Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

A lejletl agroleckika alkalnrnísáyal, a lerinsstaiitik nöÄisl küszöb a uirlvaielőssgsk újiávílasztásál! mmmm Hogyan telelnek az őszi vetések? — Beszélgetés Hajdú Károllyal, a megye főagronómusával Megyénkben néhány napja hó bo­rítja a földeket. A felfagyás veszélye ezzel egyelőre elmúlt, de a nagy hi­deg már károkat okozott a kenyérga­bona-vetésekben. Felkerestük Hajdú Károlyt a megye főagronómusát, s megkérdeztük: — A tapasztalatok alapján mi a véleménye gabonavetéseink állapotá­ról? — Azok a gabonavetések — mon­dotta — amelyek idejében jó vető­ágyba kerültek — erősek, bírják a hideget s ha ezután felfagyás nem következik be, tavasszal szépen fej­lődhetnek tovább. De azok a növé­nyek (különösen az ősziárpa), ame­lyeket későn vetettek el, 6 nem erő­södhettek meg, már is károkat szen­vedtek. Ugyancsak könnyen kipusz­tulnak azok a vetések is, amelyeket a kedvezőtlen időjárás miatt kézzel vetettek el, mert nem kerültek elég mélyen a talajba s emiatt nem erő­södhettek meg. — Milyen intézkedéseket fogana­tosítottak a vetések ápolásával kap­csolatban? — Szakintézkedést sainos nem te­hettünk. Ellenben elindult minden községben az őszi vétések ápolására egy mozgalom, amelynek keretében a szakemberek ismertetik a dolgozó parasztokkal a tennivalókat. Előadá­sokat tartanak arról, hogyan kell védekezni a felfagyás ellen. Feb­ruár 27-től március 3-ig „Szovjet mezőgazdasági hét" lesz, amelynek hasonló célzata van, szovjet módsze­reket ismertet a dolgozó parasztok­kal. 1 — Mi lesz a teendő, ha enyhül az idő s beköszönt a tavaszias időjárás? — Ha felfagyás keletkezett, s ha már rá lehet menni a talajra, azaz ha a föld nem ragad rá a hengerre, azonnal hengerezni kell. A talaj fel­színére került gyökérzet így újból érintkezik a földdel s tovább fejlőd­het. Az ilyen növénynek azonban több tápanyagra van szüksége, mert beteg, elszakadtak gyökerei. Érett ap'-ótnWát, tvuktrá«vát és pét'-'ó* kell adni az ilyen vetésekre. A fel­fagyás egyéhként a tő?eg?alpjokpól a leggyakoribb. Megyénkben Sátoralja­újhely környékén van ilven talaj. Tavalyelőtt még a legerősebb gyöke­rű növény, a here is felfagyott ezen a vidéken. így érthető, hogy a ke nyérgabona, amelynek jóval gyen­gébbek a gyökerei, a leghamarabb felfagy a tőzegtalajon. . : — Biztosították-e a műtrágyát? —■ Sajnos még nem teljesen. Eddig 200 vagonnal kapott a megye, de még legalább 350 Vagon kellene. Ezt a mennyiséget már megrendeltük, s reméljük, hogy megkapjuk. Vélemé­nyünk szerint á mi megyénknek — figyelembe véve persze az arányokat — több műtrágyára van szükségé, mint más megyéknek, mert hálunk csak most, a nagy hidegek után Hul­lott a hó. A fagyveszély tehát a mi megyénkben nagyobb, mint másutt. Cseréljünk minőségi burgonyavetőgumót A multéví jó burgonyatermést je­lentős mértékben elősegítette, hegy a korábbi évekhez viszonyítva több termejő ültetett csereakcióból szár­mazó, nemesített vetőgumót. Kor­mányunk ezóvben még nagyobb se­gítséget ad a burgonya terméshoza­mának növeléséhez. Nagy termés- hozamú, betegségeknek ellenÁÚó, nemesített fajtájú vetöburgonyát bo­csátott a megye termelőinek rendel­kezésére. A nemesített, minőségi vetőbnrgo- nyát a termelő elsősorban azonos mennyiségű étkezési burgonyával* akinek pedig cserebwrgonvíUa iga­zoltan nincsen, esávben először. «íjvőb terménnyel cserélheti el. 100 ki­logram vetőburgonyáért 33 kiló bú-l zát vagy 37 kilogram rozsot vagy 39 kilogram árpát, zabot, májusi mor­zsolt kukoricát vagy 25 kilogram napraforgót adhat cserébe. Megyénkben a termesztésben lévő burgonyák általában leromlottak, be­tegségekkel szembeni ellenállóképes- ségiik csökkent, terméshozamuk ala­csony, ezért feltétlenül szükséges, hogy kicseréljük őket. Felhívjuk a termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok figyelmét, hogy használják ki a kormányadta lehetőségeket, cserél­jék ki burgonyáikat: ezzel is növel­jék a terméshozamot. A Megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóság, Növény term, osztály. (Sorsodnádasdi veteránok Nem azzal a céltol mentem i Borsodnádasdi Lemezgyárba, hogy dreg munkásokról, veterán harcosokról írjak, Útközben hatá­roztam így, mert Özdon találkoz­tunk egy idős borsodnádasdi elv­társsal, aki elpanaszolta: „A mi gyárunkban semmibe sem veszik az öregeket... A fiatalok nem adják meg a tiszteletet. Pedig ne­künk is van egy kis érdemünk..“ Már holier Sándor elvtárs, a gázfejlesztőüzem művezetője már jóval túl von az ötvenen, de meg ma is olyan kemény ember, mint amilyen vöröskatona korában volt. Márhoffer elvtárs ugyancsak meg­szenvedett a mai életért, Alig volt 19 éves, már fegyverrel a kezében védte a fiatal Tanácsköztársaságot. Verekedett az északi és a déli fronton, vérével öntözte a drága magyar földet. A Tanácsköztársa­ság bukása után üldözött lett, se­hol sem volt biztonságban, Az ózdi gyárba, ahol előzőleg dolgozott, nem vették vissza. Végül a Bor­sodnádasdi Lemezgyárban sikerült elhelyezkednie. Csendőri felügyelet alatt tartották, de az egykori vö­röskatonát nem törték meg. Est énki nt az erdőben találkozott társaival. 1944 decemberében, amikor megkapta a katonai behí­vót, úgy döntött, hogy inkább a halált választja, de nem fog fegy­vert a szovjet hadsereg ellen. Az erdőben várta meg a felszabadu­lt Alapitó tagja a borsodnádasdi kommunista pártszervezetnek, kör­zeti párttitkár, majd szakszerveze­ti elnök lett. Később a gázfejlesztő üzem művezetőjévé tették meg. Mindenhol, ahová a párt küldte, becsülettel eleget tett kötelességé­nek. Hogy a gázfejlesztő üzem megfelel a követelményeknek s dolgozói között ma mér nincs iga­zolatlan mulasztó, az elsősorban Márhoffer eívlárs érdeme. Erős kézzel rendet teremtett. Harcba hívta dolgozó társait a szentaka^é- kosságért. Az elmúlt évben 1600 tonna megtakarított szénnel nyerte meg a versenyt á művezetők kö­zött. Márhoffer elvtárs szívesen segít a díszeseknek. A na ónak bár- mein percében keresik fel a tin­tátok. szívesen foglalkozik velük. Az elmúlt énben volt egy értékes újítása, amely 50 000 forint évi ineotakarítást eredményezett. Je­lenleg is újításon dolgozik. Gyárfás János bácsi sem tna* gyerek már. Hatvanhét éves, de az S3 éves szolgálat nem törte meg. Pedig a gyár kapitalista urai nem szívelték, kétszer is szanál­ták. Az ő nevéhez fűződik a szak- szervezet megalakítása Borsodná- iiasdon. 500 kitöltött szakszervezeti lapot őrizgetett. Qurin ' igazgató „úr* és a csendőrök megtiltották' neki, hogy szakszervezeti tagokat szervezzen, de őt nem felemlítet­ték meg. Szemükbe vágta: „Egy­ségben az erő, miénk a végső győ­zelem/*’ Gyárfás bácsinak nagyré­sze volt <a bérharcokban. Három sikeres bérharcot vívtak a szerve­zett munkások Borsodnádasdan. A felszabadulás még több és jobb munkára lelkesítette. Töret­len munkalendület ének, lelkes se­gítésének • nagy része van abban, hogy a gyár hosszú idő óta telje­síti tervét. Gyárfás bácsi 67 éves létére még ma is olyan harcos szellemű, hogy példát vehetnek tőle a DISZ fiatalok. Bakos Imre elvtársat, a hen­gerüzem dolgozóját családja köré­ben kerestük fel. Büszkén említi: „Az én házamban, ebben a szobá­ban, amelyben most vagyunk, ala­kult meg a borsodnádasdi kommu­nista pártszervezet*\ ö is dicsőséges harcos múltra tekinthet vissza. 1915 óta dolgozik a hengerdében. Kazánkopogóként kezdte, majd hengerész lett Mint ifjúmunkás az elsők között lutrcoli a kifsákmányolók ellen. 1924-ben ő vezette a lemezgyár egyik sztrájkját, amellyel 8 órás munka­időt követeltek. Hát napig tartott a ■^sztrájk, amely végül Ais csak fél győzelemmel ért véget — a vezetők az utcára kerültek. Később azzal a feltétellel vették vissza őket, ha az igazgató úr asztalára leteszik szakszervezeti könyvüket. Az ínség megtörte őket, nem volt más vá­lasztásuk. Engedtek. De nyugtuk igy sem volt. A csendőrök állan­dóan szemmel tartották őket Eoy- ízhen házkutatást tartottak Bek t elvtárs lakásán. öccsétŐI, aki vele eay házban lakott, 26 marxista könyvet vittek el, rádiójukat lepe­csételték. A felszabadulás után is minden­hol becsülettel helytállt. Most, mint a hengerüzem dolgozója azért harcol, hogy üzeme napról napra teljesítse tervét, újabb és újabb szép eredményekkel dicsekedhes­sen. A borsodnádasdi veterá­nok múltban és jelenben kifejtett önfeláldozó harca tiszteletet, elis­merést érdemel. Adjuk meg nekik a méltó tiszteletet, s tanuljunk harcos életükből! A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IKÁNYELVEIBÓI A kohászok különleges szerepe a technika fejlesztésében AZ IPAR műszaki színvonalának általános emelése elsősorban gépipa­runk gyorsütemű korszerűsítésével, új, nagyobb teljesítőképességű gépek, gépcsoportok, gyári berendezések tö­meges előállításával valósítható meg. Másrészt elengedhetetlen, hogy a munkások, technikusok; mérnökök szakadatlanul fejlesszék szaktudásu­kat, elsajátítsák az élenjáró technika és technológia alkalmazását. El kell érniök, hogy munkájukat magasfokú szervezettség, önkéntes fegyelem jel­lemezze. A Lenin Kohászati Művek a gép­gyártás alapanyagait termelik, ezért a mi kollektívánknak különleges sze­repe van a technikai haladás előre- vitelében. Nemcsak termékeink ver­senyképességét, terveink mennyiségi teljesítését kell szem előtt tartanunk, hanem gépgyáraink Igényeinek meg­felelő program szerint biztosítanunk kell egyre nagyobb mennyiségű kü­lönleges acélmipőség, hengerelt, ko­vácsolt, öntött és húzott félgyárt­mány előállítását. . A Központi Vezetőség novemberi határozatai óta mór kezdeti eredmé­nyeket értünk el ebben. Nagyolvasz­tóink dolgozói igen jelentős sikereket harcoltak ki a hazai alapanyagok, elsősorban a mangániszap, a ruda- bányai érc, a szállópor. a salakhegvi termékek felhasználásában. A minő­ségi acélgyártás érdekében megvaló­sítottuk a kétszeri salakozást, a ke­mencék javításának gépesítését. Ha­zánk kohászati üzemei, közül , első­ként alkalmazzuk a konverter-duplex acélgyártás! eljárást. Acélgyártó kollektívánk eredmé­nyes munkát végzett a különleges minőségű töretpróbás kazánlemezek, valamint más kényes gyártmányok minőségének megjavításában. Uj, teljesen korszerű középhenger­művünk termelésének megszervezése mellett régi hengersoraink teljesítő- képességét is megnöveltük. A blokk­sor óra-teljesítményét például 3.2 százalékkal, a finomsorét 2 százalék­kal, a közép és finomlemezsorét 17.6 százalékkal emeltük. A CÉLRAVEZETŐ műszaki intéz­kedések, valamint dolgozóink állan­dóan növekvő szocialista versenye és az újító mozgalom eredményei tették lehetővé, hogy 1955. évi tervün­ket december 19-re befejezzük, 33 és félmillió forint, értékű termékkel túl­teljesítsük tervünket.- Mégis őszintén meg . kell monda­nunk, hogy ezek csak kezdeti lépések a műszaki színvonal emelésének nagyszerű útján. Ránk is teljes mér­tékben vonatkozik Rákosi elvtársnak a SZOT. ülésén elhangzott birá- lata. A műszaki fejlesztés terén ed­dig csak a megszokott, kényelmes Utón haladtunk* az elmaradottsá­gunk következtében parancsoló szük­ségként jelentkező igazi fordulatot a korszerű munkamódszerek meghono­sításában, a szocialista munkaver* seny új alapokon, új célokért történő megszervezésében, a magasabb szín­vonalú vezetés megteremtésében még nem tettük meg, Rákosi elvtárs hangsúlyozottan rámutatott arra az összefüggésre, ámely a műszaki hala­dás és népünk életszínvonalának emelése, valamint szocialista építő­munkánk gyorsabb ütemű előrehala­dása között fennáll. Ezt felismerve a műszaki haladás érdekében, tovább fogjuk javítani munkánkat. Eddig a gazdasági mutatószámok alakulását elsősorban a tervekhez mértük. A jö­vőben gondosan megvizsgáljuk, hogy az élenjáró szovjet ipar, s a techni­kailag nálunk fejlettebb népi demo­kratikus és tőkés államok mutató- számaihoz viszonyítva hogyan állunk a kapacitások kihasználásával, a munka termelékenységével, az alkal­mazott technológiával, a fajlagos anyag- és energiafelhasználással. ARRA törekszünk, hogy dolgozóink megismerjék ezeket a fontos muta­tószámokat és ezekből kiindulva ha­tározzuk meg a műszaki fejlesztésben előttünk álló feladatokat. Február­ban széleskörű technikai konferen­ciát tartunk, hogy kiváló szakmun­kásaink, sztahanovistáink, mérnö-- keink végleges formában megbírál­hassák műszaki intézkedési tervün­ket. Azt akarjuk, hogy műszint- tervünk kollektívánk közügyévé váljon. Ugyancsak februárban köt­jük meg új kollektív szerződésünket is, amelynek pontjai közé felvesz-*, szűk a műszaki fejlesztés feladatait. A januári termelési értekezleteken megvitattuk dolgozóinkkal éves szocialista versenyíelajánlásunkat, amelyben kollektívánk kötelezettsé­get vállalt a terv havi egy nappal való túlteljesítésére, az önköltség 4.5 százalékos további csökkentésére, aa anyagkihozatal javítására, a pro­gramszerű gyártásban megszabott feladat 3 százalékos túlteljesítésére, a selejtkár 3.5 millió forinttal való csökkentésére. Intézkedéseket teszünk az oxigén* befuvatásos acélgyártás bevezetésé­re, hengerműveink kikészítő kapa­citásának gépesítés útján történő megnövelésére, a különleges minősé­gű acélgyártás technológiai feltételei­nek biztosítására. EZ ÉV januárjában — ellentét­ben az elmúlt évekhez — lendületes munkával, jól kezdtük az évet. Dol­gozóink nagyszerű versenylendületé­re, a párt- és a tömegszervezetek se­gítségére támaszkodva, műszaki szer­veink szoros összefogásával bátran Haladunk a párt Központi Vezetősége által elénk tűzött cél: az élenjáró ipari országok műszak! színvonalá­nak mielőbbi elérése felé. VALKÓ MÁRTON a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója HÍREK a disz életéből A szén az ipar kenyere. A Szovjetunió széntermelése é6 a föld mé­lyén rejlő szénkincsei szinte egyedülállóak a világon. 1960-ban a Szovjet­unió szénbányáiból már 593 millió tonna „fekete gyémántot** hoznak felszínre a bányászok. A 114. sz. MTH intézet fiataljai a pártvezetőségválasztások tiszteletére szabadidejükben dolgozatokat Írtak. Papírra vetették mindazt, amit idő­sebb elvtársak elbeszélései nyomán pártunk harcairól tudtak s amit sa­ját életükben, az utolsó 11 év alatt tapasztaltak. Számszerint 168 dolgo­zat gyűlt össze az intézet párttitká­ránál. Ezek sorai arról tanúskodnak, hpgy ifjúságunk szereti a pártot. Taskó Iajos, Tóth József, Szemén András, Kovács Ferenc, Sivák Miklós és Smid Lajos ács, illetve kőműves­tanulók dolgozatai sikerültek a leg­jobban. Különösen meleg érzéseket ébresztenek, pártunk iránt Varga István tanuló sorai, amelyben a kom­munisták harcát írja meg a felsza­badulástól napjainkig. Szívének for­ró szeretetével ír azokról az embe­rekről, akik a romok helyén felépítet­ték mai boldog világunkat. A 114. sz. MTH intézet DISZ fia­taljainak szorgalma dicséretet érde­mel. • Fiatal házasok találkozóját rendez­ték meg a napokban Miskolc város tömégszervezetei. A találkozón szép számmal jelentek meg fiatal házasok, de két Idősebb házaspárt Is meghív­ták, akik 25. házassági évfordulóin­kat ünnepelték. A baráti légkörű esten dr, Kiss Mihály orvos „A há­zastársak barátsága" címmel tartott előadást. A két idősebb házaspárnak átnyújtottak egv-egy ajándékkosarat. Az öregek meséltek fiatalkori élmé­nyeikről, házasságuk első éveiről. A jövőben Miskolc tömegszervezetei több hasonló találkozót rendeznek. • A megyei bíróság DISZ szervezete az ünnepélyes tagkönyvkiosztó tag­gyűlésen ismertette háromhónapos munkatervét. A DISZ kezdeménye­zésére kéthetenkint irodalmi anké- tokat tartanak. „Tanuljunk meg he­lyesen írni’* címmel több előadást szerveznek, ugyanakkor az ott dolgo­zó gépírók között mozgalmat kezde­ményeznek a tízujjas gépírás elsajá­tításáért. A fiatalkorú bűnözők prob­lémájára külön gondot fordítanak. Havonta rendszeresen felkeresik a munkásszállásokat, üzemeket s elő­adásokat tartanak, elbeszélgetnek a fiatalok problémáiról. A megyei bíró­ság DISZ szervezetének helyes és értékes kezdeményezését a vezetők is segítik, támogatják. Közérdekű hirdetés A Miskolci Víz- és Csatornamű Vállalat nivia a közkifolvós vízfopvasztók figyelt ?r.raJ. ~ saiát érdekükben — a kö; fo vrtk befagyásának meeeátlására a hli Időjárás tartama alatt az alábbiakra let nek figyelemmel: 1. A közkifolyókon történő vízkivételnél • tózRodianak a zárókar kikelésétől, leki zésétől szeszei kődarabbal történő k masztásátó!. a zárókarnak csodarabbal \ mecrhossznbbítás.itó? és eovéb reidefl« használatától, sőt ahol Uvet látnak, fel 'en-il »avolitsál- el. 2. fivepeklrel. poharakkal és eevéb szűk v kismére+fl edényekkel ne vemének v' csak könnyen tölthető kannákkal, v vedrekkel. ueyan»s a k'sme** misén« kivétel — a kát szerkezeténél fosva könnye*.» vezethet befatyváshoz. 3. Rendkívüli hideget e*»tén a közklfo! vlzfonvasztók sa>é* hatáskörökben, utcabizalmiak vezetőével szervezzenek ieM szolgálatot a közk^olvókrn t—1 és óránként történő 2—3 vedemyl víz e*-esztésére melv azokat biztosan mes toj'n a be?* óvástól. \ Vízmű Vállalat kér* a lakosoktól, bn* VJWk»fo»vók tiTn-sanok' ét>sés»ér® és véd»?n fnk'V'ottab*'»«* vitázzon a vf»*e!e*,**,*tt 1 rsanokon történő é« súlyos hí!"*e*ést rn után vonó vízkivételtől ta-t-t’l’oitlék. tóvá csővezAtéke’t berendezési té*nva’t a ?ao «ondosan év1* me* használton kfvöt? reh'énvelf ned»?r msnden esetben víz*«ieni 1956 február hó 13-tól 6 héten keresztül a leértékelt ámk áru­sítását a miskolH Pékdéren lévő népművészeti pavilonban meg­kezdik, nyitvatartási idő reggel 8 órától délután 16 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents