Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-01 / 79. szám
6 eSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1956. április 1« LEVELEZŐ INK ÍRJ Á Egry új tsz életébőé A sajóvámosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet még nem igen fial- látott magáról Közös gazdaságunk igen fiatal, most tesszük az első lépéseket az új úton„ Gondosan ügyelünk arra, hogy ezek az el*5 lépések már az első esztendőben biztosítsák tagságunknak a magas jövedelmet, már az első aratáskor túlszárnyaljuk az egyéni gazdák terméseredményeit. A tavaszi kalászosok vetését március 28-ó.n befejeztük. Az őszi kalászosokat is fejtragyáztuk már. Kertészetünkben is serény munka folyik. Dughagy- mánk, a zöldségféle és borsónk már a földben van. Ügy dolgozunk, hogy egyetlen nappal se maradjunk le, ne torlódjon munkánk. SZŰK BALÁZS A sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a város jobb zöldségellátása érdekében nagy gondot fordít az idén tavasszal kertészetére. Sátoraljaújhelyen nagy keletje van a zöldség- és főzelékféléknek s a tsz tagjai tudják, hogy magas jövedelemre számíthatnak a kertészetből. A téli áradások idején Sátoraljaújhely jobb zöldségei látása érdekében mindent elkövettek, hogy gátak építésével megvédjék a kertészet földjeit a Ronyva-pa- tak jeges vizétől. A száraz földeken most már vígan berregnek a traktorok, két holdon elvetették a cukorhoz sót, ültetik a dughagy- mát, a káposzta, paprika és paradicsom is a földben van már. Különösen Emri István és ifjú Bodnár János végeznek jó munkát. A szőlészeti brigád tagjai is mindennap ott szorgoskodnak a napsütéses domboldalakon. Április 4-ig befejezik a metszést, az ünnep után pedig azonnal pótolják a hiányzó tőkéket. Országhegyi Ernő Április 4 után tovább folytatjuk versenyünket Mi, a bánfaival bányaüzem froní- elővájás II. számú csapatának dolgozói örömmel közöljük, hogy április 4 tiszteletére I. negyedéves tervünket 150 százalékra teljesítettük. Teljesítményünket állandóan igyekszünk tovább fokozni. Felhívjuk valamennyi borsodi bányaüzem elővájásnál dolgozó bányászait, hogy ők is igyekezzenek állandóan jobb eredményeket elérni. Elhatároztuk, hogy április 4. után tovább folytatjuk versenyünket május 1., a munka ünnepének tiszteletére. A technológiai fegyelem betartásával az elkövetkező hónapokban is mindent elkövetünk, hogy tervünket legalább 150 százalékra teljesítsük. Pataki Károly, Kazai György. Kazal Bálint és Veréb Imre a csapat dolgozói. Most dúl el, hogy milyen termést takarítunk be az idén SZÁSÁD PARIN A PQK a Központi vezetőség március 12-i3-i határozatából A következő helyeken és időpontokban központi és megyei előadókkal szabad pártnapok lesznek: DIM A VÁG Gépgyár ápr. 6-án délután fél 3-kor központi előadó. Ózdi Kohászati Üzemek április 6-án délután 2 órakor központi előadó. Edelény, április 6-án este 7 órakor: Dojcsák János. Szikszó, április 9-én este 7 órakor: Kerekes József. Mezőkövesd, április 10-én este 7 ómkor: Pál Lajos. Lenin Kohászati Művek, április 12-én délután fél 3-kor központi előadó. Kazincbarcika, április 12-én délután fél 4-kor központi előadó. Tiszapalkonya, április 12-én délután 6 órakor központi előadó. Sajóbábony, április 12-én délután tél 4 órakor: Dragos Gyula. Encs, április 12-én este 7 órakor: Kilián Béla. Abaujszántó, április 12-én este 7 órakor: ónodvári Miklós. MezŐcsát, április 12-én este 7 órakor: Szemes István. Borsodnádasd, április 13-án délután 2 órakor: Grósz Károly. Szerencs, április 13-án este 7 órakor: Boda István. Sátoraljaújhely, április 13-án este 7 órakor: Kilián Béla. Riese, április 13-án este 7 órakor: Hallók Gyula. Putnok, április 13-án este 7 órakor: Kiss Béla. Kérjük a pártvégrehajtóbizottságokat, hogy a szabad pártnapokat gondosan készítsék elő és ahol lehetőség van rá, szervezzenek rövid úttörőműsort hozzá. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY. A Hejőbábal Haladó Termelőszövetkezet tagsága eddig, egyetlen egy órát sem mulasztott a tavaszi munkákból. Kora hajnaltól késő estig dolgozunk, bizony még a vasárnapot is felhasználjuk, mert most dől el, hogy milyen termést takarítunk be az idén. Eddig 25 hold tavaszárpát, 5 hold tavaszbúMindannyian várva-vártuk az első igazi napsugarat, a meleg márciusi napokat.. S ilyenkor mégis sok lány és asszony elszomorodottan tekint tükrébe. A tavasz kicsalta arcukra a szeplőket, májfoltokat. Hogyan védekezzünk ellene? — hangzik el gyakran a tanácsot váró kérdés. A magyar kozmetikai ipar kiváló minőségű készítményeivel segítségére siet a dolgozó nőknek, akik munkájuknál fogva ki vannak téve a tavaszi levegő erős hatásának. Aki hajlamos szeplősö- désre, májfoltra, kenje be arcát éjszakára Velmetina vagy Alpesi virág krémmel. Ez, a már meglévő foltokat is kifehéríti. Nappalra pedig használjon sugár-fényvédő krémet, mely az újabb foltok megjelenését akadályozza. Lehetőséghez képest kerüljük a tavaszi napsütésben való huzamosabb tartózkodást. Hiszen a tavaszi napfény ibolyántúli sugaraival a legerősebb foltelőidéző. Száraz arcbőrűeknél nappalra ajánlatos az arcb "r krémezése, ez csökkenti a tavaszi napsugár és szél káros hatását. Ugyanakkor arcbőrük lemosására zát és 40 hold borsót vetettünk el. 100 holdon elvégeztük a fejtrágyázást. A kapásnövények alá a gépállomás erőgépeivel előkészítjük a talajt. Az időjárás igen kedvező, senki sem hivatkozhat arra, hogy nem lehet még tavaszi munkáltat végezni. Csapó István víz helyett használjanak lemosó Cleansing krémet, vagy arctejet. Az esti lefekvés előtt pedig zsíros krémmel kenjék be, úgy, hogy azt bedörzsöljék bőrük pórusaiba. Ne használjunk erre a célra vajat, vagy disznózsírt, mert ezt arcbőrünk nem tudja kellőképpen felszívni, s csak párnahuzatunkat itatjuk át vele. Legjobb, ha a kozmetikus tanácsát kérjük, hogy <arc- bőrünkhö2 a legmegfelelőbb krémet használjuk. Még egy említésreméltó dolog: vigyázzunk a tavaszi napozásnál és ne akarjunk egyik napról a másikra csokoládészínűek lenni. Kezdjük a napozást beoíajozott, vagy bekrémezett arccal, 5—10 perces időnél s fokozatosan szoktassuk hozzá bőrünket az erős napfényhez. Ha arcunkat munkánál, kirándulásnál, sportnál megfelelő kozmetikai készítményekkel óvjuk, köny- nyen elkerülhetjük a tavaszi levegő okozta apró kellemetlenségeket. Garnert Zoltánná, a Levendula Illatszerbolt és Kozmetika dolgozója. TAVASZI TANÁCSADÓ----------------A SSZONYOKNAK, LEÁNYOKNAK Haladéktalanul pótolni kell a mulasztást a tavaszi vetésben A legutóbbi értékelés szerint a járások sorrendje a tavaszbúzavetésben a következő: 1. Szikszó (108.9), 2. Mezőkövesd (45.8), 3. Miskolc (37.7), 4. Abaujszántó, 5. Szerencs, 6. Encs, 7. Mező- csát, 8. Edelény, 9. Putnok, 10. ^Özd, 11. Sátoraljaújhely. A legjobb eredményt a vetésben y borsodgeszti Kossuth Tsz érte el. Habár nem volt semmi előirányzata, 41 holdat vetett be tavaszbúzával. Az egerlövői Május 1 Tsz 37 hold helyett 57 hold tavaszbúzát vetett. A községek között Sajóvámos és Hernádcéce 100 százalékra teljesítette kötelezettségét, ugyanakkor Erdőbénye 70 holdról szóló tervéből még semmit sem teljesített, Cigánd pedig az előírt 1061 kataszteri hóidból mindössze 7 holdat vetett be. ííá'1-* [ munkál Ifáiatiságülf idői jt tliielől A kenyérsütés falun háziasszonyainktól nagy munkát, fáradtságot követel. — Gondjától, fáradságos munkájától azonban falun is megszabadulnak asszonyaink, ba lisztjüket a földmű vessző vetkezetek boltjában kenyérre cserélik. — A liszt-kenyércserét még csak féléve vezették be, de sok községben máris megkedvelték, örömmel fogadták. — A sütőüzemek állandó fejlődése most már lehetővé teszi, hogy a liszt-kenyércsere forgalmat a megye minden községére ki lehessen terjeszteni és a csereforgalomba minden háziasszonyt be lehessen vonni. — A liszt-kenyércsere forgalomba a háziasszonyok az alábbi módon kapcsolódhatnak be: . A sajátörlésű lisztet be kell vinni a földművesszövetkezet boltjába, ahol minden 1 kg liszt után 1.36 kg nem kereskedelmi forgalmú, a helyi igényeknek megfelelő formájú és súlyú kenyeret adnak. — A cserébe adott lisztet a földműves szövetkezetek és a sütőüzemek külön tárolják és azt a cserekenyér sü tésére használják fel. — A lisztnek kenyérre való cserélése előnyös, m ért míg a házilag sütött kenyér sütési költsége 2.50 forint kg-kint, a cserekenyér sütéséért csak 60 fillért kell kg-kint fizetni. — A cserét úgy előnyös lebonyolítani, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű lisz tét adunk át cserélésre és ezért naponkint friss kenyeret vihetünk- így — különösen nyáron — elkerülhető a házi kenyereknél gyakran előforduló penészedés és beszáradás. Ha lisztünket kenyérre cseréljük, állandóan friss kenyeret fogyaszthatunk. A sütőipari üzemek által készített kenyér szebb, sülésc egyenlőbb és izletesebb. A balszerencse mindig váratla- nul jön. Hirtelen zúdult rá szegény Innokentij Djacskovra, a ■téglagyár igazgatójára is. Reggel még semmi sem jelezte a közelgő csapást. Innokentij Petrovics szokása szerint jókor felkelt, meghallgatta a rádión a híreket, megivott két csésze teát és már éppen indulóban Volt, amikor beütött a mennykő. Aktatáskájából nyomtalanul eltűnt a 24 és fél oldalas gépelt beszámoló. Voltaképpen nem is beszámoló volt ez, hamm beszéd, amelyet értekezleteiben, Iconferenciákon, üléseken és gyűléseken előadott. Régóta használta már Innokentij Petrovics ezt a beszédet a legkülönbözőbb szónoki emelvényeken és nagyon a szívéhez nőtt. Szeretettel vette elő a diszkréten sárguló lapokat és szívvel-lélekkel olvasta fel, —• immáron hat kerek esztendeje. Beszédének egyes részeit már-már kívülről tudta. Remekül emlékezett például arra, hogy a tervteljesítési százalék a téglagyárban mindig két szám között ingadozik: 100.6 és 108 között. Ennél több nem Ízeli, kevesebbnek nem szabad lennie. Emlékezett Innokentij Petrovics az állandó élenjáró dolgozók nevére is: Szaharov, Filimonov, Rudenkó és Antohin. Ennél több nem kell, leevesebb ne legyen. . Újítási javaslatot negyedévenként mindig hármat, vagy négyet valósítottak meg. Ez éppen elég. Elvégre a Március 8-ról elnevezett téglagyár nem kohászati gyár óriás! Egy szőve1 ragyogó kis beszéd volt az. A megboldogult Jeüszej Grib igazgatóhelyettes írta még annakidején, aki régebben a kerületi újság jogi tanácsadója és külső tudósítója volt. Innokentij Petrovics mindig magával hordta a beszédet, mint jó Ica- íona a fegyverét. Ha véletlenül tapasztalatcsere-értekezletre hívtak a iiiiiiiiiiiiiiinmnimiimiiiiiiiiiiiiiiiii JHUB M v MLS B J AJP iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiimiiiiimimimimiiiimiiiiiiii — “ r ■ r 1 iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiim millll<lllilllllllHIIII!l!III!liU!lillllUIUinillllllIIII(Illlllli!linilltlllllltlilllllllIlilltlllll!IIIIIllIUIllUIIII>ll]i!llll1llllllll!llllllll!tllll!ll1IlUIIIIUtli]lliHUIIIIIIIII1llllt!l!!llllllllllllUflllllll1llllll!IIISIIIIIIIIIItlllllliltlllllIllilllllllIllliill!l!l Irta: M. EDEL „Saját talpa vigye haza“ cipészszövetkezetbe, — ám legyen! A sárguló papírlapok kéznél voltak és Innokentij Petrovics mindig kész volt pompás, kerekded beszédet tartani. És ez a beszéd elveszett! — Duszja, elvesztettem a beszédemet! — mondotta kétségbeesetten a feleségének. — Tegnap reggel még itt volt az aktatáskában. Az asszony összecsapta a kezét: — Jaj, fiacskám, honnan szerzel most másikat? Szegény Jeliszej Grib, nyugodjék békességben, itthagyott bennünket... éresték a beszédet az ágy alatt, az éléskamrában, a konyha- szekrényben, még a vadásztáskában is. (Előfordult, hogy Djacskov vadászatra is magával vitte, — sose lehet tudni, mikor van rá szükség!) De minden keresés hiábavaló volt. Innokentij Petrovics végülis feldúl- tan, reggeli nélkül rohant el az üzembe. Ott is számtalanszor kíhú- zogatta íróasztala fiókjait, de minden hiába. — Ugyan leinek volt rá szülzsége? — marcangolta magát. Az idő múlt és bármelyik pillanatban értekezletre, vagy konferenciára hívhatják. Akkor pedig ott áll némán, mint a hal! Ettől a gondolattól hideg futott végig a hátán. A borzalmas helyzettől egészen lesújtva, étvágytalanul kanalazott be egy üveg jégbehűtött joghurtot tízóraira, aztán megint tenyerébe temette a fejét és tovább rágódott: kit is bízhatna meg egy új beszéd megírásával? — Fjodor Fjodorovics a legalkalmasabb — döntötte el huzamos töprengés után. Művelt, jótollú ember! Délutánra meghívta hát Fjodor Fjodorovics Sztrahovot, a könyvesbolt vezetőjét. Nekiláttak kidolgozni az új beszéd tervét. — Úgy képzelem — mondta Djacskov, hogy először is négy oldalon legyen szó az országos eredményekről. — Nem lesz az sok? — vélekedett, a könyvkereskedő. — Kell az, hogy meglegyen az eszmei tartalom. Aztán foglalkozzunk kerületünk sikereivel. Ez lenne három oldal. Ahol a vetésről van szó, a „vetés“ szó elé írt három pontot, azt én már magamtól is hozzáteszem, hogy tavaszi, vagy őszi vetés. Másfél oldalon át tárgyaljuk kerületünk irányításának helyes vonalát. Vigyázz, hogy egy szempont se maradjon lei. — Értem — körmölt Sztrahov. — A téglagyár eredményeiről — fújt nagyot az igazgató — egy ölda- lacska is elég. Eredményeinket mindenki ismeri, a szerénység különben is dicséretes dolog. írd fel az újítók nevét: Szaharov, Filimonov, Rudenko és Antohin. Vigyázz, el ne téveszd. No és ha újak jelentkeznek? Majd kihagyok egy Ids helyet, jó? — javasolta Fjodor Fjodorovics. — Nem kell, nem kell. Ennyi éppen elég. Ezek megbízható, régi újítók és lakásuk is van. Az újak mindjárt lármázni kezdenének és mindenféle igényekkel jönnének: tetőt cserepeztetni, lakást szerezni, miegymás. No most írd fel az új fejezet címét: ,,Amihez még nem jutottunk hozzá“. Ez lesz az önkritilca. Személyre való tekintet nélkül kipellengérezzük a bűnösöket. írjad: negyedik éve nem épül fel a Szakemberek Háza. Ki a hibás? Megmondom nyíltan: a kerületi építővállalat. Nem bővítették ki az üzemi bölcsödét. Ki a hibás? A kerületi végrehajtóbizottság, mert nem ad helyiséget. Fennakadások vannak a téglaszállításban. Ki a hibás? A szállító szervezetek. — No és a te hibáiddal nem foglalkozunk? — kérdezte határozatlanul Sztrahov. — Hát már hogyne! Djacskov felállt, a szoba közepére ment és emelt hangon folytatta: — Az én hibám, mint a téglagyár vezetőjéé, elsősorban az, hogy még nem jutott mindenre időm. Nem tanúsítottam elegendő, kérlelhetetlen, harcos szilárdságot a bürokratákkal, a porhintőkkel és a kritika elfojtóival szemben. Egy percre elhallgatott, azután mélyet sóhajtott és még lendületesebben folytatta. (Beszédének ez a része elég jól megmaradt emlékezetében). — De mi, a március 8-ról elnevezett téglagyár vezetősége, nem elégszünk meg az elért sikerekkel. Biztosítom az aktívaértekezlétet, (kon- ferenciát, plénumot, vezetőségi ülést, taggyűlést), hogy a hiányosságokat felszámoljuk, a hibákat a legrövidebb idő alatt kijavítjuk. ffjodor Fjodorovics levette a szemüvegét, megtörölgette és sandán pillantott barátjára: — Ami azt illeti, te már hetedik éve biztosítasz mindenkit mindezekről. Véletlenül olvastam a régebbi beszédedet... — A beszédemet? Hol a beszéd? Megtaláltad? — vágott közbe izgatottan Djacskov. Otthagytad az üzletben-. El is hoztam, de gondoltam, azért mégsem ártana már tényleg megírni egy új beszédet. Ez szegény már úgy megsárgult hat év alati, mint egy egyiptomi papirusz! Innokentij Petrovics repeső szívvel ragadta ki barátja kezéből rég nem látott, kedves beszédét — Teljesen igazad van! — kiáltott. — Csakugyan legfőbb ideje újat írni, hiszen már darabokra szakadozik. Holnap odaadom a gépírónőnek a kerületi pártbizottságnál, hogy másolja le, de valami jó, tartós papírra. Két nap múlva Innokentij Petro- vicsot értekezletre hívták a kerületi pártbizottsághoz. Útközben beszaladt a gépírónőhöz. — Készen van, Verocska? Fel kell szólalnom! — Jaj, nincs nálam a beszéd sajnálkozott a lány. # — Nem másolta le? — Nagyobb baj van! — Elvesztette?! — Még nagyobb baj! A párttitkár elvtárs elvette... — Elvette?!! — szörnyedt el az igazgató. — El bizony. Azt mondta, Djacskov puska nélkül is fel tud szólalni, hiszen ő a legjobb szónok az egész kerületben... Djacskov a szívéhez kapott. 'Maga sem tudta, hogyan került be végülis a tanácsterembe. Fegyvertelennek, védtelennek, kiszolgáltatottnak érezte magát. Riadtan pislogott az elnökség felé. De hiába igyekezett plrinyóra összehúzódni — mégis bekövetkezett, amitíjl rettegett. A párttitkár kedves mosollyal az emelvényre invitálta. — Djacskov elv társ felszólalásra jelentkezett. F\jacskov feltántorgott az emel^ vényre. Ne részletezzük, hogy mi történt ezután. Legyen elég annyi, hogy éttől a-naptól kezdve Innokentij Petrovics mindörökre elveszett a leözös- ség számára, már nem volt a kerü* let legékesszőlóbb szónoka.
