Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-09 / 108. szám
r 9 !8£AKMAGYABO!U9KA3 Szerda. 195t. május & A KERESZTESI OLAJMEZÖN iuty::;::::::::::::::::::::::::::;;: A második ötéves terv irányelveiből: »A kőolajtermelés öt év alatt legalább 400.000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1055. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni.« TV agyszerű cél ez — az most a kérdés, hogy Borsod területén a mezőkeresztesi olaj mezőkön milyen lehetőségek vannak az előirányzott feladat idevonatkozó részének végrehajtására? Erre * a problémára kértünk választ, amikor felkerestük az olajtelep munkásait, műszaki vezetőit. Ezen a többszázholdnyi területen 83 kút mélyed a földbe: legtöbb közülök földgázt, vagy kőolajat termel; de van olyan is, amelyik meddő maradt, hiába öltük bele a rengeteg munkát. Dehát előre nem lehet pontosan kiszámítani a föld titkát, a nagy mélységek rejtelmeit. A meddő kút költségeit kifizeti a .többi, mert a kőolajtermelés hatalma^ jelentőségű a népgazdaság számára.’ Persze jobb lenne, ha valameny- nyi kút termelne: több olaj, több valuta — így gondolkoznak a keresztesi olajmurtkásók. S itt mindjárt hadd tegyük meg az első észrevételt: Nagyszerű emberek dolgoznak a telepén. Valamennyien állandóan azon törik a főjüket, hogyan, miként lehetne a termelést fokozni. Számolgatják, hány vagonnal gazdagították az országot? Most pedig azon töprengenek, hogy a meddő kutakból is hogyan tudnának valamilyen hasznosítható terméket nyerni. Egyik csoportjuknak már megvan az elgondolása. s pár napon belül meg is akarják valósítani. Hogy mit akarnak csinálni, azt egyenlőre még nem árulják el. Újításon, ésszerűsítésen gondolkodik itt úgyszólván minden ember: a művezető, a villanyszerelő, a kútmester és a szi- vattyu kezelő.« Valamennyien ismerik a második cVíVes terv irányelveit és mostanában ezekről beszélnék légtöbbet. Bár a terv a nagyobb teljesítményű zalai mezőkre irányozta elő a termelés. emelésének nagyobbik részét, itt Kérész-, , résén is keményebb munkára szólítja az embereket. — Milyenek itt a lehetőségek? — kérdeztük először Kanizsai István elvtárstól, a II-ets telep főművezetőjétől. — Elég nagyok — felelte. — De sok nehézség gátolja munkánkat. Egyik hátrány az, hogy az olaj mező meglehetősen ismeretlen alattunk. Több kútnál elégtelen volt a fúrás, s nincsenek, olyan adataink, amelyek segítségével tervszerűbbé tehetnék a kitermelést. Véleményem szerint az olajhozam növelésére a meddő kutakat geológiáikig újra meg kellene vizsgálni és segédgázzal kellene megkönnyíte- nünk az olaj felszínre futását. Ez lenne aránylag a leggazdaságosabb és legcélravezetőbb .módszer. A mélyszivattyus termeltetés a jelenlegi technika alapján szintén több okból nem megy. Nehezítő körülmény itt az olaj nagy dermedés! foka is. Már 35—4-0 Celsius foknál annyira sűrűsödik a felszínre jutó olaj hogy a parafinki- válás teljesen eltömitj a szállító- csövet, amelyet csak nagynyomású komoresszorgázzal tudunk szabaddá tenni. Ez meglehetősen veszélyes és költséges módszer. Ezért volna szükség szerintem még több segédgázra amellvel a drága valutát érő pakurát is meg lehetne takarítani. E cél érdekében legalább 2—3 gáztermelőkut feltárására van szükség. i^ike Gábor és Cukor Andor ^ mérnök elvtársak véleménye szerint azonban nincs különösebb jelentősége a kutak megújításának. Hiszen lehetséges, hogy ez felesleges pénzkiadást jelentene, amely csak növelné a költségeket. Ahhoz, hogy a második ötéves terv irányelveit meg tudják valósítani. elsősorban a technikai berendezések korszerűsítésére van szükség. Legfontosabb cél, hogy a második' ötéves terv során lassítani tudjuk a természetes hozam- apadást. Ezért van szükség a fejlettebb módszerű kutmunkálatokra. A közeljövőben egy újszerű szovjet gyártmányúi műszerrel, az úgynevezett: mentron szelvényezéssel átvizsgálják majd a különböző rétegeket, s az W nyert adatok alapján kidolgozzák a termelés fokozásának tervét. E módszerrel remélhetőleg lényegesen emelkedik majd a keresztesi olajtelep tel. jesítménye: Természetesen, ha az előzetes talajkutatás eredményesnek bizonyul, megnyitják gáztermelésre a meddő kutakat is. Cike és Cukor mérnök elvtársak a ipentron szelvényes vizsgálattól meglepő eredményeket várnak. ÓNODVÁRI MTKLÓS Megkétszerezték vállalásukat a sajókazai bányászok A sajókazai bányaüzem dolgozói május 1 tiszteletére második negyedéves tervükön felül 2700 tonna szén kitermelését vállalták. A szénben haladó elővájásokon dolgozó F. 4-es kombájnos-brigádok, valamint a frontfejtésen dolgozók közös erőfeszítésének eredményeként a negyedévre terven felül vállalt szénmennyiséget a munkásosztály nagy ünnepéig már a felszínre szállították. Az elmúlt napokban a frontbrigádok, kombájhosok és műszakhar- madok csaknem 50 értekezleten beszélték meg a második ötéves terv irányelveit. A bányászok felszólalásából az az egységes elhatározás csendült ki, hogy valamennyien jobb munkával,, több szénnel akarnak hozzájárulni a terv megvalósításához. A bányászok elhatározták, hogy a második negyedévre pótválla-, lást tesznek: újabb 2700 tonna szén terven felüli kitermelésére tettek ígéretet. A szavakat a május 1-i verseny után ismét tettek követték. A sajókazai bányaüzem május első öt napjában kivétel nélkül túlteljesítette napi tervét, s szombatig előírt havi tervével 103 százalékot ért el, JLwd&zciink utjúk A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK keleti erőművében hat hónapi szorgalmas tanulás után eredményesen vizsgáztak a turbina-gépész tanfolyam hallgatói. 178 vizsgakérdésre készültek fel. Józsa Lajos és Zará- nyi Dezső mérnök elvtársak nagy segítséget nyújtottak az erőműnek, amikor szaktudásukat átadták ezen a tanfolyamon a dolgozóknak. Józsa és Zaránvi elvtársak, valamint Gábor Béla főmérnök elvtárs fáradságot nem ismerve foglalkoztak a tanfolyam hallgatóival, hogy azok a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért folyó harcban eredményesebb munkát végezhessenek. Segítségükért ezúton mond köszönetét. VIDA KÁLMÁN és 23 turbinagépész társa. GÖNC községből május 6-ám elindult a dunamenti árvízkárosult vidékre az önkéntes segítő munkát vállalt kisiparosok első csoportja. A 12 tagú kőműves-brigád egy hétig dolgozik Mohácson az árvíz- károsultak in házainak felépítésén. A gönci kisiparosok ács-brigádja az elkövetkező hetekben utazik le Mohácsra. FEHÉR FERENC. * L ÁDPETRI községben a nemrégiben alakult Béke Termelőszövetkezet tagsága már együtt végzi a tavaszi munkákat. A kis termelőszövetkezet csak egyetlen pár lófogattal kezdte meg a közös munlcát, de a gépállomás segítségével minden növényt idejében elvetettek. A termelőszövetkezet tagjait nem egy napon már hajnali öt órakor kint látni a határban, ahol késő estig szorgalmasan dolgoznak, hogy már az első esztendő* ben gazdag eredményeket érhessenek el. A Béke Tsz tagjai példát mutatnak az egyéni gazdáknak, akik kíváncsian figyelik munkájukat. AZ EDELÉNY1 járási művelődés háea zenetermében élénk az élet. Az általános iskola kis úttörőinek 9 tagú zenekara tartja Itt gyakran próbáit. Az ügyes kezek fürgéit mozognak a hangszereken. A hegedűsök közü* Szabó Béla és Fazekas Irma. a tangóharmónikások közül pedig Hegyaljai István a legügyesebb. A kis zenészek május 1-én mutatkoztak be. s az edelé- nyl úttörők nagyon büszkék arra. hogy saját zenekaruk van. A községben egyre többen érdeklődnek a zenetanulás Iránt. Egyre többen jelentkeznek az edelényl zenei munkacsoportba, hogy különféle hangszereken megtanuljanak játszani és tagjai lehessenek a zenekarnak. BALOGH SÁNDOR * A TIBOLDDARÓCI Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága nagy nehézségekkel küzdött a tavaszi munkák kezdetén. Nem tudtak elegendő munkaerőt biztosítani a vetésekhez. mert jónéhány tsz tag nem vesz részt a közös imínkában. Annak ellenére azonban, hogy né- hányan cserbenhagyták szorgalmasan dolgozó társaikat, a tsz mégis kiváló eredményeket ért el. Minden növényt idejében elvetettek. Kukoricájuk 30 holdon négyzetesen került a földbe. Azok. akik kivonják magukat a közös munka alól, nemcsak a tsz tagsága, hanem az egész község előtt szégyenkezhetnek. A szomszédos sályi Szabad Föld Tsz vezetősége is segítségére sietett a Rákóczi Tsz tagságának; A sályi tsz-ből egy 12 tagú szőlészeti brigád önként jelentkezett és segített bekapálni a Rákóczi Tsz 6 holdas szőlőjét. NAGY JÓZSEF. A Borsod megyei maiematiM háromnapos aokétja A Ból.vai János Matematikai Társulat miskolci csoportja az Eötvös Lóránt Fizikai Társulattal, a borsod- megyei és a Miskolc városi tanácsok oktatási osztályaival, valamint a Pedagógus Szakszervezettel karöltve az idén is megrendezte a megyei mate- matika-fizikaszakos tanárok számára továbbképzési ankétjét. Az április 28—30-án tartott továbbképzési naI., r* Az elmélet napi kérdései + A második ötéves terv irányelvéit vizsgálva szembetűnő, hogy azok milyen messzemenően figyelembe veszik a hazai viszonyokat, sajátos adottságainkat. A feladatok, amelyeket a tervezet elénk állít azért megoldhatók, reálisak, mert az első ótéves terv — az elkövetett hibák ellenére—^, a szocialista iparosítás sikereivel biztosította további fejlődésünk legfontosabb feltételeit. A terv a hazai viszonyok, elsősorban az ötéves terv tapasztalatainak elemzése alapján készült. Megmutatkozik ez áz irányelvek alapvető, jellemző vonásaiban: 1 A szocialista iparosítás további, de az.ed■ diginél körültekintőbb folytatásában, s az ipar műszaki színvonala elmaradottságának/fel- számolásában. ó A szocialista országokkal való szoros és tervszerű gazdasági együttműködés kibontakozásában. Ezeket figyelembevéve kell vizsgálni az ipar tervezett arányait is. A szocialista ipar fejlesztési üteme és a műszaki színvonal emelése „Az iparosítást olyan ütemben kell folytatni mondja a tervezet —hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 50—52 százalékkal növekedjék.“ Ez a fejlődési ütem lényegesen kisebb annál, amelyet az előző ötéves terv előirányzott. Sőt. összehasonlítva a Szovjetunió 65 százalékos és a népi demokratikus országok többségének 50 százalék feletti előirányzatával, lassúnak mondható. ' A rendelkezésünkre álló anyagi eszközök azonban ennél gyorsabb fejlődést nem tesznek lehetővé. Ismeretes, hogy az elmúlt két esztendőben a beruházási célokra 'rendelkezésre álló eszközök mennyisége kevés volt és még 1958- ban sem fogja elérni a kívánt színvonalat. Ilyen körülmények között a beruházási összegek zömét nem új nagy létesítményekre, hanem főleg a meglevő üzemek bővítésére, rekonstrukciójára, a műszaki fejlesztés viszonylag gyorsan megtérülő módozataira kell fordítani. E célkitűzést megvalósítva tudjuk biztosítani, hogy a munka termelékenységének növekedése felülmúlja az első ötéves tervben elért színvonalat. Míg 1950— 1955 között a termelés növekedésének egyhar- mad részét, addig 1956—1960 között kétharmad részét biztosítja a munkatermelékenység emelkedése. A második Ötéves terv időszakában tovább íoiytátódik a Lenin Kohászati Művek rekonstrukciója. A vállalat dolgozóira ez azt a feladatot rója, hogy elsősorban a minőség javítását szolgáló intézkedéseket (például: az. ércelőkészí- tés; javítását, a felműszerezést, stb.) valósítsák taeg. Az ipar néhány alapvető kérdése a második ötéves terv irányelveiben pok szerves részét alkották annak a szaktárgyi, pedagógiai és politikai továbbképzésnek, mely a pedagógusok számára 1950-ben országszerte megindult. A megye területéről összesereglett, mintegy 80 résztvevő számára e három nap gazdag élményt jelentett; Az első napon Hetényi György oktatási osztályvezető megnyitója után a Földes Ferenc-gimnáziumban Kósch János és dr Darkó Béla tanárok tartottak matematikából és fizikából bemutató tanítást. Mindkét-, előadás a pedagógiai tapasztalatcsere, bő forrása volt. A tanításokat Bede Lajos, illetőleg Törő Gábor szakfelügyelő tartalmas előadásai által bevezetett viták követték. Ellátogattak a nevelők a diósgyőri Kilián György-gimnáziumba is. Délután az egyetemen folytatódott az ankét, ahol Nagy Elemér professzor a tranzisztorról tartott előadást. Ezután a fizika tanszék oktatói mutattak be kísérleteket fotócellával és katódsugár oszcillográffal. Dr Gáspár Gyula, a matematika tanszék vezetője új területekre rávilágító geometriai előadást tartott. A délután hátralévő részében a matematikai és ábrázoló geometriai tanszék által rendezett műszerkiállítást tekintették meg a pedagógusok. A különböző matematikai gépeket és műszereket, valamint az ábrázoló geometriai szemléltető eszközöket a tanszékek oktatói ismertették. A második nap műsora autóbusz- kirándulás volt a kazincbarcikai hőerőmű és vegyikombinát megtekintésére, este pedig a Nevelők Házában rendezett klubesten dr Borbély Samu professzor a politechnikai oktatás egyes kérdéseit ismertette az egybegyűltek előtt. Április 30-án a Földes-gimnáziumban volt az ankét befejezése, ahol Borbély Samu és Reimann István előadásai hangzottak el. Mindkét előadás, különösen Borbély professzoré, élénk visszhangra talált a hallgatóság között. Dr Bóna Ervin zárószavaiban megállapította. hogy az ankéten elhangzottakat a nevelők tanítási munkájukban jól felhasználhat iák és ösztönzést is kaptak a további önképzéshez. [ Az ankét olyan témákat tárgyalt, I melyek a matematika és fizika tanításának legaktuálisabb kérdései! A modern fizika és technika, a korszerű oktatás s a politechnikai nevelés. mint egész nevelésügyünk soron- levő kérdései kerültek megvitatásra. Megállaoíthatjuk. hogv e hosszabb perspektívájú munkának, melyet az oktatásügyi szervek, különösen a Bolyai János Matematikai Társulat nagymiskolci tagozata végzett, kezdenek jelentkezni a sikerei. Megyénkből évről évre több tanuló nyer díjakat az Arany Dániel és Rákosi Mátyás matematikai versenyeken s minden remény megvan arra, hogy e sikerek a jövőben még gazdagodni fognak. Dr NIKODÉMUSZ ANTAL A vegyiipar jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt két évtized folyamán, a világon míndenüt az iparinak ez a területe került előtérbe. A nyugati országokban például a textilipar közel 3í százalékban műanyagot dolgoz fel. A vegyiipai fejlesztése ezért például a textilnyensanyag problémájának megoldását is jelenti. A vegyiipai fejlesztése nagyjelentőségű a fémipar szempontjából is. Jól mutatja ezt, hogy az USA géoko- esi iparában például a fém 20 százalékát PVC tipusu műanyagokkal sikerült pótolni. A vegyiipar fejlesztése végül, de nem utolsósorban a műtrágyatermelés növelésén keresztül bázisát, képezi a mezőgazdasági termelés 27 százalékos emelésének is. Ennek jelentősége szinte felmérhetetlen, mert mezőgazdaságunk jelenlegi színvonala mellett minden egy mázsa az eddigin felül felhasznált műtrágya egy mázsa érmésnövekedést eredményezhet: Ezért iehetünk büszkék arra. hogy megyénket érte a borsodvi- déki vegyiművek megépítése után az a megtisztelő feladat, hogy területén épüljön fel a násodik ötéves terv és egyben a vegyiipar legnagyobb létesítménye, a tiszamenti vegyimű. Ez az üzem óriás évi 6000 tonna PVC-t. ÍCKH) tonna Orion tipusu műszálat (a g3rapjunál jobb minőségű textilanyaeot). 10.000 torma karbamidot 'állati tápszert), 10.000 tonna szintetikus alkoholt is 300.000 tonna rnűtrágj'ának megfelelő szinté- :is gázt fog előállítani. Külön kell szólnunk a villamosenergialev- nelésről. Ez az egész ipar fejlesztésének, a mű- ;zaiki színvonal emelésének kulcsa. Kellő meny- lyiségű villamosenergia nélkül ma már sem- niféle modem ipari termelés nem lehetséges. A ’illamosenergia termelésnek ezért az egész ipar “■lőtt kell járnia. Első ötéves tervünk végrehajtása során villamosenergiatermelésünk nagyrészt objektív nehézségek — például fémhiány, beruházási nehézségek — miatt elmaradt a nemzetközi szinvonal- tól. Az ipari termelés minden egy százalékos növekedésének csak 0.7 százalékos villamosener- giatermelés növekedés felelt meg. A második ötéves terv időszakában részben új erőművek — például a tifizapalkonyai 225.000 KW-os hőerőmű — építésével, valamint a már meglévő erőművek bővítésével — például a borsodi hőerőmű építésének befejezésével — meg kell változtatni ezt az arányt és el kell érni, hogy az ipari termelés minden egy százalékos növekedésére 1.3 százalékos villamosenergiatermelés növekedés jusson. Ez ‘ megalapozza a gépesítés fokozását azáltal, hogy jelentősen (közel felével) növeli az iparban egy munkásra jutó vülamosenergia- mennyiséget. (Folytatjuk.) Az ipar belső arányainak megállapításánál figyelembe kellett venni, hogy éppen az alapvető nyersanyagokból nem áll elegendő rendelkezésünkre. Hazánkban ezért a külkereskedelem — a nemzetközi munkamegosztás — különösen nagy szerepet játszik. Jól mutatja ezt hogy a társadalmi össztermék ex,portra jutó hányada nálunk tízszer akkora, mint a Szovjetunióban. Miután a könnyűipari termékek ára a világpiacon rendkívül alacsonyra süllyedt és köny- nyűiparunk 65—70 százalékban importanyagokkal dolgozik, egj'edül a nehézipari és ezen belül is elsősorban a munkaigényes gépipari termékek exportja gazdaságos. Az A és B szektor fejlesztési üteme között az A szektor javára mutatkozó 20 százalékos ütembeli különbség — szemben a Szovjetunió hatodik ötéves tervében előirányzott 10 százalékos különbsége —. azt fejezi ki, hogy míg könnyű ipa i*unk főleg belső szükségletre termel, addig a nehézipar fejlesztésénél az exportszükségleteket is figyelembe kellett venni. A B szektor (a fogyasztási cikkek termelése) 40 százalékos fejlesztése elegendő a hazai szükségletek fedezésére, hiszen az alapvető ipari termékek termelése ennél lényegesen jobban fog növekedni. A vállalatoknál a vezetők és a beosztott dolgozók részéről gyakran lehet a panaszt hallani, hogy nincs anyag, illetve kevés, vagy nem jó minőségű anyagot kapnak. Emlékszünk arra is, hogy a téli időszakban a villamosenergia ellátásban még a közelmúltban is zavarok voltak. Iparunk alapvető feladata, hogy ezeket a nehézségeket — a feldolgozó és anyagipar aránytalanságait — megszüntesse, ezért a tervjavaslat a feldolgozó ipar 40—48 százalékos növekedésével szemben az alapanyagipar 57—58 százalékos fejlesztését javasolja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nehézségek egyik napról a másikra megoldódnak. Az alapanyagtermelés elmaradottságának felszámolásához legalább 2—3 esztendő szükséges. Ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudjuk, megyénk dolgozóira is igen nagy munka vár. Rudabányán meg kell építeni a vas- éredusítót, biztosítani kell, hogy — főleg az új technika bevezetése révén — a borsodi bányák fedezzék a megye szénszükségletének jelentős részét. A vegyiipar és a villamosenergia termelés fokozásának hatalmas jelentősége Az alapanyagprobléma megoldásának kulcsaként pártunk III. kongresszusa a hazai alapanyagok fokozottabb felhasználását jelölte meg. Ennek útja elsősorban a vegyiiparnak, az összes többi iparágat felülmúló fejlesztési üteme. A vegyiipar fejlesztéséihez kiváló barnaszénnel és kőolajjal rendelkezünk. Ennek alapján fog növekedni a vegyiipar termelése a jelenlegi színvonal kétszeresére.
