Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-08 / 107. szám
A MÁSODIK OTEVES TERV IRÁNYELVEIBŐL © A műszaki tervezés legfőbb problémái Á második ötéves terv irányelvei újabb távlatokat nyitottak meg hazánk szocialista építésében. A termelés növelésével, a termelékenység fokozásával és az önköltség csökkentésével megteremtjük a nemzeti jövedelem 42—43 százalékos emelésének alapját, ami biztosítja a beruházási előirányzat első ötéves tervhez viszonyított 20 százalékos emelkedését, lehetővé teszi, hogy 80 milliárd forintot fordítsunk a népgazdaság fejlesztésére. A tervben a népgazdaság valamennyi ágának, az ország valamennyi megyéjének fejlesztése teret kapott. Különös örömmel, büszkeséggel töltenek el azonban bennünket a megyénk fejlesztését szolgáló tervek. Tiszapalkonya, Kazincbarcika, Rudabánya, Ózd, Diósgyőr továbbépítése, a tokajhegyaljai rekonstrukció megvalósítása, a miskolci új húsfeldolgozó üzem létesítése, az 5 kilowattos teljesítőképességű televíziós adó üzembehelyezése, mind fényes igazolása pártunk helyes, országépítő politikájának. Az irányelvek tervezete az építő- és építőanyagipar, a műszaki tervezés, a gazdaságos- beruházás, a takarékosság és a minőségi munka kérdésével is részletesen foglalkozik. Az építőanyagiparral kapcsolatban meg kell említenem, hogy mi már a második ötéves terv első évében is azon leszünk, hogy az igényeket a megyei termelésből elégítsük ki. Nem lehet folytatni azt a gyakorlatot, hogy a téglát Dunántúlról szállítsuk, amikor Mályiban Középeurópa legnagyobb téglagyára termel s a megyében ezenkívül még hat téglagyár van. Meg kell említenem, a sátoraljaújhelyi mészpuccolán problémáját is, E szép új üzem kapacitását jelenleg nem használjuk ki megfelelően. Alapos kutatómunkára lenne szükség. hogyan lehetne a mészpuccolánt gazdaságosabban felhasználni például összerakható épületelemek, ■tetőszerkezetek gyártására. Fontos lenne ez azért, is, hogy a sátoraljaújhelyi szabad munkaerő egyrészét lekössük. Az irányelvek helyesen állapítják meg, hogy: „Az építési tevékenység messzemenő átalakítását kell megindítani és ezzel az építkezések lényeges meggyorsítását és olcsóbbá tételét elérni *. Tűrhetetlen ugyanis, hogy egy-egy általános iskola, kisebb bölcsőde építése sokszor másfél-két évig tart s ugyanakkor a munka minőségileg sem kifogástalan. A sajó- szentpéteri bölcsődét például 1954- ben kezdték el építeni, de még ma sem fejezték be. Örömmel üdvözöl jijk az építkezés időtartamát é (költségét meghatározó normák ki dolgozására irányuló elképzeléseket s javaslom, hogy rendeljék el a személyszerinti felelősségre vonást is. ;A műszaki tervezés legfőbb prob lémája a határidők lazasága, a túl méretezés, a komplikáltság és í magas tervezési költség. Még ma is készülnek olyan műszaki tervek amelyekből hiányzik a vízellátás, a csatornázás, a villany bevezetés, az út, járdaépítés és a teleprendezés megoldása. Csak az alapberuházás elkészítése után kerül sor ezek megtervezésére, ami az átadást jelentősen késlelteti. A második ötéves terv irányelvei között szó van a beruházások jó előkészítéséről is. Bizonyára keve sebb hiányosság fordul elő, ha ; programot körültekintően adják meg, s annak összeállításakor kikérik a tervező véleményét. Ha munkánk e részén javítunk máris nagy lépésekkel 'haladhatunk előre a műszaki tervezés problémái nak megoldásában idő&zerű a beruházások jobb elő készítéséről beszélni azért is, mert rövidesen sor kerül az 1957. évi beruházási tervjavaslatok kidolgozására. Ennél a második ötéves terv irányelveit már érvényesíteni kell Kezdjük el tehát azonnal a telepi tési, elhelyezési és gazdaságossági kérdések tisztázását. A tervjavaslatok elkészítése után azonnal rendeljük meg a műszaki terveket, hogy 1957. évi beruházásaink műszaki tervei már az év végén rendelkezésünkre álljanak. Valamennyi beruházási munkában érdekelt szerv foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Induljon élő vita — az újságok hasábjain is — a beruházási munka megjavításának módjáról és módszereiről. Akkor leszünk méltók pártunk s a dolgozó nép bizalmára, ha megmutatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel az irányelveknek megfelelően gazdálkodunk, többet és szebbet alkotunk a szocializmus építése során. VARGA SÁNDOR, a megyei tanács beruházási csoportjának vezetője. TERMEIES NAGY TERVEK MEGVALÓSÍTÓ! A FIATALOK Napok óta foglalkoztatják máso-- dik ötéves tervünk irányelvei a Lenin Kohászati Művek dolgozóit. Igen érthetően, hiszen szívet-lelket melegítő nagy tervek ezek. Sokszoros érdeklődéssel tanulmányozzák a tervezetet a fiatalok, hiszen tudják, hogy ez az ő jövőjüket foglalja magában. S lehet-e ennél szebb, boldogabb holnapot még csak álmodni is? A gyár vezetősége — személyesen Valkó Márton elvtárs Kossuth- díjas igazgató — azzal a kéréssel fordult a DISZ-hez, hogy vállaljon védnökséget a második ötéves tervben létesülő beruházások, többek között a legnehezebbnek ígérkező finomhengerdei rekonstrukció felett. A fiatalok között lelkes visszhangra talált a kérés, s megkezdődtek a viták, hogyan oldják meg a nagy feladatot. Tanácskozásra, ült össze a nagyüzemi DISZ-bizottság mellett működfiatal műszakiak tanácsa is, hogy a mérnökök, technikusok aprólékosan megbeszéljék: milyen teendő hárul rájuk a terv megvalósításában. Gácsi Ferenc a nagyüzemi DISZ- bizottság titkára ismertette 16 ifjú műszaki előtt, hogy az ötéves tervben mit valósítanak meg a kohászati üzemben. Elmondotta, hogy a gyárat mintegy 800 millió forintos beruházással bővítik, korszerűsítik. Ebből az'összegből az acélmű-: ben 91, a három hengerműben pedig 126 millió forintot költenek a termelés korszerűsítésére. A legfontosabb feladat az acélműben a folyamatos öntés megoldása, a középhengersoron a gyártási profil kialakítása, valamint valamennyi gyárrészlegben pedig a TMK fejlesztése. A fiatal műszakiak tanácsa foglalkozott egy nagyon aktuális problémával: a szakmunkások, főleg a fiatal munkások szakmai tudásának növelésével. Elhatározták, hogy szakcsoportokat alakítanak, amelyek keretében minden szakmában a technikai követelmények színvonalára fejlesztik a fiatal szakmunkások tudását. Az egyik fiatal mérnök szóvá- tette azt, ami már régebben foglalkoztatja a gyár szakembereit: az új beruházások terveit sokkal ésszerűbben. a helyi ismeretek birtokában alaposabban itt helyben kellene elkészíteni. A fiat-lók mű-; szaki tanácsának tagjai szívesen vállalnák ezt akár munkaidőn túl is, mert ezzel elkerülnének olyan hibákat, amelyekkel ma még sajnos nagyon gyakran találkoznak. A KGMTI tervezői ugyanis íróasztal mellett nem mindig a legjobb terveket készítik. A megbeszélésen kialakult vita igazolja, hogy a fiatalok erejük, tudásuk legjavával akarják segíteni a második ötéves terv megvalósítását. S hogy ez sikerüljön, a jövőben még szélesebbkörű vitát kezdeményeznek. A Lenin Kohászati Művek DlSZ-ftataijai megvitatják, hogy milyen létesítmények felett vállaljanak védnökséget, számba veszik mire futja erejükből. Szükség van erre a vitára azért is, mert a követelmények az eddigieknél nagyobbak s a DISZ nem Wíet könnyelmű Ígéretet. Mielőtt elvállalnák, teljes nagyságában látniuk kell a rájuk háruló teendőket, mert csak úgy tudnak megbirkózni velük. A fiatalok műszaki tanácsának vitája a jövőben még termékenyebben folytatódik s hozzájárul ahhoz, hogy a diósgyőri fiatalok méltóan kivegyék részüket a második ötéves terv végrehajtásából, úgy ahogy azt tőlük a párt elvárja. Mi 1960 A második ötéves terv irányelvei előírják, hogy öt esztendő alatt 54 százalékkal növelni kell a villamosenergia termelést. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban az évi villamosenergia termelésnek el kell érnie a 8350 millió kilowattórát. A villamosenergiaipar fejlesztésére öt év alatt legalább 6.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. Be kell fejezni a 200 ezer kilowattos borsodi (Kazincbarcika) és a 225 ezer kilowattos tiszapalkonyai nagy erőműveket. A borsodi dolgozókra tehát hatalmas feladatok várnak a villamosenergia termelés növelésében. Nemcsak villamosipari szakembereinken, hanem a kazincbarcikai és tiszapalkonyai hatalmas erőművek építőin és szere íSin is mulik, hogy második ötéves tervünknek ezt az ipar fejlesztése szempontjából rendkívül fontos irányelvét is maradéktalanul teljesíthessük. Gazdag program a mezőgazdaság fejlesztésére A szikszói járási tanács mező- gazdasági osztályának dolgozói az elmúlt héten részletesen megtárgyalták a második ötéves terv irányelveit. A mezőgazdaságra vonatkozó rész minden egyes pontját külön-külön alaposan megbeszélték. Világos képet alkottak arról, hogy a járásban milyen feladatokat kell megoldani a második ötéves terv folyamán. Az osztály dolgozói a sikeres munka biztosítására sok értékes javaslatot dolgoztak ki, amelynek na gy részé t m ár eibben az évben végrehajtják. A kukoricát a tervezett 50 százalék helyett 70 százalékban négyzetesen vetik. Habár a járás szántóföldjei sokhelyütt dombosak, ahol csak mód van rá, gépi művelést alkalmaznak. Nagy területeken feltötrfk az elöregedett legelőket, s azokba takarmánynövényeket vetnek. Mindent elkövetnek, hogy a Minisztertanács határozatát a mezőgazdasági termelés növelésére ne csak teljesítsék, de jóval túl is szárnyalják. Ezért az idén a tavalyihoz képest ötször akkora, az ötéves terv végére pedig tízszer akikora területen végeznek hormonos gyomirtást. Növelni fogják a járásban az öntözéses területet is. A jelenlegi 67 hold helyett az ötéves terv végére már 700 holdon — elsősorban a HerEgy hónappal a határidő előtt megkezdi kísérleti üzemelését a tiszapalkonyai erőmű első gépegysége Tiszapalkonj’a határában épül második ötéves teryünk büszkesége: az ország legnagyobb hőerőműve. A hatalmas létesítményen a meleg tavaszi napokon meggyorsult a munka. Az üzemépületben a csehszlovák és magyar szerelők már a harmadik óriás kazánt építik. Egy-egy kazán elkészülte után naponta annyi gőzt termel, mennyivel 17.500 kétszobás összkomfortos lakást lehetne fűteni. Az elmúlt hetekben megkezdték a vízlágyító, a szűrőház és a vagonbuktató gépi-berendezéseinek szerelését is. Az erőmű első ’ gépegységének indulásáig azonban még nagy feladatok várnak az építőkre. El kell készíteniük — többek között — a vízkiviteli művet, a technológiai csatornákat, a 120 méter magas kéményt, a szénszállító és tároló berendezést, a szabadtéri állomásokat s a rekuperációs művet. A termelékenység növelése, a munka jobb elvégzése érdekében a 31/2. Építőipari Vállalat vezetősége — a dolgozók segítségével — elkészítette második ötéves tervjavaslatát, A nagy munkában 400 : műszaki és fizikai dolgozó vett részt. Az építőbrigádok több mint 40 kisgyűlésen beszélték meg a további feladatokat és észrevételeikkel, hasznos javaslataikkal segítették a vállalat második ötéves tervének elkészítését* Jászberényi József kőműves brigádvezető például kérte a vezetőséget, hogy a jövőben szervezzen nagylétszámú komplex-brigádokat s ahol lehetséges, vezessék be az egyösszegű utalványozást. Ennek ösztönző hatása van, mert emelkedik a dolgozók keresete s így növekszik a termelékenység is. Szemes János betonozó brigádvezető javasolta, hogy egy-egy fontosabb munka megszervezésénél a műszakiak hallgassák meg a fizikai dolgozók véleményét is. Elmondotta, hogy a Il-es számú turbina-alap betonozásánál 7 nap alatt 2 heti munkát végeztek el. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a betonozás megkezdése előtt gondos tervet készítettek. Három betonkeverő géppel dolgoztak — amelyeket a cement- és kavicstárolók közelében helyeztek el. A gépektől a munkahelyig csillevágányt fektettek le és így egyszerre három irányból ömleszthették a betont. Kérte, hogy ezt a módszert alkalmazzák a többi iurbinaalap építésénél is. A dolgozók felhívták a vezetőség figyelmét arra is, hogy a második ötéves terv sikeres teljesítése érdekében jobb gépekre van szükségük. Szóvátették, hogy különösen a betonkeverő- és emelőgépeknél gyakori az üzemzavar. Megbírálták a karbantartó vállalatot, amely gyenge munkát végez. Elismerték azonban, hogy ők sem gondozzák kellően az építőgépeket. A kisgyűlések után fokozódott a munka lendülete. A pártbizottság az első gépegység mielőbbi indulásáért szólította harcra a dolgozókat, a DISZ-bizottság pedig mozgósította a fiatalokat: vállaljanak védnökséget a gének felett. A 31/2. Építőipari Vállalat műszaki gárdája ez idő alatt — a dolgozók javaslatait figyeltmbe- véve — elkészítette a második ötéves terv első évének részletes tervét. Elhatározták, hogy egyes fontos építkezések határidejét lerövidítik. így például az üzemépület vezénylőtermét 20 nappal előbb, a szabadtéri állomásokat pedig július 1-re átadják a szerelőknek. Ezévi tervüket 30 nappal előbb befejezik s így az erőmű első génegy- sége határidő előtt egy hónappal, december 1-én megkezdheti kísérleti üzemelését. A dolgozók megfogadták, hogy az év hátralévő részében terven felül több mint félmillió forint értékű munkát végeznek el. Az építkezéseken kemény harc in- duH s péntek délután megszületett az első győzelem: az üzemépület gépházi részében megkezdték a Il-es számú 75.000 literes táptartály nyomáspróbáját. nád völgyében — fognak öntözéses zöldségtermelést folytatni. •Fejleszteni fogják a nagyüzemi gyümölcstermelést is. A nemrégiben telepített gadnaii és felsővadászi gyümölcsösök termésének feldolgozására aszalóüzemet létesítenek. Szikszó és Aszáló környékén régebben igen jó minőségű szőlő termett. Elhatározták, hogy a két községben ismét fellendítik a bortermelést, kidolgozzák a szőlőtermesztés rekonstrukciós tervét. Az állattenyésztés fejlesztését segíti elő a rétek és legelők gyomtalanítása is. Ezt a munkát még az idén elvégzik, hogy jó minőségű, tápértékben gazdag takarmányt biztosítsanak az állatoknak. Arra törekednek, hogy a szarvasmarhaállományt számbelileg és minőségileg gyarapítsák. Ebben számítanak a szikszói mesterséges megtermékenyítő állomás segítségére is. Fejleszteni akarják a sertésállományt. A túlnyomórészt mangalica fajta sertésállományt hússertés fajtájúra cserélik fel, amelyhez fokozatosan megteremtik a tartási és takarmányozási feltételeket. A juhállomány növelésével az ötéves tervben nagymennyiségű gyapjút akarnak adni a népgazdaságnak. Egyre csökkentik ugyanakkor a lóállományt. Nagy területen termelnek pillangós vetőmagv^kat, hogy a következő években bőségesen vethessenek fehérjédus takarmányokat; A termelőszövetkezetek az idén 12.000 köbméter silótakarmányt készítenek, s több tsz-ben — így Gadnán, Felsővadászon és Kupán —* új silógödröket építenek. Az állat- tenyésztés fejlesztését korszerű berendezésekkel is elősegítik. A szikszói Vörös Csillag és a fciskánizsi Haladó Tsz villamos fejőgépet és önitató berendezést kap. A szikszói járásban jelentősen gyarapítani 1 akarják a termelőszövetkezeteket, növelni a szocialista nagyüzemi gazdaságok területét, mert csakis a közös gazdaságokban alkalmazhatják eredményesein a fejlett agrotechnikai eljárásokat, a termésnövelő jó módszereket. Putnoki tanácstagok javaslata A putnoki tanácstagok átgondolták, megvitatták az ötéves terv irányelveit. Különösen az ragadta meg a figyelmüket, hogy pártunk és kormányunk nagy mértékben fejleszteni kívánja a borsodi bányákat; Ebbe a fejlesztési tervbe Pu fenek is beleesik. A tanács vb. tagjai már arról gondolkodnak, hogy a bánya fejlesztése következtében megnövekedett lakosságot hogyan tudják majd ellátni. Kiterjed gondoskodásuk a bányászok hozzátartozóira is, feleségekre, nagyobb lányokra, akik nem a bányában akamal*|piajd állást keresni. így került szóba most ismét az az óhaj, — milyen jó lenne Put- nokon egy könnyűipari üzemet létesíteni. Hogy milyen könnyűipari üzem kellene? Hát mondjuk egy tésztagyár, olyan 100-as létszámú. Van Putnokon malom, az tudna is dolgozni az üzemnek. De, — ahogy Hu- dák elvtárs községi párttitíkár mondotta, — nem lenne rossz egy kisebb sörgyár sem, hiszen a környéken előszeretettel termelik a sör árpát.
