Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-30 / 126. szám

2 IBIAKMAGTAKOR8EAC Szerda, 1956. május 30. A bürokrácia ellen Beszélgetés a városi tanács vb. titkárával a Minisztertanács határozatáról ' Amint ismeretes, minisztertanácsi határozat jelent meg az állami szer­vek munkájának egyszerűsítéséről, megjavításáról. A határozat végre­hajtása a tanácsok, vállalatok és in­tézmények munkájában nagyon je­lentős, kedvező változást ígér. Fel­kerestük Rohács Gyula elvtársat, a miskolci városi tanács végrehajtóbi­zottságának titkárát, s néhány kér­dést intéztünk hozzá a határozattal kapcsolatban. — Hogyan jogadták a Mi­nisztertanács határozatát a vá­rosi tanácson? — örömmel fogadtuk, mindenki szívesen közreműködik abban, hogy az ügyvitelt egyszerűbbé tegyük. Sajnos nagyon sok rossz példánk van. Már kimutatást is készítettünk arról, hogy mennyi rendeletet ka­punk a felsőbb szervektől. A szak­minisztériumok például valósággal elárasztják rendeletekkel a szak- igazgatási csoportokat. A városi ta­nács városgazdálkodási osztálya 1955-ben négy hónap alatt 483 kü­lönféle rendelkezést kapott. 1956-ban ugyanennyi idő alatt 612-re emelke­dett a rendeletek száma. Az ipari osztály 1955-ben négy hónap alatt 195, az idén ugyanennyi idő alatt 229 ügydarabot kapott a miniszté­riumtól. Tovább is lehetne sorolni a példákat, amelyek azt igazolják, nagyon is ideje volt már, hogy a Minisztertanács behatóan foglalkoz­zon a kérdéssel. A minisztériumok példát vehetnének a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályától. Tit­kárságunk innen 1955-ben és az idén is r^npán 8 darab ügyiratot kapott. fgfc — Milyen terveik vannak a határozat végrehajtására? — Már most gondolkozunk azon, hogyan tudjuk minél szélesebbé ten­ni az ügyintézés egyszerűsítésére in­dított vitát. A határozatot osztályér­tekezleten és a kerületekben is meg­tárgyaltuk, a lakosság körében kis- gyüléseket tartunk, kikérjük a vá­lasztók véleményét a bürokrácia fel­számolásához. JS} — Az elmúlt időkben kiild- tek-e már valamilyen javasla­tot a felsőbb szervekhez az ügyvitel egyszerűsítésével kapcsolatban? — Igen, már vagy 15 javaslatot ké­szítettünk. Jónéhányra azt a választ kaptuk, hogy nem lehet megvalósí­tani, de volt olyan is — például a közületek elhelyezésével kapcsolatos teendők átadása a kerületeknek, amelyet javaslatunk alapján be is vezettek. fik — Van-e már valamilyen elgondolásuk a vitával kapcso­latban ? — Már beszéltünk arról, hogy egyes szakigazgatási szerveket össze lehetne vonni. Ezt a vita alkalmával javasolni is fogjuk. Helyes lenne, ha megszüntetnék az olyan vállalatokat, amelyek sem nem termelnek, sem nem kereskednek, mint a miskolci vásárcsarnok vállalat. Ezeket a költségvetési kereten belül is lehet­ne üzemeltetni. Tervezünk vállalati összevonásokat is. így sor kerül majd a Miskolc városi Víz- és Csa­tornamű Vállalat és a Fürdő Válla­lat összevonására. Jelenleg ugyanis a fürdővállalat drága pénzen vessz! a vizet a vízműtől, bonyolult elszá­molási művelettel. A — Szó van a határozatban a tanácsszervek jogkörének kiterjesztéséről is. Van-e ezzel kap­csolatos probléma a miskolci városi tanácsnál? — Mint megyei jogú városnak, elég tág hatáskörünk van. De kirivó rossz példák még mindig előfordul­nak. Itt van például a II. kerületi tanács esete. Éppen ma érkezett ez az átirat, amelyben a II. kerületi v. b. titkár közli, hogy VKG. csoport részére nem tudnak beszerezni tele­fonkészüléket, mert a postaigazgató­ság kérésükre a következőket írta: »A távbeszélő állomás csak abban az esetben szerelhető fel, ha annak felszerelését a főfelügyeletet gyakor ló minisztérium engedélyezi-«. Az elvtársak igyekeztek rugalmasan megoldani a kérdést, a postaigazga­tó engedélyével beszerelték a tele­font, hiszen nevetséges, hogy egy ke­rület telefonjához a VKG. Miniszté­rium engedélye kelljen. Ezzel azon­ban nincs befejezve az ügy, mert a távbeszélő osztály most is ragaszko­dik az engedély utólagos becsatolá­sához. MEGJELENT A SZÉPHALOM MÁJUSI SZAMA A Széphalom, a miskolci írók folyóiratának májusi száma több igen érdekes, színvonalas írást ta-r- talmaz. A folyóirat a helyi írók no­velláin, versein, cikkein kívül Illyés Gyula. két versét és két műfordítá­sát, Devecseri Gábor lírai jegyze­tét közli az Antigonéról. Különös figyelmet érdemel e számban Egri Lajos, a Rőzseláng című regény író­jának érdekes novellája: »Boldog­ság egy vaságyon«. Merész témájú novellával szerepel Holdi János. Érdekes írást közöl Szekrényest Lajos és Császár Klára. A gazdag verstermésből kiemel­kednek Farkas László, Szakács Al­bert ózdi költők, Bihari Sándor és Borsodi Gyula versei. A cikkek kö zött érdekes elemző írás szerepel Soós György Három kívánság című darabjáról Párkány László tollából. Feledi Gyula grafikusművész Rem­brandtról ír, Hajdú Béla a megyei képzőművészet problémáihoz szól hozzá, válaszolva Csabai Kálmán Borsodi Szemlében megjelent cik kére. Igen tanulságos, eleven írás sál szerepel Bodgál Ferenc. Ezeken kívül még számos tanulmányt, ver­set és egyéb műfajú írást tartalmaz a Széphalom legújabb száma. 40 millió forint költséggel 59 új általános iskola épül Borsodban Az ötéves terv oktatásügyi irányelveinek vitája A megyei tanács oktatási osztá­lyának kibővített értekezlete meg­tárgyalta az ötéves terv megyei vo­natkozású oktatásügyi irányelveit. Hetényi György elvtárs osztályveze­tő bevezetőül az első ötéves terv eredményeiről beszélt, majd ismer­tette a második ötéves terv orszá­gos irányelveit és a megyei tervet. — Legfontosabb feladatunk dol­gozó népünk általános műveltségé­nek további emelése — mondotta. — A túlkoros tanulók iskolázását az eddigiekhez képest kétszeresére kell emelnünk, a lemorzsolódást pedig felére kell csökkentenünk. A gyakor­lati életre nevelés érdekében gimnáziumainkban létre kell hozni a gyakorló műhelyeket. Az ipari vidékek nagyobb általános iskoláiban — részben állami, részben társadalmi segítséggel — szintén meg kell teremteni ennek lehetősé­gét. Meg kell javítani a testnevelési és sportköri munkát, a diákotthono­kat jobban be kell kapcsolni a ne­velőmunkába. 1956-tól 60-ig foko­zatosan bevezetik iskoláinkba az új tantervet. Borsodban a második ötéves terv során, állami beruházásból mintegy 40 millió forintos költséggel 59 új általános iskola 134 tanteremmel, négy 50 gyermek befogadóképességű óvoda, valamint 67 nevelői lakás épül. Ezenkívül a terv szerint lehe­tőség van évente járásonkint társa­dalmi úton átlag egy tanterem épí­tésére, ami újabb 50—60 tantermet jelent. A második ötéves terv áz isko­lák felújítására kereken 22 millió forintot fordít. Ez azt jelenti, hogy 200 iskolán végezhetnék általános felújítást. Nem lesz a megyében egyetlen iskola sem, ahol ne végez­zenek felújítási munkálatokat. Na­gyobb gondot fordítunk az épületek korszerűsítésére is. A gönci gyer­mekotthon kibővítésén kívül egy óvódáskori gyermekotthon létesítése, valamint a megyei gyógypedagógiai intézet létrehozása szerepel a terv­ben. A második ötéves terv során a tanulólétszám a megyében — a természetes szaporodást alapulvéve — 75 és félezerről 81 ezerre emel­kedik. Ha ehhez hozzászámítjuk az új létesítmények betelepítését, a szám 85 ezerré növekszik. A tanulók létszámának bővülése miatt 120 tanító és 350 szaktanár beállítása válik szükségessé. Hetényi elvtárs megállapította, hogy az irányelvek adta lehetőségek és a megyei szükségletek nem állnak arányban. Az előttünk álló feladatok megkö­vetelik az irányítás megjavítását. A tanügyigazgatás színvonalát is fej­leszteni kell, meg kell szüntetni a bürokratikus módszereket. Gondos­kodni kell a dolgozók bérkérdésének megoldásáról is. A beszámolót élénk vita követte. Kaposvári Károly (pedagógus szak- szervezet) javasolta, hogy a szelle­mileg elmaradott gyermekek részére létesítsenek intézetet. Dr. Árokszál- lássy Zoltán szakfelügyelő indítvá­nyozta, hogy a politechnikai képzés keretében necsak a reál, hanem a humántagozatú osztályokba is vezes­sék be a gyakorlati órákat. Koós Tibor elvtárs (encsi járás) szerint szükséges, hogy 1958-ban Encsen óvodát létesítsenek. Székely István­ná, a szerencsi gimnázium igazgató­ja tornaterem építését kérte. Gyöngyi István (pedagógus szak- szervezet) kifogásolta, hogy az okta­tási irányelvek szűkszavúak, majd Borsod mostoha oktatásügyi ellá­tottságáról szólt. Kérte, tegyék le­hetővé, hogy a pedagógusok a nyári vakáció időszakában 50 százalékos kedvezményes utazási utalványt kap­hassanak. Sarkadi Ernő arról beszélt, hogy egyes községek a szikszói járásban a községfejlesztési alapból és társa­dalmi munkával járulnak hozzá az iskolák fejlesztéséhez. Ezután még többen hozzászóltak a vitához, amelyet Hetényi György elvtárs zárt be, összefoglalva a ta­nácskozás eredményeit. Épül Csehszlovákia legnagyobb vízierőműve A népi demokratikus Csehszlovákia évről év­re fejleszti az ország vízierőműhálózatát. A hegyekből nagy gyor­sasággal lezúduló folya­mok vize nagy lehető­séget biztosít a »fehér szén« energiájának egyre jobb kihasználá­sára. Nem véletlen, hogy a csehszlovák kormány óriási erő­feszítéseket tesz a vízi- erőműhálózat fejleszté­sére, kiépítésére. Az oravai, a slapei és a virii eddigi legnagyobb csehszlovák vízierőmű­veken kívül teljes ütemben folynak a Vltava-folyón épülő or- liki vízierőmű munká­latai. Az orliki, vízierőmű jelentősen felülmúlja az eddigi vízierőművek méreteit. Ez az erőmű Csehszlovákia legna­gyobb vízierőműve lesz. Az építkezést 1964 jú­niusában fejezik be. Az orliki vízierőmű nagy­ságára jellemző, hogy míg az oravai vízierő- mű építkezésén össze­sen 240 ezer köbméter betont, a slapei vízierő­műnél 350 ezer köbmé­tert, a virii vízierőmű­nél 470 köbmétert dol­goztak be, addig az or­liki vízierőműnél 1 mil­lió 200 ezer köbméter beton kerül bedolgo­zásra. Tehát jóval több mint az előző három vízierőműnél együtt­véve. A teljesen fel­épült vízierőmű évente 40 ezer vagon szénnek megfelelő energia meg­takarítását teszi lehe­tővé. Az orliki vízierőmű építésénél teljes mér­tékben alkalmazzák a korszerű technikát. Az eddigi gyakorlattól el­térően fokozottabb mértékben alkalmaz­zák a vasbeton-el$re- gyártott elemeket. A betongyártást csaknem teljes mértékben auto­matizálják. A beton gyártása az emberi kéz beavatkozása nélkül szinte gombnyomással történik. A betonha­barcsot 20 tonna teher­bíróképességű daruk szállítják a rendelte­tési helyre. Az orliki vízierőmű építkezésénél: i legin­dulásánál a tervezők azt is figyelembe vet­ték, hogy a vízierőmű építői átlagban 6—8 ével töltenek az építke­zésen. Éppen ezért min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy az építőmunkások úgy érezzék magukat itt, »mint odahaza«. Folya­matban van 250 kor­szerű lakás felépítése, azonkívül csaknem 3000 férőhelyes munkás- szálló létesítése, termé­szetesen a legkorsze­rűbb berendezéssel, központi fűtéssel, hideg és melegvízzel, kultúr­teremmel stb. A traktoros napra készülnek a hejőpapi gépállomás dolgozói A bor sodme gyei gépállomások traktorosai a harmadik traktoros­napra készülve egyre fokozzák a tavaszi növényápolásban elért eredményeiket. Az utóbbi napok esős időjárása azonban elgyomosí- totta a földeket. A traktorosoknak komoly feladatokat kell megolda­ni. Balogh István, a hejőpapi gépál­lomás növényápolója lelkesen dol­gozik azért, hogy a körzetébe tar­tozó tsz-ek négyzetesen vetett ku­koricája gyomtalan legyen. A gé­pi növényápolók közötti megyei versenyben az első helyen áll. Ed­dig már kétszer kapálta meg a he­jőpapi és a hejőszálontai tsz-ek ku­koricaföldjeit. A hejőpapi Petőfi Tsz 5 holdas hibrid kukoricáját is ő gondozza. Kedden már a kísérleti parcella harmadszori kapálásához fogott. A hejőpapi gépállomás körzeté­ben — a mélyebb fekvésű területe­ken — a tavaszi árvizek és eső­zések miatt későbben kezdték meg a kukorica vetését. Ott, ahol a téli fagyok, vagy tavaszi áradások miatt a kalászosok kipusztultak, szintén kukoricát vetnek. Most, hogy az időjárás megja­vult, a hejőpapi gépállomás trak* torosai virradattól késő estig dol­goznak, hogy június 10-ig ezeken a területeken is elvessék a tengerit. Ebben a munkában Jakab Gábor brigádja jár az élen. 15 nap alatt több mint 300 holdon vetette el a rövid tenyészidejű kukoricát. Volt olyan nap, amikor teljesítménye meghatódta a 20 holdat. Nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is elismeréssel emlegetik munkáját. Jó magágyba, egyenle­tesen teszi a kukoricát a földbe. Ez egyik feltétele, hogy a vetemény rövidesen kikeljen, s jó termést hozzon. Eddig már 100 000 forint előleget űzetett ki a négyesi Új Barázda Tsz A négyes! Uj Barázda Tsz ezévben csaknem másfélezer holdon ve­tett kenyérgabonát és kukoricát. A Tisza-mentcn fekvő szántóföldeken szinte minden munkát a mezőkövesdi gépállomás traktorosai végeztek.* A szántást, a kalászosok, valamint a kukorica négyzetes vetését és első kapálását géppel végezték. A gabonákat vegyszerrel tisztították meg a gyomtól. A gondos munka, a korszerű agrotechnika alkalmazása már most megmutatja eredményét. Az Uj Barázda Tsz gabonatábláin csaknem derékig ér a rozs. A tagság elhatározta, hogy pótbeporzással növeli a termést. Az őszi árpa is már kalászolás előtt áll, a búza pe­dig már szárba indult. A szövetkezet tagsága kemény munkát végez, hogy a magasabb ga­bona és a kukorica termésből több jövedelemhez jusson, mint tavaly* A vetések jelenlegi fejlődése szerint a gabonatermés hozamát nem a meghatározott 3, hanem 5—6 száza lékkai növelik. A sertéshizlaláshoz szükséges kukoricát úgy biztosítják, hogy minden tag háztáji gazdasá­gában termel saját szükségletére tengerit, a közös földön lévő kukori­cából pedig 200 darab sertést akarnak meghizlalni és piacra vinni. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítják, hogy a tavalyi 27 forinttal szemben ezévben 36 forintot fizetnek ki minden munkaegység utám Ez azt jelenti, hogy a tsz átlagos munkaképességű tagjai, akiknek 350— 380 munkaegységük van egy évben, csaknem 3500 forinttal több jöve­delemhez jutnak. A tsz. vezetősége a munkaegységekre már eddig mintegy 100.000 forint előleget fizetett ki. ÚjHpusú elővájó kombájn A dnyepropetrovszki szénbányászati intézet munkatársai elkészl-* tették a DG1—17 típusú új elővájókombájn terveit, amelyeknek kidolgoz zásához nagy segítséget nyújtottak a gyakorlati szakemberek is. A kombájn egyidőben végzi el a fejtést, rakodást és szállítást. A gépnek van egy gömbmaróhoz hasonló munkavégző része, rakodószalagja, lánctalpas futóműve, hidraulikus forgató- és mozgatóberendezése, mágne­ses központja. Az új kombájn igen mozgékony és egyszerűen kezelhető. Az össze- sen 40 kilowatt teljesítményű hat villamosmotor üzembehelyezésére nyo­mógombok szolgálnak. A gép súlya 5.5 tonna, vagyis jóval könnyebb az eddigi elővájó kombájnoknál. Az újtípusú kombájnt már több bányában kipróbálták. ÓRÁK, amelyek önmagukat ellenőrzik A svájci óraipari ku­tatóintézet nemrégiben készítette el az első olyan elektronikus órá­kat, amelyek önműkö­dően ellenőrzik saját pontosságukat a rádió mindennapi pontosidő­jelzése alapján. Az óra egy kisméretű rádión keresztül impulzusokat (áramlökéseket) kap abban a pillanatban, amikor a rádió a pon­tos időt jelzi. Ha az óra késik, vagy siet, úgy egy készülék a muta­tókat a helyes időre állítja és szabályozza az óra járását. Az óra egyaránt működik a villamos hálózatba kapcsolva, vagy rúgós felhúzással. Bár szer­kezetük elég bonyolult, a nem túlságosan nagy órákat futószalagon gyártják. Nyolc óra helyeit hét óra alatt A XX. pártkongresszus irányelvei kimondják, hogy a hatodik ÖU éves tervben át kell térni a 7 órás munkanapra. A sztalinabadi gépgyár komszomolistái elhatározták, hogy már most annyi terméket gyártanak hét óra alatt, mint amennyit régebben nyolc óra alatt termeltek. A verseny kezdeményezői a munkatermelékenység növelését a gyár- tási folyamatok jobb megszervezésével, újítások és ésszerűsítések alko-L mazásával érik el. Megkezdték a permetezést a tokajbegyaljai szőlőkben Hazánk történelmi nevezetességű borvidékén, a tokajhegyaljai szőlők­ben évek óta nem dolgoztak olyan szorgalmasan a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok, mint ezévben. Időben végezték el a nyitást, a metszést és az első kapálást. Jelenleg befejezés előtt áll a mély kapálás, melyet már 95 százalékra elvégeztek. Szinte egyetlen gyomos szőlőtáblát sem lát­ni a mintegy 7200 hold kiterjedésű tokajhegyaljai szőlőskertekben. Most, az esőzések után, a tokajhegyaljai szőlősgazdák meg­kezdték a permetezést is. A földművesszövetkezetekben bősége­sen rendelkezésükre áll a peronosz- pora elleni védekezéshez szükséges rézgálic. ' 22 kilogramm rézgálicot biztosítottak minden holdra, ami ele­gendő az egész évi permetezéshez. Az esős. párás időjárás következ­tében fellépő peronoszpora veszély elhárítására már . most megszervez­ték a figyelőállomásokat, hogy az esetleges károkat időben elháríthas­sák. A hegyaljai szőlők szépen fejlőd­nek. A tőkéken megkezdődött a fürtképződés is. Községi tanácsok! flílftm1 gazdaságon Haszonállat elhullásokat tele­fonon: Szikszó 57-re jelentsék! Díjtalan elszállítás, erősen felemelt térítési díjak. Allatifehérje Vállalat Szikszó.

Next

/
Thumbnails
Contents