Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-22 / 70. szám

AGYARORSZA! Jelentés a Duna mellől Hozzászólás az „öl rossz szerek — és a halódik3 című cikksorozattroz XII. évíoly.am 70, szám Ära 50 fillér Miskolc. 1956 m^rciu* 22. c>üiönök Az adott szó kötelez jtf ár csak két két, s ránkkösrönt LO a nagy nap, hazánk felszaba­dulása li. évfordulójánák ünnepe. Két hét, ß bányászainknak, kohá­szainknak, gépgyári munkása toknak számot, kell adniok arról, hogyan teljesítették április 4 tiszteletére tett felajánlásaikat. Igen jól tudják ezt az üzemék­ben is, amint a termelés lendületé­nél^: növütfíedése mutatja. Tudják, hogy a hátralévő napok a felsza­badulási verseny „legforróbb“ sza­kaszát jelentik. Ezekben a napok­ban dől el, hogy ki lesz az első, ki ad. több szenet, acélt a hazának, melyik üzem, bánya teljesíti ha­táridő előtt második ötéves terv-link első negyedévi, tervét Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy Borsod ipara becsülettel helyt áll a felszabadulási versenyben. Szép eredményeinket jelzi, hogy a borsodi tröszt bányászai március 19-ig esedékes negyedévi tervü­kön félül 17 ezer 32-0 tonna e-zenet küldtek felszínre. De az ózdi bányászok is kiváló eredménye­ket értek el, éves tervük teljesítésé­ben 2 és fél napos előnyre tettek szert, A borsodi tröszthöz tartozó bányaüzemek közül kilenc bánya tnéx az első negyedéves terv befeje­zését is jelentette. IJ ármilyen nagyok ezek a sike- u rek, nem tehetik elbizákodot- tá Borsod dolgozóit. Az április 4-i rmmikavarsesny lendületére tovább­ra is nagy szükség van. Nem sza­bad elfelejteni, hogy az elmúlt hó­napokban súlyos elemi csapások sújtották hazánkat. Földrengés, ke­mény tél, dunai árvíz okozott nagy veszteségeket az országnak. Ez arra tserkent mindannyiunkat — marti­nászt, vájárt, mérnököt, esztergá­lyost egyaránt —, hogy még jobban dolgozzunk. Hiszen a károkat csak úgy hozhatják helyre, ha gyarapít­juk az ország erőforrásait, több szemet, acélt, téglát, cserepet, nyers­vasat és cementet adunk a hazá­inak. Ugyancsak szem előtt kell tar­tani — s ez szintén arra mutat, bogy nincs ok az elbizakodottságra *—, hogy a borsodi ipar dolgozói glo­bálisan ugyan teljesítették a tervet, de egyes iparágaknál lemaradás ta­pasztalható. Nem minden iparágban kikerült megszerezni a vállalt egy­napos előnyt. Az exporttervek telje­sítésében ia súlyos hibák estek — a DIMÁVAG Gépgyár első negyed­éves exporttervét például február végéig csak 56.3 százalékra teljesí­tette. Különösen nagy a lemaradás a karusszel esztergák, a RLO lemezol­lóik és az LSU profilollók gyártásá­riái. Lemaradás tapasztalható a nyersvasterme lésben is. A Lenin Kohászati Művek 2.034.7, az Özdi Kohászati Üzemek 240.4 tormával termeltek kevesebbet az előírtnál február végéig. Fő-ként anyagellátási és szállítási zavarok idézték elő a kiesést. E hibák kijavítása és a megnöve­kedett feladatok fokozott helytállást követelnek Borsod dolgozóitól, külö­nösen most, a felszabadulási verseny hátralévő időszakában. ogy a borsodi ipar dolgozói a felszabadulási versenyben fcnég szebb eredményeket érjenek el q pártszervezeteknek, a szakszerve­zeteknek még behatóbban kell fog­lalkozniuk a versennyel. A népne­velők különösen sokat tehetnek a versenymozgalom érdekében. Lépje­nek sorompóba, hallassák most a felszabadulási versenyben olyan erő­vel a párt szavát, mint még soha! Óriási fegyvertár áll rendelkezésük re, használják fel minél jobban. Termelési agitációjukat kössék össze Szebb, boldogabb életünk fényeivel és a jövő távlataival. Nincs szük­ség kiagyalt „szempontokra“, be­intést o';>­H életünkről — s ezzel egyszersmind a tervről, a felszabadulásról, a párt­ról szólnak. Igen sokrétű, színes, gazdag tartalmú április 4 élmény- anyaga. Benne van örök hálánk és szeretetünk a felszabadító szovjet nép iránt, benne van a magyar sza­badságharcok izzó eszméinek lobo- gása, a Dózsa forradalom, a negy­vennyolcas szabadságharc, a mun­kásmozgalom küzdelmeinek hősies­sége. a kommunisták vezette, ország minden sikere. — Erekről beszélje­nek népnevelőink! S ha erről beszél­nek, szavuk nem hangzik el hiába. A munkások vei^senykedve, alko­tó készsége persze csak akkor bori- takozhatik ki teljesen, ha a műszaki vezetők biztosítják hozzá a termelési feltételeket. Pártszervezeteinkre ezen a téren is nagy felad a+ok Vár­nák. Ellenőrizzék a műszaki 'vezető­ket, számoltassák bé őket arról, hogyan készültek fel a felszabadulá­si verseny utolsó szakaszára. Néz­zenek utána, hogy gondoskodnak-e műnk ah elvekről, elegendő anyagról, szerszámból, alkatrészről, biztosi t- a folyamatos munkát? ' “• | J yyancsak’ sok tennivalója vau ^ 3 szakszervezetnek is. A fel- szabadulási verseny győzelme érde­kében többet kell törődnie a ver- rtenynyilvánossá*«-?»!. Jelenleg a dol­gozók hősies munkával elért *:ke- "ernek h’>e még nem toen iut tül az üzemeik falain. A DIM A VÁG Gén- gyárbmi ahol ^edig egyébként vi­szonylag a leviobb á versen vnvílvá- — csak :» fókaoun láthatók »prílto 4-ről szóló feliratok, a badulási verseny győzelmeiről s^óló Tanszpavensek. holott a versenvben nagy számiban törnek élre és váljak kiemelkedő munkásokká olyan dol­gozók. akik eddig rém szer ereitek n legjobbak között. Gondoskodjanak cóla a DIMÄVAG-han — de a töb­bi üzemben is —, hogy ezeket pél­daképül állítsák a bensődi dolgozók elé. Hassanak od;a az üzemekben, hogy a felszabadulási versenyben él­űd termelési győzelmeket megismer­je a megye, az egész ország. Ezen túlmenően tanulmányozzák és ter­jesszék el azokat a módszereket, melyek hozzásegítenék a kiemel- vedő eredményekhez. Nyilvánvaló, hogy a jé módszerek, a hasznos ta­pasztalatok átadása, azok széleskörű elterjesztése a felszabadulási ver­seny győzelmének egyik legfőbb zá­loga. Egyes üzemekben látszateredmé- yek helyettesítik az igazi sikereket. Vannak, akik megnyugtatják magu­kat azzal, hogy üzemükben néhány kiváló dolgozó bizonyos munkadara­bokon magas százalékokat ér el. Közben elfeledkeznek a munkások derékhadáról, azokról, akik 80—90 zúzalékot teljesítenek. A látszat­eredményekre törekedve egy« he­lyeken nem tesznek intézkedéseket a? igényesebb munkadarabok le­gyártására sem. Bűnös mulasztás ez, mert a tervet nemcsak globáli­san, hanem részleteiben is teljesíte­ni kell. A mutatós féleredmények helyett komolyan megalapozott, tar­tós sikerekre van szükség. Olvan eredményekre, amelyek elősegítik, hogv tervünket egyenletesen telje­sítsük, hogy termelésünk ma és hol­nap is szakadatlanul növekedjék, líorsodi dolgozók! Ne feledjé­tek el. hogy a* felszabadulási verseny hátralevő naojaiban a ver­seny célja, a negyedévi terv telje­sítése, egész évi tervünk valóravál- tásámak feltétele! Ha a maga poszt­ján minden dolgozó még keményeb­ben fog munkához, tudása legjavát adia, akikor az eredmények nem ma­radnak el, a borsodi ipar április 4-én büszkén jelentheti népünknek, pártunknak: munkásaink valóra váltották adott szavukat, becsület­Jelentés ű földekről Ahol már szorgalmasan vetik a kalászosokat Még csak mintegy 100 holdra te­hető az a terület, amelyen megyénk termelőszövetkezetei, állami gazda­ságai