Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
\ V l\>l \Ó V AKüKS^AO Péntek, 1956. február 10. * 19 5 6. évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) össze a társadalmi érdekeket az állampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot a magasabb terméseredmények elérésében, állatállománya állandó fejlesztésében. ugyanakkor korlátozza a még meglévő tőkés elemekét. Az új adó összege megfelel a mezőgazda- sági termelés, a parasztság bevételi emelkedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott- belső aránytalanságokat. Hatalmas összegű beruházások az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak 53.3 százalékát, 22 mii liárd 473.000.000 forintot, a vállala tok saját eszközeiből, nyereségből amortizációból pedig további 3550 millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk; A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 milliárd forint amelyből 5.3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett növekedése — amely 1956-ban több gépet és épületet ad a népgazdaságnak, több lakást és fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak, — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékainak feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka- és anyagráfordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a népgazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű bevezetését és a fejlett új technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modern gépeknek, amelyekre a költségvetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet. Az 1956. évi költségvetés a mű szaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió forint forgóalapot irányoz elő. A kohó- és gépipar területén már bevezettük a gyártmányok fejlesztésére ösztönző új finanszirozási rendszert és fokozatosan terjesztjük ki azt az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóintézetek és vállalati kutatások céljára előirányzott többszáz millió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelése azonban nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javítsuk üzemeink munkájának színvonalát, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzd- jük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely egy-egy új technológiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. Nem kétséges, hogy tehetséges munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk többsége — követve a párt és a kormány útmutatását — él az adott lehetőségekkel — és mindent megtesz az új technika fejlesztéséért, elsajátításáért, hogy ezáltal is fokozhassuk a szocializmus építésének ütemét. Az önköltségcsökkentés egyik feltételének az anyagtakarékosságnak elemzése után Olt Károly a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismertette. A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel öt milliárd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1.9 milliárd forint — a beruházások célját szolgálja. Mezőgazdaságunk fokozódó gépesítése lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az ország szántóterületének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. Gazdaságaink az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a fokozódó gépesítés fejlett agro- és zootechnika széle- sebbkörű elterjedése, a helyesebb munkaszervezés következtében megerősödtek állami gazdaságaink, közülük sok vált példamutató szocialista nagyüzemmé. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelő- szövetkezetek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költségvetés a termelőszövetkezeteknek tehénistállók, silók építésére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos előirányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlásra a költségvetés 261 millió forint közép- lejáratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi kiadásokat. A pénzügyminiszter a gépállomások, a begyűjtési minisztérium növekvő feladatai. után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárulnak, mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőket mondotta: Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12.8 milliárd forintot irányoz elő^ amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Az 1955. évi tervezethez képesít 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 41.7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentőségük van azoknak a beruházásdknafc, amelyek alapanyag- és energetikai bázisunk ki- szélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazad nyersanyagokkal való bővített ellátását. Emeljük az életszínvonalat* jelentős összegeket fordítunk lakásépitésre9szoeiális és kulturális célokra A beszámoló kiemelte, hogy népgazdaságunk fejlődése fokozott feladatot ró külkereskedelmünkre. Nehéziparunk és könnyűiparunk több olyan fontos nyersanyagot és egyéb terméket használ fel, amelyet nagy részt külföldről kell behozni. Iparunk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra, színesfémre, bányafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szükség. Ezeknek az anya goknak import útján való beszerzéséhez növelni kell exportunkat, törekednünk kell kiviteli terveink maradéktalan teljesítésére. A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: A termelés növekedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben résztvevők reálbérét, s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áru-forgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy a régiek mellett új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztartása gépeket, televíziós készülékeket, férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült .ruházati cikkeket, s'tíb., lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségiben való fórgalomlbahozatálát. A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A lakásépítkezések előirányzata hetven százalékkal haladja mega múlt évit. Budapesten mintegy tízezer lakást épít az állami építőipar, Az 1956. évi terv szerint száz község villamosítását valósítjuk meg, 19 ezer lakásba vezetjük be a gázt. 660 új iskolai tantermet létesítünk. Tovább bővítjük az ovodák, kulturális otthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális ügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásainak ösz- szege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint. A vállalatoknál műszaki fejlesztésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésiben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fejlesztésének anyagi fedezetéről. Az e célra élőirányzott összegek alátámasztják azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyet az ipar rhűszaki színvonalának emelése, a korszerű mezőgazdasági termetes feltételeinek biztosítása és egyéb népgazdasági ágaink fejlesztése állít a tudományos kutatómunka elé. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása hazánkban, a hazai nyersanyagforrásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széleskörű bevezetése. A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a tanácsok; A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel hét milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre évről-évre növekszik — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta; — Külön ki kell emelni Budapest főváros tanácsának költségvetési előirányzatát; Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése 1,776.116.000 forint, az egész tanácsi költségvetése 25 százaléka, kifejezi fővárosunknak az ország életében betöltött jelentőségét. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnák a pénzügyi szervekre, majd így szólt: — Tisztelt Országgyűlés! —■* Az 1956. évi népgazdasági tervben állami költségvetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság" kormányának legfontosabb cél kitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociá lis és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv' megvalósításában; A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött, feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában. - minden téren meg keli szilárdítani a munka- és az állam- polgári fegyelmet; Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és töimegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önMeg kell szilárdítani állampolgári fegyelmet költség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programmunk maradéktalan végrehajtása; A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nein kétséges, hogy hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk — egész dolgozó népünk — odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) .4 költségvetés szilárdan megalapozza az évi pénzügyi gazdálkodásunkat A pénzügyminiszter beszéde után Antos István, a költségvetés előadója, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke szólalt fel. Az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága a beterjesztett 1956. évi költségvetéssel kapcsolatban mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy annak bevételi és kiadási előirányzatai megfelelnek-e az országgyűlés által már jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek — kezdte beszédét, majd igy folytatta: — A gazdasági és pénzügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügy- miniszter által ismertetett költség- vetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásainak megfelelően készült; bevételei a termelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének a tervben előirányzott mértékét. 1956-ban a termelés az iparban 6 százalékkal, a mezőgazdaságban 3 százalékkal emelkedik. Tervünk az iparban a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mezőgazdaságban, a hozamok növekedését úgy irányozza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4.8 százalékkal emelkedjék. Ennek megfelelően a költségvetés bevételei között a legnagyobb mértékben az állami vállalatok nyereség előirányzata növekedik. Ez a feladata az iparban három százalékos, az állami gazdaságoknál 3.2 százalékos önköltségcsökkentésre, a kereskedelemben pedig a forgalmi költségeknél elérendő 1.5 százalékos megtakarításra épül. Ezeknek a termelékenység növekedését, a takarékosság fokozását előmozdító terv- előirásoknak maradéktalan teljesítő se fontos előfeltételét képezi a költségvetés előirányzott bevételi biztosításának; Az 1956-os év ötéves tervünk else esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében népgazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, a mező- gazdasági termelés növelését, szocialista szektorának további megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások magasabb összegben történő elő irányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegességének biztosítása mellett a nehéziparban eszközölt beruházásokból jelentős összeg — így elsősorban a hazai szintetikus műszálgyártás megteremtésére előirányzott ösz- szegek — a könnyűipar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágyagyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére előirányzott összegek pedig a mezőgazdasági termelés növelését szolgálják. Ezután elmondta, hogy a termelő- szövetkezetek közös álló alapjainak gyarapításához 1956-ban az állam 40 százalékkal nagyobb állami segítséget ad hitel formájában mint 1955- ben. Az állami segítség azonban csak akkor biztosíthatja a termelőszövetkezetek álló alapjainak szükséges mérvű bővítését, ha azt a termelő- szövetkezetek kiegészítő forrásnak tekintik s elsősorban saját anyagi eszközeiket mozgósítják és biztosítanak kellő munkaerőt. A továbbiakban beszélt még a szociális és egészségügyi kiadások emelkedéséről, majd hangsúlyozta — dolgozó népünk anyagi, egészségügyi és kulturális életszínvonal emelése mellett költségvetésünk lehetővé teszi, hogy 1956-ban jelentős, aktív külkereskedelmi egyenleget érjünk el s ezzel ' megszilárdítsuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket. Elmondotta, a költségvetés előirányzatai — elsősorban a beruházások és felújítások — alátámasztják iparunk műszaki fejlődését. Az anyagi eszközök, továbbá az üzemeinkben meglévő jelentős tartalékok feltárása kellő alapot ad arra, hogy 1956-ban iparunk műszaki színvonala jelentősen előrehaladjon. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövetkezetek közép- és hosszú- lejáratú hiteleire, valamint a mező- gazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására a múlt évihez képest jelentősen nagyobb összeget irányoz elő. Növényvédelemre 140 millió forintot, a hibrid és heterózis kukoricatermelés elősegítésére 12 millió forintot, a törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésére 75 millió forintot, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés céljára ingyenes oltóanyag beszerzésére 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Beszélt még az új adórendszerről, a lakásépítkezésre előirányzott igen jelentős összegekről. Majd rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztériumnak, a pénzügyi dolgozóknak, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma ellenőreinek font je feladata, hogy feltárják az e téren még meglévő lazaságokat és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státusok felszámolásáért. Az 1956. évi költségvetés egyenlege egymilliárd 185 millió forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségvetés szilárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat. Antos István felszólalása után Kovács István az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Ezt követően Nezvál Ferenc országgyűlési képviselő a külügyminisztérium, a Minisztertanács és a felügyelete alá tartozó egyes szervek, továbbá néhány országos főhatóság költségvetéséhez szólt hozzá. Egri Gyula az MDP Központi Vezetőségének titkára a törvényesség és a belső rend megszilárdítása terén elért sikereinkről beszélt. Utána Matész János Zala megyei országgyűlési képviselő ugyancsak az igazságügyi és a belügyi szervek munkájáról szólt; Ezzel a csütörtöki ülés befejeződött. Az országgyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja. Az ülésen folytatják az 1956.] évi költségvetés és költségvetési törvény tárgyalását; (MTI) Beszámoló Az Interparlamentáris Unió munkájáról Szerdán az országgyűlés ülése után képviselői értekezletet tartottak az Országháziban. Az értekezlet meghallgatta Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja elnökének beszámolóját az Unió legutóbbi konferenciáiról és a magyar csoport delegációjának tevékenység géről. A beszámoló után az Interparlamentáris Unió magyar csoportja megvitatta és elfogadta a csoport új ügyrendjét. Az ügyrend alapján három taggal kibővített vezetőségbe Nagy Mária, Barcs Sándor és Rusznyáfc István képviselőket választották; (MTI) A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli; Mint ismeretes, 1956 január 21-én két repülőgép a magyar—osztrák határ közeiéiben, magyar légtérben összeütközött éss osztrák területre lezuhant. Az Osztrák Köztársaság budapesti követsége ezzel kapcsolatban 1956 január 26-án jegyzéket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt az incidenst az osztrák felségterület megsértésének tekinti. Az Osztrák Köztársaság kormánya jegyzékére válaszolva a Magyar Népköz társaság külügyminisztéri uma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma tiszteletét fejezi 'ki az osztrák követségnek és hivatkozással a 28—P/56. számú, 1956 január 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízásából az alábbiakról tájékoztatja: Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől, igen gyakran sértették meg különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztették a Magyar Népiköztársaság lakosságának életét és légiforgalmának biztonságát, A Magyar Népköztársaság nem tűrhette és nem tűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történnek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására; 1956 január 21-én, magyar időszámítás szerint 12.44 órakor ismét a magyar légtér megsértésének esete forgott fenn és az ennek helyére irányított két gyakorló repülőgép a célt kutatva, az osztrák-magyar határ mentén, magyar légtérben manőverezett. Az egyik forduló végre** hajtásánál két, a légtérkutatással elfoglalt repülőgépvezető gépe össze- ütközött. Az összeütközés ereje és a megsérült gépek lendülete követkéz* tében mindkét gép a magyar-osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet. Midőn a magyar külügyminisztérium az osztrák felségterületnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt ismételten sajnálkozásának ad kifejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti magyar részre tragikus eseményt tekintse lezártnak. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma egyben megújítja a szerencsétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgép- roncsok magyar szerveknek történő átadása időpontjának mielőbbi közlésére vonatkozó kérését. (MTI) KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA. Osu Te marsall, a Kínai Népköztársaság Moszkvában tartózkodó alelnöke és kísérete február 8-án látogatást tett az M. V. Frunze katonai akadémián. * ÚJDELHI. Adzsoj Ghos, az Indiai Kommunista Párt főtitkára február 6-án Uj-Delhiből repülőgépen Moszkvába indult. Ghos résztvesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán. * Az AFP hírügynökség jelenti Washingtoniból, hogy az amerikai külügyminisztérium nem adott vízumot a Szovjetunióba Allan Maxnailfc a newyorki Daily Worker főszerkesztőjének, aki részit akart venni az SZKP XX. kongresszusán; * PÁRIZS. Az Humaníté jelenj Maurice Thorez, u Francia Kommunista Párt főtitkára szerdán este 4 Gare-du-Nord-ról elutazott Moss* kvába. őhol részt vesz a Szovjetunóé Kommunista Pártja XX. kongresz* szu&án. $ BONN. A bonni kormány szerdán törvénytervezetet bocsátott ki a had« kötelezettség bevezetéséről (MTI)