Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

2 ßSZAÜMAÜYARORSZAG Vasárnap, 1956. február 5. Angol visszhangok Bulganyin és Lisenhower üzenetváltására London (TASZSZ) Az angol burzsoá lapok többsége pénteken még nem fűzött kommen­tárt Bulganyin újabb üzenetéhez. Több központi lap, valamint a Manchester Guardian és a Birming­ham Pest csak rövid jelentést közölt az üzenetről. A Reuter hírügynökség olyan je­lentést adott ki Bulganyin újabb üzenetéről, amelynek íróját szem- mellátha'tóan nem a jóindulat ve­zette. Az angol külügyminisztérium szó­vivője kitért a kommentár elől, arra hivatkozott, hogy „nem közvetlenül ' az angol kormányhoz intézték az Angliával való barátsági szerződés megkötésére irányuló javaslatot“. Egyes angol lapok egészében véve helyeslik Eisenhower válaszét Bul­ganyin első üzenetére, de ugyanak­kor amiatt nyugtalankodnak, hogy e válasz visszautasító jellege kedve­zőtlen következményekkel járhat a nyugati országok politikájára. A New Statesman and Nation a követ­kezőket írja: „Ilyen válasz nem ha­tékony felelet a szovjet kezdemé­nyezésre“. A Peace News című hetilap az üzenetváltást kommentálva ezt írja: „Eisenhower válasza Bulganyinnak arra a javaslatára, hogy kössenek húszéves barátsági szerződést, ko­rántsem meggyőző. Az az állítás, hogy egy ilyen szerződés csak az ENSZ alapokmányának megismétlé­se lenne, alapta^n. minthogy a nyu­gati hatalmak kötöttek olyan szer­ződéseket., amelyek szintén az alap­okmány m sgr sm át lésének tekinthe­tők.*’ A folyó:rat befejezésül azt a vé­lemény őt ha" gőz'at ja, hogy az el­nök „előbbre vehetné a dolgot“, lm új javaslatokat tenne. (MTT) Amerikai sajtó a Szovjetunió új ötéves tervéről Newyork (TASZSZ) Az amerikai sajtó továbbra is kommentálja a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tervezetét. A Newsweek című folyóirat azt írja, hogy a Szovjetunió »a gigászi ipari fejlődés terveit tette köz­hírré ...«. A Kreml nyilvánvalóan valóra akarja váltani azt a szándé­kát, hogy felülmúlja az Egyesült Ál­lamokat. dúltak ki, hogy Moszkva rendkívül nehéz gazdasági viszonyokkal küzd és ezek a gazdasági nehézségek eset­leg a szovjet rendszer gazdasági csődjéhez is vezethetnek. Az utóbbi események leleplezték ezt a mitoszt.« A lapok nyilatkozatai azt tanúsít­ják, hogy az Egyesült Államok bizo­nyos köreit aggodalom tölti el a Szovjetunió gazdasági hatalmának megerősödése miatt. (MTI) epvezTi nv L<nqy3f0P7ái és Juli ziávia közöl Varsó (PAP) A Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szőve-ségi Népköztársaság kormánya között január 28-án két évre szóló ,’'er<rm':edeTmi szerződést írtak alá Varsóban. Az egyezmény értelmében Lengyelország élelmiszer- ipari és bánya’pori felszereléseket, valamint vasúti gördülőanyagot szál­lít hitelbe Jugoc zláviának. (MTI) Román József eaészségligyi miniszter tájélmziatája a tbc ellem Küzde-eai beisral Román József egészségügyi mi­niszter szombaton tájékoztatta a sajtó képviselőit a tbc elleni küzdelem február 12—19. között megrendezen­dő országos hetéről. Nemzetközi szempontból is jelen­tős eredményeink továbbfejlesztését szolgálja a tbc elleni küzdelem hete — mondotta Román József egészség- ügyi miniszter — majd arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt a tuber­kulózis-halandóság Európában ha­zánkban volt a legmagasabb. A felszabadulás után a párt és a kormány egészségügyünk általános nagyarányú fejlődésén belül különös gondot fordított és fordít a tbc kér­déseire. Kiépült a betegség elleni harc sokrétű országos hálózata, amelynek méreteire néhány szám is jellemző: Ma már 11.000 kórházi ágy szolgálja a tüdőbetegek gyógyítását. Száznyolcvankét tüdőgondozó intéze­tünk működik, s egvedül az elmúlt évben meghaladta a három milliót a szűrővizsgálatok száma. Igen jelen­tős beruházások szolgálták a csont­tuberkulózis és a gyermek-tbc leküz­dését. Az országos Korányi Tbc- óyógyintézeten kívül a fővárosban és a vidéken több nagy, központi in­tézmény van, amelyek a vizsgálati módszerek kidolgozásától a legkülön­félébb gyógyeljárások alkalmazásáig munkálkodnak a betegség leküzdésé­ért. A Központi Diagnosztikai Labo­ratórium például egy nap alatt annyi vizsgálatot végez, mint amennyit 1945 előtt az egész országban egy év alatt összesen végeztek. Mindezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy a tbc-halálozás az 1938-as évhez viszo­nyítva egynegyedére csökkent és a csökkenés átlagát tekintve hazánk európai viszonylatban a legjobbak között van. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a tbc leküzdésében előttünk álló feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen a társadalom állan­dó segítsége. Ezért is rendezik meg az idén — és ezentúl minden évben — a tbc elleni küzdelem országos hetét. A hét főfeladata, hogy a leg­szélesebb néprétegekkel ismertesse és sokrétűen megvilágítsa a jelszót: »A tbc fertőző betegség, de megelőz­hető és gyógyítható!-*' A tbc elleni küzdelem terveiről szólva a miniszter elmondotta, hogy még ebben az évben újabb intézmé­nyek, osztályok kapcsolódnak be a hálózatba, a második ötéves terv pe­dig további széles távlatokat nyit ezen a téren is. (MTI) Eden felszólalása az amerikai szenátusban és az Egyesült Államok képviSclöházában Jót dolgozik a putnoki gépállomás A Times című folyóirat megjegyzi, hogy a nyugati szakemberek elemez­ve a terv számadatait »egyre na­gyobb tiszteletet kezdenek érezni a Szovjetunió gazdasági haladása iránt". A lap rámutat, hogy jelenleg a Szovjetunió gazdasága »kétszer olyan gyorsan« fejlődik, mint az Egyesült Államoké. A San ^ Franciscóban megjelenő Chronicle szerint a terv kifejezi »az egymás mellett élés és a kölcsönös verseny politikáját, amiről a Szov­jetunió beszél. A Szovjetunió ered­ményeit tanúsító számok okvetlenül hatást keltenek.« A lapot különösen nyugtalanítja a nehéziparnak az új ötéves len/ által előirányzott fejlődése. Ennek kap­csán rámutat, hogy a Szovjetunió ipari kapacitása lehetővé teszi, hogy gépeket és gépi berendezéseket ajánljon fel Ázsia, Közép-Kelet, sőt ma már Latin-Amerika országainak is. A Christian Science Monitor című lap rámutat annak a nyugtalanság­nak az okaira, amelyet az Egyesült Államok bizonyos körei éreznek az új szovjet ötéves terv miatt és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a nyugati diplomatáknak számolni kell a Szovjetunió gazdasági hatalma növekedésének tényével és ennek megfelelően felül kell vizsgálniok politikájukat. A lap rámutat, hogy a Szovjetunió gazdasági erejének nö­vekedése »komoly probléma« az an­gol—amerikai diplomácia számára. »Egy évvel ezelőtt a nyugati orszá­gok általában abból a feltevésből in­Eden angol miniszterelnök február 2-án az amerikai szenátusban beszé­det mondott. Kijelentette, nem mond­hatja, hogy kizárt a »világkonfliktus lehetősége« és azt állította, hogy en­nek oka »az a közvetett veszedelem«, amit ő — mint beszédének követ­kező részéből kitűnik — a nemzeti függetlenség, az államok egyenjogú­sága és a békés egymásmellett élés eszméjének terjedésében lát. Eden lényegében elismerte, hogy a haladó eszmék nagy vonzóerőt gya­korolnak a népekre és azt mondotta, hogy »Mi csupán a fegyverek erejé­vel nem tartóztathatjuk fel és nem szoríthatjuk vissza a kommuniz­must«. »Ma —mondotta— nem any- nvira katonai torlaszokra, mint in­kább politikai felvilágosításra van nagy szükség..." Eden azt állította, hogy a Nyugat »politikáját nem akarja a régi gyű­lölet felélesztésére, vagy új gyűlölet szítására alapozni«, majd a gyűlölet szellemében beszélt »a szovjet kor­mányzásról« és szembeállította ezt a brit gyarmatbirodalomban lévő rend­del. Eden angol miniszterelnök a sze­nátus után az'Egyesült Államok kép­viselőházában is beszédet mondott. Felszólalása során beismerte, hogy Anglia kiadásai a fegyveres erőkre és a más országoknak nyújtott se­gélyre »súlyos teherként nehezednek az angol tartalékokra«. Eden azt mondotta, hogy a katonai támaszpon­tokért, helyőrségekért és repülőterek­ért »fizetni kell.. .« »Ez az oka an­nak — mondotta —. hogy a külső védelmünkre fordított kiadások oly nagy helyet foglalnak el évi költség- vetésünkben és állandó terhet jelen­tenek fizetési mérlegünkben. E ki­adások ténylegesen jóval nagyobbak, mint más országok kiadásai, kivéve az Önökét.« Anglia miniszterelnöke, miután ki­jelentette, hogy leszámítva a »vé­delmi téren nyújtott bizonyos segít­séget« Anglia a saját lábán áll, di­csőítette azt a »gazdasági segítséget«, -mit az Egyesült Államok nyújt más országoknak. Az angol miniszterelnök külpoliti­káról szólva kijelentette: »Nem hi­szem, hogy félnünk kellene a kapcso­lattól azokkal, akikkel nem értünk egyet. Ha hiszünk önmagunkban és van meggyőződésünk, készeknek kell lennünk találkozni másokkal, olya­nokkal. akik ellentétes ideológiát vallanak.« (MTI) Moszkva (TASZSZ) Nyolc évvel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és a Román Népköztár­saság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Több moszkvai lap külön cikkben emlékezik meg az évfordulóról. Gheorghe Maurer, a Román Tudo­mányos Akadémia elnökségének tag­A putnoki gépállomás november­ben és december első dekádjában nem teljesítette tervét. A kommu­nisták, a pártszervezet tagjai össze­ültek és elhatározták: behozzák a le­maradást, sőt határidő előtt, február 15-én befejezik a téli gépjavítást. A vállalást a pártvezetőség ujjáválasz- tása tiszteletére tették. Becsülettel állták is szavukat: január 31-én 112 százalékra teljesítették az esedékes tervet, részleteiben is. Páca Béla elvtárs brigádja, amely az arató- és cséplőgépek javítását végezte, nyerte el a vándorzászlót. Az erőgépjavító brigádban —, melynek vezetője Berec István volt —, Kurták Béla és Tábori István dol­gozott a legjobban. Napi tervüket rendszeresen 140—150 százalékra tel­jesítették. A pártonkívüliek közül Dénes István, Oláh László és Bodai István értek el jó eredményeket. Na­ja az Izvesztyijában kifejti, hogy ezt a szerződést a Román Népköztársa­ság a világ egyik legerősebb hatal­mával kötötte és a szerződés megkö­tésének puszta ténye is azt bizonyít­ja, hogy Románia a fasizmus által leigázott országból szabad, független, népi demokratikus állammá vált. (MTI) pi tervüknek rendszeresen 120—130 százalékra tettek eleget. Jól dolgozott a DISZ-szervezet is. A gépállomáson két munkagép és egy cséplőgép javító DISZ-brigád mű­ködik. A három brigád és azok tag­jai párosversenyben vannak. Január 31-ig az esedékes tervet az I. számú brigád ’ 5, a II. számú brigád 100, a cséplőgép javító brigád pedig 130 szá­zalékra teljesítette. A gépállomás DISZ-v 'ezete nemrégiben versenyre hív': ' i az ózdi és az edelényi gépáilcm OISZ- íiataljait; Sajnos a két gépállomás DISZ-szervezete nem válaszolt fel­hívásunkra. Ha elfogadták felhívá­sunkat, kérjük válaszoljanak, de ha nem akarnak velünk versenyezni, azt is közöljék. TÓTH JÓZSEF párttitkár. TOLNAI ISTVÁN DISZ-titkár. --------o-------­— M INDENTUDÓ KONYHA* GÉP mintapéldányai készültek el a Szombathelyi öntöde és Fém- megmunkáló Vállalatnál. Az új géppel habfuváson kívül lehet da­gasztani, keverni, szeletelni, da­rálni, kávét őrölni és még kilenc konyhai művelet végezhető el ve­le. A mindentudó konyhagépet rö­videsen sorozatban gyártják a vendéglátóipari üzemek munkájá­nak könnyebbé és gyorsabbá téte­le érdekében. Nyolc É-V3I éze’őit käiöfM meg a Szovjetunió rs a Román Népköztársaság barát ági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését .4 műszaki színvonal emelése az SZK P Központi BizollságánaSi tervezetében \ 7. SZKP Központi Bizottságá- ^ nak az 1955—1960 évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terv­ihez kibocsátott tervezete — a szov­jet nép gazdag, boldog holnapjának programja. Ez a program a kommu­nizmus megteremtéséért vívott sza­kadatlan harc nagyszerű ösztönzője, gyönyörű perspektívája. Megmutat­kozik benne a pártvezetés kollektiv bölcsessége, áthatja a népről való gondoskodás szocialista törvénye. Az irányelvek a szocializmus gaz­dasági alaptörvényének megfelelően ei főfeladatot abban szabják meg, hogy „a nehézipar elsődleges fejlesz­tésének, a szakadatlan műszaki ha­ladásnak és a munka termelékenysé­ge növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatá­nak további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági ter­melés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anya­gi jólétének és kulturális színvonalá­nak jelentékeny emelkedését.” A ter­vezet megállapítja, hogy a Szovjet­uniónak most megvan minden szük­séges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági verseny útján, történelmi­leg igen rövid idő alatt, megoldja a fő gazdasági feladatot: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. A kitűzött cél elérésének első- rendű eszközei: a munka mű­szaki színvonalának emélése, a leg­korszerűbb technika alkalmazása, a meglévő berendezések célszerű ki­használása, termelékenyebb gyártási eljárások bevezetése, a termelési fo­lyamatok komplex gépesítésének és általános automatizálásának kiszéle­sítése, az atomenergia békés felhasz­nálásának további növelése. A technikai előrehaladás feladata, amely minden :,t építő or­szág számára objektív szükségszerű­ség különös? erővel Selentkezik ma­amikor a tudomány fényes eredmé­nyei soha nem tapasztalt ütemben fej­lesztik az ipart. Újabb és tökéletesebb termelési eszközöket, gépeket szer­kesztenek, a termelő folyamatokban mindinkább tért hódítanak az auto­matizált, önműködő apparátusok, új­fajta anyagok vonulnak be egész iparágakba, nőttön nő az anyag- és energiabázis. Rohamlépésekben tör előre a mechanizálás, elektriíikálás, kemizálás, egyre magasabb tökélyre emelkedik a technika. Jóllehet a termelékenység emelé­sének fő eszköze mind a szocializ­musban, mind a kapitalizmusban az új technika, — merőben mások a fejlesztés céljai, hajtórugói, lehetősé­gei itt és ott. A kapitalista államok­ban a maximális profit biztosítása végett fejlesztik a technikát, hogy a termelékenység növekedése, a ter­mékek mennyisége még jobban fel- duzzassza a tőkés hasznát. A techni­ka a kapitalizmusban is gyorsan fejlődik, mert a gyilkos verseny ál­landóan korszerűbb eljárások és gé­pek beállítására kényszeríti a tő­kést. De a tőkés termelési \Tiszonyok miatt mégis lassabban, mint ahogy fejlődhetne. A szocializmusban ezzel szemben a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése — a műszaki színvonal emelésének hajtóereje. Azért kell termelékenyebbé tenni a munkát, azért van szükség a termékek hatal­mas bőségére, hogy gondtalanabb, kényelmesebb, boldogabb legyen a dolgozó emberek élete. A szocialista termelési viszonyok a technika fej­lesztéséhez korlátlan lehetőséget nyújtanak. O ogyan érvényesül a műszaki színvonal emelésének fontos követelménye az SZKP Központi Bí­zó-' ' ságának irányelveiben? Igen sokoldalúan, hiszen az ipar termelésének ötesztendős növekedé­sét kb. 65 százalékban szabja meg. Óriási cél ez, ha meggondoljuk, mi­lyen nagyszerű eredményeket ért el a szovjet nép az előző ötéves tervek során, az ötödik ötéves terv végre­hajtásában. Épp a napokban látott napvilágot a győzelmi jelentés a multévi termelési sikerekről. Számos iparágban messze túlhaladták az elő­írt tervet. A 'űllamosenergia- és széntermelésben 13—13. a kőolajter­melésben 19, a Diesel-üzemanyagok előállításában 31 százalékkal szár­nyalták túl az 1954-es szintet, öt év alatt 85 százalékkal növelte ipari ter­melését a Szovjetunió. (Ugyanez- alatt az idő alatt az Egyesült Álla­mok alig több mint 20 százalékkal, Anglia pedig mintegy 16 százalékkal.) Ilyen rendkívüli mértékben megnö­vekedett termelési szinthez kell mér­ni az előirányzott 65 százalékot. Azért is hangsúlyozzák az irányel­vek, hogy „a hatodik ötéves tervnek olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során a szovjetország ter­melőerői hatalmasan fejlődnek, a népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér át.” A 65 százalékos emeles érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek az alap­anyag termelés, különösen a vas- és fémkohászat, az ásvány-, olaj-, szén és vegyipar további fejlesztésére. Nagy ütemben épülnek új villamos­erőművek. A nehézipar fejlesztése elsődlegességének megfelelően növe­lik a szerszámgépek és önműködő gépi berendezések előállítását. Az irányelvek a nagy beruházások mel­lett különös gondot fordítanak a ter­melés jobb megszervezésére, a kapa­citások fokozottabb kihasználására, a műszaki színvonal emelésében rej­lő tartalékok még alaposabb feltárá­sára. A tervezet maga is számos ujfaj­ri ta tökéletes technikai eljárást, vagy ilyeneknek kiterjesztését említi; például az acélnak légüres tér alatti olvasztását és öntését, a többszaka­szos ércdúsítási, az oxigén alkalma­zását a színesfémkohászatban, a fém- ércek külszíni kitermelését, a hidrau­likus módszerű földalatti szénkiter­melést. Az irányelvek külön fejezete foglalkozik a termelési folyamatok gépesítésével és automatizálásával. Kitűnik belőle a párt, a szovjet ál­lam következetes törekvése a munka- igényes termelési folyamatok gépesí­tésére, ezzel a dolgozók életének to­vábbi megkönnyítésére. „Az ipar minden ágában nagymértékben vég­re kell hajtani az alapvető és segéd­munkálatok komplex gépesítését.” Nagyszerű kép bontakozik ki a tervezetből. Már nemcsak egyes gép­csoportok működnek majd automati­kusan, hanem egész gyártási folya­matokat, műhelyeket irányítanak automata központok. Egész üzemek­ben nem látni majd embert, mert minden műveletet gépek végeznek, amelyeket az emberi ész, a tudo­mány ereje működtet. A vaskohá­szatban számos martinkemence irá­nyítását automatizálják. Teljes egé­szében gépesítik a hengerlést, a kokszgyártást és a tűzálló anyagok előállítását. Távközpontokból irányít­ják a legfontosabb energetikai rend­szereket, automatagépek szerelik a villamosmotorokat, az építkezéseknél gépek végzik a földmunkákat, a ra­kodást. az épületelemek szerelését. Az erdőkben a fakitermelésnél már csak irányító, szervező szerep jut az embernek, mert a döntéstől a szál­lításig, a megmunkálásig mindent gépek végeznek el. A textiliparban 60 százalékra nő az automata-szö­vőszékek aránya. Automata-gépsorok ontják az édesipari és pékipari ké­szítményeket, a vajat, a feldolgozott húsféleségeket. V alami messziségbe vesző jövő képe ez? Nem! A holnap bizonyossága! Ezt szavatolják az eddig kivívott si­kerek, az előző ötéves tervek történe­lemformáló csodálatos eredményei, a szovjet nép alkotó ereje, a párt irá­ny itó munkája* Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei felbecsülhetetlen értékű tanulságokat és útmutatásokat tar­talmaznak számunkra is, akik most fogtunk hozzá második ötéves ter­vünk végrehajtásához. Közvetlen segítséget nyújtanak többek között a műszaki színvonal emelésében reánk háruló fontos fel­adatok megoldásához. Ezeket a fel­adatokat megszabja Központi Veze­tőségünknek az ipar műszaki fejlesz­téséről hozott határozata. Iparunk egész technikai bázisát magasabb fokra kell emelni. A népgazdaság valamennyi ágát korszerűbb, terme­lékenyebb berendezésekkel kell el­látnunk, tehát elsősorban a gépipar műszaki színvonalát kell javítani. Az 1956-ra előírt 15.7 százalékos növeke­dést a gépgyártásban jelentős mér­tékben a legfejlettebb technika meg­honosításával kell elérni. A gépesítés fokozott ütemű megvalósítására és a meglévő gépi berendezések jobb ki­használására van szükség a bányá­szatban. Hogy erre milyen nagyszerű lehetőségek kínálkoznak, azt a bor­sodi kísérletek szép eredményei is igazolják. Ormosbányán a módosított F 4-es fejtőgéppel a napi terv 3—400 százalékos teljesítését sikerül elérni. Kondón az ú. n. Gornyák-géppel az eddigi 50—60 méter helyett 130 méte­res fronthomlokot vágnak egyszerre, így a teljesítmény 20—30 százalékkal emelkedik. Nagy lépésekkel kell előremenni az elektrifikálásban és kemizálásban is. Korszerű műanyag­ipart teremtünk. Vegyiparunk ebben az évben fokozottabban kielégíti a mezőgazdaság műtrágyaszükségletét, növeljük a gyógyszerek és más vegy­ipari termékek előállítását. A műszaki fejlesztés — az anyagi és kulturális igények jobb ki­elégítésének, az életszínvonal eme­lésének igen fontos forrása. Ehhez nyújtanak nekünk segítséget a szov­jet iparfejlesztés többévtizedes ta­pasztalatai és a hatodik népgazdaság­fejlesztési ötéves tervhez kiadott irányelvek. Tanulmányozásuk és sok­oldalú tanulságuk felhasználása meg­könnyíti harcunkat a szocializmus építésében.

Next

/
Thumbnails
Contents