Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

SöZAKHAGIAKORSZAO Vasárnap, 1956. április 8, ÖT ESZTENDŐ MÚLVA,.. a MISKOLCI RUHÁZATI KTSZ LEGTÖBB BRIGÁDJAI 4 ßXOVfet nép ebben az évben Itezd hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének megvalósításához. Gondolatban ugorjuk át ezt az öt esztendőt/ Nézzük meg, milyen gaz­dasági átalakulások történnek ez évek alatt a Szovjetúnióban. A tér­képen ma még nem szereplő ipar­kerületek tárulnak szemünk elé. Iparkerületek születnek minden köz­társaságban, minden határvidéken, minden területen és különösképpen az ország keleti vidékein. Uj nagyolvasztókat, új martin- és hengerműveket, ércbányákat lá­tunk ... A Szovjetunió keleti részén megszületik az ország harmadik ko­hászati bázisa. A Szovjetúnióban 1955-ben 45 mil­lió tonna acélt öntöttek, 1960-ban ez a szám 68 millió tonnára emelkedik. Az ötéves terv utolsó esztendejében a többlet-acéltermelés túlszárnyalja Anglia egészévi acéltermelésé l. Hogy elképzelhessük, milyen kohászati óriásokat helyeznek üzembe a hato­dik ötéves tervben, megemlítjük, hogy a karagandai kohómű, amely­nek építkezését már megkezdték Kazahsztánban, nagyobb kapacitású tesz, mint; a kuznyecki kombinát. A káragandai kohómű első két nagy- olvasztója événkint 1 350 000 tonna nyersvasat ad majd. Milyen sok új bánya és szénkerü­let születik a hatodik ötéves tervben ykrajnában, Szibériában, az Urai­ban, Kazahsztánban! A Szovjetunió bányászai 1955-ben 391 millió tonna szenet termeltek, 1960-ban pedig csaknem 600 millió tonnát adnak majd. Ez a mennyiség jelentősen túlhaladja az Egyesült Államok mai széntermelését. Az öt­éves terv végére csupán a többlet széntermelés mennyisége körülbelül Anglia évi széntermelésével egyenlő. Nagy lépést tesz előre a kőolaj­ipar. A kőolajtermelés az 1955. évi 71 millió tonnáról 1960-ban 135 mil­lió tonnára emelkedik. A fejlődő népgazdaság egyre több elektromos energiát igényel. Az előző ötéves tervek idején az elekt­romos áram termelése a forradalom előtti időhöz hasonlítva 'kilencven- szeresére emelkedett és a múlt esz­tendőben 170 milliárd kilowattórát tett ki. A hatpdik ötéves tervben az elektromosenergia termelés csaknem megkétszereződik. Ezt a fejlődést új, hatalmas erőművek üzembehelyezé­se biztosítja. A hatalmas orosz fo­lyók — a Volga, az Angara, a Jenyi­szej, az Ob — partjain új energeti­kai óriások szüleinek. Befejezik a két legnagyobb erőmű, a sztálingrádi és a kujbisevi építkezését, amelyeknek kapacitása 4,4 millió kilowatt. Üzem­behelyezik az Angarán az irkutszki erőmű első részlegét, azután felépül a bratszki vízierőmű, amelynek ter­vezett kapacitása 3 200 000 kilowatt. A ^Jenyiszej folyón a krasznojarszki erőmű ugyancsak ekkora kapacitású lesz majd. A.vizierőműápítkezás tör­ténete még nem ismert ilyen hatal­mas kapacitású erőművet. Mindez csupán egy része annak, amit a ha todik Ötéves tervben a szovjet ener­getika területén végrehajtanak. Uj gépgyárak születnék. Ennek az Iparágnak különösen nagy figyelmet szentelnek. A gépgyártás a nehéz­ipar szíve. A hatodik ötéves tervben a gépgyártás 80 százalékkal emelke­dik és több mint nyolcszorosával szárnyalja túl az 1940. évi színvona­lat. Az új ötéves terv új gépekkel, ké­szülékekkel gazdagítja a népgazda ság minden ágát. Az ötéves terv vé­gére az évi szerszámgép-gyártás csaknem megkétszereződik, eléri a 200 000 darabot. Korszerű automata és félautomata szerszámgépeket, automata sorokat, automata üzemek ég egész automata gyárak részére berendezéseket gyártanak. A gépgyártás többi ága is fel­lendül. így például új energetikai berendezéseket gyártanak, 200 és 300 ezer kilowatt kapacitású turbinákat és generátorokat. Jelentősen növeke­dik a villanymozdonyok, a Diesel- mozdonyok gyártása, megkezdik a gőzturbina-hajtású mozdonyok kibo­csátását. Az autóipar újtípusú sze mély autók, autóbuszok és motorok gyártását kezdi meg. Az ötéves terv végére a, gépkocsigyártás événkint eléri a 650 000 darabot. Csupán néhány adatot soroltunk fel, amelyek megmutatják, hogyan fejlődik a Szovjetúnió nehézipara. Miért fordít a szovjet nép olyan nagy figyelmet a nehéziparra? Azért, mert a nehézipar éltéti a gazdaság min­den ágát, a nehézipar az alapja az ország műszaki-gazdasági független­ségének. Éppen ezért a hatodik öt­éves terv fő feladata abban áll, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, biztosítsa a népgazdaság minden ágának további hatalmas fellendülését, a mezőgazdasági ter­melés gyors fejlesztését és ezen az alapon a nép életszínvonalának je­lentős emelkedését. .. Vessünk egy pillantást a szűz­földek végtelen térségeire Szibériá­ban, az Uraiban, Távol-Keleten, a Volga-mentén, Kazahsztánban... A szűzföldeken már 1956-ban 30 millió hektár területet vetnek be, az elkö­vetkezendő években pedig_még töb­bet. Áz országnak sok gabonára van szüksége, hogy a nép, az ipar és az export egyre növekvő igényeit ki­elégíthesse. Éppen ezért a hatodik ötéves tervben a mezőgazdaság ha­talmas lépéssel halad előre: 1960-ban az átlagos gabonatermés eléri a 180 millió tonnát. Ez a mennyiség több mint egyharmadával túlszárnyalja az Egyesült Államok mai gabonatermé­sét. Jelentékenyen emelkedik az ipari növények termesztése — több mint másfélszeresével. A Zöldfélék és a burgonyatermesztés több mint két­szeresével növekedik. Az állati ter­mékek termelése megkétszereződik. E hatalmas feladatok megoldásár hoz a Szovjetunió mezőgazdaságának technikái eszközökre van szüksége: gépekre, niűtrág3rára, üzemanyagra, stb. Mindezt a nehézipar adja. A szovjet földeken ma dolgozó másfél- millió traktort, sokszázezer kombájnt és egyéb gépet, 1,650.000 traktorral, többszázezer egyéb mezőgazdasági géppel egészítik ki. A mezőgazdaság gyors fellendülése kellő mennyiségű nyersanyagot biz­tosít az élelmiszer- és a könnyűipar számára. A Szovjetunióbán nagy fi­gyelmét' fordítanak ezekre az ipar­ágakra, amelyek közvetlenül látják el a lakosságot közszükségleti cik­kekkel. Az ötéves terv idején az em­lített cikkek termelése körülbelül 60 százalékkal emelkedik és több mint háromszorosával szárnyalja túl a há­ború előtti színvonalat. I ly módon a ‘ hatodik ötéves tervben lényegesen kibővül a közfo­gyasztás növelésének anyagi alapja. Ugyancsak ezt segíti elő a lakosság vásárlóerejének növekedése. A Szov­jetúnió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben körülbelül 60 száza­lékkal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére átlagosan 30 százalékkal növekedik. A parasztság pénz jövedelme és természetbeni jut­tatása átlagosan legalább 40 százalék­kal emelkedik. Növelik az alacsony fizetési kate­góriában lévő dolgozók bérét. Meg­rövidül a munkanap. Az ötéves terv folyamán, 1957-től kezdve a Szovjet­únióban bevezetik a hétórás munka­napot. Szombaton és munkaszünet előtti napokon már bevezették a hat órás munkanapot. A bányaiparban a földalatti munkáknál, valamint a 16—18 éves serdülőknél 6 órás mun­kanapot vezetnek be. Jelentősen emelik a nyugdíjakat. Javulnak a nők munka- és életkörülményei, töb­bek között meghosszabbítják a szü­lési szabadságot. Jelentősen javulnak a lakáskörül­mények. A lakosság az ötéves terv­ben sokmillió új lakáshoz jut. Sokat tesznek a nép szociális-kulturális el­látottságának megjavítására. így a hatodik ötéves terv utolsó esztende­jében e célra 56 milliárd rubellel többet fordítanak, mint 1955-ben, a háború előttihez képest pedig ötször annyit! A Szovjetunió fő gazdasági feladata, hogy túlhaladja a legfej­lettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. A Szovjetunió ma minden szükséges feltétellel rendel­kezik, hogy történelmileg rövid idő alatt megoldja ezt a feladatot. A hatodik ötéves tervben a termelés tervezett fellendülése és üteme a Szovjetuniót lényegesén közelebb hozza e feladat megoldásához. Kössünk gyümölcsértékesítési szerződést almára, őszibarackra, csemege- és étkezési szőlőre, málnára és köszmétére a FÖLDMŰ VESSZŐVETKEZETTEL Művelési előleg Biztos áruátvétel! József Attila irodalmi est a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művek kul- íúrotthonának vezetősége április 9-én, hétfőn este József Attila iro­dalmi estet rendez a gyár műszaki: klubjában. József Attila életéről, költészetéről H. Kovács Mihály ta­nár, a költő egykori iskolatársa tart előadást. Wmm EGY líf\ MU MPLftJiBÓL 77 JC&'eA am iát... 77 írta: ADAMOVICS ILONA .■■■IIHIIIIHlUInMIIHinnmmmillHiniHIMMIINnHIINiMHHIHIHIHUMMHHK 7LTiskolc város „valamelyik“ ut- ■*■*'*■ cájának lakói sokat beszél­nek egy mindig zártkapus házról Itt lakik a már 60 év felé .közele­dő — nevezzük így — Hegyi Kál­mán, hároméves kisfiával, Attilá­val. Az utca és a környék lakói na­ponta tátjáik az őszhajú embert, amint sétáltatja kisfiát. Télen szánkón viszi, nyáron kerékpárjára szerelt gyermekülésen, még gyaJt- rabban gyalog. A kicsi mindig csi­nos, tiszta, csak sápadtka és szo­morú. De hogyne lenne szomorú szegényke, amikor naphosszat egye­dül van játékai közt, amikor szere­tő anyai loéz sohasem simítja meg gyenge arcocskáját. Édesapja bár­hogy szereti is, nem ér rá sokai foglalkozni vele, mert igaz ugyan, hogy otthagyta munkahelyét miat­ta, de valamiből csak élni Jcell. A zári udvaron ott röfögnek a vidám malackák s a megelégedett kövér hízók. Hegyi Kálmánnak sok idejét elfoglalják, hiszen szerződést kö­tött hizlalásra, hogy legyen Attilá­nak szép ruhája, kávéja és vajas- kenyere. Ha édesapja ellátta a jószágokat, mosni kell, főzni és takarítani. A takarítás gyakran az estébe nyúlik. Attila ilyenkor már ágyban van, de még nem alszik. Ráhasal a dun­nára, s a félrehúzott asztal alól huncutul kukucskál, — igyekszik szórakoztatni ősz apját. Aztán megunja a játékot, s hároméves korát meghazudtoló komolysággal megszólal: — Ugye, apukám, mindent netted kell csinálni, még súrolni is? De ha megnövök, majd én segítek ne­ked. TJegyi Kálmán kezében megáll 11 ilyenkor a súrolókefe, abba kell hagyni a munkát, hogy meg­csókolja a kicsi arcát. S aztán, hogy a munka is jobban menjen, s Attila is aludjon, énekelni kezd. Édesapának szép hangja van, valamikor fiatal korában sok sikert ért el vele. Néhány dalt maga is szerzett. A kisfiú tőle örökölte bá­mulatosan jó hallását, s csengő hangját, ö is énekel, legalább így akar segíteni. Aztán végeiér a sú­rolás, kicsi a padlás szoba. A férfi visszarakosgatja a bútorokat, s a kis Attila szeme is lassan-lassan lecsukódik. De csak akkor alszik el, amikor édesapa elénekli a szoká­sos altatót, azt a régi-régi nófát, hogy: „Anyuska volt, anyuska nincs, anyuskád cserbenhagyott, de jóapád vigyázz majd rád, ő lesz az őrangyalod...H Amikor a gyermek elaludt, He­gyi Kálmán az egésznapi munka után még asztalhoz ül, papírt, ce­ruzát tesz maga éhé, s nagy, nehéz munkára szánja el magát. Sokáig forgatja a tollat, gondolkozik, töp­reng. írjon? Ne írjon? De aztán csak hozzáfog. Szép, szabályos be­tűi ott sorakoznak a fehér íven: „Évikém, én már megbocsátottam neked, habár rútul becsaptál, mert visszaéltél jóságommal, szeretetem- mel. Még most is szeretlek, s kér­lek, az isten szerelmére, vedd elő a jobbik eszed és ne ülj fel a csá­bítónak. Az a csavargó úgysem vesz feleségül soha“ lífegám egy ideig, nagyon bele- lf-L lovalta ismét magái a gyű­löletbe. De hiába, úgy érzi, egy ka­nál vízben meg tudná fojtani azt a másikat, azt az elvetemültei, aki elrabolja tőle szép, fiatal felesé­gét, aki úgy meg tudta bolondítom az asszonyt, hogy itthagyta őt, itt­hagyta a kis Attilát, aki keserve­sen sírt utána-. — Milyen, milyen asszony ez! Sosem fogom megérteni. De talán akkor teljesen elvette az eszét az a fiú, s azóta már rájött, hogy nemcsak az én feleségem, de gyer­mekünk anyja is. így kergették egymást lázas gon­dolatai, majd elgyötört tekintete az alvó gyermek álomtól kipirult arcocskáján pihent meg. Igen, min­dent,. mindent ezért az egyetlen, drága gyermekért. „Hajlandó vagyok a gyermeke­mért mindent elfelejteni, borítsunk fátylat a múltra. Egyetlen gyér me­lóink jövője és annak becsületes nevelése legyen legfőbb felada­tunk.“ Ismét megáll. Talán hiába írja ezt is annak az elvakult, pillanat­nyi örömöket hajszoló bűnös asz- szonynak? Nem sok remény van, hogy visszajön, aki olyan kegyet­lenül tudott itthagyni mindent. Be­tegen feküdt, amikor az asszony a vita, a veszekedés közben kijelen­tette, hogy inkább a másikkal fog élni, s elindult az ajtó felé. A férje utána szólt: — Legalább vasald ki még Attila ingeit! — Itt egyen meg a piszok benne­teket, nem érdekel! — kiáltott visz- sza az asszony az udvarról. Az emlékezés hatására mély ba­rázdákkal szántott arcán könny pereg végig, de észre sem veszi, csak a gyermek önfeledt csacsogá­sa cseng a fülében, s ír: „Hallanád, milyen drága, mikor beszél. Ma is azt mondta: Itt va­gyunk árvák, nincs anya. Kérek anyát... — így követelődzik. Majd még ő vigasztal engem, hogy „ne sítj avukám, veszek én neked szép anyát.“ Szinte hallja a kicsi- szívettépő szavát. Vajon Éva érzi-e a Ws ár* va anya utáni vágyát? „Ha az utcán megyünk, s egy nő jön felénk, így kiált fel: jön anya! Mikor közelebb érünk hozzá, bigy- gyedt szájjal mondja: nem anya^ Szavaival úgy belemarkol az em* bér szívébe, hogy lehetetlen meg nem 'könnyezni. Nem hiszem, hogy* ha visszajönnél, bárki miatt is itt tudnád hagyni. Jöjj vissza gyer­mekedhez, egyetlen kisfiádhoz, csa­ládodhoz, otthonodba. Mi szeretet•* tel várunk, jöjj mielőbb: férjed Kálmán és egyetlen kis* fiad, Attila.“ Teádig tart a levél, összehajtó- gatja, s remél, hátha... hát­ha. .. Ez a levél most itt fekszik as iratok között a bíróság előtt. Hasz­talan született meg, nem tudta megindítani, jobb belátásra bírni azt a nőt, aki a perben anyának nevezi magát és követeli a gyer­meket. Sok minden történt a levél meg­írása óta. A válóper befejeződött, s mivel a gyermeket mind a Izét szülőnek közösen kell eltartani, így Hegyi Kálmán is kívánta, hogy az asszony anyagilag járuljon hoz­zá a gyermek eltartásához. Mikor ezt az asszony megtudta, elment volt férjéhez, hogy elvigye a gye­reket. A férfi éppen mosáshoz ké­szülődött. Attila az ágyból nézte a „vendéget“. Nem rendezett öröm- rivalgást, hiszen közel egy éve nem látta az anyját. Igaz ugyan, hagy sokat hallott róla, de számára az anya már csak valami álombéli nőalak, aki után hiába nyújtja ki a kezét. Az a nő, aki ott volt, s olyan elfogódott félszegséggel fel akarta öltöztetni, — idegen! Meg aztán édesapával is olyan ridegen beszélt. Attila nem is hagyta, hogy ráadja a kis inget, bebújt a dunna alá. Az asszony vagy hatórahosszát ott tartózkodott a lajtosban. Ki tud­ja, mit érzett, mi vonzotta, mi ma­rasztalta. A szíve azonban a má­siknál volt. Látását elvakította a szerelem, talán azért nem vette észre, hogy volt férje teknő fölé hajolva, éppen Attila ruhácskáit mossa. Legalább akkor az egyszer szerető anyai kézzel kimosta vol­na a kis holmikat... Nem! Észre sem vette, meg sem gondolta... TJegyi Kálmán élesen visszaem­lékszik erre a látogatásra. Most már csak gyűlölet él benne az asszony iránt, s valami, szinte állatias apai ösztön, fenyegető, vad erőszak, amellyel gyermekéért liar* col a bíróság előtt. (Folytatjuk) A Petőfi- és a Zója-brigád egymás­sal párosversenyben az első negyed- tvben\ kiváló eredményt ért el. A Petőfi-brigád 131 százalékra, a Zója- ,rigód 122 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A győztes Petőfi-brigád hét tagja -í—« A Zója-brigád hét tan ja *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents