Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

Vasárnap, 1488. március 18. £8ZAKMAQTA8088ZAO ^sz.élkti BÍRÁLAT-A BÍRÁLATRA Adjanak helyiséget a kazincbarcikai fiataloknak l r >, Pártszervezeteink segítsék és i biztosítsák, hogy a városokban, az \ üzemekben és falvakban a DISZ . szervezeteinek megfelelő helyiségek ‘ legyenek, ahol az ifjúság megta­lálja szervezeti életének, rnúkö- i désének és szórakozásának lehető- í ségét‘\ (A párt Központi Vezetősé­gének márciusi határozatából). } Ezen felbátorodva fordult a Bor­sodi Hőerőmű DISZ-titkára az erő­mű igazgatójához, Román elvtárs­ihoz, hogy a nagy létszámú DISZ- szervezetnek biztosítson valamilyen . helyiséget. Román elvtárs meg is ígérte, sőt a felsőbb pártszervek- mek írásban is jelentette, hogy 1955 november 7-re az erőmű területén a DISZ-szervezet rendelkezésére bocsát egy helyiséget. November 7. már régen elmúlt, s miután a DÍSZ-titkár megunta, hogy egyik zsebében az új tagsági könyveket, másikban az összeíró íveket, har­madikban a bélyegeket, a negye­dikben “megint más hivatalos írást hordjon — a Városi DISZ-Bizott- sághoz fordult tanácsért, mert az ígéret ellenére DISZ-helyiségre semmi kilátás nem volt. S ennek eredményeként a Kazincbarcika című hetilapban december 1-én megjelent „ígéretből sohasem lesz DISZ-helyiség“ címmel a követke­ző cikk: „Mostanában sok gazdasági ve­zetőnél tapasztaljuk, hogy a DISZ- szervezet munkájával, a DISZ tá­mogatásával komoly mértékben foglalkozik. Erre nem egy példát tudunk megemlíteni. Ilyen a BVK igazgatója, a 31/6 vállalat igazga­tója, Kovács János elvtárs és így toitóbb. Ilyen támogatást tapasz­taltunk akkor is, mikor Román eívtárs ígéretet tett arra, hogy a DISZ-szervezetnek november 7-re helyiséget biztosít. E hírt mi is, de 4L Borsodi Hőerőmű DlSZ-vezetősé­ge és tagsága is nagy örömmel vet­te. De mi lett az ígéret vége? Saj­nos csak ígéret maradt! Hogy mi­ért, azt csak Román elvtárs tud­ná megmondani! Mert az erőmű beruházási központ Törő elvtárs közbenjárására átadott egy helyi­séget, amelyet 24 órán belül ki is ürítettek. Most lett volna alkalom, hogy Román elvtárs a szavát való- raváltsa. Ez elmaradt, mert az üres helyiséget nem a DISZ-nek adta, hanem a műszáki csoport vezetősé­gének. Kérdezzük tehát: mikor lesz vég­re DISZ-helyiség? Mert az ígért határidő már régen lejárt. Vagy le­hetséges, hogy a Borsodi Hőerőmű fiataljai értették rosszul az ígért határidőt? Vagy tálán Román elv­társ jövő november 7-re gondolt? A mi kérésünk az, hogy az adott szót minél hamarabb kövesse az ígéret valóraváltása. És ne csak ak­kor hangoztassa Román igazgató elvtárs, hogy a DISZ-t támogatni kell, amikor valamilyen értekezle­ten vesz részt, hanem máskor is, a szürke hétköznapokon. Aláírás: Városi DISZ-Bizottság.1* Teltek, múltak a napok, hetek, sőt hónapok. Erre a cikkre Román elvtárs egy szót sem válaszolt. Ugyanis nem olvasta! Ha ő nem olvasta, elolvasták Pesten és a mi­nisztériumból lejövő elvtársak szó- vátették: miért nem segíti a DISZ-t Román elvtárs a bírálat hallatára haragra gerjedt s a legpaprikásabb hangulatban összetalálkozott Tóth Bertalan elvtárssal, a „Kazincbar­cika’* felelős szerkesztőjével. Ro­mán elvtáns elragadtatta magát, s nyomdafestéket nem tűrő szavak­kal ledorongolta a mit sem sejtő szerkesztőt. Többek között ezeket mondotta: Csibész, csirkefogó tár­saság! Hazugság, rágalom! Aki ilyet kitesz az újságba, az egy ge­rinctelen ember, s az a lap is, ame­lyik ilyesmit leközöl, stb. Tóth Bertalan elvtárs a kazinc­barcikai városi pártbizottságon pa­naszt tett Román igazgató meg­jegyzéseivel kapcsolatban és kifo­gásolta, hogy bírálatára ilyen út- széli módon kap választ. Román igazgató azonban, a fe- lelősségrevonást érezve, letagadta, amit mondott. Szerinte a legud­variasabban emelt szót a cikk el­len. Furcsa elképzelései lehetnek az udvariasságról, még kevésbé a pártos, kommunistához méltó vi­selkedésről. * A fenti eset általános, mert megyénkben nagyon sok gazdasági vezető a DISZ-szervezeteknek jut­tatott anyagi támogatással, néhány könyvvel, vagy hanglemezzel elin- tézettnek látja a segítséget és azt hangoztatja, hogy a „legmesszebb­menőkig“ segíti a fiatalok mun­káját. Viszont, ha a DlSZ-helyisé- gek kérdését — a legfontosabb kérdést — vizsgálnánk, nagyon szomorú képet kapnánk! Megyénk­ben többszáz DISZ-szervezet közül nagyon kevésnek van rendes helyi­sége, ahol összejöveteleket, meg­beszéléseket tarthatnak, ami előse­gíti a DISZ politikai munkáját, a fiatalok nevelését. S ha erre tere­lődik a szó, a vezetők hivatkoznak különböző nehézségekre, akadá­lyokra. Kifogásokon gondolkoznak, ahelyett, hogy azon törnék fejüket, miként lehetne a DISZ-szervezetnek megfelelő helyiséget juttatni. Ma­guk a pártszervezetek sem törőd­nek eléggé a DISZ-helyiségek ügyével. Pedig ha szóvá tennék, ha szívügyük lenne, megyénkben a fiatalok munkája sokkal eredmé­nyesebb, lendületesebb lenne. (Kecskésné) LELKESEN KÉSZÜLNÉK A KOMMUNISTÁK A NAGYMISKOLCI PÁRTÉRTEKEZLETRE Érzőét MNDSZ- elnöfc legutóbb a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetésben részesült példamutató magatartásáért. Mint a pártértekezlet küldötte, az MNDSZ munka megjavításával készül a vá­rosi pártértekezletre. Miskolc város ipari, kereskedőim és hivatali pártszervezeteinek kom munistái nagy lelkesedéssel készül nek a nagymiskolci pártértekezletre Értékes munkafelajánlásokat tesz nek, igyekeznek napi feladataika egyre jobban megoldani, hogy ezze is biztosítsák a pártértekezlet sike rét. Alábbi képesriportunk is a mis kolci kommunisták lelkes készülő déséről ad számot: Gyorfi József lakatos a Rum- és Likőrgyár dolgozója, telje­sítménye állandón 130 százalék felett van. A pártértekczlet tiszteletére újabb 5 százalékkal emeli teljesítését. Huszár Borbála csoportvezető a miskolci fonodában állandóan segíti . a fiatalokat. Kénünkön éppen Szabó Katalin iflúmunkásnőnek adja át munkamódszerét. Tátrai Tibor lerMésziiő a Lenin Kohászati Művek tervosztályán példamutatóan készül a pártértekezletre. Nem­régiben érdemelte ki ..a szakma kiváló dol­gozója” kitüntetést. Paulovics Ágoston igazgató Nagy Gyula gépkocsivezető Pórtélét ☆ Tanulmányozzuk és alkalmazzuk A Szovjetunió Kommunista Párt­^ ja XX. kongresszusán elhang­zott beszédek, az ott elfogadott ha­tározatok megjelentek ^ sajtóban, Is­mertette őket a rádió. Hatalmas tö­megek kísérték figyelemmel a kon­gresszus eseményeit. De az eszmék­nek azt a gazdagságát, amelyet a kongresszus anyagai tartalmaznak, nem lehet egyszeri, kétszeri átolva­sással elsajátítani, azt mélyen, beha­tóan kell tanulmányozni. És a mi párttagságunk kívánja, igényli is a XX. kongresszus anyagainak mélyre­ható tanulmányozását, mert látja, hogy a kongresszus elvi megállapí­tásaival új, jelentős lépés történt a munkásmozgalom, a ’ marxizmus— leninizmus fejlődésében. Ezért mond­ja ki az MDP Központi Vezetőségé­nek csütörtökön megjelent határo­zata: a pártoktatás eddigi menetét megszakítjuk s március végétől vala­mennyi szeminárium, valamennyi konferencia és mindenki, aki érdek­lődik iránta, a kongresszus anyagát fogja tanulmányozni. A XX. kongresszusról szóló kom­mentárjában sok polgári újság kény­telen elismeréssel és őszinte csodál­kozással állapította meg, hogy ez a tanácskozás rendkívüli magabiztos­ságot és optimizmust sugárzott. Azt azonban nem fűzték hozzá ezek a lapok, hogy ezt a magabiztosságot az a hit- adta, hogy az út, amelyen a kongresszus járt — helyes. Ezt a magabiztosságot és ezt a hitet önti a kongresszus azokba is, akik határozatait tanulmányozzák és megértik. Magabiztosságot önt azok­ba, akik a munkásmozgalom és a szocialista építés nemzetközi fellen­dülését várják most, s hitet azokba is, akik hallva a nagy békeövezetről — amely már Európa, Ázsia és Afrika tekintélyes részére kiterjedt — köze­lebb látják leghőbb vágyuk betelje­sedését, a béke biztosítását az egész világon. Mi, magyar kommunisták azon­ban többet akarunk tenni az egyszerű tanulmányozásnál: a kong­resszus határozatainak ismeretében hozzálátunk, hogy mindazt, ami ezek­ből nálunk is alkalmazható, valóban alkalmazzuk is. S a kongresszus ha­tározatainak túlnyomó többsége ilyen. A kollektív vezetés elvének’tel- jes érvényesítése a legfelsőbb párt- szervektől a legalsóbbakig nálunk sem megoldott kérdés még, a súlyos káro­kat okozó személyi kultusz marad­ványai elleni harcban, a tömegek alkotó erejének kibontakoztatásá­ban (e két dolog szorosan összefügg) támogatást ad az az éles elvi bírálat, amely a kongresszuson e kérdésben elhangzott. A kongresszus anyagát tanulmányozzák majd a tanácsokban, a minisztériumokban, a tervezéssel és az iparvezetéssel foglalkozó intéz­ményekben s feltétlenül hasznos gondolatokat keltenek majd az ottani elvtársakban azok a tételek, amelyek az államapparátus egyszerűsítéséről, a bürokrácia kiirtásáról, a termelés­hez közelállók felelősségének és ön­állóságának növeléséről szólnak. Alapvető ideológiai tételek hang­zottak el a kongresszuson, de ezeknek is nagy jelentőségük van mindennapi munkánk szempontjából. Hatalmas örömet okozott például az a megálla­pítás, hogy a háború nem elkerülhe­tetlen s hogy a szocialista országok békés gazdasági versenyben akarják legyőzni a kapitalistákat. Milyen ha­talmas hajtóerővé válhat ez az elvi tétel, ha minden üzemben és faluban, tudományos intézetben és hivatalban megértik, hogy a békés együttélés elvét nem elég hangoztatni — úgy kell dolgoznunk, olyan árukat kell termelnünk, hogy versenyképesek le­gyünk! A békés együttélésnek — ez feltétele. Tanulmányozni a kongresz- szus anyagát, ez nem kevesebb, mint vele együtt tanulmányozni gyakor­lati építő munkánkat, a mát, a ma­gyar valóságot és segíteni feltárni azokat a részleteket, amelyeket töké­letesíthetünk, amelyekben az elavul­tat újjal cserélhetjük fel; A párt, amikor az oktatás menetét megváltoztatja, egyben azt várja a tagságtól, hogy segítsen ebben az alkalmazásban. S ez az a pont, ahol az SZKP XX. kongresszusának tanul­mányozása túlnő a szokásos tanulá­son, alkotássá, a vezetők és a tagság közös munkájává nemesül. Fz az igény természetesen nem engedi meg, hogy az anyagokat rossz iskolás módon dolgozzuk fel, valahogy így: »Feladva ettől eddig — legközelebb kikérdezzük az anyagot!« Propagandistáink is, a hallgatók is azzal a törekvéssel lássanak a tanu­láshoz, hogy tanácsot adhassanak a pártnak: hogyan alkalmazzuk nálunk a kongresszus tételeit a műhely, a falu, a hivatal életére, vagy akár az országos politikában. Egyik legmeg- ragadóbb vonása volt a kongresszus­nak ama marxista tétel hangsúlyo­zása, hogy a történelem alkotói a tö­megek, hogy az ideológia továbbfej­lesztésében a párt vezette tömegek­nek, az egyszerű embereknek is ha­talmas szerepük van. A marxizmus alkalmazása és fejlesztése a minden­napi munka kisebb vagy nagyobb tetteiben nyer formát, a tömegek ta­pasztalata a napról napra születő sok millió tapasztalatból tevődik össze s viszi előre a szocializmus ügyét. Valóban nem lehet pusztán meg­tanulandó leckének tekinteni a kong­resszus anyagát — ez csak azoknak [volt lecke, akik a marxizmus tanul­mányozását és alkalmazását pusztán ismert tételek ismétlésének tekintet­ték. De az unalmas, leckeszerű tanu­lás korlátáit már most, a szervezett tanulás megkezdése előtt is elmossa az általános érdeklődés. A Szovjet­unió hatodik ötéves tervének lenyű­göző adatai, a szocializmusba való átmenet formái, a kapitalizmus rot­hadásáról szóló tudományos elemzés, a személyi kultusz s több más kérdés körül már eddig is szenvedélyes viták keletkeztek nem egy pártszervezet­ben. Az az igény, hogy a kommu­nisták és az érdeklődő pártonkívüliek segítsenek alkalmazni a kongresszus határozatait, valamint ez a fellobbant érdeklődés egyaránt megköveteli, hópy az anyagot a szabad vita lég­körében tárgyalják meg a szeminá­riumok és a konferenciák. Hadd fejtse ki mindenki véleményét, ne féljen senki attól, hogy ha téved, vagy ha más a véleménye, mint a konferen­ciavezetőé, úgy ezt rossznéven veszik tőle, s meggondolatlanul téves, eset­leg ellenséges nézetek terjesztőjének bélyegzik meg. A vita különböző né­zetek — helyesek és tévesek — csa­tája. És ebből születik az igazság. Fi­gyelemmel kell meghallgatni minden jóindulatú ember nézeteit —■ sokszor rendkívül érdekes meglátások, más­kor orvoslásra váró kételyek merül­nek fel ilyen nézetekkel együtt a mélyből. S ha tévedéssel találkozunk, ennek legjobb ellenszere — a meg­győzés. ^mikor a párt ilyen igénnyel lép fel a pártoktatás részvevőivel szemben, elsősorban a képzett kom­munistáktól vár sokat, feléjük fordul nagy bizalommal. Nem lesz könnyű dolog a tanulóköröket vezetrii, a sok kérdésre válaszolni, a vitákban dön­teni. Pártbizottságainknak jól fel kell készülniük erre és olyan elvtársakra bízni^ az oktatás irányítását, akik egyrészt tudnak támaszkodni a klasz- szikusokra, másrészt ismerik a mi jelenünk, gyakorlati építőmunkánk helyzetét. De még ez sem elég: csak akkor tudják majd ellátni a propa­gandisták feladatukat, ha a párt- bizottságok állandóan tájékoztatják őket az országos helyzetről, az üzem vagy a járás gazdasági és politikai problémáiról, ha ellátják őket friss helyig adatokkal. Csak így fogják tudni megfelelően tanulmányozni a kongresszus anyagát — hiszen éppen az a legfőbb célunk, hogy a szocialista építőmunka fellendüléséhez járuljon hozzá ez a tanulmányozás, éppen az a célunk, hogy a kongresszusi anyag fordulatot hozzon a pártoktatásban. Fordulatot az elméleti tételek és a mindennapi gyakorlati munka közötti szoros kapcsolat és kölcsönhatás megteremtésében. Az elmélet — a harc eszköze. Mi sem állhat távolabb tőlünk, mint passzív, szemlélődő propagandamun­ka. A mi propagandamunkánkat kommunista szenvedélyességnek kell áthatnia, arra kell irányulnia, nö­velje az emberek kommunista ön­tudatát, képesebbé tegye őket szocia­lista feladataik elvégzésére. Erre mu­tatott nagyszerű példát az SZKP XX; kongresszusa .— arra, hogy miként kell az ideológiai munkát közvetlenül a nép szolgálatába, az építés közvet­len^ szolgálatába, az anyagi és kul­turális jólét emelésének szolgálatába állítani. (Megjelent a Szabad Nép március 17. számában.) 1949 óta áll a gázgyár élén. Nagy része van ab- ban, hogy a vállalat ez év januárjában tervét 153,• februárban pedig 128 százalékra teljesítette. Ké­pünkön az új generátor beszerelését tekinti meg, amelyet vállalásuk szerint a második negyedév­ben már üzemeltetniük kells az AA 228. számú gépkocsi vezetője, »a szakma kiváló dolgozója* cím tulajdonosa. Vállalása kö­zött szerepel a balesetmentes közlekedés mellett gépkocsijána k jó karbantartása. Eddig generál- javítás nélkül 268.000 kilométert tett meg. Vasárnap: Nagykőrösön a IV» békekölcsön negyedik sorsolása Vasárnap délelőtt tizenegy és egy óra között Nagykőrösön az Arany János Művelődési Otthoniban sorsol­ják ki negyedszer a IV.: békekölcsön nyereményeit; Ezúttal hetvennyolc* ezerötszáz egész kötvény számát húz­zák ki a kerekekből 24.913.800 forrni értékű nyereménnyel}

Next

/
Thumbnails
Contents