Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

Vasárnap, 1488. március 18.

£8ZAKMAQTA8088ZAO

^sz.élkti BÍRÁLAT-A BÍRÁLATRA

Adjanak helyiséget a kazincbarcikai fiataloknak l

r >, Pártszervezeteink segítsék és i biztosítsák, hogy a városokban, az \ üzemekben és falvakban a DISZ . szervezeteinek megfelelő helyiségek ‘ legyenek, ahol az ifjúság megtalálja szervezeti életének, rnúkö- i désének és szórakozásának lehető- í ségét‘\ (A párt Központi Vezetőségének márciusi határozatából).

} Ezen felbátorodva fordult a Borsodi Hőerőmű DISZ-titkára az erőmű igazgatójához, Román elvtársihoz, hogy a nagy létszámú DISZ- szervezetnek biztosítson valamilyen . helyiséget. Román elvtárs meg is ígérte, sőt a felsőbb pártszervek- mek írásban is jelentette, hogy 1955 november 7-re az erőmű területén a DISZ-szervezet rendelkezésére bocsát egy helyiséget. November 7. már régen elmúlt, s miután a DÍSZ-titkár megunta, hogy egyik zsebében az új tagsági könyveket, másikban az összeíró íveket, harmadikban a bélyegeket, a negyedikben “megint más hivatalos írást hordjon — a Városi DISZ-Bizott- sághoz fordult tanácsért, mert az ígéret ellenére DISZ-helyiségre semmi kilátás nem volt. S ennek eredményeként a Kazincbarcika című hetilapban december 1-én megjelent „ígéretből sohasem lesz DISZ-helyiség“ címmel a következő cikk:

„Mostanában sok gazdasági vezetőnél tapasztaljuk, hogy a DISZ- szervezet munkájával, a DISZ támogatásával komoly mértékben foglalkozik. Erre nem egy példát tudunk megemlíteni. Ilyen a BVK igazgatója, a 31/6 vállalat igazgatója, Kovács János elvtárs és így toitóbb. Ilyen támogatást tapasztaltunk akkor is, mikor Román eívtárs ígéretet tett arra, hogy a DISZ-szervezetnek november 7-re helyiséget biztosít. E hírt mi is, de 4L Borsodi Hőerőmű DlSZ-vezetősége és tagsága is nagy örömmel vette. De mi lett az ígéret vége? Sajnos csak ígéret maradt! Hogy miért, azt csak Román elvtárs tudná megmondani! Mert az erőmű beruházási központ Törő elvtárs közbenjárására átadott egy helyiséget, amelyet 24 órán belül ki is ürítettek. Most lett volna alkalom, hogy Román elvtárs a szavát való- raváltsa. Ez elmaradt, mert az üres helyiséget nem a DISZ-nek adta, hanem a műszáki csoport vezetőségének.

Kérdezzük tehát: mikor lesz végre DISZ-helyiség? Mert az ígért határidő már régen lejárt. Vagy lehetséges, hogy a Borsodi Hőerőmű fiataljai értették rosszul az ígért határidőt? Vagy tálán Román elvtárs jövő november 7-re gondolt?

A mi kérésünk az, hogy az adott szót minél hamarabb kövesse az ígéret valóraváltása. És ne csak akkor hangoztassa Román igazgató elvtárs, hogy a DISZ-t támogatni kell, amikor valamilyen értekezleten vesz részt, hanem máskor is, a szürke hétköznapokon. Aláírás: Városi DISZ-Bizottság.1*

Teltek, múltak a napok, hetek, sőt hónapok. Erre a cikkre Román elvtárs egy szót sem válaszolt. Ugyanis nem olvasta! Ha ő nem olvasta, elolvasták Pesten és a minisztériumból lejövő elvtársak szó- vátették: miért nem segíti a DISZ-t Román elvtárs a bírálat hallatára haragra gerjedt s a legpaprikásabb hangulatban összetalálkozott Tóth Bertalan elvtárssal, a „Kazincbarcika’* felelős szerkesztőjével. Román elvtáns elragadtatta magát, s nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ledorongolta a mit sem sejtő szerkesztőt. Többek között ezeket mondotta: Csibész, csirkefogó társaság! Hazugság, rágalom! Aki ilyet kitesz az újságba, az egy gerinctelen ember, s az a lap is, amelyik ilyesmit leközöl, stb.

Tóth Bertalan elvtárs a kazincbarcikai városi pártbizottságon panaszt tett Román igazgató megjegyzéseivel kapcsolatban és kifogásolta, hogy bírálatára ilyen út- széli módon kap választ.

Román igazgató azonban, a fe- lelősségrevonást érezve, letagadta, amit mondott. Szerinte a legudvariasabban emelt szót a cikk ellen. Furcsa elképzelései lehetnek az udvariasságról, még kevésbé a pártos, kommunistához méltó viselkedésről.

*

A fenti eset általános, mert megyénkben nagyon sok gazdasági vezető a DISZ-szervezeteknek juttatott anyagi támogatással, néhány könyvvel, vagy hanglemezzel elin- tézettnek látja a segítséget és azt hangoztatja, hogy a „legmesszebbmenőkig“ segíti a fiatalok munkáját. Viszont, ha a DlSZ-helyisé- gek kérdését — a legfontosabb kérdést — vizsgálnánk, nagyon szomorú képet kapnánk! Megyénkben többszáz DISZ-szervezet közül nagyon kevésnek van rendes helyisége, ahol összejöveteleket, megbeszéléseket tarthatnak, ami elősegíti a DISZ politikai munkáját, a fiatalok nevelését. S ha erre terelődik a szó, a vezetők hivatkoznak különböző nehézségekre, akadályokra. Kifogásokon gondolkoznak, ahelyett, hogy azon törnék fejüket, miként lehetne a DISZ-szervezetnek megfelelő helyiséget juttatni. Maguk a pártszervezetek sem törődnek eléggé a DISZ-helyiségek ügyével. Pedig ha szóvá tennék, ha szívügyük lenne, megyénkben a fiatalok munkája sokkal eredményesebb, lendületesebb lenne.

(Kecskésné)

LELKESEN KÉSZÜLNÉK A KOMMUNISTÁK A NAGYMISKOLCI PÁRTÉRTEKEZLETRE

Érzőét MNDSZ- elnöfc

legutóbb a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetésben részesült példamutató magatartásáért. Mint a pártértekezlet küldötte, az MNDSZ munka megjavításával készül a városi pártértekezletre.

Miskolc város ipari, kereskedőim és hivatali pártszervezeteinek kom munistái nagy lelkesedéssel készül nek a nagymiskolci pártértekezletre Értékes munkafelajánlásokat tesz nek, igyekeznek napi feladataika egyre jobban megoldani, hogy ezze is biztosítsák a pártértekezlet sike rét. Alábbi képesriportunk is a mis kolci kommunisták lelkes készülő déséről ad számot:

Gyorfi József lakatos

a Rum- és Likőrgyár dolgozója, teljesítménye állandón 130 százalék felett van. A pártértekczlet tiszteletére újabb 5 százalékkal emeli teljesítését.

Huszár Borbála csoportvezető

a miskolci fonodában állandóan segíti . a fiatalokat. Kénünkön éppen Szabó Katalin iflúmunkásnőnek adja át munkamódszerét.

Tátrai Tibor lerMésziiő

a Lenin Kohászati Művek tervosztályán példamutatóan készül a pártértekezletre. Nemrégiben érdemelte ki ..a szakma kiváló dolgozója” kitüntetést.

Paulovics Ágoston igazgató

Nagy Gyula gépkocsivezető

Pórtélét

☆

Tanulmányozzuk és alkalmazzuk

A Szovjetunió Kommunista Párt^ ja XX. kongresszusán elhangzott beszédek, az ott elfogadott határozatok megjelentek ^ sajtóban, Ismertette őket a rádió. Hatalmas tömegek kísérték figyelemmel a kongresszus eseményeit. De az eszméknek azt a gazdagságát, amelyet a kongresszus anyagai tartalmaznak, nem lehet egyszeri, kétszeri átolvasással elsajátítani, azt mélyen, behatóan kell tanulmányozni. És a mi párttagságunk kívánja, igényli is a XX. kongresszus anyagainak mélyreható tanulmányozását, mert látja, hogy a kongresszus elvi megállapításaival új, jelentős lépés történt a munkásmozgalom, a ’ marxizmus— leninizmus fejlődésében. Ezért mondja ki az MDP Központi Vezetőségének csütörtökön megjelent határozata: a pártoktatás eddigi menetét megszakítjuk s március végétől valamennyi szeminárium, valamennyi konferencia és mindenki, aki érdeklődik iránta, a kongresszus anyagát fogja tanulmányozni.

A XX. kongresszusról szóló kommentárjában sok polgári újság kénytelen elismeréssel és őszinte csodálkozással állapította meg, hogy ez a tanácskozás rendkívüli magabiztosságot és optimizmust sugárzott. Azt azonban nem fűzték hozzá ezek a lapok, hogy ezt a magabiztosságot az a hit- adta, hogy az út, amelyen a kongresszus járt — helyes.

Ezt a magabiztosságot és ezt a hitet önti a kongresszus azokba is, akik határozatait tanulmányozzák és megértik. Magabiztosságot önt azokba, akik a munkásmozgalom és a szocialista építés nemzetközi fellendülését várják most, s hitet azokba is, akik hallva a nagy békeövezetről — amely már Európa, Ázsia és Afrika tekintélyes részére kiterjedt — közelebb látják leghőbb vágyuk beteljesedését, a béke biztosítását az egész világon.

Mi, magyar kommunisták azonban többet akarunk tenni az egyszerű tanulmányozásnál: a kongresszus határozatainak ismeretében hozzálátunk, hogy mindazt, ami ezekből nálunk is alkalmazható, valóban alkalmazzuk is. S a kongresszus határozatainak túlnyomó többsége ilyen. A kollektív vezetés elvének’tel- jes érvényesítése a legfelsőbb párt- szervektől a legalsóbbakig nálunk sem megoldott kérdés még, a súlyos károkat okozó személyi kultusz maradványai elleni harcban, a tömegek alkotó erejének kibontakoztatásában (e két dolog szorosan összefügg) támogatást ad az az éles elvi bírálat, amely a kongresszuson e kérdésben elhangzott. A kongresszus anyagát tanulmányozzák majd a tanácsokban, a minisztériumokban, a tervezéssel és az iparvezetéssel foglalkozó intézményekben s feltétlenül hasznos gondolatokat keltenek majd az ottani elvtársakban azok a tételek, amelyek az államapparátus egyszerűsítéséről, a bürokrácia kiirtásáról, a termeléshez közelállók felelősségének és önállóságának növeléséről szólnak.

Alapvető ideológiai tételek hangzottak el a kongresszuson, de ezeknek is nagy jelentőségük van mindennapi munkánk szempontjából. Hatalmas örömet okozott például az a megállapítás, hogy a háború nem elkerülhetetlen s hogy a szocialista országok békés gazdasági versenyben akarják legyőzni a kapitalistákat. Milyen hatalmas hajtóerővé válhat ez az elvi tétel, ha minden üzemben és faluban, tudományos intézetben és hivatalban megértik, hogy a békés együttélés elvét nem elég hangoztatni — úgy kell dolgoznunk, olyan árukat kell termelnünk, hogy versenyképesek legyünk! A békés együttélésnek — ez feltétele. Tanulmányozni a kongresz- szus anyagát, ez nem kevesebb, mint vele együtt tanulmányozni gyakorlati építő munkánkat, a mát, a magyar valóságot és segíteni feltárni azokat a részleteket, amelyeket tökéletesíthetünk, amelyekben az elavultat újjal cserélhetjük fel;

A párt, amikor az oktatás menetét megváltoztatja, egyben azt várja a tagságtól, hogy segítsen ebben az alkalmazásban. S ez az a pont, ahol az SZKP XX. kongresszusának tanulmányozása túlnő a szokásos tanuláson, alkotássá, a vezetők és a tagság közös munkájává nemesül.

Fz az igény természetesen nem engedi meg, hogy az anyagokat rossz iskolás módon dolgozzuk fel, valahogy így: »Feladva ettől eddig — legközelebb kikérdezzük az anyagot!« Propagandistáink is, a hallgatók is azzal a törekvéssel lássanak a tanuláshoz, hogy tanácsot adhassanak a pártnak: hogyan alkalmazzuk nálunk a kongresszus tételeit a műhely, a falu, a hivatal életére, vagy akár az országos politikában. Egyik legmeg- ragadóbb vonása volt a kongresszusnak ama marxista tétel hangsúlyozása, hogy a történelem alkotói a tömegek, hogy az ideológia továbbfejlesztésében a párt vezette tömegeknek, az egyszerű embereknek is hatalmas szerepük van. A marxizmus alkalmazása és fejlesztése a mindennapi munka kisebb vagy nagyobb tetteiben nyer formát, a tömegek tapasztalata a napról napra születő sok millió tapasztalatból tevődik össze s viszi előre a szocializmus ügyét.

Valóban nem lehet pusztán megtanulandó leckének tekinteni a kongresszus anyagát — ez csak azoknak [volt lecke, akik a marxizmus tanulmányozását és alkalmazását pusztán ismert tételek ismétlésének tekintették. De az unalmas, leckeszerű tanulás korlátáit már most, a szervezett tanulás megkezdése előtt is elmossa az általános érdeklődés. A Szovjetunió hatodik ötéves tervének lenyűgöző adatai, a szocializmusba való átmenet formái, a kapitalizmus rothadásáról szóló tudományos elemzés, a személyi kultusz s több más kérdés körül már eddig is szenvedélyes viták keletkeztek nem egy pártszervezetben. Az az igény, hogy a kommunisták és az érdeklődő pártonkívüliek segítsenek alkalmazni a kongresszus határozatait, valamint ez a fellobbant érdeklődés egyaránt megköveteli, hópy az anyagot a szabad vita légkörében tárgyalják meg a szemináriumok és a konferenciák. Hadd fejtse ki mindenki véleményét, ne féljen senki attól, hogy ha téved, vagy ha más a véleménye, mint a konferenciavezetőé, úgy ezt rossznéven veszik tőle, s meggondolatlanul téves, esetleg ellenséges nézetek terjesztőjének bélyegzik meg. A vita különböző nézetek — helyesek és tévesek — csatája. És ebből születik az igazság. Figyelemmel kell meghallgatni minden jóindulatú ember nézeteit —■ sokszor rendkívül érdekes meglátások, máskor orvoslásra váró kételyek merülnek fel ilyen nézetekkel együtt a mélyből. S ha tévedéssel találkozunk, ennek legjobb ellenszere — a meggyőzés.

^mikor a párt ilyen igénnyel lép fel a pártoktatás részvevőivel szemben, elsősorban a képzett kommunistáktól vár sokat, feléjük fordul nagy bizalommal. Nem lesz könnyű dolog a tanulóköröket vezetrii, a sok kérdésre válaszolni, a vitákban dönteni. Pártbizottságainknak jól fel kell készülniük erre és olyan elvtársakra bízni^ az oktatás irányítását, akik egyrészt tudnak támaszkodni a klasz- szikusokra, másrészt ismerik a mi jelenünk, gyakorlati építőmunkánk helyzetét. De még ez sem elég: csak akkor tudják majd ellátni a propagandisták feladatukat, ha a párt- bizottságok állandóan tájékoztatják őket az országos helyzetről, az üzem vagy a járás gazdasági és politikai problémáiról, ha ellátják őket friss helyig adatokkal. Csak így fogják tudni megfelelően tanulmányozni a kongresszus anyagát — hiszen éppen az a legfőbb célunk, hogy a szocialista építőmunka fellendüléséhez járuljon hozzá ez a tanulmányozás, éppen az a célunk, hogy a kongresszusi anyag fordulatot hozzon a pártoktatásban. Fordulatot az elméleti tételek és a mindennapi gyakorlati munka közötti szoros kapcsolat és kölcsönhatás megteremtésében.

Az elmélet — a harc eszköze. Mi sem állhat távolabb tőlünk, mint passzív, szemlélődő propagandamunka. A mi propagandamunkánkat kommunista szenvedélyességnek kell áthatnia, arra kell irányulnia, növelje az emberek kommunista öntudatát, képesebbé tegye őket szocialista feladataik elvégzésére. Erre mutatott nagyszerű példát az SZKP XX; kongresszusa .— arra, hogy miként kell az ideológiai munkát közvetlenül a nép szolgálatába, az építés közvetlen^ szolgálatába, az anyagi és kulturális jólét emelésének szolgálatába állítani.

(Megjelent a Szabad Nép március

17. számában.)

1949 óta áll a gázgyár élén. Nagy része van ab- ban, hogy a vállalat ez év januárjában tervét 153,• februárban pedig 128 százalékra teljesítette. Képünkön az új generátor beszerelését tekinti meg, amelyet vállalásuk szerint a második negyedévben már üzemeltetniük kells

az AA 228. számú gépkocsi vezetője, »a szakma kiváló dolgozója* cím tulajdonosa. Vállalása között szerepel a balesetmentes közlekedés mellett gépkocsijána k jó karbantartása. Eddig generál- javítás nélkül 268.000 kilométert tett meg.

Vasárnap:

Nagykőrösön a IV» békekölcsön negyedik sorsolása

Vasárnap délelőtt tizenegy és egy óra között Nagykőrösön az Arany János Művelődési Otthoniban sorsolják ki negyedszer a IV.: békekölcsön

nyereményeit; Ezúttal hetvennyolc* ezerötszáz egész kötvény számát húzzák ki a kerekekből 24.913.800 forrni értékű nyereménnyel}