Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

V Csütörtök, 1M6, április 12, eSZARMAGTAROUZAG 3 A<? elmélet napi kérdései + Párt élet ív Válasz a propagandistáknak Az utó obi (napokban a oronásandistiák több. az SZK.P XX. kcm-zresszitsa anyá­sával' káőcso'atos konzultációs kérdést intéztek a szerkesztőséffhez. Az alábbía-k- 1 bin ViálasZol'Unk néhányra. Kér-lök a- Drooagandistákat. az olvasókat, hogy kérdéserik:-«:! ezután is keressék fel szer- kész toségü:: két. Milyen hatása van a gazdasági kapcsolatok szélesedésének a kapitalista országok gazdasági éleiére? ■ I1' .........—1 Á tőkésrendszer és a szocialista tábor országai gazdasági kapcsola­tainak. szélesedése csak az egyenlő­ség elve alapján és a kölcsönös elő- íiyÖk figyelembevételével képzelhető el. Előnyös a gazdasági kapcsolatok fejlődése a. tőkés országok számára ás, hiszen piaci lehetősegeik bővül­nek vele és több plyan áruhoz hoz­zájuthatnak, amelyek náluk hiányoz- ins& Äz/amerikai olajvállalatok mind' szívesen alkalmazzák a nagyobb teljes í tőképességű turbinamegha j tá- suJ szovjet fúrógépeket, felhasznál­jál? a szocialista tábor országainak tudományos eredményeit, tapasztala­tait. Ezért folyik harc egyes tőkés­csoportok részéről is, a gazdasági kapcsolatok szélesítéséért, mert lát­ják^ hogy. ez hasznukra lenne. A növekvő gazdasági kapcsolatok azonban nem változtatnak a kapita­lista rendszer lényegéből fakadó olyan tényeken, mint például az iaőszakonkint megjelenő túlterme­lési válság, vagy a kapitalizmus álr talános válsága — bár e jelenségre sem hatástalan a gazdasági kápcso- 3 átok alakulása. Nyilvánvaló, ha az Északamerikai Egyesült Államok sokoldalú gazdasági kapcsolatot fejlesztene ki a szocialista tábor or­szágaival, ez enyhítené például a gépkocsigyártás válságának és az agrárválságnak a tüneteit, de meg nem szüntetné azokat. A tűi termelé­si válság alapvető oka: a társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás, a kapitalizmus általános válságának oka pedig a kapitalizmus valameny- nyi ellentmondásának kiéleződése. Amíg a kapitalizmus gazdasági rend­szere megmarad, s megmaradnak az említett okok, elkerülhetetlenek az ezekből fakadó jelenségek; a válsá­gok, a társadalmi megrázkódtatások is. Mi » „Pancsa. Sila” tartalma? Pancsa Sila-nak — öt alapelvnek — nevezi az indiai nép azokat a követelményeket, amelyeket a bé­keszerető népek és kormányok a szocialista világrendszer és a béke­övezet országai tartanak szemelőtt külpolitikájukban. Az öt alapelvet Csou En-laj és Nehru fogalmazták meg először, s 29 ázsiai és afrikai or­szág fogadta el a bandungi értekez­leten. Ezek az alapelvek szerepelnek a békeszerető kormányok között lét­rejött megegyezésekben. Bulganyin elvtárs, az 1955 decem­ber 13-án aláírt szovjet-indiai kö­zös nyilatkozatról szólva így foglal­ta össze ezeket az alapelveket: „Ebben a történelmi fontosságú és nagy nemzetközi jelentőségű doku­mentumban mindkét kormány leszö­gezte, hogy tiszteletben tartja a te­rületi épség és a szuverénitás. va­lamint a meg. nem támadás elvét; semilyen gazdasági, politikai, vagy ideológiai jellegű okból nem avat­kozik egymás belügyeibe, továbbá tiszteletben tartja az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a békés egymás mellett élés elvét. Ezek az elvek a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének biztos alapját jelen­tik“. Ezek az eszmél?; alkotják a Pan­csa Sila tartalmát. Milyen kilátások vannak a béke­övezet további fejlődése terén? A béíkeövezet országaiban jelenleg másfél milliárd ember él. Azokat az országokat soroljuk a békeövezet országai közé, amelyek a békés egy­más mellett élés elveit tekintik kül­politikájuk alapelveinek. Semmi két­ség, hogy a békeövezet országainak ----------- ■HMM — ■ s záma a jövőben növekedni fog. Be­következik ez annak ellenére, hogy egyes imperialista körök katonai tömbökbe akarnak erőszakolni min­den olyan országot, amely ma még kívül áll a csoportosulásokon. Leg­utóbb például a bagdadi paktumba akartak gazdasági nyomással és fe­nyegetésekkel bevonni olyan orszá­gokat, mint Szíria és Libanon. Ezek a törekvések azonban kudarcba ful­ladtak. A katonai tömbökben részt­vevő országok gazdasági helyzetének romlása több országban, például Görögországban és Törökországban a tömegek elégedetlenségének for­rása. Dánia kormányának állás­pontjával is elégedetlenek a vezető tőkés országok, mert „nem költ ele­get fegyverkezésre“, vonakodik terü­letein katonai támaszpontok létesíté­sét engedélyezni. Svédország és Nor­végia kormánya több kérdésben kö­zeledik a serhlegességi irányzat felé. Ezek a jelek is azt mutatják, hogy a háborús készülődés, a bizalmatlan­ság légkörének szítása, a nemzetközi kapcsolatok korlátozása és egyéb, az agresszív imperialista körök politi­kájából adódó jelenségek a töme­gek és egyes kormányok ellenállá­sába ütköznek. Pineau francia kül­ügyminiszter többek között ezért is szállt síkra a nyugati hatalmak po­litikájának felülvizsgálása és bizo­nyosfokú módosítása mellett. Egyre többen ismerik fel, hogy a békés együttélés gyümölcsözőbb az emberi­ség számára, jobban biztosítja min­den ország gazdasági fejlődését mint az „erőpolitika“, a háborús készülő­dés. Az a véleményünk, hogy a XX. kongresszus után a békeövezet gaz­daságija g még gyorsabban fejlődik, politikai hatása növekedni fog, s olyan országok is a békés egymás mellett élés elvét fogadják el, ame­lyek ma még ingadoznak, vagy eset­leg agresszív katonai tömbök tagjai. Emellett szólnak a parlamenti és gazdasági küldöttségek egyre na­gyobb számú látogatásai is, amelyek nyomán csökken az egyes országok közötti bizalmatlanság, erősödnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. Az utóbb.! inaDokban a Droöasandistiák több. az SZK.Í* XX. kan-£rresszusa A boko- és gépipar túlteljesítette 1956 első negyedévi termelési tervét A kohó- és gépipar dolgozói pótol­ták januári és februári lemaradá­saikat és globálisan túlteljesítették az „ első, negyedévi tervekben előírt feladataikat. A mezőgazdasági gépipar 107.1, az ipari tömégcikkipar 104.9, a köz­szükségleti tömegcikkipar 104.7, a vaskohászat 104.1 százalékra teljesí­tette első negyedévi teljes termelési tervét. A híradástechnikai, valamint a járműipar befejezett termelési tervét teljesítette ugyan, de a teljes termelési tervben szereplő feladatok végrehajtásában elmaradt. A gép­ipar egyes üzemei, az Április 4. Gép­gyár és a Kőbányai Szerszámgép- gyár jelentősen túlteljesítették ter­veiket, azonban a gépipar nem tett maradék nélkül eleget az első ne­gyedévi tervkötelezettségének. (MTI) ——■■■■ ■■■■■ * ■ ........ l lar fok-ka mar ae§t Miskolcon A Bartók ünnepi hét keretében ma, csütörtökön este rendezik meg a Zeneművészeti Szakiskola hang­versenytermében a II. Bartók ka­mara-estet. Ismét egy ritkán hall­ható Bartók kamaramű kerül elő­adásra, a. Kontrasztok klarinétra, hegedűre és zongorára. Az est többi számai is bővelkednek érdekesség­ben és szépségben, így elsősorban a Hegedűverseny I. tétele, továbbá a gordonkára írt I. Rapszódia. A hangversenyen a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem férfi­kara is közreműködik. Nagyobb fegyelmet várunk a marxista esti egyetem hallgatóitól! EZÉV