Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-10 / 109. szám

r fctgtih-jgfey 1*56, m£J«s 19,

£S£ÁKMAGYA»0SS2As.

3

Uj bányarészt nyitnak,

korszerű ércdúsítőmüvet és hétszáz új lakást építenek Rudabányán

Ä Gomör-Szepesi Érchegység lankáin fekszik Rudabánya község. A falu lakód már évszázadok óta ércbányászat la! keresik meg kenyerüket. Apárói-fiura szálló mesterség ez. A bánya méhében még ma is nagymennyiségű pátvasérc, anker it

és bárium található. A kis bányász község a második ötéves tervbén hatalmas ipari központtá fejlődik. Erről beszél a bányaüzem főmérnöke, az ércdusitómű építésvezetője, a műszaki osztály vezetője.

A második ötéves terv végére kétszeresére növekedik a vasérctermelés

— A bányaüzem dolgozói nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a második ötéves terv iránj^elveit — mondotta Móser Károly főmérnök. — Erre számítottunk is. mert az elkövetkezendő években igen nagy feladatokat kell megoldanunk. Termelésünket 1960-ig — az elmúlt évihez viszonyítva — kétszeresére kell emelni. Ezt a növekedést csak a tö- megtcrmelési munkahelyek kialakításával, a gépesítés megsokszorozásával tudjuk elérni. Az első ötéves tervben mi már a második ötéves terv sikeiéért is harcoltunk. Uj

nagyterrpelékecnységű - munkahelyeket: osztószintes kamrafejtéseket létesítettünk. A kísérletek igen szép eredménnyel zárultak. Ezekről a munkahelyekről tizszeramnyi vasércet tudtunk kibányászni, mint a régi pillérfejtéseikről. A kitermelt érc hétVen százalékát innen guritókon keresztül továbbítjuk a csillékbe. Az elkövetkezendő években is nagy gondót fordítunk a bánya művelésére. A föld alatt húzódó négyezer méter hosszú altáró mellett még egy két kilométeres tárót hajtunk ki. így jelentősen meggyorsul majd az üzem termelése, mert amíg az egyik tárón az üres csille és a faellátást biztosítjuk, addig a másikon az ércét szállítjuk a felszínre. Ezzel egy- időben korszerű törőberendezéssel egészítjük ki rakodónkat, hogy megfelelő szemnagysága vasércet kapjanak a sztálinvárosi, ózdi és diósgyőri nagyolvasztók. A jelenlegi altáró alatt igen gazdag pátvasérc niező húzódik. Feltárására ebben az évben egy százméteres függő akna mélyítését kezdtük meg. Az altáró- ból nyíló új' üzemben előreláthatólag 1960-ban kezdjük meg a termelést.

A második ötéves tervben a termelékenység növelését korszerű új gépék munkába állításával oldjuk meg. Célunk, hogy 1960-ig üzemünkben a nehéz ‘ fizikai munkát teljesen . gépesítsük. Ennek érdekében négy év alatt a külszíni betakarítást 100 százalékig, a külszíni' ércfejtést pedig 30—40 százalékban gépesítjük. így a térvév végéig — 1955-höz viszonyítva — 50 százalékkal több ekszkavátor, szkréper, dömper és villamos vontató kc-v.di meg bányánkban a munkát. Szeretnénk, ha ezidő alatt egy hernyótalpas lapátoló rakodó géppel is gazdagodnánk. Ezzel jelentős munkaerőt takarítanánk meg s lényegesen

meggyorsulna a termelés. A földalatti munkahelyeken is kétszeresére emeljük a gépek számát. A több érc érdekében javasoljuk, hogy az elkövetkezendő években a budapesti Duclos bányagépgyár tökéletesítse a furókocsikat. Készítsen olyan berendezést, amely nincs sinpáljTához kötve, hanem ballonkereken jár és három-négy méter mélységű lyukakat készít — furócsere nélkül az eddiginél nagyobb sebességgel. Az ilyen fürókocsit nemcsak a vágatokban, de a tömegtermelési munkahelyeken és

a külszínen is nagyszerűen tudnánk hasznosítani.

Bányánkban a barnavasérc készlet már kifogyóban van, a kutatások során azonban hatalmas pátvasérc telepeket tártunk fel. Az érc vastartalma 20—24 százalékos, ko- hósításához nagymennyiségű drága kokszra volna szükség. A pátvasérc gazdaságosabb felhasználására és szállításának meggyorsítására államunk — közvetlenül a bánya mellett — korszerű ércdusítóművet létesít. Az új létesítményben a pátvas- ércet összetörik, majd megpörkölik. A pörkölés után az érc vasoxiddá alakul át. Innen egy mágneses szeparátorba továbbítják, ahol a vas különválasztódik a meddőtől. A dúsított érc vastartalma meghaladja a 44—50 százalékot.

A hatalmas mű már épül. Az eddigi munkáról Szeberényi István az építkezés vezetője a következőket mondotta:

As eddigi tapasztó lato kát hasznosítjuk a második ötéves tervben épülő ércdúsítóknál

Több mint 300 ezer köbméter föld megmozgatása után a 21-es Építőipari vállalat dolgozói 1955 májusában kezdték meg a vásércdusítómű mélyépítési munkáit. Akkor elhatároztuk, hogy új technológiák alkalmazásával növeljük a termelékenységet és biztosítjuk a határidő betartását. Egy év távlatából visszatekintve elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk. Ezidő alatt megépült a 100 méter magas üzemi kémény, befejeztük a telep csatornázását, épülnek a fütőépületek. a transzformátorházak, a pörkölő és fütődob alapok, az elmúlt napokban pedig. megkezdtük a 23 méter magas csillebuktató süllyesztését. Dolgozóink egy év alatt 18 jelentős újítást vezettek be, amelyekkel csaknem 350 ezer forint megtakarítást értünk el. Uj technológiai eljárást alkalmaztunk a fütő- épületnél és a csillebuktatónál is. A fütőépületnél a pillér-alapozás helyett szovjet rendszerű gépifuróval — fúrt vasbeton cölöpöket készítettünk, a csillebuktató süllyesztését pedig lejt- és függőaktiás módszerrel

oldottuk meg. A technológiai módosításokkal csaknem 2 és fél hónappal gyorsítottuk meg a két mű építését. Javasoljuk, hogy az eddigi újításokat hasznosítsák a második ötéves tervben épülő ércdúsítókban.

Az év végéig gépparkunkat 40 százalékkal növeljük s így a nehéz fizikai munka 70 százalékát ősszel már gépekkel végezzük. Nagyobb részben alkalmazzuk az előregyártott elemeket, különösen a szeparáló építésénél, a tároló-bunker és hütő- épület vasbeton szekrényének föld- besüllvesztésére pedig új technológiai eljárást dolgozunk ki: Nagy gondot fordítunk a szakmunkás utánpótlás nevelésére is. Kérésünkre az MTH kőműves iparitanuló iskolát indított Rudabányán. Jelenleg 60 fiatal tanulja a szakma mesterfogásait — akik pár hónap múlva már önálló munkát végeznek. Dolgozóink az irányelvekre úgy válaszolnak, hogy 1957 júniusában ‘ próbaüzemelésre átadják a vasércdu- sítót.

Pórtélét

Uj városközpont épül majd az Ady Endre utcában

Az ércdusitómű üzembehelyezése, a bánya termelésének növelése nagyszámú munkaerőt igényel. A dolgozók elhelyezéséről jó előre gondoskodnak. Erről beszél Hantó Étidre a bányaüzem műszaki osztályának vezetője:

— Az elmúlt évben — mondotta — a Gyertyánosi-völgyben 64 két-há- romszobás lakást adtunk át a dolgozóknak. Az idén 44 uj lakás épül. Ezek a házak egyemeletesek lesznek. A völgyben még 41 saját bányászház épül ■— közülük 13-ba mar beköltöztek a boldog tulajdonosok, őszig elkészül 3 kprszerű legényszálló is. A második ötéves tervben az Ady Endre utcában szeretnénk felépíteni a leendő bányászváros központját. 700 új lakás .építését terveztük itt. Ezenkívül új tanács- házát, 8 tantermes iskolát, korszerű bölcsődét, óvodát, 380 személyes konyhát, új üzletek egész sorát s egy szállodának megfelelő vendégházat létesítenénk a városnegyedben. A tervek már készülnek.

így nő nagy ipari központtá a második ötéves tervben Rudabánya, a múlt kicsiny bónyászfaluja.

KARMÁN JÁNOS

Akikre az egész község felfigyelt

Ajőst a tavasszal történt, hogy Molnár Jánost, a baktakéki községi pártbizottság titkárát — aki egyben a helybeli Szabad Föld Tsz elnöke is — több egyénileg dolgozó paraszt kereste fel. Elmondták, hogy szorult helyzetben vannak. Egyiknek vetőgép kellene, a másiknak vetőmagra lenne szüksége. A termelőszövetkezet tagsága önzetlenül segített. Vető- magot kölcsönzött és vetőgépet is adott azoknak a dolgozó parasztoknak, akik segítséget kértek a, termelőszövetkezettől. Így szövődött a kapcsolat az egyéniek és a szövetkezetiek között. Később mind több kívülálló gazda fordult tanácsért a nagyobb termelési tapasztalatokkal rendelkező tsz tagokhoz, vezetőkhöz.

Ezt a szoros kapcsolatot más községben — mondjuk Edelény- ben vagy Taktabájon — mindenki a világ legtermészetesebb dolgának tartja. Tudvalévő, hogy például Edelényben és még számos helyen a megyében a termelőszövetkezetek erőseké jobban gazdálkodnak, mint az egyéniek, magasabbak terméseredményeik és a tagok életmódja is különb a kívülállókénál.

Tje Baktakéken nem mehetünk el szó nélkül az örvendetes fejlődés mellett. Ebben a községben, ahol nemrégiben még nem valami szívesen emlegették a szövetkezetet, — a falubeliek felfigyeltek a Szabad Föld munkájára. A baktakéki egyéni gazdák ma sokkal közelebb állnak a termelőszövetkezethez, mint egy-két évvel ezelőtt.

Idegenkedésük azért szűnt meg, mert a termelőszövetkezet tagjai az előző évektől eltérően az idén példát mutatnak a termelésben. A szövetkezet fennállása óta ez az első esztendő, hogy sajátjából tudta biztosítani a vetőmagot. Az** előtt mindig az államtól kért kölcsön. Az idei tavaszon a tagok a mezőgazdasági munkákat időben, jó minőségben végezték el, A gépállomás segítségével a kalászosok és a l<apások vetéséhez szakszerűen előkészítették a talajt. A községben ők kezdték meg elsőnek a kalászosok vetését. Napokkal ezelőtt földbe tették a napraforgót és a burgonyát is, húsz holdon pedig négyzetesen, vetették el a kukoricát.

Qikerük legfőbb titka abban ^ van, hogy a. termelőszövetkezet pártszervezete a fő figyelmet a termelésre, a gazdasági munka megjavítására fordítja. A termelő- szövetkezet vezetői a tennivalókat mindig megbeszélik a pártszervezet tagjaival. Megvitatják a leg* fontosabb feladatokat, megtárgyalják a párthatározatokat, s utána a párttagok az egész szövetkezeti tagság előtt' mondják meg véleményüket, teszik meg javaslataikat. A baktakéki tsz-tien szakítottak az öncélú pártmunkával. A párttagok és pártonkívü- liek előtt egyaránt egy cél lebegt növelni a terméshozamot, gazdaságilag, politikailag megszilárdítani közös gazdaságukat. A párt- szervezet szüntelenül azon fáradozik, hogy a tsz tagság a lehetőségekhez mérten alkalmazza a jól bevált agrotechnikai eljárásokat. A párttagság harcolta ki többek között, hogy a kukoricát és a napraforgót az idén már négyzetesen vetették.

Nem kétséges, hogy idei termés- eredményeik tiilszárnyalják majd a múlt évi átlagol, s elérik, sőt meghaladják az egyéni dolgozó parasztok terméshozamát. Erős

pártszervezettel, odaadó párttagokkal. a becsületes pártonkívüli termelőszövetkezeti tagokkal nagy

tetteket lehet véghezvinni.

baktakéki Szabad Föld

Termelőszövetkezet párt- szervezete haladjon tovább a megkezdett úton.

A

^Megnyílt

a sárospataki vas, műszaki és kisgép kiállítás

Sárospatakon május 9-én, szerdán országos vásárt tartottak. Ennek keretében vas, műszaki és kisgép kiállítást nyitottak meg. A kiállítás keretében a legmodernebb kisgépeket és háztartási eszközöket mutatják be. Egy vagon kerékpárt, egy vagon tűzhelyet és zománcedényt szállítottak ide eladásra.

Megvásárolható a kiállításon a. legújabb tipusu hűtőszekrény is, amely ha a tárolt élelmicikk bizonyos fokra felmelegszik, automatikusan hűteni kezd. Működés közben mutatják meg a mosógépet és kaphatók Danuvia és Pannónia motorkerékpárok is. A kiállítás iránt nagy érdeklődés mutatkozik. . ,

oihuánifi ezermester

Már régóta ismerem Szűcs Lajos 12 holdas vilmáínyj. középparasz- töt. Valahányszor arrafelé visz el az utam, sosem mulasztom el felkeresni ezt az életvidám, nyugtalan, njindig tett rekesz, a kis rögökből is aranyat kovácsoló parasztembert. Ha • első alkalommal véletlenül vonatban találkozunk és nem a frissen szántott barázdák mellett, akkor él sem hittem volna, hogy gazdálkodó. Iparos embernek, munkásnak — szavajárásáról ítélve inkább technikusnak, vagy élettapasztalattal teli, igen jó emberismerettel rendelkező pártfuhkeioná- riusnak gondoltam volna.

Igen sokszor akartam már írni róla. A munkájáról, terveiről, amelyeket mindig valóravált. Eddig azonban hallgattam arm a kérésére, hogy rfe írjak róla, mert nem szeret ő „szerepelni’1. De azért amikor másokról írtam, bizony nem egyszer összehasonlítást tettem Szűcs Lajossal. Sokszor eszembe jutott, hogy mennyivel többet teremne földünk, mennyivel több tejet, vajat, tojást adna a falu az országnak, ha mindenki úgy gazdálkodna, mint ez a vilmimyi közópparaszt.

Most azonban elhatároltam, hogy bemutatom. Szűcs Lajost az Észak- magyarország sokezer falusi olvasójának. Ismerjék meg és gondolkozzanak azon, hogy vajon nem lenne-e érdemes követni az ő példáját?

Utolsóelőtti találkozásunkkor még a régi házban beszélgettünk, ahol kicsit' Szűkösen fért el együtt két család, de akkor már boldogan újságolta, hogy a tanácsháza mellett épül. az új ház. Amikor azt kérdeztem, hogy telik-e szép, kényelmes otthonra, — csak mosolygott,

A'em azt mesélte el, hogy menynyi a péhze, csak azt sorolta fel, hogy miiből mennyije termett. Búzából • például holdanként 18.5 mázsa,' őszi árpából 21 mázsa felett, burgonyából 140 - mázsa felett holdankint. Elmondta azt is, hogy még sosem volt olyan tehenük, amelyik 5000 liter alatt adott volna tejet egy esztendőben; mindig van növendékállat az istállóban, s nem egy 10—12 ezer forintot érő tenyészbikát nevelt már.

Legutóbb már a beköltözés előtt álló új házban találkoztunk. Nagyon kevés ilyen kényelmes, tartós ház áll a faluban. A nagyablakos tiszta szobától, a gyönyörű istállóig, az eresz alá épített galambdúcokig és a nyári konyhába beépített kemencéig minden mesteri munka. Pedig egyetlen egy mester végzett itt el mindent — Szűcs Lajos. Még saját vízvezetéke is van a háznak. Hogy hogyan? A kert végében kis forrás fakad s Szűcs Lajos addig ügyeskedett, amíg ki- . spekulálta, hogyan legyen abból csapokkal működő, rendes vízvezeték, amely sosem apad ki.

A házba csak most költöznek be, de a tornác oszlopai előtt, a vesz- szőből font védő- kosarakban már ott fejlődik a szőlővessző. Csupa nemes tőke s a vil- mányi ezermester mosolyogva meséli, hogy ha számításai

beválnak, akkor a második ötéves terv utolsó esztendejében már gazdagon termő szőlőlugas árnyékolja be a házat. Egy-két kis tonna bora is terem majd közvetlenül az udvaron.

Mert Szűcs Lajosnak mindig azon jár az esze, hogyan lehetne többet termelni, hogyan lehetne minden talpalatnyi földet a leggazdaságosabban kihasználni. Legszívesebben pontosan megírnám, hogy mit, hogyan gondoz, milyen agrotechnikát alkalmaz, mennyi trágyát, hány centis szántást ad a földnek. De talán egy egész* újság is kevés lenne

ahhoz, hogy részletesen, pontosan leírjam, hogyan érte el a messzi környéken ritkaságszámba menő termése redményeke t. Meg azután eszembe jut az is, amit Szűcs Lajos mondott, hogy mindenki köny- nyedén elérhet ilyen termést, aki szereti a földet, szereti a munkát, aki gondolkozik és nem restell tanulni. Mert, amit ő csinál, az nem új. Sok-sok könyvben megírták már az ő módszereit, hiszen a javát ő is könyvből ismeri. Persze a munka, a gazdálkodás szere tete kell ahhoz, hogy a jótanács írott betűjéből hol- 18 és félmázsa búza, 21 mázsa árpa vagy 500 mázsa takarmányrépa teremjen.

Az új ház

konyhakertjében — amelynek szintén kevés párját találni —, ahol majdnem minden korábban terem, korábban érik be, minti másutt. Szűcs Lajos elmesélte, hogy ő is elkészítette a saját második ötéves tervét. A kamrát és a pincét már a ház, alapozásakor nagyobbra szabta,

hogy több férjen benne, mint eddig. A terméshozamokkal kapcsolatiban is van,' terve,

Azt is tudja még növelni, de bosz- szantja, hogy túl közel van az általa elérhető legfelső határ. Például a kukoricát ő is szeretné négyzetesen vetni, de hát nem lehet.:-. Ha kaszával arat az ember, sok idő vész kárba, amit fontosabb munkára is lehetne fordítani, de hát az ő földjein nem tud megfordulni az aratógép. Bajos ez így a 12 holdon a vetésforgóval is:.;

Amikor megkérdeztem, hogyan dolgozik a vilmányi termelőszövetkezet, a Hernádvölgyi Uj Élet —-J Szűcs Lajos kissé meglepődve nézett rám, hogy miért tőle kérdem; De azután úgylátszik megértette a kérdést, mert csak annyit mondotta „Évről-évre jobban. Ha olyan terméseredményeket érnek el, mint én* akkor be is lépek. Mert mégiscsak más az.:. Többet, sokkal többet lehet termelni azokon a • nagy táblákon, s bele is fáradtam már abba* hogy hajnaltól vakulásig dolgozzam* pihenés pedig alig-alig.;

ft

Azt hiszem, hogy nem haragszik meg rám Szűcs Lajos, amiért mégiscsak írtam róla. Csak példaképül szeretném állítani. Nemcsak azért, mert valóban mintag'azda, mert május 1-ig már mindenből teljesítette egész évi beadását és kifizette az egész évi adót, mert saját erőből olyan szép házat épített. Példaképül szeretném állítani a vilin ányi és sok más termelőszövetkezet elé is. Mert bizonyára sok ilyen Sz‘ücs Lajos van, aki kiváló gazda és aki arra vár, hogy a közös gazdaság utolérje, felülmúlja az 5 eredményeit. S akkor, azokon a nagy táblákon talál majd igazán magára, ott tervez, lelkesedik majd igazán Szűcs Lajos és a többi Szűcs Lajosok.

Pozsonyi Sándof

dankint

A Szűcs család: Lajos, az ..ezermester” és felesége. valamint az építkezésnél segédkező András bátyja és annak felesége a legkisebb Sziics csemetével-