és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjai elvetették a tava­sziakat. A meleg, napos időben azonban rohamosan szikkad a föld, s napról-napra, sőt óráról-órára több’helyen látnak hozzá a fontos munkához, hogy a legkedvezőbb időben főidbe kerüljön a vetőmag. A legnagyobb területen a tavasz- búzát, emellett sok holdon az árpát, borsót, lencsét és mákot vetették el. Ybi A községekből egymás után érkez­nek a jelentések erről. Már nem egy termelőszövetkezet dolgozói vé­geztek a tavaszbúza vetésével. Leg­utóbb a nyéstai Alkotmány Tsz-ből érkezett hír arról, hogy elvetették 5 holdon 8. tavaszbúzát. Jó ütemben halad a munka a szerencsi járásban, ahol már több község határában vetnek. A reggeli órákban még fagyos ugyan kissé a föld, de a délutáni meleg időt.annál jobban kihasználják. Rátka község egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjai példamutató munkát végez­nek, már igen szép eredményedet értek el. 5 holdon vetettek tavasz­búzát, 13 holdon árpát, 3 holdon borsót, 6 és fél holdon mákot, 2 ho.~ dón pedig lencsét. Megkezdték a vetést Szerencs, Tárcái cs Tokaj határában is. Monaj község dolgo­zó parasztjai tegnap ugyancsak hoz­zákezdtek a vetéshez. A miskolci járásban elsőnek Bükkaranyos község dolgozó pa­rasztjai jelentették, hogy két hol­don földbe tették a tavaszbúzát. Serem munka a vatiai állam 1 i A vattai állami gazdaság növénytermelői már a tavaszi munkák, gyors elvégzésén szorgoskodnak. Na­ponta figyelik a földeket, mikor mehetnek rájuk a vetőgépekkel, hogy mielőbb elvethessék a tavaszia­kat. 4 talajt már mindenütt előkészítették, s egy-két. náp múlva, teljes erővel hozzákezdenek a vetéshez. 300 hóid földön szórták már szét a műtrámrát. amelyből hoTdankint 50—60 kilogrammot használtak fel. Ezenkí­vül nagymennyiségű istállótráavát is kihordtak. Kedden' délután megkezdték a simítózást. amit néhány óra alatt 45 holdon végérték el. 13 hold dug­ványrépa talaját már lesimítózták. Sietnek, mert van bőven munka, hiszen többek kö­zött 100 ho\d exportborsót és 200 hold takarmánybor­sói leéli gyorsan elvetniök. Ezt a munkát Borsos Ist­ván 25 tagú DISZ-brigádja végzi ma.jd. Jő kezekre bízták a feladatot, a nagyszerű fiatalok mindent elkö­vetnek, hogy gazdag termést takaríthassanak be. A gazdaság valamennyi dolgozója versenyben van egymással a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért. A vezetők értékes jutalmakat — rádiót, kerékpárt és más hasznos ajándékot adnak a legjobbaknak. Nyolc tagú versenybizottság értékeli rendszeresen a végzett munkát. Már most nemes vetélkedés folyik az első hely, a legértékesebb jutalom elnyeréséért. He ftaíegissaii egy terelő sem a veiéit A szerencsi járás dolgozó parasztjainak ®z ^én összesen 2 400 hold tavaszbúzát kell vetniök. A múlt évben hold&nkint 9.5 mázsás átlagtermést takarítot­tak be ebből a gabonafajtából. Ha az ezsévre terve­zett mennyiséget időben és jól előkészített földbe ve­tik, a tavalyi átlagot alapul véve, a járásban tavasz- búzából 228 vagon kenyérgabonát termelnek, aim U éter ember évi kenyér- és lisztszükségletét; biztosítja­A járás területén már igen jól halad a vetés. Ahol megszervezték a figyelőszolgálatot, s emellett a párt- ér, tanácsvezetők is példát mutatnak, már szép eredményekről számolhatnak be. De varrnak olyan községek is — mint Tíszaladány, Prügy, Taktahar- kány és Tafctaszada egy része —, ahol még a vetó- magcserét sem bonyolították le, pedig a munkát már meg lehetne kezdeni a határban. Az alsódobszai köz­ségi tanács vezetői is elnézik, hogy több dolgozó pa­raszt — közte Csömöri Itoszló és Simon József nem végezte el a vetőmaglisztít-ást, a szerszámok ki­javítását. A tanács, a pártszervezet, a mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok most minden erejükkel segítsék a vetés sikeres elvégzé­sét, gondoskodjanak arról, hogy egyetlen percig se késlekedjenek a tavaszibúza vetéstervének teljesíté­sével. •£ ezéljenek népnevelőink hétköznapi 1 tol eleget tettek ígéretüknek. ?! A Minisztertanács fontos határozatokat hozott az árvízkárok helyreállításáról DÍSZTÁVIRAT itirmniiiiiiniuiniiiiiiimHiiminnuiiiitüiKiiimiiiiiümiiiimniminn : A BAROSS AKNAI BÁNYAÜZEM BÁNYÁSZAINAK Barossakna l• Szeretettel köszöntjük a barossaknai bányaüzem hős bányászait I * abból az alkalomból, hogy negyedévi termelési tervüket március 20-án • este 7 órakor befejezték. Meggyőződésünk, hogy az első negyedéves ter­• ven felül vállalt 3600 tonna szenet szintén határidő előtt felszínre kül- l dik. Sok sikert kívánunk a további munkához!. AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG szerkesztősége ) A Minisztertanács március 21-i ülésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és a helyreállítással kap­csolatos feladatokat. Megállapította a Minisztertanács, hogy a dunai árvíz elleni küzdelem­ben az elöntött területeken végzett mentési munkálatokban kiemelke­dően hősies munkát végeztek a nép­hadsereg katonái s velük együtt be­csülettel helytálltait a belügyi szer­vek, a közlekedési és építőipari dol­gozók, valamint a vízügyi* szervek fizikai és műszaki dolgozói. Mellet­tük a helyi tanácsok és a helyi lakos­ság is derekasan cs eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezés­ben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeként, hogy a köz­ponti szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszé­lyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szűkebb területre kor­látozni. A Duna egymillió hold- nyi árteréből a minden eddigit meghaladó színtű árvíz összesen százharmincezer kát. holdat ön­tött el, és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszélyeztetett du- navecsei szakaszt. A Minisztertanács — figvelembe- véve, hogy a Duna szintje az utóbbi papokban nagymértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezeté­sét, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállí­tási munkálatok megkezdését s egy­idejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. A Miniszter- tanács különösen nyomatékosan uta­sította az összes állami szerveket s egyidejűleg felhívja az érintett lakos­ságot és a társadalmi szentekét, hogy a Duna apadása és az árvíz vissza­vonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben és ugyan­olyan erővel folytassák a károk hely­reállításának s a vizek levezetésének a munkáját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvédelmi töltéseket a lehető leggyor­sabban helyre kell állítani, nehogy az ártéri területek védtelenek legye­nek esetleges zöldárral szemben. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az árvízsújtotta területeken a károkat legkésőbb 1956 végére helyre kell állítani és ennek érdekében fon­tos határozatokat hozott a mezőgaz­dasági termelés megindítása, az árvíz okozta épületkárok helyreállítása és az árvízkárosultak részére biztosí- andó kedvezmények tekintetében. A Minisztertanács a tavaszi szán­tás-vetés sürgős elkezdése érdekében utasította az illatékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat hala­déktalanul szállítsák ki és a gép­állomások az árvízkárosult la­kosság részére nagyobb károso­dás esetén ingyen, kisebb káro­sodás esetén pedig egyéves ka­matmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munka elvégzésére a Minisztertanács huszonöt millió fo­rint hitelt bocsátott földművelés­ügyi miniszter rendelkezésére. A ga­bonavetések fejlrágyázására pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit. a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térí­tés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kato­nák. A vetőmagszükséglet ellátására a központi készletből 710 vagon vető­mag kiadását engedélyezte a Mi­nisztertanács, amiből a termelőszö­vetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes köl­csönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi minisz­tert, hogy az árvízsújtotta lakosság állatállománya részére 350 vagon szálas és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem ren­delkező termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kap­ják. Az árvíz által megrongált, vagy rombadöntött épületek helyreállítá­sára, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyúj­tását, hosszú lejárati! hitel és pénzsegély folyósítását határoz­ta el a Minisztertanács. Az árvízkárosultak az építőanya­gok költségei mellett az építkezésen dotgöző szakmunkások munkadíjára is hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújtható kölcsön mértékét, pr in­gyenes segély és a hosszúlejáratú j bankhitel arányát — a károsultak I anyagi helyzetének és a rendelke­zésre álló saját építő anyagának fi­gyelembevételével -— műszaki fel­mérés alapján a helyi tanácsok vég­rehajtóbizottsága határozza meg. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az újjáépített házakat általá­ban téglából kell építeni és az ala­pozáshoz főként követ kell használ­ni. A szükség esetén vályogból tör­ténő építkezéseknél is feltétlenül kellő magasságú kő vagy téglalába­zatot kell építeni. Az árvízsújtotta lakosság adó- és beadási kötelezettségeivel, valamint a biztosítási díjtartozásaival kapcso­latban elhatározta a Minisztertanács, hogy ... , .. a százszázalékos kart szenvedett lakosság J956. évi adóját cs biztosítási díjtartozását törölni, a részleges kárt szenvedtek adóját és biztosítási díját pedig — a kár mértéke szerint — mér­sékelni kell. Az adókedvezmény iránti kérel­met a községi tanács végrehajtó­bizottságához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bi­zottság állapítja meg az adókedvez­mény mértékét. Elhatározta a Minisztertanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, károsodásuk mértékéhez képest, be­adási kedvezményben kell részesí­teni, s kötelezte a begyűjtési minisz­tert, hogy a nyújtandó kedvezmény mértékére sürgősen tegyen javasla­tot. A Minisztertanács lehetővé kíván­ja tenni, hogy az állami, vállalatok és költségvetési szervek pénzösszege­ket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállításának fedezetére, ezért engedélyezte, hogy az állami vállala­tok a megtervezett önköltséghez ké­nest elérendő további önköltségcsök­kentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, dologi és adminiszt­rációs kiadásaik megtakarításaiból meghatározott összegű felajánlásokat tegyenek az árvízkárosultak javára. Á Minisztertanács felhívja az ár- vízsuitotta területek lakosságát és a társadalmi szerveket, hogy a helyre- állítási munkában és a mezőgazda- sági munkában ugyanolyan odaadás­sal és erőfeszítéssel vegyék ki részü­ket. mint ahogy az árvíz elleni véde­kezés idején dolgoztak, hogy az or­szágunkat ért sülvös és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhas­suk. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents