Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-24 / 97. szám

Aß

Kedd, 19M. áprttfi M,

mtAKM&GfJOKmBZAt*

Nagyobb a gépkocsiforgalom — kevesebb a baleset

Közlekedési ankét Miskolcon- A B. M. Boltod-Abauj-Zemplén Megyei Főosztályának Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztálya áz elmúlt esztendőben december elsején a hét legnagyobb közlekedési vállalat részvételével elindította a *>Vezess baleset nélkül« versenymoz- galmat. A versenyben kétezer gépkocsivezető 1400 gépjárművel vesz részt.

A mozgalom eredményeit vasárnap ankéton beszélték meg az illetékes szervek képviselői.

Juhász József elvtárs, a megyei főosztály közlekedési előadója beszámolójában hangoztatta, hogy az elmúlt években *

nagyot fejlődött a közlekedés. Forgalomba állítottak 1620 teherautót és 262 új távolsági autóbuszt s megnövekedett a vontatók, a személyautók és a motorkerékpárok száma is. Az elmúlt ■ évben mintegy 13 százalékkal emelkedett a közúti forgalomban résztvevő gépjárművek száma.

Javult az általános közlekedési rend is, amit mutat, hogy az elmúlt évben megyénk területén 1954-hez viszonyítva 10 százalékkal csökkent a balesetek száma. Ez elsősorban a gépjárművezetőknek köszönhető. Felelősségérzetük növekedését bizonyítja, hogy csökkent az ittas vezetésből eredő balesetek száma. A gépjárművezetők nagy része megértette, hogy mindig józanul, óvatosan és szabályosan kell vezetni.

Az 1955. évi baleseti s&tisztika azonban még mindig szomorú tényeket mutat. Többen életüket vesztették, nyomorékká váltak közlekedési balesetek következtében. Megyénk területén az összes baleseteknek 80 százalékát gépjárművek okozták. A balesetek 33 százalékát tehergépkocsivezetők, 20 százalékát autóbusz- vezetők, 10 százalékát pedig személygépkocsivezetők okozták. Megyénk területén az elmúlt évben

minden 33 órában történt egy közlekedési baleset. A balesetek egyharmada Miskolc területére esik.

A balesetek okai: gyorshajtás és ittasság.

. Juhász elvtárs kifogásolta, hogy a városok belterületén a tanácsi szervek nem hajtják minden esetben \Végre a rrfégelőző intézkedéseket. Az T: kerületi tanács figyelmét például már többször felhívták, hogy az aluljárónál lévő gödröt javítássá ki. A forgalomnak nagy nehézséget, okoz, hogy az utóbbi években Miskolc csaknem minden útját megbontották. Végül ismertette Juhász elvtárs,

hogy 1956 első negyedévében ki lett az első a hét vállalat közül a »Vezess baleset nélkül« mozgalomban.

Az első helyezést a Városi Közlekedési Vállalat érte el baleset nélkül megtett 965.000 kilométerrel. E vállalat dolgozói közlekednek a legszabályosabban a legveszélyesebb forgalomban. Második a Földszöv. Szállító Vállalat lett, amelynek gépkocsivezetői baleset nélkül 249.000 kilométert tettek meg. Harmadik helyre a 37.-es MÁV- AUT, negyedik helyre a Kér. Szállító Vállalat került. A 31. TEFU az ötödik, a 3. ÉPFU a hatodik, a 36. MÁV- AUT a hetedik lett a versenyben.

A beszámoló után az ankét résztvevői közül számosán felszólaltak. Elmondották tapasztalataikat, hogyan lehet baleset nélkül közlekedni. Majd a legjobb dolgozóknak értékes jutalomtárgyakat nyújtottak át. Az ankét végén Juhász elvtárs átadta Takács János elvtársnak, a Közlekedési Vállalat igazgatójának a versenyzászlót, melyet a vállalat dolgozói első negyedévi jó munkájukkal kiérdemeltek.

II „Bíttoni Ziisimr eine történelmi «peri sztrzíje Miskolcon

Az I. kér. Állami Zeneiskola rendezésében budapesti előadóktól havonta egy egy előadás hangzik, el, melyeken Bartók Béla munkásságát ismertetik. Az. első két előadást Volly István és Hajdú Mihály tartották, bemutatva a népzenegyűjtő s a zenekari komponista Bartókot. A harmadik előadásra április 26-án, csütörtökön délután háromnegyed 7 órakor -kerül sor a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében. Előadó: dr. Horusitzky Zoltán. Címe: „Bartók zongoramuzsikája“. Horusitzky „Báthory Zsigmond’4 c. történelmi operáját aznap este 7 órakor közvetíti a budapesti rádió, az előadást azért igen pontosan kezdik, mert Bartók zongoraművészetének ismertetése után maga a szerző *og- ja bemutatni saját művét, amit a rádió közvetíti. Az előadást a szakisko* Iák budapesti Bartók versenyén díjazott növendékek szemléltetik. Az est fénypontjaként a Galánffy házaspár megismétli Bartók 2 zongorára és 7- ütőhangszerre írt (igen ritkán hallható) Sonátájánalk első tételét.

Igen nagy érdeklődéssel várjuk Horusdtzkv előadását, aki nemcsak zeneszerzője, hanem szövegírója is saját operájának.

A tanácsülésen elhangzott javaslatok és kritikai megieoyzések alapján tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága

A megyei tanács végrehajtóbizottsága legutóbbi ülésén megvitatta Iván István elvtárs, a vb. elnökének beszámolóját, s a vb. II. negyedévi munkatervét.

Az elnöki beszámoló többek között foglalkozott az adófizetés jelenlegi helyzetével. Az adóbevételi terv teljesítésében lemaradt járások pénzügyi osztályvezetőit helyszínen számoltatták be, s ennek eredménye — többek között —, hogy 10 járás első negyedévi tervét túl is teljesítette. A megye együttes adótervének 104,6 százalékra tett eleget.

Az árvízkárosultak megsegítésére április 12-ig összegyűlt többek között 263,2 máz§a búza, 797 mázsa burgonya, 200 mázsa bab, 29 borjú, 29 sertés, 28 juh, 11 393 tojás, ezenkívül nagymennyiségű egyéb élelmiszer, ruhanemű és 323 212 forint.

Megemlékezett a vb. arról is, hogy a sárospataki gimnázium ez évben ünnepli fennállásának 425-ik évfordulóját. Az évforduló megünnepléséhez a költségekre 15 000 fori nt.ot a minisztérium biztosított, további 15 00C forintot pedig a megyei oktatási osztály javaslatára a végrehajtóbizottság szavazott meg az adóprémium terhére. ,

A végrehajtóbizottság már előzőleg megállapította, hogy egyes dolgozó parasztok mielőtt belépnek a tsz-be, eladják állatállományuk és gazdasási felszerelésük jelentős részét, ezért megbízta Kelemen Sámuel elnökhelyettest, hogy javaslatot dolgozzon ki ennek megakadályozására. Kelemen elvtárs benyújtott indítványát a vb. jóváhagyta, utasította a járási és a községi tanácsok vb.-elnökeit, minden esetben vizsgálják felül, hogy az új tsz-tag egy éven belül nem adott-e el igás- vagy haszonállatot, gazdasági felszerelést, vagy vetőmagot. Ha eladott, csak abban az esetben vehető fel, ha eleget tesz á mintaalapszabály 9. pontjában foglalt rendelkezésnek.

A végrehaitóbizottság ezután behatóan tanulmányozta a megyei ** tanács legutóbbi ülésén elhangzott javaslatokat és kritikai megjegyzéseket. A javaslatok alapján utasította az illetékes osztályokat a megtárgyalt és jóváhagyott javaslatok megvalósítására és a tanácsülésen szóbakerült hibák kijavítására.

Kulturáltaki» kereskedelmet!

— Kereskedelmi ellenőrök értekezlete —

Vonják felelősségre azt, aki az állam pénzével spekulál

. Államunk nagy segítséget ad tér-1 tnelőszövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodó parasztjainknak ahhoz, hogy minél több húst és zsírt termelhessenek. Dolgozó parasztjaink érdeke és kötelessége is, hogy bőségesen ellássák a város lakóit élelmiszerekkel.

A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák egyik legjobb jövedelemforrása a szerződéses állattartás, hizlalás. Borsod dolgozó parasztjainak zöme fel is ismerte ezt és szívesen köt . szerződést hizlalásra, állattartásra. Sajnos, azonban nem mindenki. Egyes gazdák, sőt községi tanácsok vezetői sem ismerték még fel a termelési szerződések hasznosságát s nem segítik a szerződéskötések sikeréi Bizonyítja ezt, hogy a hízott- hdka szerződéseknél az előirányzatnak mindössze 43 százalékát teljesítették. A putnoki, az ózdi és az abaujszántói járás 60 százalék felett áll, a többi járás azonban egészen gyenge eredményt ért el. Teljesen érthetetlen — és csak a helyi szervek kényelmeskedésének tulajdonítható —» hogy

sokan nem élnek a szerződésnyujtotta lehetőségekkel.

Ez súlyos kárt jelent a dolgozó parasztoknak, hiszen a szerződésesen értékesített hízottbika után nem egyszer a szabadpiaci árnál ezer, sőt kétezer forintnál is több pénzt kapnak a gazdák.

Ugyanilyen előnyös a szerződés- kötés üszőnevelésre is. Minden leszerződött üsző után 300 forint előleg és adókedvezmény jár. Ha az állat továbbtenyésztésre alkalmas, a szer ződést módosítják, újabb ezer forint előleggel a gazda maga is felnevelheti és jó árat kap érte. Ennek ellenére az üszőnevelési szerződéskötés sem megy kielégítően. Az éves tervet megyénkben mindössze 66 százalékra teljesítették. Különösen gyenge az

eredmény a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, a mezőcsáti és a mezőkövesdi járásban, ahol a tervteljesítés alig 10 százalékos. Pedig megvan a lehetőség a szerződéskötésre, hiszen például a kövesdi járás egyetlen községében, Cserépváralján annyi szerződéskötésre alkalmas üsző van, hogy teljesíteni lehetne velük az egész járás tervét. Nagyon hasznos lenne, ha illetékesek időnkint meglátogatnák a vásárokat, — amelyeken százával adják el az üszőket — s megmagyaráznák a dolgozó parasztoknak, hogy ne dobják ki a zsebükből a hasznot, érdemesebb szerződésesen felnevelni az állatot.

Megyénkben június 30-ig kell teljesíteni a hízottbika és üsző szerződéskötési tervet. Járási és községi tanácsaink, a pártszervezetek segítsék az Állatforgalmi Vállalat dolgozóinak munkáját, győzzenek meg minél több dolgozó parasztot a szerződés előnyéről.

Szólni kell a sertéshizlalási szerződésről is. Ezen a téren a kötéssel nincs hiba, megyénkben az éves tervet már 99 százalékra teljesítették. Hiba van azonban az átadás határidejének betartása körül. Egyesek a megszabott időt egy-két hónappal is megelőzik, mások ugyanennyit késnek az átadással. Például csak a sze rencsi járásban 171 hátralékos gazda van. Nem sokkal jobb a helyzet a sátoraljaújhelyi és a mezőkövesdi járásban sem.

S még ennél is súlyosabb hiba, hogy

sok aláírt szerződésre nincs meg a fedezet.

Elsősorban az Állatforgalmi Vállalat felvásárlói és a helyi begyűjtési megbízottak felelősek ezért, mert nem ellenőrizték, hogy van-e egyáltalán sertésük azoknak, akik szerződést kötöttek? A felvásárlóknak és begyűjtési megbízottaknak együtt

kell ezt ellenőrizni, mert előfordul, hogy egy-egy gazda egyetlen sertésére hol azt mondja, hogy beadásra, hol azt hogy szerződéses értékesítésre neveli.

A sátoraljaújhelyi járás ricsei részén Duka Gerzson körzetében ápri lis elején még 47 sertés hiányzott a szerződések fedezetéből.

Sok visszaélés történik a sertéshizlalási szerződéskötésnél. Varga Zoltán mezőkeresztesi lakos 21 sertésre kötött szerződést, amire 8100 forint előleget vett fel. Most kiderült, hogy mindössze 8 sertése van, 4 darab 40—80 kilogrammos és 4 darab 12 kilogrammos malac. Arra hivatkozik., hogy a többi elhullott, pedig ez nem igaz. Németh Sándor mezőcsáti lakos két sertéséből egyet szerződésre kötött le. Miután az előleget felvette, az egyik kocát levágta. A vágási en gedélyt Gulyás Barna begyűjtési megbízott adta ki számára, pedig tudta, hogy Németh Sándornak a beadás mellett teljesíteni kell 'szerződéses kötelezettségét is.

Sajnos nemcsak egyéni gazdák, a termelőszövetkezetek között is akad rossz példa. A sajópüspöki Petőfi Tsz 36 darab sertésre kötött szerződést, de

nem gondoskodott arról, hogy kötelezettségét teljesíteni tudja.

Ha állami beadásának eleget tesz mindössze 8 darab sertése marad. A bereti Rákóczi Termelőszövetkezet 15, a forrói Űj Világ Tsz 11 darab sertéssel van hátralékban. Több termelőszövetkezetben az előleget más célra használják fel, a takarmányt szabadpiacon értékesítik s nem gon doskodnak az állatok hizlalásáról.

Az Állatforgalmi Vállalat vezetői ne legyenek elnézők a kötelezettségüket elmulasztó egyénekkel szemben, vonják felelősségre az állam pénzét elherdáló spekulánsokat.

A NAPOKBAN értekezletre gyűltek össze Miskolcon a kereskedelmi ellenőrök, hogy megbeszéljék feladataikat a nyári idény előtt,

A városi kereskedelmi felügyelőség vezetője, Kardos Károly elvtárs ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyek az utóbbi időben az ellenőrök munkájával kapcsolatban felmerültek. Megállapította, hogy a vállalati ellenőrzés színvonala a kiadott rendelkezések ellenére sem kielégítő, ami hátrányosan befolyásolja a szocialista kereskedelem fejlődéséit, kulturáltságát, gazdaságosságát s különösen a társadalmi tulajdon védelmét. Az ellenőrzés rendszertelensége és a szakértelem hiánya — állapította meg — közös forrásból fakad: az ellenőrök nagyrésze nem ismeri a rendeleteket; nincsenek tisztában a kereskedelem legalapvetőbb követelményeivel. Akadnak köztük olyanok, akik nem ismerik a belkereskedelem hivatalos lapját, a Kereskedelmi Értesítőt, szaklapokat nem olvasnak, szakkönyveket nem vásárolnak, s így természetesen ismeretlen előttük a kereskedelem egész területe.

Igen súlyos hiba, hogy ebben a fontos, nagy szakértelmet és lelkiismeretességet kívánó munkakörben néha teljesen alkalmatlan személyek dolgoznak. Vannak vállalatok, amelyek protekciós, minden szak- képzettség nélküli embereket ellenőri beosztásba helyeztek, ami természetesen káros következményekkel járt. Volt ezek között néhány olyan ellenőr, alá annyi szaktudással sem rendelkezett, mint egy bolti eladó. Azok az ellenőrök, akiknek nincsenek kereskedelmi ismereteik, nem képezik szakmailag magukat, nevetségessé válnak körzetükben. Tekintélyt csak tudással és becsületességgel lehet elé-má. Hogyan várjanak vállalataink jó munkát azoktól az ellenőröktől, akik ittas állapotban látogatják körzetüket, nincsenek tisztában feladatuk fontosságával, megbízatásuk súlyával.

VANNAK ellenőrök, akik szakmai hiányosságaikat pótolni tudják. Ezek az elvtársak erős akarattal’, szorgalommal felzárkózhatnak magas kereskedelmi képzettséggel rendelkező munkatársaik mellé; megszerezhetik a szakmai tudás legmagasabb fokát. A szakmai továbbképző tanfolyamok erre lehetőséget biztosítanak számukra. Azokat az ellenőröket azonban, akiknél minden elvtársias segítség eredménytelennek bizonyult, s nem tudják elsajátítani a szocialista kereskedelem alapvető elveit, vissza fogják hívni.

Kardos elvtárs ezután az ellenőrzési munka néhány fontosabb feladatát ismertette. Hangoztatta, hogy a jó ellenőrnek ismernie kell mindazokat az áruellátási problémákat, amelyek körzetében jelentkeznek. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy napokig ne lehessen például élesztőt kapni egyes boltokban, amíg másutt korlátlan mennyiségben $ kapható. Körültekintő ellenőr körzetében nem történhet meg az, ami Ómassán, ahol az egyetlen fűszerboltban fizetési napok után nem lehetett zsírt,

tetet, cukrot vásárolni. Az ellenőrök nem kielégítő munkájával függ össze, hogy a vásárcsarnokban a foldműVesszövetkezeti standok sokkal kulturáltabb kereskedelmet folytatnak, mint a vállalat standjai? A vállalati árusítóhelyek körül sok a szemét és az el nem szállított* romlásnak indult zöldségáru. Az ellenőrök keveset foglalkoznak az áruk minőségének és elosztásának kérdésével Ez okozza egyes boltokban az áruk felhalmozódását, amelyeket másutt gyorsan értékesíteni lehetett volna. A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalatnál nem egyszer előfordult, hogy az egyik egység vezetője napközben térítés nélkül fogyasztott, lerészegedett, s az ellenőr — bár tudomása volt erről — illetékes szervek előtt elhallgatta; Az ellenőrök nem figyelnek fel arra a helytelen gyakorlatra, hogy egyes felszolgálók a kötelező menükhöz a savanyúságot nem adják ki;

KARDOS elvtárs hosszasan időzött az ellenőrök munkájának gerincét képező társadalmi tulajdon védelmének kérdésénél. Ezen a téren ugyanis a múltban igen sok hiba mutatkozott, amelyeket egyes ellenőrök nemhogy igyekezték volna' megszüntetni, de maguk is részesei voltaik különböző visszaéléseknek; Előfordult, hogy összejátszottak a boltvezetőikkel és meghamisították a leltárt; A leltárhiányok kérdése régóta megoldatlan a miskolci kiskereskedelmi vállalatok egyrészénél, s ezért nem kis mértékben az ellenőrök is felelősek. Ahol az ellenőr lelkiismeretes munkát végez, ott elképzelhetetlen, hogy valamelyik boltvezető hosszabb ideig nagyobb visszaéléseket tudjon elkövetni?

A vállalatoknál még nem alakultak ki a legjobb ellenőrzési módszerek. Némelyik ellenőrnek fogalma sincs arról a háromfajta ellenőrzésről, amelyet a belkereskedelmi minisztérium előír; Nem tudja meghatározni a célellenőrzés jellegét, a kontroli-ellenőrzés alkalmazási lehetőségeit és ~az általános ellenőrzés ismérveit.

A HOZZÁSZÓLÓK örömmel üdvözölték a megbeszélést, mert a helyzet régen megérett egy ilyen értekezlet egybéhivására. Mixtai László ellenőr a szakmai oktatás rendszerének átszervezését .javasolta és gyakorlatiasabb oktatásit kért* Veres Gyula a két munkaerővel dolgozó boltok leltárhiányának, megszüntetésére pénztárgépek beállítását javasolta. Ellenőr munkatársainak figyelmébe ajánlotta a próbavásárlások rendszerét, amely igen hatékony módszere az ellenőrzésnek» Árvái János elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője nagyobb szigorúságra, következetességre buzdította a vállalatok ellenőreit. Ács Sándor elvtárs. a városi pártbizottság munkatársa felhívta az ellenőrök figyelmét arra, hogy a szakmai tudás elsajátítása még nem minden. Az igazi tudás, a becsületesség, a helytállás előfeltétele a magasfokú politikai képzettség, a szocialista kereskedelem tartalmának ismerete és megértése.

A „Borsod képzőművészei az árvízkárosu!takért“-kiállítás

épp oly zsűrizésen ment át, mint bármely más kiállítás alkalmával és a zsűri annyira vigyázott a művészi színvonalra, hogy azokat a .műveket, amelyek a feltétlen művészi követelményeknek nem feleltek meg, nem bocsátotta kiállításra.

Ezért a kiállítás két emeleti termet elfoglaló anyaga, ha nem is foglalja magában művészeink legnagyobb méretű és legnagyobb eszmei igényű alkotásait, egy-egy értékes gyöngyszemet képvisel alkotóinak életművében. Feltétlenül művészi értékű díszei lehetnek közintézetek* hivatalok, párt- és tömegszervezeti helyiségek, valamint magánlakások falainak.

A kiállításon április 28-án kisorsolják az el nem kelt képeket. A tízforintos tombolajegy lehetőséget ad arra, hogy a szerencséseknek majdnem ingyen birtokukba kerüljön egy-egy mű. (h}

Műszaki bizományi vállalat kirendeltsége: Miskolc, József Attila utca 15. gépek, darálók, lovaskocsik, műszaki cikkek stb. állandó becslése és közvetítése.

Képzőművészeink emberszere te te és hazafias áldozatkészsége szólalt meg, amikor a megyei. képzőművész munkacsoport elhatározta, hogy kiállítást rendez az árvízkárosultak javára. A Herman Ottó múzeumban megtartott kiállításon húsz művész munkái sorakoztak fel, amelyek az ármegállapító bizottság értékelése szerint mintegy 24 ezer forint értéket képviselnek. Ez azt jelenti, hogy művészeink átlagban fejenként ezer forintnál több értéket ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. Persze ez úgy oszlik meg, hogy van a kiállítók közt olyan, aki — mint Lukov- szky László Munkácsy-díjas —, egymaga 4000 forintnál nagyobb értéket állított ki, vagy Csabai Kálmán Munkácsy-díjas, Feledi Gyula Der- kovics-ösztöndíjas, aki 2000 forintnál, Imreh Zsigmond, aki 1000 forintnál magasabbra értékelt anyaggal szerepel a kiállításon. De a legkisebb értékű műtárgy is eléri a 150 forintot.

Az említett művészeken kívül ott látjuk Ficzere László, Palcsó Dezső, Vati József, Klaudinyi László, Seres János, Kundt Ernő, Tenkáts Tibor, Kádár Jolán, Dala József, Keller Livia, Csáky István, Nagy Rózsa, Kiss János, Dudás Miklós, Kórkos

I

Jenő képeit, grafikáit. Amikor a művek pénzértékéről beszélünk, tudnunk kell, hogy a kiállítás anyaga