a tanács végre- haitóbizottság-a a város lakossá­gához és üzemeihez intézeti azért, hogy jó munkájukkal, az önköltség csökkentésével, terveit felül termelt milliókkal adjanak lehetőséget a kormánynak ahhoz* hogy teljesíthesse Miskolc vá­ros dolgozóinak kérelmét. A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói e nagyszert! célok elérése érdeké­ben az ötéves terv időszaka alatt 300 millió forint megtakarítást kívánnak elérni. A Lenin Kohászati Művek tervei túlteljesítésével saját erejéből szeretne több szociális intézkedést megvalósítani, számos létesítmény megépítésében közreműködni. A vá­ros egészségének óvása érdekében porleválasztó készülékekkel küzde­nek majd a nagymennyiségű por fel­fogásáért. Étkezdéket, fürdőket léte­sítenek s igyekeznek a lakáskérdés­ben is hathatós, segítséget nyújtani. A Déryné Színház átépítésével össze­függően a gyári »lovardát« szép kul- túrházzá építették át, amelyben az átalakítás ideje alatt a Déryné Szín­ház művészei fognak játszani. A gyá­ron kívül egy szabadtéri színpadot építenek. Mindezekhez és egyéb ki- sebb-nagyobb létesítményekhez a kohászat 6—8 millió forintot biztosít saját erejéből. A kislakásépítőknek nagyon olcsón tehergépkocsit bocsá­tanak rendelkezésükre. A gyár évente szeretne 8—10.000 fát ültetni, amivel nagyban hozzájárulnak a dol­gozók egészségének védelméhez. A kohászat kezelésében lévő üdülőket továbbépítik. Valkó Márton elvtárs nem értett egyet a tapolcai kettősvágányú vil­lamosvasút megépítésére vonatkozó javaslattal. Korszerűbb trolibusz­vonal megépítését javasolta. Kántor Sándor tanácstag örömmel, üdvözölte a beterjesztett tervjavas­latot. Helyesnek találta, hogy elké­szítésében az aluli*ól jövő kezdemé­nyezéseket, a néptömegek javasla­tait is figyelembe vették. Beszámolt a negyedik kerület dolgozóinak nagy segíteniakarásáról, aminek eredmé­nyeképpen ezévben 4 hónap alatt 20.000 társadalmi munkaórát töltöttek a dolgozók különböző létesítményeken. A kerület ebben az évben 200 csalá­di ház építését tervezte saját költ­ségén, részben állami támogatással. Kántor elvtárs a villamos vasút megépítése mellett foglalt állást s további 10.000 társadalmi munkaóra megszervezését vállalta. Gácsi Miklós a társadalmi munka megszervezését tartotta a legfonto­sabb kérdésnek. Felhívta DISZ szer­vezeteink figyelmét arra, hogy nagy városépítő terveink megvalósításá­hoz minél több DISZ fiatalt vonja­nak be a társadalmi munkába. Barla Anna elvtársnő egyetértett a tervjavaslattal, csupán azt kérte, hogy a felterjesztésnél fontossági sorrendet állapítsanak meg. Barla elvtársnő kérte azt is, hogy a felter­jesztésnél valamivel többet foglal­kozzanak a könnyűipar fejlesztésé­vel. Különös figyelmet érdemelne ezen a téren a háziipari szövetkeze­tek létrehozása. A további 20 hozzászóló rengeteg városfejlesztési kérdést vetett fel, amelyek helyileg is, a tanácsszervek segítségével és a lakosság közremű­ködésével megoldhatók. Pataki László elvtárs elnökletével megállapították a kérelmek fontos­sági sorrendjét. Első helyen a. lakás- problémák megoldása áll, utána a közlekedés fejlesztésének megoldása következik. Harmadik az élelmezési* negyedik az oktatási problémák megoldása. A villamos és a troli­busszal kapcsolatos vitát a trolibusz javára döntötték el, de harmadik megoldásként javasolták az autóbu­szok számának növelését is. A ja­vaslatok egyrészének megvalósításá­val — mivel az helyileg is megold­ható — az együttes ülés a városi ta­nács végrehajtóbizottságát bízta meg. Az értekezlet résztvevői állást foglaltak abban, hogy a kérel­meknek teljesítéséhez az anyagi alapot a város dolgozóinak ma­guknak kell megteremteniük jobb munkával. Csakis abban az esetben várhatjuk kérésünk teljesítését, ha a város dolgozói terven felül termelt mil­liókkal teremtik meg ehhez a lehe­tőséget. Többet kérünk a párttól és a kor­mánytól. mint amit a terv tartal­maz. de többet is adunk, mint amit a terv előír — hangoztatták az ér­tekezlet résztvevői. Kérésük teljesítéséhez a város dolgozói azzal akarnak hozzájárulni, hogy ebben az évben Miskolc ipara 12 nappal határidő előtt teljesíti éves tervét és így mintegy 56 millió forintot ad terven felül a népgazda­ságnak. Anyagtakarékossággal és se- lejtcsökkentéssel több mint 60 mil­lió forintot takarítanak meg a mis­kolci dolgozók. A város lakossága eddig 230.000 társadalmi munkaórát ajánlott fel a célkitűzések megvaló­sításához. Az első negyedéves terv teljesíté­se során Miskolc üzemei több mint három napos előnyt szereztek. Tel­jesítették első negyedévre esedékes vállalásukat és ezzel több millió fo­rintot adtak tervein felül a népgaz­daságnak. Megteremteni az alapot a kére­lemhez — ezt a feladatot tűzte ki célul az értekezlet. Többet adni és így többet kérni — ez legyen további vitáink jelszava. S e jelszó érvényrejuttatásában élei* jártak az értekezlet résztvevői, akül helyesen állapították meg, hogy mii óhajt a város, de reális érzékkel mutatták meg nagyszerű terveink megvalósításának útját is. A Központi Vezetőség és a Mi­nisztertanács mindezek alapján bi­zonyosan mérlegelni fogja Miskolc város dolgozóinak kérelmét. És, ha az óriási országos erőfeszítések mel­lett nem is áll módjában mindegyik kívánságot megvalósítani, a tervmó­dosító javaslatok egyrészéhez bizo­nyára hozzá fog járulni;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents