Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

J* teEAHMAGTABOMZÁQ Szovjemnis Állami Tervblzettságának és KSzpanti SlatiszHkai 1 ____ k özleménye az 1951—1955 évi ötödik ötéves len teljesítésének eredményeiről cxitgrtdk) i»m. <prilü te. Párt élet Egy járási pártbizottság, amely elfeledkezik a DISZ-röl JVJLOSZKVa Közzétették a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő, a nép­gazdaság távlati terveivel foglalkozó Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1951—1955. évi. ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési terve teljesítésében elért eredményekről. A jelentés rámutat arra, hogy az ötödik ötéves tervben sikere­sen teljesítették a XIX. párt- kongresszuson kitűzött feladato­kat és sok igen fontos vonatko­zásban jelentősen túlteljesítették azokat. Ennek eredményeként a Szovjet­unió messze túlszárnyalta a népgaz­daság fejlődésének háborúelőtti szín­vonalát. 1955-ben a Szovjetunió ipara 3,2-szer annyit termelt, mint 1940-ben, emellett a termelési esz­közök gyártása 3,9-szeresére növe­kedett. A nehézipar sikeres fejlesz­tése és a mezőgazdasági termelés növekedése biztosította, hogy a köz­szükségleti cikkek termelése az öt­éves téry végére a háborúelőtti szín­vonalhoz viszonyítva több, mint két­szeresére emelkedett. Sok igen fon­tos ipari termék termelésében a Szovjetunió messze maga mögött hagyta az összes európai országokat, noha az egy főre eső termelés szín­vonalát tekintve, még elmarad a leg­fejlettebb kapitalista országok mö­gött. Az ötödik ötéves tervben eszkö­zölt állami beruházások összege (1955 j-úlius elsejei árakban számítva) ötszázkilencvennégy milliárd rubel volt, míg az összes háborúelőtti öt­éves tervek idején ez az összeg 322 milliárd rubelt tett ki. Az ötödik ötéves terv éveiben je­lentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala, A Szovjetunió nem­zeti jövedelme 1955-ben 2,8-szer ak­kora volt, mint 1940-ben. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1955-ben majdnem kétszerese volt az 1950. évinek. Emellett gépekből és felszerelésekből, valamint vasból és színesfémekből az öt­éves terv idején 2,7-szeresen növekedett a Szovjetunió kivi­tele. Az ötödik ötéves terv az ipari ter­melés körülbelül hetven százalékos növelését tűzte ki feladatul. Ezt a feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítették. Az ipar termelése 1955-ben 85 százalék­kal volt magasabb, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv éveiben több mint háromezer új nagy ipari vállala­tot építettünk és helyeztünk üzembe. Minden iparágban emelkedett a technika színvonala. Megkezdtük az atomenergia békés célokra való fel- használását. Mindamellett a technikai haladás üteme nem volt kielégítő. Az új technika kidplgozása nem folyt kellő intenzivitással, s gyengén ha­ladt az új technika bevezetése a népgazdaságban. Az ötödik ötéves terv éveiben va­lamennyire javult a termelőerők el­osztása. Folytattuk az ipar köze- lebbvitelét a nyersanyag- és üzem­anyagforrásokhoz, gyorsabb ütemben haladtak az építkezések a keleti te­rületeken. Mindamellett gyengén fejlődtek az elektromos- és hőkapacitású terme­lési ágak Szibéria nagy üzemanyag­es energiahőforrásokkal rendelkező körzeteiben. Nem fejlődött kellő ütemben a keleti körzetek könnyű- és élelmiszeripara. A jelentés a továbbiakban adato­kat sorol fel a legfontosabb termék­fajták termelésére vonatkozólag. 1955-ben a Szovjetunió 170 milli­árd kilowattóra villamosenergiát ter­melt, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv idején a kör­zeti villamoserőműveknél összesen 2 534 000 kilowatt kapacitást helyez­tek üzembe. Üzembehelyeztük a világ első atomerővel működp ipari villanyte­lepét, amelynek kapacitása ötezer kilowatt. 1955-ben 71 millió tonna kőolajat termeltünk ki, 87 százalékkal töb­bet, mint 1950-ben. A szénkiterme­lés az ötéves tervidőszak alatt 50 százalékkal emelkedett, bár az ötö­dik ötéves terv csak 43 százalékos növekedést irányzott elő. A jelentés adatokat közöl arra vo­natkozólag, hogyan növekedett a különféle gépek gyártása 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva. A vegyipar 1955-ben 75 százalék­kal több-ásványi trágyát termelt, mint 1950-ben. A könnyűipar hetven százalékkal növelte termelését, miként azt az öt­éves terv elő is írta. Az élelmiszeripar fő termékeinek előállítása az ötéves terv időszaká­ban növekedett. Gyors ütemben fejlődött a kultúr- cikkek és a háztartási cikkek ter­melése. A jelentés ezután adatokat közöl s mezőgazdasági termelés fejlődésé­ről, ' A mezőgazdasági növények vetés-' területe az ötéves terv idején 39,5 millió hektárral növekedett,. Ezen belül a szemestermények vetésterülete 23,5 millió hektár­ral bővült, főként a búza és a kukorica vetésterületének növe­lése alapján. Emelkedett a sze­mestermények terméshozama. A szemestermény-termeáés felien-, dítésében fontos intézkedés volt a, szűz- és parlagföldek hasznosítása és a kukorica vetésterületének nö­velése. A szűz- és parlagföldek hasznosítási körzeteiben 1954. és 1955. folyamán harminc millió hek­tár földet szántottak fel. az egész országban pedig 33 millió hektárt. 1955-ben a szűz- és parlagföldeken a kolhozok és szovhozok 20,5 millió, hektárt vetettek be mezőgazdasági növényfajtákkal, ebből 18,5 millió hektárt szerhesterményekkel. A legfontosabb állati termékek termelése az ötéves terv idején a következőképpen növekedett: hús 30 százalékkal, tej 19, tojás 54, gyapjú 42 százalékkal. Az ország szarvas-, marisa állománya 1955-ben 67,1 millió darab volt és 17 százalékkal múlta felül az 1950. évi állományt. A földművelési és állattenyésztési termékek termelésének növekedése lehetővé tette a mezőgazdasági ter­mények állami begyűjtésének és fel­vásárlásának növelését. Jelentősen fokozódott a mezőgaz­daság gépesítése és villamosítása. Az ötéves terv idején a mezőgazda­ság 824 ezer traktort kapott (15 ló­erős traktorokra átszámítva), továb­bá 410 ezer teherautót, 217 ezer ga- bonakombá.itot és sók más gépet. A gép- és traktorállomások a kol­hozokban 1955-ben kétszer annyi mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1950-ben. 1955-ben majdnem teljesen gépek végezték a tarló- és ugarszántást, a szemestermények, a gyapot és a cukorrépa vetését. A szemesterményeknek több, mint 80 százalékát kombájnok takarították be. A mezőgazdaságban a villamos­energiafogyasztás körülbelül 2,4- szeresére emelkedett. 1955-ben a mezőgazdaságban több, mint 400 ezer agronómus, állattenyésztési szakember, állat­egészségügyi, mérnöki és techni­kai dolgozó dolgozott, valameny- nyien felső, vagy középfokú szakképzettséggel. A kolhozok pénzjövedelme 2,2- szeresére, oszthatatlan alapja 1,7- szeresére emelkedett. A kolhoz­parasztok munkaegységeikért 1955- ben összesen több, mint 1,8-szer ak­kora pénzbeni és természetbeli ré­szesedést kaptak, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv éveiben je­lentősen fejlődtek a szovhozok. A tervidőszak utolsó két esztendejében 581 új szovhoz alakult, ezek közül 425 gabonaszovhoz a szűz- és parlag­földeken. Az ötödik ötéves terv előírta, hogy a negyedik ötéves tervhez viszonyít­va körülbelül 2,1-szeresére kell nö­velni a mezőgazdasági beruházáso­kat. A mezőgazdasági állami beru­házások összege ténylegesen 2,5- szeresére növekedett. A jelentés a továbbiakban rámu­tat arra, hogy a közlekedés minden ága túlteljesítette az áruforgalom növelésére vonatkozóan az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat. Befejeződött a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna és a Don melletti, cimljanszki vízierőmű építése, ami biztosítja a közvetlen hajójáratokat a Volga és a Don kö­zött. Növelték a Káma és a Don ha­józható mélységét. Az ötödik ötéves terv idején r— hangzik ezután a jelentés — a népgazdaság minden ágában tovább növekedett a munka ter­melékenysége. Ennek ellenére a munka termelé­kenységének eddig elért, színvonala továbbra sem kielégítő és a munka termelékenysége, terén kitűzött fel­adatokat nem hajtottuk végre telje­sen. A jélentés a szovjet nén anyagi jólétének, egészségügyének és kultu­rális színvonalának további emelke­déséről szóló részében a többi között a következő adatokat tartalmazza: a termelés növekedése és a munka termelékenységének emelkedése alapján a nemzeti jövedelem az öt­éves terv idején 68 százalékkal emel­kedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma kilenc és félmillióval, vagyis 24 szá­zalékkal nőtt. Az ötödik ötéves terv idején, mi­ként. az előző években sem, nem volt munkanélküliség az országban. Az ötödik ötéves terv feladatul tűzte ki, hogy a munkások és alkal­mazottak reálbérének legalább 35, a kolhozparasztok jövedelmének leg­alább 40 százalékkal kell emelked­nie. Az állami kiskereskedelmi árak leszállítása, válamint a pénzbeli munkabérek növekedése alapján a munkások és alkalmazottak reálbére 1955-ben 39 százalékkal volt magasabb, az 1950. évinél. A kolhozparasztok reáljövedel­me 50 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti kereske­delemben az ötéves terv idején 26 százalékkal szállították le a kiskereskedelmi árakat, a terv­ben előírt 23,5 százalék helyett. A kiskereskedelmi áruforgalom fejlesztésének az ötödik ötéves terv­ben kitűzött feladatait túlteljesítet­tük; Annak következtében, hogy sok árucikk termelésének növekedése el­maradt a lakosság jövedelmének emelkedése mögött, nem lehetett teljesen kielégíteni sok élelmiszer (hús. zsiradékok, cukor stb.) és né­hány fontos iparcikk iránt a lakos­ság részéről megnyilvánuló keres­letet. . A lakóházépítésre vonatkozólag az; Ötödik ötéves terVben kitűzött fel­adatot teljesítettük. Az ötödik ötéves terv idején in­tézkedések történtek a közegészség- ügy további fejlesztésére. A szocialista kultúra valamennyi területén további eredmények szü­lettek az ötödik ötéves terv folya­mán. A köztársaságok fővárosaiban, a köztársasági igazgatás alatt álló vá­rosokban, a területi és határterületi gócpontokban és a legnagyobb köz­pontokban az Ötödik Ötéves terv vé­gére befejeződött az áttérés a hét­osztályos oktatásról az általános (tízosztályos) középfokú oktatásra. Jelentősen bővült a népgazdaság különböző ágainak szükségleteit szolgáló szakemberképzés. Az ötödik ötéves terv éveiben je­lentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, továbbfejlődött a mozik könyvtárak és klubok hálózata. A jelentés befejezésül a követke­zőket mondja: A Szovjetunió ötödik Ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervében kitűzött feladatok sikeres elvégzése nagy lé­péssel vitte előre az országot a kom­munizmushoz vezető úton és újból bebizonyította a szocialista társada­lom nagy alkotóerejét, a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapi­talista rendszerrel szemben. (MTI) Mondjuk meg mindjárt, hogy a sátoraljaújhelyi járásról van szó­cikkünk címét nem kell persüe szó- szerint érteni. A sátoraljaújhelyi elvtársak tudják, hogy a DISZ- bizottság létezik, s velük egy épü­letben dolgozik. A párt- és DISZ- vezetők gyakran találkoznak, s ter­mészetesen köszöntik is egymást. Még az is megtörténik, hogy egy 8 oldalas határozatban (például ame­lyik a termelőszövetkezetek fejlesz­téséről szól) három sornyi terjede­lemben megemlítik a DISZ felada­tait. Sőt, a pártapparátusban dolgozó elvtársak a falvakat járva, néha még azt is megkérdezik, hogy mit csinálhat a fiatalok. Dehát akkor mi a baj? — kérdez­hetnék az elvtársak. — Miért ille­tik ilyen kemény kritikával az új­helyi elvtársakat? Jogos-e ez a bí­rálat?.............................................. Igen, jogos. Egy sor apróságnak tűnő tény bizonyítja, hogy a sátor­aljaújhelyi járás pártvezetői másod­rangú kérdésnek tartják az ifjúság, a DISZ ügyét. Vasárnap tartották az össze­vont járás első alapszervezeti DISZ- titkári értekezletét. Ez nagyon fon­tos értekezlet lett volna. Célja az volt, hogy a titkárokkal megvitas­sák a járás második negyedéves munkatervét és főleg az, hogy a hatalmas járás DISZ alapszervezeti vezetői megismerkedjenek az új végrehajtóbizottsággal. Sajnos, a szándékból vajmi kevés valósult meg. A 120 alapszervezetből csak 40 DISZ-vezeto jött el. Az értekezleten szó esett a most befejezett DISZ-tag- összeírástól kezdve a lányok varró- tanfolyamán át a kenézlői futball- bíróverésig mindenről. De a legfon­tosabb kérdések: a tavaszi munka, a mezőgazdasági versenymozgalmak és az olvasókörök megszervezésének feladatai elvesztek a többi kérdés között. Az volt a cél, hogy a XX. kongresszusról ne csak beszéljen a beszámoló, hanem az alapszervezeti DISZ-vezetők a kongresszus szelle­mében tevékenyen hozzájáruljanak a munkatervek elkészítéséhez s ke­ményen bíráljanak. Igaz ugyan, hogy a bírálat, hosszas noszogatás után meg is indult, de magát a munka­tervet, csak akkor bocsátották vitá­ra, amikor a résztvevők már kime­rültek és megunták a felszólalást. Nos, mi köze ehhez a pártbizott­ságnak? Csak annyi, hogy a pártbi­zottságot senki nem képviselte az értekezleten. Az újhelyi függetlení­tett DlSZ-apparátys jó erőkből áll. A titkár és a szervezőtitkár a me­gye legjobb DISZ-vezetői közé tar­toznak. Mégis a bizottság mostaná­ban lustán, álmosan mozog, nem bu­zog benne munkakedv. Mostanában• amikor minden­felé megelevenedik a politikai élet. a dolgozók mind nagyobb kedvvel vesznek részt a társadalmi és poli­tikai mozgalmakban, az új lendület­ből a DISZ-bizottságon nem sok ta­pasztalható. A munkatársak elmond­ták, hogy hónapokon át mindössze 2—3 alapszervezetet látogattak meg, sok más elfoglaltságuk miatt. Fogl TÓzsef és Molnár József elvtársak­nak súlyos egyéni problémáik, van­nak, de a pártbizottság tagjai félé­jük sem néznek. Nem bírálják és nem dicsérik a DISZ-vezetőket. Hi­ányzik a pártvezetők és a DISZ- vezetők személyes kapcsolata. Higyjék el elvtánsak, hogy egy-egy bíráló, vagy meleg érdeklődő, eset­leg dicsérő szó hatására az embérek — különösen fiatalok — nagy tet­tekre képesek. És az ilyen szó a sá­toraljaújhelyi DISZ-vezetőknek na­gyon hiányzik. Nemcsak ez a baj. A DlSZ-veze- tőket tanítani is kellene, foglalkozni velük, ellenőrizni tevékenységüket. Az elvtársak joggal panaszkodnak amiatt, hogy a legfontosabb üléseik­re (például az említett titkári érte­kezletre) sem jönnek el a járási párt vezetők. Joggal bántja az olyan régi pártfunkcionáriusokat, mint Fo­dor Miklóst és másokat, hogy »-elfe­lejtik« meghívni őket a járási párt­munkás találkozóra és egyéb érte­kezletekre. Apróságok ezek? Igen, apróságok, de nagyon sokat jelente­nek. A XX. kongresszus anyagá­val kapcsolatban álló feladatok szá­mos időszerű, nehéz probléma elé állítják a DISZ-vezetőket. A XX. kongresszus tanításai közül áz egyik legjelentősebb az, hogy a párt és a Dláz-vezétőknek fokozott figyelmet kell tanúsítaniuk a termelés iránt. Ennek a DISZ-munka módszerei je­lentékeny változását kell' eredmé­nyeznie. A pártbizottság munkatár­sai azonban nem beszélgettek .el az ifjúsági vezetőkkel ezekről a problé­mákról, munkamódszereiken kevéssé látszik meg a XX. kongresszus ha­tása. Ezért elsősorban a járási párt- bizottság, különösen Szűcs elvtárs, a járási pártbizottság első titkára a fe­lelős. Nagy elvtárs, az agitációs és pro­pagandaosztály vezetője elmondja, hogy most, miután a járásokat ösz- szevonták, temérdek teendőjük van, s fő feladatuknak a gazdasági mun­kát tekintik. De annál kevésbé he­lyes, hogy emiatt háttérbe szorul a DISZ segítése; Nem lehet sikeres gazdasági munkát végezni, nem le­het a tsz-eket erősíteni, ha nem von­ják be a munkába a DISZ-t. A pártbizottságon dölgozó elvtár­sak most persze hivatkozhatnának Mohamed és a hegy esetére. Az ilyen példálódzásnak azonban nem sok eredménye van; Igaz. a DlSZ-bizott- ságot is el lehet marasztalni azért, mert nem igényelte következetesen a pártbizottság segítségét. Lehet el­lenérveket, konkrét példákat sorol­ni, hogy X pártfunkcionárius ekkor és ekkor beszélgetett Y DlSZ-veze- tővel. Ez a vita azonban meddő, nem vezet messzire. A DISZ*el való foglalkozást, a DISZ-vezetők nevelését nem lehet statisztikailag, vagy grafikonon le­mérni. De az ifjúság között végzett munka azért meglehetősen pontosan tükrözi a pártvezetés minőségét. A sátoraljaújhelyi járásban ez bizony elég gyatra képet mutat. Segíteni kell rajta! SÁNDOR LÁSZLÓ Az Albán Népköztársaságban megkezdték a selyemszövést Még 1955 végén Skodrában be­fejeződtek egy új gyár szerelési munkálatai. A szükséges gépeket a Bolgár Népköztársaság baráti segít­sége biztosította. Ugyancsak a bol­gár üzemekben tettek sz.ert szak­mai képzettségre áz új gyár első ERŐT SUGÁRZÓ TÉRKÉPJELEK ' f . . ;\ • , ... ■ • : . • ; szakmunkásai is. Ez a gyár lehe­tővé teszi a gyorsan fejlődő selyém- hernyótenyésztés által biztosított nyersanyag hazai feldolgozását. Az év eleje óta a gyárban a. gubák szí­nének megfelelően kétféle termé­szetes színű nyersselymet szőnék. Gyors ütemben folynak a festődé­ben a szerelési munkálatok és ha­marosan megindulnak a festék­nyomó hengerek, hogy az albán vásárlóközönség egyre változato­sabb hazai gyártású selyemóruk közt válogathasson. Ugyanakkór a gyárban az első szakmunkások megkezdték számos ifjúmunkás szakmai képzését, hogy mire az új gyár teljes kapacitással dolgozik, szakmunkásokban ne legyen Üiáiíy. Bulganyin elvtárs kongr sszusi beszámolójában felsorolta, hogy a hatodik ötéves tervben hol épülnek új erőművek, bányák, nagyobb üzemek, hol kell kihasználni a meglévő energiaforrásokat, példákat említett arra, hol találtak fontos természeti kincseket és felsorolt néhány fontosabb vasútvonalat az építendők közül. Ennek alapján készült ez a — korántsem teljes — térkép. De még. így is megállapítható a sok kis tér­képjelből, hogy milyen hatalmas fejődés előtt áll, milyen hatalmas építkezések színhelye az elkövetkezendő öt esztendőben a Szovjetuniói Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar kulturális külűnséi Háromhetes szovjetunáobeli ú tózkodás után szerdán Budapeé érkezett a - magyar kulturális k döttség. A küldöttség vezetője T dey-Gruz Tibor akadémikus, ok tásügyi miniszter. A küldöttség fogadására a féri! gyi repülőtéren megjelent Ken István, a Magyar-Szovjet Társas főtitkára, Sötér István akadémiai ! velező tag, oktatásügyi miniszteri lyettes, valamint az MSZT több -: lelős munkatársa. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents