Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-10 / 85. szám
ftSZAKftlAGX ARORSZAG Eedd, 1956. április lt, Elő, eleven propagandamunkát! — Tanácsok az SZKP XX. kongresszusa anyagának feldolgozásához — Legfőbb célunk, hoav az SZKP XX. koHgressz'Usa a-nvasának t a írj kiwi:: vonása a szociális éonőmunka fellendüléséhez iárulion hozzá; az a célunk, hogy, a kongresszusi anvaa for dala to; ieleni- sen a Dártoktatásban. Fordul a ;ot az elméleti tételek és a mindennapi, a gva- kor-lafci munka közötti szoros kapcsolat, és kölcsönhatás megteremtésében. A propaganda munka les ven aktív, mutassa meg. miiként kell az ideológiai munkát a párt vezette tömegnek tovább-, fejlesztem, az építés közvetlen szolgálatába. az anyagi és kulturális iólét emelésének szolgálatába állítaná M it adott a XX. kongresszus? Nagyon nehéz feladat megkísérelni, hogy. akár részben is választ adhassunk erre a kérdésre. Pedig ezt nagyon sokan felteszik. Bárhol megfordul az ember, üzemben, baráti és családi körben, mindenütt a XX. kongresszusról beszélgetnek, erről vitatkoznak. A kérdések kielégítő válaszokat várnak propagandistáinktól. Miként tehetünk ennek a kötelességnek eleget? Ha alaposan, lelkiismeretesen felkészülünk, ha mélyrehatóan tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát. Felmérhetetlen nagy jelentősege van az SZKP XX. kongresszus anyaga feldolgozásának. Magabiztosságot és hitet önt belénk, hogy az út, amelyen járunk, helyes. A XX. kcngresz- szus tanulságainak bátor, elemző megtárgyalása az önálló gondolkodás bátorítása, óriási energiákat szabadíthat fel, amelyek hihetetlen eredményekre képesek a szocialista építés minden területén. A XX. kongresszus a leninizmus reneszánsza volt. A történelem ezzel a szóval az emberi szellem sok nemes rezdülését fejezte ki. A kongresszus tanácskozásai egyenesen feijogosítanak bennünket ennek a szónak használatára, mert hiszen a kongresszus a többi között a szocialista humanizmus győzelmét jelenti a személyi kultusz lelett, az ésszerű gondolkodás győzelmét jelenti a formula felett, a tudományos marxizmus győzelmét a dogma felett. A XX. kongresszus lényege, hogy a gondolkodó embert megfelelő helyére emelte, hogy gondolkozásra, alkotó vitákra, bátor következtetésekre, önálló cselekvésre, Véleménynyilvánításra serkenti. Az SZKP XX. kongresszus anyaga feldolgozása több az egyszerű tanulmányozásnál. Az a célunk, hogy a kongresszus határozatainak ismeretében hozzálássunk, hogy mindazt, ami ezekből nálunk alkalmazható, valóban alkalmazzuk is. S a kongresszus határozatainak túlnyomó többsége il\ . x A z egész XX. kongresszus azt ^ juttatja kifejezésre, hogy ne (ragaszkodjunk vakon a formulákhoz. Ne Lenin műveinek betűit lássuk, hanem alkotó módon kelj. elfogadni tanításait, alkotó módon kell azokat továbbfejleszteni. E jelszó jegyében hajtották végre a XX. kongresszuson e leninizmus nagy reneszánszát. Megyénk pártszervezetei, propagandistái, már hetekkel ezelőtt nagy munkát fejtettek ki a felkészülésben. Nem elégedtek meg azzal, hogy az anyagot egyszer-kétszer átolvasták, hanem kemény erőfeszítéseket lettek, hogy mind mélyebben behatoljanak a kongresszusi eszmék gazdagságába. Most kell gyümölesöztetni propagandistáink erőfeszítéseit, amikor napijainkban egész párttagságunk a kongresszusi anyag tanulmányozását megkezdte. Hatalmas tömegek kísérték figyelemmel a kongresszus eseményeit és sok kérdés van az emberekben, amelyre választ várnak. Nagy a propagandisták felelőssége, mert kitágító válaszokat kell adni a konferenciákon mindazokra a kérdésekre, (amelyeket a hallgatók feltesznek. Űj utat. kell törni propagandistáinknak a pártoktatásban. A dogma vereséget szenvedett! A kongresszus utat mutatott abban, miként szabadítsuk ki a marxista eszméket a skolasztikus egyszerűsítések és sémák béklyóiból. Dobjunk hát el minden eddigi meg- csóntosodott rossz szokást. Félre a mechanikus tanulással, a betűrágás- sal! A kongresszus anyagát rossz is- kolásmódon nem lehet feldolgozni, úgy, hogy «-feladva, ettől-eddig. legközelebb kikérdezzük az anyagot«. Nem az a jó konferencia, ahol a hallgatók, a bemagolt szöveget visszamondják. •— például jelen esetben Hruscsov elvtárs nemzetközi helyzetről szóló beszámolóját. Hanem az a jó konferencia, ahol nyílt, bátor vita alakul ki, az eddig meg nem értett, vagy tisztázatlan kérdések felett. Propagandistáink és hallgatóink azzal a törekvéssel lássanak a tanuláshoz, hogy tanácsot adhassanak a pártnak: hogyan alkalmazzuk nálunk a kongresszus tételeit, a műhely, a falu, a hivatal életére, vagy akár az országos politikában. L1 gyesek talán csodálkoznak most: — Hogyan! Én adjak tanácsot a pártnak? Igen elvtárs-, azt kéri tőled a párt, hogy gondolkozz és adj tanácsot! S vajon, aki csak felmondja a leckét, tud-e ta- fjácsot adni? Képtelen erre. A történelem alkotója a tömeg. Mindenki rész; vesz a történelem alakításában — tudva, vagy ö.ntu- da.lanúi — tetteivel, vagy tétlenségével. Az egyik többé, a másik kevésbé. Az ideológia továbbfejlesztésében a pártvezétte tömegnek, az egyszerű embereknek is hatalmas szerepük van. Maga a nyelv, amely nélkül még a legzseniálisabb koponyában sem tudna egyetlen gondolat sem megfogantzani, amely nélkül viszont sem tudomány és irodalom, sem társadalmi termelés nem létezhetne. — számunkra ismeretlen emberek számtalan nemzedékének terméke. Valamennyi konferencia, valamennyi szeminárium hallgatója, propagandistája továbbfejlesztheti a marxizmust. Csak az eszét törje, csak gondolkozzon! Kollektív vitákra van most szükség a pártoktatásban. Félre az unalmas. leckeszerű tanulás korlátáival! Hadd fejtse ki mindenki bátran a véleményét, ne féljen senki attól, ha téved, ha más a véleménye, mint a konferenciavezetőé. Nyiit, bátor vitát a pártoktatásban! A vita. a helyes és helytelen nézetek csatája, ebből születik az igazság! Egyszóval erre van most szükség a pártoktatásban és arra, hogy a kongresszus nyomán alaposan megbeszéljük dolgainkat. Javasoljuk a propagandista elvtársaknak, hogy alkalmazzák a jól bevált szemléltető módszereket. Ezek segítségévei még jobban meg tudják vitatni, hogy mi történt 1917 és 1956 között a nemzetközi helyzetben. hogyan jött létre a szocialista világrendszer és milyen jelentős erőeltolódás következett be a mi javunkra a kapitalizmus rovására. angsúlyozzuk: a legjobb propagandista módszernek tartjuk, amikor a konferenciavezető arra szorítja hallgatóit, hogy adatokkal, számokkal, tényekkel bizonyítsák be mindig állításukat. Ne fogadjunk el általános fecsegéseket. Ha valamelyik hallgató a szocialista rendszer fölényéről beszél, szögezzük neki a kérdést: bizonyítsa be, hogy a két rendszer versenyéből a szocialista rendszer fog győztesen kikerülni! Ennek bizonyítására ezer tény, szám és adat van. Csak néhányat említünk ebből: A Szovjetunió, amikor egyedül volt, meg tudta védeni magát az egész kapitalista világgal szemben. A szocializmus győzött ekkor is, mert ellenségei nem voltak képesek megakadályozni a Szovjetunió megszilárdulását. A szocializmus győzelmét bizonyítják a népi demokráciák. A szocializmus útját járják ma millióan és millióan Európában és Ázsiában, olyan területeken, ahol a második világháború előtt a kapitalizmus egyeduralkodó volt. A propagandista elvtársak használják fel az eddig megjelent grafikonokat és képes útmutatókat a kongresszus anyaga tanulmányozása során. Javasoljuk továbbá, hogy ne ragaszkodjanak mereven a propagandisták az útmutatóhoz. Ha a hallgatóknak más problémájuk van és ez eltér az útmutatótól, nyugodtan vitatkozhatnak azon a problémán. » propagandista elvtársak tö- ** rekedjenek színvonalasan feldolgozni az anyagot. Ugyanakkor dolgozzák ki a gyakorlati munkához szükséges tanulságokat ás vonjanak le bátor következtetéseket. A konferencia vezető reagáljon mindenre, ami a vitában elhangzik, csatázzon a helytelen xnézetekkel. Helyes módszer az is, hogy. a feltett kérdésekre a választ a hallgatókkal adatjuk meg. Ezzel egészséges vitát tudunk kibontakoztatni, amikor az egyik hallgató igyekszik a maga igazáról meggyőzni másik hallgató- társát. Iparkodjunk önálló véleménynyilvánításra serkenteni minden hallgatót. Ne az legyen a jó hallgató, aki úgyszólván szóról- szóra fel tudja mondani az anyagot, hanem az, aki bátor következtetéseket von le, kiveszi a részét a vitából, agitál, érvel, gyakorlati tényekkel, példákkal igyekszik bizonyítani a nemzetközi helyzet új vonásait és új lehetőségeit. Azt a hallgatót dicsérjük meg, aki sok gyakorlati példát hoz fel, az új lehetőségek és távlatok megmutatására, a béke megvédésére, a háború elkerülhetőségére, a szocializmusba való forradalmi átmenet békés, parlamenti formáinak alkalmazásában, a békés együttélésben, szocializmust építő munkánk nyugodtabb, .. biztosabb végzésében, a jólét állandó emeléséhez szükséges anyagi eszközök könnyebb biztosításában, az új barátok és elv társak szerzésében, a szocialista országok és a semleges országok gazdasági együttműködésében, sz imperialisták sorainak további gyengítésére. Az a jó hallgató, aki le tudja vonni azt a következtetést, hogy erőink viharos gyorsasággal nőnek, újabb és újabb pozíciókat hódítunk el a kapitalizmustól, ez pedig új erőt ad saját feladataink megoldásához. S aki el tudja mondani, hogy a kongresszus útmutatása szellemében mit akar tenni saját munkahelyén, erőnk további növelése érdekében, hogy méginkáíbb elkerülhető legyen az új háború és még inkább megalapozzuk anyagilag a jólét állandó növelését, az a hallgató bebizonyította, hogy nemcsak tanulmányozza, hanem hozzálátott a •tanultak megvalósításához is. A feladat tehát az: mindenütt a L legképzettebb vezetők vezessék a foglalkozásokat, önállóan, bátran kezdeményezzék szerte a megyében a propagandisták a XX. kongresszus anyagának megfelelő és helyes feldolgozását. Nem Iköny- nyű a XX. kongresszus anyagának tanítása. De lelkiismeretes felkészülés képessé teszi propagandistáinkat a vitavezetés iskolás és bürokratikus korlátainak ledöntésére, a nyílt, bátor vita megteremtésére. A párt azt várja a propagandistáktól, hogy a hallgatókat a XX. kongresz- szus agitátoraivá nevelje, hogy mindenki saját munkaterületén népszerűsítse és magyarázza a kongresszus^ anyagát. Reméljük ennek a várakozásnak eleget tesznek derék propa gand istáink. i i Közöljük a pár tok tatás propagandistáival és hallgatóival, akik a megyei konferenciákra járnak, hogy a következő konferenciák lesznek április 11-én: SZKP történet II. évfolyam. Kon- } ferenciavezető: Déri Ernő. Időpont. | április 11-én délután 4 óra. Pártok- tatás Házában. Politikai gazdaságtan If- évfolyam. Konferenciavezető: Varga Zoltán. Időpont: április 11-én délután 4 óra. Pártoktatás Háza. MDP történet II. évfolyam. Konferenciavezető: Dojcsák János. Időpont: április ll-én Pártoktatás Háza. délután 4 óra. A megyei Párioktalás Háza közleménye Április 16-án, hétfőn délutár* 5 órakor előadást tartunk az SZKP XX. kongresszusának anyagából „A Szovjetunió belső helyzete" címmel a pártoktatás minden formájának propagandistái és hallgatói részére. Kérjük a párívezetőségeket, hogy a propagandistákat értesítsék az előadás időpontjáról. Szabad púrluapok a K. V. március 12-13-i Kialározalákol A következő helyeken és időpontokban központi és megyei előadókkal szabad pártnapok lesznek: Mezőkövesden április 10-én este 7 órakor. Pál Lajos elvtárs. Lenin Kohászati Művekben április 12-én délután fél 3 órakor. Központi előadó. Tiszapalkonyán április 12-én délután 6 órakor. Központi előadó. Sajóbábonyban április 12-én délután fél 4 órakor. Dragos Gyula elvtárs. Encsen április 12-én este 7 órakor- Kilián Béla elvtárs. Abaujszántón április 12-én este 7 órakor, önodvári Miklós elvtárs. Mezőcsáton április 12-én este 7 órakor. Szemes István elv társ. Kazincbarcikán április 13-án délután fél 4 órakor. Központi előadó. Borsodnádasdon április 13-án délután 2 órakor. Grósz Károly elvtárs. Szerencsen április 13-án este 7 órakor. Boda István elvtárs. Sátoraljaújhelyen április 13-án este 7 órakor. Kilián Béla elvtárs. Kiesén április 13-án este 7 órakor. Hallók Gyula elvtárs. Putnokon április 13-án este 7 órakor. Kiss Béla elvtárs. Kérjük a pártvégrehajtó bizottságokat, hogy a szabad pártnapokat gondosan készítsék elő és ahol lehetőség van rá, szervezzenek rövid kultúrműsortMB. ÁGII PROP. OSZTÁLY. /"/ JX>(reüttóf* táócr emxe* r/ötvürsfár cf' jzociafátó te fo/ 4> terúMéxe# 25% át fícyútyá/z tó falattá gate a totfá# mint 35% * /tftf/# 42 €#£/% ri/á#Áta4s 30%> jj (1 6 fl X öDGßlvvty aaggU'VH QD® » OQfltt r m eyjjpai népi dcmakralikw ®rs2á§ek $ í.m% tei tertóséüú swítefése soo% ÄWVSW// 9zOO % afafpyefctnáy 330% 300% cftomámrtr 20Q%~ őiefJzfcvdJtía no g % áíémf. Item. WrJ 90'* *k*pi!zUst& őrnagy 1955 {2^ fóZoM f/fau fífía5út5ec&ui,ói^. 656 ätatrtU 613 s 'me/##aikwm c/tz ane&ri/iai, rtiwefeeetéie 950 (CGT£1ÍfLT.ÍUltí0R. Ak'GLti. FRASflAO^SZÁG. 5£Ai£7SZÖi’.kÖZT. ZAfftßf, KAMAfíA .AfífZTHÁlíA. SVÉDORSZÁG. S£í(jíHM .HULLAV^SA AROEUTWA Pj H lVVUWwvwvvv? ps * étztfrst K rvwiAji.v.ti,:
