Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
r YARORSZfll Jjjjen dicső pártunk, a magyar nép elismert és kipróbált vezetője ! XlL évfolyam 37. sza rn nn Ff* » I psrlfaiság kíiidötieinek tasiácskozssa e!é A Központi Vezetőség határozan iának megfelelően ma megkezdődnek megyénkben az üzemi párt- értekezletek; most zajlanak le a községi, majd a járási pártértekezletek is. Pártéletünknek igen fontos eseményei ezek. A pártértekezlet a legfelsőbb vezető testület saját területén; tanácskozásai újabb nagy lépéssel viszik előre pártunk, egész népünk ügyét. A pártértekezleten a pártbizottságok beszámolnak tevékenységükről, s a párttagság képviselői megvitatják: hogyan dolgozott a párt-végrehajtóbizottság és a pártbizottság, mennyire feleltek meg a párttagság bizalmának, milyen eredményeket értek el a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásában,' az alapszervezetek segítésében. Ugyanakkor a pártértekezletek demokratikusan megválasztják az új pártbizottságokat, amelyek az üzem, a község, a járás pártszervezeteinek munkáját irányítják, s megválasztják a küldötteket is a felsőbb pártértekezletekre. Dolgozó népünk, — élén a kommunistákkal — lelkesen készül az 1956-os népgazdasági terv végrehajtására, a második ötéves terv nagy célkitűzéseinek megvalósítására. A pártértekezletek fontos feladata, hogy tovább fokozzák a párttagok aktivitását, tovább fejlesszek a vezetőségválasztó taggyűlések egészséges, harcos, bíráló szellemét, s ezzel elősegítsék, hogy a pártszervezetek még szélesebb tcmc-gcket mozgósítsanak az új technikáért, a termelési tervek; teljesítéséért, a tavaszi munkára való felkészülésért folytatott harcban. \ jó pártértekezlet alapja a jó beszámoló. Sajnos, egyes párt-végrehajtóbizottságok nem terjesztik időben a pártbizottságok elé a beszámolót/ így kevés idő marad arra, hogy azt a vita alapján megfelelően módosítsák. Pedig a beszámoló csak akkor lehet jó, ha kollektív munkával készül és a pártbizottság behatóan megtárgyalja. A párt-végrehajtóbizottságok, a pártbizottságok beszámolóinak meg kell szüntetniük a vezetőségválasztó taggyűlések legfőbb hibáját: azt, hogy a pártszervezet munkáját, a pártélet kérdéseit elszakították a gazdasági feladatoktól, a mindennapi élet problémáitól. Nem egy beszámoló keveset foglalkozott a termeléssel, a mezőgazdasági munkával, a begyűjtéssel, az áruellátással, a dolgozók szociális és kulturális helyzetével. A párt-végrehajtóbizottságok, a pártbizottságok beszámolóinak mindezekkel tüzetesen foglalkoznak kell. Részletesen tárgyalják meg .tehát, hogyan állnak a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásával; elemezzék, mit tett a párt-végrehajtóbizottság és a párt- bizottság, mit tettek az alapszervezetek. az üzemben, a községben, a járásban a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért? Nem elég általánosságban ismertetni a Központi Vezetőség novemberi határozatát a helyi feladatokról, az elért eredményekről és hiányosságokról is részletesen kell beszélni. VjpsgáJják meg a beszámolók, a pártértekezletek küldöttei: megtett-e minden intézkedést a párt-végrehajtóbizottság és a pártbizottság, hogy érvényt szerezzen mindenütt a párt politikájának? Eléggé öntevékeny volt-e, bátran kezdeményezett-e, vagy csak felülről várta az intézkedéseket? Adjanak számot a pártértekezletek arról is, hogyan végzik munkájukat a különböző párt, állami, gazdasági szervekben, tömegszervezetekben dolgozó kommunista vezetők, keményen harcolnak-e a párt határozatainak meg valósi tásáérf? Lí izony nem mindenütt folyt elég 9 kemény harc ezért. A beszámolóik, a küldöttek tehát jól teszik, ha élesen megbírálják a tétlenkedő- ket, a szájtátiakat. akik tehetetlenül siránkoznak a nehézségek láttán, a közönyösöket és a bürokratákat, akik még mindig nem elég figyelmesek a dolgozók bejelentései, bírálatai iránt, akik még mindig basáskodnak. s megsértik a kollektív vezetés elvét. Bírálják meg különösen azokat, akik csak szavakban gyakorolnak önbirá- latot. csak szavakban értenek egyet a párt politikájával, de tetteikben nem. A pártértekezletek szólítsák harcra a pártszervezeteket a késlekedés, a passzivitás, a huza-vona ellen. Az elkövetkezendő napok, hetek igen nagy jelentőségűek, hiszen dolgozó népünk előtt nem kisebb feladat, mint a második ötéves terv első évének teljesítése áll. A hirtelen bekövetkezett kemény tél komoly nehézségeket okoz, s lehetséges, hogy megrövidíti a tavaszi munkák elvégzésének idejét. Több üzemünk, elmaradt január havi tervének teljesítésével. Mindez megköveteli, hogy a pártértekezleíek figyelmének központjában az első negyedéves terv teljesítése, az ujítómozgalom fellendítése, a téli gépjavítások határidő előtt való elvégzése, a tavaszi munkára való felkészülés álljon. Megyénkben is tapasztalható egyes helyeken, hogy a beszámolók elkészítéséhez rengeteg adatot halmoznak fel, régi jegyzőkönyveket, okmányokat keresnek elő, hogy megfelelően számot adhassanak az elmúlt két év munkájáról. Fontos persze, hogy a beszámoló visszatekintsen a megtett útra: de a legfontosabb, hogy a ma kérdéseit, különösen pedig az előttünk álló halaszthatatlan feladatokat vitassák meg a küldöttek. \ beszámolók zöme már résziete' * sebben foglalkozik a termelés, az áruellátás, a dolgozókról való gondoskodás kérdéseivel. De hiba, hogy ezeket gyakran úgy tárgyalják, ahogyan egy vállalat vezetőinek, vagy egy tanács végrehajtó bizottságának kellene tárgyalnia. Nem eléggé a pártmunka szemszögéből vizsgálják a kérdéseket. Nem azt nézik, hogyan kell a pártmunka eszközeivel segíteni a tavaszi vetést, megjavítani a gépállomás, az állami gazdaság munkáját, küzdeni a pontos, hiánytalan beadásért, az állampolgári fegyelem megszilárdításáért. Egyes üzemi pártbizottságok beszámolói nem ezt tárgyalják, hogy mit kell tenniük, a pártszervezeteknek a tervteljesítés, az önköltségcsökkentés, az energiatakarékosság, a jobb minőség érdekében. Ehelyett sokszor csak felsorolják, hogyan állnak a tervteljesítéssel, a begyűjtéssel vagy a tavaszi munkáikra való felkészüléssel. Akkor foglalkoznak helyesen a pártértekezletek a termelés feladataival. h-a e feladatokat . a pártmunka céljának tekintik, -- a pártmunkát pedig eszköznek e célok eléréséhez. Nagyon fontos, hogy a pártértekezletek behatóan megtárgyalják a pártszervezetek tömegkapcsolatainak kérdését. Mondják el a beszámolók és a küldötték, hogyan vélekednek a pártonkívüli dolgozók a párt országos politikájáról, s a .helyi pártszervezetek tevékenységéről? Vajon megtettek-e mindent a kcmmimis- ták, hogy megvilágítsák, népszerűsítsék a pártonkívüli dolgozók körében a párt nagyszerű politikáját? Megtettek-e mindent, hogy a dolgozókat harcba vezessék e politika megvalósításáért? Őszintén fel kell tárni, ha elmaradtak ebben. Szólítsa fel a pártértekezlet a pártszervezeteket, a kommunistákat, hogy fokozzák a pártonkívüli dolgozók politikai felvilágosítását, az agitációt. Sokhelyütt a népnevelők munkáját csak úgy tárgyalják: hány kisgyülést tartottak, hány családot látogattak meg, de a népnevelés politikai tartalmát, az agitáció hatását már kevésbbé vizsgálják meg. főleg pedig nem nézik, hogyan erősíti az agitáció a párt és a tömegek kapcsolatát. Pedig elsősorban ezt kell nézni! A pártértekezletek sikere a kül^ döttek aktivitásától függ. A küldöttektől azt várja a párttagság, hogy behatóan megvitatva a pártbizottságok munkáját, pártszerű, ke- rnénv bírálatot gyakoroljanak vezető tevékenységük, irányító módszereik felett. Azt várja, hoffv bátran feHár- p hibákat, a vezetés foffyatékos- s*5*ait, hosv szűrné1 v szerit megbírálják a oárt-véereha itóbiz^ttsá g és u pártbizottság egyes taglalt. Persze nem a vezetek magatartását kell elsősorban bírálni: ezt is — de mindenekelőtt a vezetők, a vezető tes4ü- Mrik irányító. ellenőrző munkáit \ iwn döftek ioga. how az ói oáribi- «fámára a bp«rárneló és a •rí+q pTgpián megszabták a ter^iva- ’őknt bo^v világos útmutatást odja- nVfc részükre. A nártérte'fe'ezleteík, a párttagság ’-íiiööttemék tanácskozásai nagy erő- ■‘brrást jelentenek további mun- vá*viöh'-z. nagv fa-i^dataink sikeres rrvpooVTócáboz. Eredményes, ió mir- bát kíván küldötteinek, s vár küldötteitől pártunk egész tagsága; Miskolc. 1956 február 12. vasárnap Az országgyűlés égyfiaugiiiag elfogadta az 19«S£íi. évi állami költségvetést Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen folytatták az 1956. évi állami költségvetés ás a költségvetési törvény vitáját. Az országgyűlés ülésén megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József, Bata István. Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Jelen volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. A költségvetés biztosítja a további fejlődést a közlekedés mindeu ágában Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg. A vitában elsőnek Bajtai Károly országgyűlési képviselő szólalt fel, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, költségvetésével kapcsolatban. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a hetek óta tartó hideg időjárás elleneve a vasút, a gépjármű közlekedés, a légiközlekedés és a szállítmányozás dolgozói áldozatos munkával biztosítják az ipari üzemek munkájának folyamatosságát, szállítják munkahelyükre a dolgozókat és zavartalanul ellátják élelmiszerrel a városok és a falvak dolgozóit. Az idei költségvetés biztosítja a további fejlődést a közlekedés minden ágazatában. Az államvasutak idei feladataira jellemző, hogy árutonnában meghatározott szállítási tervfeladata mintegy 3.5—4 százalékos emelkedést mutat a tavalyihoz. A továbbiakban a közlekedés egyéb ágainak fejlődéséről szólott. Az idei költségvetés adta lehetőségeket felhasználva. a gépkocsin történő személyszállítás meg javítása és kiterjesztése érdekében a meglévő vonalakon növelni fogjuk a járatok számát és számos további települést kapcsolunk be a rendszeres autó- buszjáratba. A párt novemberi határozatában foglalt útmutatásoknak megfelelően A párt és a kormány elvárja az állami gazdaságoktól, hogy a jó gazda gondosságával használjon fel minden fillér beruházást ebben az évben jobban felhasználjuk szállításra a vizi utakat is. A légi közlekedés területén ebben az évbein tovább folytatjuk és befejezzük a Ferihegyi Központi Repülőtér forgalmi főépületét. A jelentősen megnövekedett közúti teher- és személygépkocsi forgalom a forgalmasabb útszakaszokat igen erősen igénybeveszi. Ezért jelentősen fokozni kell az útfenntartási munkákat. A költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy 1.143 kilométer makadám utat tökéletesítsünk. A hídfenntartási és beruházási célokra előirányzott összegekből elsősorban a hidprovizóriumok egy részét cseréljük ki új hidakra, illetve ezek. egyes elemeit pótoljuk, továbbá ebben az évben megkezdjük a tokaji Tisza-hid újjáépítését. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén olyan megtakarítást érhetnek el — hangsúlyozta —, amely lehetővé teszi, hogy az 1956. évi tervezett forgóalap juttatásból ötmillió forintot a népgazdaság egyéb fontos kiadásainak fedezésére fordítsunk. — A költségvetést tehát azzal a módosítással fogadom el és javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés is így fogadja el, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1956-ra tervezett forgóalap juttatását ötmillió forinttal csökkentse. (Taps.) Tisza Jóasief képviselő a Földművelésügyi Minisztérium, 'valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma költségvetéséről szólt: Kormányunk az 1956. évi állami költségvetésében komoly összeget, a költségvetés összkiadásainak 10.2 százalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztésére és pénzellátására — mondotta. — Ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a tiszalöki vízlépcső, a Keleti Főcsatorna, vagy mint a fokozottabb műtrágyagyártás, további többszázmillió forintos beruházással akarja biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés területén is meg kell szüntetni az elmaradást és állandóan fokozni kell a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az áll at tenyésztésben. Tisza József elsőnek az állami gazdaságok munkáját említette. — Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly javulás tapasztalható, s meg vannak az előfeltételek ahhoz, hogy a hozzátok hhHh várakozásnak meg is feleljenek. 1955-ben a többéves szívós munka következtében gazdálkodásunkba»* komoly lépést tettek előre. Multév’ terméseredményeikkel felülmúlják gazdálkodásunk bármelyik esztendejének eredményeit. — Javult a helyzet az állattenyésztés területén is, nemcsak a ^zámszerüségben, hanem a hozamokat illetően is. — Van bizonyos eredmény az önköltségcsökkentés terén is. de korántsem olyan, mint amilyenek a lehetőségeik. Állami gazdasága imkban általában nem érvényesül még a messzemenő takarékosság, a költségek csökkentésére való tervszerű szívós törekvés. — Kétségtelen, hogy országos átlagban az állami gazdaságok kényé gebonatermelési szintje nőtt, ennek ellenére az önköltség nemhogy nem csokiként, hanem a tervezetthez képest országos átlagban emelkedett. Különösen indokolatlanok a magas termelési költségek azért is, mert állami gazdaságaink a mezőgazdaság területén országosan is a legjobban korszerűsített, gépesített nagyüzemek. Véleményem szerint azonban a baj ott van, hogy a gépek kihasználása nem megfelelő, hogy egyes helyeken még a legelemibb agro- vagy zoótechnikai követelmények betartása körül is baj van. — A párt és e kormány elvárja azt az Állami Gazdaságok Minisztériumától, a gazdaságok vezetőitől, de valamennyi dolgozójától, hogy a költségvetésben előirányzott összeget a takarékosság legmesszebbmenő figyelembevételével, a jó gazda gondosságával úgy használják fel, hogy minden fillér többszörösét adja visz- sza terményekben és termékekben a népgazdaság számára. — A Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséről szólva rámutatott: az előirányzott összeg azt a célt szolgálja, hogy a minisztérium biztosítsa az 1955. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés további három százalékos növekedését, s emellett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős lépést tegyünk előre. — A költségvetésben előirányzott összeg helyes felhasználásának elsősorban termelőszövetkezeti parasztságunk további erősödését, boldogulását, termelőszövetkezeteink segítését, erősítését, szilárdítását, továbbfejlesztését kell céloznia. — A termelőszövetkezetekről való gondoskodás mellett államunk komoly segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Ezt célozza a gépállomások után nyújtandó fokozottabb segítség, a nemesített vetőmaggal, műtrágyával, növényvédő szerekkel való jobb ellátás, a szerződéses termeltetés, a szerződéses állattenyésztés, apaállatokkal való ellátás, ingyenes állatorvosi kezelés és egyebek. — Az állam segíti az egyénileg dolgozó parasztságunkat, de egyben el is várja, hogy egyéni parasztságunk addig is, amíg el nem határozza magát a szövetkezeti gazdálkodásra, a gondos, jó gazda módján művelje földjét, minél több állatot tenyésszen és kötelezettségeinek teljesítésével viszonozza államunk segítségét. Tisza József javasolta, hogy az országgyűlés a legelőknek a takarmány-ellátás szempontjából igen fontos megjavítása céljából a költségvetési támogatás keretét tízmillió forinttal emelje fel. — Annak tudatában, hogy az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági szervek dolgozói átérzik a rájuk háruló feladat nagyságát, a költségvetést elfogadom. (Taps.) Kaszapovics András képviselő a Baranya megyei termelőszövetkezetek munkájával foglalkozott felszólalásában. Horváth Nándor képviselő volt a következő felszólaló, aki hangoztatta: — A gépállomás és a termelőszövetkezet — mondotta befejezésül —* mindig egymásra van utalva, közösen hivatottak falun a szocialista mezőgazdaság felépítésére, a boldog, gondtalan élet megteremtésére. A gépek szabadítják fel a falu parasztságát a legnehezebb fizikai munka alól. Ezt segíti elő a földmű* velásügyi tárca költségvetése is, ezért a költségvetést elfogadom. Varga Sándor képviselő a begyűjtés kérdéseihez szólt hozzá. A vitában utolsónak felszólaló Sebes István képviselő a Pénzügyminisztérium költségvetéséről szólt. Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter válasza Ezt követőleg Olt Károly pénzügyminiszter beszélt. Foglalkozott a költségvetési vita során elhangzott módosító javaslatokkal. Az 1956 évi állami költségvetés kiadásai szerint a gazdasági ágazatnál 15 millió forinttal csökkennek, a kulturális ágazatnál 16 millió forinttal, az igazgatási ágazatnál nyolc millió forinttal emelkednek. A kiadások együttes emelkedése tehát ö$z- szesen 24 millió forint. Ugyanakkor a költségvetés bevétele. 25 millió forinttal emelkednek. A javasolt módosítások alapján az 1956. évi állami költségvetés fő ösz- szegei a következőképpen alakulnak: Bevételek: 43,357 540 000 forint, kiadások: 42,174.114.000 formt. A bevételi többlet 1.186.426.000 forint. Ezután az elnök rövid szünetet rendelt cl. Szünet után. Rónai Sándor bejelen* tette, hogy Isméi nagyszámú távirat érkezett az országgyűléshez, amelyben az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói, a városok és falvak lakói üdvözük az ország- gyűlést. Bejelentik, hogy teljes mértékben egyetértenek Népköztársaságunk kormányának külpolitikájával s eavben tiltakoznak az imoeriaüstik országunk szuverénitá«át séHő beavatkozási kísérletei ellen. Ezután Antes István, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Az országgyűlés az 1956 évi állami költségvetést, valamint a költségvetési törvényt a javasolt módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezzel az ülésszak befelezte munkáját. Az ülést Rónai Sándor zárta be. (MTI)