ŐSZÉN lesz három eszten­deje, hogy megkezdte működését me­gyénkben a hároméves marxista esti egyetem. Az idén végeznek tanul­mányaikkal azok az elvtársak, akik az egyetem létrejöttétől kezdve oda- adóan, becsülettel tanultak, akik a napi munka után minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy minél job­ban elsajátítsák a marxizmus-lenin- izmus tanításait. Nagy megtiszteltetés érte azokat az elvtársakat — párt-, állami és gazdasági vezetőket — akik résztve- hetnek ebben a pártoktatásban. A párt azért küldte őket a marxista esti egyetemre, mert szükség van arra, hogy minél több vezető része­süljön magasabb politikai oktatás­ban. Csak az a vezető tudja jól megállni a helyét, aki rendszeresen tanulmányozza, húsává, vérévé teszi a marxizmus-leninizmus eszméit. Az esti egyetem lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók alaposan tanulmá­nyozzák a filozófiát, a politikai gaz­daságtant, a párttörténetet, alapot ad ahhoz, hogy később egy-egy tu­dományágat behatóbban, alaposab­ban megismerjenek. Sajnos, több elvtársat nem lelke­sítenek, nem ösztönöznék jobb mun­kára, eredményesebb tanulásra ezek a nagyszerű távlatok. Most, hogy közeleg a tanév vége, időszerű, ha alaposan szemügyre vesszük az egyetemi oktatást, a párttagság elé tárjuk azokat a hibá­kat. hiányosságokat, amelyek gátol­jak egyes funkcionáriusok politikai fejlődését. Nézzünk szembe a té­nyekkel. A LEGTÖBB PÁRT-, állami és gazdasági vezető, amikor felvételét kérte a marxista esti egyetemre, lel­kesen beszélt arról, hogy szabad ide­jét majd a tanulásnak szenteli, rend­szeresen eljár a csoportos foglalko­zásokra, minden tőle telhetőt meg­tesz a marxizmus-leninizmus esz­méjének alapos elsajátítása érdeké­ben. Jó volt hallani az ilyen ígére­teket. Ki hitte volna, hogy sok elv­társ csak pillanatnyi lelkesedésében, vagy csupán a látszat kedvéért tett ígéretet. Cseh Ferenc és Nagy János bányamérnökök, Solymosi László a perecesi bánya igazgatója ma már másként gondolkozik. Mindössze két hónapig látogatták a csoportos fog­lalkozásokat, aztán mindhárman ki- maradtaik, semmiféle (politikai ok­tatásban nem vesznek részt. A vá­rosi pártbizottság agitációs és pro­paganda osztálya a közelmúltban foglalkozott ügyükkel. Megkérdez­ték tőlük, mi az oka, hogy elhanya­golják képzésüket? Válaszukban ar­ra hivatkoztak, hogy sok a munká­juk, erejüket meghaladja az egye­temi oktatásban való részvétel. (?!) Ezek az elvtársak mit sem törődve a Szervezeti Szabályzattal, egyéni ké­nyelmüket előtérbe helyezve, párt- szerütlenül viselkedtek. Helyes vol­na, ha elgondolkoznának magatartá­sukon és azon mielőbb változtatná­nak, BÍRÁLAT illeti Pásztor Károly és Nagylaki József elvtársat is, akik szintén elhanyagolták marxista-le­ninista ismereteik gyarapítását. An­nak ellenére, hogy mindketten fele­lős beosztásban dolgoznak, nem igyekeznek politikai tudásukat nö­velni. Pásztor elvtáns annakidején maga kérte, hogy vegyék fel a marxista esti egyetemre, s kötelez­te magát, hogy rendszeresen részt- vesz majd a foglalkozásokon. íme azóta kimaradt ő is és Nagylaki elv­társ is. Ez bizony nem válik dicső­ségükre. Úgy látszik ezek az elv­társak megfeledkeztek arról, hogy pártfegyelem is van a világon! Miért ez a felelőtlenség? Elsősor­ban azért, mert a pártszervezetek vezetői nem élnek a felelősségrevo- nás eszközével. Másrészt a hallgató elvtársak sem éreznek felelősséget tanulásukért a párital, a dolgozó néppel szemben. Sokkal nagyobb felelősségérzetet kell tanúsítania a miskolci pártbizottság agitációs és propaganda osztályának is az egyete­mi oktatás iránt. Még egyetlen eset­ben sem foglalkoztak, nem beszélget-* tek el Lengyel Lászlóné és Urbán Jánosaié elvtársakkal, nem érdek­lődtek vizsgaeredményükről, nem adtak segítséget tanulásukhoz. Pedig várják, hogy a pártbizottság törődjön előmenetelükkel, segítse őket tanu­lásukban. A VÁROSI pártbizottság —* de valamennyi nagyüzemi pártbizottság is — jobban törődjön a marxista egyetem hallgatóinak oktatásával, segítésével. Fokozottabban ellen­őrizze a hallgatók politikai fejlődé­sét, tartson szoros kapcsolatot az egyetem vezetőségével. Az egyetemi pártok tatás színvonalának emelése végett pártbizottságainknak rendet kell teremteniök a maguk portáján. Egy nap alatt 50 vagonnal emelkedett az árvízkárosultak részére gyűjtött termény és termékféleség Egy nap alatt újabb ö.tve-n vagon­nal emelkedett a földművesszövetke­zetek és az állami begyűjtési szervek által az árvízkárosultak részére át­vett termények és termékféleségek mennyisége. Ezzel összesen 274 va­gon gabona és élelmiszer gyűlt ősz­sze. Borsod megye 1827 mázsa termék féleséget adott be. (MTI) VOátanuiafias dötup - 5 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ ACÉL &Z PV kezdetén a- megyei pártbizottság egyet­len., jelszóba sűrítette ipari üzemeink legfontosabb feladatát: „Érjünk el minden hónapban egynapos elő­rehaladást!“ A nagyszerű célkitűzés valóraváltásával elérhetjük, hogy ipari üzemeink éves tervüket 12 nap­pal' a határidő előtt teljesítsék. Hatalmas jelentősége van ennek, hiszen a terv., túlteljesítésével létrejött több érték népünk életszinvonalát növeli. A. Lenin Kohászati. Művek martinacélművében a anuiiljfások, örömmel fogadták a jelszót, Egy-két vezető és olvasztár azonban lebecsülve az üzem kollektívájá­nak erejet, arról beszélt, hogy nincsenek meg a reális lehetőségek a terv. ilyenméretü túlteljesítésére. A ja­nuári és a februári gyenge eredmények segítettél? a helytelen nézetek elterjedését. Januárban mindössze 65 tőrma acélt csapoltak terven felül a martinkemencék­ből, februárban viszont különböző ökok miatt 435 ton­na hiány keletkezett. Február második felében a hitetlenkedők alól bi­zonyos mértékig kicsúszott a talaj, az acélmű teljesí­tése napról-napra emelkedett, márciusban pedig vég- 1 égésén bebizonyosodott, hogy a párt jelszava helyes, összhangban áll' a lehetőségekkel. Márciusban olyan eredmények születtek, ame­lyek példa nélkül állnak a diósgyőri acélmű történeté- bpa.' Azonfelül, hogy a. martinászok teljesítették havi tervüket, jóval a határidő előtt eleget tettel? negyed­évi 'kötelezettségeiknek. Annyi acélt termeltek terven felül, ’ amely három nap termelésével volt egyenlő, s ihintégy 5 millió forint értéket tett ki. Jó eredményekről számolhatnak be a martinászok ft minőség javításában is. Szavukat adták, hogy 1956 a minőségi vas- és acélgyártás éve lesz. Az acélmű megtűrt selejtje. 5.2 százalék. Vállalták, hogy ezt az első negyedévben 4.3 százalékra csökkentik. ígéretük­nek eleget tettek, 3.99 százalékra szorították le a se- lejtet, ami mintegy egymillió nyolcszázezer forint megtakarítást eredményezett. Figyelemreméltóak a kemencék kihasználásában elért sikerek is, Januárban az acélmű 83.4 százalékos teljesítéssel, megközelítette a kemencekihasználás leg­magasabb országos színvonalát, márciusban pedig 89.5 százalékkal már világviszonylatban is a jók között sze­repelt. Esyre tervszerűbbé, fegyelmezettebbé válik az acélmű munkája. Az üzemben kialakult az a légkör, amelyben elítélik a lógást, megbélyegzik a fegyelme­zetlenséget. Ma már szembeszállnal? az üzemben min­den olyan jelenséggel, amely gátolhatja az eredményei? növelését. A kommunisták felkarolnak minden helyes kezdeményezést. A legnehezebb feladatok megoldásá­val a pártszervezet tagjait bízzák meg. Juhász János elvtárs az egyik taggyűlésen például az öntőcsarnok­ban keletkező lunkerselejt csökkentését .kapta felada­tul. Márton Mátyás elvtáns keméncefomester pártmeg- bizatása a köhászjavítások fokozására, s a kemence­kihasználás növelésére szólt. Az idős kommunista helytállása, felvilágosító szava — mint a sikerek bizo­nyítják — ragyogó eredmények elérését tette lehetővé. A kommunisták legjobb segítőtársai a szakszerve­zet aktívái. A versenyszervezésnél és az eredmények értékelésénél különösen derekas munkát végeztek. Fel- világosító szavuk előrelendítette a minőség javításáért folyó csatát. Harangozó Barnabás, a műhelybizottság termelési felelőse naponta számtalanszor elmondotta az öntőcsarnok munkásainak, hogy egyszázalékos selejt- csökkentéssel 40>0 torma acélt menthetnek meg. amely-, bői több mint 110 darab traktort lehet készíteni a me­zőgazdaság számára. De mindezek mellett a sikerek elérését legjob­ban a szocialista munkaverseny hatalmas lendülete biz­tosította. A műszaki vezetők, az acélgyártók óránkint értékelték az eredményeket s vitték a hírt a kemen­cékhez, hogyan haladnak a vetélytársak a versenyben. Ennek köszönhető, hogy Földes Lajos munkaérdemér- mes olvasztárbrigádja 156 százalékos tervteljesítést ért el március hónapban. A martinacélmű -kollektívája a felszabadulási ver­seny után tovább fokozza munkalendületét, mert vál­tozatlanul a párt jelszavának megvalósítását tekinti céljának. PÁSZTORY ALAJOS Kétmillió 100 ezer facsemete A Keletbükki Erdőgazdaság kör­zetéhez tartozó községekben a „fák hetében” és az azt követő napokon 2 millió 100 ezer fa­csemetét és 30 ezer darab suhányt ültetnek el. Az országfásítási mozga­lomból főleg a termelőszövetkezetek, legeltetési bizottságok és az úttörők veszik ki szorgalmasan részüket. A szentistváni Béke Tsz tagsága pél­dául 70 ezer, a tiszabábolnai Rákóczi Tsz 28 ezer, a kesznyéteni Szabad­ság Tsz 10 ezer, a mezőkövesdi Pe­tőfi Tsz 14 ezer facsemetét ültet ki földjeire. Az emődi úttörők vállal­ták, hogy a „fák hetében” 48 ezer, az alsózsolcaiak 16 ezer. a bogácsiak 11 ezer, a sajópálfalvaiak 25 ezer facse­metét ültetnek ki a községi legelőre* A Bükk környékén lévő községek nagyszabású fásításához szükséges facsemetéket legnagyobb részt a Keletbükki Erdőgazdaság biztosítja* A vidéknek megfelelően főleg nyár-* kőris-, tölgy- és akáccsemetéket ül­tetnek. Uj gyáróriások az eddig lakatlau tájakon A Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelvei előírják Szibéria iparának nagymértékű fejlesztését. Kelet-Szibéria eddig szinte lakatlan — de nyersanyagokban annál gazdagabb vidékein új gyáróriások, bá­nyák, városok születnek az elkövetkező öt évben. »A keleti vidékek óriási kincseit az eddigieknél nagyobb mérték­ben kell kiaknázni a népgazdaság javára. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beruházásainak volumene több mint kétszeresére növek­szik és körülbelül fele lesz az egész ország beruházásainak — mondotta Eulganyin elvtárs kongresszusi beszámolójában. — 1960-ban ezeken a vidékeken több szenet kell kitermelni és több nyersvasat kell gyártani, mint amennyit az egész Szovjetunióban 1950-ben kitermeltek, illetve gyártottak. Villamosenergiát és cementet pedig jelentékenyen többet kell ott termelni, mint amennyit a Szovjetunió 1954-ben termelt. A hatodik öt­éves terv éveiben az ország keleti részén több mint 100 gépgyár épüls*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents