Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG A tenners pártsllenerzésének kérdései termelöszöfetHezeteinHiien Mi van a számok mögött...? J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XIL évfolyam 61. szám XHA so FII I Pn Miskolc. 1956 március II, vasárnap A lenini stílusú pártmunka Az SZKP XX. kongresszusa a Lenin alkotta kommunista párt törhetetlen igazságának, nagyszerű előrehaladásának, lenyűgöző erejé­nek lelkesítő megnyilvánulása volt. A kommunisták pártjának mérhetet­len ereje szakadatlanul megújul és gyarapszik a dolgozó tömegek forró ragaszkodásából, a néppel való teljes összeforrottságból. Növekszik a tár­sadalmi fejlődés tapasztalatainak felhasználásával, a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazásával. A XX. kongresszus ékesszólóan bizo­nyította, hogy a kommunista párt — a mindig diadalmaskodó, folytonosan előretörő élet pártja: a szabad, a bol­dog jövő építésének forradalmi párt­ja, amely kérlelhetetlen harcban áll a régivel, az elavulttal, a fejlődés minden akadályával. Az erő tudata, a marxizmus, lenin­izmus igazságába vetett rendíthetet­len hit. határozta meg a kongresszus munkáját, ez húzódott végig vörös fonálként a beszámolókon és a vitá­kon. Bátor, forradalmi, leninista bí­rálat hatotta át a tanácskozásokat. A kongresszus világosan állást fog­lalt a pártélet lenini elvei és gyakor­lata mellett, »A kongresszus *— olvas­hatjuk a határozatban — teljes egé­szében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini normáinak helyre- állításában, a pártonbelüli demokrá­cia fejlesztésében, a kollektív veze­tés elveinek a marxis! a—leninistá politika alkalmazása alapján való meghonosításában, a pártmunka stí­lusának és módszereinek tökéletesí­tésében.« Megállapítja a határozat: »a párt élet demokratikus alapjainak szemelőtt _ tartásáért, az adminiszt- rálgatás és a bürokratikus vezetési módszerek ellen a bírálat és önbírá­lat kibontakoztatásáért folytatott harc biztosította a párttömegek akti­vitásának fokozódását, a kommunis­táknak a párt ügyéért való fokozott felelősségét, a dolgozók újabb politi­kai és munkalendületét.« Az a tény, hogy - a Központ j Bi­zottság beszámolója mellett úgyszólván minden felszólaló kitért a pártmunka lenini normáinak, első­sorban a kollektív vezetésnek kérdé­sére, »a pártélet alapjainak alapjára«, — mutatja ennek a problémának ha­talmas jelentőségét és távlatát a Szovjetunió fejlődésében, az egész nemzetközi munkásmozgalomban. Miben rejlik a kollektív vezetés és a vele szorosan összefüggő párton­belüli demokrácia érvényesítésének nagy hordereje? Abban, hogy mind ez, mind az biztosítja a nemzetközi helyzet, a békeharc, az országépítés, a pártélet nagy kérdéseinek igényes, sokoldalú, körültekintő megítélését, a helyes irányvonal kijelölését; elő­segíti a tömegek vágyainak, tapasz­talatainak és javaslatainak összege­zését; megóv a súlyos hibáktól; ki­tágítja a “látóhatárt. A kongresszus számot adott a szov­jet népgazdaság nagyütemű fejlődé­séről, az ötödik ötéves terv végrehaj­tásának magávalragadó eredményei­ről. Az ötödik ötéves terv végrehaj­tásában elért sikereknek számos párthatározat vetette meg az alapját. Ezeket a határozatokat a Központi Bizottság, mint a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezető, kollektív testületé a valóság lényeinek beható elemzésével, a hibák őszinte feltárá­sával és a feladatok előretekintő megállapításával kovácsolta ki. A XX. kongresszus élesen el­ítélte a személyi kultuszt, amely csökkenti a párt és a néptö­megek: szerepét, elfojtja a vélemé­nyek állandó cseréjének lehetőségét, akadályozza a kollektív bölcses­ség érvényesülését. A személyi kultusz, a bírálat gúzsbakötése, a feltétlen tekintély tisztelet megaka­dályozza az alkotó, építő tevékeny­ség kibontakozását és kivirágzását, ezzel szemben a kollektív vezetés határtalan lehetőségekhez juttatja a nép tehetséges fiait. A kollektív ve­zetés megszilárdítása acélozza a párt egységét. Ha a pártszervekben vezető elv a vélemények szabad ki­cserélése. a feladatok bátor megvi­tatása, akkor nagy -körültekintéssel és szeretettel foglalkoznak a • párt­tagok gondolataival és javaslatai­val, akkor a vezetők és vezetettek összhangban dolgoznak, felszínre tör és hat a bíráló szó, csökkennek a fogyatékosságok, nő a párt moto­rikus lendítő, átütő ereje; határoza­tai harcba szólítják a kommunis­ták tíz- és százezreit. A párt. egységének tökéletesebb érvényesülése mutatkozik meg ab­ban, hogy találkoznak és magas színvonalon olvadnak össze az alul­ról jövő kezdeményezések és a fe­lülről látott nagyobb Összefüggések szempontjai. Csakis a kollektív ve­zetés mellett érzi a párt minden tagja, á nép minden fia, hogy az Ő ügyéről tanácskoznak és őérte dön­tenek. Ez magyarázza azt a hatal­mas lelkesedést és figyelmet, amely­ikei a szovjet dolgozók milliói a XX. kongresszust kisérték. Ez érteti meg határozatainak erőteljes- visszhang­ját, azt a tettrekészséget, amellyel a szovjet dolgozók a hatodik ötéves Verv megvalósításához hozzáfogtak. A kollektív vezetés, a szabad vé­leménycsere, az elvtársi bírálat és önbírálat, a hozott határozatok kö­vetkezetes végrehajtása — a párt- életnek azok a lenini normái, ame­lyeket a XX. kongresszus reflektor- fénybe állított. Lenini stílusú párt- mimkára mozgósított. Ez .többek, között azt is. jelenti, hogy a. párt­szerveknek teljes erővel a gazdasá­gi építés konkrét feladatai felé. kell fordulriiok. . „Kevesebb puffogó frá- zist és több hétköznapi ■tettet!“ — tanítja Lenin. Nos, éppen ez a lenini stílus vezérelve: el kell vetni , a frá- ziscséplésí. a sablonokat, a betürá- gás-t, ehelyett az élet átalakítására törekvő mélységesen gyakorlatias te­vékenységet kell kifejteni. Ehhez ad kimeríthetetlenül sok példát, nagy­szerű tanulságokat a lenini életmű. A z SZKP XX. kongresszusa ne- _ künk, magyar kommunisták­nak is felbecsülhetetlen értékű, gaz­dag útmutatásokat adott a marxiz- mus-leninizmus alkotó alkalmazá­sára. A mi pártszerveink is — természetesen a pártvezetés minden részében, egészen az alapszervezete­kig — csak úgy érhetnek el tartós sikereket, ha a lenini munkastílus szerint dolgoznak. Egyik legfontosabb feladatuk a kollektív vezetés állan­dó fejlesztése, tökéletesítése, azért, hogy még többet tehessenek az előt­tünk álló' felemeljen szép feladatok végrehajtásáért: ezévi termelési terveink maradéktalan megvalósítá­sáért, második ötéves tervünk sike­réért. Az SZKP XX. kongresszusa gazdag kincsestárának megismerésé­vel magasabb színvonalra emeljük pártmunkánkat, ezzel még szoro­sabbra vonjuk pártunk és a dolgo­zó tömegek megbonthatatlan szoros kapcsolatait; ez pedig új sikereink, uj eredményeink szilárd záloga. f *7» i • 7 r ^SSApTiLis 4 tiszteletére A Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelveiből 200% iMJ&iw/tfíuiii. «timiEütiiitfiuu A Szovjetunióban a hatodik öt­éves tervben növekszik az élelmi­szergyártás. Ha az 1955. évi terme­lést 100 százaléknak vesszük, ak­kor 1960-ra a cukorfogyasztás 200 százalékra (évi 6.5 millió tonna), a húsfogyasztás 178 százalékra, févi 4 millió tonna), az állati eredetű zsiradékok és tejtermékek fogyasz­tása 186 százalékra (25 millió ton­na) emelkedik­Parosveruenyben a vállalás teljesítéséért A DIMÁVAG Gépgyár ru­góüzemének csavarrugó részlegé­ben a műszaki és fizikáé dolgozók versenyre hívták a hordrugó rész­leg dolgozóit, akik elfogadták a kihívást. Hat pontban rögzítették azokat a célkitűzéseket, amelyeket április 4-re el akarnak érni. Az első pontban vállalták, hogy a ter- vet dekádról-dekádra folyamato­san teljesítik. A műszaki vezetők arra tettek ígéretet, hogy jó mun- Isaféltételekct, anyagellátást bizto­sítanak a dolgozóknak, hogy azok minél szebb eredményeket érhesse­nek el. A felszabadulás évforduló­jának tiszteletére maradéktalanul teljesítik exporttérvükét, s a minő­séget is megjavítják. Március vé­gére három százalékkal csökken­tik a selejtet, ügyelnek a baleset elhárítására, az üzem rendjére és tisztaságára is.-------------------jot's----------. U j munkait ősök a Borsodi Hőerőműben Nagyszerű munkalendülettcl dolgoznak ezekben a napokban a Borso­di Hőerőmű szerelői. Vállalásukhoz híven április 4-re elkészítik a IV. tur­binát a hozzátartozó kazánnal és ber endezésekkel együtt. A 31/2-cs válla­lat, a Láng Gépgyár, a VERTESZ, az erőmű beruházó és az Április 4 Gépgyár dolgozói összefogtak, hogy a vállalt határidőre a gépegység elké­szüljön, a bekapcsolás április 4-én megtörténjék. A munkaharcban uj munkahősök születnek- Nem egy szerelő és segéd­munkás éjt-uappá téve doígozik. .Meggyesi Lajos betonozó brigádjának tagjai szerda reggeltől péntek délelőtt 10 óráig mindössze három órát pihentek. Balázs Gyula betonozó brigádja már másfél hete nem ment haza. éjjel-nappal végzi a munkát­A műszaki vezetők is lázasan tevékenykednek. A 4-es gépegység épí­tésével egyidőben már készítik az új terveket. Készül az 5-ös és a 6-os gépegység turbinaalapja is. A vasbeton szerelők 250 köbméter betont mar bedolgoztak, . . , „ , .... - . A 4. gépegység minden bizonnyal elkészül liazank fcIszabadulasanak ünnepére. A borsodnádasdi hengerészük munkaaikere A Borsodnádasdi Lemezgyár hengerészei a műit év utolsó ne­gyedében elsők lettek a hertgermű­Tiözapalkonya építőinek hősi munkája A szokatlanul hideg téli napokon lelkes munka folyt a tiszapalkonyai erőmű hatalmas épületében. A ka­zánszerelők mellett szorgalmasan dolgoztak Bártfai András cölöpverő brigádjának tagjai is, hogy a mele­gebb idő beálltával azonnal meg­kezdhessék a Il-es turbinaalap építé­sét. A kiváló brigád sokszor hősi erőfeszítéssel végezte a turbina-alap körülszádolását. Az acélkeménnyé fagyott földben műszakonként 5 da­rab vasbeton cölöpöt vert le — s így átlagteljesítménye meghaladta a 150 százalékot. Az elmúlt héten, amikor tavaszi időjárás kösz&ntött *Tlszapalkonyá- ra, az építőmunkások rövid megbe­szélésre gvüjtek össze. Az értekezle­ten elhatározták;- hogy felszabadulá­si műszakot tartanak s a turbina- alap építésénél mutatkozó három he­tes elmaradásukból április 4-ig 7 na­pot behoznak. A 31/2-es Építőipari Vállalat két legjobb kubikos-brigádja: Lovas Já­nos és Nagy Sándor kollektívája a hét elején kezdte meg a turbina­alap földmunkáit. A brigádok sűrí­tett levegős lógkalapáccsal láttak munkához. A 70 centiméter mély fa­gyos talajjal nem is boldogultak. Két nap alatt mindössze 4 köbméter föl­det emeltek ki. Az erőmű beruhá­zó vállalat mérnökei ekkor a dolgo­zók segítségére siettek. Gondos szá­mításokkal megállapították: a fe­dett gépházi részben kis töltetekkel elvégezhetik a fagyos föld robbantá­sét anélkül, hogy az kárt okozna az épületben. Szerda délután 20 darab 25 dekagrammos töltettel egyszerre robbantottak. Az eredmény: 10 köb­méter föld volt. Csütörtökön tovább folytatták a robbantásokat s így péntek reggel már a nagyszerű szov­jet markológép segítségével folya­matosan végezhették a föld kiterme­lését. Ezen a reggelen még egy győ­zelem született: a Bártfai brigád je­lentette, hogy 156 vasbeton cölöpből 130-at már a földbe süllyesztettek. vek országos versenyében. Jó mun- hájulc jutalmául pénteken délután a kultúrotthon nagytermében ősz-* szevont termelési értekezleten, ün­nepélyes keretek között adták át a hengerészeknek a kohász szakszer­vezet és a minisztérium elismerő oklevelét! A nádaséi hengerészek kiváló eredményekkel dolgoznak ebben az évben is. Az április 4 tiszteleté- re indult verseny különösen már-* ciusban lángolt fel a brigádok kö­zött Szombaton reggelig esedékes havi tervükön felül 127 tonna hen­ger eltárut adtak. Az első negyed­évre terven felül vállalt 300 tonná­ról szóló vállalást eddig már 286 tonnával teljesítették túl. A 21 hengerészbrigád közül 19 teljesí­tette 100 százalék felett márdusi előirányzatát. Tibii mint kétmillió forint értéké termék a (elszabadulás ünnepére A diósgyőri kohásztanulók szorgal­mukkal már eddig is becsületet sze­reztek iskolájuknak. Múlt évi jó munkájukkal az. ország MTH inté­zetei között folyó .versenyben el­nyerték a Minisztertanács és a DISZ Központi Vezetőségének vándor­zászlaját. Most arra törekednek, hogy megőrizhessék a vándorzász­lót. Ennek az elhatározásnak jegyé­ben született meg a másodéves szak­munkásvizsgára készülő 'kohásztanu­lók felajánlása a felszabadulás ün­nepére. A martinász és kohász ta­nulók vállalták, hegy a műszakokon a felnőtt szakmunkások normáját teljesítik, önállóan kezelik a kohó­kat, martinkemencéket és hengerso­rokat, fi összesen másfélmillió forint értékű kohászati gyártmányt készí­tenek. A jól szervezett és gondosan elő­készített műszakok példás ered­ményre vezettek: mindhárom szak­ma fiataljai magasan az előírt nor­ma felett teljesítették feladatukat, s több mint 300.000 forint értékű termékkel teljesítették túl vállalá­sukat. Emri István martinász 177, Magos László hengerész 156, Mátrai János kohász munkacsapata 305 szá­zalékos n ormaiéi jesítmérmyel ke­rült az első helyre. Ünnepélyesen átadták a Minisztertanács ás a SZOT vörös vándorzászlaiát az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak Nagy ünnepre ébredtek szombaton az ősi kohászváros, Ózd munkásai és mérnökei- Ezen a napon adták át a gyár kollektívájának 1955. második félévi jó munkájáért a nagy kitünte­tést, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ünnepséget megelőzően délelőtt 11 órakor a mar­tinacélmű Vili. számú kemencéjénél újabb nagyszerű győzelem született: Miller Antal olvasztár-brigádja az első negyedévi vállalás teljesí­téséhez szükséges acélmennyiség utolsó tonnáját is lecsapolta. Gyorsan elterjedt a szép győzelem hire az üzemekben, a durvahenger­műben, a nagyolvasztóműben és a többi gyárrészlegbon, ahol még szo­rosabban fogták a szerszám nyelét, hogy hasonlóképpen kiváló munká­val köszöntsék az ózdi kohászat ki­tüntetésének nagy napját. Amikor a gyár szirénája műszakváltást jelzett, az üzem bejáratánál már ott voltak a fúvószenekar tagjai, hogy ropogós ütemű, vidám indulóval köszöntsék a gyár kollektíváját, amely az elmúlt évben már számtalan­szor hősi helytállásról, forró ha­zaszeretetről tett tanúbizonysá­got. Délután 3 órakor kezdődött a nagy esemény, a győzelmi jelvény átadása. A kultúrotthon feldíszített nagy­termében az ózdi dolgozókkal együtt ünnepeltek a testvérgyárak küldöt­tei is. Eljöttek osztozni az ózdi dolgo­zók örömében a párosversenytársak, s azoknak a gyáraknak munkásai is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az Ózdi Kohászati Üzemekkel. Kormos László elvtárs, az üzemi bizottság elnökének megnyitó szavai után Csergő János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének tagja, kohó és gépipari minisz­ter mondott ünnepi beszédet. Elisme­réssel szólott arról a nagyszerű harc­ról, amelyet az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói vívtak 1955-ben a má­sodik ötéves terv előkészítésének nagy csatájában. Jó munkájuk sike­reit mutatja, hogy a gyár kollektívája 1955. minden negyedében teljesítette az iparági elüzem fej tétel eket, háromszor ka­pott cltizem elmet. Múlt év má­sodik felében befejezett teljes termelési tervét 109,9 százalékra teljesítette; az egy munkásra eső termelési értékelőirányzatát 9,4 százalékkal túlteljesítette. A gyár martinászai 1955-ben 11.800 tonna acélt, a hengerészek pedig 29.000 tonna hengerelt árut adtak terven felül. Dicséretes eredményeket ért el a gyár kollektívája a minőség javításá­ban is, amely elsősorban az üzemek között kialakult jó kapcsolatnak kö­szönhető. Ezeknek az eredményeknek elérése után a Minisztertanács az ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak ítélte oda a vörös vándorzászlót és ezzel együtt az élüzem címet. Csergő elvtárs ezután az idei év feladatairól beszélt: Pártunk és kor­mányunk, az egész magyar dolgozd nép ez évben éppúgy, mint az előző években, bizton számít az ózdi kohá-* szat dolgozóira, s a második ötéves terv első éve célkitűzéseinek mara­déktalan megvalósításához több és jobb acélt kér tőlük. A Minisztertanács és a SZOT vö-» rös vándorzászlaját a gyár dolgozói nevében Suszter Sándor országgyű-» lésí képviselő, Mustos Attila és Be- recz Istvánná elvtársak vették át- Mustos Attila ifjú hengerész a nagy kitüntetés átvételekor Ígéretet tett, hogy ez évben a sikereket tovább gya­rapítják, jobb és olcsóbb vasat, acélt, hengereltárut adnak a nép- gazdasági tervek valóraváltásá- hoz. A megyei pártbizottság képvisele­tében Benyák Béig elvtárs üdvözölte a gyár dolgozóit a kitüntetés elnye­rése alkalmából. Ózd kommunista és pártonkívüli dolgozóinak további jó munkát, sikereket kívánt. Fehér László elvtárs, a városi pártbizottság első titkára annak az elhatározásnak adott kifejezést, hogy a gyár dolgo­zói ezévi jó munkájukkal is kiérdem­lik as élüzem címet. Az ünnepség után Horváth Károly elvtárs, a gyár igazgatója magas pénzjutalmakat adott át az Ózdi Ko­hászati Üzemek legjobbjainak. Az esti órákban a gyár munkása?; mérnökei közös vacsorán ünnepelték a nagy győzelmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents