Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

B5ZARMAÜIARORSZAU vasárnap, iyr>ü vuájo^ ~ BORSODI BORS A BORSODI BORS yxMiám Adják oda a fiataloknak a harmonikát A nyéki Kavicstermelő Vállalat DISZ-fiataljai felháborodottan ve­szik tudomásul, hogy a drága, 80 bő­gős Weltmeister tangóharmonikát Orosz György üzemvezető nem adja oda a fiataloknak. A nagy ácsorgás- ban a harmonikába beütött a rozsda. Négy sípot már megmart. A DISZ- szervezet saját költségén megjavít­tatná, de Orosz György nem engedi. Kedves Orosz elvtárs. a párt ha­tározata, amely az ifjúság között végzett munkáról szól, Önt anyagi­lag is felelőssé teszi a fiatalokért. Szíveskedjék hát eddigi álláspontján változtatni és végrehajtani a párt- határozatot. Azaz magyarul, odaadni a harmonikát a fiataloknak. Fő az egészség — Mert szaktársak, a szellőző- berendezések beépítése az egyik legégetőbb problémánk. Topor János elvtárs arról értesí­tett bennünket, hogy a Lenin Kohá­szati Művek munkavédelmi konfe­renciáján a múltkor a tisztaság fél egészségről tárgyaltak nyakigérő ci­garettafüstben a Vasas Otthonban. A harmadik szomszédot már nem lehetett felismerni. A dohányoso. udvariasan a földre hajigálták a csikkeket. A szellőztetőberendezés a munkavédelmi konferencia tisztele­tére nem működött. Máskülönben értékes volt az előadás, sok hasznos dolgot tanultunk arról, hogyan kell a tiszta levegőt biztosítani a dolgo­zóknak, rendet teremteni az üzem­ben. Most, a konferencia után vizes- borogatással az ágyban fekszem és van időm ezeken elgondolkozni. Lenne egy szerény javaslatom: hasonló értekezletek alkalmával — ha lehet — rendeljenek el öt perc cigarettaszünetet és javítsák meg a ventilátort. SÉRELMEK Miért maradt el Perecesen a május elsejei zenés ébresztő? Csütörtökön reggel Perecesről egy dolgozó felkereste szerkesztőségün­ket és tolmácsolta Pereces lakosai­nak sérelmét. Nem valami óriási, nagy dologról van szó, csupán egy kis mulasztásról. Elmaradt a május elsejei zenés ébresztő. Pedig meny­nyire vártuk Bolló-alján, a kolóniá­ban — mondotta a panasztevő —- eddig minden esztendőben május el­sején a pereces! bányász-zenekar ébresztett fel bennünket. Miért maradt el ez az idei május elsején? Megpróbáltak e kérdésre választ keresni á perecesiek. Meg­tudták, hogy a vasútállomáson volt zenés ébresztő. Olyan választ kap­tak, állítólag valamilyen »-rendelet« megtiltotta, hogy a zenekar a lakó­telep utcáit végigjárja. Most aztán megvan az örök-harag. Szíveskedjenek az illetékesek vá­laszt adni, miért maradt el a zenés ébresztő, hogyan lehetne a perece­siek sérelmét orvosolni? Ezt is orvosolni kell Szintén perecesi lakosok sérelme­zik, akik Mexikóban dolgoznak. Pe­recestől Mexikóig az autóbuszbérlet egy hónapra 50 forintba kerül. (Akik régebben bérlettulajdonosok, csak 40 forintot fizetnek.) Az egész útszakasz 6—7 kilométer körül van. Göröm­bölytől Mexikóig a havi bérletért szintén 50 forintot kell fizetni. Aki ismerős e tájékon, tudja, hogy ez az útszakasz jóval hosszabb az előző­nél. Miért kell hát a rövidebb útsza­kaszért is annyit fizetni, mint a hosszabbért? Ezt kérdezik a vezető­ségtől. Egyízben már érdeklődtek eziránt. Azt a választ kapták, hogy mivel át kell szállni a perecesi buszról az őr­háznál a mexikóira, így (egy szakasz 1,50, átszállás 1 forint) a viteldíj 2,50-es, ez esetben 50 forintba kell kerülni a havi bérletjegynek. De mi­ért? Kaptak olyan választ is, hogy a tanács állapította meg ezt a vitel­díjat. Állítólag azért 50 forint a bér­let, mert a kocsi nincs kihasználva és valakinek meg kell fizetni. De miért a dolgozóknak kell ezt meg­fizetni? Ezekre a kérdésekre szeret­nének választ kapni az illetékesek­től a Mexikóban dolgozó perecesiek. A keselyühalmi állami gazdaság életéből Az I-es számú üzemegység nemes- bikki brigádja fontosabbnak tartotta húsvétkor az öntözködést és mula- tást, mintsem a munkát. Csak úgy húzták a zenészek a talpalávalót. Hiába kereste fel Simaházi igazgató a mulatókat és próbálta megmagya­rázni nekik, hogy megsértik a mun­kafegyelmet és hátráltatják a tava­szi munkát, fabatkát sem ért a szó. Lesz nagy keseredés, majd a ne­gyedév végén, amikor a gazdaság csökkenteni fogja kenyérgabonáju­kat, egy nappal kevesebb fizetett szabadságot kapnak, 10 százalékkal kevesebb táppénzt. Majd akkor el­mondhatják, hogy sokba került a lo- csolkodás. Úgy kellett volna dolgozni, mint a többi példamutató nemesbikki bri­gádtagoknak, akik húsvét napján 240 holdon végezték el a talajmun­kát; Németh István traktoros felesé-' gével együtt a szántóföldön munkál­kodott; Káló József a kisfiával ün­nepelt a mezőn — jó munkával; Cifra dolog Szalai István gépkocsivezető leve­lében beszámol arról, hogy a bódva- vendégi vonalon nem mindig megy el a vonat Bódvavendégig. Igen gyakran csak Tornanádaskáig szu­szog. Persze az utas ezt nem tudja, ki­fizeti a 18 forintot, aztán Tornaná- daskától gyalogol Bódvavendégiig vasúti jeggyel a zsebében. Most már ehhez csak az kell, hogy Bódvaven- dégi előtt egy kalauz le is kezelje a jegyeket. Cifra dolog a2 is, bogy a nem­dohányzó kocsiban jobban füstölnek, mint a dohányzóban. S végül meg kell jegyezni, hogy miután kitava­szodott, a MÁV hozzákezdett fűteni s lehetetlen meleget csinál. (Akkor meleg volt.)--«ti,­Az előszobádjtót veszedel­mesen megzörgette valaki. Bizonyá­ra. csengetett volna, ha a csengő nem lett volna rossz már régóta. A házmester, pardon házfelügye­lői jogcímen a bérházban lakó 1<IK- alkalmazott kislánya volt a csendhá­borító, aki a kinyílt előszobaajtók előtt fontoskodva közölte a bérház tisztelt lakóival, hogy egy-kettő, mindenki vonuljon le az udvarra a poroló és a csirkeketrecek közé, mert valami gyűlés lesz. — Pont most ! ? — bosszankodott egy fiatalasszony. — Pont szombaton délután két órakor kell nekik gyű­lést csinálni! Éppen hogy hazaértem a munkából, mikor fogok főzni? — Ne tessék izgulni —■ mondta a kislány — a gáznak úgy sincsen semmi nyomása. Úgysem -tetszik tudni főzni. — Akkor kimosnék egy pár dara­bot ... — makacskodott tovább az asszony. —Mosna? — nevetett gúnyosan a szomszédasszony. — Talán kölnivíz­zel? Még nem vette észre, hogy az egész házban elzárták a vizet még reggel nyolckor? Most hétfő estig, vagy keddig várhatunk a vízre !... De ez még jó eset lesz! A szomszéd házban öt hétig hordták a vizet vöd­rökben az utcáról. Az előszobaajtókban álldogáló szomszédok között most egy kis vita keletkezett, hogy mikor a legcélsze­rűbb a gázon főzni. Volt, aki azt ál­lította, begy hajnali öt óra tíz perc­kor van a gáznak a legjobb nyomá­sa, de ezt. rögtön megcáfolta Stipu- láné a földszint négyből, mert sze­rinte a legjobb időpönt éjfél után húsz perccel, amikoris olyan nyo­mása van a gáznak, hogy a lángja az égig ér és igazát bizonyítandó be­invitálta a lakótársakat a gáztűz­helye fölötti plafonon díszlő égési folt megszemlélésére. e A házfelüiiyelö kislánya köz­ben már az épület másik szárnyán végezte a lakók mozgósítását, min­den ajtónál elmondva, hogy nagyon fontos gyűlés lesz és a beszámolót Hobcsik bácsi fogja tartani. Bosszankodva, de annál lassabban összegyűlt a bérház egész lakossága, az ideiglenes lakhatási engedéllyel rendelkező albérlőkkel egyetemben. A gyermekek sikongva szaladgáltak a II. emelet 15-ös lakó fekete ko­mondora elől, amely szűk előszoba­hilf van börtönéből végre kiszabadulva, hát- borzongató vakkantásokkal üdvözöl­te a tavaszi napsütést és riasztgatta a gyűlés résztvevőit. — Vigyék a fenébe azt a büdös dögöt! — kapta el a pongyolája al­ját Faragóné az I. emelet 9-ből. — Nana! — így a kutyatulajdonos. — Igazis! — szólt bele a II. eme­let 2-es. — Minek kell egy bérház­ban ilyen komondort tartani! ? A gyerekek nem mernek a lépcsőház­ba kimenni ettől az istenátkától. Ki tudja, hová fejlődött volna a kutyavita, de a házfelügyelő meg­kongatta a drótszálon függő sinda- rabot, majd utána kényelmesen elhe­lyezkedett a poroló keresztgerendá­ján, ami afféle elnöki ülésnek felelt meg. Hobcsik bácsi is felállt egy ho­kedlire, előszedett néhány papírlapot és a gyűlés megkezdődött. • Kedves lakótársak, — mondta Hobcsik bácsi többek között — nem akármilyen nap a mai. Ma jubilálunk. Bizonyára emlékeznek lakótársaim arra a szép őszvégi, bá­gyadt napsugaras októberi napra, amikor a mosókonyhánk egyetlen üstje használhatatlanná vált. Hogy szabatosan fejezzem ki magam, a természetes elhasználódás folytán állagában olynemű változás ment végbe, amely rendeltetésszerű hasz­nálatát lehetetlennné teszi. Egysze­rűbben mondva, az üst kilyukadt. Ennek, lakótársaim, pontosan ma hat hónapja! Egy féléve! Egy féléve nem tudjuk használni a mosókony­hát, s mivel a lakásainkban mosni nem lehet, már csak azért sem, mert a gázon nem forr fel a mosóvíz egy hét alatt sem, a szomszédokba já­runk mosni, meg a Patyolathoz hordjuk a kilósruhát. — Ezt mi is tudjuk — kiáltott közbe egy asszony a III. emelet 2-ből. — Arról beszéljen, hogy mit csinált a KIK ! ? — Nyugalom, lakótársak, nyuga­lom! Hagyják folytatni. Az üst tönkremenetele után alakítottunk egy kis bizottságot és a házfelügyelő kartárs vezetésével, aki a KIK-et képviselte a bizottságban, megálla­pítottuk a káresetet. Észleleteinket a KIK előírásai szerint jegyzőkönyvi­leg rögzítettük és a házfelügyelő út­ján eljuttattuk a házkezeiőségnek. Ott csináltak vele valamit, majd át­tették egy másik ügyosztályhoz, hogy az a harmadikhoz továbbítsa. Eddig tudtuk követni a beadvány sorsát és vártuk az üstöt. Közben december lelt, de sem új üstöt nem kaptunk, sem a régit nem javították meg. Kis bizottságunk a tisztelt lakó­társak alulról és felülről, valameny- nyi emeletről jövő kezdeményezésé­re ismét akcióba lendült és a ház­ban lakó egyik tanácstag segítségét is igénybevéve, sikerült elérnünk, hogy december utolsó napjaiban a KIK-tői egy szépszámú bizottság szállt ki a helyszínre, a mosókony­hába és hosszas szakértői szemle után megállapította, hogy az üst nem használható. Pár nappal később újabb bizottság lemérte a régi üstöt új üst beszerzése végett és az ada­tokat a KIK anyagbeszerzési osztá­lyához továbbította. Azóta is ott van. — Azt mondja már, mi lesz a mosókonyhával? — türelmetlenke­dett újra a III. emelet 2-es. — Kiadják azt is albérletbe — él- celődött valaki. — Hol van a régi üst, talán meg lehetne javítani ! ? — Hol van ! ? Nem látja ? ! Ott a sarokban, a két szemetesedény mel­lett az a harmadik koszos szemetes­valami, az volt az üstünk. — Ne vágjunk egymás szavába! — kiáltotta Hobcsik bácsi. — Szóljunk hozzá szépen, higgadtan. — Véleményem szerint — mondta Lakatos bácsi, az öreg nyug­díjas mozdonyfűtő a földszint 8-ból — egy mosóüst nem világrengető dolog, de éppen a kis dolgokban való gondosság mutatja, mennyire törődik a KIK a lakóival, meg a há­zakkal. Most íz üstről beszélgetünk, az üst miatt idjuk a KIK-et, más­kor más miatt: Mindig szolgáltat a KIK valami mérgelődnivalót. És ép­pen ezért nem is olyan kis ügy ez az üstügy, mert mint cseppben a tenger, benne türöződik a KIK egész mentalitása. — Ne ilyen finoman! — süvítette egy éles nőt hang. — A lakbérben a A levél írója azon reményének ad kifejezést, hogy szerény kritikája bi­zonyára meghallgatásra talál. mosókonyha is benne van. Miért fi­zetünk a félév óta nem lévő mosó­konyháért? — Na, miért? — csúfolódott az I. emelet 7-es. — Miért fizetünk helyi­ségenként két forint szemétpénzt, amikor a szemetet senki nem hordja le és a Köztisztasági Vállalat embe­reit csak Újévkor látjuk, amikor köszönteni jönnek. — Megáll az ember esze! — böl- cselkedett egy szemüveges. — Lehe­tetlen jogi helyzet! Ha a bérlő nem adja meg a KIK-nek azt, ami jár, vagyis egy hónapban nem fizet lak­bért, már jön a felszólítás, hogy fel­mondjuk, meg ilyesmi, de a KIK egy félévig, vagy még tovább nem adja meg a befizetett lakbérért az ellenszolgáltatást, mehetünk a sóhi­vatalba! Ez kérem, végeredményben egy kétoldalú jogi szerződés kelle­ne, hogy legyen, amely szerint.#. — Jogászi filozofálgatással nem sokra megyünk — avatkozott bele a II. emelet 1-es. — Azt javasolom, szögezzük itt le a lakógyűlésen és juttassuk el írásban a KIK-hez is az ingatlankezelés fogalma alá nem csak a lakbérnek a beszedése tarto­zik! Hogy jobban megértsék a KIK- nél, készítsünk a mai lakógyűlésről jegyzőkönyvet az összes felszólalá­sok érdemi rögzítésével és azt is küldjük el. Ebben a szerencsétlen üst-ügyben pedig már határozottan kérjünk intézkedést. • 1 eltek a hetek, a beadványra a KIK-től semmi válasz nem jött. Újra összejött a lakógyűlés és öt­tagú bizottságot küldött a KIK-hez a válaszért. Meg is kapták: a pa­nasszal érdemben foglalkozni nem tudnak, mert az abban panaszolt szerv KIK néven aposztróf ál tátik, holott Miskolcon olyan nincsen, s Miskolci Ingatlankezelő (?) Vállalat csak nem intézkedhet egy KIK-nek címzett ügyben! Node ilyet! össze téveszteni a KIK-et a MIK-kel ! ? (Még szerencse, hogy Gázgyár nevű intézmény csak egy van Miskolcon és azt nem lehet összetéveszteni.) Fenti eset valóban a KIK-nél tör­tént, de ha a MIK illetékesei utána­néznek a Malinovszkij u. 10 számú bérház mosókonyha-ügyének, ne le­pődjenek meg. Vagy inkább ne is utána, hanem elébe nézzenek! BENEDEK ’MIKLÓS Válasz a Bors kritikájára ^ A Miskolci Építőipari Szövetkezei üveges- és üvegcsiszolórészlege ápJ rilis 15-én bírálatot kapott azért* mert házhoz nem járnak ki az ab­lakokat beüvegezni. Az alábbi vá«i iaszt kaptuk a kritikára: A kritikát elfogadjuk. Hiszen őri-* ási fejlődésnek indult városunkban nem tudunk mindenkinek eleget tenni, miután részlegünk igen kis létszámú és üveg sem áll rendelke-i zésünkre mindig annyi, mint ameny- nyire szükség lenne. Énnek ellenére dolgozóink mindent elkövetnek, hogy. a lakosság igényeit kielégítsék. Az elmúlt hideg időben átlag napi 10-11 órát dolgoztak, hogy a megrendelés seknek eleget tegyenek; Ennek elle­nére is előfordulhatnak hibák. Kér­jük a szerkesztőséget, szíveskedjék velünk közölni az illető elvtárs ne­vét és címét, ahol a hiba fennáll* hogy azt pótolni tudjuk. Legjobb tu­domásunk szerint nincs előjegyzés­ben olyan üvegezés! munka, amely régebbi elvégzetlen rendelés lenne.) Mivel az újság állítása ennek ellen­kezőjét bizonyítja, kérjük az útba­igazítást, hogy hibánkat kijavíthas­suk. (A kritika a Borsot megelőzve a Megyei Szövetkezeti Bizottság hír« adójában jelent meg, újabb esetről nincs tudomásunk.) Szövetkezeti híradó Néhány szemelvényt közlünk a borsodmegyei szövetkezeti bizottság híradójából: * Három éjjel, három nap, nékem* meg a páromnak megérte — mondja a nóta. Mitró János a szerencsi ci­pész ktsz szabásza még ezen is túl­tett. Négy nap, négy éjjel mulatott* A vezetőség a szövetkezetből kizárta* * Az ózdi fodrász ktsz egyes dolgo­zói emésztési zavarokra hivatkozva* munkaidő alatt az italboltban keres­nek gyógyulást; A MAGNETOFON KORSZAKBAN HOZZÁSZÓLÁSI IDŐ TÍZ PERC Technikai újítás a pontosság betartására. Fedett uszodánkat május 8-án megnyitjuk. Uszástanítás reggel 6 órától 14 óráig. MISKOLCI FÜRDŐ VÁLLALAT eSZAKMAGYAROkS^AU. A Maevar Doleozők Párttá Mecrve! Bizottságának és # borsodmeevei taqács oaoilaDta Szerkeszti: s szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Földvári RudolJ. SZERKPSZTOSEG: Miskolc. Széchenyi a. 30. Telefonszámok: 15—015 15—016. 15—01?, KIADÓHIVATAL: Miskolc. Széchenyi a 30 Telefon: 15—907, 35-007 Terjesztik: • Meevei Postahivatal Hlrtapos** •rilva és n hirlankézbesftő postahivat*'ok. Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél. Borsodmemel Nyomdaipari Vállalat Mlekotc. !*§ r.'Vő? tivorrüHvezeiő: Kaszti Latos.-

Next

/
Thumbnails
Contents