Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-07 / 32. szám
ÉSZ A K M AG YARO RSZ AB r A technika maximális kihasználásával készülj sink a pártvezetőségek újjá választására! Alt. évfolyam 3\ sza-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK rn ARA SO FITTER Miskolc. 1956 február 7. kedd A pártszervezetek a teclmika kai adásáért IPARUNK ÉS EGÉSZ gazdálkodásunk technikai alapjainak fejlesztése, szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése. A szocializmus győzel- rr)e _szemPontjából oly nagy jelentőségű termelékenység emelkedése elsősorban éppen ettől függ. A technikai színvonal és a termelékenység emelkedésében hatalmas utat tettünk meg első ötéves tervünk idején. A szocializmus alapjait lerakó második ötéves tervünk azonban még sürgetőbben követeli meg technikánk fejlesztését. Rákosi elvtárs a SZOT VIII. teljes ülésén mondotta: »/fi nem egyszerűen az eddigi munkának, az eddigi munkgversenyéknek, munkamódszerátadásnak a folytatásáról van szó, hanem komoly fordulatra van szükség!'* Rákosi elvtárs ezen az értekezleten világosan megmutatta a helyes utat, amelyen haladnunk kell: korszerű technikával kell felszerelni régi gyárainkat, újakat is kell építenünk, modern, nagytermelékenységű gépeket kell konstruálnunk, s jobban ki kell használni a meglévőket. Mindemellett fontos, hogy a technológiát fejlesszük — vagyis nagvobb beruházások nélkül, a termelési eljárások, a szerszámok tökéletesítésével emeljük a technikai színvonalat üzemeinkben. Világos, hogy mindez nem egyedül a műszakiak feladata, hogy a technika fejlesztése nemcsak a műszaki vezetőknek ügye. Elsőrendű szerepük van ebben pártszervezeteinknek. Nagyon fontos, hogy valóban legsajá- tabb feladatnak tekintsék, mintahogy Rákosi elvtárs mondotta: a technika tökéletesítése alapvetően politikai, harci kérdés. A fejlett technika nem valósul meg magától, pusztán a határozatok szavára. Mint minden téren, itt is nehezen tör utat az új, szemben az elavulttal, amely a technikában is görcsösen ragaszkodik fennmaradásához. A pártbizottságoknak és párt- szervezeteknek kell harcolniok azért, hogy legyőzzék az idegenkedést, a kényelmességet, a bürokratizmust és a nemtörődömséget a technika fejlesztésével szemben. Meg kell szívlelni Rákosi elvtárs szavait, amit a SZOT ülésén mondott: »A párt nem fog addig nyugodni és nem hagyja megnyugodni iparunk vezetőit, és hozzáteszem a szakszervezeti vezetőket sem, míg ezt a kérdést közös erővel meg nem oldjuk.« MINDEZEKBŐL következik: a párt- szervezeteknek kell harcolniuk azért, hogy az új egyáltalán megszülessék. Az újítómozgalom sikereiből tudjuk, mennyi ötlet, kezdeményezés rejtőzik a műhelyekben, a munkások gondolataiban, a műszakiak fejében. Ki ne ismerné ma már például Ózdon és Borsodnádasdon Puch József és Saía- rik Gyula országos találmányát, amely lehetővé teszi az import-anyag megtakarítását hazai anyagok előállítása és felhasználása révén. Puch és Safarik elvtársak kísérleteket folytattak egy fontos vegyianyag előállítására. Ez az anyag, a gázok, kén- hidrogén tartalmát megkötő massza Ebből évenként nagy mennyiséget használnak fel gázgyáraink. Ezt a nélkülözhetetlen vegyianyagot eddig Hollandiából és Nyugat-Németország- ból importáltuk. A két kiváló újító munkájának eredményeként ma már Borsodnádasdon megkezdték a tetvek alapján a massza gyártását, amely többmillió forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Ki ne ismerné megyénkben az ózd. Telek Attila, a diósgyőri Sztélich László, a miskolci Aranyosi László kiváló újítók nevét. Sok nevet lehetne még felsorolni, amelyekhez sikerek s munkagyőzelmek fűződnek. A DI.- MÁVAG Gépgyár kommunista műszaki vezetőinek kezdeményezésére például az új magyar gyártmány: a SE 1600-as karusszel esztergagép elkészítését felajánlásokkal, a termelés korszerűsítésével segítik elő. Mindezek mellett találkozunk olyan jelenségekkel is a borsodi gyárak üzemeiben, amelyek azt bizonyítják, hogy egyes pártszervezetek nem segítik, nem támogatják eléggé az újítómozgalmat. Még mindig előfordul bürokratikus huzavona, aktntolcga- tás, újítások elfektetése, amelyek mind-mind gátjai és fékezői az óinak, a további termelési győzelmeknek. Mindezek alapján felmerül a kérdés: kitől várjon az újító segítséget és bíztatást, ha nem a pártszervezettől, a kommunistáktól? A pártbizottságoknak és pártszervezeteknek csírájában fel kell figyelniük minden új gondolatra, kezdeményezésre s ösztönözni kell a dolgozókat, hogy ötleteiket meg is valósítsák, egyszóval életre keltsék a dolgozók alkotó gondolatát. ÜZEMI PÁRTSZERVEZETEINKNEK az a feladatuk, hogy fellépjenek az újítások elfogadása és bevezetése körüli huzavona ellen, ne engedjék meg, hogy újítási osztályok »hivatali« munkájává süllyedjen ez a mélyen új életünkben gyökerező mozgalom. Harcoljanak azért, hogy az üzem műszaki vezetői valósággal kutassák más gyárak bevált technológiai módszereit és tanítsák meg rájuk saját üzemük munkásait. Érjék el üzemi pártbizottságaink, hogy az üzemi szakszervezet egyik legfőbb feladatának tekintse a dolgozók szakmai képzettségének emelését a fejlett technika és technológia népszerűsítését, s szervezze is meg — a műszaki vezetőkkel együtt — az újítások elterjesztését. A technika fejlesztése persze nem jelenti azt, hogy hátat fordítsunk a meglévő helyes technológiának. Gyakran tapasztalható — többek között a Lenin Kohászati Művek acél- öntödéjében is —, hogy megszegik az alapvető technológiai fegyelmet, nem tartják be az előírásokat és ebből rendszerint jelentős selejtkár születik. A pártszervezeteknek támogatjuk. segíteniük kell a műszaki vezetőket a- technológiai fegyelem megszilárdításában. Ne feledjük, hogy a technika fejlesztése, a technológiai fegyelem megszilárdítása, az üzemi termelési tervek teljesítésének, a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb feltétele. Mindezekből következik pártszervezeteinknek egyik fontos feladata: foglalkozzanak alaposabban az új technika műszaki alkotóival, a mérnökökkel, technikusokkal, szerkesztőkkel. A műszaki értelmiség zöme rajong hivatásáért — támaszkodjanak pártszervezeteink arra az erőre, amit ez a nagy szakmaszeretet jelent. Tűzzenek a műszakiak elé lelkesítő feladatokat, fogadják szívesen és bíztatóan elképzeléseiket s gondoskodjanak róla, hogy legyen módjuk gyümölcsöző kísérletezésekre. Kövessék az Ózdi Kohászati Üzemek párt- bizottságának a példáját, amely e feladatok végrehajtásában már igen szép eredményeket ért el. Rendkívül fontos tehát, hogy minden pártszervezet megjavítsa a pártmunkát a műszaki értelmiségiek között, mert szakmai munkájuk sokkal-sokkal eredményesebb lesz, ha azok politikailag is szélesebben és messzebb látnak. Ujtechnikával átemelés jLátogatás a DíMAVáG Gépgyárban Egyszerre három gépen Két műszaki vezető nagyszerű segítsége a gyalusoknak A DIMÁVAG Gépgyár N-egységében, az egyedi gépgyártórészleg gyalucsoportjánál dolgozik Tóth Béla gyalus. A gép, amelyen napról napra kitűnő eredményeket ér el, hosszú éveken keresztül hasznavehetetlen, rossz masina volt. Régi, korszerűtlen kör- gyalu, amelyen csak gömbölyítési műveleteket lehetett végezni. A gyárrészleg két nagyszerű műszaki dolgozója, Fédcrer Antal művezető es Jászói József főművezető azonban nem tudta, elnézni, hogy éveken át kihasználatlanul álljon a gép. A 275-ös forgcDttyustengelydk megmunká 'á- sa nagy nehézségeket okozott az üzemben. A hosszgyalugép mágnestekercse — a rövid járatok miatt — szinte hetenként leégett. Rendbehozása igen költséges volt, s emellett a gép hosszú napokig kiesett a termelésből. Féder er és Jászói elvtársak a kihasználatlanul álló régi gépet teljesen átalakították, úgy, hogy most síkfelületet is lehet rajta esztergálni. A gvabi mágncstekercse irányváltó nélkül működik. A két újító ezzel felszabadította az egyik hosszgyalugép? f, amelyet a Un&clygyártás háwm műszakban teljesen lefoglalt. S amíg régebben az előírt 20—22 darab tengelyt is csak igen körülm^r nyesen tudták legyártani — sőt sokszor még a tervet sem teljesi- tették —, most havonta 23—30 darabot készítenek. A két műszeki vezető a rajzoktól kezdve minden egyes alkatrészt maga készítette el a népen. Mintegy ezer-ezer órát dolgoztak az újításon. A gép üzembehelyezése nemcsak a gyár részlegnek vált nagy hasznára, hanem Tóth Béla gyalusnak ás. Régebben 100 százalékot sem tudott teljesíteni, s keresete csak 700—800 forint volt. Most legutóbb átlagteljesítménye megközelítette a 140 százalékot, *s rendszeresen 120,0—1200 forintot,, visz, haza. Az egyedik gépgyártó egységben minden lehetőséget megragadnak a termelékenység növelése, a meglévő technikai berendezések jó kihasználása érdekében. Egyik jó módszere ennék a többgépes rendszerű munka. Stróner László esztergályos, többszörös újító is állandóan azon töri a fejét, hogyan adhatna töt* bet, jobbat az országnak, hogyan termelhetne olcsóbban. Ezért vezette be és dolgozik nagyszerű eredménnyel a háromgópes rendszerrel.' Egyik gépen finomsori hengert, a másikon tengelyek készrem unkái ását, a harmadikon pedig a lesimított tengely csiszolását végzi. Mind a három gépet maga irányítja, s mindegyiken magasan túlteljesíti a tervet; Egy-egy gépen 130, 140, 160 százalékos eredményt ér el. A hengeresztergán nemrégiben újítást vezetett be, amivel jelentőben megnövelte a gép teljesítményét;. Azelőtt kétszer kellett felfogni a munkadarabot, most egyszeri felrakásra készre esztergálja a hengert; Régebben hét darabot tudott elké- czíteni egy hónap alatt, most átlagosan tizet gyárt havonta. Stróner elvtárs 30 éves gazdag szakmai tapasztalatát a szocialista termelés növelésének szolgálatába állítja. Amellett, hogy három gépen végzi el u munkát, teljesen selejtmentesen dolgozik. A korszerű szovjet gép haszna Ä kerékpárüzemben a tengelyek csapjait eddig kézi megmunkálással, csiszolóvászon segítségével végezték, így készítették ki a végső átvételre. Ezzé’ a maradi módszerrel nem tudták kielégíteni az igényeket, nem tudtak megfelelni az exportra készülő áru minőségi követelményeinek. Az üzem dolgozói örömére most a tengelycsapok végső készítését a Szovjetuniótól kapott korszerű görgőgépen végzik. Komjáti László elvtárs gyorsan elsajátította a gép kezelését, s már rövid idő múlva i agy- szerűen dolgozott rajta. Gépe mindig ragyog a tisztaságtól, tudja, hogy csak úgy lesz igazi segítőtársa, ha megbecsüli, szereti. Teljesítménye rendszeresen meghaladja a 120 szá-j zaléket, amellett kitűnő minőségi, munkát végez. fiatal szakmunkás itsép teljesítménye kisesztergs- csoport műszaki vezetői bátran bíz zák meg új mód szerek alkalmazó sával az üzem fia tál szakmunkásai! A gépen a 18 éve.c Száraz Lajos ifjú munkás dolgozik aki az 1300-as ka ^ russzelgépek egyik ; alkatrészét, a kap- i csolókart esztergálja. Az olajnyo mással működe hidrofix egy mesterdarab után pentosan lemásolja a megmunkálandó darabot, anélkül, hogy • azt egyszer is ki kellene venni a gépből. Ezenkívül Száraz Lajos többféle alakos csövet, forgantyukat és I más nehezen esztergálható kisméretű profildarabokat készít vele. Fiatal i szakmunkástársát, a nemrégen szabadult Madarasi Miklóst is megtanította már a gép helyes kezelésére. Már többször jelent meg cikk a mezőkövesdi Vastömeg- ebkkgyártó Vállalatról. Kis ________________ ü zem ez, nincs nagy kéménye, s nem gyárt gépeket — alig százan dolgoznak a műhelyekben. Úgyszólván hulladékból él a vállalat. Mégis írni kell róla. Azért, mert ismét olyat cselekedett, ami országra szóló, ami milliós megtakarítást jelent népgazdaságunk számára. Talán nem illik ide a tréfás szólás-mondás, mégis leírjuk: fából vaskarikát, illetve vasból fa- karikát csináltuk. Rögtön magyarázattal is szolgálunk. Megyeszerte ismeretes az a hatalmas terv, amit úgy neveznek. hogy tokajhegyaljai rekonstrukció. Igen sok vasbeton oszlopot használnak fel ennek megvalósításához, szőlőanyatclepek létesítéséhez. A beton drága és soha sincs elég belőle. Egy ilyen oszlop súlya másfél mázsa, ára 50 forintnál is több. Szállítása nehézkes. könnven törik, megroppan. Négy ember kell hogy be tudják állítani a földbe. Az is ismeretes, hooy a szőlőkarók is igen drágák. Szerszámjából készülnek, amelyet külföldön vásárolunk. HÁa találmány született „Törje a fejét minden kotnmmvsta Igazgató és munkavezető, s hozzátehetem párttag és pártonkívíili munkás, hogy miként lehet a 7 e. man; doils'íghől mine* gyorsabbal ki kerülni.” (Mondotta Rákosi elvtárs a SZOT VIII. teljes ülésén.) Ezeknek a körülményeknek az ismeretében a napokban a Vastö- megcikkgyártó Vállítat igazgatója, Varga Tibor és André Mátyás műszaki vezető hosszas fejtörés után hulladék acéllemezből préseltek támoszlopot és szőlőkarót. Már az árát is megállapították. A vas szőlőkarót 5—6 forintért fogják árusítani. A támoszlopok árát gyengébb lemezből 21 forintban, erősebb lemezből 34 forintban állapították meg. A vas szőlőkaró tehát olcsóbb, mint a fa szőlőkaró. A préselt támoszlop is jóval olcsóbb a beton támaszlopnál. A feltaláló Varga és André elvtársik arra is gondoltak, hogy az oszlop földbe süllyesztett részét ne marja le a rozsda. Bitumennel bevonják, s aztán már érheti a nedvesség, nem árt neki. A tetejére egy kis kupakot tesznek, hogy az eső gyorsan leperegjen róla. Ezrei a találmánnyal fát és beton-t takaríthatunk meg. Kezelésük is köny- nyebb. Egy ember vas szőlőkaróból 10—15-öt is hóna alá tud kav- ni, a támoszlopból pedig két kézben négyet-ötöi el tud vinni. A támoszlopok merevítését is megoldották. A találmányt az elmúlt hét péntekén a megyei tanács ipari osztályán szakembereknek is bemutatták. A tarcali állami gazdaság egyik szakembere elmondta, hogy van egy tömör vaskarós támosz- lopos telepítésük, amelyet még 1904-ben létesítettek. Már a második telepítést végzik el, de nincs semmi hiba vele. A találmány megtetszett a mezőgazdasági igazgatóságnak is, úgy hogy február 14-én a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériumának képviselői és a szőlészeti szakemberek előtt újabb bemutatót rendeznek. A Könnyűipari Minisztérium javasolta, hogy az újítást találmányként kezeljék. Tudniillik idomacélból és szalag- acélból már minden készült, de még ilyesmi nem. Nagyjából fel is mérték már a szükségletet, amely olyan nagy, hogy csak győzze gyártani a Vas- tömegcikkgyártó Vállalat. Nagy jövője van tehát a préselt támoszlopnak és a préselt t~ő- lőkaróntik. De készít a gyár szalagacélból préselés útján mást is: kerítésoszlopot, kerítés lécet, épület tetőszerkezetet, üzletek részére polcos áll- vány okát. Ezeket az állványokat csavarral _____________ szerelik össze, a p olcokat üveglapokkal látják el, fehérre befestik* úgy, hogy igen mutatósak, igen tartósak. Mindent összevetve a találmány kitűnő, Varga és André elvtárs minden elismerést megérdemel. Nagy segítséget nyújtottak a szőlészeti gazdaságok fejlesztéséhez, jelentősen hozzájárultak a fatakarékossághoz. © Kis vállalat a vastömegcikkgvártó üzem, de ime nagy dolgokra képes. Mert az üzem munkásai, élen a vezetőkkel, va- ponta törik a fejüket újabb ötleteken, újabb megoldásokon, mert tudják. hogy „szemesnek áll a világ. vaknak az a' miz'na“. Nem topognak egyhelyben, fűti őket a hazaszeretet, megértik a párt útmutatását. A mezőkövesdi Vastömegcikk- gyártó Vállalat igazgatójának és műszaki vezetőjének nagyszerű sikere eayben példa is más vállalatok számára. Ébredjenek fel a kényelmességből, amelyhez az elmúlt tíz esztendő alatt hozzászoktak. Egyébként a találmányhoz ezúton gratulálunk a feltalálóknak.
