Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
i »Z MOP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xll. évfolyam, 101. szám Ara 50 fillér 1956 április 28, ssomb A Lenin Kohászati Művek és a DIMAVAG Gépgyár dolgozói elnyerték a \ Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, valamint az éliizem címet j (Lapzártakor érkezett.) A Kohó- és Gépipari Minisztérium tá- \ jékoz tatása szerint a Lenin Kohászati Művek és a DIMÄVAG Gép- 2 gyár dolgozói, a második ötéves terv első negyedévi eredményeinek £ alapján elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándoraászla- £ ját, valamint az éliizem címet. A két diósgyőri gyár kollektívája • 1956 első negyedévében hiánytalanul teljesítette termelési és kiszál- : lítási tervét. Jelentős előrehaladást ért el a selejt és az önköltség • csökkentésében is. Mindkét gyár nagyszerű munkásainak és műsza- 2 ki dolgozóinak további munkájukhoz sok sikert kívánunk. •\íiV7rT » Lelkesítő célok D olgozó népünk az ünnepi készü lődés lázában ég. Közeledik a nemzetközi proletárszolidaritás, a munkásösszefogás hatalmas ünnepe: május 1. A tizenkettedik szabad májuson megmutatjuk szilárd erőinket, kifejezzük örömünket szép jelenünkért és reményünket, virágzó bizalmunkat a holnapban. Erről beszél a második ötéves terv irányelveinek tervezete, amelyet pártunk Központi Vezetősége megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátott. Ez a tervezet, amelyet mindenütt rendkívül nagy örömmel és érdeklődéssel fogadtak a magyar dolgozók, igazi ünnepi ajándék. Ma- gávalr agadó céljai, lelkesítő adatai jövőnket foglalják magukban. Népünk legjobb fiái. akik egész életüket szentelték és áldozták a szabadság, a függetlenség, a felemelkedés ügyének, mindig álmodoztak az emberséges holnapról. Fo'rradal'flvárköl- tőnk, Petőfi több mint száz esztendővel ezelőtt arról a világról jövendőit, amelyben >*a bőség kosarából mindenki egyaránt Vehet«. Ady Endre; így énekelt: »holnap már minden a miénk lesz, hogyha akarunk s ha mérünk«. Gazdasági elmaradottságunk, gyarmati helyzetünk, a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok következtében azonban meddők maradtak, szertef oszlottak, széthulltak a legszebb álmok is. A mi álmaink — immár tizenegy esztendeje — a szemünk előtt, kezünk munkájával kibontakozó valóság gyönyörű tervéi. Második ötéves tervünk realitását is megingathatatlan erős alapok biztosítják: -a szovjet nép dicső harcainak eredményeként megszületett szabadságunk, népünk nagyszerű tehetsége, szorgalma, tudása, pártunknak a dolgozó milliók érdekeit, életét, felemelkedését szolgáló helyes politikája. Hároméves tervünk és első ötéves; tervünk sikereire, számottevő eredményeire épül, ezeket pedig pártunk követésével, munkásosztályunk vezetésével, dolgozó népünk áldozatos, kitartó erőfeszítéseivel értük el. A Központi Vezetőség irányelvei meghatványozzák mindezt a tőkét, amely már eddig is oly dúsan kamatozott. Világosabbá teszik távlatainkat, közvetlen közelségünkbe hozzák a szocializmus építésének soronkövetkező céljait, amelyeknek elérésével még gazdagabbá, szebbé, könnyebbé, tar-1 talmasabbá válik élétünk. Hogyne dolgoznánk hát értük örömmel, oda- adóan, tettrekészen! Hogyne tanulmányoznánk azokat megkülönböztetett érdeklődéssel, gondossággal, a saját ügyünknek kijáró szenvedéllyel és örömmel. A Központi Vezetőség népünk ^ nagy közvéleményé elé bocsátotta az irányelveket a legszélesebbkörű megvitatás céljából és ez nép- köztársaságunk belső demokratizmusának, pártunk és a tömegek megbonthatatlan szoros kapcsolatainak, a dolgozó milliók és népi demokratikus rendszerünk összefórroltságának újabb bizonysága. A terv — az egész nép terve, amelynek megvalósítása az ő szívós, mindennapi munkáján, helytállásán, tevékeny cselekvő részvételén múlik. Most arról van szó, hogy a munkások, dolgozó parasztok, műszaki vezetők, a népgazdaság legkülönbözőbb ágainak szakemberei mondják él javaslataikat, észrevételeiket és segítsenek feltárni a népgazdaság olj’-an tartalékait, amelyeket az irányelvek kibocsátott tervezeté még nem vehetett számba. Nem kétséges, hogy fe-lbecsülhetetlen értékű kincsestár gyűlik majd egybe a sok-sok munkatapasztalattal, gazdag ismeretekkel rendelkező dolgozók javaslataiból, kiegészítéseiből, hozzászólásaiból. Pártszervezeteinknek, tömegszervezeteinknek elsőrendű feladata, hogy serkentsék, ösztönözzék az országos vitában való részvételt. Az irányéi vek tervezete szerint második ötéves tervünk fő feladata ez élo&zim*o.n<al emelése, a szocia- ílizmus építésének továbbfolytatása, eredményeink megvéd címezése. „A második ötéves terv időszakában — olvashatjuk a tervezetben — a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell termi a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ez2el lényegében meg kell szüntetnünk a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát és így biztosítani kell az ország további felemelkedését.“ Ezeknek q feladatoknak végrehajtásához a tervezet a marxi-lenini elvek következetes érvényesítésével, a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terve tanulságainak konkrét alkalmazásával szabja meg a tennivalókat. Ipari termelésünknek 1960-ban 50—52 százalékkal kell felülmúlnia az 1955. évi termelést, ezen belül a termelőeszközök gyártása mintegy 60, a fogyasztási cikkeké pedig mintegy 40 százalékkal emelkedik. Elsődlegesen a nehézipart fejlesztjük tehát tovább, de megfelelő arányban áll ezzel a fogyasztási cikkeik termelésének növelése. Mezőgazdaságunknak az 1956 —60-ig tartó második ötéves tervben 27 százalékkal kell többet termelnie, mint az első Ötéves terv időszakában. A meggyőző tények erejével biztosítani kívánjuk, hogy a Pa_ rasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A z irányelvek tervezetének fon- ** tcb vonása, hogy a korszerű technika, a tudomány legfrissebb eredményeit akarjuk hasznosítani iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk minden ágában. „A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva *- s felhasználva e szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását.“ A Központi Vezetőség irányelveit áthatja a dolgozó tömegekről való légmesszebbmenő gondoskodás szellőmé. Jelentősen javulnak majd életkőrülményeinik. A munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi órák leszállításával a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan legalább 25 százalékkal nő. A második ötéves terv folyamán meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv folyamán be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre. Bőségesebben jut majd dolgozóinknak élelmiszer, könyv, iskola, színiház, rádió, lakás, jobb lesz a közlekedés, még nagyobb védelemben részesülnek a dolgozó anyák, emelkedik a bölcsődei férőhelyek száma, több lesz az ovóda és az iskolai napközi' otthon. Hosszan sorolhatnánk az életszínvonal emelkedését elősegítő intézkedéseket. \/\ egyénkben különös érdeklő- désre tarthat Számot a tervezetnek az a része, amely ismerteti az északi iparvidék fejlesztését. Felépítik a rudabányai vaséredusító művet. A Boldva völgyében gipszgyár létesül. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek «^konstrukcióját, korszerűsítését. Fejlesztjük a borsod vidéki barwaszén bá nyászatot, Kazincbarcikán a hőerőmű befejezése mellett kokszolóművet teremtünk. Uj vízmű működik majd megyénkben, Tiszapalkcnván felépül n vegyipar hatalmas új központja, Miskolcon. három ezer lakás, húskombinát épül, átalakítják a Déryné Színházat, folytatják a műszaki egyetem építését. M:ndemellett különös örömünkre szolgál, hogy 1958-ban Miskolcon is megkezdik a televíziós adást. Mindezekben a kiragadott adatokban, mint csöppben a tenger, tükröződik az a hatalmas mű, amelynek megvalósítására szólít bennünket a Központi Vezetőség irányelveinek tervezete. Ehhez a lenyűgöző alkotáshoz fogja össze erejét, tehetséget, mtüTlkakészséget dolgozó népünk, hiszen á második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának, a jólét és ■ a kultúra emelésének, a .’népi demokrácia további megszilárdításának terve, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legközvetlenebb ügye. Nincs, nem lehet szebb, magasztosabb feladat, mint munkálkodni értnek az ügetnek gyönyörű sikeréért. A szocialista ipar termelésének 50 —52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglévő ipari berendezések eddiginél lényegesén IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tegnap nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátotta a második ötéves terv irányelveinek tervezetét. Az Északihagyarország április 27-i, pénteki számában már közöltük az irányelvek főfeladatait. Most megkezdjük az irányelvek részletes ismertetését. I. Ipar, építőipar jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel* való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba \ öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. I Egyes fontosabb ipari termé1 • kék termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő leg}ren: 2 Az eddiginél nagyobb mér- * t ék ben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyors- ütemű fejlesztésével, valamint észszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagkészletéi 1960-ban jóval nagyobb mértékben, fedezze hazai forrásokból. mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohó- kokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal!. 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék). 90 százalékát szulfitcellulózból (1955: 50 százalék). 100 százalékát ti lolt, kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólóm, kén, fenol, kro- zol és mais, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat. az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaaluminium közel 83 százalékát .kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és Olaj növekvő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban 1.550.000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1055-ben, Az új »ztálinvárosi kokszolómű melléktermékéit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A kohászatban is a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nyomás mellett rs kifogástalanul alkalmazható acél féleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. A' hengereltacé!-*e-melésben a finomlemezek részarányát az 1955. évi 9 százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni. Ez lehetővé teszi a fí- nomlemezszükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. Q Ki kell terjeszteni és eredmé- é nyesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat q hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2.5 milliárd förintöt, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazná” a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vas-, érc-, színesfém- és olajkészleteit. Az ország felkutatott -szénvagyo- nát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig aa ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgázkészlete is nagy« mértékben gyarapodjon, a nagylengyel i kőolajmezőt teljesén körül kell határolni és új kőolaj és . földgáz előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatti mintegy 1.200.000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—4 54. évi 630.000 méterrel. Be kell ve-* zetni a 4—5000 méter mélységű fú-4 rásokat. Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A1 jóminőségű bauxit felkutatott meny»* nyisége öt év alatt legalább 10 fniJJ lió tonnával növekedjék. Az ipar? 'számára megfelelő mennyiségű minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzállóanyagból, öntödei homokból, gipszből és más fóntös ásványokból. A A bányászati iparágak biz*»« síísák az ország ásványkincséinek fokozott mértékű kitermeléséi* A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni; A bányászat fejlesztésére mintegy 7.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A feketeszén termelése 196Ó-ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék, összesen 19 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell létesíteni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell te-* lepíteni, hogy a későbbi években f-í jó minőségű szenek arányát a szén- termelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén további kell fejleszteni a kokszolható szeneki bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését? a második ötéves terv időszakában! meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség' a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszenek termelésének fokozására, valamint a borsodvidéki bar* naszénbány ászát fejlesztésére. El kell érni, hogy az északmagyarországi barnaszénbányászat minél, előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembelépő vállalatokat: A különböző fajtájú szeneknek a! fogyasztók közötti ésszerűbb eloszt tása és gazdaságosabb felhasználásai érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával —az osztályozó művek teljesítőképességét és ezzel- el kell érni, hogy a második ötével terv végére a termelt szén túlnyom mó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasználd bányafa mennyiségét részint takaré-t kcssági intézkedésekkel, részint kor-t szerű acél-, b?ton- és vasbe-on biz-J tosító szerkezetek alkalmazásának! kiterjesztésével öt év alatt legalább! 16—17 százalékkal kell csökkenteni* 1960-ban mintegy 800.000 tonna tő* zéget kell termelni, elsősorban miN zőgazdasági és tüzelési célokra* Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártására is* A kőola j termelés öt év alatt leg* alább 400.000 tonnával növekedjék* A földgázfermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1900-ban leg* alább 700 millió köbméterre kell fo- kozni. Biztosítani kell a zalai me-* zők gáztermelésének ésszerűbb hasz« ncsítását részint ipari célokra, ré-í szint a lakosság gázellátására. A hazai vasé re fel használ ás nőve« lésére meg kell valósítani a rudabá* nyai érc dúsítását. A kohászat mangánérc szükségletének kielégítésére új karbonátos mangánércet dúsító művet, kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évf 1.290.000 tonnáról 1960-ban közei 1.600.000 tonnára kell emelni. (Folytatás a 2, oldaton.) termetes az 1955. é' termelés I960, évi télmfelés százalékába Villamovenergia 3 50 millió kwó 154 Szén 29,4 millió to 132 Kőolaj 2.0 millió to 125 Acélnyersvas 141 millió to 165 Acél 2,24 millió to 138 Hengereltacél 1.40 millió to 159 Timföld Z21 efcer to 145 Kénsáv 260 ezer to 161 MarónátrOn 40,5 ezer to 346 Műtrágyák' 150 ezer to 372 Műanyagok 11,6 ezer to 430 Tégla 1 950 millió őb 156 Cement 1.86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kw 154 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Dieselmotor 567 ezer LE 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db Z\5 Vasúti személykocsi 805 db 272 Tehergépkocsi 6 800 db 179 Fémforgácsoló szerszámgépek 11 100 db 183 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2 500 db 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 326 Háztartási varrógép 68,5 ezer db 149 Rádióműsorvevő 455 elcr db 147 Cellulóz 46.5 ezer to 281 Papír 164 ezer to 155 Pamutszövet 247 millió m2 106 Gyapjúszövet 34,7 millió m# 135 Selyemszövet 25,5 millió m- ' 127 . Kötöttáru 7 810 to 155 KonfckcióárM 1271 millió Ft 128 Cipő 16,2 millió pár 1J6 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús • 217 ezer to 146 79 ezer to 131 Étolaj 35 ezer to 163 Vaj 18,3 ezer to 161 * (Hatóanyagban számítva.)
