Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-30 / 103. szám
fmummmm ÍZ MOP B0R39D-ABAÚJ-ZEMPLÉN HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XII. évfolyam, 103. saátn Ara 50 fillér 1956 április 30, MÁJUS SZAVA „A rdgi május első hajnalán. Mikor szememből elszállott az álom S a napnak első aranyára lestem. Távol zenek ujjongó harsogásán Álmodtam ébren a szabad jövőről S az ablakot széttárva messze néztem S az ünneplő népekhez szólni vágytam Hirdetni az embert-testvériségetl” A rmmká&szívek legszentebb érzéseinek bűvös hangú költője, Juhász Gyula írta ezeket a sorokat harminc esztendővel ezelőtt. Azidőtájt az ellenforradalom nehéz, sorvasztó, nyomasztó esztendeit morzsolta a magyar dolgozó nép. Munkanélküliség, jogfosztottság sötét árnyai borultak rá. Tüzesen sajgóit benne a seb a tanácsköztársaság bukása miatt. Fájón emlékezett az első magyar proletárdiktatúra dicső napjaira. eredményeire, lehetőségeire és a már meg nem valósíthatott -gyönyörű tervekre. Szemében ott tükröződött az 1910 május 1-én diadalmasan lobogó vörös zászló szabad, emberi jövőt hirdető képe. Vére gyorsabban pezsdült, ha a lelkesedés árját felkeltő, hatalmas tüntetésre gondolt. A költő hitvallása is a dicső napokra utal, visszavárva ós visszakövetelve azokat a történelemtől. Joggal szólt így. mert korunk formálója, a munkásosztály nemcsak ólmaiban, vágyaiban őrizte a szabadságot, a kivívott hatalmat, hanem a kommunisták leverhetetlen pártjának vezetésével új harcokba bocsátkozott visszaszerzéséért. „Azóta sok május jött, véres és Virágos és fagyos és közönyös” — énekelte a költő,. Olyan májusok, amelyeknél „cikáztak a csendőrtollak“, villogtak a rendőrkardok, de mégis csattogtak az utcakövek a felvonuló tízezrek lábainak dübörgése alatt. És megremegtek a házfalak a dolgozók messzehangzó kiál- tásatól: Munfcát, kenyeret!, Békeí, szabadságot! Május szavát nem le-' hetett elnémítani, a májust nem lehetett megkötözni, mert eszméje a forradalmi harcok tüzeben edződött munkásmilliók szívéből sarjadt, mert a nemzetköziség fénye ragyogott benne. Varázsa olyan volt mint n tavaszé, amely újból és mindig a megújhodás sugárözönével árasztja ei a földet. A harsogó tavasz minden esztendőben harcos csapatszemlére szólította és sorakoztatta a sötét gyárak robotosait, a bérkaszárnyák nmcstelenijeit, a város peremének forradalmi szenvedélyű népét. Azokban az években a világ egy- hatodán már szabadon lengett a májusi zászló. A Szovjetunióban ezen a napon az alkotó emberi munkának, az új társadalom építésének ragyogó sikereit köszöntötték* A példa eredével még inkább hódított a munkásösszefogás. a proletárin- tcmncionalizmus új világot teremtő górftlolata. IVI őst, amikor — immár tizen- 1 1 kettedszer — a szocializmus műven munkálkodó szabad nép fiaiként vonulunk ki a tavaszi szépségekben pompázó utcákra, boldog örömmel, felemelő büszkeséggel tekintünk körül a világban; szívünk hevesebben ver, amikor arra gondolunk: mennyivel terebélyesebb, hatalmasabb, erősebb az egész világot átfogó májusi seregszemle! Igazi világilnnep! A népek és államok jó együttműködésének vagy bontakozó barátságának is ünnepe. Mily nagyot léptünk előre, azóta, hogy Engels az európai és amerikai proletariátus első seregszemléjén lelkesült. Ma 900 millió emibér tömörül a szocializmus világrendszeréhez tartozó országokban. És sok százmillió keze fonódik láthatatlan, de annál erősebb láncba a békeövezet táborában. A 67. május elsejének különös jelentőséget ad, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi fontosságú XX. kongresszusa után ünnepeljük. Ez a 'kongresszus — szemlét tartva a szabadság, a jóiét, a béke híveinek megnövekedőit óriási seregén — még inkább ráébresztett bennünket arra, mily lebírhatatla- nok erőink, mily sokan, szinte megszámlálhatatlan sokan vagyunk a rend, az igazság, az emberiség, a szép élet, a munka és a becsület, az öröm és az alkotás hívei, a béke harcosai. Megnyugvásunkra szolgál cs újabb reményeket ébreszt annak tudata, hogy ezen a májuson sehol sem dörögnek az ágyuk a világon, enyhült a nemzetközi feszültség és javultak a tarlós béke megteremtésének kilátásai. Az SZKP XX. kongresszusa a népek együttműködésének új távlatait tárta fel és az elmúlt esztendő számos sikerére támaszkodva ismét ráirányította a figyelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lehetőségére, igazságára. A napokban lefolyt szovjetangol tárgyalások légköre és biztató kezdeti eredményei is erről tanúskodnak. Bízvást mondhatjuk: 1956 május 1 — a nemzetköziség eszméje számos friss diadalának ünnepe, a béke gondolatának lenyűgöző demonstrációja. Ez a nap egyszersmind a földkerekség minden táján felhangzó követelések alkalma is: tárgyalások útján oldják meg a vitás nemzetközi kérdésekéi! Hagyjanak fel a hidegháború esztelen, bűnös módszereivel! A tudomány káprázatos eredményeit hasznosítsák az egész emberiség üdvére! A termelés rendjét, az agyak világosságát, a javak igazságos elosztáséi; a népek békéjét akarjuk az egész földön! Erre a harcra mozgósítja május 1 az emberin ill iákat. IVI ilyen jó. milyen boldogító érzés, hogy hazánk azoknak az országoknak sorába tartozik, amelyek már magukénak mondhatják mindezt: a szabaddá tett emberi munkát, az alkotás örömét, a százezrekre ragyogó kultúra világosságát. a biztos jövő építésének szépségét. Ami után Juhász Gyula sóvárgott, im életünk valóságává , vált. „He esrvszer metí szeretnék egv zenét, Etty tfipiogcE. ünneplőn és dalolva Szeretnék egy virágos barikádon r.vőr.clmes cs derűs szemekbe nézni, r.xry vérleien és könnvtelen tavasszal öléin! át a milliók szivét. Hogy égig dobbanjon mtff az enyém S elégjen egy virágos barikádon!” Aligha lehetne szebben, találóbban jellemezni a mi frontjainkat: virágos barikádok. A mi barikádjaink: a tüzes kohók, amelyekben sistereg a vas, a gőzpőrölyök, amelyek alakot parancsolnak a kemény acélnak, a tárnák mélye, ahol bányászaink az energiát gyűjtik a gépek táplálásához, a magasbaszökő falak, ámenek majd hajlékot adnak a dolgos embernek. A mi barikádunk: az iskola, ahol gyermekeink szívják magukba az okos szót és erősödnek a tudomány igazságaival. A mi barikádunk — az egész haza, amelyben munkások, parasztok és értelmiségiek, fiatalok és nők, államférfiak és pártmunkások — a történelem, az élet alkotója: a nép, szocialista holnapunk hatalmas művén munkálkodik. |t' hhez a műhöz teremtett újabb, szilárd alapot pártunk Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveivel, népköztársaságunk további felvirágoztatásának, népünk felemelésének nagy nemzeti programjával. Ebből a programból egy szakadatlanul fejlődő, izmosodó, gazdagodó, jómódú, művelt, egészséges Magyar- ország képe bontakozik ki. Májusi köszöntésünkben felcsendülnek majd az öröm szavai ezért a magával- ragadó programért. Kifejeződik benne a lelkes elhatározás, hogy a magyar dolgozó milliók készek kezükkel és eszükkel, tehetségükkel és- szorgalmukkal valóra váltani a gyönyörű terveket. Mindannyiunkat legjobb képességeink kifejtésére sarkallnak a kitűzött célok: a szocializmus alapjainak lerakása, a dolgozók életszínvonalának emelése, eredményeink megvédelmezése. Iparunk fejlesztésével, a népgazdaság technikai bázisárak szélesítésével, üzemeink korszerűsítésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a népgazdaság harmonikus arányainak betartásával nagyot lépünk előre a szocializmus építésének útján. Számottevő beruházásokkal, új létesítmények egész sorával javítjuk a dolgozóív körülményeit, millióknak lesz osztályrésze a gondtalanabb, vidámabb, könnyebb, boldogabb élet. A második ötéves terv nagy nemzeti munkaprogramjának szellemében a Központi Vezetőség javaslatára a Minisztertanács éppen május 1-re leszállította 6500 cikk árát. Kell-e világosabb, beszédesebb tény annak igazolására. hogy népi demokratikus rendszerünkben munkánk gyümölcsét magunk élvezzük?! Sok nehézségünk ellenére is az ipar és a mező- gazdaság- 1055. évi sikerei, a munkatermelékenység növekedése, az ön- költségcsökkentési tervek teljesítése lehetővé tette az árleszállítást. Ilyen intézkedésre ezután is sor kerül olyan mértékben, amilyen mértékben végrehajtjuk népgazdábági terveinket, takarékoskodunk értékeinkkel, a termelés szolgálatába állítjuk még kihasználatlan kincseinket, fejlesztjük technikánkat, emeljük a gyártási folyamatok műszaki színvonalát. A z ötéves tervről kiadott irány-, ^ elvek, az árleszállítás és a munkásmozgalom nagy ünnepe nemcsak időben követik egymást, hanem mély összefüggések is egybekapcsolják őket. Az árleszállítás életkörülményeink javulásának mutatója. Ezt a célt szolgálja lelkesítő második ötéves tervünk. Üj, gazdag programunk megvalósításához pedig arra van szükségünk, hogy békében éljünk, erősödjék tovább a szocialista országok együtt működése, ja\*uljanak tovább a népek kapcsolatai. Májusi seregszemlénket áthatja a nemzetközi politikában és a hazánk építésében elért sikereken érzett örömünk. Az ezernyi zászló lobogása, az ünnepi színpompába öltözött utcák, a szabadon szárnyaló, vidáman zengő énekszó, a tekintetekből su árzó, fénylő lelkesedés azt hirdeti: szabad, tetterős nép menetel a béke száz- és százmillió harcosának soraiban és dicsőséges pártja vezetésével új, nagyszerű tettekre, új győzelmek kivívására készül. Vasárnap reggel áladtát az 1 üilowattos televíziós adó! A Szabadság hegyi televíziós kísérleti adóállomás eddigi százwattos adóberendezése helyett egy kilo wattos adóberendezést készítettek a Beloiannisz gyár dolgozói. A nagyobb teljesítményű adóberendezést vasárnap reggel ünnepélyesen adták át. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és a posta dolgozóinak dicséretes munkájáért Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott köszönetét. A miniszter többek között a következőket mondotta: — Az új képadó elkészítése jelentős eredménye a magyar iparnak. Bizonyítéka annak, hogy a televíziós programot, amelyet a második ötéves terv feladatul kitűz, maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Az új ötéves terv időszakában a dolgozók széles tömegeinek használatára kell bocsátanunk a televíziós készülékek tízezreit; Medveczky Géza, a mikrohullámú fejlesztési osztály vezetője megígérte: a soron következő ötkilowattos televíziós adóberendezést —• amelyet a* jövő év augusztusában Miskolcon állítanak fel — a mostanihoz hasonló pontossággal és lelkiismeretességgel készítik el. A vendégek ezután működés közben megtekintették az új adót, amely az eddiginél zavartalanabb I vételt biztosít és megnöveli az adás • hatótávolságát. (MTI) fi május t dekád 7. napján 120,8 százalékra teljesítene tervét a szénbányászai A Szénbányászati Minisztérium jelenti: A „Május 1-i dekád“ hetedik napján az ezévi legmagasabb teljesítménnyel 120.0 százalékra teljesítette tervét a szénbányászat. Valamennyi 'tröszt lényegesen túlszárnyalta a száz százalékot. A legjobb eredménnyel Tatabánya büszkélkedhet: bányászai az előirányzatnál 48.5 százalékkal több szenet szállítottak felszínre, de még a tizedik Komló teljesítménye is 100.6 százalék. Áprilisban eddig a szénbányászat már mintegy harmincezer tonna szenet adott terven felül az országnak. (MTI) AZ ÜNNEP TISZTELETERE A DIMÁVAG Gépgyár befejezte áprilisi tervét A kilencszeresen élüzeni DIMÁVAG Gépgyár lijubb munkagyőzelmet jelent: a május elsejei verseny lendületének eredményeként április 29-én a gyár kollektívája — a vállalásnak megfelelően — eleget tett április havi kötelezettségének. A gépgyáriak jó munkájára mutat, hogy feladataikat az élüzcm- szlnt feltételeinek megfelelően oldották meg. Valamennyien megfogadták, hogy a hónap hátralévő részében április havi tervükön felül több mini egymillió forint értékű gyártmányt* adnak a népgazdaságnak. fi diéssvüri msriinászoi; még több cs jobb minőségű acéllal válaszolnak ez árleszállításra A Lenin Kohászati Művök martin- acélművének dolgozói vasárnap röp- gyűlést tartottak. Jenéi Lajos Kos- suth-díjas kemencefőmester örömmel, megelégedéssel közölte a pártnak és a kormánynak az árleszállításra vonatkozó határozatát. Elmondotta többek között, hogy az üzem műszaki és fizikai dolgozóinak együttes erőfeszítése, az ú;j technika bátor alkalmazása és a munkafegyelem megszilárdülása nyomán az utóbbi egy év alatt a diósgyőri martinászok ugyanazzal a termelő- berendezéssel mintegy 20 000 tonna acéllal többet gyártottak, mint az előző években. Ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy lehetővé vált fontos közszükségleti cikkek árának leszállítása. — Jó munkánk a legszilárdabb biztosítéka annak, hogy további ár- leszállítások legyenek, rohamosan javuljanak életviszonyaink. A diósgyőri martinászok még több és jobb minőségű acéllal válaszolnak a kormány döntésére, az árleszállításra,— mondotta befejezésül a röpgyűlés részvevőinek lelkes helyeslése közben Jenői Lajos. 90 ragon szén lep ven felül Az annabanyai bányászok már április 26-án örömmel jelentették, hogy május I. tiszteletére teljesítették április havi tervüket. Közölték, hogy az ünnep reggeléig terven félül 90 vagon szenet adnak. A terv túlteljesítése nagyrészt Pap Elcbiér vájár 12 fős csapatának köszönhető, amelynek tagjai tervüknek 130.4 százalékra teííck eleget. Még kiválóbb eredményt crt cl Tóth Imre vájár 6 fős csapata, amely fejtési tervét 175,2 százalékra teljesítette. HUSONYICZA JÓZSEF Méltó köszöntés A December 4 Drótművek munkásai is méltóan készültek május 1. megünneplésére. Különösen a dróthúzó üzemben értek el kiváló eredményeket. Demján Lajos dróthúzó, kiváló dolgozó 145, Tóth Mihály dróthúzó és Ládi Rezső dróthúzó 198 százalékra teljesítették a napi tervet. A kötélüzemben Kalló Pál, Marsaiké István és Sebők Raymund 150 százalékos napi teljesítményt értek el. Az ólom- és olajedző, valamint a horganyzó üzemrészben is napról- napra jobb eredményekkel dicsekedhetnek. A horgany zóüzem I-es és Il-es galvanizáló brigádja az ünnep előtt 170 százalékos teljesítményt jelentett. Dicséretet érdemelnek az üzem DISZ-fiataljai, különösen a., karbantartó részleg ifjúmunkásai, akik élenjárnak a versenyben. diczhází János a Szovjetunió és az Egyesült Államok ulán Diósgyőrben is megkezdik az acéi folyamatos öntését A szokásos módszer szerint a martinkemcncékböl kikerülő folyékony acélt üstökbe fogják fel, s onnan kokillákba öntik. Majd az öntecseket az úgynevezett blokkhengersoron formálják bugává, amely a továbbfeldolgozó hengersorokon kész hengereltáruvá válik. A diósgyőri martinacclimi műszaki kollektívája a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán elhangzottakat tanulmányozva azt tapasztalta, hogy a szovjet kohászat egyes üzemeiben már üzemszerűen alkalmazzák az acél folyamatos módszenei történő öntését s annak továbbfejlesztéseként a hatodik ötéves tervben máv mintegy tizenötmillió tonna acélt kívánnak ezzel az eljárással legyártani. A szovjet példa ösztönzésére a diósgyőriek már márciusban külön műszaki brigádot alakítottak annak érdekében, hogy Dfósgyőrben is minél előbb bevezetésre kerüljön ez a fejlett ipari országokban jól bevált módszer. A brigád megfogadta, hogy május elsejére elkészíti a folyamatos acélöntési eljárás berendezésének tervét. Az új eljárás lényege: a folyékony acél az üstből egy vízhűtésű edénybe, öntvénybe kerül, melynek belső méretezése a kívánt buga méreteivel azonos. Az edényből a beiktatott görgők folyamatosan húzzák a felületén már megmerevedett acéltömböt. miközben az után öntés továbbfolyik. Az új módszer alkalmazásával sok művelet és munkaeszköz használata válik feleslegessé. így nincs szükség kokillákra, elmarad az öntecsek felmelegítése, nem kell a blokkhengersorra vinni a darabokat s azokat hengerlés után darabolni, minthogy a folyamatos öntéssel közvetlenül megfelelő méretű bugákat kapnak. A diósgyőri martinacélmű műszaki és fizikai dolgozókból álló brigádja lelkes és odaadó munka eredményeként a folyamatos öntési módszer bevezetésére szolgáló berendezés terveit elkészítette. Ennek alapján május első napjaiban már hozzáfognak a berendezés megépítéséhez. A tervek szerint a kísérleti berendezés még a nvár folyamán elkészül és augusztus 20-tól — a Szovjetunió és az Egyesült Államok után — elsőként a diósgyőri martinacélműben egy kisebb kemenc'ből megkenik a folyamatos e**4rással történő üzemszerű acélöntést. A folv*- .ío; acélöntéssel — annak «ok más előnye mellett — több r*’8'! ,/ százalékkal csökken a hcngeré*4acél
