Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-21 / 95. szám
fmmmmmm IZ MDP BORSOD-ABAÍiJ-ZEMPLÉI MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fi MEGYEI TfiNACS LAPJA Xlí. évfolyam, 95. szám ra 50 fillér 1956 április 21, szombat \ Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődésé* 1956 első negyedévében a következő adatok jellemzik: Kpar-Cipitöipar Bár egyes Iparágakban a hosszantartó, hideg időjárás és részben az árvíz számod tevő termeléskiesést okozott, 1959 első negyedévében az ipari termelés általában kedvezően alakult. A szocialista ipar negyedéves telje» termelési tervét 101.7 százalékra, teljesítette. Ezen belül az egyes, minisztériumok, a helyi ipar váliálatéi és a kisipari szövetkezetek teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Térvteliesítés százaléka Kohó- és Gépipari Minisztérium 102.9 Szénbányászati Minisztérium 102.6 Vegyipari és Energiaügyi Min&ztérium 97.9 Könnyűipari Minisztérium 97.— Élelmiszeripari Minisztérium 106.— ÉJpítésügyi Minisztérium iparvállalatai 06.4 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 101.3 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 95.1 Helyiipari vállalatok 107.1 Kisipari szövetkezetek 99-— A szocialista ipar termelése 5.1 százalékkal haladta meg az 1955 első negyedévi termelést. A minisztériumi ipar 5.3 százalékkal, a helyiipar 12.3 százalékkal fennelt többet, mint a múlt év első negyedévében. A kisipari szövetkezetek termelése 5.6 százalékod elmaradt az 1955 első negyedévi színvonalától. Az első negyedévben az ipar tervezi felül többek között jelentős mennyiségű gőzmozdonyt, vasúti személykocsit, fúrógépet, háztartási varrógépet, len-kenderszövetet, szintetikus fonálból készült harisnyát, gyermekcipőt, egyes készruhaféléket, zsírt, napraforgó- és étolajat, gyü- mölcsfconzervet, szalonnaféléket, sört állított elő. Túlteljesítették a szén- és villamosenergia termelés tervét is. februárban azonban a nagy hideg következtében, illetve kellő szén tartalékok hiányában az igényeket nem tudták teljes mértékben kielégíteni, B egyes ipari üzemeknél áramkorlátozást kellett alkalmazni. Bár a legtöbb iparcikk termelési tervét teljesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai számos cikkből a tervezettnél kevesebbet termeltek. így például nem teljesítették az autóbusz, a tehergépkocsi, a csúcseszterga, a kerékpár, a motorkerékpár, a bauxit és a timföld, a kőolaj, a műtrágya, a penicillin és a superseptyl, a pa- mut-, gyapjú- é* selyemszövet, a férfi és női cipő és a szulfitcelluloze, az égetett tégla, a cement és az égetett mész első negyedévi termelési tervét. Nem teljesítette az ipar egyes termékek, mint például a 275 lóerős lokomobil, a rádióvevőkészülék, a kerékpár exporttervét. 1956 első negyedében több fontos új gyártmány prototiousa készült el, többek között a FOF 32 típusú oszlopos fúrógépé, a 4.2 tonnás hegyi tehergépkocsié, a Csepel 66 és 166 típusú újfajta háztartási varrógépeké. Elkészítették az 501 típusú televíziós vevőkészülék nullsorozatát. Megkezdték a MVE 340 simítóeszterga, a Pannónia TI módosított kivitelű 250 köbcentis motorkerékoár, továbbá a 120 kw-os rövidhullámú úirendszerű műsorszóró adóberendezés üzemszerű gyártását. A mozdonygvártásnál üzemszerűen alkalmazták az automata hegesztést a rádiószekrénv gyártásnál újfajta ragasztási eljáróval az eddigi 16 naoos átfutási időt három naora rövidítették. A textilterméke k minő-séeének és tartóságának javítása érdekében megindult a szintéti- kus anvaeoknak az eddiginél nagyobb mérvű f^ihe^nátása, megkezdték a gvűrŐdé-m~ntes műszál- és műseivemszövet°k gyártását. üzemszerűen megindult a mikroporózus — a bőrnél tartósabb — gumitalp előállítása. Egves fontos intézkedéseket, azon ban az ipar nem teljes mértékben és nem az előírt határidőre hajtott végre és egyes üzemekben szervezetlenség mutatkozott. Például nem készültek el az újtipusú rádióműsor- vevőkészülékeik gyártásához szükséges szerszámok. Egyes anyagok hiánya és kooperációs késedelmek gyakran okozta zökkenőt az első negyedév folyamán. A termelés sem volt egyenletes. Számos cikk minősége nem volt megfelelő. A pamut- és gyapjúszövet, a női kabát és férfiing minősége némileg javult. A szocialista ipar egy munkásra jutó teljes termelés (a termelékenység) tervét 1.2 százalékkal túlteljesítetté. A termelékenység 3.8 százalékkal haladta meg a2 1955 első negyedévi szintjét. A termelés önköltsége 1956 első negyedében nem alakult kielégítően. Az építőipar — előzetes számítások szerint — 1Ö56 első negyedévében termelési tervét — részben a hideg Időjárás és az árvízvédelmi munkák miatt — csak 91.8 százalékra teljesítette. Az egves minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok első negyedévi tervteHésítése az Építésügyi Minisztériumnál 891 százalék, a Köz’^k^dés- és Postád *vj Minisztériumnál 92 1 százalék. Város- és KöyS'S-'rgjazdálkodási Mimsz- fáruimnál 97 2 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek 88.7 százalékra teljesítenék első negyedévi ré^meléri tervüket. Az éHami építőipari vállalatok 1956 otső negyedévében számos ipari. köz- és lakóépületet, valamint evvéb épületeket és építményeket adtak át a megrendelőknek. Az ér>'tkezések k*efei**rérérv» SZerznri Vs^ ben kijelölt határidőket azonban aok esetben nem tartatták be. Weríísrazdasás: A növény te rmeles munkáit a hosszantartó tél és az árvíz kedvezőtlenül befolyásolta. A tavaszi munkákat a szokottnál későbben — március második felében — kezdték meg. Az őszi kalászosok a nagy hideg folytán a szokottnál gyengébben fejlődtek, nagyobb kár azonban csak az árpavetésekben volt. Országosan a gabonaféléknek mintegy 1.5 százaléka pusztult ki fagy miatt. A mezőgazdaság az elmúlt negyedévben a tervezettnél kevesebb műtrágyát kapott. Az 1956 március 1-én végrehajtott országos állafszámlálás adatai szerint az ország állatállománya valamennyi állatfajtából nagyobb volt, mint az előző év azonos időpontjában. Március Irén a sertésállomány több mint hatmillió volt, valamivel meghaladta az egy évvel azelőttit. A kocák száma azonban — egy év alatt — országosan 16 százalékkal, az egyéni gazdaságokban húsz százalékkal csökkent. A szarvasmarhaállomány meghaladta a 2.1 milliót és közel két százalékkal, ezen belül tehénállomány közel négy százalékkal volt több mint 1955 március 1-én. Egy év alatt a lóállomány több mint két százalékkal, a juhállomány közel négy százalékkal, a baromfiállomány mintegy négy százalékkal növekedett. Vágóállatokból és állati termékekből a kötelező beadás első negyedévi tervét a parasztság teljesítette. A sertésbegyüjtés első negvedéves tervét — a hizlaldák kibocsátásával együtt — 121.5 százalékra teljesítették és mintegy 330.000 mázsával többet gyűjtöttek be, mint az előző év azonos időszakában. Egy év alatt 1955 március 1-től 1956 március l-ig 600.000-rel több sertést vágtak le. mint az előző évben. Vágómarhából a negyedév folyamán mintegy 120.000 mázsával többet gyűjtöttek be. mint 1955 első negyedében. A vágómarhabegyüités első negvedéves tervét 124 százalékra tellesítették. A negvedéves begvüitési tervet baromfiból 92.4 százalékra, tojásból 78 1 százalékra, teiből 95.7 százalékra te1 terítették. Az év első három hónapiéban begyiütött mennyiség baromfiból kb. 3400 mázsával, télből kb. 12 mUlió literrel több. tolásból kb. 16 millió darabbal kevesebb volt mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság gépállománya tovább növekedett: 1956 március 31-én több mint ötezer traktorral, ebből 2200 univerzális traktorral, 3200 trák- torekével és több mint 500 négyzetbevető géppel több állt a mezőgazdaság rendelkezésére, mint a múlt év tavaszán. 1956 első negyedévében 154 új mezőgazdasági termelőszövetkezet és 36 termelőszövetkezeti csoport alakult. A termelőszövetkezetekbe 35.000 család lépett be, két és félszer annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az új tagok több mint 140.000 katasztrális hold földterületet vittek be a közös gazdaságba. ArnSorgalom A kiskereskedelem 1956 első negyedévi áruforgalmi tervét 103.8 százalékra teljesítette és 8.3 százalékkal több árut adott el, mint a mült év azonos időszakában. A negyedév folyamán a tavalyinál több' áru állt a lakosság rendelkezésére: a kereskedelem főleg ruházati, vas-rnűSzaki és háztartási cikkekből jóval nagyobb készlettel rendelkezett,' mint tavaly. 1956. első negyedévben a kiskereskedelem élelmiszerekből körülbelül nyolc százalékkal többet adott el, mim az előző év hasonló időszakában. 1965. első negyedévéhez képest a lakosság összes cukorfogyasztása mintegy négy százalékkal növekedett. Vajból hét százalékkal, borból 65 százalékkal, lisztből három százalékkal emelkedett, zsírból nem változott, margarinból és étolajból 17 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma. Húsból a kiskereskedelmi eladás 38 százalékkal volt több, mint a múlt év első negyedében, azonban az ellátás helyenkint még mindig nem volt kielégítő. Nem tudták a ke- xeslötet teljes mértékben, -kielégített:* tojásból, egyes száraztésztákból, a negyedév végén vöröshagymából. 1956. első negyedévben a lakosság körülbelül 2 százalékkal több ruha zatí cikket vásárolt, mint 1955 azonos időszakában. A legfontosabb ruházati cikkek közül konfúkcióáruból 30 millió forinttal, kötött áruból 30 millió forinttal, bőrcipőből 40 millió forinttal többet, gyapjú- és pamutszövetből 97 millió forinttal kevesebbet adtak el, mint 1955 első negyedévében. Egyes konfekciócikkekből és különösen jó minőségű cipőkből lénye gesen bővült a választék. Jelentősen — kb. 16 százalékkal — növekedett az egyéb iparcikkek eladása is. Az első negyedévben többek között 62.000 rádiót, 38.000 ke rékpárt, 80 millió forint értékű edényárut, 140 millió forint értékű bútort vásároltak. Egyes rádióféleségekből, de különösen motorkerék párokból nem teljes mértékben tudták a lakosság keresletét kielégíteni A lakosság a tartós fogyasztási cikkekre bevezetett részletakció keretében mintegy 60 millió forint értékű árut vásárolt, többek között 16.000 darab rádiót, 20 millió forint értékű csőbútort, 1200 darab porszívógépet, 500 darab padlókefélőgépet. Tüzelőanyagokból a negyedév folyamán a lakosság többet vásárolt a tavalyinál, de februárban és március első felében — a nagy hidegben — az ellátás nem volt kielégítő. Népmozgalom, szociális ét* kulturális eredmények 1956. első negyedévében Magyar ország lakossága húszezer fővel sza porodott és a negyedév végén meghaladta a 9,880.000 főt. Javult az üzemi dolgozók szociális ellátása. Ormosbányán és a sárvári cukorgyárban elkészült egy-egy 500 fő kiszolgálására alkalmas üzemi konyha és étkezde. Felépült a kecskeméti Kinizsi konzervgyár 1800 férőhelyes üzemi mosdója, Felsőcsin- geren 700 férőhelyes bányászfürdőt adtak át rendeltetésének. A bölcsödéi férőhelyek száma a negyedév végén 400-zal volt több. mint 1955 december 31-én. A földrengés és az árvíz követke tében nagyszámú lakás elpusztult és megrongálódott. 1956. első negy2dév- ben összesen több mint 3000 lakás épült. 1956. első negyedévben több mint 700 könyvet adtak ki 6.7 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 22 százalékkal magasabb mint 1955. első negyedévben. * / 'V ■' &»] t | T'-- v * • yM Ériünk o! újabb sikereket a dolgozókról való szerető, etvtársias gondoskodásban A megyei pártbizottság jelszava pontosan megfogalmazva így hangzik: »Érjünk el újabb sikereket a munkában, a dolgozókról való szerető, elv társ las gondoskodásban, az egyre javuló pártmunka alapján.« E nagyszerű Jelszó azon részével szeretnénk most itt foglalkozni, amelyet cikkünk címének is' adtunk. Az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása megye- szérte megkezdődött. Pártunk felhívta figyelmünket, hogy necsak tanulmányozzuk e nagyjelentőségű határozatokat, hanem lássunk hozzá azok hazai alkalmazásához, adjunk tanácsot a pártnak, miként valósítsuk meg nálunk is e gazdag útmutatásokat. Bőven esett szó a XX. kongresz- szuson a szakszervezet munkájáról. Megállapította a beszámoló, hogy a szakszervezetek munkája szembeszökően elmaradt az élet követelményeitől, különösképp a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban. Nem elég harcosak, nem elég kezdeményezők és szilárdak a‘ sarkalatos létfontosságú kérdések felvetésében. Ami szakszervezeteink is magukra ismerhettek a kritikából. Nem tanúsítanak elég állhatatosságot például a munkavédelmi kérdésekben. A napokban tartotta meg. a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottsága a szokásos évi munkavédelmi konferenciáját, s az ott felszólaló Balázs Dezsőné elvtárs, a durvahengerde dolgozója elmondta: a csiszolómühely — tudvalevő igen poros üzem — részére ott áll néhány porelszívó és nem használják. Vajon miért? Azért, mert az ott lévő szakszervezeti bizottságban nincs elegendő gerincesség, elvhűség, szilárdság, figyelmesség a dolgozókról való szerető gondoskodás terén. A munkavédelem örvendetes ja- vulásáról is számot adhatunk. Az ózdi nagyolvaszt óműben ember- emlékezet óta nem volt olyan rend és tisztaság, mint az utóbbi hónapokban. Schmidt György elvtárs gyárrészlegvezető, Benyó Tibor és Horváth János fiatal mérnökök legfőbb gondjuknak tartják, hogy a lehető legjobb körülményeket, munkafeltételeket teremtsék meg a munkások számára az üzemükben. Dicséret és elismerés illeti ezeket az elvtársakat. Csak helyeselni tudjuk az ózdi nagyüzemi pártbizottságnak azon ténykedését, amikor egyik ülésén megdicsérte Schmidt elvtársékat s az üzem dolgozóit ezért a munkájukért. Ritka dolog ez nálunk. Még mindig csak a terv- teljesítést mutató százalékot figyeljük és a százalék mögött az emberek elhomályosodnak szemünk előtt. Jó lenne azon is gondolkodni a minisztériumokban, felsőbb vezető helyeken, hogy kitüntetésben részesítsék azokat a vállalatokat, üzemeket is. ahol példamutató a munkavédelem. A kollektív szerződés végrehajtása is tessék-lássék módra történt az elmúlt évben. Ritka az ofyan nálda, mint az Ózdi Szénbányászati Tröszté, ahol példamutatóan teljesítette a tröszt szakszervezeti és műszaki vezetősége a kollektív szerződésben vállalt kötelezettsége* két. . Lássuk röviden, milyen feladatok állnak szakszervezeteink előtt a. XX. kongresszus határozatainak megvalósításában az emberekről való gondoskodásban. Leszögezhetjük, hogy híven kell őrködniük a kollektív szerződések teljesítésén* Igényesebbnek kell lenni a gazdasági vezetőkkel szemben és vonják felelősségre üzemi bizottságaink azokat, akik kötelezettségeiket nem teljesítik. Emeljük a kollektív szerződés szerepét, mivel a kollektív szerződés igen fontos eszköze annak, hogy fokozódjon a munkások és alkalmazottak termelési aktivitása, tovább javuljon a dolgozók anyagi, szociális és kulturális ellátottsága. Szakszervezeteink fokozottan ellenőrizzék a munkaügyi törvények betartását, a balesetelhárítási és üzemegészségügyi intézkedések végrehajtását. A lehetőséghez mérten gondoskodjanak a szellőztetés és a világítás megjavításáról, és ugyancsak a lehetőséghez mérten bővítsék, korszerűsítsék az öltözőket, zuhanyozókat, mosodákat és egyéb egészségügyi közhasznú* lati berendezést. Szervezzük meg az üzemi konyhák társadalmi ellenőrzését. Vonjuk be gbbe a munkába a háziasszonyokat is.. Számoltassuk be a közétkeztetési vállalat, a kereskedelem vezetőit a munkások gyűlésein arról, hogy milyen az élelmezés az étkezdékben, büfékben, milyen a választék és kiszolgálás az üzletekben és mit akarnak tenni. Meg kell javítani a klubok, kul- túrotthonok munkáját is. Ez is a dolgozókról való gondoskodáshoz tartozik. Sajnos, a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjára ma már jobban illik a büfé szó, mint a műszaki klub elnevezés. Meg kell javítani a kultúrrendezvények előadásait. Nem szabad például beletörődni abba, hogy a diósgyőri Művelődés • Házában csak hónapok múlva látják meg a dolgozók a legújabb híradó- és dokumentfilmeket» Gondoskodjanak szakszervezeti szerveink arról is, hogy a XX* kongresszus anyagát minden dolgozó megismerje, hogy kultúrotthonaink egymásután rendezzék meg a XX. kongresszust szemléltető agi- tációt. Állandó feladata legyen a szakszervezetnek a munkásifjúság szociális, egészségügyi és munkakörülményeinek javítása. Éberen kell őrködni a munkatörvénykönyv ifjúságra vonatkozó rendelkezéseinek betartása fölött. Nem szabad megengedni, hogy egyes gazdasáei vezetők az ifjúmunkásokat túlóráz- tassák, vagy éjjeli műszakra osszák be. A XX. kongresszus pártszervezeteinket is figyelmezteti, hogy élénkítsék. javítsák a szakszervezeti szervek munkáját úgy. hogy lényegesen megnövekedjék szerepük a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban. A megvei nártbizottság e nagyszerű. felemelő jelszava megvalósítása kommunistáink elsőrendű kötelessége. S ehhez a munkánkhoz alkalmazzák szakszervezetei nk a XX. kongresszus tanulmányozása során szerzett tapasztalatokat. A filmszínházakat az első negyedévben 32 millió néző látogatta, közel három millióval több. mint az elmúlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma 66.000-rel emelkedett és elérte á másfél milliót. 1956 március 15-én a termelő munka módszereinek alapvető tökéletesí‘ése. a tudományok, a művészet és az irodalom terén kifejtett munkássá «ükért 71-en részesültek Kossuth* díjban. Budapest. 1956. április 20 KÖZPONTI STATISZTIKAI HÍV AT Ali
