Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-29 / 125. szám

Kedd, 1956.

május

Zfí.

fiSZAKMAGTAftORSZAG

8

A LENIN KOHÁSZATI EEJLŐDÉSÉNEK TOVÁBBI ÚTJA

* (II. rész.)

A dolgozók vezető és ellenőrző szerepéről

A brigád egyik legfőbb hibaként ■tapasztalta, hogy a műszaki, gazdasági vezetők, főosztályvezetők, osztályvezetők, gyárrészlegvezetők, egyes egységek vezetői és a művezetők nem ismerték fel teljesen a dolgozók vezető és ellenőrző szerepének jelentőségét. Nem ismerték fel azt, hogy a személyi kultusz legkárosabb következménye abból származik, ha mellőzik a dolgozók javaslatait és ellenőrzését, vagy megtorolják kritikájukat. Persze senki nem születik vezetőnek, a szocialista vezetést meg kell tanulni. S hogy a gazdasági és műszaki vezetők ezt még mindig nem tanulták meg, azért elsősorban az üzemi pártbizottság hibáztatható. Még ma sem tisztázta, hogy a személyi kultusz, a vezető csalhatatlanságába vetett hit milyen következményekkel járhat és jár ma is az üzemben. Sem a pártbizottság, sem az üzemi sajtó nem végzett eddig ilyen irányú munkát. Az üzemi pártbizottság, az igazgatóság kádernevelő munkájából

csaknem teljesen hiányzott az állami, gazdasági vezetőmunka kommunista módszereinek el- hintése.

A vezetők elsősorban ezért nem igénylik az alulról jövő bírálatot, ezért nem támaszkodnak kellően a dolgozók ellenőrzésére, s ezért nem működnek össze a pártszervezetekkel és a tömegszervezetekkel. Pedig errevonatkozóan többek között az üzemi pártbizottság is hasznos tanácsot kapott az Északmagyar- ország január 22-i számának egyik cikkében, amelyet Földvári Rudolf, Kucs István és Csala László elvtárs írt a megyei párt-végrehajtóbizottság megbízásából. E cikket csak formálisan, de több helyen még így sem dolgozták fel, nem elemezték mélyrehatóan a cikk alapján saját vezető tevékenységüket, habár »A szocialista állami, gazdasági vezetés egyes kérdései« című cikk nem három ember véleményét tartalmazta. E cikk sok tízezer borsodi kommunista véleménye, kritikai^ megjegyzései alapján született. Az a tény, hogy kevesen dolgozták fel. kevesen tettek intézkedést a cikk nyomán, azt mutatja, hogy még sokan lebecsülik, vagy nem értik, nem látják mit jelent a dolgozók tapasztalataira való támaszkodás. Ezért Is ritka mint a fehér holló, hogy a pártlaggyűléseken,' vagy különböző értekezleteken pártszerűen bírálnák egy-egy vezető munkáját, magatartását. így a termelés pártellenőrzésének jogával nem élhet a párttagság egésze.

A brigád azt tapasztalta a kovácsműhelyben és az acélműben, hogy a vezetők a fontosabb szakmai és műszaki döntések előtt nem kérik ki az öreg munkások, élenjárók, kiváló munkások tanácsait. E megállapításra vezethető vissza többek között, hogy

az üzemi pártbizottság, az üzemi bizottság, az üzemi DlSZ-bi- zottság, az alsóbb vezető szervek, a gazdasági és műszaki vezetők munkaterveiben kevés az olyan rész, amely alulról jövő bírálat, javaslat alapján került volna oda.

Hasonlóképp kevéssé érvényesül az üzemi bizottság munkatervében a pártértekezlet kritikája, állásfoglalása is. Méginkább így van ez az alapszervezetekben. Erre vezethető vissza, hogy a vezetőszervek nem elemzik, nem értékelik rendszeresen, elméíyülten a párttagok és pártonkívüliek kritikai megjegyzéseit. ezért nem is vonnak le elég általános következtetést a vezetésre vonatkozóan. Az üb. nem érdeklődik aziránt, ami nem kerül be a jegyzőkönyvbe, nem összesíti, nem értékeli a termelési értekezletek tapasztalatait, nem tanulmányozza milyen irányban, milyen kérdések megoldására teszik a dolgozók a javaslatokat.

A gyárigazgatóság sem törekszik arra, hogy a gyárrésziegvezetőket rendszeresen meghallgassa, számukra minél több Önállóságot biztosítson. Nem igyekszik, hogy a felesleges megkötöttségektől megszabadítva, a helyes javaslatok megvalósításához. a munka ésszerű megszervezéséhez, bizonyos problémák megoldásához segítse őket. Pedig már eddig is sok gyárrészlegvezető valósította meg saját elgondolását — igen helyesen. A karbantartó gyárrészleg vezetője Szitov- szki elvtárs például következetes fegyelmet tart. kezdeményezően hozzáfogott a munka racionalizálásához. ésszerű megszervezéséhez s jelentékeny adminisztratív erőt takarított meg. Egyébként Szitovszki elvtársnak helyes elgondolásai vannak a karbantartás megszervezésére, a megmunkáló összevonására, gépek, daruk tipizálására. A pártbizottság nem sokat törődik Szitov- i szki elvtárs törekvéseivel, noha

köztudomású, milyen jelentős a karbantartó üzem a termelés szempontjából.

A brigádnak és a kibővített pártbizottsági ülésnek az a véleménye, hogy a továbbhaladásnak elsősor- ban a műszaki, gazdasági vezetés területén kell bekövetkezni, hiszen itt észlelhető a legnagyobb diszharmónia a pártszervek és a gazdasági vezetés között.

Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy több műszaki, gazdasági vezető súlyosan vét a közélet demokratizmusa, az üzemi demokrácia ellen. A vezető elvtársak egyrésze sutba dobja a szocialista állami és gazdasági vezetés elveit. Fejükbe szállt a dicsőség, azt hiszik csalhatatlanok lettek, noha bátran ki lehet jelenteni, hogy az ilyen elvtársak nem vezetők, mert nem vezetnek, hanem uralkodnak és uraskodnak. Megfosztják magukat a legnagyobb energiától, a dolAz üzemi pártbizottság helyezze a fősúlyt munkájában az elmaradás felszámolására, vagyis a műszaki, gazdasági vezetők közötti nevelőmunka megszervezésére, a műszaki gazdasági vezetők helyes kiválasztására és elosztására. A hiányosság legfőbb oka a gyenge, nem kielégítő nevelőmunkában van. Sem a párt- bizottság, sem a gyárigazgatóság, sem a főosztályvezetők nem végezték ezt eddig jól.

A műszaki gazdasági vezetők közötti nevelőmunka elsősorban a pártszervezet feladata, főleg ilyen vonatkozásban van most szükség változásra. Tehát a kulcskérdés: a célszerű nevelő kádermunka, a termelés pártellenőrzésének biztosítása.

Az elmondottakat összegezve, a brigád és a kibővített pártbizottsági ülés a következőkben látja a hibákból a kivezető utat:

1 Az üzemi pártbizottság vitassa-*-• meg, hogyan jelentkezett és

jelentkezik a személyi kultusz és annak káros következménye az üzemben s hogyan fékezi a dolgozók aktivitását. Mindezt az ágit. prop. munka eszközeivel ismertetni kell.

2 Az üzemi pártbizottság és Valkó elvtárs tanítsa meg

előadásokkal, szemináriumokkal, helyszínen végzett ellenőrző munkával a gazdasági műszaki vezetőket a vezetés alapvető kommunista módszereire. Vegyék ehhez alapul az Északmagyarország említett cik-? két, s ezt a cikket is.

A vezetők és a vezetőszervek

* necsak intézkedjenek a konkrét ügyekben, hanem a kritikai megjegyzésekből, javaslatokból vonjanak le megfelelő következtetéseket s ezek alapján dolgozzák ki munkaterveiket. Csak így lehet biztosítani a kollektív vezetés szocialista demokratizmusát. Szükséges még, hogy a gazdasági és műszaki vezetők. — de a párt- és tömegszervezeti vezetők is — fontosabb döntéseik előtt tanácskozzanak az öreg munkásokkal, kiváló dolgozókkal, párt- és tömegszervezeti tagokkal. A tanácskérést nem , kell szé- gyelni, hiszen az csak növeli tekintélyüket és az irántuk táplált bizalmat.

í4 Minden vezető és vezetőszerv

* rendszeresen számoljon be a dolgozók előtt tevékenységéről. Kérje a dolgozók ellenőrzését és biztosítson ehhez lehetőséget. Használja fel erre a személyes beszélgetéseken kívül a különböző rendezvényeket, a taggyűléseket és a termelési értekezleteket.

C A pártszervek gondoskodjanak arról, hogy a párttaggyűlések és termelési értekezletek elé olyan kérdések kerüljenek, amelyek a termelési feladatok mellett foglalkoztatják a párttagságot és a pár- tonkívüli dolgozókat. Vigyék bátran ezek elé az értekezletek elé a már korábban említett példákat, a kritikát megtorlók eseteit.

Közelebb a dolgozókhoz!

Harmadik fő hiányosságként lehet megemlíteni, hogy a vezetők — főleg a gyáregységekben — ritkán vesznek részt a dolgozók panaszainak meghallgatásában, ügyeik kivizsgálásában és elintézésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek tanulmányozásában. Egy példát mondunk erre: az üzemi pártbizottság panaszkönyvében alig lehet látni Nemeskéri, vagy Treit

gozók támogatásától, a bírálattól, amely egyedül képes őket megvédeni a hibák elkövetésétől. Ha nincs mellettük száz és száz tapasztalt dolgozó segítő keze, esze, bizalma, szeretete, akkor előbb-utóbb egyedül maradnak, csak a talpnya- lók és hízelgők élősködnek körülöttük. Akkor pedig elvesztek mint vezetők. Az ilyen elvtársak elvesztették szemeiül azt a nagyszerű lenini tanítást, hogy csak az tudja sikeresen vezetni a tömegeket — s ez vonatkozik a műszaki gazdasági vezetőkre is! —, akiben megvan az az erkölcsi erő és emberszeretet, az elemezőkészség és általánosítani tudás, hogy tanulni képes a tömegtől.

Márpedig minden építőszándékú bírálatból, minden dolgozótól lehet és kell is tanulni, hogy segítséget kaDjunk a bonyolult feladatok megoldásához.

után — meghatározott időben — felkeressék őket. Ritkán érdeklődnek afelől, hogyan keresnek munkásaik, milyen családi gondjaik, nehézségeik vannak, milyen körülmények között végzik napi munkájukat. Csak elvétve akad vezető, aki egy-egy munkást meglátogat a lakásán. Hasonlóképpen ritkán érdeklődnek aziránt, hogy az üzemben emberséges körülmények között élnek-e a dolgozók? Vajon miért nem okozott még egyetlen vezetőnek sem fejtörést, hogy az elektróban szinte fojtó a gáz és a por? Miért szerelték fel fordítva a ventillátort a martin gépészetének helyiségében? Miért nem rendeződik a fürdők problémája? Miért nem állapították meg sok martinásznál a kiváló dolgozó szintet? Azért, mert vezetőik még mindig elég távol élnek a dolgozóktól. Ezért tapasztalható még mindig szervezetlenség, felületesség, hanyagság, lélektelenség, ridegség, huza-vona a dolgozók panaszainak, kéréseinek elintézésében. Viszont sok a felelőtlen ígérgetés, gyakran hiányzik az őszinteség akkor, ha jogtalan, vagy jogos, de még nem teljesíthető kérdés megoldásáról van szó. A dolgozók elmondják — többek között Paula, Nemes, Brei elvtársak és mások , hogy össze-vissza küldözgetik őket, kiiincselgetnek addig, amíg rá nem unnak. Mások, ha panaszkodni mennek a vezetőjükre, bizonyos papírokat dugnak az orruk alá. Ezért tapasztalhatók súlyos hiányosságok a dolgozókról való

gondoskodásban, a kollektív szerződések végrehajtásában. Ezért van az, hogy

sokszor a munkások semmit nem mondanak el a helyi vezetőnek, hanem egyenesen a felsőbb szervekhez fordulnak.

Azazhogy néha csak fordulnának ide is. Az a helyzet, hogy a gyárigazgatóságnál jelenleg még megoldatlan a fogadónapok rendje. A főosztályvezetők (Káli elvtárs kivételével), az osztályvezetők nem tartanak fogadóórákat, fogadónapokat. A gyárigazgatóság részéről a fogadónapokat jelenleg Bánvölgyi igazgatóhelyettes elvtárs tartja meg. Különösen kifogásolható, hogy az üb. — bár elég sokszor és elég sokoldalúan foglalkozik a dolgozók kulturális, szociális, élelmezési problémáival — nem tanulmányozza, nem kíséri figyelemmel a munkaügyi vonatkozású kérdéseket, nem reagál s nem ad választ a különböző bér-norma, besorolási, szociális és munkavédelmi vonatkozású panaszokra. A normák problémái különösen a fínomhengermű dolgozóit foglalkoztatják, ugyanitt jogos besorolási kérelmekkel is találkozott a brigád.

A minőségi bérezés bevezetésekor sem figyelt fel a szakszervezet arra, hogy kidolgoznak-e előtte megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket? Ugyanitt például május 1-én a műszaki normákat minden szervezeti, műszaki előkészítés, a gyáregységvezetőkkel való előzetes műszaki megbeszélés nélkül akarták bevezetni. Az üzemi bizottság nem kéri számod az egyes gyárrészlegvezetők munkavédelmi tevékenységét. (A martinban például Sziklavári elvtárs többszöri figyelmeztetés ellenére sem tesz meg bizonyos munkavédelmi intézkedéseket.) A szakszervezet helyesen javasolta, hogy

a munkavédelmi intézkedések be nem tartása esetén eszközöljék a prémiumelvonást. Azt viszont már nem tartják számon, hogy betartják-e ezt a javaslatot.

Mind a pártbizottság, mind a szakszervezet komoly mulasztást követ el az újító munkások érdekeinek védelmében. Nem ellenőrzi az újítómozgalmat, nem figyel fel,

nem vesz észre az újítómozgalom tisztaságát veszélyeztető korrupciós, erkölcstelen jelenségeket. Pedig ilyenek is vannak. Kevés, vagy semminek mondható a munkások ötleteinek segítése, támogatása, a munkásújítók szervezett segítése.

A pártbizottságnak behatóan meg kell vizsgálnia az újítómozgalom körül észlelhető hibákat, hogy az akadályok leküzdésével az újítómozgalom tovább fejlődhessen. Mi a feladat annak érdekében, hogy a vezetők közelebb kerüljenek a dolgozókhoz?

1 Minden vezető személyesen vegyen részt a dolgozók panaszainak, kéréseinek meghallgatásában. a fontos ügyek személyes kivizsgálásában és elintézésében. A vezetők előre meghatározott időben tartsanak fogadónapokat. Gyakran látogassák meg a dolgozókat lakásukon, munkahelyeiken és érdeklődjenek életkörülményei után.

2» Minden vezető személyesen, rendszeresen ellenőrizze a dolgozók bejelentéseivel, panaszaival, kéréseivel való foglalkozást, valamint a dolgozókról való gondoskodásból adódó konkrét, helyi feladatok végrehajtását. Csakis így figyelhetnek fel kellő időben a hibákra és javíthatják ki azokat.

Az üzemi pártbizottság és a párt- szervezetek számolják fel azt a szemléletet, hogy a vezető csalhatatlan. Neveljék úgy a gazdasági műszaki vezetőket, hogy azok

kötelességüknek tartsák a dolgozókról való gondoskodást éppúgy, mint a termelés irányítását.

Vegyék figyelembe, hogy a gépek mellett emberek dolgoznak.

A pártszervezetek és a tömegszervezetek neveljék őszinteségre a műszaki és gazdasági vezetőket, hogy bátran mondják meg véleményüket, ha jogtalan kéréssel találkoznak, vagy ha a kérés jogos, de jelenleg még nem teljesíthető. Ilyen kérések jócskán tapasztalhatók, de ezeket sem szabad egyszerűen visz- szautasítani, helytelenségükről meg kell győzni a dolgozókat. Kérlelhetetlenül kritizálják még viszont azokat a vezetőket, akik a törvény által biztosított jogos kéréseket nem teljesítik.

(Folytatjuk.)

VÁDLÓBÓL-VÁDLOTT!

elvtars bejegyzéseit. A gyáregységekben jóformán csak a beosztottak hallgatják mp£ az észrevételeket., a vezetők nem adnak arra lehetőséget, hogy a dolgozók munkaidő

nököt. Bár a tagság már régen kiismerte és meggyűl lölte Mészárost, ő mindig rá hivatkozott, amikor rágalmazott. Azt állította, hogy az a többiek véleménye is. Azokkal szövetkezett, akiket a tsz egyenesen elkergetett soraiból. Egyszer ezért Mészáros többek előtt ki is jelentette: Váradi szétkergeti a csoportot. Mondhatott műit akart, mert a pártszervezet képtelen volt fellépni a rágalmazás ellen. A párttitkár, Guik Ferenc is iszik, otthagyja a munkát, Mészáros befolyása alá került, akinek a feljelentgetés és a rágalmazás a mód- szere, mindenkivel összeférhetetlen.

Igen, kiderült minden. Váradi János ártatlan. Jó lenne, ha mindenütt olyan elnök volna, mint ő. Kevés olyan jó szövetkezet van Borsodban, mint a szirmai Uj 'Elet. Tavaly 84 forint 61 fillért ért a tagság egy- egy munkaegysége. Az idén már 65 ezer forint készpénzük van a bankban. Kell ennél jobb bizonyítvány?

Váradi János első a munkában. Nincs olyan kaszálás, kapálás, hogy Ő ott ne lenne. Van. aki két nap alatt kaszálja le a kiszabott területet — Váradi János mar aznap két órára végzett vele. Ha valaki hiányzik és nincs aki fejjen, vagy megetessen? Váradi János odamegy és elvégzi. Még munkaegységet sem irat be magának érte. Egyszer az egyik tagnak, az öreg Kardinál bácsinak tehenet vett. a tehén azonban az öregnek nem tetszett. Váradi a 3500 forintért vásárolt telvenet nyomban eladhatta voltig 4 ezerért, de inkább eladta egy másik tagnak ugyanannyiért, amennyiért vette. Körülbelül húsz ezer forintjával, tartoznak neki a tagok és a szövetkezet, de. ő (és ez nem is helyes) soha nem. sürgeti a kiegyenlítést... Amikor a jobboldali elhajlás idején egyre-másra léptek ki az emberek a csoportból — Váradi János maradt,, ö mentette meg a szövetkezetei a széthullástól. Ma erős és gazdag az Vj Elet.

*

Ez derült ki a közgyűlésen.

Következett aztán a döntés. Választani kellett a tagságnak: ki kell, Mészáros vagy Váradi?

Közbeszóltak: »Ha Váradi megy, akkor mi sem maradunk.!«

Szavaztak. Mészáros egyetlen egy szavazatot sem kapott. Kizárták a szövetkezetből. Mindenki az elnökre adta szavazatát.

Nekik Váradi János kell, a tehetséges, bár kissé nyers, de szorgalmas, talpig becsületes ember!

SoJzat, nagyon solzat erősödött a szövetkezel' ezen a napon.

K, GVi

Milyen tanulságot kell levonni a hibákból?

Hal bizony ilyen is van: vádlóból vádlott.

Pedig mennyivel szebb, ha vádlottból lesz a vádló, amikor győz az igazság! Dehát Mészáros János nem ezt akarta.

Valamelyik nap bejött szerkesztőségünkbe és elmondta ami a »szívét nyomta«. Olyan sebesen, aliQ győztük hallgatni. Csak hanglemezen vagy magnetofon szalagon lehetett volna előadását megörökíteni. Érvei meggyőzőek voltak. Ö, mint dolgozó nem tűri, ami abban a szövetkezetben végbemegy. Hiszen amíg Váradi János lesz az elnök, addig Szirmán nem lép be senki a kívülállók közül. Váradi János a kritikát, a bírálatot nem fogadja el. Akkor is igaza van, amikor nincs igaza. Csak egy példát erre — érvelt Mészáros —: amikor mindenki meggyőzi, hogy téved, elkezd bólogatni és azt mondja: hát igen, igen, de azért csak nekem van igazam, — Nem törődik Váradi János a közös vagyonnal sem. A raktárból ki-be hurcolnak mindent, hogy mit és mennyit, senki sem tudja. — A pénztáros én lennék — mondta Mészáros —, de a pénz az elnöknél van. Nekem csak a számlát adja oda. Ki tudja, hova teszi azt a sok pénzt? Még mindig akadnak, akiknek a zárszámadás óta fennáll a követelésük. Ki kell tenni ezt az embert az újságba, hiszen szörnyű, amit csinál. — Neki — Mészárosnak — már nincs kedve a tszben dolgozni; megbánta ezerszer, hogy belement, node ősszel úgyis otthagyja az egészet. Ilyen kiskirályelnökkel nem lehet megférni. *

Ennyi á vád. »Lenne még több is elvtársak, dehát az ember a méregtől nem tudja m.ind elsorolni«• ...Ha nem hisszük — kötötte Lelkünkre Mészáros —. kérdezzük meg a tagságot. De ne csak eggyel-kettővél értekezzenek — aggályoskodott —, hanem többel is. Majd akkor meglátják, hogy mennyire igazam van!

Tehát: gyerünk Váradi Jánoshoz.

*

Nagyon lehangolt volt, amikor beszéltünk vele. Már neki sincs kedve vezetni a tagságot. Amióta a szövetkezet felvette Mészárost, nem hagy neki békét, állandóan rágalmazza. Az elnök ellen lázítja az egész tagságot. Ha nem intézkednek, akkor ő — mármint az elnök — nem marod tovább a szövetkezetben.

Már most mi az igazság?

Két nap múlva a IV. kerületi tanács javaslatára közgyűlést hívtak össze. (Ebben az ügyben, vagyis Mészáros miatt már ez volt a negyedik gyűlés!) És mi történt?

Kiderült: Més zárost mér előző két munkahelyéről (a szirmai és görömbölyi italboltból) fegyelmi úton bo- csájtották el. A termelőszövetkezetet is me akár ásította, több esetben takarmányt tulajdonított, el. Négy napot igazolatlanul mulasztott, A faluban rágalmazza az cl-