Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-08 / 84. szám
4 ASSZ AKM AGY AKORSZAQ WW. WUH *DISZ-ÉLEI ! «HtMIMlfmiMHHNtlMHimmNt 1 Németországi tapasztalatok yf közelmúltban a DISZ Köz■ poníi Vezetőségének küldöttsége a Német Demokratikus Köztársaságban járt az FDJ, a Német Vemokráükus Ifjúsági Szövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A küldöttség tagja volt Koós Béla elvtárs is, a Borsod megyei DISZ-bizottság titkára. A magyar fiatalok képviselői ellátogattak több német városba, üzembe és megismerkedtek az FDJ munkájával. Hazatérésük után felkértük Koós elvtársat, ismertesse lapunJc olvasóival a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett élményeit. Koós elvtárs mindenekelőtt elmondta, hogy az FDJ, a Német Demokratikus Ifjúsági Szövetség égy millió 700 ezer főnyi hatalmas törne gszervezet. Évfordulóján a szovjet, kínai, lengyel, román, bolgár és cseh, olasz, francia, nyugatnémet, dán, svájci és osztrák ifjúsági szervezetek delegátusai is meglátogatták. Megjelent az FDJ ünnepén Wilhelm Pieck és Johannes Dieckmann elvtárs is, a Freie Deutsche Jugend megszületésének évfordulója az egész német nép ünnepe, volt.. Munkatársunk kérdéseire Koós elvtárs a következőket válaszolta: T ártunk Berlin ben, Erfurtban, ** Weimarban és még sok helyen. Élményt jelentett számunkra a Kari Liebknechtről elnevezett elektromos üzem ipari tánulóínté- zetének megtekintése. Látogatást tettünk az erfurti, Klara ZetJdnről elnevezett transzformátor- és motorjavító üzemben is. A gyár a legmodernebb technikával, kutatólábo- ratótiummal van felszerelve. Nagyon nagy gondot fordítanak a technikai továbbképzésre. Az üzem munkásak szakmunkásai és brigádvezetői, művezetői tanfolyamokon vesznek részt. Az ipari tanulóintézet felszerelése és berendezése modern. Az intézet otthonának egy szobájában mindössze három ipari tanuló lakik. Tapasztaltuk, hogy az ipari tanulók különösen a műszaki tárgyban érnek el kiváló eredményeket. Erfurt környékén megtekintettük a Walter Ulbricht termelőszövetkezetet. Ez a termelőszövetkezet alakult meg elsőnek ezen a területen és jelenleg is ez a legnagyobb szövetkezet. Gazdaságában nagy a gépesítés. Saját gépei, kombájnjai, traktorai vannak. A legérdekesebb, hogy a Walter UVbricht termelőszövetkezetnek saját mezőr gazdasági tanulóintézete van! Ebben hároméves tanfolyamon képezik ki a termelőszövetkezet szakmunkásait, akik elsajátítják a gépesített növénytermelés és légkor- szerűbb állattenyésztés „fortélyait**. A szövetkezet ifjúsági klubjának kitűnő felszerelése van. Rádió, gramofon és televíziós készülék áll a látogatók rendelkezésére. Ji/Tilyen a klubélet az ifjúsági szervezetekben? — Megnéztük a weiTnari klubot. Ilyen klub Erfurt körzetében kilenc van. A weimari a legnagyobb közülük, öt függetlenített kulturális és 15 technikai munkatárssal dolgozik. 11 ifjúsági túristaház, 9 úttörőház és 17 micsurinista állomás működik területén. Ezenkívül 800 ifjúsági klubszobát rendeztek be, amelyet a kisebb lakóhelyi egységek fiataljai látogatnak. Alit tesznek az ifjúsági vezetők a fiatalok szocialista nevelése érdekében? . . — Az FDJ vezetői igen erélyesen küzdenek a szektariánizmus ellen. Egyesek ugyanis elzárkóztak a fiatalság bizonyos rétegeitől, például a kisiparban dolgozóktól a vallásos ifjúságtól és a fiatal értelmiségiektől. A legutóbbi időben igen érdekes módon tették lehetővé, hogy az ifjúság tömegei közelebb kerüljenek az FDJ-hez. Sok fiatal érdeklődését keltette fel például az ifjúság fóruma. Berlinben összehívták a legkiválóbb tudósokat, szakembereket és ifjúsági vezetőket, akiknek a fiatalok olyan kérdéseiket tehettek fel, amilyeneket akartak. Szó esett itt mindenről, attól