Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

Csiförtöfc, tm< március I,

fiSZAKMAGTARORSZAG

3

A termelés pártellenőrzése a technika fejlesztésének legfőbb záloga

Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak a második ötéves terv első évében, a termelés emelése mellett a technika állandó fejlesztése is elsőrendű feladatuk. Elsősorban a technikai előrehaladás biztosítja, hogy az ózdi kohászok, martinászok, hengerészek az elkövetkezendő időkben új eredményekről számolhassanak be a selejt és az önköltség csökkentésében, a termelő berendezések maximális kihasználásában. A feladat végrehajtásához a gyár kollektívájának feltétlenül igényelnie kell a pártszervezet segítségét. A nagyüzemi pártbizottság látva, hogy az elmúlt esztendőben hibák mutatkoztak a termelés pártellenőrzésében, feladattervet dolgozott ki annak megjavítására.

Szerkesztőségünk munkatársa a problémával kapcsolatban kérdéseket intézett Varga István elvtárshoz, a nagyüzemi pártbizottság termelési osztályának vezetőjéhez. Az első kérdés így hangzott:

— Milyen eredmények és hibák mutatkoztak Ózdon a termelés pártellenőrzésében a múlt év első felében?

— Először talán a hibákról beszéljünk — válaszolta Varga elvtárs. — A pártbizottság, de a párt- szervezetek is gyakran elmulasztották a termelés pártellenőrzését, nem számoltatták be az üzemek gazdasági vezetőit a végzett munkáról, s nem adtak segítséget a feladatok megoldásához. A pártszervezeték úgyszólván a diszpécserek szerepét töltötték be. Jónéhányszor magukra vállalták az anyagsürgetést és más gazdasági problémák megoldását. Néhány alapszervezetünk persze szép eredményeket is ért el. A durvahengermű III. műszakján a pártszervezet a selejt csökkentését tűzte feladatul a kommunisták elé. A megbízatások végrehajtását a pártszervezet vezetői állandóan ellenőrizték, s komoly javulásról számolhatnak be.

— Mennyiben változott a helyzet a Központi Vezetőség novemberi határozata után?

— A Központi Vezetőség novemberi határozata nagy segítséget adott mimikánkhoz. A nagyüzemi pártbizottság termelési osztálya egy-egy fontosabb probléma megoldására

. brigádokat szervezett. A legfontosabb teendő volt a meglazult technológiai fegyelem megszilárdítása. A pártbizottság az igazgatóság felelős szerveivel brigádot alakított, s megvizsgálta, hogy az üzemekben milyen feladatok vannak az új technológiai eljárások bevezetésében. Ahol hibákat találtunk, ott felhívtuk ezekre

az üzemvezetőség figyelmét, s pontos határidőket szabtunk kijavításukra. Időközben is állandóan ellenőriztük, hogy mennyiben tartották be a technológiai előírásokat. A durvahengerműben a brigád felülvizsgálta az égett selejt megnövekedésének okát. A martinacélműben a helyes programtartás megszervezéséhez és a grafikonszerinti üzemeltetés megteremtéséhez nyújtottunk segítséget.

A nagyüzemi pártbizottság által foganatosított, ellenőrzés segítségével a nagyolvasztóműnél szintén jelentősen megjavult a munka. Az év három negyedévében csaknem másfélezer tonna adóssággal küzdöttek kohászaink. A kommunisták leg jobbjaiból brigádot alakítottunk, amelynek sorába meghívtuk a szak- szervezet képviselőjét is, Végül is sikerült felszámolni az adósságot, a nagyolvasztómű az év végére törlesztette adósságát.

— Javult-e a pártellenőrzés a pártvezetőségek ujjáválasztásának idején?

— Ebben az időszakban volt a .legnehezebb feladatunk. Egyes párt- alapszervezetekben csak a választásra készültek, megfeledkeztek a termelés pártellenőrzéséről. Kiadtuk a jelszót: kommunisták az élre! Az üzemi pártszervezetek különösen a vállalások megtételénél, s a versenyszerződések megkötésénél adtak segítséget. Ismertették a dolgozókkal az 1956. évi megnövekedett feladatokat, s megmagyarázták azt is, hogyan lehet ezeket végrehajtani. Az év kezdetén sok segítséget kellett adnunk az egyre súlyosabb tervlemaradás pótlásához. A martinacélmű munkájának támogatására a pártbizottság közbelépése nyomán megjavították az ócska- és nyersvas ellátást. De hibák is csúsztak be munkánkba. Néhány fontos problémáról csak utólag szereztünk tudomást. A martinacélműben január elején két kemencét — arra való hivatkozással, hogy a VKV-nak kevés a munkája — javításra adtak át. A két kemence kiválóan dolgozott és javítás nélkül is huzamosabb ideig, minden fennakadás nélkül segíthette volna az acéltermelést. A pártbizottság itt már csupán a fele- lősségrevonás eszközeit alkalmazhatta.

— A nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság januárban beszámoltatta a vállalat igazgatóságát az 1956-os feladatok végrehajtására tett előkészületekről, s ennek alapján politikai ütemtervet dolgozott ki a termelés pártellenőrzésére, a gyárban folyó politikai munka megjavítására — fejezte be Varga elvtárs nyilatkozatát;

(m)

A Borsodvidéki Gépgyár tervei az anyagtakarékosság érdekében

A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben tervük teljesítése mellett nagy gondot fordítanak az anyagtakarélcos- ságra. Sokrétű műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósításával az év végéig jelentős megtakarítást * érnek el. A gyártmányok felülvizsgálása, az új technológiai eljárások bevezetése mind azt célozza..

A vázszerkezeti üzemben a gyártmányok felülvizsgálása alap jóm. szabásterveket készítenek, s a hengerelt anyagokat osztható méretekre rendelik. Így elejét veszik annak, hogy a gyűrűshengerek gyártásához szükséges öt méteres négyszögacél bugából két kétméteres darab lesza- bása után egy méter véghulladék keletkezzen. Csökkenteni akarják az öntvényráhagyásokat, amivel nemcsak nagymennyiségű anyagot takarítanak meg, de lényegesen lerövidítik a forgácsolási időt is.

A szabásminták készítésével már a múlt év utolsó negyedében szép inm »» »>■■■ i

eredményeket értek el. A mu Ajax-kálapácsakat lényegesen olcsóbban gyártották a tervezettnél, s a gyűrűshengereket is darábonkint több mint 100 forinttal olcsóbban állították elő.

Az import anyagokat hazai anyagokkal akarják pótolni. A hidraulikus sajtolókhoz tartozó dugattyu- szivattyuk készítésénél például a bronzot és a csapágyfémet műanyaggal helyettesítik. Az orsósprésék anyáit bronz helyett megfeledő szilárdságú öntöttvasból, vagy húzott- anyagból készítik.

Egyes gyártmányoknál aluminium alkatrészek felhasználását tervezik. A hidraulikus emelő köpenyburkolatát már alumíniumból készítik. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói ígéretet tettek arra is, hogy a lengyel és csehszlovák kohókohsszal szintén jobban fognak gazdálkodni. Az öntödében helyes adagolással 2 száza- lé-kos kókszmegtakarvtást érnék el, amely olcsóbbá teszi a gyér készítményeit.

Pórtélét

Dulai elvtárs pártmegbízatása

*

Állattenyésztési tapasztalatok a Szovjetunióban

1955 decemberében négy hetet töltöttünk a szovjetunióban. Meglátogattuk a moszkv : és a charkovi Állattenyésztési és Állategészségügyi Kutató Intézetet, az oltóanyagtermelő és ellenőrző üzemet, a körzeti állattenyésztési felügyelőséget, több állami állattenyésztő állomást, szov- hoz- és kolhozgazdaságot.

Szembetűnő volt, hogy a kolhozgazdaságok milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a közös állattenyészés fejlesztése érdekében. A szilárd takarmányalap biztosítása, a beruházások és a tenyésztői munka legfőbb feladatai mind nagyon részletesen szerepelnek a kolhozok terveiben.

Az állatállomány minőségi fejlesztésében, a hozamok nagyarányú fokozásában igen jelentős szerepe van az állattenyésztő állomásoknak, amelyek az elmúlt 20 év alatt jelentős eredményeket értek el, körzetükben

megkétszerezték a hozamokat.

Példa erre a lebegyinszki állat- tenyésztő állomás, melyet 1934-ben szerveztek. Ekkor a körzetben az egy tehénre eső tejtermelés 1200 liter volt, 3.7 százalékos átlagos zsiradéktartalommal, jelenleg pedig 2600 liter 3.91 százalékos zsiradéktartalommal.

Az állomások nagymértékben hozzájárulnak az ország tenyészállattal való ellátásához. A valkovi állat- tenyésztő állomás például — melynek működési köre csak egy járásra terjed ki — 1947 óta 18.000 darab tenyészállatot adott más körzetben levő kolhozgazdaságoknak.

Nagy eredményeket értek el az állomások a fajták tökéletesítésében és új fajták kitenyésztésében is. Ismeretes, hogy a szovjet állattenyésztők az elmúlt húsz év alatt igen sok nagyhozámú fajtával gazdagították országukat.

Az állattenyésztő állomások bátran és széles körben használják fel munkájukban a haladó tudomány és technika vívmányait. A Szovjetunióban ismeretlen a borjak elavult, szopta- tásos nevelése. Példásan szervezték meg a mesterséges termékenyítést, mint a tudomány és technika nagy Vívmányát az állattenyésztés minőségének fokozásában, az önköltség csökkentésében. Nagyszerűen megépített és felszerelt üzemi inszemi- náló állomások rendkívül széles hálózata van az országban, ahol a munkát tanfolyamokon kiképzett insze- minátorok végzik. Ezzel a tenyészbikák srómát legalább 50 százalékkal tudták csökkenteni a minőség egyidejű és ugrásszerű javításával.

Nagy gondot fordítanak a tenyész- apaállatok kiválasztására és párosítására. Az a célkitűzés érvényesül a gyakorlatban, hogy

a jót még jobbal cseréljék fel.

Különösen gondot fordítanak a tejzsír százaléknövelésére.

Szervezett műnk- folyik a legtöbb tápanyagot adó takarmánykultúrák elterjesztése, a takarmánykészletek helyes, időben való betakarítása és felhasználása érdekében. Ehhez a szovjet állam is sokrétű segítséget, vetőmagot, műtrágyát, gépeket ad.

A Szovjetunió minisztertanácsának határozata szerint 1955 novembertől kezdve a gépállomáson működő agro- nómus és állattenyésztő szakemberek már mint a kolhozgazdaságok szakemberei dolgoznak. így a kolhozgazdaságok mindegyikében van egy vagy több képzett agronómus és a kolhozok 80—90 százalékában állattenyésztő szakember is.

Mindez lehetővé teszi, hogy a törzskönyvelés sok adminisztrációval járó munkájának nagyobbik részét a gazdaságok és az ott dolgozó szakemberek végezzék. A nagyüzemek tenyésztő és árutermelő farmjaira egyaránt kidolgozzák a tenyésztési és termelési feljegyzések tanulságos rendszerét. A tenyésztő farmokon naponta, az árutermelő farmokon pedig 10 naponkint jegyzik fel egyedenkint azokat az alapvető termelési és tenyésztési adatokat, amJyeket más országokban csak időszakonkint (30, 60, 100 naponkint), sok tényező közbejöttévé) rögzítenek még ma is.

A kidolgozott és jóváhagyott egységes termelési és tenyésztési feljegyzéseket a szovhoz és kolhozgazdaságok állattenyésztői és farmvezetői

kötelesek vezetni. Ök végzik el a fiatal állatok jelölését, a rendszeres tej- zsírvizsgálatot is. Azt tapasztaltam, hogy

e kötelezettségnek mindenütt példásan eleget tesznek.

A törzskönyveket a körzeti mező- gazdasági igazgatóságok állattenyésztési felügyelőségein vezetik. Az itt dolgozó inspektorok a gépállomások főállattenyésztőinek s az állami állat- tenyésztő állomások szakembereinek bevonásával rendszeresen ellenőrzik a gazdaságokban Myó munkát. Az állattenyésztői felügyelőségek a legjobb szakemberek bevonásával évente megszervezik a tenyészállatok bonitálását, — amellyel értékelik a gazdaságok tenyésztői munkáját, — az Összszövetségi Mezőgazdasági Minisztérium pedig a kutatóintézetek bevonásával három évenkint kiadja a legjobb tenyészállatok évkönyvét.

MÁTÉ JÁNOS igazgató

Dulai Lászlómé délre pontosan megfőzi az ebédet, mert a gyerek éhesen jön haza az iskolából, aztán félreteszi, hogy majd öt óra falé megmelegítse. Előbb úgysem jön a férje. Már megszokta, hogy estefelé jár haza a munkából, akkor bekapja az ételt, s megy sakkozni, ping-pongozni, moziba, értekezletre a fiatalok közé. Eleinte tiltakozott: — öreg vagy már, kinevetnek, miért mászkálsz annyit? De már beletörődött, hiszen így megy ez két éve, amióta a DlSZ-be „belehábarodotf‘. Amióta meg a DISZ Központi Vezetőségének dicsérő oklevelét megkapta, még többet időz a fiatalok között.

A D1MÁVAG Gépgyár viUamos- üzemének pártszervezete két évvel ezelőtt azzal bízta meg Dulai László elvtársat, hogy foglalkozzon az ifjúmunkásokkal, segítsen tíz egészséges DISZ élet kialakításában. örömmel látott a pártmegbi- zatás végrehajtásához, hiszen szereti a fiatalokat, mint művezető köztük él, velük dolgozik, ismeri gondjaikat, örömeiket, bánatukat. Tudta, hogy a szakmai képzésnél leéli kezdetű a foglalkozást, mert a fiatal szakmunkások tudása hiányosnak bizonyult. Előfordult nem is egyszer, hogy pontatlanul rakták össze a szétszedett motor óikat. Dulai elvtárs újra szétszedette velük. Hiába mondták neki: — Nézze szakikám, mi is szakmunkások vagyunk, mi ás értünk hozzál — hajthatatlan maradt. Az összerakásnál azonban már ügyeltek arra, hogy semmi hiba ne forduljon elő.

Huszonhat fiatalt készített elő a technikai minimum vizsgára. Szakmai tudásuk gyarapodása mellett a 4-es fizetési kategóriából az 5-ös- be sorolták őket. Az utóbbi időben a fiatalok közül többen, Dulai elv- társsal együtt, rendszeres látogatói a munkásakadémiának.

A fiatalok apjukként szeretik és becsülik művezetőjüket, aki érdeklődik minden gondjuk iránt, figyeli munkájukat, meghallgatja panaszukat, ö vezeti a DISZ politikai iskolát is. Tavaly az első előadáson csak 16 fiatal vett részt.

Aztán egyre többen kopogtattak be hozzá, s a vizsgán már 32 ifjúmunkás szorongott a padokban.

Dulai elvtárs az iránt is érdeklődött: mivel töltik szabadidejüket? Kiderült, hogy a villamosüzem fiataljai rajonganak a sportért. Dulai elvtárs szóvátette ezt a DISZ-bi- zottságon, s tavaly egymást követ* ték az izgalmas „kupamérkőzések“. Ide már az „öregek“ is elmentek. Somolai Ferenc és Pócsi elvtárs a tekercselőből rendszeres látogatói lettek a „meccseknek“. A végén maguk is kedvet kaptak a sporthoz, persze nem a futballhoz, hanem a kevésbé fárasztó és zajos sakkhoz. Előfordult, hogy a műszak végén már előre azon vitatkoztak, hogy a nyolc sakkozó közül ki ül az egyetlen asztalkád hoz. A fiatalok kedvet kaptak a ping-ponghoz is. Dulai elvtárs örömmel töltötte szabadidejét ezeken a mérkőzéseken. Olyan igyekezettel ütögette a labdát, mintha csak 18 éves lenne. Igaz, saját bevallása szerint a harmadik menetnél a sok ugrálás miatt reszketett a lába, de a világért sem hagyta volna abba.

Az idősebbek közül másoki Gyúró Ferenc, Klábel Lajos és Lő-■ rincz Gyula is rájöttek, nem elég csak az üzemben foglalkozni a fiatalokkal. Kollektív mozilátogatást szerveztek. Többek között ,,A 9-es számú kórterem° című filmet néz* ték meg közösen. Hazafelé menet megvitatták a tanulságokat Két héttel ezelőtt a Déryné Színház „Csárdáskirálynő“ előadásán több széksort foglalt el a villamosüzem nagy családi kollektívája. Ünneplőbe öltözött öregek, fiatalok, férj és feleség, menyasszony, vőlegény* összesen mintegy hetvenen Haltak.

Sokat, nagyon sokast lehetne még beszélni arról, hogyan teljesíti pártmegbizatását Dulai elvtárs s példája nyomán hogyan foglalkozik az ifjúmunkásokkal a többi öreg harcos is. Két év alatt a villa* mosüzemben megerősödött, gyöke* rét vert a DISZ, s kialakult az öregek és fiatalok egészséges, szír* lárd kapcsolata.

S ma Dulai divtára joggal büszke a villamosüzemre, fiatal neveltjeire t

Melyik borsodi falu asszonyai lesznek az elsők?

Mi, hejőbá'bai dolgozó parasztasz- szonyok, a nemzetközi nőnap és április 4. tiszteletére elhatároztuk, hogy az állampolgári fegyelem további szilárdítása, a munkásosztály, a városi lakosság élelmiszerrel való ellátása érdekében határidő előtt teljesítjük baromfi, tojás és tejbeadási kötelezettségünket.

Községünk első negyedévi barom- fibegyűjtési tervét február 28-ig 63, tojásbeadási tervét 57, tejbegyűjtési tervét február 20-ig 65, hizottsertés- begyűjtési előírását pedig 115 százalékra teljesítette. Február 2fl-ig a baromfibeadásra kötelezett termelőknek 66, a tojásbeadásra kötelezetteknek 65, a lejbeadásra kötelezetteknek pedig 87 százaléka kezdte meg az évi beadási előírás teljesítését. Vannak olyanok, mint Holló Istvánné 11 holdas, Jakab Istvánná 5 holdas, Frózsi Lajosné 3 holdas dolgozó parasztasszonyok, akik már egész évi baromfibeadásuknak eleget tettek.

Hazánk felszabadulásának évfordulójára vállaljuk:

*1 Baromfiból és tojásból március 1 • 15-ig, tejből március 20-ig teljesítjük az első negyedévi tervet.

O Az első félévi baromfi be- adásnak s az egész évi tojás- beadásnak május 1-ig, az első félévi tejbeadásnak május 15-ig eleget teszünk.

Jó trágyázás bőséges termés

Mpgst

■W^WinwiiUB

A mezőnagymihályi állami gazdaság dolgozói szorgalmasan hordják ki a földekre a trágyát, mert tudják, hogy csak a jól trágyázott, jól gondozott föld terem bőségesen.

3 A hejöbáfbaá Haladó Terme*

iőszövetkezet első negyedévi tejbeadási kötelezettségét március 15-ig, félévi tejbeadását május 15- ig, félévi baromfibeadási előírását május 15-ig, egész évi tojásbeadási kötelezettségét pedig május 1-ig teljesíti. A termelőszövetkezet tagjai április 1-ig eleget tesznek a beadásnak.

A Minden dolgozó parasztasz- szony, akinek baromfi, tojás és tejbeadási kötelezettsége van* határidőre eleget tesz az előírásnak; Az a jelszavunk, hogy a községben baromfiból, tojásból és tejből ne legyen egyetlen hátralékos sem.

A községi pártszervezet a kommunisták példamutatásának biztosi-^ tásával, a politikai munka jó megszervezésével segíti a vállalások pontos teljesítését.

Az MNDSZ tagjai meglátogatják a beadásra kötelezett dolgozó parasztasszonyokat. A földművesszövetkezet női tagjai példamutatóan teljesítik az előírást, s az MNDSZ tagjaival együtt felvilágosító munkát végeznek. A DISZ-szervezet 40 dolgozó parasztcsaládhoz látogat el* s a felvilágosító munka mellett ajándéfcműsorral köszönti az élenjárókat. A községi tanács végrehajtó bizottsága a tanácstagok példa- mutatásával, az élenjárók népszerűsítésével, a törvényesség betartásával segíti elő a vállalások teljesítését.

Felhívjuk a megye valamennyi dolgozó parasztasszonyát, hogy csatír' ózzanak ‘ kezdeményezésünkhöz;

VÉRTES LAJOSNÉ MNDSZ titkár.

BENÁCS ANDRÁSNÉ tsz. tag.

BÖSZÖRI MIKLÓSNÉ földművesszövetkezeti tag.

B. NAGY JÁNOS párttitkár.

NAGY ISTVÁN vb. elnök.

BODNÁR JÁNOS DISZ-titkár.

— A he,fő kérdsz túri és az igrici

egyéni gazdák felkészülten várják a tavaszt. A tavaszi vetőmagok nagyrészét már megtisztították és az istállótrágya több mint 60 százalékát is kihordták a földekre^