Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-21 / 95. szám

lm áprUU ZI tSZAKMAGfYAftOftSZAO A lenini szövetkezeti tervről Irta: Pristyák József ■ A proletariátus politikai hatalmának: kiví­vása titán, a lenini pártnak a szocialista forradalom egyik legfontosabb, de legbonyolultabb és legnehezebb feladatát ‘kellett megoldania: hozzá kellett látni a mezőgazdaság szocialista átalakításához, a parasztság sokmilliós tömegeit be kellett vonni a szocializmus építésébe'. Ez a feladat azért volt nehéz és bonyolult, rriert a pártnak ezt a munkát a lélekszámban legna­gyobb, politikai és gazdasági téren szétforgácsolt, kul­turális tekintetben elmaradott paraszti lakosság köré­ben kellett megoldania. Az Októberi Forradalmat követően a parasztok zöme továbbra is kistulajdonos maradt, akik termé­szetesen nem tudták mindjárt a forradalom után ál­lást foglalni a mezőgazdaság szocialista átalakításá­nak kérdésében. Miután a II. összoroszországi Szovjetkongresz- Bzus elfogadta a földről szóló dekrétumot, a parasztok több, mint 150 millió gyeszjatyina új földet kaptak ingyenes használatra. És a földhöz nagymennyiségű jószágot, felszerelést és gazdasági épületeket is kap­tak az egykori földibirtokosok és más kizsákmányo- lók tulajdonából. A szovjethatalom eltörölte azt az 1.3 milliárdos adósságot is, amellyel a parasztok' a forradalomig a „Paraszti földbanku-nak (a földbirto­kosoknak és a burzsoáziának) tartoztak. És ugyanak­kor megszabadította a parasztságot az évről-évre fi­zetendő mintegy 500 millió aranyrubeles földhaszon­bérlettől. Az Októberi Forradalomnak nem volt lehetősége arra, hogy azonnal kitűzze és megoldja a mezőgazda­ság tömeges kollektivizálását. De a párt, a szovjet- hatalom ' biztos kézzel vezette a falut ebben az irányban. Nemcsak nagy ipari bázisra volt szükség a me­zőgazdaság szocialista átalakításához, hanem meg kellett győzni a parasztot: az egész nép szempontjá­ból szükséges és neki is egyéni érdeke, * hogy a falun győzzön a szocialista forradalom, hogy véglegesen le­rombolják a falusi élet régi, évszázados pilléreit és ott új, szocialista viszonyok jöjjenek létre. Lenin szövetkezeti terve azt a feladatot tűzte ki, hogy- a parasztgazdaságokat az önkéntesség élvének szigorú betartásával a kollektivizmus útjára vezes­sék át. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztokat bevon­ják a szocialista mezőgazdasági nagyüzem építésébe, a - társulásnak egyszerű, a paraszt számára hozzáfér­hető formáit kellett megtalálni. Azokat, amelyek le­hetővé teszik a parasztnak, hogy saját tapasztalatain meggyőződjék a társadalmasított nagyüzem előnyei­ről a kicsiny, elaprózott magángazdaságok hátrányai­val szemben. A paraszt csak egyetlen úton juthatott el a sza­bad, szocialista élethez: az elaprózott földművelő gaz­daságoknak nagyüzemü, modem technikával ellátott, az agronómiái tudomány legújabb vívmányai alapján fejlődő kollektív gazdaságokká kellett átalakulniok. Lenin megmagyarázta, hogy miért kell a kis paraszt- gazdaságokat a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útjára téríteni. És megmutatta, hogy a mezőgazdaság­ban milyen előnyei vannak a nagyüzemi kollektív termelésnek a kisárutermeléssel szemben. Már a szovjéthatalom első napjaiban új,' az em­beri - társadalom történetében egyedülálló szocialista .gazdasági formák keletkeztek falun: a kommunák, az artelek, a föld közös megművelésére társult cso­portok és a parasztok más szövetkezeti társulásai, pár Számuk abban az időben még csekély volt, ezek voltak a szocializmus első csirái falún, ezek voltak a r-ágy jövő előhírnökei. Lenin „A szövetkezetekről“, „Naplójegyzet&k“, ».Forradalmunkrólu, „Hogyan szervezzük át a Munkás és Paraszt Inspekciói“, „Inkább kevesebbet, de job­ban“ című klasszikus műveiben kidolgozta és megin­dokolta zseniális szövetkezeti tervét, amely a szocia­lista építés általános tervének elválaszthatatlan ré­szévé lett. „ Lenin azt tanította, hogy a szövetkezet a szovjet állaimban a falu szocialista építésének legfontosabb láncszeme, mert ez fel tudja ölelni a parasztlakosság politikai, gazdasági és kulturális életének minden fontosabb területét. A parasztság nagy tömegei a szovjet - államiban az árucsereforgalmat felölelő fo­gyasztási szövetkezetek útján aktívan és tudatosan résztvesznek a szövetkezeti kereskedelmi ügyletekben és ez hozzászoktatja őket a magasikulturáju szovjet kereskedelemhez; tudatára ébrednek annak, hogy mennyire előnyös számukra, ha valamennyien részt­vesznek a szövetkezetekben, megszokják a kollektív igazgatást és a társadalmi ellenőrzést. A paraszt a thézőgazdasági szövetkezetek és a hitelszövetkezeték legegyszerűbb formái útján felismeri a társulás ere­jét, a kollektivizmus erejét és így felkészül egy fej­lettebb termelőszövetkezeti formához: a kolhozhoz, amelyben társ ad aim ásítják a legfontosabb termelési eszközöket és kollektivizáiják a parasztnak a mező- gazdasági termékek termelése céljából végzett mun­káját. „Csakis abban az esetben — írja Lenin —, ha sikerül a föld társas, kollektív, szövetkezeti, artelsze- rű megmunkálásának előnyeit a parasztnak a gyakor­latban bemutatni, csak ha sikerül a szövetkezeti, az artelgazdaság segítségével a parasztnak segítséget nyújtanunk, csakis ezeselben tudja majd az államha­talmat kezében tartó munkásosztály a maga igazát a parasztnak ténylegesen bebizonyítani, csakis így von­hatja tényleg szilárdan és igazán a maga oldalára a sokmilliós paraszttömegeketu. Lenin azt tanította, hogy a falu szövetkezeti építése csak akkor haladhat sikerrel előre a szocializ­mus útján, ha a proletár állam és az ipari város min­den vonalon egyre nagyobb anyagi, pénzügyi, szer­vezeti és kulturális segítséget nyújt a falunak. Lenin szövetkezeti terve mindenekelőtt megkövetelte, hogy minden tekintetben szilárduljon a munkásosztály és © dolgozó paraszti tömegek szövetsége és hogy ebben © szövetségben a kommunista párt vezette munkás- osztály töltse be a vezetőszerepet. A munkásosztály- fiáik a párt vezetésével óriási szervező mun­kát, gazdasági tevékenységet, politikai tömeg- Bhtmkát és kulturális felvilágosító munkát kellett végeznie, hogy mind politikai, midid gazdasági téren még jobban megszilárdítsa diktatúráját, hogy maga mögé sorakoztassa a parasztság zömét a szocializmus felépítéséért vívott közös harcbaft. „Arra kell tőre« Bulganyin és Hruscsov londoni tartózkodása kednünk — tanította Lenin —, hogy olyan államot építsünk fel, amelyben a munkások megőrzik a pa­rasztság fölötti vezető szerepüket és a parasztság bi­zalmát önmaguk iránt...“ A lenini szövetkezeti terv abból indult ki, hogy az egész népgazdaság és többek között a mezőgazdaság szocialista újjáalakításának bázisaként minden irány­ban ki kell fejleszteni a szocialista ipar és elsősor­ban a nehézipar építését. Ezt a feladatot csak a párt­vezette munkásosztály oldhatta meg. „Csák amikor az országot villamosítottuk, amikor az ivart, a mező­gazdaságot és a közlekedésügyet a modem nagyipar technikai alapjára helyeztük, csak akkor győzünk véglegesen“ — tanította Vlagyimir Iljics. Látta, hogy csak a szocialista nehézipar alapiam lehet majd a me­zőgazdaságot átalakítani, a fejlődés szocialista útjá­ra irányítani. Látta, hogy a párt csak akkor tudja majd az elaprózott kis parasztgazdaságokat a nagy­üzemi szocialista termelés útjára téríteni és csak ak­kor tudia a falun véglegesen, kiirtani a karritalizmus gyökereit, ha teljesen modern technikai bázist te­remt a mezőgazdaság számára. Lenin óva intett „attól, hogy a dolgozó paraszt­sággal szemben az adminisztrálás és a parancsolgatás módszereit alkalmazzák. Amikor a nagyüzemü, tár- sadalmasított gazdaságra való áttérésről beszélt, min­dig felhívta a figyelmet arra, hogy. .■; ,.a szovjethata­lom nem alkalmazhat semmiféle kényszert; erre sem­miféle törvény nem kényszerít. A mezőgazdasági kommuna; önkéntesen ólaikul meg, az áttérés a föld társas megművelésére csak önJiéntes lehet, a munkás- paraszt kormány részéről ebben a tekintetben a leg­kisebb kényszerítésnek sem lehet helye és a törvény nem is engedi meg a kényszerítést.**. Lenin mindig azt hangoztatta: a mezőgazdaság sikeres kollektivizá­lásának elengedhetetlen előfeltétele a paraszti töme­gek körében végzett türelmes és rendszeres munka. Kíméletlenül ostorozta egyes párttagok középparaszt- ellenes magatartását. Rámutatott arra, hogy a szov­jethatalom győzelmének eredményeképpen a „falun túlsúlyba jutott a középparaszti elem... A két vég­let, az egyik oldalon a kulákság, a másik oldalon a szegényparasztság kevesebb lett, s a lakosság többsé­vé, közeledni kezdett a közéoporasztság színvonalá­hoz. Ha emelnünk kell parasztgazdaságunk termelé­kenységét, akkor elsősorban a középparaszttal leéli számolnunk“ A kommunista pártnak ehhez is kellett 6zabnia politikáját. Lenin azt tanította, hogy a középparasztsóg tár­sadalmi és gazdasági helyzete folytán válaszúton van a kapitalizmus és a szocializmus-között-és csak akkor megy át a szocializmus oldalára, ha a párt helyes po­litikát folytat falun. „A paraszt, mint dolgozó, a szo­cializmushoz húz — mondotta —; szívesebben látja a munkások diktatúráját, mint a burzsoázia diktatu- ráját. A paraszt, mint gabonaeladó, a burzsoáziához húz. a szábadkereskedelemhez, vagyis vissza a „meg­szokott”, a régi, az „ősi időktől váló kapitalizmus­hoz.“ Az egyéni gazdálkodást folytató parasztság olyan rétege a társadalomnak, amelyért a munkásosz­tály is, a burzsoázia- is harcol. Lentin arra tanította a párt- és a szovjetfunkcionáriusokat, hogy kitartóan harcolnánk kell a közópperasztságért, tudniok kell megegyezésre lépni vele, tudniok kell fáradihatáfclanül nevelni a dolgozó középparasztot, hogy minél előbb megszabaduljon tulajdonosi szokásaitól és magabiz­tosan a munkásosztállyal közös útra lépjen. Lenin előre látta, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása elkerülhetetlenül sok nehézséggel és osztályharccal jár majd együtt, mert a szocializmus építése falun megszünteti e,z utolsó, számra nézve leg­nagyobb kizsákmányoló osztályt: a kulákságot, amely nem adja fel harc nélkül állásait, vadul ellenáll majd a falun a szocializmus előrenyomulásának és a kö­zépparaszt magántulajdonosi gondolkodásmódjára spekulálva igyekszik a középparasztot felhasználni harcában. Lenin a kulákság elleni harcot az oroszor­szági kapitalizmus elleni utolsó és döntő harcnak te­kintette. Leninnek ezt az előrelátását a falun lezaj­lott osztályharc teljesen igazolta. — A pártnak, hogy a szocializmus számára megnyerje a középparasztot, következetesen meg kell valósítania falun azt az ősz tálypolitikát, amelynek lényegét Lenin a következő hármas feladatban látta: „Érteni a megegyezéshez a középparaszttal — egy pillanatra sem hagyva abba a küldik elleni harcot.. szilárdan csak a szegény- parasztságra támaszkodni...“ Lenin nek a szövetkezetekről . szóló tanításai szerint széleskörű munkát fejtett ki a Szovjetunió Kommunista Pártja. A parasztság zöme bekapcsoló­dott a szövetkezetek egyszerű formáiba: az értékesí­tő és fogyasztási szövetkezetekbe és a párt erre tá­maszkodva elvezette a parasztságot a szövetkezetek fejlettebb formájához, a termelőszövetkezethez, meg teremtette a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy í parasztság körében kifejlődjék a kollektív szellem és hogy a parasztság fokozatosan a kolhozokba való tö­mörülés útjára térjen át. Tizenkét esztendei kitartó előkészítő munkára volt szükség a történelmi jelentő­ségű feladat megoldásához. Kifejlesztették a szövet kezet valamennyi válfaját és különösen a földművelő szövetkezetét, amely kollektív szellemre nevelte parasztokat; a termelési szerződések útján új kapcsolat jött létre az állami szervek és a parasztok között a mezőgazdasági termékek termelése és eladása tekin­tetében; a szövetkezeti gép- és traktorállomások, a szovhozok trakfrorosztaigai és agronómiái állomásai se­gítséget nyújtottak a parasztságnak; a falun követ­kezetesen megvalósították a ■ párt politikáját, amely­nek az volt a célja, hogy korlátozzák és kiszorítsák a kulákságot és a kulákság elleni harcba bevonják a szegényparasztokat és középparasztokat. És a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XV. kongresszusa a lenini elvek alapján megjelölte a további teendőket a mezőgazdaság kollektivizálásának mtindenirányú kifejlesztésére. Megindult falun a kolhozépítési tö­megmozgalom, amely győzelemmel végződött és hal­latlanul nagyméretű felvirágzást hozott a mezőgaz­daságban, a szocializmus végső győzelmét hozta — és nagy-nagy tanulságokat a mi számunkra, kik a ma­gyar mezők felvirágzásáért, a magyar falvak szocia­lista átalakításáért'lenini eszmékkel harcolunk. London (TASZSZ) A Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői Eden miniszterelnök reziden­ciájában pénteken tíz óra harminc perckor folytatták tárgyalásaikat. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov Eden miniszterelnökkel és Sel- wyn Lloyd külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásai után a Mansion- Houseba, a londoni főpolgármester rezidenciájába hajtatott. A főpolgár­mester Bulganyin és Hruscsov tisz« teleiére villásreggelit adott. A szov­jet vezetőket a járdákon és a házak kapuinál álló londoniak tömege üd­vözölte. Éppen ebédidő volt ég az utcán lévő sok munkás üdvözlő kiál­tásokkal fogadta Bulganyint és Hruscsovot. A Mansion-House-zal szemben lévő építkezés munkásai szintén hangosan üdvözölték a szov­jet vezetőket. (MTI) Hivatalos közlemény a szovjet vezetők angliai tartózkodásáról London (MTI) Angliában a három első találkozó után hivatalos közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: — Április 19-én és 20-án összesen három találkozó volt az angol és a szovjet vezetők között. Nyílt és hasz­nos eszmecsere folyt szívélyes lég­körben. Az első találkozás során megbeszélések folytak az angol- szovjet viszonyokról, * különösen a két ország közti kulturális és egyéb érintkezéseket vitatták meg. Ezzel kapcsolatban mindkét oldal képvise­lői utasítást kaptak, hogy fontolja­nak meg és terjesszenek elő javasla­tokat további megfontolásra. Ezen­kívül előkészítő eszmecsere folyt az európai helyzetről. A második talál­kozón a középkeleti helyzetet vitat­ták meg. Megegyeztek abban, hogy mindkét oldal képviselői e hasznos megbeszélések alapján megfelelő ja­vaslatokat készítenek további meg­fontolásra. A harmadik találkozón eszmecsere folyt a leszerelésről. Megkezdte üzemszerű munkáját a Lenin Kohászati Művekben az ország első alitáló üzeme Fehér Ernő, a diósgyőri kohászat műszaki dolgozója több társával együtt mintegy két évvel ezelőtt — a 8—900 fokos hőmérsékletnek kitett vas- és acélfajták ellenállóképességé­hek megsokszorozására. valamint az oxidálódástól való megóvásra az or­szágbán egyedülálló eljárást dolgo­zott ki. Eddig a magas hőmérsékletű berendezésékben króm és nikkel ötvözetű hőálló acélokat használtak. Ezeket az ötvöző anyagokat költséges módon külföldről szereztük be. A diósgyőriek által bevezetett alitálási eljárás során hazai anyaggal, — alu­mínium réteggel vonják be a féme­ket, így teszik azokat ellenállóvá, tartóssá. Az alitálási eljárás — miként azt tapasztalat bizonyította — kiváló sikerekkel alkalmazható rúd- és szögacélokon, csöveken. továbbá edző- és lágyítókemencék tűzálló tégláin, melegüzemi berendezések — például rekuperátorok — alkatrészein, martinkemencék bolt- és válltartóln. A diósgyőriek házilag készített be­rendezés segítségével már eddig is jelentős mennyiségű vas- és acélrész alitálását végezték el. így például a diósgyőri középsori hengermű re- kuperátorába sokezer méter hosszú­ságú alitált csövet építettek be. Éz folyóméterenként több mint 90 fo­rinttal került kevesebbe, mintha öt­vözött acélból készült csöveket kel­lett volna felhasználni. A haszon többmillió forint. Ugyancsak sikeresnek bizonyult az alitálási eljárás a diósgyőri kohászat egyik edzőkemencéjénél is, ahol a kemencefeneket alitált téglával lát­ták el. Míg a szokásos tűzállótéglával általában 2—3 hónaponkint cserélték a kemencefeneket, addig az alitált téglával ellátott fenék már 21 hó­napja üzemképes állapotban van. Ez csak ennél az egy kemencénél 50.000 forint megtakarítást eredményezett» A Lenin Kohászati Művekben az új alitáló üzem — melynek tervezé­sében és építésében Krizsán Lajos, a hőkezelőüzem vezetője, Fehér Ernő, az alitáló üzemvezetője és Kassai József művezető végeztek dicséretes munkát — a napokban megkezdte üzemszerű munkáját. HÍREK Éjszakai Ügyeletes orvosi szolgálat 1. Megyei kórház (telefon: 36—363). 2. Ka- zirtcfcy ti. 20. (15—032). 3, Ujdiósgyőr I. u. 1. sz. rendelő (21—287). ügyeletes gyógyszertárak: Állandó éjszakai készenléti szolgálat: Mis­kolc. Szabadságiét 2. sz. Malinovszkij u. 2. Hejőcsaba: Csabavezér u. 68. sz. Ujdiósgyőr: Marx Károly u. 38. szám glatti . gyógyszertár átalakítás miatt zárva. Helyette a Diósgyőrvasgyár. Rózsa Ferenc u. 13. szám alatti 19/91. számú gyógyszer- tár tart állandó ügyeletes szolgálatot. Ügyeletes állatorvos szombaton déltől hét­főn reggeliig: Dienes Árpád, látók: Miskolc. Sáevárí E. u. 28. sz. Telefon: 35-983. Beteg- bejelentés: 8—9-ig, 13—14 óráig. Időjárás Várható időjárás szombaton estig: Változó felhőzet, „több helyen, .főleg a mai. nap . fo­lyamán még eső. a hegyeken futó hózápo- rök. I dőnkint élénk és z-akn vug a t i - északi szél. Az- éjszaka* lehűlés erős marad, tatai menti fagyok lesznek. A nappalid hőmérséklet nyu­gaton emelkedik, keleten alig változik. Várható legailacsonvabb, hőmérséklet ma éj- 1 fel: Nyu gaton mull a—'plusz há rom, keleten plusz kettő—plusz öt. legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: tiz—tizenhárom fok között. (MTI) — Képviselői fogadónap. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselő április 22-én Tolcsván, Ocsai István ország- gyűlési képviselő ugyancsak április 22-én Szomólyán tart fogadónapot. — SZÁZEZER FORINTOT aján Voltak fel az árvízkárosultak javára a Borsodmegyei Húsipari Vállalat dolgozói az első negyedévi terven felüli nyereségből. — A MISKOLCI béke-bizottság április 23- án, hétfőn reggel 9 órakor nemzetközi tájé­koztató előadást rendez a városi tanács kultúrtermében. Az előadást Réti Ervin elv­társ. a Szabad Ifjúság szerkesztőségének tagja tartja. — FELSÖNYÁRÁDON két kul- túrcsoport vetélkedik egymással. Az idősebbek kultúrcsoportja nagy si­kerrel szerepelt Serényifalván. Vi­szonzásul a serényifalvi kultúr- gárda a >*Fehér Anna« című szín­darabbal látogatott el községükbe. — A miskolci Fodrász Szövetkezet dolgozói sikerrel szerepeltek a buda­pesti országos fodrászversenyen. A női fodrászok közül Szigeti Márton és Nagy Lajos első díjat, Nagy La­jos további két második díjat, Rei­ms Sándomé harmadik, Gáti László negyedik, Bőhm Pál ötödik, Magyar János hatodik díjat nyert. A férfi fodrászok közül Kovács Ödön első Boda Károly második, Bóta Gábor éq Kovács Ödön harmadik díjat nyertek. — Az Értelmiségi Klubban ma, szombaton este 8 őrakór a TTIT Bartók-estet rendez. Az esten bemu­tatják a Bartók-diafilmet is. Közre­működik: "Galánffy Lajos;- A NAGYMISKOLCI Állami Gazdaság április 26-án. csütörtökön reggel 9_ órai kez­dettel a miskolci repülőtéri üzemegységben öntözéses zöldségtermelési bemutatót tart. BÉKE. Április 19-től. Gábor diák. Kezdés: 4. 6. 8. vasárnap: léi 3. sál S. tél 7 és fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor ma­tiné: A kis szökevény. KOSSUTH. Április 25-ig. Első szerelem. Kezdés: fél 5. fél 7. fél 9. szombat: fél 6- kor: Lenin októbere. Fél 7. fél 9-kor: Első szerelem. Vasárnap: fél 5. fél 7. fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor ma­tiné: Kőszív. FÁKLYA. Április 20-21. Milliomos úr szerelmes. Kezdés: fél 6. háromnegved 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 óraikor-ma* tiné: Repülés a holdba. TÁNCSICS. Április 19—22. Gábor diák. Kezdés: 5, 7. szombaton 9-kor is, vasár­nap: 3. 5. 7. 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor twa* tiné: Janika. HEJŐCSABA. Április 20-22. Valahol már találkoztunk. Kezdés:’ 7, vasárnap 3. egynegyed 6. fé! 8 óraikor. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Ha­jókkal a bástyák efflen. DIÓSGYŐRI DIADAL. Április 22—23. Zsongó melódiák. Kezdés: 6. vasárnap: 5 és 7 óra. Vasárnap délelőtt !0 órakor matiné. Este 6-lkor háború után. UJDIÖSGYÖRl BÉKE. Április 22—23. Vörös pipacs. Kezdés: 6. 8. vasárnap: 4. 6. 8 óra. easár- nap délelőtt 10 órakor matiné: Hintónláró szerelem. MŰVELŐDÉS HAZA. Április 19—22. Tiltott szerelem. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 4. 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné. A mii utcánk csapata. JÓZSEF ATTILA KULTÚROTTHON. (Petőfi utca 39.) Április 22. Tilos a játék. Kezdés: délelőtt 10-kor matiné, délután fél 5 óra. ERKEL FERENC (Bunkó). Április 22—2f. Csillagos szárnyak. Kezdés: fél 5. 7 óra. A színházak műsora: DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Ma: Három kívánság (ifi. előadás. Jászai bérlet, fél 3). Fapkasok és báránvolk (fél 8). Vasárnap: Zeng az erdő (fél 3). Három kí­vánság (fél 8). KAMARASZÍNHÁZ Ma: Montmartrei ibolya (7), »ae,: Mawi-» martrei ibolya (7).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents