Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

tSfeAKftAOTARORSZAG Péntek, 1836. április IS, finn parlamenti küldöttség látogat Lazánkba O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársa­ság budapesti ügyvivője április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlament levélben közöl­tté, hogy a Finn Köztársaság parla­mentje örömmel elfogadja a hozzá intézett meghívást és küldöttséget küld Magyarországra- (MTI) I Német Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt ellenzi az általános kadkdtelezetiség bevezetését Nyugat-Némeiországban Berlin (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége mellett működő úgyne­vezett Biztonsági Bizottság a párt parlamenti képviselőinek javasolta, hogy utasítsák el az általános had­kötelezettség bevezetésére irányuló kormánytörekvéseket. A bizottság azt 'ajánlja, hogy a hadikötelezettség alapján felállítandó félmilliós nyu­gat-német hadsereg helyeit szervez­zenek jóval kisebb önkéntes milíciát Nyugat-Németországban. A bonni kormánynak nem szabad a leszerelési tárgyalások sikerét ve­szélyeztetni azzal, hogy nagyobb lét­számú hadsereget szervez, mint ami­lyet a nagyhatalmak leszerelési esz­mecseréjének jelenlegi állásából Ítél­ve Nyugat-Németországnak előrelát­hatólag engedélyezni fognak, állapít­ja meg javaslatában a Szociálde­mokrata Párt Biztonsági Bizottsága. A Szabad Demokrata Párt bejelen­tette. hogy a nemzetközi leszerelés érdekében szintén az általános had­kötelezettség bevezetése ellen fog­lal állást-. (MTI) Párizs (MTI) Az AFP washingtoni jelentése sze­rűit Cuve de Murville francia nagy­követ szerdán felkereste Dulles kül­ügyminisztert és kormánya megbí­zásából meghívta az Egyesült Álla­mokat, vegyen részt a Közép-Kelet­tel foglalkozó, Nagy-Britannia be­vonásával tartandó hármas-értekez­leten. Az értekezlet időpontjául május G-át vették tervbe. Megtartására a NATO tanácsülése után kerülne sor, armikoris Dulles es Selwyn Lloyd Párizsban tartózkodik. (MTI) A haladó erők győzelme a ceyloni választásokon London (TASZSZ) A Reuter Iroda colomboi tudósí­tója jelenti a ceyloni választások alábbi végleges eredményeit: Egyesült Népfront ötvenegy man­dátum. Lanka Szama Szamadzsá Párt 14 mandátum. Föderalisták Pártja 10 mandátum. Egyesült Nemzeti Párt 8 mandá­tum. Ceyloni Kommunista Párt három mandátum. Tamil Ellenállási Front egy man­dátum. Tamil Kongresszus egy mandátum. r. J. JUGYlK RAVATALÁNÁL Moszkva (TASZSZ) Váratlan halál ragadta ki az élők sorából Pavel Jugyint, az SZKP Központi Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttét, a Szovjetunió építőanyag- ipari miniszterét. Az elhunyt holttestét április 11-én felravatalozták a Szakszervezetek: Há­zában. A dolgozok előtt délelőtt 10 órakor nyitották meg az oszlopcsar­nok kapuit. A ravatalra elhelyezték a Szovjet­unió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának ko­szorúját. Az elhunyt hozzátartozói­nak koszorúi mellett láthatók a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének, a Szovjet Szaleszerveze­tek Központi Tanácsának, a Szovjet­unió Épííőanyagipari Minisztériuma kollégiumának koszorúi. Több külföldi nagykövetség is el­helyezte koszorúját. öt percenkint váltják a diszőrsé- get. A ravatalnál állnak A. N. Ko­szigin, V. A. Malisev, V. V. Macke- vics, I. F. Tevoszjan. M. V. Hrunyi- csev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesei, P. V. Gye- mentyev, G. M. Orlov és más mi­niszterek. 18.05 órakor veszi át a diszőrsé- get N. A. Bulganyin, L. M. Kagano- vics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, J. A. Fur- ceva, N. M. Svernyik, A. B. Arisz- tov, P. N. Poszpjelov. A párt és kormány vezetői őszin­te részvétüket nyilvánítják az el­hunyt családjának. (MTI) tGV NÉPI ömöl NAPLÓJÁBÓL DCltek ampát... yy Irta: ADaMOVICS ILONA yy L. J~f egyi Kálmán nehezen tudja fékezni indulatait a bíróság előtt is, amikor a gyermekről van szó. Az asszony sokkal higgadtabb. Nyugodtan, számitóan viselkedik, kéri a gyereket. Az asszony — aki­ről eddig csak beszéltünk, — most itt áll előttünk. Fiatal, alig 30 éves. Szabályos arcát selyemkendö fogja körül, telt alakján sötétkék kabát. Igen csinos. szemrevaló. Nem vitás, ahogy így egymás mellett állnak, s időnként egészen hátra kell vetni a fejét, hogy volt férje szemébe tud­jon nézni, olyanok, mint apa meg a leánya. Ádáz hadakozás folyik köztük a kisgyermekért, aki otthon gondta­lanul, mit sem sejtve rakosgatja építőkockáit. Csak azzal törődik, hogy a színes kövek el ne dőlje­nek; ha valami zajt hall, az ajtóra néz: jön-e már édesapa? — Nem szerettem soha a férje­met. Azért mentem hozzá, mert kölcsönt adott szüleimnek s ezt úgy akarták meghálálni, hogy fele­ségül adtak hozzá. El is határoz­tam, hogy az első kedvező alkalom­mal otthagyom. Ez az alkalom megérkezett.. . Különben is a fér­jemnek én már harmadik felesége voltam. Csípős, éles az asszony hangja. Hegyi Kálmánnak már nem fáj, csak bosszantja, amit hall. Ügy érzi, a bíróság előtt ismét tisztáznia kell, amit az asszony előtt már el­beszélt. Egy életregénybe illő vi­szontagság kerül napfényre né­hány mondatban: — 1916-ban nősültem először. Kilenc évi házasság után hűtlenül elhagyott az asszony, más miatt. J 934-ben másodszor nősültem meg. feleségem kilenc év után idegen katonákkal ment el. Így nősültem meg harmadszor is, s íme ... Keserűen legyint, majd vonta­tottan, révetegen hozzáteszi: — Talán..., talán ezt az asz- szonyt szerettem a legjobban..., tűzbe mentem vo'na érte. Most már látom, sohasem szeretett iga­zán. Az eilágyulás azonban csak egy pillanatig tart, a férfi töretlen- fényű, barna szemében vad tűz lobban: — De a gyermekemet nem adom a kezébe. Szüljön magának. Fiatal még..., annyi gyereke lehet ameny- nyit akar. Ezt nem..., ezt nem. fdom. . Ha kell ölök, gyilkolok érte, de nem adom. a kisfiamai, ékít pólyáskorától én nevelek. Ha ott tudta hagyni, most már ne bell­ién neki! Az asszony megszeppen a vad ki­töréstől, s mentegetőzni próbál: — Rossz helyen van a gyerek nála. Most is egyedül hagyta ott­hon a kis Attilát. Megégetheti ma­gát ..felmászhat valamire s le­eshet ... Szemében könnyek gyűlnek s végigperegnek arcán. Az anyaság érzése lassan-lassan utat tör benne, de érzése nem lehet valami erős, habár mint nőben, természeténél fogva él. — Férjhez fogok most menni ah­hoz a férfihez, akivel elmentem. Eddig azért nem tudtam elvinni a gyereket, mert nem volt lakásom, albérletben lakiam. De most, hogy összeházasodunk, új férjem szülei­hez megyünk s visszük a gyere­ket is. A zt hiszi, komolyan mentségére ^ szolgálhat az albérlet. Pedig anya nem ismerhet ilyen akadályt. De ha el is hinnénk, miért nem lá­togatta meg a gyereket? Hogy bírta ki egy évig? Hivatkozik arra, hogy az idős -ember nem képes a kisgyermeket ellátni. Akkor miért hagyta férjénél, amikor még kisebb volt s etetése is nagyobb körül­tekintést követelt? Ezután már csak könnyebb lehet, hiszen három­éves gyermek már felnőtteknek zialó ételt is eszik. Nem olyan nagy ez az anyai gondoskodás, hogy ko­moly szívfájdalmat okozna Hegyi- nének! Az asszony kijelentése azonban szöget üt a fejembe. Hátha valóban — a gyermek érdekeit szemelőtt tartva — helyesebb lenne, ha At­tila az anyjához menne? Meglátogattam otthonában. A sszonyszemmel néztem szét ^ a lakásban s mindent a leg­nagyobb rendben találtam. A gye­rek tiszta, sok játéka van. Nem valami barátságosan fogadta az idegent, pedig játszótársat is vittem neki, az én hasonló korú Tamáská- mat. Attila behúzódott a sarokba, s csak akkor merészkedett közelebb a másik gyerekhez, amikor mi fel­nőttek beszélgetésbe mélyedtünk. Hegyi Kálmán az ügy eldöntése szempontjából fontos iratot adott a kezembe, amelyben a következő állt: »Nyilatkozat. Alulírott Hegyi Kál- mánné kinyilatkoztatom, hogy kis­fiámról, Hegyi Attiláról, aki 1952 XII. hó 3-án Miskolcon született, azonnal lemondok férjem, Hegyi Kálmán javára és a gyermeket tel­jesen az ő nevelésére lávánom bíz­ni Az nna ellen sem az árvaszéken. sem a bíróságnál keresettel nem kívánok élni, mert családi életünk kizárólag az én hibámból bomlott jel. Férjemet saját akaratomból és minden kényszer nélkül én hagy­tam el. Miskolc, 1954 XI. hó 7. Hegyi Kálmánná» A nyilatkozatot két tanú is alá­írta. Elolvastam kétszer is s azon töprengtem, hogyan írhat le ilyet fiatal anya, hogyan mondhat le első gyermekéről? Pedig az írás nyugodt, látszik, hogy nem vezet ték kezét heves indulatok s nem valószínű, hogy erre kény szentel­ték volna. Egyszer csak arra figyeltem fel hogy a kis Attila mint valami kis cica köpköd. Nem valami szép já­ték, de jele volt annak, hogy a két gyerek már barátkozik. Apja szigo­rúan rávillantotta szemét s halkan odaszólt: — Mit csinálsz? Nem szabad! Odanéztem én is, erre eltört a mécses. Sírt Attila olyan fájdalma­san, ahogyan ritkán hallottam még kisgyermeket sírni, s akkor sem ilyen ok nélkül. Nagyon sajnálom a síró gyereket. Legszívesebben vele sírnék. Attilát is felkaptam ölembe vettem s ami ezután követ­kezett, valóban könnyeket csalt a szemembe. Azt hittem visít, kapá lódzik az idegentől. De nem ellenkezett, sőt! Oda tapadt az ölembe, blúzomba fúrta könnyes arcát és símogatásom, csókjaim, becézgetésem közben a kis Attila egy évi bánatát sírta el. Az apja közben beszélt, — megval lom, nem tudom, hogy mit. Ügy éreztem, hogy Attila minden köny nye szívemre hull és éget. Biztos voltam benne, hogy már elfelej­tette apja dorgálását, csak azért sír mert az anyai öl ismeretlen, de halványan valamire mégis emlé keztető melegét érzi. A máskor irigy kisfiam most hátratett kezekkel, félrehajtott fej­jel állt. mint a cövek s szónélldil nézett minket. Ahogy lopva rápil­lantottam, úgy tűnt, mintha az ő kis gomb-orra is pirosodni kez­dene már, ami nála n sírás előjele. * A ttilának anya kell —. de nem a volt Hegyiné, aki azóta már férjhez is ment. Szerető, gon­dos asszony kell a házba, mégha, az a negyedik feleség lesz is. A sors hozta így s a körülmények sürge­tően követelik. Az új mamával való házasság már útban van s remél­jük, édes mostohája lesz a kis At­tilának, akit nem szakit el a bíró­ság édesapjától. A MEGYEI tanács április 10-i ülé­sen a tanácstagok megvitatták az 1955. évi zárszámadást és az 1956. évi költségvetést. Talán még nem volt olyan lelkes, magasszínvonalú tanácsülés, mint a mostani. A tanácstagok őszintén, kri­tikusan elmondották véleményüket a végrehajtóbizottság munkájáról. El­mondották, hogy milyen hibákat lát­nak s egyben rámutattak, hogyan le­het ezeket kijavítani. Sok hozzászóló értékes adatokkal, javaslatokkal egé­szítette ki a beszámolót. Busznyák András elvtárs. a mező- gazdasági igazgatóság vezetője eré­lyesen megcáfolta azokat a helyte­len, jobboldali nézetekből fakadó állításokat, hogy a mezőgazdaság fejlesztése háttérbe szorult a költség- vetésben. Ilyen nézetek — sajnos nem is olyan régen — a megyei tanácsapparátus ‘egyes vezetőinél is megtalálhatók voltak. Múlt évi költ­ségvetésünk is csattanós választ adott erre a valótlan állításra. Álla­munk az elmúlt öt év alatt, csak a termelőszövetkezetek részére, külön­böző vásárlások céljára 56 millió fo­rintot adott. Borsod dolgozó paraszt­jai 1955-ben 8 millió 778.000 forint adókedvezményt kaptak. A begyűj­tésben nyújtott kedvezményekkel 46.6 millió, a borjúnevelési kedvez­ményekkel pedig 10.9 millió forinttal segítette pártunk és kormányunk megyénk dolgozó parasztjait. EZUTÁN Busznyák elvtárs részle­tesen ismertette a tokajhegyaljai re­konstrukció munkálatait. ’ Az előző évi 295 holdnyi telepítéssel szemben ezévben 275 hold új szőlőt telepíte­nek és több mint 300 hold régi szőlőt újítanak fel. így három év múlva Hegyalja közepes termés esetén is 12.000 hektoliter borral termel töb­bet. Megemlítette, hogy a miniszté­rium II millió forintot fordít me­gyénkben a folyók szabályozására. Javasolta, hogy a mezőgazdasági dol­gozók szociális ellátásának fokozá­sára a tanácsülés további 100.000 fo­rint hitelt szavazzon meg. Indítvá­nyát a tanácsülés elfogadta és a ha­tározati javaslatét ilyen értelemben módosította. Horváth János megyei tanácstag községe, Mezőcsát lakóinak kérését tolmácsolta. Elmondotta, hogy az ott épülő fürdő már évek óta befejezet lenül áll s kérte az építkezés meg­gyorsítását. Orvosi rendelőt is kért a községnek. A tanácsülés utasította az illetékes osztályt, hogy. a fürdő épí­tését még ebben az évben fejezzék be. Idős Varga Dezső megyei tanács­tag (Ózd) a hódoscsépányiak nevében italboltot kért. Ebben az ügyben a kereskedelmi osztály fog intézkedni. Az ózdi dolgozók nevében szólalt fel Tóth Istvánné megyei tanácstag is. Kérésére a tanács utasította a végrehajtóbizottságot, hogy a mező- gazdasági igazgatóság útján adjon segítséget Ózdon öntözőtelep létesíté­sére, hogy megoldják a város zöld­ségellátását. Gregus Zoltán megyei tanácstag (Jákfalva) a silóépítési tervvel fog­lalkozott. DRÖTOS JÁNOS megyei tanács­tag (Edelény) szóvátette, hogy náluk a községi tanács elnöke önkényesen rendeli ki társadalmi munkára a fu­varokat. Felszólalása nyomán a vég­rehajtóbizottság utasítani fogja a já­rási tanács végrehaj tóbizottságát, hogy vonja felelősségre a törvény- sértőket. Javasolta továbbá Drótos elvtárs azt is, hogy necsak a dolgozó parasztoknak kelljen őrizgetniük a csekket, amelyen az adót befizették. Tartsák nyilván a befizetést azok is, akik az adót beszedik. Fekete elv­társ, elnökhelyettes válaszában ki­jelentette, hogy a végrehajtóbizott­ság már javaslatot tett a Miniszter- tanácsnak: kérte, hogy az adófőköny­veket vigyék vissza a községekbe, mert akkor a dolgozók ellenőrizhe­tik az adófizetésüket. Balogh Sándor megyei tanácstag a műemlékszámba menő emődi kas­télyról beszélt s kérte, engedélyezze a tanács, hogy abban kultúrtermet létesítsenek. A végrehajtóbizottság megvizsgálja a javaslatot. Koszti Lajos megyei tanácstag ja­vasolta, hogy 100.000 forinttal emel­jék fel a költségvetésben a kulturá­lis célokra előirányzott összeget s ezt a pénzt a falu fiataljai kulturális éle­tének fejlesztésére fordítsák. A ta­nács tagjai élénken helyeselték a javaslatot s ri is fogadták az ifjúság nevelésére fordított hitel 100.000 fo­rinttal való felemelését. Ugyancsak elfogadta a tanács azt a javaslatot is, hogy a gazdaságos lakásnyerésre előirányzott hitelt 100.000, az egész­ségügyi célokra előirányzott hitelt 100.000, a kommunális szükségletek­re, járdákra, utakra, hidakra elő­irányzott hitelt szintén 100.000 fo­rinttal felemeljék. IVÁN ISTVÁN elvtárs a megyei tanács elnöke számadatokkal mu­tatta ki, milyen nagy támogatást ka­pott megyénk az elmúlt években- Kulturális célokra 1951-ben 31 mil­lió forintot kaptunk, 1956-ban pedig már 96 millió 600 ezer forintot for­díthatunk. Az egészségügyi helyzet megjavítására az 1951. évi 37 millió 700 ezer forinttal szemben 1956-ban 100 millió forintot irányoztunk elő. A lakásviszonyok megjavítására az 1952. évi 1 millió 100 ezer forint he­lyett 1956-ban 2 millió 900 ezer fo­rintot használunk fel. Javasolta Iván elvtárs, utasítsa a tanács a végre­hajtóbizottságot, bocsássa a tanács­tagok rendelkezésére a költségvetési célkitűzések részletes adatait, hogy választókerületeikben ismertethes­sék, s kérhessék a dolgozók támoga­tását a tervek megvalósításához. Ezt követően a megyei tanács ülé­se egyhangúlag elfogadta a módosí­tott határozati javaslatot, amely- többek között megállapítja, hogy fz 1955. évi gazdálkodást jelentős javu­lás jellemezte az előző évekhez ké-1 pest. Az 1956. évi feladatok eredmé­nyes végrehajtása érdekében a me­gyei tanács az alsóbbfokú tanácsoK, tömegszervezetek és intézmények feladatává teszi, hogy bátrabban kez­deményezzék a szövetkezeti társas­ház és öröklakás építkezést. A köz­lekedés megjavítására 100 százalék­kal több út és 30 százalékkal több járda építését valósítják meg, mint az elmúlt évben. Az ivóvíz ellátás javítására biztosítják az egyes terü­letek egységes vízhálózatára elő­irányzott 3.6 millió forintos hitel fel­használását. A határozati javaslat szerint erő­teljesebben biztosítani kell a bevé­teli hátralékok beszedését, ugyanak­kor a jövőben még fokozottabban kell népszerűsíteni azokat, akik élén-« járnak az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésében. A végrehajtóbizottság alapos, kö­rültekintő ésszerűsítési javaslatot hagyott jóvá és terjesztett fel a Mi­nisztertanács titkárságához. A javas­lat az államigazgatási költségek je­lentős csökkentését teszi lehetővé. A továbbiakban a határozati ja­vaslat kimondja: a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás érdekében a végrehajtóbizottságnak biztosítani kell a megye jobb áruellátását. En­nek érdekében ózdon. Rudabányán és Tiszapalkonyán zöMség- és gyü­mölcsboltokat kell létesíteni. A megyei tanács ülése nem feled­kezett meg a hazánkat ért súlyos árvízkárokról sem. Utasította a vég­rehajtóbizottságot: az 1956. évi költ­ségvetés végrehajtását úgy irányítsa, hogy a költségvetés egyes ágazatain belül összesen 3 millió forint meg­takarítást érjünk el, s ezt az össze- ■get negyedévenkint utalják át az ár­vízkárok számlájára­A TANÁCSÜLÉS második napián Szorger Sándor elvtárs a MÉSZÖV elnöke beszámolt a földművesszö­vetkezetek tevékenységéről. A ta­nácsülés második napján elhangzot­takról lapunk holnapi számában adunk tájékoztatást. Sajóhídvégen már eleven a DISZ-élet Az elmúlt hónapban összevont DISZ-taggyülést tartottak a sajó- hidvégi DISZ fiatalok. Gyűlésükre meghívták a szülőket, a párttitkár elvtársat, a tanács vezetőit. Két év óta ez volt a legjobban sikerült taggyűlés. ,,Amíg gyülekeztünk — írja a tsz és a községi DISZ-titkár —. a fiata­lok sakkozással, ping-pongozással és könyvtári könyvek kicserélésé­vel töltötték el az időt. A taggyű­lés előtt filmvetítéssel szórakoztat­tuk a megjelenteket. A taggyűlés utáni napokban ro­hamosan változott a helyzet. Azok az édesanyák, akik eddig hallani sem akartak arról, hogy gyerme­kük esetleg valamelyik kulturcso- port tagja legyen, most szívesen veszik ha oda jár szórakozni". Levelünkben arról is értesítenek bennünket a s.»iAiijdwf*i fiatalok, hogy bár két DISZ szervezet mű­ködik — a községi és a tsz-é — ez mégsem jelent különszakadást. Most is együttesen készülnek a tavaszi kultur- és sportesemények­re, közösen tanulják a szerepeket és közösen tartják az edzéseket. Ugylátszik megtalálták a sajóhid- végi fiatalok azt a helyes utat, mely nemcsak a munkában, hanem a pihenésben, szórakozásban, ta­nulásban is összefogja őket. — A MAGYAR VÖRÖSKERESZT köszönetét fejezte ki a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Tár­saságai Szövetségének, valamin* a Kín- Vöröskereszt Társaságnak a magyar árvízkárosultak iránit tanú­sított testvéri egyáittérzés»í*t és a károk enyhítésére küldött pénzbeli adományokért. (MTI) A múlt évi zárszámadás és az idei költségvetés vitája a megyei tanácsülésen ft francra kormány a Xizég-Kelettel foglalkozó hármas értekezletei javasol

Next

/
Thumbnails
Contents