Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

kiserda, 1836' áprilía i. CSZARMAGTAROR3SAL 5 Hozzászólás a „Gondosan készüljünk fal a pártértekezletre“ című cikkhez DICSŐSÉG A FELSZABHDÍTf) SZOVJET HADSEREGNEK! A KOMMUNISTÁK VÁLASZOLNAK Irta: Olódi András főmérnök, Miskolc városi tanács városgazdálkodási osztály vezetője Déri Ernő elvtárs. a Miskolci Vá­rosi Pártbizottság első titkára az Északmagyarország vasárnapi szá­mában ismertette a pártértekezlet vitaanyagát, illetve a további munka főbb célkitűzéseit. A cikkben megje­lölt feladatok Miskolc dolgozóiról való jobb, szervezettebb gondosko­dást kívánják biztosítani, melyeknek megvalósítása városunk kommunis­táinak, pártonkívüli dolgozóinak nagy erőpróbája. A Városi Tanács Városgazdálko­dási Osztályának kommunistái és pártonkívüli dolgozói teljes egészé­ben egyetértenek e célkitűzésekkel. A pártértekezlet tiszteletére vál­laljuk, hogy a határozati javas­lat ránk vonatkozó részét határ­idő előtt teljesítjük. A feladatok között legdöntőbb a súlyos lakáshelyzet enyhítése és a lakásviszonyok javítása, melynek ér­dekében biztosítjuk, hogy a közüle- tek helyiségeinek jobb kihasználásá­val felszabadított 50 lakást nem 1956 december 31-re, hanem novrember 30-ra alakítjuk át. így akarunk mi is a tervteljesitésben minden hónap­ban két nap előnyt biztosítani. Az elmúlt években az állami erő­ből épült bérházi lakások sok hibá­val és fogyatékossággal kerültek át­vételre, kiosztásra. Ez sok kellemet­lenséget és bosszúságot okozott a be­költöző dolgozóknak. Ebben az évben minden lakás át­vételéhez bevonjuk a városi tanács építési állandóbizottságát és aktíváit, így a társadalmi ellenőrzés fokozá­sával és a szigorú átvétellel biztosít­juk, hogy a beköltözés alkalmával építési és szolgáltatási hibák ne for­duljanak elő. Minden erőnkkel segíteni fogjuk a családiház építőket. Az építkezési költségek csökkentése és a zavartalan anyagellátás érdeké­ben a Lenin Kohászati Üzemek igaz­gatójának támogatásával a családi­házat építők rendelkezésére bocsájt- juk — csekély áron — az eddig fel nem használt formázóhomokot, kar- bidsalakot. A városi tanács tervpályázatot hirdetett olcsó családiház építési ter­vekre, melyre 42 pályamű érkezett be. A tervek közül a legjobbakat és Jegolcsóbbakat kiválasztjuk és díj­mentesen május 1-től a lakosság rendelkezésére bocsájtjuk. A jobb anyagellátás érdekében az eddigiektől gyorsabb mészégetési eljárással kellő mennyiségű és olcsó ége­tett meszet bocsájtunk a kis­lakásépítkezők rendelkezésére. Ezzel elősegítjük azt is, hogy kor­mányzatunk az árvízkárok helyre- állításához több anyagot adhasson. A beépítésre kerülő házhelyek vá­rosrendezési tervvel történő beépít- hetőségi egyeztetését a bejelentéstől számított 3 napon belül elvégezzük. Továbbá vállaljuk, hogy a kompli­káltabb geodéziai felvételt nem igénylő esetek kivételével a bejelen­téstől számított 15 napon belül min­den építtetőnek kitűzzük az építési vonalat. Ma még tisztázatlanok azok a ház­helyek, melyek családiházzal beépít­hetők. A beépíthető telkek nyilván­tartását a kerületi tanácsok bevoná­sával május 1-re elkészítjük és ezzel egyidejűleg felülvizsgáljuk a már eddig kiosztott és be nem épített tel­keket. Amennyiben a juttatottak, il­letve házhelyben részesültek évek óta csak kertnek használják a házhelyet és annak beépítését 6 hónapon belül nem kezdik meg, úgy a házhelyet annak adjuk, aki most akar építeni. Nem tartjuk helyesnek, hogy valaki sok esetben meglévő háza mellett házhelyet foglaljon el és azt kertnek használja. Míg másokat viszont, akik ma építenének, a város peremére szorítjuk akkor, amikor a város bel­sejében még kukoricaföldek is van­nak. Ez a város szebbétételét is aka­dályozza, de a dolgozók felháborodá­sát is kiváltja. A lakások elosztása az eddig al­kalmazott módszer szerint sok visz- szaélésre, igazságtalanságra és sére­lemre adott okot, illetve lehetőséget. Igen gyakran személyi kapcsolatok érvényesültek és sok esetben nem az arra legrászorultabbaknak juttatták a lakásokat. Ebben az évben új lakáskiutalási módszert vezettünk be, melynek lényege az, hogy a lakás- kiutalások döntésénél bevonják a la­kás valamennyi igénylőjét és az ér­dekelt felek előtt döntik el, kinek juttatják a lakást. Ezáltal megvaló­sul a kiutalások hatékony társadal­mi ellenőrzése és minimálisra csök­ken a visszaélési lehetőség. Ennek megvalósítása még nehezen megy, a kerületi tanácsok is félnek tőle. Kérjük a lakosságot, hogy köve­telje meg a kerületi tanácsoknál az elosztások fokozottabb tár­sadalmi ellenőrzését. Ez előse­gíti. hogy elsősorban a legrászo­rultabbak kapjanak lakást. Az elmúlt években az állami há­zak karbantartásánál és javításánál sok panasz hangzott el. A népgazda­ság ez évben eddigiektől lényegesen magasabb felújítási és karbantartási hitelkeretet böcsájtott a város ren­delkezésére, melynek sürgős és ész­szerű felhasználását ma már nagy­számú társadalmi aktíva ellenőrzi. Az állam egy év alatt azonban nem képes az elhanyagolt és kellően nem karbantartott házak, lakások hibáit kijavítani. Szükség van arra, hogy a lakosság társadalmi erővel járuljon hozzá a kis hibák kijavítá­sához. Az elmúlt évben előfordult olyan eset, hogy egy cserép kicseré­lése miatt a lakó 6 hónapig kilin­cselt, jelentgetett. Ez idő alatt a la­kás födémje átázott, esőzések idején inkább vedret tett a csepegő födém alá, ahelyett, hogy a cserepet vissza­tette, illetve kicserélte volna. S így a 3 forintos cseréphibából többezer forint kár keletkezett. Ha az illető magáénak érezte volna a lakást, a házat, akkor a levelezgetések helyett vett. vagy kért volna egy cserepet. Kérjük a lakosságot, hogy segítse fokozottabb mértékben a társadalmi tulajdon megvédését. Mi biztosítjuk, bogy az Ingatlankezelő Vállalat ebben az évben kiadja a lakosoknak a kisebb javításokhoz és karban­tartásokhoz szükséges anyagokat és a lakók sa’át erejükből a rendel­kezésre bocsáitott anyaggal javítsák ki a kisebb hibákat. Ezzel sok időtj és pénzt takaríthatunk meg. A közlekedés megjavítása nagy feladatot jelent a városgazdálkodási osztály, valarrnnt a közlekedési vál­lalat dolgozóinak. A iobb. kényelmesebb és gyor­sabb utazás biztosítása, érdeké­ben növelni fogúik a járművek sebességét. Az egységes típusú autóbuszok és villamoskocsik alkalmazásával csök­kentjük a javítási és állásidőt, ezál­tal több villamost és autóbuszt tu­dunk a forgalom rendelkezésére bo- csájtani. Ebben az évben új autó­buszok és motoroskocsik beszerzésé­vel is javítjuk a közlekedést. A múlt évhez hasonlóan, a dolgozók pihené­sének biztosítására a Vasgyár és Ta­polca között a közvetlen autóbusz- járatot beállítjuk, valamint a nyári időszakban a lillafüredi autóbusz- vonalat Garadnáig meghosszabbít­juk. A város út- és járdaviszonyainak megjavítása érdekében az ereűeii terven felül, a Besenvei úti üzemek és lakosok rési panaszát, sérelmét orvosoljuk azáltal, hogy az általunk készített tervek alapján ez évben biztosítjuk a Besenvei út átépítését és csatornázását A nagyolvasztói salak felhasználásával a tervezett 2700 fm járdaépítés helvett 3700 fm járda készítését végezzük el. A pusztító árvíz igen megnehezí­tette a városi tanács építőipari vá1- Ifllatainak anyagellátását is. Áz ál­lami anyagkörét tehermentesítése érdekében vállaljuk, hogy a szénporos téglaégctés megszer­vezésével május 1-től mintegy 400 000 téglát égetünk ki és ezáltal meggyorsítjuk a község­politikai tervben betervezett felada­tok megvalósítását. Ugyanakkor eny- nyivel kevesebb anyagot használunk fel az állami keretből. Ezen vállalásaink teljesítésével kí­vánunk hozzájárulni a pártértekez- let munkájának eredményességéhez és így kívánjuk a város dolgozóinak igényeit jobban és szervezettebben kielégíteni. A felszabadító szovjet csapatok átkelnek a Tiszán. Névtelen szovjet hősök, akik házr ól-házra harcolva vívták ki szabads águnkat. Tegyük szebbé, tisztábbá, virágosabbá városunkat! ^römmel olvastuk a vasárnapi Északmagyarországban Déri elvtárs cikkét, amely arról szólt, hogy a Miskolci Városi Párt- bizottság milyen fel­adatokat kíván a párt­értekezleten megvitat­ni. Ha azok a felada­tok határozattá válnak és mind megvalósul­nak, tökéletesen szol­gálják célkitűzésein­ket, hogy »Érjünk, el újabb sikereket a mun­kában és a dolgozókról való szerető elvtársias gondoskodásban az egyre javuló pártmun­ka alapján.« A cikk arról tesz tanúbizonyságot, hogy a Miskolci Városi Párt- bizottságon gondosan készülnek az elvtársak a pártértekezletre, egy­re jobban áthatja mun­kájukat az SZKP XX. kongresszusának út­mutatása, az MDP Központi Vezetőség határozata. Déri elvtárs cikké­ben szereplő feladato­kon kívül javasoljuk, adja ki a pártértekez­let azt a jelszót is, hogy »Tegyük szebbé, tisztábbá, virágosabbá városunkat«. L' zen a téren még ^ igen sok tenni­való van. Mi a magunk részéről versenyre hí­vunk minden üzemet, vállalatot, intézményt és iskolát, hogy a sa­ját területükön a fent javasolt jelszó megva­lósítása érdekében mindent kövessenek el körnj'ezetük, illetve a városunk rendbehozá­sára. Vállaljuk, hogy má­juk 1-ig saját erőnk­ből, minden állami tá­mogatás nélkül, inté­zetünket körülkerítjük és a körülkerített részt parkosítjuk, fásítjuk. Vállaljuk továbbá, hogy Miskolc II. kerü­letében saját terüle­tünk kicsinosítása után segítünk a rendbeho­zásban másoknak is. Javasoljuk a városi tanácsnak, hogy azo­kat a kerítésrészeket, amelyek az Avas rend­behozására (kb. 2 éve) elkészültek nálunk, végre juttassa el ren­deltetési helyére. Ezzel is szebbé tudjuk tenni az Avast, a város la­kóinak kedvenc pihe­nőhelyét. IV zzel szeretnénk hozzájárulni vá­rosunk szebbé, tisztáb­bá, virágosabbá tételé­hez. Az MTH 100. sz. »Pataki István« iparitanulóintézet ipari tanulói és felnőtt dolgozói. JZ ét -fiúcska áll előttünk. Az egyik magasabb, szőke, még a szemöldöke és szem-pillája is szin­te fehér; a másik huncut kis feke­te: kölyök. Eleven, mint a csík, s okos. Két gyerek — két történet. De a megkapóbb a szegény Pista esete. Mivel bűntársak voltak, a kis feketének ki kellett menni, amíg Pistát kihallgatták. Pista feltűnően rongyos ruhában volt. Inge szakadtán lógott a mel­lén, könyöke kilátszott a kabát új- jából. Pufajlca-nadrágját nagy fol- tok ékteienítették, s az egész gye­rek olyan szánalmasan ágrólsza- kadt volt. — Már megint itt vagy, Pista? — szólt meleg hangon a bíró. — Találkoztunk már, ugye? A gyerek idegesen gyűrögette ke­zében a szürke rabsapkát. Bizto­san saját sapkája sem volt, ami­kor behozták. — Igen, már voltam itt... Furcsán előreugró szemöldök­csontja alól bánatosan emelte ránk tekintetét. — Mit csináltál már megint? Mondd el szépen, Pista! Hallgatott egy ideig, majd a szo­morú kék szemekből megeredtek a könnyek, s tömpe orra elfintoro- dott a. kamaszokra olyan jellemző torzítással. — Amikor a javítóból hazajöt­tem, összetalálkoztam T. Ferivel... Ln nem akartam semmi rosszat.. ■ Feri hívott moziba, aztán kiderült, hogy nincs is pénze. Sorra elmondta, hogy lopták el a MÉH udvarából a 20 pár gumi­csizmát, s hogy adták el a gumi­javítónak. Elmesélte, hogy törték fel a piaci gomolyásbódét. Egy népi ülnök naplójából <J)ZEQENY PISTA... — A dióbelet megettük, a tojá­sokat és a túrót eladta Feri a pia­con. .. Úgy tudom, egészen olcsón adta. Meg is mondtam, hogy töb­bet is kaphatott volna érte... — Azt mondd meg fiapif miért csavarogtál el otthonról, m.iért kel­lett istállókban aludnotok? — Azért... mert... Feri azt mondta, hogy a mostohája mindig üti, meg hátracsavarja a kezét. Nem mer hazamenni... Értelmesen, összefüggően mesél­te el a dolgokat, s olyan szomo­rúan. Mire gondolhatott ez a sze­rencsétlen gyerek, akiben meglen­ne a jóindulat ahhoz, hogy megja­vuljon. Talán a családi körülmé­nyei mostohák — tűnődtem. Köz­ben már T. Feri kihallgatására ke­rült sor. Feri nem nagyon vette a szívére az egész ügyet. Valami leírhatatlan fölény, magabiztosság volt abban a gyerekben. Szemreb­benés nélkü Pistára fogott min­dent. Szembesítésre került a sor. Ahogy a két fiú egymás előtt állt. látszott, hogy Pista bi­zonyos tartózkodással, félelemmel néz le a kisebbikre, aki, miután feltétlen érvényt akart szerezni igazának, egész közel lépett a má­sikhoz. Szép, szemtelen kis arcát fenyegető fintorral emelte fel, úgy sziszegte Pista arcába: — No, apám, nem te hívtál? — Te hívtál.,. ~ mondta bátor* talanul Pista, aki noha nagyobb és erősebb, mégis tartott Feritől. — Csavargó voltál öregem akkor is, meg csavargó vagy most is — vágott Feri gúnyos hangja. Pista visszaballagott a vádlottak padjához s leült a fegyör mellé. Hallgatott. A hátsó sorokban egy sötétkék kabátos fiatalember a hallottak után fájdalmasan harapta alsó aj­kát. Ki lehet? Amilzor a gyerekek törvényes képviselőinek kihallga­tására került sor, a fiatalember lé­pett elő Pista ügyében. A bátyja. Az apa is ott volt, de a fiatalember ragaszkodott ahhoz, hogy őt hall- gassák ki. — Tíz gyermeke van az apám­nak — mondotta. — Valamennyi­ünket tisztességesen felnevelt. Be­csületes munkásemberek vagyunk, csak szegény Pista lett börtöntölte­lék ... összeszorult az ember szíve en­nek a családi tragédiának a halla­tára: — Pista négy éves volt, amikor javában dúlt a harc Miskolcon. A bombázás elöl Leskóék is a pincéd ben kerestek menedéket. Hideg, nyirkos volt a pince, s a sokgyer­mekes családnak akkor még ren­des ruhája sem volt. A kis Pista megbetegedett. Orvos nem volt. A lázas, félrebeszélő, jajgató fiúcskát könnyes szemmel állta kőiül a család. Nem tudtak segíteni rajta. A szovjet katonaorvos éppen az utolsó percben nézte meg a gyere­ket. Agyhártya- és szívburokgyul­ladás — közölte a tolmács. Pista életét megmentették, de ... szegény Pista nem úszta meg utókövetkez­mény nélkül. Megbízhatatlan, nyugtalan, csavargó természetű lett. Csavargás közben esett le egy teherautóról is hétéves korában. Beesett, s éppen a fejére. Egyik baj hozza a másikat. A szovjet ka- tonaoiívos megmentette az életnek a fiúcskát, de Pista örök bánatot jelent szüleinek, testvéreinek. — Mi sohasem voltunk törvény előtt — tört ki mély felindultság- gal a gyerek bátyja. — Tisztessége­sen élő munkáscsalád vagyunk. S Pista javítóban nőtt fel, s talán most börtön vár rá... S ki tehet róla. Én? Vamj az apám ...? Senki, csak a háború. Adják haza a test­véremet. . .. Engedjék, hogy haza­vigyem. Igaz. hogy ellopta az órám. a felöltőm is eladta, de én dolgo­zom, majd veszek másikat... ígé­rem, hogy vigyázni fogok rá... vissza szegény Pistát!... IcsukloU a hangja, s a jól öl­tözött 30 év körüli fiatalem­ber nem szégyelte előttünk köny­V fit. — Azért öltöztettük ilyen ron­gyos ruhába, mert mindig elcsa- vargott, sokszor napokig sem lát­tuk, így a rendőrség hamarabb fel­ismerte, s elfogta. De ígérem, felöl­töztetem rendesen... A legjobb ruhám adom rá, csak még egyszer hadd vigyem haza. Nem volt értelme, hogy hazaen­gedjük. Pistát megvizsgálta az or­vosszakértő, s nem találta olyan mértékben be számít hatatlannak, hogy a törvény ne lenne kötelező rá. Értelmes gyerek, csak éppen azon ritka szerencsétlenek közé tar­tozik, akikre orvosilag azt mond­ják: „nem nevelhető, antiszociális hajlamú“. A koponyáján elszenve­dett sérülései következtében ez a gyerek nehéz teher lett a család­jának, a társadalomnak. Íme a háború. Hogyan érezzük a nyomát még ma is! Így szenved­nek miatta emberek több mint 10 év után. A fiatalkorúak bírósága kihir­dette az ítéletet. Leskó Pista hat­hónapi börtönt kapott — ahol majd szakmát tanul — s egy ígéretet, hogy utána munkába helyezik'. T. Ferit javítóintézetbe küldték. Az ítélet hallatára a két gyerek szinte egyszerre fakadt sírva. Míg előbb gyűlölték egymást, mindent egymásra fogtak, most könnyes te­kintetük ismét barátian fonódott össze. Szegény Pista csak csendesen szipogott, amikor szerető. aggódó testvére forrón magához szorította, s így súgott a fülébe: — Ha visszajössz Pisti, most már magamhoz veszlek, s még jobban vigyázok rád. Adamovics Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents