Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-29 / 102. szám

ÉS EAR M AG f AROEStAö

Vasárnap, 1056. április 19«

IRÁNYELVEK

a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

Az alábbiakban közöljük rövidített, kivonatolt formában a második ötéves terv irányelveinek tervezetét. Az első rész a mezőgazdaság fejlesztése irányelveinek folytatása. Az irányelvek tervezetének teljes szövegét a Szabad Nép április 27-1. pénteki száma közölte.

.a termelőiszövetkezetek szániára pr év alatt mintegy 4 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni, öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben mintegy 190.000 szarvasmarhaférőhelyet és 1 millió—1 millió 200 ezer köbméter befogadó képességű silót. A termelőszövetkezeteket el kell látni főként az állattenyésztéshez, valamint a szállításihoz szükséges gépekkel, tehergépkocsikkal és pótkocsikkal.

A második ötéves terv során ösz- szesen 2.6 milliárd forintnyi hosz- szülejáratú hitelt kell nyújtani a terme 1 ős zö ve tJke ze tekne k. Emellett

szükség van arra is, hogy a termelő- szövetkezetek fokozzák saját erőből történő építkezéseiket. A termelő- szövetkezetek 1 katasztrális holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágyamennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 10 kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni.

‘Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez.

fi A második ötéves terv meg- valósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék.

Az állami -gazdaságok féjlesztésé- re öt év alatt mintegy 2.7 milliárd forintot kell beruházni.

Mezőgazdasági területünk 1 katasztrális holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. . .

Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal. tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 Százalékkal növeljék árutermelésüket.

H A mezőgazdaság termelésének * • tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyek segítségével Iki tudják használni meglévő termelési lehetőségeiket.

Növelni kell az egyéni termelőik műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz

viszonyítva az 1 katasztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban.

A növénytermelés és az állat- '• tenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 3 00 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termékmeny- nyiséghez képest 1960-ban a beadási kötelezettségék teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék.

Q Gondoskodni kell arról, hogy -* • javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Nö vélni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben.

1Q Az erdőgazdaságnak minde- • nekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani*

11

A fakitermelést az 1955. évi 3 millió 124 ezer köbméterről 1960-ban 3 millió 30Ü ezer köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből ■kitermelt összes famennyiségnek 38 —40 százaléka ipari fa legyen.

Az 1956—1960. években mintegy 480.000 holdat kell erdősíteni és fésűén i.

A vízgazdálkodás terén a második ötéves terv során az öntözőművék arányos fejlesztésén és a berendezett öntözőtelepek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és belvízrendezési munkálatokat. Különösen meg kell javítani az árvíz- védelmet; nagyarányú felújítást és karbantartást kell végrehajtani főként a Duma vonalán. Gondoskodni kell a meglévő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző- és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkodás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani.

] 9 A mezőgazdasági termelésben • egyes vidékek és gazdaságok ado+tságairak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra. hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék.

A ^mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordíta- niók a szocialista mezőgazdasági na«viizemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést.

IV. Közlekedés és hírközlés

8.

A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya és a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval Végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16.4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légiközlekedést is.

"I A vasúti- közlekedés teljesít- ménje áruitonnakilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék.

öt év alatt teljesen, vágy jelentős részben újjá kell építeni Gjrőr. Hatvan, Debrecen. Szolnok. Miskolc. Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű . állomást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembevételéről.

A vasúti forgalom korszerűsítése és gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab dieselmozdocnyt és 30 darab villamosmozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a diesel és az elektromos vonali vontatás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960-ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka die- selmózdanyokkal történjék. A második ötéves terv során be kell fejezni a budapest—hatvani vonal villamosítását, A villamos- és dieselmoz- donyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 darab korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzembehelyezni.

öt év alatt mintegy 11.000 darab nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az ön ürítő szén- és ércszállí tókocsik, valamint hűtofcocsik számát.

A vasúti téherikocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik fordulóideje évi átlagban 3.8 napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék.

0 A folyami hajózás áruszállí* tása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóba jót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára

1 áru toamakilornéter-tel jesí trnény mintegy 24 százalékkal növekedjen.

Nagymértékben fejleszteni kell a Duna-téngeri hajózást; szállítási teljesítményét mintegy 220 százalék- kel kell emelni.

Q A gépkocsiközlekedésben a te* herforgtalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépko- cB%özlekedés részére öt év alatt mintegy 17.000 új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni í keíll a központi teherautófuvarozó vállalatok által . lebonj'olí'íott forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százaiéval kell növelni.

Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására.

A távolsági autóbuszközlekedés jár- napál lom anyának növelése és műszáki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatck sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását.

További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a ‘közutakat pormentes burkolattal kell korszerűd'teni.

A A második ötéves terv idő- ’ szálkában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetékem történő szállítást. Mintegy 400 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni olaj és földgáz szállítására, így meg kell építeni a Nagylengyel— Szörny, Lovászi—Pét. valamint a román országhatár—Tiszapalkonya közötti csővezetékeket.

CT A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata a távbeszélőhál ozat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővei való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomás-befogadóképességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni.

Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os. Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televízióshálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését.

lékflcal — emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag-, valamint az energia- termelésre fordítandó beruházások összege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves tervhez képesít mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait az első ötéves tervhez képest csökkenteni kell. A könnyű- és élelmiszeriparban öt év alatt több mint 4.6 milliárd forintot kell beruházni, közel 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második Ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején meg- valósítottakhoz képest és ezáltal a mezőgazdaság részesedését, az ösz- szes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13.6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kell beruházni. mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni.

Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal töb bet, mint az első Ötéves terv évei ben.

O A bővített újratermelést í második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a tér melés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem a meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korsze rüsítésével. a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglevő termelőberendezések elő- njrösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyersvasból 50. martinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70. szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90. kötöttáruból 40, cukorból 70 százalékát..

O A beruházások '-*• gának fokozása,

V. Beruházás, felújítás

A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására, és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi meg? alapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új lé- tesítményeka*e, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágaikba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek.

1 Az 1956—60. években a nép- * gazdaságba, állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 80 milliárd forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az, első ötéves terv időszakában.

A beruházásokat úgy kell elosztani. hogy az ipar 33—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28—29 milliárd forint jusson és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első Ötéves terv idején elért 41.3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százahatékonysáa műszaki színvonal emelése céljából az 1956 —1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, ‘ 30— 32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során.

Fordulatot' kell elérni a beruházásokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. A beruházások szükségességének és gazdaságosságának gondos mérlegelésével biztosítani * kell, hogy a beruházási összegeket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását.

Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A • lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni.

CT A második ötéves terv beru- házasaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj- és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamosenergiatermelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy á harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját.

A Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság álló- alapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második ötéves terv éveiben felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennjű az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott.

VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány

A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonaláriak jelentős fejlődését.

I A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan légalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a ma gasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosi tani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

Javítani kell a bér- és prémium- rendszert, hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a technika fejlesztésére, a minőség emelésére, a termelés gaz daságosságának fokozására.

O Az állami vállalatokban és in- tézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát az 1955 évi 2,250.000-ről 1960-ra mintegy

2,450.000 főre kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában résztvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké.

Q A második ötéves terv folya- mán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

A A sokgyermekes családok ré- szére a családi pótlékot fel kell emelni.

C Biztosítani kell a parasztság • mezőgazdaságból származó pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényrejut- tatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké.

A Jelentős mértékben javítani * kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményéit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyér- mekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a ■ szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát öt év alatt 27 százalékkal kell emelni.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító-hálózatot s ja^ vítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 000 mosógépet, 130 000 porszívót, 63 000 padlókefélőt, 87 000 villamos-hűtőszekrényt kell forgalomba hozni.

H Az állami kiskereskedelem és • • a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni.

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmi-* szerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú élelmezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalönnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni kell az üzem- élélmezésben részvevők számát; Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kultúrált- ságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta, jó minőségű étel közt választhassanak;

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban. 1955- höz kénest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több panmtszö- vetet, 35 százalékkal több gyapjúszö(Folytatás a 3. oldalon.)