Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
7 ESZAKMAGYARORSZAt Vasárnap, 1950. február 26. A 5 ág vári Endre ifjúsági seregszemle körzeti bemutatói előtt Megyénkben 911 művészeti csoport — színjátszó-, tíáb-, ének-, zene-, tánccsoport és rígmusfcrigád — 18.148 taggal vesz részt a Ság- vári Endre ifjúsági screg'zemle kultúrális bemutatóm. Ezenkívül 758 egyéni versenyző méri esszé erejét a szavalásban, énekes és hangszeres számokban. Ezek' az adatok arról tanúskodnak, hogy a kulturális seregszemle méretei megnőttek, felkeltették a nemes versengés szellemét, a DISZ és a népművelési szervek között kialakulóban van a jó együttműködés, de akadnak még etekintetben szűklátókörű hatásköri viták. A legkimagaslóbb eredmények természetesen ott születtek, ahol meg tudták teremteni a két szerv között a jó összhangot. Példa efrre az abaújszántój járás, ahol 112 csoport és 88 egyéni szereplő, az encsi járás, ahol 80 csoport és 7G egyéni szereplő, vagy a putnoffi járás, ahol 55 csoport és 57 egyéni szereplő jelentette be részvételét a seregszemlén. Kimagasló az eredmény a miskolci járásban — 125 csoport és 83 egyéni szereplő — de még szebb lehetett volna, h# a népművelési apparátust a já'ási DISZ-bizottság nem hagyja magára. Az edelényi járásban viszont a népművelési apparátus hanyagolta el' felada át de bírálatunk után munkához látott és a DTSZ-bizo t- sóggal együttműködve elérte hogy 170 cs'p rt és 216 egyéni versenyző jelentkezett a seregszemlére. Sok helyen a tanácsok anyagilag is elősegítik a seregszemle sikerét. A miskolci járási tanács végrehaj- tóbiz^ttsága például 10 ezer forintot áldoz erre a célra. Ez a járás egyébként évek óta példamutatóan támogatja a népművelési csoport munkáját. Népművelési szerveinkre vár a feladat, hogy emeljék a -fnűvászeti csoportok munkájának színvonalát. Gondolunk elsősorban a színjátszó- csoportokra. A megyei szervezőbizottság színjátszóink részére tartalmas művészeti- és műsor-tanácsadót állított össze és ezért indította el a teljesítményversenyt is, aminek a célja a színjátszók politikai látókörének ízélesítése, álta’ános és szakmai műveltségűk fe'l^rté- sc. De még sok hiba van a műsor- polit’ka körül. A mezőkövesdi tárásban az a jelszó: „Amihez kedvünk van“. Nos, a kedv is kétségtelenül fontos tényezője a színvonalas munkának, de meg kell keresni azokat a darabokat. amelyek a község, az állami grzdaság. a tsz, vagy üzem problémaival foglalkoznak művészi formában. Színjátszóink műsorának I óin vom órésze klasszikus három fel vonatos, vagy népszínmű és több 'órásban valóságos .Cigány11 és* ..Sári híró'* láz ütötte fel fejét, annál rifhébb a mai problémákkal foglalkozó nevelő hatású mű MA*? tore*! kultúrházaink is megfeledkezne’* arról, hoev példát mutass**- n<ak falusi szm’átszó-csoportóainV- nak a mösorvélr,s’ytés,b8,n. darabokban ieaz, kisebb a választék, de mm ezt sem használták fel A helvtelen műmrválasztás mellett hiba az előadások irkSnvtoton színvonala is. Nem szabad pé’d'ul olyan rendége^ndást tartani, mint a mezőesáti kultúrbáz csoportjáé, am-'hmél a rendező keze sehol mm érződött, a szereplők nem tanulták meg a szövege4-, a főszereplő I’o*'- ka sú«oft és adott tostmkcíót s*d- veváles^tottiának. Istvánnak. Ez latora tto a járási kultúrotthonok tek^té^yét. Az- értpkkfjroR műsora elég változatos Preklassz'kusok, klasszikusok, népdalok és nérdnlfe’dolgozások .szerepelnek műsorukon. De kevés a tömegdal, az induló. Változatos és jó a tánccsoportok műsora, van helyi gyűjtés is, de a legtöbb helyen a továbbképzéseken, vagy a műsorfüzet alapján betanult táncokkal lépnek fel. Sajnos, tánccsoportjaink nem nagyon jutottak előre a mai életet ábrázoló színvonalas kompozíciók területén. A legutóbbi évekhez képest igen ezép az eredmény az egyéni szereplések tekintetében Főleg a szavalok készülnek nagy számban a nemes versengésre, s tanul ják Józ^ff \ttila és más nagy költők legszebb verse51. A seregszemle megerősíti a ’’égi csoportokat, elősegíti újak alaVulá- sáf. f total és 5 cl ős csoportok effvütt- működétot Örömmel tapasztaltuk hóm/ „az öregek“ na"y szerefettí,l ad’ák át tapasztalatokat a fiata- lotormk. FVznos eredménye R se- reg^zem^éneV. ho«v nagy tömegeket mozeatfltt m»g és előrpo7d'tífl íft•Vágunk művelődését, fogAfconyaKM teszi a nemes szcVa- kr'z^snk iránt. m«g^5sít^++^ n rén- művO-V? szervek as a DlSZ-szer- vezetek kapcsolatát. Most. a körzeti bemutatók idejár a népművelés iprnkáqnlnak és csopo-fto!nkní>k kettőzött munkát kell kiVUfvniök a sikerért. Forks. ho"v tárásatok se«ítoAV művésseM csoportokat felkéAülésükben. me szervezzék a szakma | aeeívégnvúttápt és a pafonátost. ahogy a miskotoi járá<5 tefm. a rníív* 'csoportok podto éMsmdénn csiszoltok műsorukat, számítolnak a^re hogy erős versenytársakkal kerülnek itt szembe Indul 'on meg a neme® vetélkedés, ho«y új lendületet kapjon kultúrál!® mozgalmunk és fiataljaink váljanak méltókká r seregszemle nevét adó eszményképükhöz. szóvak bélané művészeti előadó A TERMESZÉT ÉS TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL SZÍVÁTÜLTETÉS A világsajtóban csaknem naponta jelennek meg a szívsebészet területéről klinikai és kísérleti sikerekről szóló beszámolók. -Újabban a kísér-* leti szívsebészet területén olyan perspektívák nyíltak meg, amelyekre ezelőtt gondolni sem lehetett volna. Az állati és emberi szövetek és szervek átültetésével kísérletező tudósok munkája három fő csoportra osztható. Legsikeresebb az átültetés akkor, amikor ugyanannak az egyénnek szövetét, vagy szervét testének más helyére ültetik át. Ezt autotransplantációnak hívják. Ilyen például a saját bőr átültetése a test egy másik felszínére, torzító heg eltüntetésére. Kevésbé sikeres az a módszer, amellyel például az egyik kutyából kivett belső el választású mirigyét egy másik kutyába ültetik. Homoiotransplantációnak nevezik az ugyanazon fajból más egyedbe történő átültetést.- Legritkábban sikerül a harmadik kísérlet pl. ma- jemmirigy átültetése emberbe. Hete- rotransplantáció a neve az idegen fajták között történő átültetésnek. A szívátültetés problémája nagy múltja ellenére sincs megoldva. Autotransplantáció gyakran eredményezett sikeieket, de az ugyanazon fajból más egyedbe való átültetés eredményei rendkívül szórványosak. Sikerrel lehet átülte’ni porcot, ütőeret, visszeret, szaruhártyát és néhány belső elválasztásu mirigyet ugyanolyan fajtájú állatból a másikba. De kiderült, hogy az átültetett szerv előbb vagy utóbb változást szenved és végül felszívódik. Tehát a sebészek által végzett ér-, csont-, idegbeültetésnek csak átmeneti szerepe van. Minél magasabbrendű az állat, annál kisebb az átültetés megmaradásának lehetősége. Legkisebb a lehetőség az embernél. Még a legsikeresebb a szövetátültetés az egypetéjű ikreknél. V. N. Samov 1940-ben ennek ellenére azt írta a szövet-, illetve szervátültetésről: „Az ezen a téren elért szórványos kedvező eredmények nagyobb jelentőségűek, mint a negatív adatok tömege”. A legérdekesebb problémák egyike: lehet-e olyan bonyolult differenciált szervet, mint a szív. emlős állatba úvv beültetni, hoev ingervezetéseivel, ereivel az idegen szervezetben tovább működiék és fejlődjék? Természetesen ilyen kísérletek sikere esetén is korai volna remélni, hogy eredményt tüstént a gyógyításban is lehet alkalmazni. Megpróbálkoztak azzal, hogy egy kísérheti állat szervezetébe az ép szíven kívül egy másik állat kioperált szívét ültessék át. Érdekes volt összehasonlítani az eredeti szív és az átültetett szív működését, hiszen az utóbbi nincs többé eredeti szervezete idegrendszerének kormányzása £iatt és a befogadó szervezet ideg- rendszerébe sem kapcsoltuk be. Játszani lehetne azzal a gondolattal, nem volna-e lehetséges egy átültetett szívet, mint „pótmotort“ felhasználni, hogy egy bizonyos területen csökkentse a „központi szív“ munkájának terhét, vagy talán egy beteg szív pótlására is lehetne egy átültetett szívet használni? Nem lehetetlen, hogy a jövőben szívműtétkor külső szív fogja a műtét időtartamára átvenni a vérkeringés időleges fenntartását. Mindezeknek a reményeknek útjában áll egyelőre az, hogy a szervezet az idegen szövetet legtöbbször nem tűri meg és súlyos jelenségek között kiküszöböli magából. Már 1933-ban megindultak a szív- átültetés első kísérletei emlős állatban. Az úttörő N. P. Szinicin szov- jer. kutató volt. Háromféle eljárással próbálkozott. A kísérleti kutyák egyik csoportjának a nyakába, másiknak a mellüregébe, a harmadiknak a hasüregébe ültette át a második szívet. A nyakon az ütőereket hozta kapcsolatba a szív ereivel. A hasüregben a kiirtott vese. a mellüregben pedig az eltávolított tüdő helyére került az átültetett szív. Három változatban kapcsolta az átülhetett szívet a nagyvérkörbe. Az első változat alkalmával csak a koszorú- érrendszer kap vért magának az átültetett szívnek az ellátására, de ez a szív nem vesz tevékeny részt a szervezet vérkeringésében — „üresen jár'*. A második változat esetén a szív aktívan belekapcsolód'k a nagyvárkörbe, mégpedig jobb felével. A harmadik változat alkalmával a szív mindkét felével tevékenyen részt vesz a nagy vérkör munkájában. Meg kell említeni Színicinnek azokat a hallatlanul érdekes kísérleteit is, hogy a kísérleti emlős állat szívét a bőr alá vándorol táti a, majd a szív feletti bőrt úgynevezett szerves üvegből készült lemezzel pótolía. Ezen az „ablakon“ keresztül közvetlenül figyelhette meg a koszorúér vérkeringését, sőt a ko- szomér-keringés mesterséges zavarásával a szívizombántalöm kialakulását is tanulmányozhatta. Nasy figyelmet érdemel E. Márkus kísérlete. Kísérleti kutyák hasüregébe. más kutyák szervezetéből egy második szívet és tüdőt ültetett át. Ezt a szív-tüdőrendszert a hasi aorta és véna közé iktatta. Ez a beültetett második szív-tüdőrendszer úgy működik, hogy a hasi vér a második szíven keresztül a második tüdőbe kerül és cnjian vissza a beültetett szívbe. (A második tüdő lélegzik.) így részlegesen ellátja a befogadó kut\tot oxigénes vérrel. Mind e kísérletek sikerének első feltétele, hogy a szív táplálása, vérrel való ellátása ne szenvedjen megszakítást az alatt az idő alatt, amíg az egyik állatból kiveszik és a másikba beültetik. Marcus ennek a problémának kiküszöbölésére is kitűnő megoldást talált. Arra az átmeneti időre, amíg a szívet egyik kutyából áthelyezi a másik* kutyába, ezt az áthelyezendő szívet egy harmadik kutya táplálja vérrel, ügy, hogy a nyaki ütőeréből egy cső vezet az áthelyezendő s2ív koszorúerébe. Más kutató kísérlete még vakmerőbb. W. B. Neptune nem szorítkozott arra, hogy egy működű vérkeringés! rendszerbe beleültessen egy második szívet. Arra vállalkozott, hogy a beültetett szív teljesen helyettesítse a befogadó szervezet szívét. A kutató hypothermiával. hűtéssel dolgozott. Az operálandó kutyák hőmérsékletét 21 C fokra csökkentette. Erre azért volt szükséc, mert hűtés alatt a szövetek oxigén- c7Üksé*lete csökken és a műtéti idő alatt fellépő oxigénhiányt ilymódon áh lehet vészelni. A légzést altatógéppel tartto fenn. így juttat oxigént a tüdőbe. Felnyitja a mellkast*, kiveszi a befogadó kutya szívét és tüdejét és e<?y másik kutya szfv- tüdőrendszerét teszi a helyébe. Az erek összeköttetését átmenetile» polietilén csövekkel biztosítja, majd amikor ez átültetett szív jól működik — amit elektrokardiográf vizsgálattal állapít meg — az erekből a csöveket fokozatosan eltávolítja és végleges varratokkal helyettesíti. A hűtés segítségével mindezeket a műveleteket 30 perc alatt lehet elvégezni, anélkül, hogy a szív bár- mélyen elváltozást szenvedne. Hazánkban is többen foglalkoznak a szervátültetés kérdésével. Megva- ’ósulásától talán már nem is vagyunk messze. Csillag István JLe&elezűLuk ív ják Földműre -szövetkezeit d«i *o«ék kifiinfelése A Mészöv igazgatósága és a KPDSZ területi bizottsága megyénkben legutóbb 80 földműves- szövetkezeti dolgozót tüntetett ki -Élenjáró földművesszövetkezeti dolgozó*, címmel. A kitüntetettek az elmúlt negyedévben nemcsak teljesítették tervüket, de más téren is nagymértékben hozzájárultak a falu dolgozó parasztságának iparcikkekkel való ellátásához, a szövetkezeti mozgalom megerősítéséhez. 12 földművesszövetkezeti dolgozót a -Kiváló földmű vesszö- vetkezetí dolgozó« címmel tüntettek ki. A megyei földmű vessző vetkezetek szállítási vállalatának egyik brigád vezetője, Goór Lajos okleveles sztahanovista jelvényt, Bodola János, Goá! Bernát és Kormos József, a szállítási vállalat rakodómunkásai pedig sztahanovista oklevelet kaptak. OROSZ SÁNDOR CJíLatai házatok találkozója Sátoraijaájkelyeti Vásároljon BÉLYEGSORSJEGYET a FILATÉLIÁNÁL (Főpostah — Ara 10.— forint. Minden sorsjegy nyer! A sátoraljaújhelyi Művelődés Házában nagy érdeklődés mellett folynak az ismeretterjesztő előadások. A TTIT rendezésében legutóbb dr Gárdus Ferenc miskolci megyei bíró Sátoraljaújhelyen is megtarv tóttá a Miskolcon már nagy sikert aratott »Szerelem, hűség, féltés« című előadását, a fiatal házasok találkozója keretében. Az előadó a nagy tetszéssel fogadott előadás után hosszasan elbeszélgetett a fiatal házasokkal, tanácsokat adott felvetett kérdéseikben. A sátoraljaújhelyiek annak a kívánságuknak adtak kdfeiezést. hoev szeretnének máskor is hasonló előadásokat hallani. Polányi Lajos A gönci kőbánya dolgozóinak dicsérete A gönci kőbánya dolgozóinak jó munkájáról szeretnék röviden beszámolni, akik a téli hónapokban is derekasan megállták helyüket. Átlagosan 133 százalékra teljesítették tervüket. A legrosszabb időjárásban is, egész nap helytálltak és emellett arra is jutott még idejük, hogy jó kultúrrmmkát végezzenek. Már régen elhatározták, hogy szép színdarabbal örvendre- tetik meg a gHnci dolgozó parasztokat. Esténként szorgalmasan próbálták a Bújócska című háromfelvonásos színdarabot, amit igen nagy sikerrel adtak elő Göncön. A gönciek ko- Szönetüket fejezték ki a kőbánya dolgozóinak* Fehér Ferenc Gönc. Abaújvár, Kéked és Pányok kulturéletéből Abaujvár, Kéked és Pányok községek nemcsak Borsod, de az ország-* nak is legészakibb részén terülnek cl. Se vonat, se autóbusz nem jár idet de azért a kultúrától mégsem vagyunk elzárva. Abaújvár és Pányok kul- túrotthont, körzeti mozit, Kéked mozi cs hangos híradót kapott a felszabadulás óta. Mindhárom községben igen eleven a kulturális élet. Az abauj-» vári DISZ kultúrcsoport például az idén a Pettyes című színdarabot, a kultúrotthon színjátszó csoportja pedig Gárdonyi Géza »Annuska« című színmüvét adta elő. Az abaujváriak a két kitűnő előadással Kékedre és Pányokra is ellátogattak. A kékedi kultúrcsoport viszonzásul a Figaró házasságát adta elő mindhárom községben, a pányokiak pedig Szigligeti Ede cigány« című színmüvével arattak nagy sikert Kékeden és Abaujváron. A községek kultúrcsoport fainak valamennyi tagját és vezetőit elismerés illeti jó munkájukért. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy sűrűn látogatnak cl egymáshoz, változatosabbá teszik a községek kultu- rális életét és más községeket is be akarnak kapcsolni ebbe a munka-* jukba. JUHÁSZ ISTVÁN Abaujvár A magyar-szovjet barátsági hónap eseményeiből 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a 11 m 12 ííííB 13 u ül 15 16 ilHii tiü:í 17 18 19 20 5 HK« m 21 22 23 fűül 24 25 2b 27 ii 11 28 11 29 íj! 30 31 32 jiiiii 33 1 Ül 31 35 3(> ijj 37 38 jfjijj issls; 39 40 Kills :::::: 41 ■ 42 43 44 i 45 • 46 jiiiii 47 % Ili 48 L 49 50 üi::: 51 " . VÍZSZINTES: I. és függ. 10. Ezt tesszük március 7—12-e között. II. Üdítő Ital névelővel. 12. Iránvtmutató síó 13. Ven ilven ,ao Is. lő SzktMel a végén neves szovjet költő. 17. Bot vége 18. Tatát. 20. Csávázó s/er. 21. Bőrbetegség betűi keverve. 22. Kétpontos ékezettél: téboivodiR. 24 Csak németül 25. Attila népé (vésén feles betŰkettűzéÁ. 26. Volt moStaniábatt bőven 28 D.án név 29. Keserít víz. 30. F.lkerget. 31 Törők ánynév 34 F.lbodt. -36. ösí iparáról híres orosz város. 37. B-ve! fúvóshangszer. 39. Latin köszöntés (fonetikusan). 40. Trombita- hang. 41. Kéményeknek sok van, 43. Vissza: fonal készül belőle. 44. Me evek latinul. 46. .Jeles szöviet fró vezetékneve és keresztnevének első betíífe. 47. Kiss József. 48. T«;savanyító. 49. Kevert házi 51. Ezek jellemzik a szoclaHsta-reallsta alkotásokat. FÜGGŐLEGES: 1. Leo Tolsztoj nálunk is ismert színművének címe 2. Vissza: névelő. 3. Nem volt valami néoszeríí Intézmény. 4, Belső kiválasztó szerv 5. Az aranvfitvao'ü mitolóő'at elráb^óla. 6. Vissza: Sírásra kés"’: tét. 7. E>vel a végén pénznem nématül. S. Kutva nyakán szokott lenni. 9. Nátrium vegv- 4e!e. 10. Vizsz. 1 folvtatása. 14. Női név becézve. 16. Tenger színe. 17 Német nélkül. 19. Puskin, verses regényének (címének második) s**-ebl5te. 21 Ugyancsak a Puskin* műnek Főhőse. 23 Azonos vizsz. 31-evei. 25 Hévül betűi keverve. 27 Vissza: gonosz németi)). 28. Lob betűi keverve. 32. Föld'é- szfmk eleie. 33. Gabona németül. 35. Fé*fí- név. (Nagv mesefrónk keresztneve.) 37. Azonos betűk 38. Nénszerü szó-nkozóhe’y névelővel. 41. .Az if!ű város” c. szovtet regény írónőiének neve fgv kezdődik. 42. Visz- sza: Szebb mint a oulvtka. 45. Vissza: Nem megv. 46. Tál . . a rabló. (Az érdekes könvvek egvik kötetének címéből.) 48. ■ Ékkel állatlak. 50 Hevesi Sándor. Beküldendő: Vízszintes !„ 13.. 51.,' Fiig- ffőleffes: 1., 10., (vízszintes 1-cl együtt) 19, 21. Multhett rejtvényünk helyes megfejtése? vizsz. l.: Fegvvertársak, vizsz. 50: Leonvld Leonov, vízsz. 4L: BtifanoVr függőleges l.s Forradalmi dal. függ. 10.: Ketlins&kala V.. függ. 36: Rajkh Sorsolás útján egy-egy 20 forintos könyv* utalványt nyertek: Földi Ilona Hcjőcsába, Takács Zoltán Miskolc. Tóth Emese Sátoraljaújhely. Majoros Imre Abaujszántő. Csépes József Miskolc. A könyvutalványokat postán küldjük. A* helyes megfejtéseket legkésőbb péntekig kell a szerkesztőséghez beküldeni (Miskolc. Széchenvl u. 30). A helves megfejtők között 5 darab 20 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Közületi építkezők figyelem! Vasbeton gerendával történő építkezéseknél vegyék Igénybe a Miskolci Tö- zép Vállalat sajópartl telepén és a József A. utca 49. sz. alatti telepén lévő úttörő darut. Tájékoztatást adnak fenti telepeink. MISKOLC! TÜZEP VALLALAT Miskolc. Palóczv utca 17. szám Telefon: IC—241.