kezdve, hogy milyen kozmetikai cikket érdemes használni, egész odáig, hogy van-e Nyugaton munkanélküliség? Az élet legkülönbözőbb problémáiról beszéltek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy amikor táncot hirdettek, a fiatalok nem akarták befejezni a kérdezést, inkább beszélgettek, mint táncoltak! De nem az ifjúság fóruma az egyetlen, ahol megindultak az új utón. Az FDJ lapjában kérdőivet tettek közzé a lányok és fiatalasszonyok részére. A szerkesztőség kérte, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre. Többek között arra kellett felelni: milyen a férfi eszményképe? Mikor akar férjhez- menni? Hány gyereket akar? Ha férjhez megy, dolgozni akar-e, vagy sem? Tovább akarja-e képezni magát? Tudja-e, milyen a nő helyzete a szocializmusban? A kérdőívekre válaszként az első két nap alatt 400 levél érkezett a szerkesztőségbe. s a vita jelenleg is hatalmas arányokban folyik a lap hasábjain. T gén gazdag az FDJ előadásai- nak tematikája. Az ifjúsági szervezet arra törekszik, hogy mi nél érdekesebb előadásokat tartson a fiataloknak az élet minden területéről. Az előadásokat az NDK legkiválóbb tudósai, írói, művészei tartják. Az NDK ismeretterjesztő társulata előadásainak 60 százalékát az ifjúsági szervezetekben tartja. Tárgykörükben ilyen témák sze tepeinek: Repülés a holdba: Is merd meg Dürer képeit; Miért élhetnek a munkások kapitalisták nélkül, s miért nem élhetnek a kapitalisták munkások nélkül7; Ho gyan dolgozik egy rendőr riadócso port, stb., stb. Egyébként az ifjúság számára értekezletet, ülést egy hónapban csak egyet tartanak, s azt is az FDJ rendezésében. TT azatérve a látogatásról, elha- tároztuk, hogy a Német De mokratikus Köztársaságban alkalmazott módszerek közül többet mi is felhasználunk. Mindenekelőtt meg akarjuk valósítani az ifjúsági fórumot. Az első ilyen rendezvényt a DIMÁVAG Gépgyárban rövidesen meg is tartjuk. De utunkról még sok más értékes tapasztalatot hoztunk magunkkal, amelyeket bőven fogunk gyümöl- csöztetni ifjúsági mozgalmunkban — fejezte be nyilatkozatát Koós elvtárs. Nem lehet büntetlenül vinssaélni a nép bixalmával ! vattai állami gazdaság dolgozói többször panaszkodnak Tari igazgató elvtárs goromba modora miatt. Hasonlóképp vélekednek Dobozi elvtársnőről is, az ongai állami gazdaság igazgatójáról. Noha az utóbbi időben sok szó esett arról, milyen legyen a vezető beosztottaival szemben, úgy látszik, e két vezető elv- társ nem sokat tanult belőle. Pedig számos példa bizonyítja, hogy a goromba, durva magatartás előbb-utóbb megbosszulja magát. Sajnos ez a bosszú nemcsupán az ilyen vezetőket érinti, hanem rontja a gazdasági helyzetet, sőt a dolgozók hangulatát is. Az ilyen vezetőket előbb-u több körülrajongják a talpnyalók, akik „érvényesülni“ akarnak az életben. Ezzel aztán megszűnik a kritikai szellem, mert a dolgozók félnek a vélemény-nyilvánítástól, az úgynevezett „besúgók“ hadától és a megtorlástól. S mi következik mindebből? Tari és Dobozi elvtársak, hallgassák csak meg az alábbi példát — s okuljanak belőle. De okuljanak mindazok, akikre vonatkozik. Bérces Istvánt, a tokajhegyaljai állami gazdaság igazgatóját nemrégiben fegyelmi úton leváltották, mert kommunista vezetőhöz méltatlan eszközökkel irányította a gazdaságot. Goromba volt, fennhéjázó, ocsmány szavú. A bírálatot nem tűrte, sem a vezető beosztásban lévő munkatársaiktól, sem a kommunistáiktól, s legkevésbé az egyszerű dolgozóktól. Beképzeltsége annyira fajult, hogy még a felsőbb pártszervektől sem fogadta el a kritikát. Pedig gyakran figyelmeztették. Különösen Varga Gyula elvtárs, a gazdaság pártszervezetének titkára bírálta gyakran Bérces igazgatót, ö azonban erre is megtalálta az „ellenszert“ • egyszerűen nem ment el a taggyűlésre, nehogy mások is fejére olvassák hibáit. A négyszemközti kritika, során pedig egyszerűen „lerohanta“ a bírálót ilyen szavakkal: „nem tűröm!’* vagy „visszautasítom!“ Visszautasította az elvtársias segítséget, amely pedig segítette volna őt abban, hogy .ujtipusu vezetővé váljék. S ilyenformán hogy is vezethetett Bérces igazgató? Lássuk a példát. Nagy József elvtárs, a gazdaság műhelyének dolgozója mond .fa, hogy valahányszor meghallották az igazgató hangját — kiabáló hangját, mert másként nem tudott beszélni —> szójról-szájra adták a vész- hírt: légi veszély! Jön Bérces! Ilyenkor mindenki a földre szegezte tekintetét, vagy jobb esetben eltűnt valamelyik épület mögé. Mert bizony, mondjuk meg őszintén, haragos kedvében nem volt tanácsos találkozni vele. Akivel „összerugaszkodott“, minden pirulás néHkül ígérte 9 neki szánt rúgásokat, sőt a pofontól sem esett le űjjárói a gyűrű. Előfordult egyszer, hogy a műhelyből eltűnt egy kis villanymotor. Az egyik dolgozót noha nem győződött meg róla, hogy ő lett volna érte hibás — megpofozta. Bár hot megjelent — ha borús hangulatban volt és legtöbbször ilyen volt — mondóké j át kiabálással kezdte, akár szükség volt rá, akár nem. A dolgozók nemcsak féltek, de rettegtek tőle, Kéréssel senki nem fordulhatott hozzá, mert inkább lemondtak jogos igé- agrilkrőlfc mintsem Bérces színe elé álljanak* Érthető, hogy ném szerették őt a vezető beosztásban lévők sem. A brigádvezetőkkel és mezőgazdászokkal sem beszélt másként — mint az ,.ő nyelvén*’. Egyszerűen beosztása elleni merényletnek tekintette, hogy komoly tudásu szakemberek vitába szálltak vele, vagy nem értettek egyet utasításával. Pedig gyakran rászorult volna a tanácsra. Nem egyszer előfordult, hogy a szakemberek intézkedéseit a helyszínen megváltoztatta, lebecsmérelte, ami természetesen egyrészt csorbította az alsóbb vezetők tekintélyét, másrészt komoly károkat okozott a népgazdaságnak. Ez a magatartás mágnespatkóként vonzotta a gyenge jellemű emberek kisebb hadát. Osztályidegenek és karrieristák hajladoztak előtte és körülötte, akik őt körülbástyázták álnokságukkal, „besúgtak“ neki, s ő ezek alapján intézkedett és ítélkezett. Az egyik ilyen „jóembere“ Bors- csik egykori horthysta főhadnagy volt. (Nemrég távolították el a gazdaságból.) Az ilyen emberek tanácsadása természetesen semmi jóra nem vezetett. De lássuk csak, milyen gazdasági károk következtek a magáról megfeledkezett vezető magatartása miatt. Mindenekelőtt lazult1 a munkafegyelem. Mert a dolgozók csak féltek, de a félésnek semmi köze a fegyelemhez a mi társadalmunkban. A fegyelem nálunk az öntudatból fakad — de csak ott. ahol a vezető igazán vezető. Lopások, herdálások ütötték fel a fejüket, s egyre szaporodtak. Sokan úgy vélekedtek: Bércesnek takarékoslkod jak? (Persze megfeledkeztek ''arról, hogy Bérces nem az állam.) Mások így gondolkodtak: lopok, herdálok, legalább hamarább leváltják Bércest. Persze mindez maga után vonta a pazarlást, egyre lazább lett a talaj ott, ahol Bérces igazgató már hosszabb ideje ingadozott. Természetesen á megtorlás ilyen körülmények között nem is várathatott magára. Bérces Istvánt, a gazdaság vezetőjét, aki önteltté vált, s akit megfertőzött a saját túlméretezett becsvágya — leváltották. Azt gondolta Bérces István, hogy a vezetőnek teljhatalom van a kezében, s úgy dirigál, ahogy hiúságának megfelel. Tévedett. S e példát csak azért mondtuk el, mert hallottuk, hogy itt is, ott is egy-egy vezető kezd megfeledkezni arról, hogy nem azért vezető, mert annak született, hanem azért, mert a nép, a párt bízta meg ezzel. Pedig tudvalévő, hogy a nép, a párt bizalmával visszaélni veszélyes dolog. Kiskirályosdit játszani nálunk nem lehet, mert a mi életünk nem játék, hanem nagyon is komoly dolog. Az ilyen példákból tanulnia kell minden vezetőnek, még Tári elvtársnak és Dobozi elvtársnőnek is. Addig használjon a kritika, amíg nem késő. A durva modor, a beképzeltség olyan betegség, amelynek idejében útját lehet állni, ha hallgatnak a jó szóra, de ha egyszer elterjed a fekély, akkor már nagyon nehéz megmenteni azokat á vezetőket, akik elszakadtak az élettől, akik elszakadtak a szocialista társadalom erkölcsétől és törvényeitől. Demeter ügyvécf úr pere jVjépi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Kormánytink és •l' pártunk ezt tartotta szem elő tt, amikor Kübeckher Béláné Miskolc, Ady Endre utca 10. sz. alatti lakost éveken át ingyenes gyógykezelésben részesítette, inzulinra volt szüksége, aminek nagy részét az első időben külföldről valutáért kellett beszerezni. A fentnevezett többször részesült ingyenes kórházi ápolásban, utoljára 1954. évben ismét kórházba került súlyos betegen, ahol hosszabb kezelés után megállapították, hogy menthetetlen. E hír hallatára jelentkezett á ~jó testvér«, dr. Demeter Kálmán miskolci ügyvéd, aki kivitte nővérét a kórházból és ahelyett, hogy érdeklődött volna az ápolási költség iránt, első ténykedése volt, hogy eladta nővére lakását az Ingatlanközvetítő Vállalatnak 3000 forintért és kérelmet adott be az ápolási költség törlésére. A kérelem alapján az I. kér. tanács szociális csoportja környezettanulmány alapján megállapította, hogy a testvére, dr. Demeter Kálmán elszállította az elhunyt Kübeckher Béláné Összes ingóságait, háromrészes szekrényt, nagy ebédlőasztalt, 6 darab borszéket, 1 tálalót, 1 pohárszéket, 1 vitrint, tele porcelánokkal, finom üvegekkel, egy kerékasztalt, 2 fotelt, 4 darab régi értékes vázát, egy rádiót, 1 disznóbőr táskát, egy perzsabundát, egy bőrkabátot. Az ezüst evőeszközöket és az ékszereket Kübeckher Béláné még életében odaajándékozta dr. Demeter KálA Kübeckher Béláné után felmerült 2475 forint kórházi ápolási költségével kapcsolatban jogosan hozott az I. kér. tanács szoc. pol. csoportja olyan határozatot, hogy Demeter Kálmán, mint örökös tartozik 2475 forintot ápolási költség címén megfizetni, annál is inkább, hogy az ingóság még »►testvérek között« is megért 14 000 forintot, plusz 3000 forint a lakásért. Demeter Kálmán úgy gondolkozik, ha már eddig is ingyenes ápolásban részesült nővére, miért fizessen ő a dolgozó nép államának? így az I. kér. tanács határozatát megfellebbezte arra hivatkozva, hogy nővére után nem maradt örökség. Városi Tanács szociálpolitikai csoportja az összes iratokat átadta az állami közjegyzőnek, hogy állapítsa meg az örökséget. Csakhogy ezek ingóságok voltak és nem ingatlan, Demeter Kálmán ügyvéd tisztában van a jogi szabályokkal, így hiába tűzött ki a közjegyző már többször hagyatéki tárgyalást, Demeter Kálmán meg sem jelenik, egyszerűen nem vesz róla tudomást. így a dolgozó nép államának nem térül meg a 2475 forint. Rendjén van ez így? Milyen jogon fizessünk mi olyanoknak, akik anyagilag nincsenek erre rászorulva? Csúnya, szemérmetlen kihasználása ez a nép államának. A miskolci 1. számú ügyvédi munkaközösség becsületes tagjai felvilágosíthatnák Demeter Kálmánt, hogyan hoz szégyent az ügyvédek megbecsülésre méltó állására azáltal, ha kijátszani igyekszik a törvényt. Hassanak oda a munkaközösség kommunistái, hogy ez az 1954* óta húzódó per minél előbb befejeződjön ■— az állam javára. A borsodi nép már a papok tű (A Herman Ottó Múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusai, történészei, tudományos kutatói egyre újabb, érdekesebb adatokat tárnak fel Miskolc és megyénk múltjából- A feltárt adatok nagyrészét a „Múzeumi hétfők" címen tartott előadássorozat keretében ismertetik, másik részét a tudományos szakemberek számára „A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei” címen megjelent füzetekben teszik közé. Ezek a -füzetek nemcsak a hazai, hanem a külföldi múzeumokhoz, tudományos szakkörökhöz is eljutnak. Az első füzetei: a múlt év második felében ismertettük. A nemrégen napvilágot látott második füzet is rendkívül érdekes tartalommal jelent meg. Ifjabb Horváth Béla, Miskolc legrégibb középületének, a múzeumnak építését, történelmi fejlődését ismerteti, fényképpel és alaprajzokkal illusztrálva. Az alapos tanulmányból megtudjuk, hogy a több mint 400 éves épület, — amely eredetileg Miskolc első középiskolája volt, — az idők folyamán hogyan bővült, alakult mai formájáigKülönös figyelmet érdemel Marjalaki Kiss Lajos tanulmánya, amely arról ad számot, hogy Borsod megyében, amely eddig nem szelepeit a korai parasztmegmozdulások történetében, az országos levéltárban „lappangó” oklevél tanúsága szerint már 1406-ban volt szervezett parasztmegmozdulás. Ez Miskolc tőszomszédságában, a diósgyőri jobbágyság körében zajlott le. diósgyőri jobbágyok megelégelték a pálos-barátok túlkapásait, megfenyegették őket és megakadályozták, hogy a parasztok munkát vállaljanak a barátok szőlejében. Megakadályozták azt is, hogy a jobbágyok a barátok malmában őröltessenek. A barátok panaszára Zsig- mond király lépett közbe és 1406 január 26-án kelt levelében utasította a diósgyőri várnagyot, hogy csendesítse le a népet és akadályozza meg „gonosz és jogtalan” cselekedetek elkövetésében. Történetkutatóinkra vár az a feladat, hogy a rendelkezésre álló okmányok alapján további rész-1 1406-ban torkig volt .kapásaival közleményeinek új füzete) leteket tárjanak fel erről a paraszti megmozdulásról. Szabó Béla a miskolci bortermelés múltját ismerteti. Cikkéből megtudjuk, hogy a Miskolc határában levő szőlők területe valamikor jóval na« gyobb volt a mostaninál, de a régi szőlők nagyrésze kipusztult és nagy eltolódás mutatkozik a kertművelési ág javára. Szabó Béla felveti a sző* lök ujjátelepítésének lehetőségét. Nagy érdeklődésre tarthat 6zámoíJ az ujmassai kohókról szóló cikk* amely hazánk egyedülálló ipari műemlékének, az „őskohónak’* műkő« déséíől, termeléséről, a dolgozók bő* réről stb. tár fel érdekes adatokat* Komáromy József egyik cikkében a miskolci Kazinczy utca létesítését is* merte ti egykorú tervrajzokkal. Ezt az utcát 1794-ben létesítették, amikor a Pecét szabályozták. A cikkből megtudjuk, kiknek volt házihelyük* fundusuk az utca mentén. Komáromy másik érdekes cikke a . diósgyőri papirmalom első, 1773-ból eredő építészeti tervét ismerteti, amelyet annakidején a Kamara nem hagyott jóvá és így nem valósulhatott meg. A .Sötétkapu melletti ásatásoknál napfényre került régi pénzeket Leszűri Andor ismerteti. Szinte el sem hinnék, hogy az ásatás alkalmával egy ilyen szűk területén 157 régi pénz került napfényre. A pénzdarabok mintegy 800 év történelmének tanúi. A legrégibb pénz III. Béla korából, e XII. századból való. Valóságos numizmatikai (érmé- szeti) kincs az a 157 pénzdarab, amelyet Leszih Andor részletesen ismertet. Az új füzetet még Kazacsaynó Gnandt Pálma, Darvas Olivér, Zsa- dányi Guidó és Kiszely Gyula cikkei teszik gazdagabbá. (h)---------0 — • — »a Kamaszkor és a jamPEC« címmel szerdán, 11-én este 6 órakor a Szakszervezetek Megyei Klubjában (Kossuth-u. 11) előadást tart Kálmán József tanár, a Peda- gógus Szakszervezet tb. iskolafelelőse. Belépődíj 1 forint. Mindenkit szeretettel vár a Szakszervezetek Megyei Klubja és a TT1T. Api . 1 hec il is 0 Idtől KAMARASZÍNHÁZ LOVINESCU: ROMBADÖLT FELLEQVÁR Színmű 3 felvonásban