Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

Csütörtök, 1956. mamas 29. ASM AG¥ ARORSZAG 3 MOZAIKO A Borsodvidéki Gépgyár életéből NEMRÉGEN adtunk hírt arról hőgy a Borsodvidéki Gépgyárban ; pártszervezet és az öntödeüzem kéz aeményezésére munkaverseny indult április 4. tiszteletére. A pártszervezet és a szakszervezet vezetői örömmel újságolják, hogy az öntöde felhívása után néhány órával már valamennyi üzem csatlakozott a versenyhez és az első három napi értékelés alapján meglepő eredmények születtek. A kezdeményező öntödeüzem ugyanis kétszeri selejtes öntés miatt lemaradt, ugyanakkor a korábban hi­bákat elkövető vasszerkezeti üzem részleg élretört. De az első sikertelen­ség nem törte le az öntöde dolgozóit. Ellenkezőleg: az elkövetett hibák megvizsgálása után kétszeres lelke­sedéssel fogtak munkához. Az eltelt pár nap alatt —- bárha súlyos anyag­hiánnyal küzdöttek — sikerült is a lemaradás egyrészét pótolni. Az el­múlt három. nap, alatt — a legfris­sebb értékelés szerint — az öntöde dolgozói közül Simon Lajos ifjú öntő 317, Marcsek József pedig 167 száza­lékot ért el. Fűti a lelkesedés a többi üzemrészleg dolgozóit is. A felhívás óta eltelt néhány nap alatt több olyan munkagyőzelem született, amelyre kevés példa van a gyár tör­ténetében. ARANYOSI elvtárs, a gyár párt­titkára szerint egész könyvet lehetne írni a munkagyőzelmek történetéről. Vajósággal új fejezet kezdődött a gyár életében a felszabadulási dekád­dal. Néhány rövid vonással képet sze­retnénk adni egy hét eredményeiről. * VASÁRNAP, március 25-én a lei- szabadulási dekád keretében az »árvíziműszakon'« a vasszerkezeti üzemrészleg öt garnitúra gyűrűshen­gert' készített terven felül, a vas­öntöde pedig 3 és féltonna tartalék- alkatrészt öntött le a forgácsoló üzemnek az előforgácsolás biztosító­Újabb sikerek a Bsrsedi Szénbányászati Tröszt üzemeiben A Borsodi Szénbányászati Tröszt Üzemei április 4, tiszteletére felszaba­dulási dekádot tartanak. A dekád első napján az eddigi 15 bányán kí­vül két újabb üzem, Bánfalva és Be- rontc is teljesítette határidő előtt első negyedévi tervét. Lelkes vetélkedés folyik a bánya­üzemek között. Ennek eredménye, hogy keddre virradóra a felsőnyárádi és a kurityání bányaüzem kivételé­vel a tröszt valamennyi üzeme túl­teljesítette napi tervét. A legkiemelkedőbb eredményt a ieketgvölgyi 2-es akna bányászai ér­ték el. Egy nap alatt csaknem két napi normát teljesítettek. Keddre virradó napi tervüknek 198.2 száza­lékra tettek, eleget. Verseny folyik az elsőségért az edelényi 1-es és a 3-as akna bányászai között is. A felszaba- úwlási dekád első napján a 3-as akna dolgozói értek el jobb eredményt: tervüket 176.8 százalékra teljesítet­ték. A 2-es akna szerdára szintén tel­jesíteni akarja első negyedéves ter- jvét. Keményen dolgozik a rudolftelepi bányaüzem kollektívája is. A rudolf­telepi bányászok,, akik a tröszt terü­letén elsőnek fejezték: be negyedévi tervüket, terven felül 3500 tonna szén kitermelésére tettek ígéretet. Vállalásukat túlteljesítve szerda reg­gelig, már 6621 tonna szenet küldtek felszínre. Az ünnepi dekád alatt újabb vállalásukat is teljesíteni akarják, április 1-ig első negyedévi tervükön felül a 7000. tonna szenet is felszínre akarják küldeni. h űztelek nyitvatartási ideje március 31-tél április 4-ig Március 31-én. szombaton A 17 óra előtt »áró -fűszer-, tel és ken vérből íol< — a szoká­sos ehéri idő vei 17 órái ff tartanak nviíva. Az összeg édességboltok 21 áraié lesznek nyitva. A.2', egyébként 30 óra előtt záró sport. Játék, aiándék-, illatszer-boltok és az ékszerüz­letek, este 30 óráié tartanaik nyitva. Minden más kereskedelmi és vendéglátó üzlet, csar­nok. és óiac a szokásos szombati nvitvatar- táéi rend szerint árusít. Április 1-én, vasárnap. Az édességboltok a Hétköznap! nyitvatartásii rend szerint áru­éi tan ak. Az illatszer üzletek 8—17 óráié lesz­nek -rfviitva. Minden más vasár-nao eevébként i-s ny'tvatartó kereskedelmi és vemdéelá tói pari üzlet a vasi' -nap szokásos nyitvatartási rend szerint árusít. Április, 2-án. ^ hétfőn. ,Az összes kereskedel­mi és vendééti'átóiD.ari üfcietek a szokásos hétköznapi nyitvatartási rend szerint árusíta­nak. , Április 3-án, kedden. Fűszer, tej és ké­ri vér-boltok a március 31--T nyitvatartási rend szprint árusítanak. A hús. vendedátóipari Váüíalát. csarnok és piacok a szombati nyit­vatartási rend szorrnií árusítanak. Egyéb boltok és áruházak a szokásos hétköznapi rend szerint tartanak nyitva. Április 4-én, szerdán. V<aí aimermvi édesség­bolt és venóéciiáfóvDa-ri üzlet a vasárnapi nyjtv*t*rtás? rend- szerint árusít. A dohány­boltok köziil a kitelöM üzletek árusítanak. Eev&b boltok zárva íarta-nsk. sára. A forgácsoló üzem vállalta, hogy a szereidével együtt két darab Ajax-kalapácsot készítenek el két nappal a határidő előtt. A nagy mun­kából nem maradtak ki a TMK dol­gozói sem. Ezen a napon teljes ellen­őrzést tartottak, a gépparkot gondo san megvizsgálták, nehogy váratlan hibák akadályozzák a munkaverseny lendületét. *r A KÖVETKEZŐ napokban (hétfőn, kedden, szerdán) a vasszerkezeti üzemrészleg továbbra is megtartotta elsőségét. Sőt bejelentette, hogy pén tekre befejezi havi tervét és elő irányzatán felül 200.000 forint értékű készárut gyárt, többek között tíz gar­nitúra gyűrűs hengert és a diósgyőri nagykohó építéséhez alkatrészeket készít. A második helyre a forgácsoló és géplakatosrészleg került. Itt dolgo­zik Bata Sándor esztergályos, aki 139 és Lepkó Ferenc esztergályos, aki 123 százalékot ért el. Szorosan a nyomuk­ban haladnak a fiatalok. Csáki Dezső esztergályos 139, Varga Dezső eszter­gályos pedig 123 százalékot teljesített. A FELSZABADULÁSI dekád első napjaiban a gyár dolgozói ismét tanujelét adták lelkesedésüknek, akaraterejüknek. Bebizonyították, hogy képesek a negyedéves terv tel­jesítésére. Valamennyien tisztában vannak azzal, hogy az első negyedévi terv teljesítése elsősorban a felszaba­dulási dekád eredményeitől függ. Azt is tudják a gyár műszaki vezetői és fizikai dolgozói, hogy — bárha nagy­szerű eredményeik vannak — még nincs minden rendben a portájukon. Többek között zavarok vannak a kétszáz tonnás műanyagrész meg­munkálása körül és kisebb-nagyobb hibák fordulnak elő az öntödében is. Ezek megszüntetése elsősorban tő­lük: a Borsodvidéki Gépgyár dolgo­zóitól, kommunistáitól függ. O. M. Ózdi kemenceharbantartók hősies munkája Az ózdi tnartinacélmü VII-es szá­mú kemencéjénél szerdán délelőtt, a felszabadulási dekád harmadik napján váratlanul elsőfal javítást kellett végezni. Az elsőfal javítását üzem közben Lakatos Márton kő­műveskarbantartó brigádja vállal­ta. A feladat elvégzésére a brigád 8 óra idíJt kanott, a karbantartók azonban önfeláldozó hősi munkával 5 óra 10 perc alatt végezték el rendkívül nehéz javítást. Jó mun­kájukat bizonyitia. hogv a V*I. szá mú martfnkemence ma reggelre tervteljesítést jelenthetett.--------o-------­s z AZ ÓZDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT DOLGOZÓINAK Ózd Szeretettel köszöntjük az ózd Szénbányászati Tröszt fizikai és műszaki dolgozóit abból az alkalomból, hogy március 28-án befejezték első negyedéves tervüket. További jó munkát és győzelmeket kíván nekik az ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE TÁVIRATOK »nAA*A/t*AAA/U A XVI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLA LAT DOLGOZÓINAK M i s k o 1 Üdvözöljük a XVI. számú Autó­javító Vállalat dolgozóit abból az al kálómból, hogy március 27-én 15 óra kor befejezték első negyedéves áru termelési tervüket. További munká­jukhoz sok sikert kíván a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottsága m AZ északmaoyarorszAg SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Örömmel közöljük, hogy 1956. első negyedévi befejezett termelési tér vünket határidő előtt, március 27-én este teljesítettük. DECEMBER 4 DRÓTMÜVEK DOLGOZÓI. Cryőzeltneseo befejezte első negyedévi tervét az Ózdi Szénbányászati Tröszt A szerdára virradó műszakon kettőzött erővel termeltek az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemeinek dolgozói. Valamennyien tudták, hogy mennyi szenet kell terven felül az üzemnek termelni, hogy a tröszt válla­lásának megfelelően március 28-ra befejezze első negyedévi tervét. Az ígéret valóraváltásában most sem volt hiba. Az ózdi bányászok *7' akik február végére már felszínre szállították az április 4. tisztele tere vállalt 8000 tonna szenei. — márciusban mindennap tulteljesítet teli tervüket. Ezt a ragyogó sikert azzal érték el, hogy mintegy 100 meterrel növelték a fronthomlokhosszat, a nagytermelékenységű munka­helyeken pedig bevezették a millszekundos robbantást. Sok munkahe­lyen ciklusgrafikon szerint szervezték meg a munkát. Az ózdi bányászok erőfeszítése sikerre vezetett. Szerdán a délelőtti műszakon felszínre küldték az első negyedéves terv teljesítéséhez szük­séges utolsó tonna szenet. A győzelmes műszakról felszínre érkező bá­nyászokat kedves ünnepség keretében köszöntötték. Az ózdi bányászok megfogadták, hogy a hónap végére terven felül 13.000 tonna szenet ter­melnek. A délutános műszak bányászai már ennek az Ígéretnek a való- raváltásáért indultak harcba. A felszabadulási verseny Te» jobb iái A felsőnyárádi Fekete-völgyi II. aknában Zuti Pál brigádja az ün­nepi dekádban 240 százalékot ért el. Képünk Zuti Pál clvtárs brigádve- zetot mutatja be munka közben. A gönci kisiparosok követendő példája Húsz gönci kisiparos, ácsok és kőművesek, arról beszélgettek a napokban, hogyan segíthetnék leg- hathatósabban a Duna-menti árvíz- károsultaikat. Úgy döntöttek, hogy pénzadományuk mellett két kezük szorgalmas munkájával nyújthat­ják a legnagyobb segítséget. Elha­tározták, hogy mind a húszán le­utaznak az egyik árvízkárosult köz­ségbe, — Mohács szigetére, vagy Bogyiszlóra és egy héten keresztül szállás és napi egyszeri meleg étel biztosítása ellenében, a nap minden percét felhasználva három romba- dőlt lakóházat építenek teljesen ■ újjá. Ugyanakkor felhívással fordultak megyénk és az ország valamennyi kisiparosához, hogy kövessék példá­jukat, ajánlják fel ők is két szor­galmas kezük erejét. Ha a kőmű­ves és ács kisiparosok csatlakoznak ehhez a nemes kezdeményezéshez, ajkkor néhány héten belül könnye­dén újjáépíthetnek egy rombadőlt Duna-menti községet. A Gönc és Vidéke Földművesszö­vetkezet igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjai értesülve a kisipa­rosok nemes kezdemén yezésérő mondtak tiszteletdijukról, hogy" a három Duna-menti ház ujjáépítői- nék vasúti költségeit fedezhessék. Párt Töprengés helyett — cselekedni! Pár tétetünk eléggé megszo kott formulája, hogy elmondunk né­hány dicsérő szót, aztán kiöntjük ami a lelkünket nyomja. A szokástól eltérően most fordítva tesszük ezt annál is inkább, mivel a felsőnyárá di pártvezetőség jobban rászorul kritikára, mintsem rászolgálna a di eséretre. Azt a néhány elismerő szót tartogassuk cikkünk végére — buzdí tásul! A pártvezetőség újjáválasztó tag gyűlésén elhangzott kritikai meg jegyzések és javaslatok sorséról ér deklődtünk Cs. Nagy István és Cso- bi Józseíné elvtársaktól, a vezetőség tagjaitól. — Pesten van Gecse elv­társ, a párttitkár — mondták — s fiókjába zárta a határozattá emelt ja­vaslatokat. Mi nem sokat tudunk.. Rendben van, a jegyzőkönyv, . pártélet hivatalos törvénykönyve - nevezzük így — amely írott forrná ban is rögzíti a tennivalókat — meg őrzés végett a párttitkár fiókjában fekszik. S ezzel elintézett a dolog? arra is ok ez az „objektív akadály hogy a pártvezetőség tagjai letegyék vállukról a felelősség terhét? Dehát hol van akkor a kollektív' vezetés? Vagy mindent a párttitkár tartson a fejében, s ő cselekedjen egyedül? Ez az égjük dolog. A másik pedig a jegyzőkönyv csak emlékeztető. De az abban foglaltak minden pontját fejbén kellene hordani! A kommu­nisták nem azért kritizáltak és nem azért mondtak hasznos javaslatokat hogy azok betűk alakjában az asz­talfiókban heverjenek, hanem azért, hogy a pártvezetőség tagjai állan dóán ott hordozzák a tarsolyukban és lépten-nyomon felhasználják a párt­élet megjavítására. Szükség volna erre? De mennyire! Maguk a pártve- zetőség tagjai cáfolnak rá helytelen munkastílusukra. Azt mondják: mi­csoda pártélet volt itt 45-. 46-, 47 48*-ban! Csak aztán abbamaradt. Mert sok mindent elhatároztunk, de keve set tettünk.. JÍz elvtársak tehát pártéle­tük gyakorlati tapasztalatából tudják, mit kellene tenni és ismerik az erre- vonatkozó párthatározatokat is, csak az a baj, hogy cselekvés helyett töprengenek. A közelmúltat cmlege tik, ahelyett, hogy a falu jövőjét for málnák. Pedig volna tennivaló, csak- hát „így fejből’4 nem nagyon emlé­keznek rá, — mert elzárta a párttit­kár a papirt! És nemcsak a munkahozzdaliás­ban, de a kivitelezésben is végigvo­nul az a semmi hasznot nem hajtó töprengés. Lássunk csak a möge \- folihatatlain bizonyítékok közül né­hányat. A vezetőségválasztó taggyűlésen fény derült rá, hogy miért nem él az ifjúság szervezett formában. Meri nincs elég DISZ-tag. Jó — ezen könnyű segítem! Gyorsan felvettek vagy 43 fiatalt az ifjúsági szerve­zetbe. Formálisan tehát megoldot­ták a kérdést, s úgy-ahogy működik is a DISZ. Dehát most meg az a baj, hogy nincs egy zug, amit a fiatakik magukénak vallhatnának. S miért nincs? Jön rá jól ismert válasz: nincs rá keret! Ha nincs, hát nincs. Az állam nem adhat meg mindent egyszerre — mondják. Pedig nem is olyan bonyolult dolog ez, csak egy kis találékonyság kellene hozzá. Kő van? Vart, ott hever a faluban, meg határban. Kőműves, villanyszerelő, ács van a fiatalok között? Nem is egy! A falu lakói adnának-e szeke­ret néhány fordulóra? Persze. No és ami pénz kell. azt honnan teremtsék elő? Hát a rendezvények bevételé­ből. ■ Azám — bólogatnak az elvtár­sak. Csakhogy ebből — mármint a bólogatásból — még nem lesz az if­júságnak hajléka. S aztán itt a másik példa. Tana­kodnak, hogyan lehetne termelőszö­vetkezetet alakítani. Mert íkeúene. nagyon kellene, hiszen érdekli a dolgozó parasztokat. Nagy elvtársié1. a járási instruktortól mintaalapsza­bályzatokat is kértek tanulmányozás végett, mert a népnevelők nem na­gyon kopogtatnak az ajtajukon. Hát bizony tsz-t alakítani bajos dolog kommunisták nélkül. Márpedig a dolgozó parasztok közül egyetlen párttagjuk sincs!!! (Legalábbis így informált bennünket Cs. Nagy elv­társ.) Hogy akarják így elvetni a kollektív gazdálkodás magvát? Bi­zony fel kellene venni a pártba az arra legméltóbbakat. — Kellene, kellene — töpreng Cs.- Nagy és Csobiné elvtárs. — Erre bi­zony nem is gondoltunk.:: — Pedig ez a lényeges dolog nincs is a pári- bitkár fiókjába zárva, maga az élet sürgeti unos-untalan! Végezetül még egy példát. Hosszú idő óta panaszkodnak a falusiak, hogy a bányaigazgatóság furó-faragó masinái letarolják a földet — kárté­rítés meg sehol! No igaz, a pártveze­tőség sok levelet küldött már sok­felé, de semmi válasz. A kár meg szaporodik. Igaz volna, hogy nem le­het elintézni ezt az ügyet? Szó sincs róla! Ha az alsóbb szervek nem in­tézkednék, majd a felsőbb szerv ráncbaszedi őket! Dehát tud-e erről megyénk legfelsőbb pártfóruma, a megyei pártbizottság? Nem. Pedig ha tudna, kettős haszon lenne be­lőle: megtéríttetné a kárt és figyel­meztetné rz alsóbb pártszervezeteket, vagy az illetékes gazdasági vezető­ket, hogyan kell törődni a dolgo­zó jogos panaszaival! Erre van szük­ség, ha már egyszer nem értették meg a párthatározatokból és a me­gyei pártaktiva ülésén elhangzot­takból. Szóval van ott munka Felső­nyár ádon, mint a példákból is ki­tűnik— csak el kellene végezni. Épp úgy — se z szóljon a cikk elején jel­zett dicséretről —, mint ahogy a kü­lönböző mezőgazdasági szakcsopor­tok megszervezésén fáradozik most pártvezetőség. Ez jó dolog. ‘ Hát nem lehetne a többit is így csinál­ni? Dehogynem. S éppen ebben vol­na a kollektív vezetés egyik lénye­ge. Nemcsak Gecse elvtársra, a párt­titkárra várni, hanem megosztani a munkát. IIyenfonnan: Cs. Nagy elv­társ, te a kommunisták segítségé­vel istápold a DISZ-t; te Csobiné elvtárs, dolgozz ki egy javaslatot, hogyan lehetne megteremteni a ter­melőszövetkezetet. A határidő ez és ez, s akkor majd beszámoltok, hogy mit tettetek, m| magunk is meg­győződünk róla menetközben. S ahol mi megtorpanunk, ott majd a pártszervezet közössége kisegít ben­nünket, tanácsot ad. És még valamit. Nem szemrehá­nyásként mondjuk és nem is csu­pán a putnoki járási pártbizottság­nak tanácsoljuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy dolgoznának a mi elv­társaink, csak az a baj, hogy nincs kellő tapasztalatuk a munkához való nekiállásban és a kivitelezés­ben. Egyszóval: nem ismerik alapo­san a kommunista munkastílust. Erre kellene — persze nem hübele- balázs módjára, hanem — fokozato­sán megtanítani a pártvezetősége­ket. Persze erre azt is lehetne fe­lelni. hogy nem lehet egy kaptafára 'zni a dolgokat, mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően keli mu nkálkodni. Fz igaz. De a lenini pártmunka stílusénak van egy sajá­tos vonása, ami mindenütt általáno­san érvényesül: a szervezettség! Necsak formálisan legyen pártveze­tés, hanem lényegében, munkájá­ban. hzort ajánljuk, hogy a felsőbb szervek alaposabb segítséget nyújt­sanak a kommunista munkastílus kialakításához. De hogy necsak szó­nokoljunk róla, megyei pártbizottsá­gunk lapja a jövőben gyakrabban fog szólni erről a nagyon is fontos kérdésről. Csala László Borsod dolgozói az árvízkárosultakért Megyerik üzemeiben, városaiban, falvaiban megindult a gvú'itési akció az órvízikárosrit­tak segélyezésére. Borsod lakossá nem­csak pénzzel. de természetbeni adományok­kal is isrvekszik enyhíteni az árvíz okozta sebeket. % összes pénzben) felajánlás a lakosság részéről 85I..033 Ff. Puhák 1487 daratj. Cipők 121 pár. Csornai? 4i dob 47! ke. Tes*nénvféleséerek. 'élelem: Búza 45.220 kg. £or.s 2472 kg. Árpa 10.T86 kg. Zab 1710 kg 0":^™ 82-6RÍ ke. Kukorica 29.10-t kg. Bab 19.106 ku. Borsó, lencse 1161 ke. Napraforgó 20 kg. Szalonna, zsír 73 kg. Cukor 152 ke •’Y. '5'1 krt- lekvár 4 kg. Tei 193 liier. Tolás 12./27 darab. Clőállat: Borjú 34 darab. Sertés 41 drb. Te­het 2 drb. Juh 40 drb. Barom,fi II dr1' Takarmánvíóleség: Széna 1680 kg.

Next

/
Thumbnails
Contents