Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-23 / 46. szám
A béke hadserege ESZAMMORSZffi A mezőkövesdi járás pártszervezeteinek feladata a begyűjtésben AZ MDP BOR SOD-ABAU} -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A AU. évtől va n 46. szám A!?* 50 FUJ Ft? Miskolc, 1956 február 23. csütörtök Az SZKP XX. kongresszusánakAihácskozása Moszkva (TASZSZ) A Kreml palotában folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista PáMja XX, kongresszusa. A délelőtti ülésen az elnök K. J. Vorosilovnak adta át a szót. A küldöttek és vendégek tapssal fogadták Vorosilovot, majd nagy figyelemmel hallgatták végig a beszédet, amelyet többízben viharos tapssal szakítottak meg. K, J, \orosilov elvtárs felszólalása Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosilov rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyeket a párt tett a beszámolási időszakban a gazdaság fellendítésére. Kormányzópártunknak olyan intézkedéseket kell kidolgoznia — hangoztatta —, amelyek minden téren tökéletesítik rendszerünket, megszüntetik az egyes láncszemek hiányosságait cs hibáit, fellendítik az elmaradott munkaterületeket s ezzel megkönnyítik a kommunizmus felépítését. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakban a Központi Bizottság nagy munkát végzett gazdaságunk további javításáért azzal, hogy feltárta a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, helyesen határozta meg a feladatokat a lehetőségek kihasználására és teljes erejével küzdött a kitűzött feladatok valóraváltásáért. A pártvezetésben, az állami és a gazdasági vezetésben — mint a Központi Bizottság követeli — határozottan szakítanunk kell a formális, hivatalos, bürokratikus vezetési módszerekkel. " A Központi Bizottság a beszámolóban felölelt időszakban szilárdan és következetesen megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. Ezután is szilárdítanunk kell a kollektív munkának ezt a lenini elvét. Olyan korszakban élünk — hangoztatta Vorosilov —, amikor a világon a történelemben eddig még soha n^m látott új, élenjáró társadalmi- politikai rendet teremtő lolyamaíok mennek végbe. Ezután rámutatott arra, hogy a Szovjetunióval együtt sok nép, együttvéve az emberiség egyhaí- mada, máris szilárdan a szocializmus építésének útjára lépett és évről évre új sikereket ér el ezen az úton. Hangoztatta a továbbiakban, hogy elérkezett az elnyomott népek nemzeti újjászületésének és annak ideje, hogy e népek teljesen lerázzák magukról a gyarmatosítók jármát. Vorosilov ezután a jelen nemzetközi fejlődésnek a Központi Bizottság beszámolójában tárgyalt három döntő fontosságú kérdéséről szólott: a két rendszer békés egymás mellett éléséről, a háborúk elhárításának lehetőségéről a jelen korszakban és a különböző országok szocializmusba Való áttérésének formáiról. E problémák elméleti kidolgozása — hangoztatta ^ — a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának nagyszerű példája. E kérdésekre adott helyes válasz felfegyverez a békéért és a népek barátságáért, a nemzeti függetlenségért, a ragyogó jövőért küzdő minden harcost. A Szovjetunió aktív békepolitikájának eredményeként javul a nemzetközi légkör, a népek fellélegzettek, a Szovjetuniónak, valamint a szocializmus és a demokrácia egész táborának külpolitikai pozíciói, a békéért világszerte küzdő minden harcos hadállásai pedig megszilárdultak. Nem azért, harcolunk a békéért, mintha országunk gyenge lenne. A Szovjetunió hatalmas állam, amely minden szükségessel rendelkezik, hogy megsemmisítőén visszaverjen bármilyen agresszort. Azért védelmezzük a békét, mert tudjuk, milyen hatalmas áldozatokat követel és milyen hatalmas pusztítást okoz a korszerű háború. Tudják ezt azok a katonai tényezők is, akik a második világháborúban szövetségeseink voltak. Jó lenne, ha e felismerésből megfelelő következtetéseket vonnának le politikájukban. (Taps.) Országunk hatalmas feladatai — folytatta Vorosilov — a szovjet állam további megszilárdítását és a szocialista törvénvesség fokozását követelik meg az államapparátus valamennyi láncszemének tevékenységében. A tanácsok a szovjet állam fennállásának 38. esztendejében az igazi néphatalom szerveiként kifejlődtek, megedződtek és megszilárdultak s a szovjet államrend megingathatatlan politikai alapját alkotják, — hangsúlyozta Vorosilov, majd így folytatta: Ilyen körülmények között még kevésbé tűrhetjük a tanácsok munkájának fogyatékosságait. Szem előtt kell tartani, elvtársak, hogy ahol a tanácsok ülésszakait nem hívják össze a megszabott időpontban, ott a tanácsok a nekik beszámolással tartozó és a végrehajtó szervek előtt elkerülhetetlenül elvesztik vezető szerepüket. Jellemző, hogy éppen ott. ahol a tanácsok rendszertelenül hívják össze ülésszakaikat, ott ver gyökeret a betűrágó-hi vataí noki munkastílus, ott vesztik el a kapcsolatokat a tömegekkel, ott fejlődik ki a bürokrácia, lesz rossz a munka. Csakis a konkrét kérdések felvetése a tanácsok ülésszakain, a küldöttek tevékeny részvétele a kérdések előkészítésében és megvitatásában, a fogyatékosságok szakszerű bírálata és az alkotó kezdeményezés buzdítása teremti meg annak alapját, hogy a tanács és végrehajtóbizottsága hatékony határozatokat hozzon, csakis ez biztosítja e határozatok sikeres valóraváltását. A tanácsok ereje a tömegekhez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatukban van. A párt olyan helyzet megteremtésére kötelez bennünket, hogy a tanácsok tagjai állandó kapcsolatot tartsanak fenn a választókkal, rendszeresen beszámoljanak nekik, megmagyarázzák a lakosságnak a tanács határozatait és tevékenyen részt- vegyenek e határozatok végrehajtásában. Nálunk nem mindig tesznek eleget annak az alkotmányos követelménynek, amely Szerint vissza kell hívni azokat a küldötteket, akik nem igazolják a választók bizalmát. Ez bizonyos mértékig azzal 'magyarázható, hogy a küldöttek visszahívásának rendje nincs kidolgozva. Ami a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai visz- szahívásának rendjét illeti, a megfelelő törvénytervezet elkészült és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik, hogy minden küldött jól az eszébe vésse. (Derültség, taps.) A szövetséges és autonom köztársaságokban a legfelső tanácsoknak törvényt keli majd hozniok a köztársaságok legfelső tanácsai tagjainak, valamint a helyi tanácsok tagjainak visszahívásáról. Vorosilov ezután méltatta azt a javaslatot, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsában gazdasági bizottságot kell létrehozni. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának több fontos törvényhozási intézkedést kell tennie, — jelentette ki Vorosilov, s kiemelte az egész Szovjetunióra vonatkozó egységes nyugdíjtörvény tervezetét, a munkások és alkalmazottak reálbérének emelését, a hétórás munkanapot, a dolgozók egyes kategóriái részére pedig a hatórás munkanap bevezetését, bércsökkentés nélkül. E nagy feladatok megoldásánál — folytatta beszédét Vorosilov, — fel kellene vetni a munkajog felülvizsgálásának és rendezésének kérdését. Mostanában elkészítették az új büntetőjogi és a büntető-eljárás jogi törvénykönyv tervezetét. Ezek hatálybaléptetésének fontos szerepe lesz a szocialista jogrend megszilárdításában és az állampolgári jogok megvédésének biztosításában. A párt Központi Bizottsága — folytatta Vorosilov — nagy figyelmet fordít a szocialista törvényesség megszilárdítására. Eddigi intézkedéseink eredményeképpen teljes egészében visszahelyezték jogaiba és megerősítették az ügyészi felügyeletet. Az SZKP Központi Bizottsága útmutatásait követve a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megerősítette a Szovjetunióban működő ügyészi felügyeletről szóló új rendelkezést. Ez a rendelkezés azt a feladatot tűzi e szervek elé, hogy legyenek elvhűek és kérlelhetetlenek harcukban, amelyet azért vivnak, hogy minden intézmény, minden tisztségviselő és a Szovjetunió minden polgára szigorúan eleget tegyen a törvényességnek. A szocialista törvényességért folyó harcban nagy szerep jut sajtónknak. Sajtónknak e téren sok a tennivalója és sokat is tehet. Szükséges, hogy állami szerveink jobb munkát végezzenek az állampolgárok bejelentéseinek és panaszainak megvizsgálásában. Határozottan véget kell vetni annak, hogy a dolgozók bejelentéseit, bürokratikusán kezeljék, jobb munkát kell végezni a bejelentők jogos igényeinek megvizsgálásában és kielégítésében. A dolgozók számos bejelentését és jogos panaszát szülő okok felszámolása vétett fő-figyelmünket arra kell Összpontosítanunk, hogy megjavítsuk a szovjet intézmények, a vállalatok, kolhozok és a társadalmi szervezetek munkáját, hogy a szovjet államapparátus hibátlanul működjék, a törvényre alapozza döntéseit és hogy a szovjet funkcionáriusok figyelmesen és lelkiismeretesen teljesítsék kötelességüket, tekintetbe vegyék munkájukban a dolgozók érdekeit és igényeit. • Pártunk és az állam — folytatta a szónok — r.agy és sokrétű munkát végez, hogy a kommunizmus Öntudatos építőivé nevelje a szovjet embereket. Sokat teszünk a felnövekvő nemzedék neveléséért is. A szovjet ifjúság mind testileg, mind szellemileg egészségesen fejlődik, határtalan odaadással viseltetik dicső hazája és a kommunista párt iránt. Ugyanakkor arról is beszélt Vorosilov, hogy az elmúlt háború minden nehézsége rányomta bélyeget a szovjet ifjúságra. A szovjet ember leglényegesebb kötelessége, hogy becsülettel kell dolgoznia. Ezt nemcsak magyaráznunk kell, hanem állandóan és hozzáértően tanítanunk is kell rá ifjúságunkat. A hatodik ötéves tervben az oktatásügy nálunk olyan színvonalat és lendületet ér el, amely ismeretlen még a legfejlettebb tőkésországok- ban is. Hazánkban alapjában véve megvalósult az általános középfokú oktatás. De középiskolai oktatásunknak van egy nagy fogyatékossága. A középiskolából olyan fiatalok kerülnek ki, akik nincsenek kellőképpen felkészülve a gyakorlati munkára. Nekünk pedig egész ifjúságunkba bele kell oltanunk a készséget a gyakorlati munka, méghozzá nem az egyszerű munka, hanem a korszenl tudományon és technikán alapuló munka iránt. Az OSZSZSZK és más szövetséges köztársaságok oktatásügyi minisztériumainak minden intézkedést meg kell tenniük, hogy a közeljövőben váltsák valóra a kommunista pártnak a politechnikai oktatás bevezetéséről szóló irányelveit. Sokmilliós lenini Komszomolunk az ifjúság nevelésének hatalmas léhé* tőségeit rejti magában. A Komszomol nevelőmunkája az iskolában, a termelő üzemekben, az intézményekben manapság mégis gyakran formális jellegű. A teendő intézkedésekről ké« szítéit végrehajthatatlan tervek mögött elvész az élő ügy. A Komszomolnak változtatnia kell és a Komszomol változtatni is tud munkáján és teljes egészében biztosítania kell és biztosítani is tudja egész ifjúságunk igazi kommunista nevelését. Az ifjúság nevelését — folytatta beszédét Vorosilov — a családban is komolyan meg kell javítani. A szülőknek kitartóan és következetesen kell nevelniök a gyermekekben, minden egyes fiatalban a szocialista erkölcsöt, azaz a munkaszéretétet, á törvények és a szocialista együttélés szabályainak tiszteletét. A kommunisták és Komszomol-tagok nem hunyhatnak szemet afelett, hogy egyes fiatalok helytelen életmódot folytatnak. Az ifjúság helyes nevelése — hangsúlyozta a szónok — a kommunizmus építésében kivívandó további sikereink záloga. (Hosszantartó taps.) M. Kaganovics beszéde Moszkva (TASZSZ) Kaganovics az SZKP XX. kongresszusán mondott beszédében először a nemzetközi helyzettel és a Szovjetunió külpolitikájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ^ most döntő jelentősége van a háború és a béke kérdésének, mert ez égető és létfontosságú a világ sok tíz- és százmillió embere számára, aki a XX. században két világháborút élt át. A népek az új háborúk kirobbantásának útjában álló döntő erőt jelentenek. És ennek az erőnek a részaránya, a népek békeakarata, 'az az elhatározása, hogy megakadályozzák az új pusztító világháborút, a legutóbbi időszakban mérhetetlenül megnőtt. Ezért — mondta Kaga- novics —1 feltétlenül helyes a jelenlegi erőviszonyok felméréséből azt a következtetést levonni, hogy a háború nem valami végzetszerű elkerülhetetlen dolog. De a világ népeinek és elsősorban a szovjet népnek — hangsúlyozta a szónok —, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az imperializmus reakciós erőinek kalandor jellegéről és ezért a legnagyobb éberséget kell tanúsítani. Kaganovics beszédében nagy figyelmet fordított a legfontosabb népgazdasági feladatokra, köztük a közlekedés fejlesztésére. Közölte, hogy a Szovjetunió vasútvonalainak villamosításáról elfogadott tizenötéves terv előírja, hogy a legfontosabb vonalakat, amelyeken az áruforgalom a legnagyobb — Moszkvától délre és keletre —, Valamint a hegyi vonalakat, a nagy árú- és utasforgalmú főútvonalakat és a nagyvárosok körül lévő elővárosi szakaszokat villamos vontatásra kell átalakítani. ' A vasutak villamosítása és a motoros mozdonyok elterjesztése lehetővé teszi a vasútvonalak szállítási képességének növelését. Az új 5700 lóerő ‘kapacitású, nyolc tengelyes Villamosmozdony a 3500-—4000 tonna Súlyú vonatot óránkimfc kilencven kilométeres maximális sebességgel fogja vontatni. 1960-ban villamos és motoros vontatással fog lebonyolódni a jelenlegi tizennégy százalékkal szemben a vasutak egész áruforgalmának negyven-negyvenöt százaléka. Kaganovics megállapította, hogy a vasúti közlekedésben szélesebben el kell terjeszteni a legújabb technikát, az automatizálást, a villamos biztosítóberendezéseket, a rádió és a televízió alkalmazását. Tovább fejlődik a vasúthálózat. 1960-ra például meg kell építeni az új MagnyitogorsZk—SztyerMtarnak— Abdulino-vohalat, amely a Dél-Urai és Karaganda áruinak nyugat ."elé közvetlen kivezető utat ad. a Kurgan Szinarszkaja—Krasznoufimszík kerület vonalat* amely megkönnyíti a szverdlovszki vasútvonal munkáját, az Alma-Ata kerület államhatár- vonalat, amely új összeköttetés lesz a Kínai Népköztársasággal és másokat. A szónok foglalkozott a gépkocsi és a folyami közlekedésnek a hatodik ötéves tervben való fejlesztésével is. Kaganovics beszédében külön foglalkozott a tömeges szocialista munkaverseny szervezésével, a termelési újítók élenjáró tapasztalatainak terjesztésével, a bérezési rendszer rendezésével. Kaganovics megállapította azt is, hogy a kongresszuson felvetődött és megoldódik több olyan kérdés, amelynek a szovjet ország minden dolgozója szempontjából létfontosságú jelentősége van. Ezek közé tartozik a hétórás munkanapra tervezett áttérés, a'Z alacsonyfizetésű dolgozók bérének emelése, a dolgozók nyugdíjellátásának komoly megjavítása, a nők munka- és életviszonyainak megjavítása. • A szónok küiön foglalkozott a szakszervezetekkel, a műnk ás osztály legnagyobb tömegszervezetével, amely a pártot az osztállyal köfi össze. A szovjet szakszervezetek — közölte Kaganovics jelenleg több, mint negyvenkét millió munkást és alkalmazottat egyesítenek soraikban. Az, hogy állami és gazdasági építésünk minden területén sok szakképzett káderrel, a párt és a nép iránt feltétlenül odaadó emberekkel rendelkezünk, legnagyobb vívmá- nj\m!k és egyúttal a hatodik ötéves tervben előttünk álló feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb záíoga. Most — folytatta Kaga- novies — még nagyobb erővel kell dolgoznunk e káderek fejlődésééri;* műszaki, politikai és gazdasági ismereteik színvonalának emeléséért. A párt XX. kongresszusának sajátossága az — állapította még befejezésül Kaganovics —, hogy az elért sikerekre támaszkodva, történelmileg igen rövid idő alatt megvaló- síihatjia az iparcikk és élelmiszer bőséget, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet meggyorsításának programját. Az SZKP XX; kongresszusa új, magasabb szakasz a pártnak a kommunista tárna dalom felépítésére irányuló zseniális lenini terv valóraváltásáért vívott harcában. A XX. kongresszus a párt. történetében a kommunizmus győzelmes építőinek kongresszusaként fog szerepelni. (MTI) Az SZKP XX. kongresszusának február 2l-i esti ülése Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XX. kongresszusának február 21-i esti ülésén, amelyen J. A. Furceva elnökölt, megkezdődött a vita N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió 1956—1960. évekre szóló hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési terve irányelveit ismertető beszámolójáról. Az ülésen elsőnek M. A. Jasznov (OSZSZSZK) szólalt fel; N. Sz. Hruscsov és N; Ä; Bulga- nyin beszámolói — mondotta — Világosan és szabatosan kifejtik azokat a nagyszerű feladatokat, amelyeket pártunk a hatodik ötéves tervben a népgazdaság valamennyi ágazatának továbbfejlesztése céljából kitűz. Jasznov adatokon keresztül huH tatta be, hogyan fog fejlődni a hatodik ötéves tervben az OSZSZSZK népgazdasága. Nemcsak teljesítjük, liánom túl Is teljesítjük a mezőgazdaságra vonatkozó feladatokat K. T. Mazurov (bjelorussziai párt- szervezet) felszólalása után N. I. Bel- jajev elvtárs kapott szót. Felszólalásában nagyrészt a mező- gazdaság problémáival foglalkozott. A földművelés terén fő feladatunk — mondotta — az, hogy — mint arra rámutatott az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — a terméshozamok emelése és újabb földek művelés alá vétele alapján a hatodik ötéves terv végéig tizenegy milliárd púdra növeljük a szemestermények évi össztermését, bővítsük az ipari növények vetésterületét és jelentősen emeljük terméshozamukat, továbbá lényegesen fokozzuk a burgonya- és zöldségtermelést. A mező- gazdasági termelés ilyen nagyarányú növelésének megvalósításához megvan minden lehetőségünk: a gazdálkodás szocialista formájának osztatlan uralma a falun, a gépállomások fejlett hálózata, a hatalmas szocialista ipar, amely elsőosztályú technikával látja el a mezőgazdaságot, s a száz- meg százezer képzett mezőgazdasági szakember és szervező. A hatodik ötéves tervben óriási beruházásokat eszközölnek a mezőgazdaságban — közel kétszerannyit, mint az ötödik ötéves tervben. . Mindez lehetővé teszi azt. hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hatodik ötéves tervnek a mezőgazdaságra vonatkozóan megszabott feladatait. A mezőgazdaság fejlesztésének nagy lehetőségeiről tanúskodik az a gigászi munka, amelyet a szűz- és parlagföldek hasznosítása érdekében végeztek. Az utóbbi két évben feltört (Folytatás a 2. oldalon.)
