Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
ÉSZAKMAGVARORSZffl Sok kicsi sokra megy — takarékoskodj ! AZ. MDP. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XII. évfolyam 38. sasain \r*\ so rv i fR A béke külpolitikája T\olgozó népünk nagy érdek! ő- u dásisel és figyelemmel kiséri fez országgyűlés munkáját, amely jelenlegi ülésszakán népköztársaságunk külpolitikájával, hazánk nemzetközi helyzetével és az 1956. évi költségvetéssel foglalkozik. Másmás problémákkal, amelyek azonban szorosan összefüggnék egymással. Ezt az összefüggést tömören abban összegezhetjük, hogy mindkettő — külpolitikánk és költségvetésünk — szabad országunk békés fejlődését szolgálja. Milyen elvek, célok szabják meg külpolitikánkat? Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke világosan meghatározta: „A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk felemelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági éf, kulturális kapcsolataink erőöfrése bír. A szocialista tábor országai közötti együttműködés szilárd elvi alapra, e marr i rmus-len i nitttius elvi alapjára épül. Ez köti ögszc a szociálist* tábor országait és ez te^ri lehetővé, hogy szoros egységben tevékenykedjenek mind a népgazdaság. a tudomány, a kultúra fejlesztésében, mind külpolitikai téren. „Külpolitikánk alapja az a mind gazdagabbá váló baráti kapcsolat, «mely bennünket Mszabadftónkhöz, « béke nagyhatalmához, testvéri szöVetiségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűg. Erős szálak kapcsolták országunkat a Kínai Népköztársasághoz, a szocialista tábor valamennyi országához. A béke megóvásáért vívott harcban felbeosü 1 hetetiem erőt adó egység mutatója a szocialista tábor országai közt népről-napra tapasztalható együttm üködé«. Felöleli ez a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet megannyi területét. Elég ha caaik a gyakori küldöttségeseré-e utalunk, amelyek elősegítik ezeknek sa országoknak kölcsönös megismerését, a szocializmus építésében szerzett tapasztalataik kicserélését és hasznosítását. Ezeknek az országoknak hatékony,eredményekben gazdag egviittműködését szervezet’leg valósítja meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanársa, amelynek nemrégiben Budapesten tartott ülése to* vábbtetl esz tette a szocialista mim- fcamegoeztáson alaouló gazdasági együttműködést. Ugyanígy; nz 1953 május 14-én Varsóban aláírt szerződés, amely határozott és erélyes válasz volt az agresszív Nyugat- európai Unió létrehozására. A varrni szövetségben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottsága p-áe-ri értekezletén félreérthetetlenül állást foglalt a háborúra törekvő aswsz- szfv körök hidegháború^ manőve^e- zésetvel szemben és kellő intézkedéseket foí'enatosított a résztvevő országok védelme érdekében. Számom új javaslattal éltek a nemzetközi helyzet égető kéróésHneik rendezésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére. A z országgyűlés külpolitikai vi- ^ tája mindemellett igen határozottan aláhúzta a valamennyi országgal való békés együttélés szándékát, A tények beszélnek külpoli- tikániknak erről a fontos, következetesen érvényesített vonásából. Jelenleg 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagy- követség, 23 követség képviseli a külföldi államokban. Több mint 150 nemzetközi szervezet munkájában veszünk részt. Jelenleg több mint 90 országgal, illetve területtel van külkereskedelmi kapcsolatunk. Hazánk a? Egyesült Nézetek Szerveznének tagja lek. Magyarország felvétele az ENS7-be. természetszerűleg, növeli politikai aktivitásunkat, hazánk jóhírét a világban. hisz annak elismerését jelenti, hogy a Magyar Nénköztárspsá"' — az emberi jogokat, a demokratikus szabadságjogokat biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató állam. Országunk jelentékeny mértékben megnövekedett nemzetközi súlyát hiába akarják csökkenteni az amerikai monopolista körök és vezető kcrmányférfiak, akik karácsonyi Üzengetésekkel, otromba léggömb- provokációkkal, útszéli rágolomhad- járafctal durván be akarnak avatkozni a magyar belügyekbe. Az elmúlt év, amelynek nemzetközi sikerei újabb reménységgel és jó kilátások bizalmával töltötték el a békére vágyó népek szívét, bebizonyította a hírhedt eröpoliti'ka csődlék A történelem szemétdombjára került eszközökkel próbálkoznék azok a megátalkodott háború» kalandorok, akik ugyan gyakran veszik alkukra Genf nevét, kenettel je» szólamokat eregetnek a békéről, de tetteikkel lábbal tiporják- a genfi szellemet. No«, ezek a körök, amelyeKrő! —- akárcsak egykor a Bourbonokról- joggal elmondhatjuk, hogy semmit sem tanultak és semmit s^m felejtettek, továbbra is a fenyegetés idejétmúlt szólamait fújják, Ag^esz- szív szándékaikat éa cteelekedeteiktit, a hazánk függetlenségét »értő amerikai provokációkat a magyar nép országgyűlése — kiftlezve a dolgozó milliók egyöntetű állásfoglalását —■ ölesen elítélte és vi«Rzau*o»ito4ta. Ekésére adta mindszeknak, akiket illet, hegy ml az Egyesült Állomokkal jó államközi kapcsolatok meg- tw'emtésére és nóoével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvártuk és követeljük, hogy az Eeyerillt A lliamok kormánykörei te ttezkúet- ben tartsák Magyarország fti?ge«í- lcnsécét és szuverenitását Bárhor,v te ágálnak ellene, ezután som tűrünk meg hazánk területén kémeket és provokátorokat: az 5de*m ügynökökre és haza árulókra még keményekben lesújtunk és a gyalázkodó hanéú jegyzékeket mindig v'asm fogjuk küldeni feladóinknak. ..Értsék meg ervwzemroind^nkorrn — mondta a vitában felszólaló Horváth Márton elvtárs —, hogy nem kitartott lakájaikkal, hanoim érv szabad és szuverén ország korányával áHnak szemben, amellyel vagy tisztességes hangon lehet be* szólni, vaey sehogy“ Az országgyűlés vitája és hatá- ** rozatn ismételten megmutatta, hogy külpolitikánk eélia a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdításé, népünk békés épftőmurikája. biztonságának növelése. Ezért ' szélesítjük tovább kapcsolatainkat számos országsai, hívunk meg hazánkba'újabb parlamenti küldöttségeket és mindenekelőtt ennék érdekében vonjuk még •'.zerosnbbra kapcsolatainkat a Szovjetunióval s a szocialista tábor többi országával. S kell-e ékesebb bizonyság dolgozó népünk békés alkotó törekvéseiről, mint az országgyűlésben most beterjesztett 1950. évi költségvetés, amely szerint 9 milliárd forintot fordítunk iparfejlesztésre, mintegy 5 milliárd forintot mezőgazdaságunk előrehaladásának biztosítására, tovább emeljük az életszínvonalat. Államunk egymilliárd forinttal többet költ szociális és (kulturális célokra, mint tavaly. Ugyanakkor, követve a Szovjetunió példáját, mi is csökkentjük fegyveres erőink létszámát. A honvédelmi kiadásokat 12 5 százalékról 9.7 százalékra mérsékeljük. A z országgyűlésnek külpoliti- n kánkról hozott határozata és a lelkesítő, magával ragadó célokat kitűző költségvetésünk új tettekre sarkallja dolgozó népünket, új győzelmekre lelkesít a szocializmus építésében. Miskolc. 1956 február 11 szombat Tovább folyt a költség ve té§i vita az országgyűlés pénteki ülésén Földei» Lflüiló elvíárs külkereskedelmi mint'Zterhelyettcs fcfsi6lalá«H A közvélemény egyre inkább felismeri, hogy a külkereskedelem ösz- szefügg az ipari és a mezőgazdasági termeléssel, a beruházásokkal, hat a termelékenységre, az önköltség alakulására, összefügg a begyűjtéssel, a közellátással — kezdte beszédét Földes László. Nagyon fontos érdek az. hogy minél többen megértsék, hogy a külkereskedelmi feladatok népgazdasági feladatok. Országunkban a kivitel igen jelentős részét adja a nemzeti mvedelemnek, A behozatal nagy szerepet játszik az esryes népgazdasági ágak anyaggal és termelőeszközökkel való ellátásában, Népgazdaságunk számos ágának anyagellátása, a hazánkban nem termelt, vagy nem kielégítő mennyiségben termelt cikkek beszerzése elsősorban exportszállításainktól, export- kötelezettségeink teljesítésétől függ. 1955-ben külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult. Az 1955. évben elért javulást elsősorban pártunk erőfeszítései idézték elő. Az üzemekben nagyobb gonddá1 foglalkoztak az exportra kerülő cikkek elkészítésével és ebben jelentős szerepet 'játszottak a T>IS£ expert-- brigádjainak lelkes versenyei Is. A külkereskedelmi apparátusnak is javult a munkája. Az 1956, évi népgazdasági terv a külkereskedelem feladatainak további jelentős növekedését irányozza elő. Különösen nagy erőfeszítést követel a kivitel közel 12 százalékos emelkedése. A növekedés nagy része % gépipari exportra jut. Külkereskedelmünk megnövekedett feladatai megkövetelik, hogy az eredmények megállapítása mellett elsősorban a külkereskedelmi munka fogyatékosságaira és e munka megjavításához szükséges feltételek megteremtésére irányítsuk a figyelmet. E tekintetben is utat mutatnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége novemberi ülésének határozatai. Földes László ezután arról szólott, hogy a kétségtelen sikerek ellenére kivitelünk fejlődését fékezi az a körülmény, hogy iparunk számos területén nem tartott lépést a műszaki haladással, elhanyagolta a gyártmányok korszerűsítését, új, a nemzetközi piacok igényelnek is megfelelő exportgyártmá- nyok kialakítását. Ezért felelősség terheli a külkereskedelmi apparátust is, amely a műszaki fejlesztés követelményeit, a külföldi piacok igényeit nem vetette fel időben és elég erőteljesen és nem tájékoztatta megfelelően az ipari szerveket külföldi tapasztalatairól. Ipari és külkereskedelmi dolgozóink javuló munkája és együttműködése azonban kijavíthatja a hibákat és a magyar gyártmányok hírnevét — amint ezt sok kitűnő gyártmányunk példája mutatja — a külföldi piacokon nemcsak megőrizhet jük, hanem öregbíthetjük te. Ehhez arra te szükség van, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium fokozza és bővítse a piacok állandó tanulmányozására és megismerésére Irányuló munkáját. Az 1956. évre előirányzott behozatal a külkereskedelmi apparátust igen nagy feladat elé állítja. A behozatali terv teljesítéséhez is elsősorban a külkereskedelem kulturáltabb piackutató munkája és a felhasználó tárcákkal való jó együttműködés szükséges. Alapvető feladat emellett az importanyagokkal való maximális takarékosság megvalósítása. Minden iparágban, minden üzemben fáradhatatlanul kutatni kell az Importanyag-felhasználás csökkentésének, az Importanyagoknak más belföldi anyagokkal való helyettesítésének lehetőségeit A helyettesítés azonban nem járhat a gyártmányok minőségének romlásával. Külkereskedelmünk nemcsak a népgazdaság egyik legfontosabb^ ágazata, hanem eszköze és kifejezője is népünk őszinte békevágyának, kormányunk békepolitikájának, a békés gazdasági kapcsolatok más országokkal való széleskörű kifejlesztésének. E törekvésünk, amelynek megvalósításéra az elmúlt években nem kis erőfeszítéseket tettünk, széles körben megértésre talált. Ma már csaknem valamennyi európai országgal kereskedelmi megállapodásunk van. Külkereskedelmünk az elmúlt években az Európán kívüli területekkel is nagy fejlődést ért el. Pillanatra sem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy második ötéves tervünk csak akkor nyugszik szilárd alapon, ha a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való évről évre szélesedő gazdasági együttműködésre és kölcsönös segélynyújtásra épül. Ez az együttműködés biztosítja elsősorban iparunk ellátását a legfontosabb nyersanyagokkal és azt a műszaki segítséget, amely a technikai fejlődésre irányuló nagyarányú erőfeszítéseink megvalósításához szükséges. Ennek az együttműködésnek a sikeréhez azzal járulhatunk hozzá leginkább, ha minél gyorsabban felszámoljuk munkánk fogyatékosságait és teljesítjük külkereskedelmi kötelezettségeinket. Az 1956. év! költségvetéssel egyetértek és azt elfogadom. (Taps ' Földvári Rudolf elviára ho**ás*ólás» Földvári Budolf képviselő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, Borsod-Abauj-Zemplén megye pártbizottságának első titkára, a vegyipari és energiaügyi minisztérium költség- vetési tervéhez szólt hozzá. Megállapította: a minisztérium főfeladata, hogy biztosítsa elegendő műtrágya és növényvédőszer gyártását, hazai műanyaggyártó iparunk megalapozását és fejlesztését, a műanyagból készült áruk mennyiségének és választékának növelését, minőségük javítását, elegendő villamosenergia termelését, biztosítsa a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány határozatainak valóraváltását. Elmondotta, hogy a minisztérium költségvetési előirányzata 10.5 százalékkal, ez évi teljes termelési terve 10.2 százalékkal magasabb mint 1055-ben. Ez a több mint tíz százalékos termelésnövekedés múlhatatlanul szükséges a szocialista iparosítás politikájának folytatásához, a nehézipar elsődleges fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés ez évi három százalékos emeléséhez, külkereskedelmi gondjaink enyhítéséhez, dolgozó népünk jólétének tervezett emeléséhez. Rámutatott arra, hogy a minisztérium ebben az évben a tavalyinak csaknem másfélszeresét fordítja a villamos- energla-termclés növelésére. Folytatnunk keli a távvezetékek rekonstrukcióját és új elektromos vezetékek építését is. E célkitűzések valóraváUásával a szocialista építés nagyszerűségét hirdető villanyfény csaknem száz falunkban és 25.000 dolgozó család békés otthonában gyullad ki, — mondotta, majd így folytatta; — A minisztérium költségvetésének helyes felhasználósával, ebben az évben csaknem háromszorannyi műtrágyát fog gyártani, mint 1955- ben. Ez a jelentős növekedés szerény számítás szerint is mintegy háromnégy millió mázsával emelheti kenyérgabonatermésünket, F, céú'i'ŰTések elérése érdekében komoly beruházásokat kell végrehajtani Kazincbarcikán, a Ti- szamentl Vegyiművekben, a Hungária Vegyiművekben, erőteljesen folytatni kell a Tlszavidékl Ve- gylkombinát építését. Földvári Rudolf elvtárs elmondotta azt is, hogy ebben az évben fel kell építeni Budapesten egy háromszáz tonna évi kapacitású pvc-t gyártó próbaüzemet, e«v szintén háromszáz tonna évi kapacitású műszálgyár elró részlegét, valamint egy műszálat elő-» állító kísérleti üzemet, mintegy négyszeresére kell bővíteni a kőbá- nyai műanyaggyár kapacitását és meg kell kezdeni a plexitüveg hazai gyártását, Szólott arról is, hogy gyógyszer* iparunk ebben az évben 27.6 százalékkal termel többet és a kőolajbányászatban kutatási célokra az idén mintegy 30 millió forinttal fordítanák többet, mint 1955-ben. — A hazai nyersanyagbázis növeléséhez járul majd hozzá a rúd ahány a i vasércdúsító építése, ^ barnavasérc termelésének 15.6 százalékos, a nyersalumínium termelésének 10.9 százalékos emelése 1955-hőz képesti Kiemelte, hogy a minisztérium be-* ruházásai közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hatható« segítségével felépülő kísérleti atomreaktorunk, mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasználását. Földvári Rudolf rámutatott: dolgom zó népünk joggal követeli a minisztériumtól, hogy ebben az évben maradéktalanul tegyen eleget kötelezettségeinek és ne csak áitalóben. hanem részleteiben is teljesítse 1956-os tervét. Ezzel kapcsolatban szólott a Borsodi Vegyikombinát lemaradásáról és feltárta a segítség módját. Földvári Rudolf hangsúlyozta: a Borsodi Vegyikombinát elmaradásában hibás a kohó- és gépipari minisztérium, valamint az építésügyi minisztérium Is és a vegyipari és energiaügyi minisztérium sem tett meg mindent annak érdekében, hogy egyenletesen és időben teljesítse a műtrágyagyártás tervét. A továbbiakban szóvátette, hogy a kazincbarcikai dolgozók több Jogos panaszát még nem orvosolták, majd hangoztatta: a terv teljesíthető a Borsodi Vegyikombinátban akkor, ha számba vesszük a dolgozók lelkes kezdeményezését és versenyét, alulról jövő bírálatát és ellenőrzését és erre is építve küzdünk az 1956-os terv maradéktalan teljesítéséért. A költségvetést elfogadta és elíoj gadásra ajánlotta. Csergő János elv*árs kohó« és gépipari minijéé beszéde Csergő János kohó- <te gépipari miniszter szólalt fel ezután. Bevezetőben a kohó- és gépipari üzemek elmúlt évi eredményeiről be szélt, majd a hiányosságokról szólva kiemelte: Hiányosság a tervek egyenletes és cikkenkénti teljesítésének elmulasztása. Még mindig általánosnak mondható a hóvési rohammunka, a túlóráztatás, az ütemes termelés hiánya. Hibák: mutatkoznak a selejt alakulása terén Is. Elmondta: a hiányosságok jelentős része abból ered, hogy a kooperáció még mindig Igen gyenge lábon áll. A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szólva elmondotta: a tárca üzemeink 1956. évi teljes termelése múlt 11,2 százalékkal emelkedik a évihez képest. Feladatainkat a munka termelékenységének jelentős emelése és az önköltség állandó csökkentése mellett kell végrehajtani. Tervünk az új, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Központi Vezetőségünk határozata előírja, hogy iparunk értékes hagyományaira támaszkodva, jelentősen fejlesztenünk kell a Diesel motorok gyártását. Folytatni kell a Gai z-tipusu motorcsaládok, valamint a járművek és traktorok (Folytatás a 2. oldal*"* Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az ülést Nagyistók József az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereskedelmi miniszter- helyettes szólalt fel. Elutazott a Magyar Doípzó'i Párnái kttldittséoe a Szovjetunió Kommunista Pária XX. kongresszusára Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és a kormány több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Mekis József, Bata István, Piros Láasló és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI' Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja; Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai Bizottság tagjai.
