Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

WSW AZ MOP Büftjöfl-ABAÓJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IIHACS LAPJA XH. évfolyam, 90. szám Ára 50 fillér Tervcrsz a szűzfö 1 deken 195b április 15, va A lóiéi bizios ólja a iermeiíiszövefkezet z év elmúlt hónapjaiban me- gyénkben újabb 3645 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Csaknem annjóan, mint 1955-ben, egy egész esztendő alatt, örvendetes eredmény ez, amely ál­landóan növekszik, hiszen április.ed­di" élteit napjaiban is sok újabb fel­vételi kérelem érkezett megyénk termelőszövetkezeteihez. De még to­vábbi sikerek is várhatók. Mind több egyénileg dolgozó paraszt emlegeti a tsz tagság, a falu kommunistái előtt, hogy ősszel már ő is felhagy a par­cellásgazdálkodással, s belép a ter­melőszövetkezetbe. Ezek a tények világosan bizonyítják, hogy az eddigi eredmények alapján dolgozó paraszt­ságunk is jobbnak, biztosabbnak te­kinti a termelőszövetkezeti, nagy­üzemi gazdálkodást, mint az egyénit. Némcsak hazai példák mutatják a kollektív gazdaság távlatait. A test­véri népi demokráciák, de mindenek­előtt a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak hatalmas sikerei mind azt iga-' zolják, hogy csak a szocialista nagy-' üzemi gazdálkodás biztosíthat szi­lárd alapot az állandóan növekvő jó­létnek. Legjobb bizonyíték erre, hogy a Szovjetunió kolhozai és szovhozai eg": tien év alatt 22 százalékkal emelték a gabona és 54 százalékkal a cukorrépa terméshozamát. Ugyancsak megmutatkozik a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás fölé­nye a kisparaszti gazdaságokkal szemben Borsodban is. Csak az el­múlt esztendő terméseredményeit te­kintve, megyénk termelőszövetkeze­tei búzából 1.1, rozsból 1.2, ősziárpá­ból 2.1, kukoricából 0.5, burgonyából pedig 5 mázsával termeltek többet holdankint, mint az egyénileg dol­gozó parasztok. Termelőszövetkeze­teink között a tiszaluci Vörös Hajnal és a borsodivánkai József Attila tsz kenyér- és takarmánygabonából messze meghaladta az átlagot. Emel­lett magasabb volt termelőszövetke­zeteink termésátlaga a kapásokból is. A kesznyéteni Szabadság termelő- szövetkezet holdankint — májusi morzsoltra átszámított — 24 mázsás kukoricalermésátlagát egyetlen egyé­nileg dolgozó paraszt sem közelítette meg. Y ilágos, hogy magasabb termés­átlagok mellett tsz tagjaink­nak jelentősen nagyobb volt évi jö­vedelmük is. Az elmúlt esztendőben ♦— a háztáji gazdaság jövedelmével együtt — a legszerényebb számítás szerint 18—20.000 forintot kerestek átlagosan. Sok kiválóan dolgozó tsz lag évi jövedelme elérte annak az összegnek kétszeresét, sőt háromszo­rosát is. Idős Molnár Ferenc, a tisza- derogmai Kossuth Termelőszövetke­zet tagja például 116 mázsa kenyér- gabonát, 70 mázsa takarmánygabo­nát és 14.390 forint készpénzt kapott. Lőrinczi András, a finkei Kossuth Termelőszövetkezet tagja 80 mázsa terményt vitt haza a zárszámadás után. És így lehetne hosszan sorolni az olyan tsz tagok nevét, akik ha­vonta 2—3000 forintot kerestek a közösben. Termelőszövetkezeteink életre­valóságát bizonyítja az a tény is, hogy évről-évre növelik közös va­gyonukat. Az elmúlt esztendőben több mint 21 millió forinttal emelték a szövetkezeti alapot. E sikerek láttán egyre több dolgozó paraszt látja be, hogy míg az egyéni gazdálkodásnál szűk határokat szab a parcella, a nagyüzemi gazdálkodás­nál szinte határtalanul fokozható a termelés színvonala, a tagság jöve­delme. S abban a járásban, község­ben, ahol a kommunisták minden dolgozó paraszttal megismertetik a közös gazdaság eredményeit, állan­dóan nő a termelőszövetkezeti tag­ság, a termelőszövetkezetek száma. I átnunk kell azt is, hogy terme­lőszövetkezeteinkben az ered­mények növekedését az határozza meg, hogy erősödik a szövetkezeti demokrácia, a munkafegyelem, ho­gyan alkalmazzák egyre szélesebb körben a fejlett agrotechnikát. Ott,; ahol tökéletesen érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia, ahol a tervek készítése és teljesítése az egész tag­ság ügye s a legegyszerűbb tsz tag is beleszól a kérdések megoldásába, ott állandóan növekednek a termés- eredmények is. Az odaadó munká­nak persze korszerű agrotechnikával kell párosulnia. Nagyon örvendetes ezért, hogy az elmúlt esztendőben tnár sok termelőszövetkezetünkben tneghonosult az élenjáró agrotechni­kai módszerek alkalmazása. Az tgyes mezőgazdasági folyamatok gé­pesítése, a négyzetes, keresztsoros vetés, a vegyszeres gyomirtás mód' szere valamennyi termelőszövetkezet­ben bebizonyította, hogy ez az az út, amelyen tovább kell* haladnunk. S e téren is követendő utat mutatnak a SZKP XX. kongresszusának megál­lapításai, az állattenyésztés, a 'kuko­ricatermelés fokozásáról, a műtrágya alkalmazásáról, a komplex gépesí­tésről. E megállapításokat feltétlenül tanulmányoznunk és helyi adottsá­gainkat figyelembevéve alkalmaz­nunk kell, hogy termelőszövetkeze­teink egyre szebb eredményeket ér­hessenek el. A jobb, gondtalanabb élet egyet- ^ len feltétele a több, gazdaságo­sabb termelés. Mezőgazdaságunk ter­méshozamát csak a fejlett agrotech­nikai módszerekkel, a gépi munká­val, a komplex gépesítéssel lehet fo­kozni. Ez viszont csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretei kö­zött képzelhető el, ami már magá- banvéve is meghatározza, melyik a jólét biztosabb útja. Megyénk termelőszövetkezetei *ez évben — amint eddig végzett mun­kájuk is bizonyítja — még nagyob­bat lépnek előre a fejlett módszerek alkalmazásában. Éves terveik sze­rint az idén ismét jóval nagyobb ter­méshozamot takarítanak be, növelik az állatállományt, s a közös vagyont egyaránt. Közös gazdaságaink tehát ismét gazdagabbak, erősebbek lesz­nek. A tervek teljesítése, a felada­tok végrehajtása azonban csak ak­kor lehet sikeres, ha minden tsz tag, — az elnökkel és a vezetőkkel együtt — becsülettel kiveszi részét a mun­kából, ha a kommunistákkal az élen olvan lelkiismeretesen, odaadóan tel­jesíti a feladatot, mint még soha. Szükséges azonban, hogy bátran bí­rálják egymás hibáit, ne tűrjék meg a pazarlást, a herdálást, — s nem­hogy sértenék, de egyre erősítsék a szövetkezeti demokráciát. Ehhez el­engedhetetlen feltétel a felsőbb pórtszervek és tanácsszervek állandó segítsége. A becsületes, odaadó munka, a tervek teljesítése alapozhatja meg csupán a magasabb terméshoza­mot, a nagyobb jövedelmet. És e két tény szükséges elsősorban ahhoz, hogy életszínvonalunk tovább emel­kedjen, termelőszövetkezeteink egy­re több élelmiszert adjanak az or­szágnak; Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az' eredmények láttán egyre több egyénileg dolgozó paraszt lep­jen a közös gazdálkodás útjára. m.ze Befejeződik^^ a fűtési idény Az 1955—1956. évi fűtési idény 1956 április 15-én befejeződik. Kórházak, rendelőintézetek, óvo­dák, csecsemőotthonok, vagy ezek­kel egyenlő elbírálás alá tartozó in­tézmények: iskolák, egyetemek, nap­közi otthonok, valamint az Állami Balettintézet, az Állami Operaház és az Operaház Erkel Színháza helyisé­geiben április 15-ike után — május 1-ig — a külső hőmérséklettől füg­getlenül is lehet fűteni akkor, ha a helyiségnek belső hőmérséklete 18 C fok alatt van. (MTI) A képen: A Kazalt SZSZK-ban lévő »Kurzsunkulszkij«-gabönat«r-t melő szovhoz 3. számú traktorosbrigádja újabb szűzföldet vesz művelés alá. Sertésből több megye teljesítette terület után előírt négy bari begyűjtési (érvét A Begyűjtési Minisztérium jelenti: A begyűjtési versenyhez eddig or­szágosan több mint negyedmillió dolgozó paraszt, csaknem kétezer termelőszövetkezet és kétezer község csatlakozott. A párosversenyek ered­ménye, hogy felszabadulásunk évfor­dulójának tiszteletére indított be­gyűjtési hetek alatt már sok helyen Üzemirányítás rádióval A mezonegyesi ai- lami gazdaságban szé­leskörűen alkalmazzák a technika korszerű vívmányait. Március­ban megkezdték a 22 ezer holdas gazdaság önálló rádióhálózatá­nak kiépítését, amely lehetővé teszi, hogy né­hány hónap múlva rá­dión keresztül irányít­teremtett összeköttetést egy sarkvidéki szovjet expedíció és Moszkva között. A rádióskor ed­digi működése nagyban megkönnyíti az egész állami gazdaságot át­fogó rádióhálózat fel­állítását, mert kellő számban vannak rádió- technikában jártas dol­gozók. Már 69 847 000 forint érkezett az árvízkárosultak részére Pénteken estétől szombat délig újabb hárommillió forinttal emelke­dett az árvízkárosultak megsegíté­sére beküldött összeg. Eddig tehát 69.847.000 forint érkezett az árvízká­rosultak bankszámláira. Bonsod-Abauj-Zemplén megye 3.641.000 forintot fizetett be. (MTI) Junius 3-lól nyári időszámitás A Minisztertanács határozata sze­rint az 1956. évi június hó 3-tól szeptember hó 30-ig terjedő időszak­ra nyári időszámítást kell bevezetni. Június 3-án két órakor az órákat há­rom órára kell elöreigazítani, szep­tember 30-án három órakor pedig az órákat két órára kell visszaigazíta- ni. (MTI) Új 1599 tonnás hOtibereodezés \ Román Népköztársaságban a ^ztálin- városi vágóhídon nemrég hatalmas korszerű hűtőberendezést helyeztek üzembe. amely­nek kapacitása 1500 tonna. F.z a hűtőberen­dezés az ország egyik legnagyobb ilyen természetű berendezése, építése csaknem három évii? tartott. A berendezést ugyan­akkor ellátták két gyorsfagyasztó állomás­sal, amelyek epvenként 15?.000 kilogramm hőst fagyasztanak mew 24 óra alatt. A hű­tőberendezés üzembehelyezése lehetővé tette, hopy a vápóhíd kapacitását négyszeresére emeljék. * A SZOVJETUNÓ HATODIK ÖTÉVES TERVÉHEK IRÁHYELVEIBŐL l/öíté^ko&zf • végzettek t SZAMA 6. 300-000 1?6 A Szovjetunió hato­dik ötéves tervének irányelvei előírják, hogy 1955 és 1960 között 6 millió 300 ezer fiatalnak kell elvégeznie a közép­iskolák X. osztályát. Az általános művelt­ség növekedésének nagyságára jellemző, hogy a középiskolát végzettek száma az előző öléves tervhez viszonyítva jóval több mint kétszeresére nö­vekszik. Új ételküiönlegesség a vacsoraversenyen A vacsoraverseny soronkövetke- ző rendezője az Utasellátó Válla­lat volt. Mind a terítést, mind pe­dig a felszolgálást kitűnő érzék, ízlés és udx>aTiasság jellemezte. Az elkészített ételek a vacsoraverse- nyek eddigi fogásai mögött egy lé­pésnyit sem maradtak le. A finom orja-leves, a borsodi töltött rosté­lyos és a sonkás kocka még az est folyamán megnyerte az utazókö­zönség tetszését; több mint 50 adag fogyott el belőle. Különösen kiemelkedett a borsodi töltött ros­télyos újszerű elkészítésmódjával. Remélhetőleg Érseki László fősza­kács új ételkreációja meghonoso­dik Borsodban és gazdagítani fog­ja a magyar szakácsművészetet A bíráló bizottság tagjainak a finom ételeken, s a jól összeválo­gatott italokon kívül a teríték, az élő, f riss, tavaszi virágok és a pin­cérek halk, finom, udvariassága is tetszett. A fogyasztók közül nem egy — többek között Szabó Béla vasúti tisztviselő és Lázár Károly kubikos — nagy elismeréssel nyi­latkozott az új ételküiönlegesség- ről és a felszolgálásról. Az utasel­látó pincéreinek udvariassága fel­tétlenül követendő példa minden vendéglátóipari üzem részére — természetesen a versenyen kívül is. Jólsikcrülí Itisgépcásár A Miskolci Földmű vessző vetke­zet kisgépkiállítást és vásárt rende­zett a Béke-téren. A vásáron a miskolckömyéki termelőszövetke­zetek és egyéni gazdák több mint 100 ezer forint értékű mezőgazda- sági kisgépet vásároltak. A finkei Harcos Tsz például két új szekeret és lószerszámot, a szászfái Szabad Föld Tsz 24 kalapácsos darálót, Tóth János egyéni gazda kerekes kézi-permetező gépet, Kiss József kondói dolgozó paraszt új vetőgépet vásárolt. Készülődés május 1 megünneplésére A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói állandóan fejlesztik az üzemi kultúrmunkát. Az elmúlt év­ben 78 esetben szerepeltek, túl­nyomórészt vidéken. A kultúrcso- portot most megerősítették és főleg DISZ fiatalokat vontak be munká­jába. Már meet szorgalmasan ké­szülnek május 1 méltó megünnep­lésére. A József Attila kultúrotthon keretén belül működő csoport szín­játszói, táncosai, mandolin- és esztrád-zenekara, valamint éneke­sei és szavalói számos új műsorszá­mot tanultak be május 1-re, a munka ünnepére. A 1 kulturális seregszemle nyolc járási bemutatója el Nyolc járási székhelyen mérik össze erejüket a mai napon a kör­zeti seregszemléken kitűnt színját­szók, énekesek és láncosok. Verse­nyeznek az elsőségért, a megyei döntőbe jutásért. A Ságvári Endre ifjiísági kulturális seregszemle fon­tos állomása ez a nagyszerű erő­próba. Az elmúlt években rendezett kulturversenyek bemutatói után rendszerint nagy vita alakult ki a csoportok tagjai között a bírálóbi­zottság véleményéről. A vitára az adott okot, hogy a bemutatókról formált vélemények nem egyszer egyoldalúak, felületesek voltak. A bírálóbizottságok csak a bemuta­tott színdarab, ének, vagy tánc- szám alapján értékelték egy-egy művészeti csoport tevékenységét. A Ságvári Endre kulturális se­regszemle meghirdetésénél azt a célt tűzték a csoportok elé, hogy minél több fiatalt vonjanak be a kultúráiét révén a DISZ szerveze­tek munkájába. A feltételek közt olyan pont is szerepel, hogy adjon a csoport minél több csereműsort, szerepeljen ünnepségeken, kuliur- estéken, ifjiísági napokon. A járá­si, városi, Iccrületi és más bemuta­tókon a. művészi produkción kívül számon kcU kérni a többi feltétel teljesítését is. Meg kell leérdezni ú csoport tagjaitól, hogy tartoUak-c helyi bemutatót, szerepeltek-e po­litikai ünnepségen, adtak-e csere- műsort? Figyelembe kell v>enni a csoporton belül a politikai munkát is és a csoport eddigi szereplései­nek számát. Akad ugyanis cso­port, amely talán gyengébben sze­repel a bemutató^ de közelmúlt­ban történt megalakulása óta már több helyen szerepelt sikerrel, mint a régebbi, esetleg jobb pro- dulzcióval fellépő csoportok. A helyes értékeléssel elérhető, hogy a gyengébb csoportok a ka­pott bírálat után ne essenek szét, hanem még jobban dolgozzanak. A seregszemle alkhlnuiból sok új if­júsági csoport alakult. Ezek talán sem a művészi, sem a tcljesitmé- nyi követelményeknek nem, tudnak eleget tenni. A továbbfejlődés, az ifjúsági kulturális élet megerősíté­se érdekében szükség van az új fiatal csoportokra, ezért bírálják el külön szempont szerint a régi és az új csoportokat. Alakuljon Iá egészséges bírálat és versenyszellem, legyenek a cso­portok bemutatóiról adott vélemé­nyek szakszerűek, reálisak, de ne okozzanak csalódást, elkedvetlene- dést, hanem adjanak lendületet, kedvet a kultúráiét további virág­zásához. A £Önci földnuívesszövetkezet a jobb áruellátásért A Gönc és Vidéke Körzeti Föld- művesszövelkezet az első negyed­évben közel 100 új taggal erősödött< A földművesszövetkezet az idén az elmúlt éveknél sokkal nagyobb mértékben segíti elő a városok jobb áruellátását. Két új felvásár­lási raktárt létesítenek, az egyiket Göncön, a másikat Göncruszkán. A környék termelőszövetkezeteivel és egyéni termelőivel 50 holdra kö­töttek zöldségtcrmelési szerződést. Mintegy 25—30 vagon gyümölcs szállításúra is berendezkedik a földművesszövetkezet. HllllwniMWWHtHMmMIIIIIHMIMMMIHWMIIII—j Megyei rádióamatőr liíHilásl rendez ! a MŰHOSZ . A Magyar önkéntes WonvédelTtii | Szövetség miskolci rádlókluhia május £ 7-től 16-ip rendezi meg IT. mepyel * rádió-amatőr kiállítását. A kiállításon £ Borsod megye rádió-aniatőreinek és £ rádiótechnikai dolgozóinak korszerű £ alkotásai, valamint a rádiótechnikai £ par legújabb remekei kerülnek be- £ mutatásra. Többek között elektr^pikos | műszereket. különleges vevőkeszüié- | keket, magnetofonokat rövidhullámú j adó-vevőbereudezést. sípnál-pencráto- : rókát és több más elektromos feeren- £ dezést láthatnak a Széchenyi u. 109. £ s*ám alatt megnyíló kMlIít-ís láíopa- : ói. A MÖIIOSZ a kiállítás ideje alatt t érdekes előadásokat is rendez, £ sák az állami gazdaság üzemegységeit. A köz­ponti adó-vevőállomást a mezőhegyesi kultúr- házban állítják fel, ahol korábban a MÖH- OSZ rádióskor műkö­dött. A rádióskor igen szép eredményeket ért el. Egy alkalommal például a mezőhegyesi fiatalok rádiókészüléke teljesítették az első négy havi be­gyűjtési tervet. Sertésből már több megye teljesí­tette négyhavi, terület után előírt begyűjtési tervét. A legutóbbi értékelés szerint Bor­sod megye a II. csoportban az első helyen áll. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents