Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

V

2

CSZAKMAGYABORSZAG ~.

Szerda, 1956. máreiui SS.

MUSSZORQSZKIJ,

A HALHATATLAN OROSZ ZENEKÖLTŐ

A zenét kedvelők hatalmas tábora kegyelettel emlékezik ma Mo- deszt Petrovics Musszorgszkijra, az orosz zeneirodalom lángelméjére halálának 75. évfordulója alkalmából.

Musszorgszkij nagyra hivatott örököse volt annak a nemes harcnak, amelyet méltó előfutárai Glinka, Dargomizsszkij és Borodin folytattak az orosz zeneművészeti életben uralkodó »zenei előkelőségek« ellen, akik az olasz zene imádata és az előtte való hajbókolás közben teljesen közönyösnek mutatkoztak az orosz zene és opera megteremtésének kérdéseit illetően.

A zenei realizmusért és a népiességért küzdő nagytehetségű, haladó- szellemű orosz zeneszerzők, a zene- történetben a híres »ötök« néven számontartott zenei körben, a forradalmi orosz irodalom és festészet legjobbjaival karöltve kifejtett felbecsülhetetlen értékű alkotómunkásságukat, a nép igaza elismertetésének szentelték.

Ebben a harcban az orosz zeneművészet területén különösen Musszorgszkij tűnt ki. Musszorgszkij gyermekkorát mint vidéki szegény nemes fia egy eldugott faluban töltötte. Szülőfalujában, Káre- voban ismerte meg a nép nyomorúságát, szenvedését. Fogékony gyermekleikében az orosz népi zene iránti szeretet, megértés és megbecsülés magvál dajkája, az egyszerű jobbágyasszony ültette el azzal, hogy bevezette a gyermeket a népdalok és népmesék csodavilágába. Ez a kiapadhatatlan gazdag forrás táplálta a kis Péter zene iránti rajongását.

Kilenc éves sincs, s már nagyszerű zongorista, apja mégis katonai pályára szánja. A katonai pályán is ragyogó jövő várná, ö azonban inkább tanítójának, Dargo- mizsszkijnek »a realista zenei igazság nagy tanítómesterének« tövises útját járva küzd az új művészeti elvekért.

Musszorgszkij célja a zenén keresztül megszólaltatni a nyomorgó nép millióit azért, hogy kikiálthassák az elnyomottak igazságát. Legnagyobb zenei drámájának megírására Puskin kitűnő alkotása, a »Borisz Godunov« dráma ihlette, amelynek főhőse a jobb sorsáért küzdő elnyomott nép.

Másik dalművében a »Hovans- csiná«-ban is a nép keserve, bánata, fájdalma, öröme és i'ágya szól. Gyönyörű románcai, dalai, zongoradarabjai. mind azt bizonyítják, hogy szerzőjük mesteri módon, szinte páratlan tehetségnél merített a népzene forrásából. Zenekari darabjait is mesterműnek értékeli a zeneirodalom.

Musszorgszkij kora hanyatló zeneművészetével szemben megtalálta azt az új utat. amelyen az orosz zene »frissen, üdén és egészségesen« továbbfejlődhetett.

Harcolt a »tiszta művészet« elvtelen képviselői ellen, akiknek minden célja az volt, hogy a zene, »nehogy valamiképpen kapcsolatba kerüljön az élettel«.

Musszorgszkij, kortársának Cser- nisevszkijnek, a. nagy forradalmi demokrata esztétikusnak tanításait a zeneművészet területén alkalmazva azt hirdette, hogy: »A nép művészi ábrázolása önmagában botor. gyermekesség, a művészet gyermekkora ... A szép hangocskákkal nem érjük be. Nem ezt kívánja a ma embere a művészeitől, nem ez a művész igazi feladata. Az élet, bárhol is jelentkezzék, az igazság

bárha keserű is, a bátorság, őszinte beszéd az emberekhez... ez az én műveim kovásza, ezt akarom én.«

Musszorgszkijt az őszinte beszédért, azért, hogy műveiben a népet mutatta be s a szenvedők, a nyomorgó parasztmilliók mellett foglalt állást, kíméletlen üldöztetés érte. Operáinak bemutatását a cári cenzúra sokszor évekre betiltotta, vagy csak megcsonkítva engedte színre.

De hiábavaló volt a cári cenzúra minden aljas mesterkedése. A haladószellemű emberek körében nagy szeretettel fogadták és terjesztették Musszorgszkij mesteri műveit. A cári önkény súlyos rab- bilincseit széttörte a nép s szívébe zárta Musszorgszkij örökségét. Dalait, zongoraműveit, románcait és zenekari darabjait, operáit halhatatlanná érlelte az utókor, mert saját múltjának bánatát, keservét és Örömét találta benne.

Musszorgszkij alkotóművészetének jelentősége hazájának határán is túlterjedt. A világ valamennyi hangversenydobogóján ma is nagy sikerrel szerepelnek művei. Zenéje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a népek megismerjék az orosz ember szívét, gazdag lelkét.

A magyar zenekedvelők is szeretettel emlékeznek most Musszorgszkij nevére. Az idő, mely egyre távolabb visz bennünket tőle, zenéje szárnyán egyre közelebb hozza őt hozzánk.

Musszorgszkijra nemcsak úgy emlékezünk, mint nagyszerű zeneszerzőre. Törhetetlen akaratereje, elvhűsége, kristálytiszta jellemének '.■önző tulajdonságai emberi nagyságában is követendő példaképül ál- lítjőfk elénk.

GÄRDUS JÁNOS

DÍSZ-ELET

1 (fiatalok a nyersvasgyártás fejlesztéséért

A FIATAL Műszakiak Tanácsa a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi DISZ-bizottságának kezdeményezésére, mintegy 70 ifjú nyersvasgyártó részvételével az elmúlt héten a diósgyőri műszaki klubban országos érte- kezletet tartott. Csepelről, Sztálin- városból, Öztiról is eljöttek a fiatalok, technikusok, mérnökök és brigádvezetők. Ott voltak Rudabányá- ról a vasércbánya s a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem küldöttei is.

A konferencia elnökségében helyet- íoglalt Valkó Márton elvtárs. a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója, Nemeskéri János elvtárs, a nagyüzemi pártvégreha j tóbizottság

titkára, Gácsi Ferenc elvtárs a nagyüzemi DISZ-bizottság titkára, Gácsi Miklós elvtárs, kohómérnök gyárrészlegvezető, országgyűlési képviselő, Horváth János elvtárs, az ózdi Kohászati Üzemek kohómérnöke, Csomós Zoltán elvtárs, a vaskohászati igazgatóság képviselője, ezenkívül sok fiatal mérnök, technikus, valamint a megjrei és városi DISZ- bizottság küldötte.

Minden eszközzel harcolni a régi, az elavult ellen, segíteni az új kibontakozását, — ez volt a tanácskozás vezéreszméje.

A MEGJELENTEKET Gácsi Ferenc elvtárs, a nagyüzemi DISZ-bi- zotíság titkára üdvözölte, majd Gácsi Miklós elvtárs, kohómérnök mondotta el vitaindító előadását.

A feladat: egyre több és jobb nyersvasat adni az országnak, s minél olcsóbban, gazdaságosabban termelni, — hangsúlyozta többek között Gácsi Miklós elvtárs. Vincze Gyula elvtárs a Fiatal Műszakiak Tanácsának tagja 24 pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek nyomán megkezdődött a vita.

Benyó Tibor elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztógyár- részlegének helyettes vezetője a szállítási nehézségekről beszélt. Hangoztatta, hogy a kohók egyenletes termelését a gyakori anyagravárás hátráltatja.

Gémes Ferenc elvtárs, a Sztálinvá- rosi Vasmű küldötte a magyar nyers- vasgyártás örvendetes fejlődéséről, majd arról beszélt, hogy a nyersvas- gyártás technológiájának fejlesztéséből a fiatalok is kiveszik részüket. Elmondotta, hogy bár a sztálinvárosi kohómű berendezése korszerű, drágábban termeli a nyersvasat, mint a többi kohászati üzem. A salakfelhasználás még nincs teljesen megoldva. Gondot okoz a műszakiaknak az is, hogy a dolgozók nem szívesen használják a munkavédelmi felszereléseket.

BÁRCZI Béla és Kókai István elv- társak a feladatokról szóltak. Réthi Károly közölte, hogy a rudabányai ércek gazdaságos felhasználása 41 forinttal teszi olcsóbbá a nyersvas to»nóját.

Ezután Majoros íjászló, a rudabányai vasércbánya DISZ-titkára kért szót.

— Az elvtársak azt kérik, hogy termeljünk több ércet — mondotta. — Termelnénk mi háromszorannyit is mint most, de az elszállításhoz nem kapunk elegendő vasúti kocsit; Néha félműszakokat várunk a szállítóeszközök hiánya miatt. Több kocsit kérünk. Elhatároztuk — fejezte be —. hogy április 4-ig 500 tonna ércet termelünk terven felül s azt irányvonattal küldjük Sztálinváros- ba.

A vita során még sok értékes hozzászólás hangzott el. A konferencia résztvevői végül Péntek István kohómérnök kalauzolásával meglátogatták a nagyolvasztógyárrészleget, ahol fontos műszaki problémákat beszéltek meg.

Kétnapos tanácskozás után a konferencia résztvevői határozatot fogadtak el. Megfogadták, hogy a technika állandó fejlesztésével többet, jobbat és olcsóbban termelnek. A határozat valamennyi kohászati üzemre vonatkozik, végrehajtásáért a helyi DISZ-bizottság és a Fiatal Műszakiak Tanácsa felelős.

Igen nagyjelentőségű a Lenin Kohászati Művek DISZ-fjataljäinak kezdeményezése. Nemcsak azért, mert az egész ország nyersvasgyártó fiatalságához fordult s nagyszerű terveink, célkitűzéseink megvalósítására hívta fel a figyelmet, hanem azért is, mert a maga nemében újszerű vállalkozás volt. Ilyen szakmai konferenciát még nem tartottak egy-egy szakmában a fiatalok között.

Ha a konferencián résztvevők a sok szép és nemes elgondolást ugyanolyan tűzzel, lelkesedéssel valósítják meg, mint ahogyan beszéltek róla, akkor a tanácskozás — amely egy év múlva újból összeül — nagy segítsé- nyersvasgyártásunk fejget nyújt lesztéséhez.

DISZ POLITIKAI ISKOLA

A DIMÁVAG Gépgyár anyagellátó üzemében egyre több fiatal jár icndszeresen a DISZ Petőfi iskolájának előadásaira. Agárdi László DISZ titkár és Polncr László előadó jó munkáját dicséri valamennyi jól sikerült előadás. Képünkön a fiatalok az SZKP XX. kongresszusának anyagát tanulmányozzák.

K épzőmúvészeinií az árvízkárosultakért

A képző- és iparművészek szövetségének borsodmegyei munkacsoportja vasárnap tartott értekezletén elhatározta, hogy az árvízkárosultak javára Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban kiállítást rendez. A munkacsoport minden tagja lelkesen ajánlotta fel a kiállításon való részvételét. A kiállításra csak feltétlen művészi értékű képeik kerülnek, amelyeket zsűri bírál felül. A kiállítás

minden bevételét — beleértve az eladott müvek árát is — az árvíz- károsultak javára fordítják. A kiál- Iftás tartama alatt rendezett tombolajáték és sorsolás lehetőséget nyújt arra, hogy a látogatók egy-egy értékes mű birtokába jussanak. Felhívjuk képzőművészeinket, hogy kiállításra szánt műveiket legkésőbb március 31-ig, szombatig juttassák el a Kerirr 'jn Ottó Múzeumba.

Az elmélet napi kérdései +

A dolgozók pártmunkával való megbízatása a kollektív vezetés megvalósításának feltétele

Ózdi utazásom közben akaratlanul fültanuja voltam egy beszélgetésnek. Az egyik elvtárs — mint később kiderült, Török elvtárs, az egyik ózdi pártalapszervo- zet vezetőségi tagja — a Szabad Nép vezércikkét olvasta. A cikk a pártellenőrzésről szólt. Olvasás közben mellette ülő ismerőséhez fordulva megjegyezte: „Már a Szabad Nép is frázisokat puffogfat. Nézd! A dolgozók aktivitása... a pártvezetőség támaszkodjék rá, st'b

___’* (Meg

k

ell jegyeznünk, hogy a cikk közvetlenül e szavak után üzemi példákon mutatta meg, hogy egyes helyeiken milyen a termelés pártellenőrzése.)

— Miért frázisok ezek? — kérdezte a másik. — Nálunk legalább is a mi üzemünkből nézve azok — válaszolta Török elvtárs. — Hogyan támaszkodjunk a dolgozók aktivitására, ha a mi alapszervezetünkben a párttagság zöme nem végez pártmunkát?

Őszintén megvallom, nem kérdeztem meg az elvtársat, hogy melyik pártszervezethez tartozik, s nem is néztem utána állítása valódiságának, mégis utolsó mondata indított e cikk megírására.

*

Az SZKPXX kongresszusa igen nagy _ figyelmet szentelt a kollektív vezetés megjavításának. Fontos feladatként szabta meg a Központi Vezetőség legutóbbi határozata is a kollektív vezetés megvalósítását a párt valamennyi szervezetében. A kollektív vezetés azonban csak a párttagok és párton,kívüliek akti vajának széles hálózatára támaszkodva válhat eleven valósággá. Párt- szervezeteink csak akkor tudnak jól dolgozni, csak úgy tehetik munka.]Ilkát és ellenőrzésüket hatékonyabbá. ha élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a dolgozók pártán unkával való megbízása ad. Ez a dolgozók aktivizálásának egyik fő módszere. Ennek felhasználásával lenne a „frázisból“ valóság Török elvtárs ózdi pártszervezetében is. Ez további előrehaladásunk feltétele, amint azt a XX. kongresszus is megállapítja: „A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl is. a magasfokú harcképesség állapotába kell tartani a párt sorait, fáradhatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész pártmunkánkat“.

A párttagok és pártonkívüliek pár tmegbi zg.tásse 1 történő mozgósítása csak abban az esetben vezet sikerre, ha minden egyes embernek olyan pártmunkát adunk, amihez kedve van és elvégzéséhez kellő adottsággal rendelkezik. Majdnem minden embernek van bizonyos érdeklődési köre, van az életnek olyan területe, amely különösen foglalkoztatja. A pártvezetőségek ezért töreked jenek arra. bőgj’’ megismerjék az aktívák érdeklődési körét és annak alapján határozzák meg a pártmegbizatásekat.

Sajnos még sok helyen nem veszik kellően figyelembe az emberek adottságait, érdeklődési körét. Csak helyeselni lehet, ha a falusi pártszervezetek a pedagógusokat bevonják a falu kulturális életének irányításába. Helyes, ha a pedagógusok ott vannak a kultúrotthon vezetőségében, az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamok előadói sorában, s megtalálhatók az agitátorok között. Nem helyes azonban az az elképzelés, hogy a pedagógus minden kultu rmunkéra jó. Az egyik faluban az idős kémia és matematika tanárt a tánccsoport vezetésével bízták meg, ugyanakkor a magyar tanár, aki a kulturcsoporíet szerette volna irányítani, a tanácsházán az admi- nisztrativ munkában segített. Az emberek pártmunkára való helyes kiválasztása megköveteli, hogy felszámoljuk végre azokat a nézeteket, amelyek szerint politikai jellegű munkával, például agitációvaí bárkit meg lehet bízni. Sok párthű, becsületes elvtársunk van, aki politikai kérdésekben nem eléggé járatos, de más területen kiváló szakember. Nyilvánvaló, hogy ezeket az elvtársikat elsősorban gazdasági jellegű pártmunkával kell megbízni.

Az SZKP XX. kongresszusának határozata hangoztatja: „A pártszervezeteknek éles fordulatot kell venniük a gazdasági építés konkrét vezetése felé..A pártvezetőségefl munkájában ez a fordulat akkor fog bekövetkezni, ha üzemük, munkaterületük problémáinak feltárása után a nehézségek leküzdését pártmeg- bizatásként adják ki a terület egyes dolgozóinak. A DIMÁVAG Gépgyárban például a munkaszervezés hiányosságai és egyéb okok miatt dol- gozónkint évente körülbelül 450 munkaóra esett ki a termelésből. Ez a vállalat többezer dolgozójára átszámítva sokezer munkaórát tesz ki. A pártbizottság helyesen tenné, ha néhány szakembert és munkást pártmunkaként azzal bízna meg, hogy vizsgálják meg a munkaidő- kiesések okait és dolgozzanak ki olyan javaslatokat, amelyek e hiányosságok megszüntetéséhez vezetnek.

Látnia kell minden pártvezető* sógnelk, hogy nemcsak a politikai, de a gazdasági és kulturális területeken végzett munka is lehet pártmunka. A kiváló újítók számára pártmegbizatásként lehet adni munkamódszereik átadását, amint azt a Lenin Kohászati Művekben teszik. Ha a pártvezetőség ilyen jellegű pártmegbizat ásókat ad, akikor az eredmény nem fog elmaradni. Nem maradt el a Lenin Kohászati Művekben sem. A szakszervezet által alakított újítási szaktanácsadó szolgálat — amelyben kiváló szakemberek vannak — eredményesen segíti újítóink munkáját.

Pártmunka Tiszapalkonyán Beitz János elvtárs munkája is, a kultúrotthon zenekarát vezeti; Kálmán Zsuzsa pártmegbizatásként a tánccsoportot oktatja. A gazdasági vonatkozású pártmunka nagy fontossága nem jelentheti azt, hogy háttérbe szoruljanak a politikai jellegű pártmegbizatások. Sőt azt sem jelenti. hogy. a gazdasági munka jó elvégzése önmagában már pártmunka is. Ha minden megfelelő felkészültségű elvtársat megbízunk politikai munkákkal, akkor elérjük L pártszervezeti élet fellendülését, a politikailag még nem eléggé képzett elvtársak nevelését, a párt erősítését, Az Ózdi Kohászati Üzemekben például a pártbizottság brigádot küldött ki a: tagjelöltek helyzetének felülvizsgálására. A brigád- munkában résztvevő elvtársak feltárták az egyes üzemekben a hibákat és jelentős segítséget nyújtottak a pártépítés megjavításához.

A gazdasági és politikai jellegű pártmunkát nem lehet elválasztani egymástól. A népnevelő politikai mimikát végez, de a népnevelőnek a termelési eredmények megjavítása érdekében is agitálnia kell. A gazdasági jellegű pártmunkával megbízott elvtársaknak ugyanúgy emberekkel van dolga, mint a politikai munkát végző elv társaknak. Meg kell nyerniük a dolgozók támogatását, segítségét. Ez sokszor nagyon nehéz feladat. Ha munkájukat sikeresen akarják elvégezni, akkor különösen ápolniok kell a dolgozókkal való kapcsolatot. Ez nyilvánvalóan politikai jellegi! feladatot is jelené

Szólni kell végül a pártmegbizatások fonná járói is. Eléggé elterjedt az a gondolkodásmód, hogy pártmunkának csak az számít, akinek hosszabb időre szóló pártmég- bizatása van. Ma már egyre jobban elterjedt a pártmegbizatásnak az a formája, amely aránylag rövid időre, egy-egy feladat megoldására szól. Azok a kommunista és párton- kívüli dolgozók, akik fáradságot nem kímélve, időről-időre egy-egy fontos feladatot oldanak meg a pártszervezet megbízásából, pártunk hű munkásai. Nem lehet .mindenki vezetőségi tag, népnevelő, de lehet pártunk aktivistája. Rájuk bármikor biztosan számíthatunk, ők teszik lehetővé sokszor a legnehezebb, legégetőbb feladatok megoldását is.

A párt. minden egyes pártszervezet erejét, a vezetés színvonalát, nagymértékben emeli a hosszabb, vagy rövidebb időre szóló pártmun- kával megbízott aktivisták széles hálózata. Ezért kötelessége minden egyes párt vezetőségnek rendszeresen és nagyon sokat foglalkozni a pártmegbizatásokkal. Egyszóval: —• adjunk minden párttagnak pártmeg- bizatást!

E. G:

— A Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetsége az április 4-i fel- szabadulási ünnepség előkészítésével kapcsolatban március 26-án sajtófogadást adott a bolgár lapok munkatársai számára. Ä sajtófogadáson mintegy száz újságíró jelent meg.

— A FORD GÉPKOCSI monopólium. 1955-ben 156 millió fontsterling profitot könyvelt el, ez fennállása óta a. legnagyobb nyereség, amit a dolgozókból kisajtoltak.

— ÚJFAJTA GYORSMÉRLEGET szerkesztettek a hódmezővásárhelyi mérleggyárban. 20 kilóig lehet rajta mérni, súly ráhelyezése nélkül.

— A földművesszövetkezetek átvették az ország gyümölcs- és zöldségellátását. Ennek során a vidéki városokban és községekben mintegy 200. a budapesti piacökon pedig 51 boltegység került a földművesszövet* kezetek kezelésébe.

>•

i