Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

6 ESZAKMAGYARORSXAL Vasárnap, 1956. április Bt. Április végéig leket jelentkezni az országos mezőgazdasági kiállításra SZEPTEMBER 2—16 között Budapesten rendezik meg az országos mezőgazdasági kiállítást. Mezőgazdasági termelésünk e jelentős sereg­szemléje már az elmúlt esztendőkb n is bebizonyította fontosságát. Egy- egy állattenyésztésben, növény- és gyümölcstermelésben kiváló állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyé i gazda termelési és munkamódszere éppen a kiállításról indult útnak az ország minden részébe. Az idei ki­állítás azonban annál is jelentősebb, mert a termelési eredmények, mód­szerek, az új mezőgazdasági gépek mellett bemutatja a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés további növelése érdekében a má­sodik ötéves fervbcn előttünk álló feladatokat. A tavalyi kiállításon ott voltak megyénk legjobb termelőszövetke­zetei, egyéni gazdái, de bemutatott ár uikkal mégsem adtak hű képet Bor­sod egyre fejlődő, a júniusi párthatározatok megvalósításában elért ered­ményeiről. Kevés volt a megyéből kiállított állatok, szarvasmarhák, ser­tések száma, pedig lett volna mivel büszkélkednünk tavaly is. Megyénk dolgozó parasztjainak megvan minden feltétele arra, hogy minél nagyobb számban képviseljék Borsodot a mezőgazdasági ki­állításon. A jelentkezési határidő nem hosszú, csupán április 30-ig tan. A járási és községi tanácsok pontos felvilágosítást adnak a kiállításon való részvétel feltételeiről, módjáról. Dolgozó parasztjaink a kiállításon bemutatott termelvényeikkel is adjanak "számot idei eredményes munká­jukról s szerezzenek dicsőséget, jó hírnevet Borsod mezőgazdaságának. Jó munkát végez a Tokajhegvaljax Borforgalmi Vállalat Visszakapott becsület A Toka jhegy aljai Borforgalmi Vállalat dolgozói, akik már több­ízben nyerték el az élüzeni címet, valamint a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, ezévben is kiváló munkát végeznek. A vállalat lö pincészete és 5 célgazdasága 123.5 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A jó munka ju­talmául a borforgalmi vállalat szá­mos dolgozója kapott különböző ki­tüntetéseket. A begyűjtés kiváló dolgozója kitüntetést kapták: Mi­hályi János tokaji pincevezető és Gnandt Géza sátoraljaújhelyi fel vásárló. Az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kapták: Lau- rencsik János tolcsvai, Kusinszky János olaszliszkai és Walfisch La­jos mádi pincevezető. A borszakma kiváló dolgozói lettek: Domány Fe­renc miskolci pincevezető, Sikora János, Selykóczki András és Tóth Ödön miskolci pincemesterek, Ba­lázs Lajos miskolci fejtő, Kerepesi György miskolci szűrő és Balogh Mihály sátoraljaújhelyi szőlőmun­kás. Május 1 tiszteletére 800 ezer forint értékű társadalmi munka AZ MTH diósgyőri »Pataki István« vasipari tanulóintézet több mint 600 tanulója szorgalmas munkával tölti szabadidejét. Elhatározták, hogy május 1 tiszteletére parkosítják iskolájuk környékét. Salakos sétányokat, sÖldi>ázsitos ágyakat létesítenek, amelyekbe díszcserjéket s otthonról ho­zott: virágokat ültetnekt Ezenfelül pedig az általuk összegyűjtött hulladék- vasból, a műhelyükben összeszedett selejtes anyagokból kerítéshez alkal­mas darabokat kovácsoltak s ezek felhasználásával — többszáz méter hosszúságban — díszes vaskerítéssel látják el intézetüket. Az ipari tanulók és tanáraik, valamint oktatómestereik által együt­tesen végzett társadalmi munka értéke meghaladja majd a háromszáz- ezer forintot. (íittMő­I IRADO Az ózdi úttörő válogatott és a sá­rospataki úttörő válogatott április 13-án tartotta meg a jubileumi év tiszteletére rendezett labdarugómér­kőzés országos vidéki középdöntőjét. A mérkőzés 500 néző előtt zajlott le Utassy (Rozsnyai) vezetésével 3:0 eredménnyel. A sárospatakiak az el­ső félidőben nagyon keveset támad­tak és a fél pályánál tovább nem bírták áthozni a labdát. Az ózdi ka­pus — Mar.uzsi — az első félidőben egyetlen labdát sem kapott. A máso­dik félidőben lanyhult az ózdiak irama s a sárospatakiak támadásba lendültek, de gólt így sem tudtak elérni. Most újabb lendülettel ké­szülnek a következő mérkőzésre az ózdiak, akik megérdemelten nyerték a mérkőzést. Dobos J. Uttörőház A sajószentpéteri I. számú általá­nos iskola tanulói április 10-én Jó­zsef Attila ünnepélyt rendeztek. Ta­ra czközi Bertalanné igazgatóhelyet­tes ismertette a költő életét és mun­kásságát. Az ünnepségen az iskola pajtásain kívül meghívott vendégek is resztvettek, akik nagy érdeklő­déssel hallgatták végig az előad-ist és az úttörők szavalatait. A szépen sikerült ünnepély után a jó hangu­latot a bányatelepi kultúrotthon ze­nekara biztosította. Az iskola már ismert fotószakköre itt is kivette ré­szét a munkából, jólsikerült fényké­peken örökítették meg ezt a kedves estét. Kokovai Ibolya csap. tan. ein. helyettes. Néhány érdekes hír Alberttelepről A Borsodi Szénbányászati Tröszt kifestő­lapokat küldött az alberttelepl Iskola úttö­rőinek azzal az üzenettel, hoey a legszebben kifestett lapért Jutalmat kap az úttörő. A versenyben 96 pajtás vesz részt, s bizony ahogy ..átnéztük. a lapokat, megállapítottuk, hogy nehéz munkála lesz a tröszt zsűrijé­nek, mert sok az ügyes, szép és tiszta fes­tés. Ml úttörők, arra kérjük a tröszt Illeté­kes dolgozóit, hogy minél előbb értesítsenek bennünket a döntésről, mert őszintén meg­vallva, nagyon izgulunk. SOMELAN JULIA VI. o. IstcoLárokban metrindult a vöröskereszt tan­folyam. amelyen 30 pajtás vesz részt. Az előadásokat a nevelök és á helyi egészség- űevi d-olgozók tartják. A tanfolyamon na­tívon sok ,újat. és érdekeset tanulunk, úgv érezzük, hogv ezzel is sokban gyarapítjuk tudásíintoat . s az iskolából kikerülve. ícv még rvanvobb hasznára lehetünk a társada­lomnak. BORSOS ILONA VII. o. * Nagy örömünk volt a napokban, mert a Járási szellemi verseny döntőiébe iskolánkból tíz pajtás került be. ez az egész Iskolának 12 százaléka. Az eredményeket még nem tud­juk. erről a következő napokban az oktatási osztály értesít berniünket írásban. SZŐKE GYULA V. 0. * Iskolánk szinte mindennap gazdagodik va­lami vek Legutóbb az oktatási osztálytól és a minisztériumtól úi szertári szekrényt, mik­roszkópot. kitömött állatokat kaptunk. Ugyan­akkor egv másik iskolából egv nagyméretű tornász ön ve get Is kaptunk. Ez Jelentősen megikörmyfti tornászaink munkáiét, edzéseit. TÖZSÉR LAJOS VIII. o. Kedves kis ünnepségen adtuk át az albert- telepl bányászoknak megemlékező díszokle­velünket. L'gy. érezzük, hogy úlbóJ büszkék lehetünk édesapáinkra, akik túlteljesítették negyedévi tervüket, akik újból magasra emelik az alberttelepl bánya hírnevét. Dísz­oklevelünk utolsó soraival zárom én Is tu­dósításomat: „Édesapáinkkal egvütt valHuk ml is — a terv törvény, teljesíteni köteles­ség.” LUKACS ATTILA VII. o. VÁLLALATOK FIGYELEM! Téli védőruhák, bundák, szőrméméi lények, sapkák, kesztyűk és vattásruhák szakszeri nyári gondozását, tiszlílását és- javítását vállalja a Ruházati KTSZ SZŰCSRÉSZLEGE * Széchenyi utca 61. szám Ugyanott mindennemű vászonruhák és egyéb vászondolgok tisztítása és javítása! Azt, hogy Komjáti Istvánt, Fóny község tanácselnökét már az első perctől kezdve igaz embernek ismer­tem meg — olyannak, amilyennek a falu ismeri, — egy véletlenül ellesett jelenetnek köszönhetem. Amikor a község közepetájára érve a tanácsháza felől érdeklődtem, egy idős nénike igazított útba: — Jöjjön csak velem, itt a szom­szédban a kapaszkodónál van, én is (■da tartok. Mögötte léptem be a tanácsháza üveges ajtaján. Nagyot néztem, ami­kor a nénike korát meghazudtoló elevenséggel, lelkendezve sietett az egyik íróasztalnál ülő fiatalember­hez. — Édes Pistám, csakhogy újra itt láthatlak... Tudtuk mi azt fiam, hogy így lesz, tudta az egész falu, hogy itt a te helyed... Kissé zavarodott, de annál boldo­gabb mosollyal állt fel a fiatalember, hálásan szorította meg a nénike feléje nyújtott mindkét kezét, azét a nénikéét, akit talán már akkor is nénémasszonynak szólítottak, amikor c bizony még csak a kis, mezítlábas Komjáti Pisti gyerek volt. * Csak ezt az egy esetet láttam, de a fónyiak mesélik, hogy így fogadta az egész község Komjáti Istvánt az úi. illetve a régi tanácselnököt. Hogy miért új... és miért mégis a régi? Hosszú sora van ennek, de érdemes megismerni. Igen sok benne a tanul­ság, egyesek számára a kemény lecke s valamennyiünk számára a XX. kongresszus jelentőségének egyik ragyogó példája a fónyi tanács­elnök története. Merthogy Komjáti István a XX. kongresszus útmutatá­sainak, pártunk megnövekedett ere­jének köszönheti, hogy csorbítatlanul visszakapta becsületét. * Kezdjük a történetet egészen az elején, Komjáti Istvánnal. Fiatal­ember ... 26 éves. Húsz éves volt, amikor először tehette szíve fölé, a zöldesszínű katonazubbony felső zse­bébe a piros párttagsági könyvecs­két. A belső karhatalom egyenruhá­ját viselte, amikor elvtársai méltó nak találták arra, hogy felvegyék a párttagok soraiba. Rövidesen DISZ titkár lett az egyik alakulatnál. Le­szerelése után pedig a fónyi kommu nisták megválasztották párttitkár­nak. — Fiatal vagy még Komjáti elv társ, de ismertük apádat, pendelyes korod óta ismerünk téged... Ko molyságod, okos, higgadt szavaid, tet­teid azt ígérik, hogy jó kezekre bíz zuk pártszervezetünk vezetését, r— ezt mondták neki 1953 őszén a fónyi kommunisták. Nem is csalódtak benne s amikor 1955 nyarán, az egyenes útról letért, hivatali hatalmával visszaélő Kere­kes Antal helyett új tanácselnököt kellett választani, akkor azonnal Komjáti Istvánra gondolt a falu. Mert nemcsak a kommunisták, de minden becsületes pártonkívüli is szerette, becsülte a fiatal párttitkárt. A járás is rövidesen felfigyelt az új tanácselnökre. Meg voltak győ­ződve arról, hogy ezúttal jó volt a fónyiak választása... Jól haladtak a faluban a mezőgazdasági munkák, javulás mutatkozott a begyűjtés te­rén s szeptemberben megalakult — az azóta már 70 tagúra erősödött — a Rákóczi Termelőszövetkezet. /* * Es miután megalakult Fónyban a termelőszövetkezet, kitűnt, hogy néhány háznál — igen kevésnél ugyan —, de nincsenek megelé­gedve az elnökkel. Egy-két olyan ember, aki becsületes munka helyett jobb szeretett kupeckodni vagy suty- tyomban fát termelni eladásra más erdejében, néhány kulák, akik nem jó szemmel nézték az új termelőszö­vetkezetet és valaki, akinek nagyon fájt a foga a tanácselnökségre (csak azért nem lett az, mert Fónyból sen­ki sem kívánta, — ezek azt mondták egymás között: »Komjáti nem a mi emberünk.« A halai tanácselnök haragosai és irígyei az elmúlt év végén áská­lódni kezdtek ellene. A faluban nem találtak, de nem is igen mertek híve­ket keresni, mert Komjátiról csak az hihetett el rágalmakat, aki nem is­merte. Gondoltak ezért egyet s oda fordultak, ahol Komjátit nem ismer­ték s ahol bizony meghökkentek gondosan fogalmazott, «-alapos váda­kat* tartalmazó levelük elolvasása­kor. Hogy kik írták ezt a levelet? Majd a későbbiekben az is kiderül. Komjáti ellen természetesen vizs­gálat indult, mert hiszen a rágalma­zók igen komolyan vádolták. Egy na­pont izgatottan azzal állított be vala­ki a tanácselnökhöz, hogy «-nyomoz­nak utána-«. — Azt m-ondják Komjáti elvtárs, hogy az apád kizsákmányoló, kulák volt* te magad pedig kulákcsemete. Ellensége vagy a falunak. Ezt merik mondani rólad nekünk, akik isme­rünk téged — mondta felháborodot­tan a hírhozó. S ettől kezdve nap mint nap jöt­tek a különböző hasonló hírek. Sut­togtak, pletykáltak a faluban. C=rak Komjáti István maradt nyugodt. »Ha rólam van szó, akkor majd engem is meghallgatnak, bármit is hazudjanak a haragosaim, az igazság ki fog de­rülni«, — ezt mondogatta. 1956. január 15-én egy rend­kívüli tanácsülésen a fónyi tanács­tagok nagy zúgolódására, elégedet­lenségére mégis felolvasták, hogy Komjáti István tanácselnököt fegyel­mi útján, azonnali hatállyal eltávolí­tották a tanács éléről, mert kizsák mányoló, kulák családból származik - amit eltagadott. A kommunisták, a becsületes fónyi dolgozó parasztok nem értettek egye ía tanácselnök leváltásával. De nem is érthettek gyet az olyan vádakkal, amelyeknek ők az ellenkezőjéről bi­zonyosodtak meg. A tanácselnököt azzal bélyegezték meg, hogy apja Komjáti Ferenc kulák, akinek két cséplőgépe is volt, állandó cselédet tartott. Igen, Komjáti Ferencnek, a falu egykori közmegbecsülésnek ör­vendő öreg kovácsának valóban volt két cséplőgépe. A 20-as évek elején, amikor nem győzték nyögni az adó­kat, amikor a kis kovácsműhelyben alig akadt munka, ő is szeretett volna felvergődni. 12 ócska kimus­trált cséplőgépet vásároltak akkori ban a fónyiak. A kísérletezésbe sorra belebuktak. A második esztendőben Komjáti is arra kényszerült, hogy el­adja — hozómra — a rozoga masi­nát. 140 mázsa búzáját még azóta is hozzák érte. Azután mégegyszer pró­bálkozott. Részletfizetésre egy újabb masinát vásárolt. A kispénzű embert azonban nem kísérte akkoriban a szerencse s a gép alig egy esztendőre rá leégett. Es az állandó cseléd? Igen, arról is tudnak a fónyiak. Komjáti Ferenc nyolc esztendeig betegeske­dett. Ágybanfekvő, tehetetlen ember volt, a gyerekek még aprók, a ko­vácsműhely utolsó szerszáma is el- kótyavetyélődött már élelemre, or­vosságra s ahhoz, hogy az öt hold föld kenyeret teremjen a családnak, bizony kellett a segítség. Ezt' tudják és állítják a fónyiak, a falu több mint 95 százaléka. De ak­kor hogyan születhetett meg a dön­tés, hogyan lehetett ennyire bele­gázolni Komjátiék becsületébe? Először talán nézzük meg azt, •hogy kik voltak a vádlók, kik írták, kik sugalmazták a feljelentést? Komjáti egyik haragosa és irígye Kerekes Antal, a visszaélésed miatt leváltott volt tanácselnök, akit a bí­róság is elítélt. Izgáiga, nagyravágyó embernek ismerik a fónyiak, le- gyintve csak annyit mondanak róla: »Mást se tett két év alatt, amíg a tanácson ült, mint egy szép házat szerzett«. Igen jellemző rá az, amit Komjátinak mondott gúnyosan a fiatal tanácselnök igazságtalan le­váltása után: »Ugye jól kiszúrtunk veled a tagosításért?!« Nem szabad saó nélkül elmenni amellett sem, hogy Kerekes párttag. Nem vonták felelősségre a tanácselnökségének ideje alatt elkövetett visszaéléseiért, így azután annál bátrabban, szőtte tovább mesterkedéseit, gáncsolta a falut az előrevivő úton. Ifj. Bobcsák János is a haragosok, a rágalmazók egyike, ö az, akinek nem is igen titkolt óhaja a tanács­elnökség. A munkát nem igen sze­reti, teheneiket vesz, elad — magya­rán: kupeckodik. Mit számított nála egy rágalmazó levél. Hiszen, amikor édesapja elhatározta, hogy tsz tag lesz, mái* alá is írta a belépési nyi­latkozatot, addig rágta, nyúzta az öreget, amíg összetépette vele az írást. Ilyen cs hasonló emberek vá­daskodtak. .* Es hogyan vizsgálták ki az ügyet? Ciczer István, a megyei pártibizottság volt járási instruktora minden körültekintés nélkül, lelki- ismeretlenül vizsgálta a vádakat. Munkája közben nem gondolt arra, hogy a pártot, a párt felsőbb szer­vét képviseli. A járási tanács részé­ről Molnár Ernő, a személyzeti osz­tály vezetője — Kerekes Antal kö­zeli rokona — vizsgálta az ügyet. Az instruktorhoz hasonlóan lelkiisme­retlen hanyagságot követett el. Öt ráadásul még a rokonság is befolyá­solta, így vált azután lehetségessé, hogy alapos vizsgálat helyett, a be­csületes fónyiak meghallgatása he­lyett — sorra vezették őket azok­hoz, akik a vádakat koholták. A bizonyítékokat-« Kerekes rokonai szolgáltatták. Ciczer Istvánt — ilyen és hasoiilij hibákért — fegyelmi úton felelős­ségre vonták és elbocsájtották a me­gyei pártbizottság apparálusábób Molnár Ernőnek, a járási tanács személyzeti osztályvezetőjének is fe­lelnie kell még súlyos mulasztásá­ért. Annál is inkább, mert tudnia kellett, hogy a rágalmazók vádjai legalábbis erősen sántítanak. Ezt bizonyítja az is, hogy az igen szo­morú január 15-i tanácsülés után azt «tanácsolta-« a leváltott tanács­elnöknek, hogy ne merjen panasz­kodni, örüljön, ha tovább nem pisz*» kálják az ügyet, mert ha nem hall-» gat, jönnek a bajok, felfigyelnek rá, jön a progresszív adó, jönnek a szankciók. A járási pártbizottság a vizsgálat eredményével nem értett egyet, de azt mondták: »A megye egyik instruktora csinálta, övé a felelős*■■ ség, végrehajtjuk úgy, ahogy java- solják«. * Es mit tett Komjáti István január 15-e után? Elment dolgozni a Rákóczi Ter­melőszövetkezetbe. Kissé szótlanabh lett, de nem tört meg. Tudta, meg­mondták neki ,,az emberek, hogy a falu mellette áll 75 esztendős beteg szüleinek tudta csak nehezen meg­magyarázni, hogy tévedés történt, a párt ezt nem hagyja annyiban, visz- szakapják a becsületüket. A terme­lőszövetkezet tagjai, akikkel együtt vágta télen a fát, akikkel együtt fo­gott hozzá az új 50 férőhelyes is­tálló építéséhez, akikkel együtt Iá* tott hozzá a tavaszi kenyércsatához, mind azt mondották: «Kivizsgáltat* juk a te ügyedet, vissza kell men* ned a tanácsra, neked ott a helyed«4 És amikor eljött a pártvezetőségvá- lasztás napja. Kerekes Antal kivé­telével mindenki barátságosan be-' szélt Komjáti Istvánnal. Meg is Vá­lasztották a jelölő-bizottságba. Komjáti bízott a pártban. A XX^ pártkongresszus napjaiban érdeklő­déssel olvasott el mindent, ami a moszkvai híreket közölte, ami a vi­lágtörténelmi eseményről számolt be. — Tudja elvtárs — meséli „ olyan jóleső érzés volt olvasni, tud* ni azt, hogy a kongresszuson meny* nyi minden történt miértünk, az emberekért, a mi boldogabb, szebb életünkért. Amikor úgy a magam módján, a magam tudásával felmér- tem, hogy mit jelent számunkra ff XX. kongresszus> akkor' méginkább bíztam abban, hogy rólam sem fe-' ledkezik meg pártunk. + Nem kellett sokáig várnia, Néhány fónyi kommunista megírta, az ügyet a pártnak, az igazság kide­rítését, egy ember becsületének visszaadását kérték. A járási párt- bizottság és a megyei pártbizottság érvényt is szerezték az igazságnak^ És néhány nappal ezelőtt, április 16-án Komjáti István, a fónyiak ta­nácselnöke már ismét a tanácsháza * ablakából nézte a kitavaszodó tájat, a szőlőtermő fónyi hegyoldalakat...- visszakapta becsületét — a párttól, a falutól. Pozsonyi Sándor BÉKE Április 19-t5t. Gábor diák. Kezdés: 4. 6. 8. vasárnap: fél 3. fél 5. féf 7 és fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fé! 12 órak,or ,ma* tiné: A kis szökevény. KOSSUTH. Április 25-1*. Első szerelem. Kezdés: fél 5 fél 7. fél 9 óra. Vasártiaa fél 5. fél 7. fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor mar­tiné- Kőszív ■ FÁKLYA. Április 22—23: Bátrak csapata. Kezdés: fé’ 6. háromneirved 8 óra ^ vasárnap fél 4. báromneeved 6 és 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 é« fél 12 órakor matiné: Repülés a holdba. TÁNCSICS. Április 19-22. Gábor diák. Kezdés: 5. 7. szombaton 9-kor Is. \’$sé-- nap: 3. 5. 7 9 óra. Vasárnap délelőtt H) és fél 12 órakor ma tlné: Janika. Aor'lls 23—25: Első szerelem. HF.JÖCS ABA. Április 20- 22. Valahol már találkoztunk. Kezdés: 7. vasárnap 3 esrvneeved 6. fél B órakor Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Ha* lókkal a bá«*vák ellen D’OSGYÖRT DTÁDAL. Április 22- 23. Zsoncró melódiák. Kezdés: 6. vas^-nao: 5 és 7 óra. Vasárnap délelőtt ,10. óraikor matiné. Este Á-ko' titán y.TDTOSGVöRI BÉKE. Április 22—23. Vörös pipacs. Kezdé«- 6 8 vasárnap: 4. 6. 8 óra. vasár­nap délelőtt 10 órakor matiné: Hintónlárd MCVFLÖDíS HAZA. Április 19—22. TUtoM szerelem. Kezdés- 5 7 vasárnap- 4. 6 8 óra. Vasá-man dé’elő*t 10 órakor matiné Á m- ii*r^nL' paapfi ta Anr»!»«; ?3—?4: \ kapu bezárul. »G7SFF ÁTT»r.A KULTÚROTTHON. (PetőH *»Va 39.) Április 22. Tilos a Játék. Kezdés: délelőtt 10-kor matiné, délután féf ET»KFL FERENC (Bunkó). Április 22-23. Csillagos szárnyak. Kezdés: fél 5. 7 óra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents